1. Általános tudnivalók a rézrıl és rézcsırıl

Átírás

1 Rézcsövek alkalmazástechnikai kézikönyve 1. Általános tudnivalók a rézrıl és rézcsırıl 1.1. A réz hatása az egészségre Szükségesnek tartjuk e kiadványt a réznek az egészségre gyakorolt hatásával kezdeni, mert manapság sok támadás éri a rézcsöveket, hogy azok mérgezı hatásúak. A támadások az ittott hallott, félreértelmezett információkra épülnek, melyeket tisztázni kell. Vizsgáljuk meg, hogy a réztartalom jelent-e veszélyt az emberi szervezetre! Rögtön az elején le kell szögezni, hogy szinte minden anyag káros az egészségre, ha az nagy mennyiségben van jelen az emberi testben. Pl. az alkohol kis mennyiségben közömbös, de nagy mennyiségben már mérgezést okoz, vagy akár a gyógyszereket is nézhetjük, az orvosi elıírás szerint szedett mennyiségre szüksége van a szervezetnek, de nagyobb mennyiségben már gyógyszermérgezést kapunk. A réz az emberi szervezet számára létfontosságú nyomelem, melynek hiánya ugyanúgy betegséget okoz, mint a többlet. Egy felnıtt ember szervezetében átlagosan 100 mg réz van (testsúlytól függıen változik ez az érték). A szervezet nem örökre tárolja a rezet, hanem a természetes anyagcsere folyamán távozik is és fel is vesz a táplálékból. Az embernek napi 2,0-3,0 mg mennyiségre van általában szüksége, de pl. hiány esetén többet is felvesz és fordítva. A táplálékban lévı réz kémiai kötésétıl is függ, hogy abból mennyi épül be a szervezetbe. A különbözı kísérleti sorozatok a mérgezı mennyiséget 50 mg/testsúly kg-tól kerek 1000 mg/testsúly kg-ra adják meg. Ha ezt számszerően átvisszük az emberre, ami nem minden további nélkül lehetséges, úgy akut toxikus mennyiségeket kapunk kb. 3 g-tól 70 g-ig terjedıen. Összehasonlítva ezekkel az értékekkel, az élelmiszerek és a víz réztartalma elenyészıen csekély. Réz okozta mérgezésekrıl csak, mint öngyilkosság következményérıl lehet hallani, ahol az öngyilkosságot rézszulfát bevételével követték el. A réz gyakorlatilag nem számít mérgezınek, sıt "figyelemre méltóan nem mérgezı". Különbözı tanulmányok leszögezik, hogy ma a rézfelvétel az élelmiszerekbıl inkább a kívánt értékek alsóbb határán mozog. Egyes beszámolók tárgyalják az embernél fellépı rézhiányt, ezzel szemben nincs hír krónikus rézmérgezésrıl a szervileg egészséges embereknél. Elviekben elıfordulhatna a vízben olyan nagy mennyiségő réz, hogy az már mérgezı lenne, de szerencsére a természet segít ebben, mert még sokkal a mérgezı mennyiség elıtt a víz íze olyan rossz lesz, hogy az már ihatatlanná válik. Ha egy gyógyszerészeti vállalat ezekkel a szavakkal hirdetné preparátumát, hogy "létfontosságú" és hozzáfőzné: "Ön minden energiáját elveszíti, bıre sápadt lesz, haja ısz és csontjai elkorhadnak, ha ezt nem szedi rendszeresen", a legtöbb ember csak hitetlenkedne. Pedig tudományosan bizonyított, hogy ezek az állítások a rézre és az ember egészségére gyakorolt hatására érvényesek. A réz az esszenciális fémelemeknek azon relatív kis csoportjához tartozik, amelyek mint az esszenciális zsírsavak és vitaminok a normális anyagcseréhez szükségesek. A szervezet nincs abban a helyzetben, hogy ezeket az anyagokat maga produkálja, ezért ezeket rendszeresen a táplálékkal kell felvenni. A gyógyászatban évezredek óta használnak rezet. Az egyik legkorábbi hír a Krisztus elıtt 2600 és 2200 közötti idıbıl származik és leírja, hogyan alkalmazták a rezet mellkasi sebesülésnél és az ivóvíz tisztítására. Ezen kívül az idık folyamán, mint réztartalmú gyógyszernek számtalan más felhasználási területét írták le. A legújabb idıkben a kutatás egy sor igen érdekes eredményt produkált. Így pl. Dr. J.R. J. Sorenson és munkatársai az Egyesült Államokban Arkansas állam egyetemén vizsgálták a réz és komplex rézvegyületek gyulladás és más egész sor fontos betegség elleni hatását. Ezeket az eredményeket hamarosan ellenırizték és megerısítették az eredeti megfigyeléseket, hogy a gyulladásos megbetegedés esetében a szervezet mobilizálja a rezet a gyulladás legyızésére. E kutatások következményeként állatkísérleteken bizonyították be, hogy a komplex rézvegyületek hatásosak a daganatok, görcsök, a cukorbaj és a rák ellen is, sıt antimutagen hatással rendelkeznek és sugárkárosodás ellen is alkalmazhatók. Mint ahogy az izületi betegségek kezelésébıl ismert, a komplex rézvegyületeknek az embernél gyulladást gátló hatása van.

2 Hogy a sugárkárosodás elleni hatást bizonyítsák, egerek csoportjait egy szerves rézvegyülettel kezelték. A sugárexpozíció elıtt 3, illetve 24 órával ezzel az anyaggal kezelt egerek 33 %-a, illetve 58 %-a 30 nappal élte túl a kísérletet, míg az összes nem kezelt kísérleti állat 18 nappal a sugárexpozíció után elpusztult. A többi felsorolt betegséget illetıen is hasonló bizonyítékokat szolgáltattak az állatkísérletek. A szívinfarktustól való félelem igen elterjedt, mert néhány országban ez a fı, halált okozó betegség. Évek hosszú során át vizsgálták azokat a tényezıket, amelyek ezzel a betegséggel összefüggésben vannak. Megállapították, hogy a táplálkozásból fakadó rézhiány a legfontosabb okot szolgáltathatja. Egy kísérletben egy 29 éves kísérleti személy 6 hónapos tanulmányozás keretében naponta csupán 0,8 mg rezet kapott a táplálékkal. A vér koleszterin állománya folyamatosan 202 mg/dl-rıl 234 mg/dl-re növekedett. Mihelyt a táplálékkal elegendı rezet kapott, koleszterinszintje folyamatosan 198 mg/dl-re esett vissza. A magas koleszterinérték sokszoros kapcsolatban van a szívbetegségekkel. Pennsylvaniában vizsgálták a baktériumok szaporodásának lehetıségeit. Baktériumkultúrákat tenyésztettek a különbözı anyagokból készült ajtógombok felületérıl. Egy ellenırzı vizsgálat nyomán megállapították, hogy a baktériumok a nemes acélból készült ajtógombok felületén extrém méretekben szaporodtak. A sárgarézbıl készült gombokon (67%-os réztartalommal) csak kevés baktérium volt található. Amikor a rézgombokat belakkozták, akkor ismét nagy mértékő bakteriális növekedést állapítottak meg. Dr. Gerba kutatásai során megállapította, hogy a rézbıl készült vízvezetékcsövek antibakteriális tulajdonságaik miatt alkalmasabbak az épületgépészet számára, mint a mőanyagok. Egy további veszélyes, a vízben elıforduló baktérium okozza az ún. légiós betegséget, amely onnan kapta a nevét, hogy néhány évvel ezelıtt az American Legion veteránjaival való találkozás után a résztvevık közül sokan meghaltak Philadelphiában. Azóta intenzív kutatás tárgya ez a baktérium, mivel több vizsgálat is azt mutatta, hogy ez a baktérium számos kórház, otthon, hotel, középület vízvezetékében elıfordul. A fertızési veszély zuhanyozásnál már a legkisebb vízcsepp belélegzésénél felléphet, vagy hőtıtornyok közelében is elıfordulhat. Idézet a Magyar Installateur újság 1992/2-es számából: "Philadelphiában júliusában és augusztusában egy nagy szállodában I. világháborús amerikai veteránok találkoztak családostul - mintegy 4500-an. A találkozó sikerét nagymértékben lerontotta az a megdöbbentı tény, hogy a résztvevık közül 221 fı tüdıgyulladásszerő betegséget kapott, és közülük 34-en meg is haltak. Erre már felfigyeltek a járványügyi hatóságok, és vizsgálatot kezdtek. A vizsgálat során megállapították, hogy egy eddig ismeretlen baktérium támadta meg az embereket, melyet a légiós veteránok tiszteletére "legionella pneumophilá"-nak neveztek el. A szakirodalom ezen az elsı eseten túl kiemelten kezeli még azt az 1985 áprilisában az angliai Staffordshire egyik kerületi kórházában bekövetkezett eseményt is, amikor 157 beteg fertızıdött meg a legionelláktól és közülük 37-en haltak meg. Az ide vonatkozó szakirodalom ugyan a fenti eseteken kívül még sok eseményt részletez, ám itt csak a két legnagyobbat ismertettük. A további vizsgálatokból kiderült, hogy a legionella pneumophila mindenütt jelen van, ahol víz vagy nedvesség elıfordul; a felszíni vizekben, a talajvízben, az iszapban, s megtalálható mind az édes-, mind pedig a tengervízben. A baktériumok átmérıje 0,2-0,7 mikrométer, hosszúságuk pedig 1-4 mikrométer között van. A legionellákkal erısen fertızött víz egyébként nyugodtan iható, nem lesz semmi bajunk tıle, a baktériumok ugyanis fertızı hatásukat csak a tüdıbe jutva fejtik ki. A tüdıbe pedig aeroszol formában kerül be a nedvesség, s vele együtt a baktériumok. Aeroszolt a levegı és a vízpára képez, és ezt a légnemő elegyet a szél bármerre elviheti. Így fordulhatott elı például megbetegedés golfpályán, bevásárlóközpontban, vagy éppen Londonban, a Portland téren. Zárt térben természetesen sokkal nagyobb a veszély, mert kevésbé hígul a levegı, mint nyílt térben. Ennek következtében zárt térben sokkal többen fertızıdnek meg, mint másutt. Németországi statisztika szerint például évente 7500-an betegszenek meg legionella fertızéstıl." A légiós betegség nagy veszélyeztetettsége miatt minden vizsgálatnál védı berendezéseket

3 kell alkalmazni. A kísérletek azt mutatták, hogy a rézzel való kapcsolat, a légiós-betegség okozójának elhalásához vezet. Összefoglalva az eddigieket elmondható, hogy a modern kutatás új utakat tár fel a réz számára az ember egészségének és biztonságának javítására. A táplálék elegendı mennyiségő réztartalma létfontosságú és segít a szívinfarktus és más betegségek legyızésében. A réz, mint új preparátumok alkotórésze segít a fekélyek, epilepszia, izületi betegségek, cukorbetegség, rák és káros sugárbetegségek kezelésénél. A rézvezetékek középületekben megakadályozzák különbözı betegségek elterjedését. A gyógyszertárakban a desztillált víz állagának megırzése céljából (nem minden nap készítenek új vizet, azaz több napra szükséges mennyiséget állítanak elı egyszerre, így az álló vízben a baktériumok elszaporodhatnak) a tárolóba rézlemezeket tesznek, s ez megakadályozza a baktériumok elszaporodását. Magyarországon az elıírások (3/1971 Eü.M) a frissen folyó vízben 1,0 mg réztartalmat engedélyez és a pangó (legalább 8 órán keresztül álló) vízben 3,0 mg-ot enged meg literenként (az Európai Unió elıírásai szerint ez utóbbi érték 2,0 mg/l). Ezek az értékek még messze vannak az egészségügyi határértéktıl, de már az ízén érezhetı a réztartalom. (A csıhálózat anyagától függetlenül ki szoktuk engedni a pangó vizet ivás elıtt, hiszen az állott víz íze élvezhetetlen.) Egyes élelmiszerek különösen magas réztartalmat mutatnak. Ide tartozik az osztriga, máj, a diófélék, különösen a paradiók, a cashew-dió magvak, a mák és a napraforgómag, valamint a csicseriborsó. Sok olyan élelmiszerünk van, melyek lényegesen nagyobb mennyiségben tartalmaznak rezet, mint a rézcsıben szállított ivóvíz, s ezekre az élelmiszerekre senki nem mondja, hogy káros az egészségre. Példaképpen néhány élelmiszer réztartalma látható, de ez ténylegesen csak egy kis kiragadott példa, mert az összes felsorolása meghaladná e könyv terjedelmét. Ezzel csak bizonyítani szeretnénk, hogy a réz káros hatásait a terjesztıi csak ismerethiány miatt, illetve szándékos félrevezetés céljából ferdítik el: anyatej: 0,51-1,34 mg/l tehéntej: 0,1 mg/l almalé: 0,23-1,05 mg/l ásványvíz: 1,0 mg/l borok: 0,1-1,0 mg/l csokoládé: 8,0 mg/100g mogyoró: 12,0 mg/100g stb. A fentiek bizonyítják, hogy sokkal több rezet viszünk be más élelmiszerekkel szervezetünkbe, mint a vízzel A réz tulajdonságai Rendszám: 29 Atomsúly: 63,546 Sőrőség: 8930 kg/m 3 Olvadáspont: 1083 C Forráspont: 2595 C Rugalmassági határ: 120 N/mm 2 Szakítószilárdság (keménységi állapottól függ): N/mm 2 Hıvezetıképesség: 407,1 W/mK Fajlagos hıkapacitás: 389 J/kg*K

4 Hıtágulási tényezı: 16,6*10-6 m/m*k A réz a nemesfémek sorában a 4. helyet foglalja el (platina, arany, ezüst, réz). Ez a tény azt jelenti, hogy nagyon kevés "ellensége" van, azaz kevés dolog tudja megtámadni. Egyben azt is jelenti, hogy a réz viszont sok más anyagot tönkre tud tenni. Az elektrokémiai feszültségsorban is látható (1.1. táblázat), hogy a 4. helyen áll a fémek között. Azok a fémek, melyek nála alacsonyabb feszültségi sorba tartoznak, mind tönkremennek a réz hatására táblázat Fémek elektrokémiai sora 1.3. A rézcsı gyártása A SUPERSANŽ csupasz rézcsöveket, az EUROSANŽ mőanyagbevonatos rézcsöveket és a FRIGOTECŽ nagytisztaságú hőtı- és klímatechnikai csöveket az Austria Buntmetall cég amstetteni gyárában készítik.

5 1.1. ábra Amstetteni gyár távlati képe Az installációs vörösrézcsövek gyártási technológiája: A SUPERSANŽ, az EUROSANŽ és a FRIGOTECŽ vörösrézcsövek kiinduló alapanyaga a foszfor-dezoxidált vörösréz tuskó. Ezt a tuskót egy gázzal főtött elımelegítı kemencében, valamint egy indukciós kemencében sajtolási hımérsékletre hevítik, majd egy számítógépes program által vezérelt préssel nagy nyomáson préselt csıvé alakítják. Az oxidációs folyamatok kiküszöbölése érdekében a csı a présbıl közvetlenül vízbe lép ki. A présbıl kijövet a csı mindkét végét levágják, és egy rendezısoron keresztül egy közbensı tárolóba helyezik. Ebben a tárolóban mind a be-, mind a kitárolás teljesen automatikusan történik. Ez a melegen sajtolt vörösrézcsı a további hidegalakítási mőveletek kiinduló alapanyaga. Az eddig említett mőveleteket a 1.2., 1.3. és 1.4. ábrák szemléltetik ábra Préselt csıgyártás elvi kapcsolása

6 1.3. ábra Sajtológép

7 1.4. ábra Egyengetı gép A technológiai sor következı állomása a hidegpilgermő, amelyiken a keresztmetszetet (és ezáltal a falvastagságot is) igen erıteljesen csökkentik. Ezzel az eljárással egy kb. 100 méter hosszúra nyújtott pilgerezett csövet kapnak (1.5. ábra) ábra Pilgerezés elvi kapcsolása A csövek ezután egy egymással tökéletesen szinkronba hozott húzósorra kerülnek, ahol további hidegalakítási (húzási) mőveletek során érik el a megkívánt keresztmetszetüket, illetve falvastagságukat. A sor végén a zárt soron húzott csövet egy kb. 2,5 méter átmérıjő dobba

8 tekercselik. Egy kis kosárpálya megfogja a csıvel teli dobot és elszállítja a következı húzó gépcsoporthoz, ahol a további hideghúzást végzik el. A végleges csıméret elérése után a csöveket visszatekercselik a dobba, ami automatikusan továbbítja a következı munkafázishoz. A húzógépek sebessége úgy van összehangolva, hogy minden húzási fázis után a megnövekedett csıhosszúság függvényében gyorsul a húzógépek sebessége (1.6., 1.7. és 1.8. ábrák) ábra Csövek húzásának elvi kapcsolása 1.7. ábra A húzási mővelet kezdete (az elvi kapcsolási rajz 1.6. ábra jobb szélén megy le az alagútba a vezeték és fordul vissza a további feldolgozás céljából)

9 1.8. ábra Minden húzási mővelet végén egy dobra tekercselik az egyre hosszabb vezetékeket, majd indul a következı mővelet Eddig a munkafázisig mindegyik csı gyártása megegyezik. Innentıl különbözıképpen folytatódik a gyártás, attól függıen, hogy lágy-, félkemény, vagy kemény csövet gyártanak. A lágy rézcsı gyártása a következıképpen történik (1.9. ábra): 1.9. ábra Lágy rézcsövek gyártása A több fázisú húzás után a csövek megkeményednek, melyeket lágyító-kemencében a kívánt szilárdsági állapotba hoznak. A fényképen (1.10. ábra) a görgısor végén, a csíkos kapu a lágyító-kemence bejárata.

10 1.10. ábra Csövek lágyítás elıtt A félkemény csövek gyártása az ábra szerint történik: ábra Félkemény rézcsövek gyártása A kemény csövek gyártása az ábra szerint történik: ábra Kemény rézcsövek gyártása

11 Az elkészült csöveket végül csomagolják (a lágy csöveket tekercsben a félkemény- és kemény csöveket pedig szálban), szállítják, illetve meghatározott rendszer szerint mintákat vesznek és azokon szakítóvizsgálatot, keménységvizsgálatot, hajlítási vizsgálatot, peremezési vizsgálatot, mikroszkopikus vizsgálatot és visszamaradt szénmennyiség vizsgálatot végeznek (1.13. ábra) ábra Rézcsövek csomagolása és kiszállítása Ezt a nagyon korszerő gyártósort és technológiát ebben a formájában mindez ideig csak az Austria Buntmetall amstetteni gyárában valósították meg. Ez az eljárás a rendkívül racionális termelésen kívül egy sor elınnyel jár, amelyek a termék minıségében jelentkeznek. Az egymás után sorba kötött egyenes húzógépek révén a végtermék minısége a hagyományos gyártási technológiával készített csövekhez képest lényegesen jobb minıségben kerül le a gyártósorról. A zárt gyártósor elsısorban a csı központosságának, a falvastagságának minıségi javulásánál érezteti hatását, de egyúttal kiküszöbölhetı a gyártás során a lágy elıhúzott termékek sérülése az egyik húzósorról a másikra történı szállítás közben. Mivel a gyártás során a húzáshoz speciális kenıanyagot használnak és a lágyító-kemence hımérsékletét szigorúan meghatározott és folyamatosan ellenırzött értéken tartják, garantált, hogy a végterméknél a kenıanyagból visszamaradt szennyezıdés messze a szabvány által elıírt érték alatt marad. Ez a késıbbi korróziós folyamatok kialakulásának megakadályozása szempontjából nagyon fontos A rézcsı tulajdonságai Az épületgépészeti csöveknek foszforral dezoxidált, vagyis oxigénmentesnek kell lenniük Cu- DHP (régebben SF-Cu jelölésük volt). A foszfor jelenléte a csövet jól hegeszthetıvé és forraszthatóvá teszi A rézcsı szilárdsági állapota A rézcsöveket három különbözı szilárdsági állapotban szállítják: lágy, félkemény, kemény. A csövek szilárdságát a szakítószilárdságuk alapján különböztetjük meg. A gyártási és szállítási állapotokat az 1.2-es táblázatban lehet látni.

12 1.2. táblázat: Szállítási mód/külsı átmérı/szilárdsági állapot/szállítási hossz MSZ EN 1057 rézcsövekre vonatkozóan A rézcsı adatai A rézcsövek adatait az 1.3. táblázat mutatja. 1) Az S=3,5 biztonsági tényezıjő forrasztott kötés varratnélküli húzott csıre és hegesztett csıvezetékre vonatkozik. 2) A fitting nélküli keményforrasztott kötési helyő vezetékeknél az S=4 biztonsággal kell számolni táblázat A DIN 1786 szerinti rézcsövek tömege, őrtartalma és üzemnyomás értékei. Az elıbb felsorolt adatok a normálfalú rézcsövekre vonatkoznak, de léteznek vékonyfalú csövek is, melyeket csak a főtésszerelésnél lehet alkalmazni. Vízellátásnál és gázellátásnál csak minimum 1 mm falvastagságú csövet lehet beépíteni Üzemi hımérséklet és nyomás A megengedhetı üzemi nyomás változik az üzemi hımérséklettel, azonban fıképp az

13 összekötés módjától függ. Az ábrából látható, hogy a kommunális szereléseknél a várható hımérsékletek gyakorlatilag nem befolyásolják a rézcsövek mechanikai jellemzıit. Rézcsövek és szerelvények (Cu-DHP) esetén az üzemi hımérséklet nem haladhatja meg a 250 C-t. A lágy forrasztású rézcsı vezetékeket tartósan 110 C hımérsékletig lehet igénybe venni. Ezen hımérséklet rövid idejő túllépése (zavar esetén) nincs káros hatással a tömítettségre/szilárdságra. Magasabb üzemi hımérsékleten kemény forrasztást, hegesztést, szorítógyőrős csatlakozást vagy préselést (saját tömítıelemmel!) lehet alkalmazni. A gyárilag köpennyel ellátott vagy hıszigetelt csıvezetékeket 100 C üzemi hımérsékletig lehet igénybe venni. Napenergiás berendezéseknél a kollektoroknál magasabb hımérséklet is felléphet. Ezt figyelembe kell venni a tervezésnél és a kivitelezésnél ábra Keményforrasztott rézcsı-vezetékek megengedett nyomásértékei (S=4 biztonság mellett) Az üzemi nyomás és falvastagság számítását a "Nyomástartó edények méretezése" és a "Hengeres és gömbtárolók belsı túlnyomáson" szerint kell elvégezni. Egy csı megengedhetı üzemi nyomását az alábbi összefüggéssel lehet számítani: [bar],

14 ahol: p B : megengedett legnagyobb üzemi nyomás bar-ban, 20: számítási állandó az adott dimenzió esetén bar*mm 2 /N, R m : szakítószilárdság N/mm 2 -ben, s: falvastagság mm-ben, d: külsı átmérı mm-ben, S: biztonsági tényezı. Az összefüggésnek megfelelıen a falvastagság: [mm]. A szakszerően kivitelezett lágy forrasztásos kötés tömör és magas nyomást is elvisel. Repesztı-nyomásos vizsgálatnál a csı reped és nem a forrasztási varrat (1.15. ábra) ábra Lágyforrasztásos rézcsı kötés 22x1 mm-es csövön. A csı 280 bar hatására repedt ki A rézcsı hıtágulása A rézcsı hıtágulása majdnem kétszerese az acélcsıének, de csak mintegy egynegyede a mőanyagcsıének. Tervezéskor ezt természetesen figyelembe kell venni. A hıtágulási együttható értéke: α=16,6*10-6 m/m*k. A hosszváltozás meghatározása az ábra alapján lehetséges az üzemi- és a szerelési hımérséklet különbségének függvényében. Számítással is meghatározhatjuk a hosszváltozást: [m], ahol: l: hossznövekedés m, L 0 : eredeti hossz m, α: lineáris hıtágulási együttható m/m*k, t: hımérsékletkülönbség K.

15 1.16. ábra Vörösréz csıvezeték hosszváltozása a hımérséklet függvényében Ugyanez meghatározható táblázatosan is az 1.4. táblázatból.

16 1.4. táblázat Hıtágulás táblázatos meghatározása A szabadon szerelt csöveknél az irányváltozás és a megfogás között egy "A" távolságot kell hagyni a hıtágulás miatt lásd a ábrát. Ez a távolság szükséges ahhoz, hogy a vezeték ne szenvedjen maradó alakváltozást ábra Csıbilincsek elhelyezése irányváltozásoknál Az "A" távolság meghatározása az 1.5. táblázat szerint lehetséges a csıméret és a hosszváltozás függvényében.

17 1.5. táblázat Az "A" szárhosszúság a csıméret és a tágulás függvényében Korróziós jelenségek és azok megelızése A több évtizedes tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vonatkozó szabványok és ajánlások alapján rézcsıbıl szerelt hálózatoknál a csıanyagot károsító korróziós folyamatok csak igen kis mértékben fordulnak elı. Ez persze nem jelentheti annak a kezdeti szakmai optimizmusnak a teljes elfogadását, amely szerint a réz majdnem nemesfém, így a korróziós hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. A rézcsöveknél is elıfordulhatnak korróziós károk, amelyek azonban a szakmai elıírások betartásával nagy biztonsággal elkerülhetık. Más szerkezeti anyagoknál szerzett korróziós tapasztalatok nem alkalmazhatók minden további nélkül a rézcsıhálózatoknál is. A rézkorróziónál a legjelentısebb szerepe a szállítandó közegnek van. Víz szállítása esetén annak hımérséklete és áramlási sebessége is fontos tényezı. A vízellátás és főtéstechnika területén az alább felsorolt hiányosságok esetén alakulhat ki a csı belsı oldaláról kiinduló károsodás: a csıhálózat szempontjából nem megfelelı minıségő víz használata, nem minıségi csıanyag alkalmazása, hibás szereléstechnológia, szakszerőtlen üzembe helyezés és karbantartás. Az esetleges korróziós hatások intenzitását természetesen növeli több kiváltó ok együttes jelenléte. Minısítetlen csövek használata meglehetısen nagy kockázattal jár. Ivóvíz szállítására csöveket csak oxigénmentes rézbıl szabad gyártani. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a rézcsı külsı oldalát is érhetik olyan hatások, amelyek korrózióhoz vezetnek A rézkorrózió leggyakoribb elıfordulási formái

18 a.) A külsı felület korróziója A rézbıl készült csövek atmoszférikus korróziójának intenzitása a hagyományos acélanyagú vezetékekhez képest nagyságrenddel kisebb (1.18. ábra). Természetesen ez nem azt jelenti, hogy szabadon (pl. falon kívül) történı szerelésnél nem kell semmilyen utólagos bevonatot, szigetelést alkalmazni. A külsı felülettel kapcsolatos teendıknél ilyen esetben nem a korróziós, hanem egyéb szempontok a meghatározóak. Például a párakicsapódás megakadályozása hidegvíz szállításánál, vagy a hıveszteség mértékének csökkentése melegvízvezetéknél ábra Oxigén korróziós hatása különbözı fémekre (az oxigén áthatolóképessége ľm/év) Amennyiben olyan zárt térben, helyiségben szerelünk szabadon rézvezetéket, ahol az adott légtér levegıje a rézre korroziv hatású (pl. istállótér, vegyi üzem), úgy megfelelı gyári, vagy utólagosan felhelyezett védıburkolatról kell gondoskodni. Vakolat alatti, illetıleg padlóban védıburkolat nélküli szerelést a gyári elıírások tiltják. Egyrészt azért, mert a csınek mindenképpen mozgási teret kell adni, másrészt savas vagy folyamatosan nedvesség-utánpótlással rendelkezı vakolatok erıs korróziós hatást jelentenek. A csövek nem érintkezhetnek olyan tisztítófolyadékokkal sem, amelyek ammóniát vagy annak származékait tartalmazzák. Padlószerkezetbe általában csak főtési célú vezetékeket fektetünk, mivel a vonatkozó vízügyi elıírások biztonsági okok miatt a vezeték nyomvonalát illetıen erıs korlátokat szabnak. Az Európai Szabványok már megengedik a vízvezeték padlóban történı vezetését, tehát amikortól nálunk is kötelezı lesz ezek használata, akkortól már nem lesz ilyen megkötés. A réz jól ellenáll különbözı talajok maró hatásának. A nedves hamut vagy salakot, sok kloridot vagy szulfátot, bomló növényi részeket vagy nitrogén-tartalmú mőtrágyákat tartalmazó talajok azonban korróziós veszélyt jelentenek. Amennyiben egy adott munka során nincs elég megbízható adatunk a talaj agresszivitásáról, tanácsos gyári bevonattal ellátott csıanyagot használni. b.) Az anyagkifáradás és hıhatás okozta korrózió A szükségesnél magasabb hımérséklet alkalmazása hajlításnál, forrasztásnál, vagy a szükségesnél hosszabb ideig tartó hevítés a csıanyagra káros hatású. A 670 C-nál magasabb hımérsékletre hevített rézcsıben revésedés lép fel, oxidfilm keletkezik, sıt az anyagszerkezet is átalakul. A jelenségre a keményforrasztás alkalmazása során is tekintettel kell lenni. A szerelés során figyelembe kell venni a réz hıtágulási adottságait. A hıtágulási együttható az átmérıtıl független. Melegvíz- és főtési hálózatok esetében a hosszváltozásokból eredı mozgások biztosítása a legfontosabb feladat a korróziós kifáradás elkerülésére.

19 A belsı felületre ható korrózió a.) A belsı felületi korrózió A rézcsı belsı felülete és a vele érintkezı vízben oldott oxigén gyorsan reakcióba lép egymással, a felületen viszonylag gyorsan kialakul egy vékony, egyenletes vastagságú, zöldes színő bevonat (patina), amely bázikus karbonátos rézvegyületbıl áll. Megjelenik tehát a tipikus rézrozsda, a "grünspan". Ez a patinaréteg azonban a késıbbiekben megvédi a csı belsı felületét az áramló víz további károsító hatásától. A felületi korrózió tehát a csı állagára inkább jótékony hatást gyakorol. b.) A lyukkorrózió Kétféle típusú lyukkorróziós jelenség tapasztalható. Az I. típus okozói a gyártási technológia során a belsı csıfalon maradó, szénszármazékokat tartalmazó kenıanyagok. Ez a korróziótípus a legveszélyesebb, mert következtében a csı belsı felületén vályúszerő mélyedések, vagy karcolás jellegő árkocskák alakulnak ki, amelyek legjobban bemélyedı pontjainál a csıfal átlyukadhat. Eróziós korrózióval együttesen jelentkezı I. lyukkorrózió jelentıs veszélyforrás. A SUPERSANŽ és EUROSANŽ csövek garantáltan védettek az I. típusú lyukkorrózióval szemben. A II. típusú lyukkorrózió elsısorban melegvízvezetékekben okoz problémát. Geometriailag szabálytalan alakú, sárgásbarna lerakódások keletkeznek. Elsısorban lágy, savanyú vizek használata esetén fordul elı, amelyek ph értéke 7 alatt van. c.) Az eróziós korrózió Tulajdonképpen a vízáramlás okozta károsodás, amelyet az idéz elı, hogy valamilyen helyi megmunkálási, vezetékkialakítási ok miatt az áramlás nagyon felgyorsul vagy erısen örvényes (pl. átmenet nélküli csıszőkítés, erısebb horpadás, stb.). Eróziós hatás melegvíz vezetékekben a megengedett felsı áramlási sebességhatár közelében is tapasztalható, hidegvíz vezetékekben azonban ilyen jelenség nem észlelhetı. Javasolt áramlási sebességek a vízhımérséklet és a csıvezeték beépítési helyének ill. funkciójának függvényében (1.6. táblázat): 1.6. táblázat Javasolt áramlási sebességek rézcsıben Példa: Q=5 kw hıteljesítményő radiátoros áramkört ellátó 15x1,0 mm-es vezetékben a vízsebesség: A víz hıhordozó tömegárama t=20k ( C) hıfokeséső rendszernél: kg/s = 214,96 kg/h,

20 ahol c: a víz fajhıje 4,1868 kj/kg*k, A víz hıhordozó térfogatárama t köz =80 C közepes vízhımérsékletnél (ρ=970 kg/m 3 ): Az áramlási keresztmetszet: [m 3 /s], Az áramlási sebesség: [m 2 ], [m/s], A vizsgált 15x1,0 mm-es vezetéken nagyobb hıteljesítmény csak jelentıs fajlagos áramlási ellenállás mellett szállítható. A számított áramlási sebesség nagy biztonsággal a táblázatban javasolt érték alatt marad A rézkorróziót kiváltó körülmények áttekintése a.) A vízminıség hatása A felületi korrózió szempontjából elsısorban arra kell ügyelni, hogy a szállított víz ph értéke 7- nél nagyobb legyen. Továbbá fontos tényezı a víz összetétele és származási helye is. A sok sót és különösen a szulfátot tartalmazó talajközeli vizek fokozzák a réz vízben oldódását. A mélységi lágy vizek is segíthetik a korróziót. Ugyanakkor a felszínhez közeli vizekben számos olyan vízben oldott természetes anyag is található, amelyek inhibitorként hatnak, azaz gátolják a felületi korróziót. A II. típusú lyukkorrózió szempontjából kerülni kell a savas vizeket. A korrózió valószínőségét növeli, ha a víz vastartalma meghaladja 0,1 mg/l, a mangántartalma pedig a 0,05 mg/l értéket. A rézcsöves melegvízhálózatokba lehetıség szerint részben lágyított vizet kell juttatni. A horganyzott acélvezetékek védelmére használatos foszfátszilikát adalékok rézhálózat esetében károsak, kikezdik a rezet. A víz minısége és a rézkorrózió közötti kapcsolat ma még nincs teljes mértékben kidolgozva. A kérdéskörben jelenleg a DIN tekinthetı mértékadónak. Az MSZ 450/1-91 szerinti minıségő ivóvíz esetén, amelynek betartása vezetékes vízellátás esetén kötelezı, a korrózió keletkezésének veszélye minimális. Kivonat az MSZ 450/1-91 szabványból. A víznyerı-hely jellegétıl független határértékek (1.7. táblázat):

21 1.7. táblázat Ivóvíz minısége Kivonat az MI /4-83 sz. Mőszaki Irányelvekbıl a melegvíz-hıhordozós főtırendszerek vízminıségi követelményével kapcsolatosan (1.8. táblázat): 1.8. táblázat Főtıvíz minısége A vonatkozó VDI 2035 (Német Mérnökök Egyesülete 2035-ös elıírása) ehhez közelálló értékhatárokat szab meg. A főtıvíz oldott oxigén-tartalmát tekintve a kazán- és radiátorgyártók által igényelt értékek messze meghaladják a rézcsı védelméhez szükségeset. Például néhány kazán esetén 1-5 mg/l, a tagos radiátornál 0,1 mg/l. A víz oldott oxigéntartalmát a hımérséklet függvényében az ábra mutatja ábra A víz oxigéntartalma a hımérséklet függvényében

22 b.) A gyártástechnológia hatása Az elsı generációs rézcsöveknél megfigyelt I. típusú lyukkorróziót a csı húzásának megkönnyítésére használt kenıanyagoknak a késztermékben való jelenléte okozta. Az EN 1057 szabvány szerint készülı installációs rézcsöveknél a kenıanyag-maradványok jelenléte már olyan kismértékő, hogy korróziós problémákkal nem kell számolni. A SUPERSANŽ és EUROSANŽ rézcsövek oxigénmentes rézbıl (Cu-DHP) készülnek, az EN 1057 szabvány elıírásainak megfelelıen. Az alkalmazott gyártástechnológia garantálja, hogy a húzás során alkalmazott széntartalmú kenıanyag-maradványok a 0,2 mg/dm 2 filmvastagság alatt maradnak. c.) A tervezés hatása Igen fontos, hogy már a tervezés során figyelemmel kell lenni a korróziót kiváltó tényezık elkerülésére. Nagy szerepe van az áramlási sebességek megválasztásának. Kerülni kell a nagyon lassú áramlást és a vízpangást. Kis áramlási sebességek esetén a turbulens áramlás vagy eltávolítja a belsı felületen kialakult védıbevonatot, vagy eleve megakadályozza a védıbevonat képzıdését. Minél kisebb a csıátmérı, annál nagyobb áramlási sebesség engedhetı meg, mivel a turbulencia mértéke növekszik a csıátmérıvel. Az eróziós hatások elkerülése érdekében célszerő a táblázat által javasolt maximális áramlási sebességértékek betartása is. A legújabb szakirodalmi anyagok melegvíz szállítása esetén a 0,5-0,6 m/s értékő felsı határt javasolják. Ivóvíz csıhálózatok nyomvonaltervezésénél ügyelni kell a légzsákképzıdés elkerülésére. A vízvezetéki hálózatok kevéssé használt szakaszainak idınkénti átöblítését ürítı-töltı szerelvény betervezésével kell biztosítani. A csıvezetéken szállítandó vizet, így az utántöltésre szolgáló vizet is legalább 50ľm lyukmérető szőrın kell átvezetni. A szakirodalom az utóbbi idıben a 20-25ľm szőrıfinomságot javasolja. A karbantartási öblítés elmaradása gyakran vezet korrózióhoz, ezért ezt a létesítési és karbantartási elıírásokban rögzíteni kell. A pangó vezetékszakaszban a réz kioldódik. Az oldódás intenzitását segíti az alacsonyabb ph érték. Fémes íz lágy vizek esetén már 2 mg/l, keményebb vizek esetén csak 7 mg/l Cu-tartalom mellett érzıdik. 7-nél nagyobb ph értékő víz esetén 10 órán át nem használt hálózatban sem lépi túl a réztartalom a 3 mg/l értéket. A réz az emberi szervezet számára fontos nyomelem. A gyermekek rézszükséglete 2, a felnıtteké 3 mg/nap. d.) A szereléstechnológia hatása Alapvetıen fontos a szakszerő szerelés. A csıvégek megtisztítása, sorjátlanítása, a sima csıbelsıt eredményezı megmunkálás, az áramlástanilag kedvezı nyomvonalvezetés és idomozás. Fontos, hogy csak a rendszerhez ajánlott, jó minıségő, EN szerinti folyasztószert használjuk a forrasztáshoz. Ennek a forrasztás során csıbe került maradványai ugyanis az üzembe helyezés elıtti átöblítéskor hideg- és melegvízzel egyaránt kimoshatók a csıbıl. Az el nem távolított folyasztószer maradvány jellegzetes korróziós jelenséghez vezet. A forraszanyag feleljen meg az EN szabvány elıírásainak. A korábban leírtaknak megfelelıen kerülni kell a magas hımérsékleten való csıhajlítást, és messzemenıen figyelembe kell venni a csıanyag hıtágulási tulajdonságait. e.) Az üzembe helyezés hatása A csöveket a készre-szerelés után, a nyomáspróba elıtt alaposan ki kell tisztítani és át kell mosni. Az átöblítéshez csak szőrt vizet szabad használni. Megfelelı minıségő víz hiányában a nyomáspróbát inert gázzal (pl. nitrogénnel) vagy olajmentes, száraz préslevegıvel kell elvégezni. Ugyanez a megoldás abban az esetben is, ha a nyomáspróbához használt víz az átadásig fagyveszély miatt nem maradhat a rendszerben. A nyomáspróbát követı újabb átöblítés vizét csak közvetlenül a használatba vételt megelızı ismételt öblítés-feltöltés elıtt tanácsos leengedni a korrózióveszély csökkentése miatt. A ZVSHK (Német Épületgépészek Központi Szövetsége) ajánlása szerint a legjobb, ha az átöblítés préslevegı és víz keverékével történik, mert ilyenkor a szennyezıdések szinte "lerobbannak" a csı felületérıl. Korróziós szempontból rendkívül fontos az üzembehelyezés szakszerősége.

23 1.5. A rézcsı használata mellett szóló érvek Az eddigiekbıl látható, hogy néhány agresszív vízzel ellátott terület kivételével a rézcsı mindenütt alkalmazható ivóvíz szállítására. A réz egy fél-nemesfém, az elektrokémiai feszültségi sorban 0,34 V-tal a 4. helyen áll, ezért rendkívül nagy az ellenálló képessége a korrózióval szemben. A réz baktériumölı, azaz a réznek a legtöbb baktériumra pusztító hatása van. Sok olyan baktériumcsalád, amely más anyagú csıvezetékekben gyakran fordul elı, a vörösrézzel szerelt rendszerekben nem mutathatók ki. A vörösrézcsıben áramló 60 C-os víz gyakorlatilag baktériummentesnek tekinthetı. A réz természetes anyag, teljes egészében újra felhasználható, ezáltal környezetkímélı. A réz abszolút diffúzió-biztos. A réz ellenáll az öregedésnek. A réznek nagy az anyagszilárdsága. Ez lehetıvé teszi a rézcsöveknél a kis falvastagság alkalmazását és ennek következtében a csekély méterenkénti súly elérését. Ennek egyenes következménye a piacon a versenyképes ár elérése. A rézcsövek bekötési technikája egyszerő és biztos. Szerelése minimális ráfordítást igényel. A rézcsövek nagyszerően illeszkednek az építészeti adottságokhoz, ezért lehet kiválóan alkalmazni utólagos csıvezetékrendszerek kiépítésére (pl. régi házak komfortosítása, felújítása). Az épületgépészet területén egyébként mindenütt felhasználható a rézcsı: ivóvízellátásnál, szennyvízrendszereknél (pl. szennyvízátemelık nyomóvezetékei), főtési vezetéknél, felületfőtéseknél (padlófőtés, falfőtés), gázellátásnál (légnemő és cseppfolyós), egészségügyi gázoknál, olajellátásnál, hőtéseknél, klímatizálásoknál, napkollektoroknál, tőzvédelmi hálózatoknál, préslevegı hálózatoknál.

24 Nincs még egy csıvezetéki anyag, amelyik mindegyik felsorolt szereléshez használható lenne. A szerelés könnyebbsége, valamint a hosszú élettartalm miatt pedig a leggazdaságosabb szerelési anyag. Rézcsıben a következı anyagok nem továbbíthatók, mert azok károsítják a csı anyagát: acetilén C 2 H 2 ammónia NH 3 (nedves*) klórgáz Cl 2 (nedves*) sósav HCl (nedves*) foszgén COCl 2 kéndioxid SO 2 (nedves*) kénhidrogén H 2 S (nedves*) (*: teljesen száraz gáz formájában nem okoz problémát a szállítása rézcsıben.) Ha egészségkárosító hatása lenne, az már a több ezer éves használat során kiderült volna. A kezdetleges technikával gyártott csövek korában sem volt egészségügyi probléma vele, pedig akkor sokkal több rézion került az ivóvízbe, mint ma. Nincs ezzel probléma Nyugat-Európában sem, pedig ott nem volt több mint 40 éves kihagyás a rézcsı-szerelésben, s így a tapasztalatok nem 1989-ben indultak újra mint nálunk. A Nyugat-európai rézcsı felhasználásának részaránya az összes csımennyiségbıl 65% körül van, ami önmagában is azt bizonyítja, hogy közkedvelt, gazdaságos csıanyagról van szó. A Deutsches Kupfer-Institut (Német Rézintézet) adatai alapján Németország egyes tartományaiban ez a szám megközelíti a 90%-ot. A németekrıl tudjuk, hogy csak a legjobb minıséget és gazdaságosságot hajlandók elfogadni, így ez nálunk sem lehet rossz. A második világháború után a réz stratégiai anyagnak számított, így a rézcsı felhasználása nagyon korlátozott volt. Ennek megfelelıen az acélcsövek felhasználása volt egyeduralkodó. Sok ebben a korban felnövı ember számára szinte még ma is csak ez a csıanyag ismeretes, csak ezzel képes dolgozni. Az 1989-es nyitás óta örvendetes méretekben megnövekedett a rézcsı felhasználása hazánkban. A rézcsı gyors terjedése köszönhetı a kiváló tulajdonságainak, a hosszú élettartamnak és a könnyő megmunkálhatóságának. Példaként szolgál az ábra, amelyen egy 10 lakásos társasház vízszereléséhez szükséges idı látható. A szerelési idı összehasonlítás tartósabb értékmérı, mint az árak összehasonlítása, mert az anyagárak és a szerelési díjak folyton változnak, így egy ár-összehasonlítás csak rövid ideig lenne érvényes.

25 1.20. ábra: Csövek szerelési idejének összehasonlítása 1.6. A rézcsövekre és a kapcsolódó elemekre vonatkozó elıírások A rézcsı gyártását és felhasználását mindenütt szigorúan szabályozzák. Az ezen elıírások szerint gyártott csöveket a legnagyobb biztonsággal lehet felhasználni, de vigyázni kell arra, hogy gyártanak nem épületgépészeti szerelési célú csöveket is (pl. bútorcsövek), melyek felhasználása során problémák adódhatnak, mert a csövek hamarabb tönkremehetnek, hiszen nem erre a célra gyártották (nem oxigénmentes, nem 99,9% tisztaságú, stb.). Az épületgépészeti szerelési célra gyártott csöveket ellátják a következı jelölésekkel, az EN 1057 szabvány szerint: gyártó ország, gyártó cég, szabványszám (mely szerint gyártották), márkanév, csıméret, gyártási idı, esetleg garanciajel (egy kör és benne egy pont), keménységi állapot. A gyártásra és felhasználásra vonatkozó fıbb nemzetközi és hazai szabványok: DIN EN 723 DIN EN 1044 DIN EN 1045 DIN EN 1057 DIN EN DIN EN DIN EN DIN 1733 DIN 1786 DIN 1787 DIN 1988 DIN Réz és rézötvözetek - Rézcsövek vagy szerelvények belsı felületén lévı szén mennyiségének meghatározása elégetéssel; német változat EN 723: október Kemény forraszok/forrasztási kiegészítık Keményforraszok - Folyasztók a keményforraszokhoz - Bevezetés és mőszaki szállítási feltételek, német változat EN 1045: 1997 ( aug.) Rézbıl készült varrat nélkül húzott csövek (1980. május) Réz és rézötvözetek; idomok, 1. rész: Kapillárisan forrasztható idomok rézcsövekhez (lágy és kemény forrasztás) (1994. március) Réz és rézötvözetek; idomok, 2. rész: Szorítógyőrős csatlakozások rézcsövekhez (1994. március) Réz és rézötvözetek; idomok, 4. rész: Idomok csövek összekötésére kapilláris forrasztással vagy szorítógyőrős csatlakozással (1994. márc.) 1. rész Hegesztési kiegészítések rézhez és rézötvözetekhez. Összetétel, alkalmazás és mőszaki szállítási feltételek (1988, június) Húzott rézcsövek Réz félkészítmények 1. rész Mőszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI): Általános rész; a DVGW mőszaki szabályzata (1988. dec.) Mőszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI); Tervezés és kivitelezés, részegységek, készülékek, anyagok; a DVGW mőszaki szabályzata

26 DIN DIN DIN DIN DIN DIN DIN DIN 2000 DIN 2001 DIN 2403 DIN 2607 DIN 2641 DIN 2642 DIN ISO DIN DIN DIN DIN3389 DIN 4046 DIN DIN DIN 4109 DIN4109 DIN 4109 DIN 4109 DIN 4708 DIN (1988. dec 1. Adatlap Mőszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI); Szabványok és mőszaki szabályzatok az anyagokról, részegységekrıl és készülékekrıl, a Mőszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI); A csıátmérı megadása, a DVGW mőszaki szabályzata (1988. dec.): Mőszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI); Az ivóvíz védelme, Az ivóvíz minıségének megırzése, a DVGW mőszaki szabályzata (1988. dec.) Mőszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI); Nyomásnövelés és nyomáscsökkentés, a DVGW mőszaki szabályzata (1988. dec.) Mőszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI); Tőzoltó és tőzvédelmi berendezésék, a DVGW mőszaki szabályzata (1988. dec.) Mőszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI); Korróziós károk és vízkıképzıdés elhárítása, a DVGW mőszaki szabályzata (1988. dec.) Mőszaki szabályzat ivóvizes rendszerek szereléséhez (TRWI); A berendezés üzeme, a DVGW mőszaki szabályzata (1988. dec.) Központi ivóvízellátás; Az ivóvíz követelményekkel kapcsolatos irányelvek. A létesítmény tervezése, építése és üzemeltetése (1973.nov.) Saját és egyedi ivóvízellátás. Az ivóvíz követelmények irányelvei, A berendezés tervezése, építése és üzemeltetése (1983. február) A csıvezetékek megjelölése az áramló közeg szerint (1984. márc.) Rézbıl készült csıívek behegesztéshez (1970. május) Laza peremek; Elıre hegesztett peremek, sima kengyelek, névleges nyomás 6 (1975. márc.) Laza peremek; Elıre hegesztett peremek, sima kengyelek, névleges nyomás 10 (1975. márc.) Csımenetek olyan kötésekhez, ahol a tömítés nem a menetben van, 1. rész: Méretek, tőrések és jelölés, azonos az ISO 228-1:1994 szabvánnyal (1994. dec.) Whitworth csımenetek csövekhez és szerelvényekhez; hengeres belsı menetek és kúpos külsı menetek, menetméretek (1983. július) Whitworth csımenetek csövekhez és szerelvényekhez; hengeres belsı menetek és kúpos külsı menetek; idomszerek és az idomszerek kezelése (1973. aug.) Fémbıl készült gázvezetékek oldható csıkötései; Sima csıkötések (1991. jan.) Beépíthetı szigetelıdarabok a gáz és vízellátásban a ház csatlakozásánál; Követelmények és vizsgálatok (1984. aug.) Vízellátás; Fogalmak. A DVGW mőszaki szabályzata (1983. szept.) Építıanyagok és részegységek éghetıségi viselkedése; Részegységek, fogalmak, követelmények és vizsgálatok (1977, szept.). Építıanyagok és részegységek éghetıségi viselkedése; Csıköpenyek, csıburkolatok, szerelıaknák és csatornák valamint ezek vizsgálónyílásainak lefedése; Fogalm Zajvédelem a magasépítésben; Követelmények és igazolások (1989. nov.) 1. Hibaigazítás; Hibaigazítások a DIN 4109-hez (1989. nov., a DIN laphoz) nov. és DIN laphoz (1989. nov.), (1992. aug.) 1. adatlap Zajvédelem a magasépítésben; Kiviteli példák és számítási eljárások (1989. nov.) 2. adatlap Zajvédelem a magasépítésben; utalások a tervezésre és kivitelezésre; javaslatok a fokozott zajvédelemre; javaslatok a zajvédelemre lakásban vagy m Központi vízmelegítı berendezések; fogalmak és számítási alapelvek (1994. ápr.) Olajtüzeléső berendezések, főtıolaj ellátás, főtıolaj szolgáltató berendezések,

27 DIN DIN EN ISO DIN EN DIN EN biztonságtechnikai követelmények, vizsgálat (1984. febr.) Hegesztési varrat elıkészítése, fugaformák réz és rézötvözeteknél, védıgátas hegesztés (1982 július) Hegesztık vizsgája; Olvasztásos hegesztés, 3. rész: Réz és rézötvözetek (1992. június) Fém termékek; Vizsgálati bizonylatok fajtái (tartalmazza az A1 módosítást: 1995) (1995 aug.) Réz és rézötvözetek; Üreges rudak a feldolgozáshoz; Német változat EN 12168: 1998 (1998. ápr.) prcr Réz és rézötvözetek; Áttekintés az összetételrıl és termékekrıl (1998) DIN DIN DIN DIN DIN19632 DIN EN DIN EN DIN DIN DIN ISO 7-1 ISO 7396 DVGW munkalap GW2 DVGW munkalap GW6 DVGW munkalap GW7 DVGW munkalap GW8 DVGW munkalap GW392 DVGW munkalap 6459/1 DVGW munkalap 6461/2 DVGW Vizsgálati alapok VP 617 DVGW twin 5/93 DVS Merkblatt 1903, 1. rész, 1. rész Csövek rézbıl és alakítható rézötvözetekbıl, tulajdonságok Estrich az építıiparban; Általános követelmények, vizsgálat (1992. május) Estrich az építıiparban; Estrich és Estrich rétegek szigetelésen (Úszó Estrich) (1992. máj.) Vízvezetékek építésének irányelvei; A DVGW mőszaki szabályzata (1982. aug.) Ivóvízvezeték rendszerekben mőködı mechanikus szőrık, Követelmények, vizsgálatok; a DVGW mőszaki szabályzata (1987. ápr.) Lágy forraszok; Kémiai összetétel és szállítási formák (ISO 9453: 1990) német változat EN 29453: 1993 (1994. febr.) Folyasztók a lágy forraszokhoz; Bevezetés és követelmények, 1. rész: Felosztás, jelölés és csomagolás (ISO : 1990) német változat EN : 1993 (199 Korrózióvédı és hıszigetelı burkolatok csıvezetékekhez 50 C üzemi hımérsékletig (1991. szept.) Fémek korróziója; Fémes anyagok korróziója csıvezetékek, tartályok és készülékek belsejében víz hatására; A korrózió valószínőségének megítélése réz és rézöt Rézbıl és rézötvözetbıl készült csövek a kapilláris forrasztásos kötésekhez; méretek (1980. máj.) Csımenetek olyan kötéseknél, ahol a menet tömít, 1. rész méretek, tőrések és számítások (1994. máj) Csıvezetéki rendszerek nem éghetı orvosi gázokhoz (1987. jún.) Rézcsövek összekötése gáz és vízszereléseknél ingatlanon belül és épületekben (1996.jan.) Vörösöntvénybıl készült kapillárisan forrasztható szerelvények és rézbıl és vörösöntvénybıl készült átmeneti idomok; Követelmények és vizsgálati elıírások (1 Oldószer rézcsövek forrasztásához gáz és vízszereléseknél; követelmények és vizsgálati elıírások a hitelesítı vizsgálathoz (1992. szept.) Rézcsıbıl készült kapillárisan forrasztható idomok; Követelmények és vizsgálati elıírások (1996. jan.) Rézbıl készült varrat nélküli húzott csövek gáz és vízvezetéki szerelésekhez; Követelmények és vizsgálati elıírások (1997. dec.) Gáz és házi csatlakozások 4bar üzemi nyomásig; tervezés és létesítés (1997. máj.) Gázvezetékek létesítése 4 és 6 bar üzemi nyomás között csövekkel és alakítható vörösöntvénybıl készült idomokkal (1981. nov.) Varrat nélküli húzott belül ónozott rézcsövek ivóvízszerelésekhez "Csapadékvíz hasznosító berendezések" Forrasztások az épületszerelésben; Réz; Követelmények az üzemmel és személyzettel kapcsolatban (1992. jan.)

28 DVS Merkblatt 1903, 2. rész, Forrasztások az épületszerelésben, Réz; Csövek és szerelvények; Forrasztási eljárások; (1992. febr.) Minısítési és vizsgálati elıírások (Minısítési feltételek) a minısítési jelhez "Rézcsı / RAL"; Rézcsı Minısítı Társaság; RAL-RG (1998. jún.) Minısítési és vizsgálati elıírások (Minısítési feltételek) a keményforraszokhoz és keményforrasz oldószerekhez a minısítıje) kiterjesztéseként, "Rézcsı /RAL", Rézcsı Minısítı Társaság; RAL-RG 641/2 (1 Minısítési és vizsgálati elıírások lágyforraszokhoz, lágyforrasz oxidoldókhoz valamint lágyforrasz pasztákhoz a minısítı jel kiterjesztéseként "Rézcsı", Rézcsı Minısítı Társaság; RAL-RG 641/3 ( Rézcsı minıségbiztosítása; Kiterjesztés a rézcsövekbıl készült kapillárisan forrasztható idomokra; Minısítési és vizsgálati elıírások; RAL-RG 641/4 (1994. jan.) TRbF 231, 1. rész: Üzemi területen lévı csıvezetékek beleértve az olajtüzeléső berendezések ellátó csıvezetékeit is (1997. jún.) TRF: Mőszaki szabályzatok folyékony gázhoz, 1. és 2. kötet (1996) VdTÜV 410: Cu-DHP anyagból készült csövek, 8290 (1998. márc.) Tőzvédelmi irányelvek az üzemben (1988. máj.), Biztosítók Szövetsége ZVSHK Merkblatt "Megjegyzések a TRWI DIN 1988 szerint létesített ivóvizes rendszerekben elvégzendı öblítési eljárásokhoz" 3. kiadás, 1993 MSZ 64/1 Réz. Anyagminıségek alakítás céljára (1993) MSZ 64/4 Réz csövek mechanikai és villamos tulajdonságai (1981) MSZ 450/1 Ivóvíz minısége (1991) MSZ 723 Réz és rézötvözetek. Rézcsövek és csıidomok belsı felületén lévı karbon meghatározása égetéssel (1998) MSZ 733 Húzott körszelvényő csövek rézbıl és rézötvözetekbıl. Méretek (1982) MSZ 734 Csı rézbıl és rézötvözetekbıl kondenzátorok és hıcserélık céljára (1990) MSZ 736 Sajtolt körszelvényő csövek rézbıl és rézötvözetekbıl (1982) MSZ 760 Rézbıl és rézötvözetbıl készült csı általános mőszaki elıírásai (1991) MSZ EN 1057 Réz és rézötvözetek. Varratnélküli, körszelvényő rézcsövek víz és gáz részére, egészségügyi és főtési alkalmazásra (1998) MSZ 2808 Csıvezetékek és szerelvények csatlakozó menetei (1985) MSZ 2872 Csıvezetékek névleges átmérıje (1989) MSZ 2873 Csıvezetékek névleges, üzemi és próbanyomása (1986) MSZ 7335 Hegesztıpálcák és huzalok réz és rézötvözetek hegesztéséhez (1976) MSZ Réz és rézötvözető csövek vizsgálata örvényárammal (1977) MSZ MI /4 Építı- és szerelıipari csıvezetékek, szerelvények. Épületgépészeti csıvezetékek (1989) Mőszaki Irányelvek a melegvíz-hıhordozós főtırendszerek vízminıségi követelményérıl (1983)

29