13. évfolyam 1-2. szám január-február TOLNA MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

Átírás

1 13. évfolyam 1-2. szám január-február TOLNA MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA A TOLNA MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁGI HAVI LAPJA

2 tartalom vállalkozói hírek Cafeteria 2012 A béren kívüli juttatások új rendszere.. 3 Hogyan kell emelni a béreket az új kormányelvárások alapján? Gazdasági társaságok ügyvezetői, igazgatói tb-jogállása Új közbeszerzési szabályok születnek az idén ismerjük meg közelebbről Zóra Szépségszalon A megszépülés útján DOMBÓ-COOP Önhöz a legközelebb Egy autófényező műhely, mely elkötelezett a minőségi munka iránt kamarai hírek Kötelező kamarai regisztráció, önkéntes tagság A gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés jogi szabályozásának és finanszírozási rendszerének változásai Információk a évi Szakma Sztár Fesztiválról Adótörvény változások Közös célokért dolgozik a két szervezet hatósági hírek Gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról Így változnak az adótörvények összefoglaló Áfa-hidegzuhany a kormánytól Tájékoztató a fizetési kedvezmények szabályait érintő változásokról Módosult az Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása című kiírás beadási határideje Módosult a Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása című kiírás beadási határideje Rövidesen indul a kiegészítő bértámogatásra vonatkozó pályázat Társadalmi egyeztetésen a Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtési képességének támogatása című pályázati felhívás.. 21 Társadalmi egyeztetésen az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok című kiírások Társadalmi egyeztetésen az Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban Megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon című felhívás közérdekű Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai Megalakult a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Mi mennyi 2012-ben Közlemény az üzemanyagárakról Szakképzési elszámolási határidő Módosult január 1-től a Munka Törvénykönyve SZÉP Kártya 2012-es szabályai vállalkozásfejlesztés ágazati hírek Pályázati közlemények Maradnak-e a könyvvizsgálók Módosult a Logisztikai központok és szolgáltatások Felnőttképzési szakértők nyilvántartásba vétele fejlesztése című kiírás beadási határideje Módosult a Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása című kiírás beadási határideje Módosult a Mikrovállalkozások fejlesztése című kiírás beadási határideje A TOLNA MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁGI HAVI LAPJA Módosult a Komplex vállalati technológia-fejlesztés Levélcím: 7100 Szekszárd, Pf.: 358. Telefon: mikro-, kis- és középvállalkozások számára kamara@tmkik.hu Internet: című kiírás beadási határideje Kiadó: Dr. Fischer Sándor, a kamara elnöke Főszerkesztő: Gubien-Dubai Erika, Hornok Jenő Módosult a Mikro-, kis- és középvállalkozások Nyomdai előkészítés: Mezőföldi Agrofórum Kft. nyomdája technológiai fejlesztése című Eller János tördelőszerkesztő, Szekszárd kiírás beadási határideje Nyomás: BÖCZ Nyomda, Szekszárd ISSN Módosult az Innovációs eredmények A lap tagoknak ingyenes. hasznosításának támogatása mikro-, kis- és középvállalkozások részére című kiírás Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az beadási határideje Módosult az Akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása című kiírás beadási határideje Módosult a Vállalatok komplex 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: , Fax: marketing@observer.hu Web: technológiai innovációjának támogatása című kiírás beadási határideje január-február

3 vállalkozói hírek Cafeteria 2012 A béren kívüli juttatások új rendszere Az idei évtől nagy változások következtek be a béren kívüli juttatások körében. Nem csupán az egyes elemek változtak meg, hanem a kapcsolódó adó mértéke is. Míg 2011-ben 19% adó terhelte a juttatásokat, idén ez az érték 31 % lesz, ugyanis az szja mellett, az szja-val növelt összeg után 10 %-os egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. A Cafeteri rendszer elemei 2012-ben a következőképpen alakulnak: Étkezésre adható béren kívüli juttatások: Az étkezési utalvány, amely korábban a legkedveltebb támogatási forma volt, most kikerül a kedvezményes adózású juttatások köréből, a korábbi 10 helyett 27 % ehót kell kell fizetni utána, így 31 helyett 51 % lesz az adótartalom rajta. Értékhatár azonban nincs megszabva, a munkáltató részéről szabadon adható. Új elemként kerül be az Erzsébet utalvány, mely havonta maximum Ft-ig adható, és ben ideiglenesen hideg és meleg étkezésre egyaránt költhető. Formáját tekintve lehet kártya és papír alapú is. Üzemi étkeztetésre is maradt lehetőség havi Ft-ig. Ehhez kapcsolódóan kiemelnénk, hogy csakis azok a munkáltatók adhatják e juttatást, akik telephelyükön ún. üzemi konyhát működtetnek, kizárólag a munkaadó dolgozóinak ellátása céljából. Szép kártya (Széchenyi Pihenőkártya) A tavaly nyáron bevezetett Szép kártya felhasználási köre kibővül, sőt az értékhatár is emelkedik éves szinten Ft-ig. Ez az összeg három különbö- Étkezésre adható béren kívüli juttatások További megmaradt cafeteria elemek ző célt szolgáló, egymástól elkülönített kártya számlájára utalható majd: szálláshely alkártya számlájára maximum 225 ezer forint vendéglátás alkártya számlájára melegkonyhás vendéglátó-helyeken (beleértve a munkahelyi étkeztetést is) maximum 150 ezer forint szabadidő alkártya számlájára utalható maximum 75 ezer forint. Sportutalvány Ez az utalvány az egyetlen adómentesen adható juttatás éves szinten maximum Ft értékhatárig. További megmaradt cafeteria elemek Van néhány olyan elem, melyeknél a szabály nem változott: Összefoglaló táblázat - Cafeteria 2012 Cafeteria elem Értékhatár Adótartalom Étkezési utalvány - 51% Erzsébet utalvány Ft/hó 31% Üzemi étkeztetés Ft/hó 31% Szép kártya Ft/év 31% Sportutalvány Ft/év 0% Pénztári befizetések - 31% Helyi utazási bérlet bérlet ára 31% Iskolarendszerű képzés Ft/év 31% Iskolakezdési támogatás Ft/év 31% Internet utalvány előfizetés ára 51% A pénztári befizetések körében az egészségpénztárak jelenthetnek alternatívát, amellett, hogy ezek után e befizetéseket nem lehet rekreációs szolgáltatásokra felhasználni. A hozzájárulás teljes összege értékhatár nélkül a vállalkozás érdekében felmerült költség, munkavállalónként havi Ft-ig, Helyi utazási bérlet a bérlet áráig továbbra is adható. Iskolarendszerű képzés éves szinten Ft-ig juttatható. Iskolakezdési támogatást is lehet támogatásként adni a munkavállalónak évi Ft-ig. Az Internet utalvány továbbra is a juttatások elemei között szerepel az előfizetés áráig, az adótartalma azonban 51%. A kedvezményes adózással adható juttatások felső korlátja értékre vetítve Ft, azaz havi 41, 6 ezer Ft. Efelett 51 %-os a teher. január-február 3

4 vállalkozói hírek Hogyan kell emelni a béreket az új kormányelvárások alapján? Alacsony keresetűek esetében akár 26 százalékkal is növelnie kell idén a munkaadóknak a béreket a kormány év végén megjelent rendelete alapján. A 2012-től érvénybe lépő adó- és járulékváltozások és az adójóváírás kivezetése miatt változatlan feltételek mellett az alacsonyabb, átlagbér alatti bruttóért dolgozó munkavállalók kevesebb nettó bért vihetnek haza. Azért, hogy a nettók értéke szinten maradjon a magánszférában dolgozók esetében, a kormány elvárt béremelés végrehajtásáról döntött. Korábban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egy decemberi sajtótájékoztatón kifejezte: a kormány arra kéri a munkavállalókat, hogy 5 százalékos mértékben emeljék meg a dolgozóik fizetését - efölött pedig a kormány vállalja a kompenzációt. Az alacsony keresetűek esetében ennél azonban jóval több szükségeltetik, hiszen akár közel 9000 forinttal is csökkenhet a változások miatt a bér, ráadásul a minimálbér emelése is közel 20 százalékos emelést jelent. Alacsony bérűeknél 26 százalék kell A 2011.december 22-én megjelent kormányrendelet szerint azok esetében, akiknek a évi átlagos havi bruttó munkabére nem éri el az forintot, 26 százalékos emelést kell végrehajtani, tehát ennél a bérnél forintot kell ezentúl elszámolni. Bár ez csak a részmunkaidőben foglalkoztatottaknál valósulhat meg, egyéb esetben ugyanis legalább a minimálbér összegéig kell emelni. Akkor, ha a munkavállaló bére meghaladja a fenti összeghatárt, akkor a rendelet mellékletében szereplő táblázat tartalmazza, hogy az egyes bérkategóriáknál mekkora összegben kell emelni. Például és forint közötti bérek esetében forinttal többet kell adni a munkavállalónak, ha és 104 ezer forint közötti összegért foglalkoztatja a munkaadó az alkalmazottat, akkor forintos emelést kell végrehajtani. Látható, hogy minél magasabb a munkabér, annál kisebb összegű bérnövelést vár el a kormány, hiszen és forintért dolgozók bérét csak 500 forinttal kell megnövelni. Példák a béremelés végrehajtására A kormány által kiadott útmutatóban számos alternatíva kifejtésre került, az alapbér plusz teljesítménybértől kezdve a bérpótlékokon át a teljesen teljesítménybérig, mi azonban csak a legtöbb embert érintő alapszituációt vizsgáltuk meg: fix bért, illetve a részmunkaidős munkáért adott bérek emelését. Abban az esetben, ha a részmunkaidőben foglalkoztatott 40 ezer forintot keres havonta, akkor esetében 26 százalékos emelést kell végrehajtani, hiszen a bére kevesebb, mint forint. Így tehát ezentúl forintot kell az adott alkalmazottnak fizetni havonta ben a minimálbér 78 ezer forint volt, amit a rendelet melléklete szerint forinttal kell megemelni, így forint lenne az új bére az alkalmazottnak. Ha az illető teljes munkaidőben foglalkoztatott, akkor ez kevés lesz, és ekkor a minimálbér új összegére, vagyis 93 ezer forintra kell emelni. Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy abban az esetben, ha egy 85 ezer forintos személyi alapbért emelne a munkaadó, melynek mértéke a rendelet szerint forint, így az új bér forint, nem teheti meg azt, hogy csak az új minimálbérig vagyis 93 ezer forintig hajtja végre az emelést. Az elvárt béremelés lényege ugyanis az, hogy változatlan feltételek mellett ne történjen nettó bér csökkenés. Cafeteriával is lehet emelni A korábbi információk alapján a kormány bruttó 300 ezer forint alatti bérek emelését szerette volna elérni a versenyszférában, a rendelet szerint azonban az átlagos havi forint feletti bérek esetében nincs elvárt béremelés. Bár a béremelés gyakorlati végrehajtását részletező dokumentumban elismerik, hogy emelésre 300 ezer alatt szükség lehet az adó- és járulékváltozások nettó bért csökkentő hatása miatt. Mindemellett a rendelet kihangsúlyozza, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum eléréséhez szükséges emelés beleszámít az elvárt béremelésbe. Az emelés végrehajtását illetően eddig kétséges volt, hogy az béren kívüli juttatásokkal megvalósítható-e, a rendelet szerint viszont erre lesz lehetősége a munkaadóknak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy esetleg magasabb bérek esetében ahol kisebb mértékű emelést kell végrehajtani ilyen formában kivitelezhető lesz ez az előírás. A kormány ugyanis egy munkavállaló esetében csak az elvárt emelés összegének 25 százalékáig engedélyezi a béren kívüli juttatások használatát. Kompenzációt kérhetnek a munkaadók Ha a munkaadó a kormány által elvárt emeléseket végrehajtja minden érintett dolgozójánál, akkor jogosult bérkompenzáció érvényesítésére, vagyis a kormány az 5 százalék feletti béremelés miatti költségnövekedést átvállalja. Korábban az mfor.hu egyébként már kiszámolta, hogy az egyes bérkategóriák esetében mekkora kompenzációra jogosultak a munkaadók. Ezzel kapcsolatban az év végén megjelent útmutató változásokat nem tartalmaz. Ez azonban nem kötelező érvényű (a visszaélést azonban büntetéssel sújtják), viszont ha az érintett munkavállalók kétharmadánál nem hajtja végre az emelést, akkor a munkaadó két évre kizárható a közbeszerzési pályázatokból és az állami támogatásokból, a korábbiakkal ellentétben viszont munkaügyi ellenőrzések során az elvárt emelést nem teljesítő munkaadók nem sújthatók bírsággal. Forrás: 4 január-február

5 vállalkozói hírek Gazdasági társaságok ügyvezetői, igazgatói tb-jogállása 2012-ben Ha a tag megbízásos jogviszonyban kizárólag ügyvezetői feladatokat lát el, tehát mellette a társaságban más tevékenységet nem végez, a megbízásra tekintettel 2012-tól már társas vállalkozónak minősül. Tájékoztató a társas vállalkozások vezető tisztségviselője társadalombiztosítási jogállásának változásáról. A gazdasági társaságról szóló törvény szerint a gazdasági társaságok tagjai a vezető tisztségviselői feladatokat megbízásos jogviszony alapján vagy munkaviszonyban végezhetik. A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja. A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállására vonatkozóan január 1-jétől új szabályok kerülnek bevezetésre. Nincs változás annál a betéti társaság, közkereseti társaság és korlátolt felelősségű társaság tagjánál, aki a társaság ügyvezetését munkaviszony keretében látja el, 2012-től változatlanul munkaviszonyban állónak minősül. Abban az esetben, ha a vezető tisztségviselés megbízás alapján történik, vizsgálni kell, hogy a tag csak vezető tisztségviselői feladatokat lát el, vagy a tag a társas vállalkozásban egyidejűleg más tevékenységet is végez-e. Ha a tag megbízásos jogviszonyban kizárólag ügyvezetői feladatokat lát el, tehát mellette a társaságban más tevékenységet nem végez, a megbízásra tekintettel 2012-tól már társas vállalkozónak minősül. Az ügyvezetésen felüli munkavégzés, közreműködés jellemzően munkaviszonyban, megbízásban látható el, vagy személyes közreműködés formájában történhet, ez utóbbi társas vállalkozói jogviszonynak minősül. Ha a tag a vezető tisztségviselést megbízásban látja el, és mellette a saját társaságában munkaviszonyban áll, vagy megbízás alapján végez valamilyen tevékenységet, akkor a vezető tisztség tekintetében a tag társas vállalkozónak minősül, tehát társadalombiztosítási szempontból a megbízást át kell minősíteni társas vállalkozói jogviszonnyá. Amennyiben a tag a vezető tisztségviselői feladatokat megbízás alapján végzi, és mellette a saját társaságában ténylegesen és személyesen közreműködik, a személyes közreműködésre tekintettel a tagot társas vállalkozónak kell tekinteni, és ebben az esetben a megbízásban ellátott vezető tisztségviselői tevékenység tekintetében a vezető tisztségviselő nem válik társas vállalkozóvá, hanem az ún. választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell esetében alkalmazni. Az a körülmény, hogy a tag a vezető tisztségviselői tevékenység ellátásával egyidejűleg más foglalkoztatónál is munkaviszonyban áll vagy egyéb jogviszonyban végez munkát, illetve más társaság tagjaként személyesen közreműködik, nem befolyásolja a megbízásban ellátott vezető tisztség minősítését, ennek kizárólag a tag járulékfizetési kötelezettségének megállapításakor van jelentősége, például ún. többes jogviszonyos társas vállalkozónak minősül. Ha a tag a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül, a biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. Az új szabályokat értelemszerűen csak január 1-jétől kell alkalmazni, tehát a jogviszonyokat nem kell visszamenőlegesen módosítani. Ugyanakkor a biztosítási jogviszonyt, illetve az abban bekövetkező változást - a T1041-es bejelentő és változás-bejelentő lapon közölni kell. Például a tag megbízásban végezte a vezető tisztségviselést, melyben a jövedelmére tekintettel 2011-ben nem vált biztosítottá, 2012-től a jogviszony átminősülésével biztosított társas vállalkozó lesz, és ezen tényt a biztosítotti bejelentő lapon közölni kell. A havi adó- és járulék bevallásban az alkalmazás minősége kód kiválasztásakor is a Tbj. szerinti esetlegesen módosításra kerülő jogviszony kódját kell a foglalkoztatónak szerepeltetni. Összegezve: a megváltozott szabályok alapján a társas vállalkozás tagja a vezető tisztségviselői jogviszonyt társadalombiztosítási szempontból vagy munkaviszonyban, vagy társas vállalkozói jogviszonyban, illetve választott tisztségviselői jogviszonyban láthatja el. A megbízásos jogviszonyban történő vezető tisztség ellátása csak a társas vállalkozáson kívül álló személy (nem tag) vonatkozásában lehetséges. Forrás: Új uniós közbeszerzési szabályok születnek az idén A kis- és közepes méretű vállalkozások (kkv) könnyebben férhessenek hozzá a közbeszerzési piachoz, egyebek mellett ezt a követelményt is tartalmazzák az új közbeszerzési irányelvek, amelyek az év végéig készülnek el, és a 2004-es szabályokat váltják fel, erről határozott még decemberben az Európai Bizottság. Az Európai Bizottság és a Közbeszerzési Hatóság honlapján megjelent információ szerint a mostani költségvetési nehézségek közepette a közbeszerzések hatékonysága minden tagállam számára fontos. A Bizottság négy pontba foglalta az új irányelvekkel kapcsolatos követelményeket, ezek közül az első számú cél a szabályok és eljárások egyszerűsítése, rugalmasabbá tétele. Ennek keretében a tárgyalásos eljárás igénybevételét bővíteni kell, mivel így az ajánlatkérő a szükségleteinek jobban megfelelő árukat és szolgáltatásokat szerezhet be kedvezőbb áron. Ide tartozik még a közbeszerzések során alkalmazott elektronikus kommunikáció kiterjesztése. A második pont a már említett kkvtámogatás, amelynek egyik eszköze az adminisztráció csökkentése. A harmadik feltétel a közbeszerzések minőségének a javítása. Ide tartozik az, hogy az ár mellett vegyék figyelembe értékeléskor a termék egész élete alatti költségeket. Végül a reform része a korrupcióval szembeni fellépés, és a nemzeti felügyeleti hatóságok erősítése. Forrás: hvg.hu január-február 5

6 ismerjük meg közelebbről... Zóra Szépségszalon A megszépülés útján Balázs Zóra 2002-ben végzett Pécsen. Az iskola befejezését követően egyből vállalkozóként lépett ki a nagybetűs életbe. Először Kaposszekcsőn indult el egy szépségszalon, ahol bérleményben egy fodrász kolléganőjével együtt kezdtek el dolgozni, majd később Dombóváron nyitott üzletet. A Zóra Szépségszalon jelenlegi helyén 2006-ban nyitotta meg kapuit. A Dombó Pál utcai társasház első emeletén lévő lakás átalakításával egy rendkívül színvonalas, és kellemes légkörű szalon várta és várja minden kedves régi és leendő vendégeit. A szépségszalon kialakítása és felszerelése saját elképzelések és pénzügyi eszközök felhasználásával történt, amely jelentős összegű invesztíciót igényelt az indulás évében. Azóta a meglévő eszközpark folyamatos fejlesztésére és bővítésére koncentrál a tulajdonos. A szalon erőssége a széleskörű szolgáltatáskínálatban rejlik, hiszen a hagyományos kozmetika mellett, 3D-s szempillasűrítés, smink tetoválás, fogékszer felhelyezés, fülbelövés és orr-piercing berakás, glitter testcsillám-ékszer felhelyezés, szolárium, hang- és fényterápiás infraszauna, testtekercselés, manikűrpedikűr, műköröm építés, UV-mentes barnulás, végleges szőrtelenítés, (patronos gyantázás, korong gyantázás, cukor gyantázás) továbbá testmasszázs és alakformázás mind-mind a szalon elérhető szolgáltatásait gyarapítják. Balázs Zóra ebben látja a jövőt, vagyis olyan teljeskörű, testet és lelket fiatalítani, megújítani képes szolgáltatások alkalmazásában, melyek a vendégek igényeinek magas és állandó minőségi színvonalon történő kiszolgálását teszik lehetővé. Hiszen kozmetika több is működik, de olyan kozmetika, amely a mai kor igényeinek és elvárásainak eleget tesz, valamint technikai/technológiai és kozmetikai vívmányait tudatosan és rendszeresen alkalmazza, nos olyan már kevesebb. hangsúlyozza a tulajdonos, üzletvezető. Mi a GIGI professzionális kozmetikumait alkalmazzuk és használjuk. Ez valamelyest magasabb árkategóriájú termék, viszonyt minőségében magasan kiemelkedik! Természetesen az előbbiekben felsorolt, rendkívül széles palettát egyedül képtelenség és lehetetlenség biztosítani. A szalon, mint egy családi vállalkozás összefogja a testvéreket, hiszen Zóra két huga is itt dolgozik, tevékenyen részt vesznek a napi munkában. A testvérek mellett egy állandó alkalmazott tevékenykedik a szalonban, a kozmetikai részt gyakorlatilag ő viszi, a tulajdonos inkább a smink tetoválásokkal foglalkozik, mely szolgáltatást az üzlet 2006 óta nyújtja, miután Zóra elvégezte a tanfolyamot, s ezáltal okleveles smink tetoválóvá vált. Azt gondolom, hogy minden szakmában fontos, hogy az ember folyamatosan képezze, fejlessze magát, illetve az alkalmazottakat. A mi szakmánkban ez kiváltképp igaz. Fontos a kozmetikumok pontos ismerete, biológia és kémia egyaránt előkerül. Szép, de meglehetősen felelősségteljes szakma a miénk, pedig sokan nem így gondolják! A tanfolyamokon, továbbképzéseken és kiállításokon az ember mindig tanul valami újat, találkozik kollégákkal, akikkel megosztja tapasztalatait, ismereteit, ezáltal fejleszti magát ügyfelei, vendégei megelégedettségére, hiszen ez jelenti a működés alapját és fenntarthatóságát. A technikai fejlődési kényszer legalább ennyire fontos. Ebben a szakmában is mind újabb és újabb eszközök, berendezések jönnek piacra, amelyek hatékonyabban, eredményesebben biztosítanak kezeléseket, és nemcsak a megszépülés ígéretét nyújtják A tervek között szerepel egy rádiófrekvenciás testkezelő gép beszerzése, melyhez szeretnénk valamilyen vissza nem térítendő támogatást kapcsolni. S hát nagyon jó lenne egy mezoterápiás arc- és testkezelő gép is, amely az arcfiatalításban, illetve alakformázásban lehet nagy segítség A kamarának 2009 óta vagyunk a tagjai. Akkor elsősorban a tanulóképzés miatt léptünk be, de nem bántuk meg. Igaz jelenleg nincs tanulóm, de ez nem jelent problémát. Az a meglátásom, hogy ennek az is az oka, hogy az indulás nagy befektetést igényel: a kozmetikai cikkek, termékek, berendezések és eszközök jelentős összegű beruházást jelentenek, melyeknek viszonylag gyorsan meg kellene térülni, hiszen előbb vagy utóbb a kozmetikumokat ki kell fizetni a forgalmazónak Fontos az elhivatottság, az emberismeret és szimpátia megléte is, hiszen az emberekkel bánni is tudni kell, nem mindenkiből válik jó kozmetikus. hornok 6 január-február

7 ismerjük meg közelebbről... DOMBÓ-COOP Önhöz a legközelebb! A DOMBÓ-COOP Zrt. Dombóvár és a környező településeinek egyik meghatározó vállalata, amely fő tevékenységeként élelmiszer kiskereskedelemmel foglalkozik, de emellett széles tevékenységi körrel bír. Ebből adódóan kevés olyan dombóvári, vagy a környező településen élő ember van, aki legalább egyszer ne járt volna a cég valamelyik üzletében, vagy épp rendszeres vásárlóként nap, mint nap felkeresi valamelyik kereskedelmi egységet! Cégünk a COOP gazdasági csoport tagjaként 100% magyar tulajdonú vállalat. A DOMBÓ-COOP Zrt. élelmiszer jellegű kiskereskedelmi üzlethálózata az országos lefedettségű COOP Üzletlánc részeként működik. A Társaság áruellátását a CO-OP Hungary Zrt. kereskedelem-koordináló tevékenysége mellett, nagyrészt az Alföld PRO-COOP Zrt. végzi. Fő beszállítóink mellett, a lehetőségekhez mérten kiemelt figyelmet fordítunk a helyi beszállítók támogatására is. Elkötelezettek vagyunk a minőségi magyar termékek, magyar gyártók támogatása iránt. Az idei évben bekapcsolódtunk a Keresd a helyit! kampányba, mely által a helyi termelőket is próbáljuk bevonni az értékesítésbe, így próbálunk hozzájárulni a helyi munkahelyek védelméhez, próbáljuk a helyben megtermelt pénzt helyben tartani, ezáltal egymás megélhetését támogatni, segíteni. Ezen törekvésünket mi sem bizonyítja jobban, mint az hogy a Zrt. üzemelteti a Dombóvári Vásárcsarnokot is, mely a helyi termelőknek biztosít az általuk megtermelt termékek vonatkozásában megjelenési/ értékesítési lehetőséget. hangsúlyozza Bodó János Attila, vezérigazgató Működésünk kapcsán kiemelném, hogy a magas minőségi munka elismeréseként a COOP üzletlánc 2011-ben, a magyar üzletláncok közül elsőként kapta meg a szakértői bizottság döntése alapján a BUSINESS SUPERBRANDS kitüntetést. Büszkék vagyunk arra, hogy a sikeres részeseivé váltunk a franchise rendszeren keresztül. Az eredmények és sikerek eléréséhez elengedhetetlenek a lelkiismeretes és lojális dolgozók, vezetők is. Nélkülük ezt sem lehetett volna elérni, ezért ez mindenképpen közös siker, s a minőségi kiszolgálás elismerése! A Zrt. évek óta stabil lábakon áll, nyereségesen tud működni, megteremtve ezzel a folyamatos fejlesztések anyagi forrásait, amivel a jövőnkbe fektetünk be. A cég kiterjedt üzlethálózattal rendelkezik Dombóváron és a környező településeken 24 élelmiszer kiskereskedelmi egységgel, szupermarkettel, maxi- és mini coop üzlettel, valamint kisbolttal és vegyeskereskedéssel szolgálja ki a helyi és átutazó lakossági/vásárlói igényeket. A kistelepüléseken a kisboltok a mindennapi élethez szükséges élelmiszer és vegyi áru beszerzési lehetőségét biztosítják, Dombóváron pedig a nagyobb alapterületű üzletek szélesebb választékkal veszik fel a versenyt a multinacionális láncok üzleteivel. A kiskereskedelmi egységeket folyamatosan fejlesztjük, az eladóterek növelésével, átalakításával, az üzletek külső-belső felújításával. A tavalyi évben üzleteink külső megjelenését a COOP Üzletlánc új arculatához igazítottuk. Több boltunkban üzemel vonalkódos számítógépes rendszer, ami a kereskedelmet, annak irányítását hatékonyabbá, a vevők kiszolgálását pedig színvonalasabbá és így elégedettebbé teszi. Élelmiszer mellett iparcikk boltunk, a Komfort Üzletház a háztartásban mindennap szükséges fogyóeszközök tárháza. Az üzletben megtalálható a használati iparcikkek széles választéka. A gazdaboltunkban gyakorlatilag minden fellelhető, amelyre a kertben szükség lehet, így a kerti gépektől kezdve a kerti eszközökön át a virágföldig. Papírboltunk Herlitz mintaboltként üzemel a Hunyadi téri üzletsoron. Nagykereskedelmi tevékenységünk az iparcikkekre, illetve italtermékekre koncentrálva szolgálja ki a térség viszonteladóit, kiskereskedőit. Meghatározó a vendéglátási ágazat is. A Hotel Dombóvár 1971 óta folyamatosan üzemel. 50 fő feletti férőhellyel, az étterem 100 fő fölötti befogadó képességgel bír. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a szolgáltatási színvonal és a belső és külső környezet évről-évre tudott szépülni, fejlődni. Az elmúlt években 2 db lakosztály kialakítása mellett a szobák nagy része, valamint a belső és külső homlokzat is megújult. A konyhára új eszközök kerültek beszerzésre, hogy az igényeknek megfelelő a la carte színvonalat tudjunk biztosítani. A különleges ételek promotálására nemzetiségi esteket szervezünk, ahol kulturális előadásokkal egybekötött programokat láthatnak a vendégek. Itt említeném meg a Hotel Dombóvár Baráti Asztaltársaságot, melynek életre hívásában tevékenyen részt vettünk. A Zrt. hosszú évek óta foglalkozik tűzoltó készülékek és rendszerek forgalmazásával, javításával, szervizelésével is. A Sütész Kft. - amely a cégcsoport tagja óta folyamatosan egyre kiemelkedőbb minőségben gyárt és szállít naponta akár többször is a Zrt. által üzemeltetett élelmiszer egységek, valamint közüzemi konyhák, külső vásárlók részére. Üzemünk a tavalyi évi beruházásnak köszönhetően többek között új mintabolttal is büszkélkedhet. A mai kiélezett gazdasági versenyben a nyereséges és stabil működés fenntartása, valamint a minden napos robot mellett szükséges időt szakítani arra, hogy a hagyományokat megőrizzük, azokat tovább vigyük és újakat teremtsünk. A Zrt. vezetősége kiemelt figyelmet fordít a kulturális eseményekre, kulturális rendezvényekre, azok szervezésére és lehetőség szerinti támogatására. A gyermekeknek szervezett Coop rajzversenyek, a nemzetiségi estek sikere mind-mind azt mutatja, hogy igény van ilyen eseményekre. A gazdaság és kultúra összefonódás jegyében létrejött Kirakatban a Kistérség rendezvénysorozat is hasonló célokat, a kistérség értékeit hivatott bemutatni, melynek szintén aktív részesévé váltunk. Célunk, hogy folyamatosan, több síkon legyünk jelen a helyi közéletben, a helyiek mindennapjaiban. január-február 7

8 ismerjük meg közelebbről... Egy autófényező műhely, mely elkötelezett a minőségi munka iránt Az ötlet előzménye a következő volt. Egyéni vállalkozóként már 1993 óta működtettem egy autófesték boltot a családi házunknál. A fényezési anyagok iránti kereslet sok esetben a konkrét javítás iránti igényt is magával hozta. A fényezőműhely működését erre alapoztuk. Telephelyünket 1994-ben vásároltuk Dombóváron a Gunarasi úti ipar területen a társammal együtt mint magánszemélyek. A KAMÉLEON Autófényező Szolgáltató Kft.-t 1995 tavaszán alapítottuk közösen. emlékszik az indulás éveire Tóth Dániel, ügyvezető. A könnyűszerkezetes műhelyépületünk 1995 nyarán készült egy helyi ismert cég kivitelezésében, szerkezetkész állapotig. Tőkehiány miatt a beruházás elég döcögősen folytatódott. A hitel felvételét elvetettük, mivel éreztük, hogy a még nem működő vállalkozás nem bírná el ezt a terhet. Időközben folytatódott a műhely belső kialakítása. A tervezéskor már gondoltunk a karosszéria lakatos tevékenységre is, de első lépésként mindenképpen a fényezés lehetőségének megteremtését tartottuk fontosabbnak. A már akkor is szigorú környezetvédelmi feltételeknek csak egy fényező fülke beszerzésével tudtunk megfelelni. Akkor egy új fényezőfülke beszerzése és telepítése kb. 4 millió forint lett volna, ekkora invesztíciót nem tudtunk megvalósítani. Így egy használt fényezőfülkét vásároltunk atomjaira bontva. Teljes felújítás és átalakítás előzte meg az összeépítést, majd egyedi kivitelezésű fülkeként engedélyeztettük. Azóta is működik meghibásodás nélkül. A tényleges működést 1999-ben kezdtük meg. Az induló vállalkozást még az ág is húzza A tevékenység beindulásakor a két tulajdonos közti szemléletbeli különbségek miatt pálca törésre került a sor. Ettől kezdve kvázi családi vállalkozásként működik a kft. Az ügyfélkörünk folyamatosan bővült, alakultak kapcsolataink. Megpróbáltatásaink persze ezzel nem értek véget, a városban sorra nyíltak új márkakereskedések melyek természetesen fényezéssel is foglalkoztak. Ez természetesen erősödő piaci versenyt feltételezett, szerencsére mindenkinek megvolt a megfelelő mennyiségű munkája, így nem tekintettük egymást ellenségnek. Ha a szükség úgy hozta szívesen kisegítettük a másikat. Minőségi alapanyagokkal, minőségi munkával hosszú távon megszereztük ügyfeleink bizalmát. Munkánkat ismerik és elismerik. Amíg működött a Peugeot márkakereskedés, nekik folyamatosan dolgoztunk. Mikorra megszűntek, kapcsolataink annyira kibővültek, hogy szinte zökkenőmentesen haladtunk tovább. Mint említettem a beruházás a fényező műhely kialakításával kezdődött. A feladatok szám szerint és súlyukban is növekedtek, egyre inkább éreztük, hogy a karosszéria munkát is műhelyen belül kell elvégeznünk. Úgy gondoltuk ezáltal le tudjuk csökkenteni az átfutási időket, továbbá a munkavégzés hatékonysága is növekszik, és nem utolsó sorban a fázisonkénti ellenőrzés is megvalósítható. A lakatos műhely felszerelését ben egy 8,5 milliós pályázattal sikerült megvalósítani. A nagy technológiai fejlesztés egy korszerű húzó padot, emelőt és egy inverteres ponthegesztőt tartalmazott. Az így kialakított technikai hátérrel a személyautó, kishaszon jármű kategóriában jelentkező javításokat meg tudjuk oldani. Az alkalmazottak száma 3-7 főig ingadozott. A felvétel során mindig arra törekedtünk, hogy alkalmazottaink elkötelezettek legyenek szakmájuk iránt, tudják azt a minőséget produkálni amit ügyfeleink elvárnak és megszoktak, hogy merjük munkánk mellé adni a nevünket. Természetesen nagy hangsúlyt fektetünk a szakmai előre menetelre is. A környezetvédelmi szabályok szigorodásával átálltunk VOC megfelelő fényező anyagokra, amely egy részről a vizes alapú bázisfestéket, másrészt a csökkentett oldószer tartalmú kétkomponensű festékeket jelentette. Az átállás nehézségeit szakmai rutinunk és a festék forgalmazók segítségével sikerült tompítanunk. A szakember utánpótlás kinevelését alapvető érdekünknek tartjuk, már 8 éve foglalkozunk tanuló képzéssel, jelenleg is 3 autófényező és 4 karosszérialakatos tanulónk van. Igyekszünk szakmai tudásunkat, kitartásunkat, minőségi munkára való törekvésünket átadni. Elveinket a kezdetektől fogva szigorúan tartjuk. Ennyi idő alatt beigazolódott szorgos munkánk meghozta a gyümölcsét, a válságos időkben is töretlenül működtünk, és minden vihar ellenére fenn tudtunk maradni, változatlan alkalmazotti létszámmal. Dombóváron egyedül mi maradtunk fenn a szakmában. Büszkék vagyunk arra, hogy eddigi munkánk eredményeként sikerült elismertséget szereznünk, a jövőben is ezen az úton haladva kívánunk dolgozni hangsúlyozza az ügyvezető. 8 január-február

9 kamarai hírek Kötelező kamarai regisztráció, önkéntes tagság Az Országgyűlés november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvény módosítását. A kamarai törvény módosítása három lényeges változást tartalmaz: január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni, a kamarai közfeladatok ellátásához évente Ft kamarai hozzájárulást fizetni (a hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonható a tagdíjból), a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani. A regisztrációval a vállalkozások hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan kamarai nyilvántartás jöhessen létre, amely javítja az üzleti forgalom biztonságát, a vállalkozások és a kormányzat számára egyaránt hasznosítható információkkal tud szolgálni. Az 1. táblázat megmutatja, hogy pontosan kikre terjed ki a regisztrációs kötelezettség. Lényeges momentumok A kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a vállalkozások a nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá. A jelenlegi kamarai tagok számára a regisztráció nem automatikus. A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb március 1-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. Annak az egyéni vállalkozónak, aki január 1-én már szüneteltette a tevékenységét, a regisztrációs kötelezettsége az újbóli tevékenységmegkezdést követő 5 napon belül keletkezik. Ha január 1-ét követően kezdi meg a szüneteltetést, akkor már évre vonatkozóan van regisztrációs kötelezettsége, amely szüneteltetés ha áthúzódik 2013-ra, vagy későbbre, akkor értelemszerűen, az újbóli tevékenységkezdést követően 5 napon belül kell regisztrálnia. Minden vállalkozásnak a székhelye szerinti kamaránál kell regisztráltatnia magát. Ez azt jelenti, hogy például a budapesti székhelyű vállalkozás a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához nyújtja be regisztrációs kérelmét, függetlenül attól, hol vannak telephelyei, és melyik területi kamarának a tagja. A hozzájárulási díj szintén a székhely szerinti kamarának fizetendő, a tagdíjból való levonása azonban már annál a kamaránál történik meg, amelynek a tagja. A bejelentés módja Megnevezés Agrárium, azaz a fő tevékenységként mezőgazdasági és/vagy erdőgazdasági tevékeny-séget folytató vállalkozások, mezőgazdasági őstermelők, agrárkamarák 2012 január végétől lehetőség nyílik az egyszerűbb online regisztrációra is, addig a vállalkozások a kamarai honlapról ( kinyomtatható adatlap kitöltése és cégszerű aláírása után postai úton, illetve személyesen, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálati irodájában nyújthatják be regisztrációs kérelmüket. Van regisztrációs kötelezettség 1. táblázat Nincs regisztrációs kötelezettség 2. Adószámmal rendelkező, például ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek X 3. Egyesületek X 4. Alapítványok X 5. Lakásszövetkezetek X 6. Nonprofit korlátolt felelősségű társaságok X 7. Szövetkezetek (kivétel lákásszövetkezet) X Az 1. pontban meghatározottakon kívül minden egyéni vállalkozó, társas vállalkozás, egyéni cég (függetlenül attól, hogy melyik szakmai kamarának a tagja) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény hatálya alá nem tartozó magán-állatorvosi, ügyvédi, egyéni szabadalmi ügyvivői, közjegyzői és önálló bírósági végrehajtói tevékenységet végzők X A benyújtott nyilvántartásba vételi kérelem csak az Ft-os kamarai hozzájárulásnak a kamara erre a célra elkülönített bankszámláján (CIB Bank Zrt ) történő jóváírást követően teljesíthető. Az öszszeg átutalásánál a közlemény rovatba feltétlenül kérjük feltüntetni a kérelmező adószámát és a kamarai hozzájárulás szöveget. A banki átutalás mellett lehetőség van az ügyfélszolgálatokon történő készpénz-befizetésre is, a sárga postai csekken a hozzájárulásokat nem áll módunkban fogadni. A hozzájárulás a banki bizonylat, illetve befizetési pénztárbizonylat alapján elszámolható. A kérelmező a nyilvántartásba vételről - cím birtokában- elektronikus értesítést kap, amely tartalmazza a vállalkozás kamarai regisztrációs számát, valamint azt, hogy az Ft-os kamarai hozzájárulást is megfizette. A vállalkozások kamarai nyilvántartása legkésőbb június 1-től nyilvános, az az interneten, az MKIK és a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjáról szabadon elérhető. További kérdés esetén forduljon ügyfélszolgálatunkhoz a 74/ es telefonszámon, vagy a kamara@tmkik.hu címre küldött elektronikus levél útján. X X január-február 9

10 kamarai hírek A év a szakképzésben jelentős változásokat hozott. Ezekről a változásokról tartottunk előadást január között Dombóváron és Szekszárdon, amelynek központi témája a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés jogi szabályozásának és finanszírozási rendszerének változásai volt. A fórum által tárgyalt és ismertetett változásokat az alábbi összefoglaló anyag részletesen taglalja. A gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés jogi szabályozásának és finanszírozási rendszerének változásai A rendszer átalakítása. Alapelv: növelni a képzők hajlandóságát. Támogatni azokat a vállalkozókat, akik részt vesznek a képzésben Akik nem foglalkoznak tanulóképzéssel, járuljanak hozzá a képzés költségeihez Változások (2011. évi CLV. tv. Szakk. hozzjárulásról.): - a normatív elszámolás miatt csökken az adminisztráció - egyszerűsödik az elszámolás folyamata - csökken az előfinanszírozás mértéke Változások (2011. évi CLXXXVII.szakképzési. tv.): - egyértelműbb megfogalmazások, pontosítások - csökken a tanuló és a gazdálkodó jogai és kötelezettségei közötti aránytalanság - növekszik a tanulóknak a gazdálkodó szervezeteknél eltöltött gyakorlati ideje (5-600 óra átlagosan) - emelkedik a végzettek tudásszintje, ami munkavállalóként magasabb teljesítményt eredményez - FOGLALKOZÁSI NAPLÓ ( Sz.tv. 41. ) szélsőségek 41. (1) A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. (2) A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. (3) A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. Amenynyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási naplót nem tudja bemutatni, a szakképző iskola értesíti a gazdasági kamarát, amely az értesítés alapján - a 60. -ban meghatározottak szerint - soron kívül ellenőrzi a gyakorlati képzést folytató szervezetnél a foglalkozási napló vezetésére vonatkozó előírások betartását. (4) Azzal a gyakorlati képzést folytató szervezettel szemben, aki a foglalkozási napló vezetését a területileg illetékes gazdasági kamara felszólítása ellenére ismételten elmulasztja, a területileg illetékes gazdasági kamara - a 61. -ban foglaltak szerint - bírságot szab ki. (5) Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási napló vezetését a bírság kiszabását követően ismételten elmulasztja, a területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzést folytató szervezetet három évre eltiltja a gyakorlati képzés folytatásától. Tanulószerződés Bemeneti feltétel Eredményes szintvizsga megléte Megkötés Változatlanul, a Kamara jegyzi ellen, utána lesz érvényes Megszűnik: - ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai bizonyítvány kiállításának napján - a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló 30 napon belül más szakképző iskolában nem folytatja tanulmányait - a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján - gyakorlati képzést szervező eltiltásával - közös megegyezéssel - rendes felmondás esetén a felmondás közlésétől számított 15. napon - rendkívüli felmondással (azonnal) A felmondást írásban kell közölni a Kamara és a Szakképző iskola felé. Képzési idő - Képzési idő: 7 óra, nagykorú tanuló esetében 8 óra - Arányosan csökkenteni kell a képzési időt abban az esetben, ha a munkavállalót is rövidebb időben foglalkoztatják - 4,5 óra munka után 30 perc egybefüggő szünetet kell biztosítani a tanuló részére Hiányzások - A gazdálkodónak a foglalkozási naplóba be kell jegyezni 10 január-február

11 - Ha az összes óraszám 20%-át meghaladja ÉVISMÉTLÉS - Ha nincs igazolatlan mulasztása, és pótolja a hiányzásokat (az előírt gyakorlati tevékenységet), akkor mentesíthető az évismétlés alól gyakorlati képzést folytató javaslatára - A gazdálkodónak értesíteni kell az iskolát (1.; 10.; 30. és 50. óra után) Juttatások I. - Ösztöndíj - tanulószerződés - A szakképzetlen minimálbér ( Ft) 15 %-a az SZVK-ban meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányának figyelembe vételével - A következők szerint: gyakorlati képzési idő eléri a/az 80%-ot 1,3 szeres szorzó 70%-ot 1,2 szeres szorzó 60%-ot 1,1 szeres szorzó 50 % esetén a minimálbér 15 %-a 40%-ot 0,9 szeres szorzó 30%-ot 0,8 szeres szorzó 20%-ot 0,7 szeres szorzó Juttatások II. - Ösztöndíj - Eredményesen teljesített félév után emelni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének figyelembe vételével - Elégtelen tanulmányi eredmény miatti évismétlés esetén fele pénzbeli juttatás (előző félévhez viszonyítva) - Csak BANKI átutalással lehet teljesíteni - Egész hónapra megilleti a tanulót, igazolatlan mulasztás esetén arányosan csökkenteni!!! - Ha hónap közben szűnik meg a tanulószerződés, akkor is arányosítani kell. Juttatások III. - Ösztöndíj - A pénzbeli juttatás megilleti a tanulót a szorgalmi időszakot követő időtartamra is (július és augusztus) - A betegszabadság időtartamára a pénzbeli juttatásának 70%-a illeti meg - A pénzbeli juttatást utólag, a Munka Törvénykönyve szabályai szerint kell kifizetni a tanuló részére - Egyéb juttatások - 4/2002 (II.26.) OM rendelet - Kedvezményes étkeztetés - Útiköltség-térítés - Munkaruha, védőeszközök, tisztálkodási eszközök 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól A díjazás 2. (1) Ha tanulószerződéssel nem rendelkező tanulóval létesít a szakképző iskola tanulói jogviszonyt, akkor a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a tanulónak díjazást kell fizetni. A kedvezményes étkeztetés 3. (1) A tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani. (4) Ha a gyakorlati képzést szervező a tanuló részére természetbeni hozzájárulást (étkezési utalvány, jegy stb.) biztosít, annak értéke nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulás - a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvényben meghatározott - adómentes összegénél. Az útiköltség-térítés Egyéb juttatások 5. (1) A tanuló számára az alapvető higiénés feltételeket a gyakorlati képzést szervező biztosítja. tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt. Elszámolás A kötelezettek köre I. Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a belföldi székhelyű a) gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett, b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet, c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, e) közjegyzői iroda, f) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, g) egyéni cég. A kötelezettek köre II. kamarai hírek Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik. Az EVA adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét. Az átalányadózó hozzájárulásra kötelezettnek elszámolási és bevallási kötelezettsége nincs, a szakképzési hozzájárulást az átalányadó megfizetésével teljesíti. Nem köteles szakképzési hozzájárulást fizetni. a) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, b) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 3. f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után, c) az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, valamint e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával öszszefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után. A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. január-február 11

12 kamarai hírek Szociális hozzájárulási adóalap: Az egyes adótörvények és azzal öszszefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap, valamint a 457. (1) bekezdésében meghatározott adóalap. A 457. (1) bekezdés alkalmazása során e törvény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon jogi személyt, aki a 2. (5) bekezdése szerint szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett. A szakképzési hozzájárulás mértéke: A szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség). A kötelezettség megállapítása A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg. A szakképzési hozzájárulás kiszámításához: a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában, c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania. Szakképzési hozzájárulás teljesítése. A szakképzési hozzájárulás teljesíthető: a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint - a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján vagy - a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is szervezésével, b) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló törvény 31. (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötött. A bruttó kötelezettség csökkentése A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét: a) évre vonatkozóan Ft/ fő/év összegben meghatározott alap normatíva alapján, b) a évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alap normatíva alapján, c) az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel) csökkentheti. A tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzés szabályai. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. Az állami adóhatóság a visszatérítés tekintetében az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni. Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesíthet csökkentést. Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján e törvény szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni. Bevallás és befizetés A hozzájárulásra kötelezett az év hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a csökkentő tétel időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a törvényi feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető. Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli azt. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. NAV nyomtatványok A bevallást minden hónapban a 1212 nyomtatványon kell benyújtani minden tárgyhónapot követő hó 12. napig A visszaigényléseket a 17-es számú átvezetési kérelmen kell beadni. Átmeneti szabályok A hozzájárulási kötelezettség évre vonatkozó teljesítésénél, ideértve a bevallás alapján kimutatott viszszatérítést is, a december 31-éig hatályos szabályokat kell alkalmazni. Bevallás febr. 25-éig gyakorlati képzést szervezők NSZFI, gyakorlati képzést nem szervezők NAV felé. Vonatkozó jogszabályok évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről évi CLV. törvény A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelete a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról A törvények és rendeletek megtalálhatóak a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara weboldalán. 12 január-február

13 kamarai hírek Információk a évi Szakma Sztár Fesztiválról A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2012-ben ismételten megrendezi a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt, valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt. Ezek országos döntőjére az V. Szakma Sztár Fesztivál -on április között Budapesten, a Hungexpo Vásárközpontban kerül sor. A versenyek célkitűzése a gyakorlatigényes, fizikai szakmák, beleértve a ráépülő, magasabban kvalifikált szakmákat is, társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, azok népszerűsítése révén. A versenyek és a fesztivál szlogenje: A jó szakma felér egy diplomával! A szakmák országos versenyeit a Nemzetgazdasági Minisztérium által a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondozásába átadott 38 szakképesítésben hirdettük meg, a nappali tagozaton végzős szakiskolai és szakközépiskolai tanulók számára. Az SZKTV és OSZTV versenyeken a következő szakmák tanulói vesznek részt: villanyszerelő mechatronikai műszerész erősáramú elektrotechnikus elektronikai technikus automatikai műszerész géplakatos szerkezetlakatos szerszámkészítő hegesztő központifűtésés csőhálózat-szerelő gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő vízvezeték- és vízkészülék-szerelő hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó gépi forgácsoló épületgépész technikus gépgyártástechno-lógiai technikus kőműves burkoló ács-állványozó tetőfedő festő, mázoló és tapétázó magasépítő technikus bútorasztalos kárpitos bútoripari technikus női szabó férfiszabó bőrdíszműves cukrász szakács pincér vendéglős fodrász kozmetikus élelmiszer- és vegyiáru-eladó műszakicikk eladó ruházati eladó kereskedő A versenyekre közel fő jelentkezett, ők január hónapban írják meg dolgozataikat. Az elődöntőket, a hagyományoknak megfelelően, országosan a területi kamarák (23) szervezik és bonyolítják. A legjobban szereplők közül kerülnek ki a gyakorlati és szóbeli megmérettetésben részt vevők, akik a versenyek döntőjében, a Szakma Sztár Fesztiválon mérik össze tudásukat. Az érdeklődő iskolák diákjai (általános iskolások és szakiskolások), a korábbi évekhez hasonlóan, április 11-én és 12-én egy-egy napos szakmai kirándulás keretében vehetnek részt a rendezvényen. A fesztiválra 2012-ben több mint 12 ezer látogatót várunk. A vidéki iskolákból kb. 200 autóbusszal több mint 9 ezer, míg Budapestről terveink szerint 2,5-3 ezer diák juthat el. A tanulók utaztatását a területi kamarák szervezik, a budapestiek részére pedig meghívólevelet és plakátokat küldünk. A rendezvényre történő belépés ingyenes! A versenyekről további információk a weboldalon találhatók. január-február 13

14 kamarai hírek Adótörvény változások A január 4-i napot Dr. Polgárné Dr. Nedók Márta osztályvezető zárta, aki az adózás rendjéről szóló törvény, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény változásairól beszélt. A második napon a jövedéki adóváltozások, a népegészségügyi termékadóról szóló törvény változásai Fülöp Ferenc igazgató, illetve Lampert László osztályvezető tolmácsolásában, végezetül a társadalombiztosítás ellátásai, illetve az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény változásai kerülten nagyító alá Görgei Zsolt ellenőrzési igazgatóhelyettes által. Az előadások anyagai a kamarai honlapon elérhetőek és letölthetőek. hornok A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara minden évben megrendezi a cégvezetők, gazdasági szakemberek számára azt a konferenciát, amelyen tájékoztatást kapnak az új gazdasági év gazdálkodását érintő jogszabályi változásokról. A év aktualitásait tárgyaló rendezvényünk január 4-én és 5-én került megtartásra a kamara székházában. Az idei évben is a NAV Dél-dunántúli Igazgatóságával közösen próbáltunk a vállalkozások igényének megfelelő, fontos témákat napirendre tűzni, annak érdekében, hogy hasznos és hasznosítható információkhoz juttassuk a résztvevő hallgatóságot, hozzájáruljunk munkájuk eredményességéhez. A két napos konferencia olyan területek dolgozott fel, mint például társasági adó, SZJA és ÁFA változások, illeték, jövedéki adó változásai stb. A rendezvény első napján elsőként dr. Fischer Sándor elnök köszöntötte a résztvevőket, meghívott előadókat, majd a kamarai törvény főbb változásait foglalta össze, ismertette a gazdálkodó szervezetek regisztrációs kötelezettségeivel kapcsolatos feladatokat, célokat. Tóth László szakképzési osztályvezető a szakképzési területen ez év elejétől bekövetkezett/bekövetkező változásokat ismertette a hallgatósággal. A kamarai vonatkozású hírek, és jogszabályokat követően adózási témák következtek. Első előadóként Simonné Szabó Éva, a NAV Tolna Megyei Adóigazgatóságának osztályvezetője tartott részletes tájékoztatást a személyi jövedelemadó, és az általános forgalmi adó törvény életbelépő változásairól. Őt követte Dr. Konkoly Edit osztályvezető, az illetékkel kapcsolatos témával. Közös célokért dolgozik a két szervezet január 11-én az országban elsőként együttműködési megállapodás aláírására került sor a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Mesterdetektív Szövetség között Szekszárdon, a kamara székházában. Az együttműködés alapja a szervezetek közötti hasonló célkitűzések és megvalósítandó feladatok közös támogatása, megvalósulásának elősegítése: úgy mint a tagok és nem tagok közötti együttműködési lehetőségek megteremtése, fenntartása, melyek az érdekazonosság mentén elősegítik és folyamatosan biztosítják az egyéni és társas vállalkozások közvetlen és közvetett gazdasági és társadalmi kapcsolatainak kölcsönös érdekeken alapuló erősödését, bővülését. Közös célként jelentkezik természetesen az általános érdekképviselet, valamint az üzleti forgalom biztonságának és tisztességes magatartás erősítése is, mindkét fél részéről. Ezen fő célkitűzések mentén a megállapodás megjelöli azokat a kezdeti együttműködési lehetőségeket, melyeket a felek a későbbiekben természetesen bővíteni kívánnak majd. A szövetség igyekszik tagjait a kamarai rendszerbe integrálni, előadók, oktatási anyagok, publikációk biztosításával és közreadásával segíteni a szakmai célok, feladatok megvalósítását. Rendszeresen tájékoztatja a kamarát az ágazat aktualitásairól, végbement változásokról, hogy az információ kellő gyorsasággal és hatékonysággal jusson el az érintett vállalkozásokhoz. A kamara intézményrendszerén keresztül támogatja az együttműködés gyakorlati megvalósítását, megfelelő fórumot biztosít az ágazati kérdések megtárgyalására, megvitatására, ismeretterjesztő előadások, konferenciák, szakmai találkozók szervezése és lebonyolítása által. Segíti a biztonságvédelmi területen tevékenykedő vállalkozások pályázati, egyéb forrásfelkutatási elképzeléseit. Segíti a szövetség kommunikációs tevékenységét. A jövőben tehát a hatékony együttműködés reményében és érdekében a szervezetek rendszeres és folyamatos, széleskörű kétoldalú információáramlást biztosítanak egymás között a meghatározott feladatok és célok együttes megvalósítása érdekében. 14 január-február

15 hatósági hírek Gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról Melléklet a 280/2011. (XII. 20.) Korm rendelethez Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmacsoport Szakmacsoportos sorszáma megnevezése súlyszorzó 1. Egészségügy 0, Szociális szolgáltatások 0, Oktatás 0, Művészet, közművelődés, kommunikáció 0, Gépészet 1, Elektrotechnika-elektronika 1, Informatika 0, Vegyipar 0, Építészet 1, Könnyűipar 1, Faipar 1, Nyomdaipar 0, Közlekedés 0, Környezetvédelem- vízgazdálkodás 0, Közgazdaság 0, Ügyvitel 1, Kereskedelem 1, Vendéglátás 1, Egyéb szolgáltatás 0, Mezőgazdaság 1, Élelmiszeripar 1,2622 Megjelent: A Magyar Közlöny évi 155. számában ( o.) A Kormány 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelete a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról A Kormány a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény 23. (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikkének (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett képzésre fordított költségeihez az állam e rendeletben meghatározott módon járul hozzá. 2. A gyakorlati képzési normatíva számításához figyelembe vehető alapnormatíva évre vonatkozó összege a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Szht.), a évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. 3. A szakképzési hozzájárulást az Szht. 5. szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét az e rendeletben meghatározott módon számított csökkentő tétel figyelembe vételével csökkentheti. 4. (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakközépiskolával vagy szakiskolával (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) kötött együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét a (2) (4) bekezdésben meghatározott módon számított csökkentő tétel összegével csökkentheti. (2) Az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani. (3) A tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi.. (4) A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév hónapjára vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi. 5. (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves bruttó kötelezettségét a (2) bekezdés szerint meghatározott csökkentő tétel összegével csökkentheti. (2) A csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre vonatkozóan amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll tanulónként az alapnormatíva összege és a mellékletben szereplő, a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni. (3) Amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként a csökkentő tétel éves összege a (4) és (6) bekezdés szerint számított havi csökkentő tételek összege. (4) A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév hónapjára vonatkozóan tanulónként a (2) bekezdés szerint számított csökkentő tétel éves összegének egy tizenketted része képezi. (5) Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a csökkentő tétel (4) bekezdés szerint meghatározott összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített. (6) Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a csökkentő tétel (4) bekezdés szerint számított összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni. 6. (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét a (2) (4) bekezdésben meghatározott módon számított csökkentő tétel összegével csökkentheti. (2) A hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztásával kell kiszámítani. (3) A tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét hallgatónként a (2) bekezdés szerinti gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi. (4) A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a tárgyév hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi összegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi. 7. Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. január-február 15

16 hatósági hírek Így változtak az adótörvények - összefoglaló Az áfa általános kulcsa 25-ről 27 százalékra emelkedett, az új cégek fokozott adóhatósági felügyelet alá kerülhetnek, az eva kulcsa 30-ról 37 százalékra emelkedik - egyebek mellet ezt tartalmazzák a január 1-től hatályos adótörvények. Az eva kulcsa 30-ról 37 százalékra emelkedik, de az adónem választhatóságának összeghatára is változik: a korábbi 25 millióról 30 millió forintra nő. A személyi jövedelemadó törvény új szabálya, hogy akik jövőre 2 millió 424 ezer forintnál többet keresnek, az adóalapjukat 27 százalékkal kötelesek megemelni, a törvény ezt adóalap kiegészítésnek hívja, hatására 20,2 százalék lesz az adója. A 202 ezer forintos havi bruttó jövedelem alatt megszűnik a szuperbruttó, és 2012-ben már nem lesz adójóváírás sem. Új elem az adótörvényekben, hogy a lakását bérbeadó személy a kapott lakbérből levonhatja, a más településen általa bérbe vett lakás bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérléshez ne kapjon térítést. Új adónem a kulturális adó, amelyet a pornográf termékekből nyert árbevétel után kell megfizetni. A kulcsa 25 százalék, de filmvetítésből származott árbevételnél csak 3 százalék. A népegészségügyi termékadó (chips-adó) törvényből kikerülnek azok a termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak. Így mentesül például a Túró Rudi és a kakaós tej. A baleseti adót a biztosítók fizetik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díja után, a kulcsa 30 százalék. A parlamenti tárgyalás során a 30 százalékos kulcs mellé bekerült egy napi 83 forintos maximális adó, amely a nagyobb teljesítményű, és nagyobb kockázattal járó kocsik tulajdonosainak kedvez. Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg. A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság - legfeljebb egy évre - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfa-bevallást és -fizetést írhat elő számára a hatóság. A bizonytalan adójogi helyzet - mint új szabály-csoport - lényege, hogy ha az adózó bizonytalan az adó-jogszabályok értelmezésében, akkor adótanácsadó, vagy ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyvben közli az adóhatósággal azt az értelmezést, amely alapján bevallotta és megfizette az adót. Ilyenkor - ha csak nem nyilvánvaló képtelenséget állít - nem bírságolható. Amennyiben a hatóság szerint megalapozott az értelmezés, akkor soron kívül jeleznie kell ezt a körülményt az adópolitikáért felelős miniszternek. A helyi adó törvény kimondja, hogy az önkormányzat nem állapíthat meg magasabb adómértéket a törvény általi maximumnál, továbbá a helyi iparűzési adóra csak egy adókulcs alkalmazható. Átalakult a gépjármű adó, korábban a köbcenti alatt 7 ezer, afelett 15 ezer forint volt az adó. Az új rendszer - négy lépcsőben - kilowattban méri a motor teljesítményét, és a környezetvédelmi osztály szerint is differenciál. Például egy köbcentis, 80 kilowattos, legfeljebb 4-es környezetvédelmi besorolású kocsi adója 22 ezer forint, 6-os és 10-es besorolás között 11 ezer forint. A regisztrációs adó csökkenését mutatja, hogy a 8-asnál jobb környezetvédelmi besorolású, legfeljebb köbcentis benzines autó adója 250 ezer forintról 45 ezerre esik. Az autók átírási illetékének drágulását példázza, hogy egy köbcentis, 80 kilowattos motorral szerelt 5 éves kocsi átírása a tavalyi forintról 44 ezer forintra emelkedett. A változtatások ugyanakkor illetékmentességet határoznak meg az elektromos autókra. A jövedéki adótörvényben a bioetenol adója - ezer literre vetítve - 40 ezer forintról 70 ezerre emelkedett. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása kimondja, hogy gépjármű csak magyar hatósági jelzéssel vehet részt a forgalomban, kivéve, ha külföldi vagy belföldi flottaüzemeltető a tulajdonosa, és az a regisztrációs adót a jármű után megfizette. A gépjárműflotta-üzemeltetőnek az Európai Gazdasági Térségben kell székhellyel bírnia, és az év első napján legalább 100 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsinak kell a tulajdonában lennie. További feltétel, hogy az árbevétele 75 százalékának gépjármű bérbe- vagy lízingbe adásából kell származnia. Aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik, az külföldi rendszámú járművet az eddigi 30 nap helyett legfeljebb csak egy napig használhat az országban, de a külföldi üzembentartónak ehhez is írásban hozzá kell járulnia. A kgfb törvény módosítása nyomán az állami gépjárművek mentesíthetők a kötelező felelősségbiztosítás megkötése alól. Az érintett gépjárművek körét a kormány határozza meg (eddig a HM mentesítése jelent meg). A jövedéki törvény módosítása miatt a jövőben szűkebb lakókörnyezetében, vagy vendéglátás keretében árulhatja saját főzésű pálinkáját az, aki azt palackozza és zárjeggyel is ellátja. A cégbejegyzést követően 5 napon belül be kell jelentkeznie a társaságnak a területileg illetékes gazdasági kamaránál. A kamarai hozzájárulás évi 5 ezer forint lesz. Forrás: 16 január-február

17 Áfa-hidegzuhany a kormánytól Az újabb adómódosítások közül kiemelkedik az általános forgalmi adót érintő nem elhanyagolható módosítás, amely szerint az áfa-visszaigénylések esetében a kiutalásra rendelkezésre álló határidő február 1-jétől fő szabály szerint 75 napra nő. A korábbi 30, illetve 45 napos kiutalási határidők bizonyos feltételek teljesítése esetében továbbra is fennállnak, ha az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet - amelynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja - számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette, vagy tartozása egészében más módon megszűnt. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy minden egyes számla - amely esetében a visszaigénylés fennáll -, kiegyenlítésének meg kell történnie. Amennyiben akár egy számla esetében nem történt meg a kiegyenlítés, akkor a kiutalás fő szabálya vonatkozik a teljes visszaigényelt összegre, ami 75 nap. A kiegyenlítéssel kapcsolatos feltétel fennállásáról az adózónak a bevallásban szükséges nyilatkozni, valótlan nyilatkozat esetében súlyos szankciókkal kell számolni, hiszen céges adózók esetében a mulasztási bírság a visszaigényelt adó összegének 5 százaléka, de legalább 500 ezer forint lesz. További változás, hogy a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül a korábbi 500 ezer forintos kiutalási limit 1 millió forintra nő, ennek megfelelően az adózó az 1 millió forint alatti összegre 30 napon belül, e feletti kiutalások esetén pedig 45 napon belül számíthat, feltéve, hogy a fenti kiegyenlítésre vonatkozó új szabályok teljesülnek, illetve egy adóellenőrzés menete az adott időpontokat nem írja felül. A módosítás háttere Az Európai Unió Bírósága július 28-án kihirdetett ítélete szerint nem volt összhangban az európai uniós joggal a magyar áfaszabályozásnak az a része, amely kizárja a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa-visszatérítést. Ennek megfelelően a korábbi magyar szabályozás még 2011-ben módosításra került, ami becslések szerint 260 milliárd forinttal terhelte meg a 2011-es költségvetést. A korábbi szabállyal ellentétben így lehetőség nyílt a ki nem fizetett számlák áfatartalmának visszaigénylésére, ami - ismerve a külföldi és magyar hatósági hírek tapasztalatokat - jelentős visszaélésekre ad lehetőséget, bár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelten ellenőrzi a visszaigényléseket. Ennek tükrében születhetett meg az új szabály, bár kétségtelen, hogy adószakmai szemszögből az eddigi szabályozás is lehetővé tette a korábbi kiutalási határidők kitolását. A február 1-jétől hatályba lépő új szabály több időt biztosít az adóellenőrzésre, így egy jogszerű visszaigénylés esetében, amennyiben a NAV az ellenőrzést a korábbi 45 napon túl zárta, és kifogással nem élt, az új szabály értelmében csak 75 nap elteltével jár majd az adózónak kamat. Ennél sokkal húsbavágóbb lesz, hogy a jogszerűen működő vállalkozások - akár a fordított adózás alá eső, már halál közeli állapotban lévő építőipar, vagy éppen az exportra termelő vállalkozások esetében - minden egyes beszerzés vonatkozásában az adott bevallási időszakban a számlák kiegyenlítését igazolni kell, ellenkező esetben az áfatartalmat 30, illetve 45 nappal hosszabb ideig kell majd finanszírozniuk. A jogszerűen működő vállalkozások részére, ismerve a gazdasági helyzetet, ez egy újabb pofon, ugyanakkor a szigorítás a feketegazdaság tekintetében indokolt lehet. Összességében a szabályozás a költségvetés részére finanszírozási szempontból lehet kedvező 2012-ben, bár összességében jelentős hatással nem járhat. Ami viszont nem elhanyagolható költségvetési szempontból, az a harmadik negyedéves áfa-viszszaigénylés hatása, hiszen a kifizetések a 75 napos határidő figyelembe vételével már 2013-ra tolódhatnak. EU-konform? Az új szabályozás álláspontunk szerint összhangban áll az európai uniós joggal, hiszen a visszaigényelhető adó vonatkozásában rögzített határidőt állapít meg a visszaigénylés vonatkozásában, továbbá az adó visszaigénylése független a kiegyenlítés tényétől. Az Európai Bíróság korábbi állásfoglalása szerint nem volt összhangban az EU Áfa Irányelv 183. cikkelyével az a magyar szabályozás, hogy csak a ténylegesen kiegyenlített általános forgalmi adó esetében élhettek az adóalanyok a visszaigénylés lehetőségével. A jelenlegi szabályozás lehetőséget biztosít a ki nem egyenlített adó visszaigénylésére, azonban annak határidejét módosítja, amire egyébként más uniós országok esetében is van példa - hívja fel a figyelmet Kalocsai Zsolt. Forrás: Tájékoztató a fizetési kedvezmények szabályait érintő változásokról Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény a fizetési kedvezményi eljárásokat érintően egyes szabályokat módosított, melyeket az alábbiak szerint foglalunk össze. 1. A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (1) bekezdésének változása okán az eddigi forintról forintra emelkedik. 2. Az adók módjára behajtandó köztartozásokra az adózás rendjéről szóló évi XCII. tv. (továbbiakban Art.) 161. (9) bekezdése alapján az adóhatóság fizetési könnyítést továbbra sem engedélyezhet, és a tartozást továbbra sem mérsékelheti, illetőleg - a szabálysértési helyszíni bírság kivételével - nem minősítheti behajthatatlannak, azonban a jogszabály további (9a)-(9d) bekezdésekkel egészült ki, melyek a behajtást kérő hatáskörébe telepítik a kérelem elbírálását, emellett egyértelműen meghatározzák a behajtást kérő és az adóhatóság közötti hatásköri megoszlást és a követendő eljárási rendet. 3. Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában az Art (10) és 134. (4) bekezdéseinek változása okán fizetési könnyítés és mérséklés nem engedélyezhető. 4. Az Art (9) bekezdésének módosulása okán fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmét kizárólag elektronikus úton nyújthatják be az alábbi adózói körbe tartozó ügyfelek: -munkáltató -kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is) -állami foglalkoztatási szerv -kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) 4. b) pontja szerinti egyéni vállalkozó -Magyarországon bejegyzett egyház -szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó -a Tbj. 56/A. (4) bekezdése szerinti kötelezett -Art. 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó. Ezen módosuló rendelkezések január 1-jétől lépnek hatályba. Forrás: onadozo.hu január-február 17

18 vállalkozás fejlesztés Módosult a Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése című kiírás beadási határideje A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv keretében megjelent, Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése című, GOP kódszámú pályázati kiírás esetében a pályázatok beadási határidejét december 31-ig meghosszabbítja. A pályázati felhívás B.2. Pályázóra vonatkozó adminisztratív feltételek pontja szerint: Továbbá nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: GOP) GOP pályázati kiírás keretében az adott naptári évben már részesült támogatásban, vagy akinek, vagy amelynek a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozása az adott naptári évben ezen pályázati kiírás keretében már részesült támogatásban. A fenti feltételnek való megfelelés vizsgálatánál a pályázat beadásának időpontja az irányadó, nem a támogatási döntés dátuma. Tehát amennyiben egy vállalkozás 2011-ben adott be pályázatot, a támogatási döntés időpontjától függetlenül jogosult 2012-ben újabb pályázat benyújtására. Módosult a Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása című kiírás beadási határideje A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv keretében megjelent, Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása című, GOP kódszámú pályázati kiírás esetében a pályázatok beadási határidejét december 31-ig meghosszabbítja. A pályázati felhívás B.2. Pályázóra vonatkozó adminisztratív feltételek pontja szerint: Továbbá nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: GOP) a) GOP /A, b) GOP /M, c) GOP /B, d) GOP pályázati kiírások keretében az adott naptári évben már részesült támogatásban, vagy akinek, vagy amelynek a 800/2008/ EK rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozása az adott naptári évben ezen pályázati kiírások keretében már részesült támogatásban. A fenti feltételnek való megfelelés vizsgálatánál a pályázat beadásának időpontja az irányadó, nem a támogatási döntés dátuma. Tehát amennyiben egy vállalkozás 2011-ben adott be pályázatot, a támogatási döntés időpontjától függetlenül jogosult 2012-ben újabb pályázat benyújtására. Módosult a Mikrovállalkozások fejlesztése című kiírás beadási határideje A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv keretében megjelent, Mikrovállalkozások fejlesztése című, GOP /M és KMOP /M kódszámú pályázati kiírás esetében a pályázatok beadási határidejét december 31-ig meghosszabbítja. A pályázati felhívás B.2. Pályázóra vonatkozó adminisztratív feltételek pontja szerint: Továbbá GOP /M pályázati kiírás esetében nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: GOP) a) GOP /A, b) GOP /M, c) GOP /B, d) GOP pályázati kiírások keretében az adott naptári évben már részesült támogatásban, vagy akinek, vagy amelynek a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozása az adott naptári évben ezen pályázati kiírások keretében már részesült támogatásban. Továbbá KMOP /M pályázati kiírás esetében nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely a Közép- Magyarországi Operatív Program (a továbbiakban: KMOP) a) KMOP /A, b) KMOP /M, c) KMOP /B, pályázati kiírások keretében adott naptári évben már részesült támogatásban, vagy akinek, vagy amelynek a 800/2008/ EK rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozása ezen pályázati kiírások keretében adott naptári évben már részesült támogatásban. A fenti feltételnek való megfelelés vizsgálatánál a pályázat beadásának időpontja az irányadó, nem a támogatási döntés dátuma. Tehát amennyiben egy vállalkozás 2011-ben adott be pályázatot, a támogatási döntés időpontjától függetlenül jogosult 2012-ben újabb pályázat benyújtására. Módosult a Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára című kiírás beadási határideje A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv keretében megjelent, Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára című, GOP /B és KMOP /B kódszámú pályázati kiírás beadási határidejét a KMOP /B kódszámú program esetében június 30-ig (Közép-magyarországi régió), a GOP /B kódszámú program esetében december 31-ig meghosszabbítja. Az alábbi értékelési határnapokig benyújtott projektek kerülnek együttesen elbírálásra: március június október 01. (csak GOP esetében) december 31. (csak GOP esetében) A pályázati felhívás B.2. Pályázóra vonatkozó adminisztratív feltételek pontja szerint: Továbbá GOP /B pályázati kiírás esetében nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: GOP) a) GOP /A, b) GOP /M, c) GOP /B, 18 január-február

19 vállalkozás fejlesztés d) GOP pályázati kiírások keretében már az adott naptári évben részesült támogatásban, vagy akinek, vagy amelynek a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozása ezen pályázati kiírások keretében az adott naptári évben már részesült támogatásban. A KMOP /B pályázati kiírás esetében nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely a Közép-Magyarországi Operatív Program (a továbbiakban: KMOP) a) KMOP /A, b) KMOP /M, c) KMOP /B, pályázati kiírások keretében már az adott naptári évben részesült támogatásban, vagy akinek, vagy amelynek a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozása ezen pályázati kiírások keretében már az adott naptári évben részesült támogatásban. A fenti feltételnek való megfelelés vizsgálatánál a pályázat beadásának időpontja az irányadó, nem a támogatási döntés dátuma. Tehát amennyiben egy vállalkozás 2011-ben adott be pályázatot, a támogatási döntés időpontjától függetlenül jogosult 2012-ben újabb pályázat benyújtására. Módosult a Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése című kiírás beadási határideje A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv keretében megjelent, Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése című, GOP /A és KMOP /A kódszámú pályázati kiírás esetében a pályázatok beadási határidejét december 31-ig meghosszabbítja. A pályázati felhívás B.2. Pályázóra vonatkozó adminisztratív feltételek pontja szerint: Továbbá GOP /A pályázati kiírás esetében nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: GOP) a) GOP /A, b) GOP /M, c) GOP /B, d) GOP pályázati kiírások keretében az adott naptári évben már részesült támogatásban, vagy akinek, vagy amelynek a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozása az adott naptári évben ezen pályázati kiírások keretében már részesült támogatásban. Továbbá KMOP /A pályázati kiírás esetében nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely a Közép- Magyarországi Operatív Program (a továbbiakban: KMOP) a) KMOP /A, b) KMOP /M, c) KMOP /B, pályázati kiírások keretében adott naptári évben már részesült támogatásban, vagy akinek, vagy amelynek a 800/2008/ EK rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozása ezen pályázati kiírások keretében adott naptári évben már részesült támogatásban. A fenti feltételnek való megfelelés vizsgálatánál a pályázat beadásának időpontja az irányadó, nem a támogatási döntés dátuma. Tehát amennyiben egy vállalkozás 2011-ben adott be pályázatot, a támogatási döntés időpontjától függetlenül jogosult 2012-ben újabb pályázat benyújtására. Módosult az Innovációs eredmények hasznosításának támogatása mikro-, kis- és középvállalkozások részére című kiírás beadási határideje A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv keretében megjelent, Innovációs eredmények hasznosításának támogatása mikro-, kis- és középvállalkozások részére című, GOP /C és KMOP /B kódszámú pályázati kiírás esetében a pályázatok beadási határidejét december 31-ig meghosszabbítja. A pályázati felhívás B.2. Pályázóra vonatkozó adminisztratív feltételek pontja szerint: Továbbá a GOP /C pályázati kiírás esetében nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely a Gazdaságfejlesztési Operatív Program GOP /C pályázati kiírás keretében már részesült támogatásban, vagy akinek, vagy amelynek a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozása ezen pályázati kiírás keretében már részesült támogatásban. A KMOP /B pályázati kiírás esetében nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely a Közép-Magyarországi Operatív Program KMOP /B pályázati kiírás keretében már részesült támogatásban, vagy akinek, vagy amelynek a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozása ezen pályázati kiírás keretében már részesült támogatásban. A fenti feltétel a hosszabbítással összhangban úgy módosul, hogy azon pályázó részére nem nyújtható támogatás, amely a vonatkozó pályázati kiírás keretében adott naptári évben benyújtott pályázatával már részesült támogatásban, vagy akinek, vagy amelynek a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozása ezen pályázati kiírás keretében adott naptári évben benyújtott pályázatával már részesült támogatásban. A fenti feltételnek való megfelelés vizsgálatánál a pályázat beadásának időpontja az irányadó, nem a támogatási döntés dátuma. Tehát amennyiben egy vállalkozás ben adott be pályázatot, a támogatási döntés időpontjától függetlenül jogosult 2012-ben újabb pályázat benyújtására. Módosult az Akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása című kiírás beadási határideje A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv keretében megjelent, Akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása című, GOP /B kódszámú pályázati kiírás esetében a pályázatok beadási határidejét december 31-ig meghosszabbítja. Az alábbi értékelési határnapokig benyújtott projektek kerülnek együttesen elbírálásr: február május július október december 31. január-február 19

20 vállalkozás fejlesztés Módosult a Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása című kiírás beadási határideje A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv keretében megjelent, Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása című, GOP /A és KMOP /A kódszámú pályázati kiírások beadási határidejét a KMOP /A kódszámú program esetében május 31-ig (Közép-magyarországi régió), a GOP /A kódszámú program esetében december 31-ig meghosszabbítja. Az alábbi értékelési határnapokig benyújtott projektek kerülnek együttesen elbírálásra: február május július 31. (csak GOP esetében) október 31. (csak GOP esetében) december 31. (csak GOP esetében). Módosult az Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása című kiírás beadási határideje A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv keretében megjelent, Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása című, GOP kódszámú pályázati kiírás esetében a pályázatok beadási határidejét december 31-ig meghosszabbítja. Módosult a Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása című kiírás beadási határideje A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv keretében megjelent, Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása című, GOP kódszámú pályázati kiírás esetében a pályázatok beadási határidejét december 31-ig meghosszabbítja. Az alábbi értékelési határnapokig benyújtott projektek kerülnek együttesen elbírálásra: március június október december 31. SAJTÓKÖZLEMÉNY Telephelyvásárlás Tamásiban az Új Széchenyi Terv segítségével január 5. A tamási székhelyű Jurotej Kft októberében sikeresen pályázott az Új Széchenyi Terv Mikrovállalkozások fejlesztése pályázatán. A projekt kapcsán 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást, illetve 8 millió forint visszatérítendő támogatást nyert, amely segítségével a korábban bérleményként működtetett telephelyet vásárolhatta meg a cég. A pályázat összköltsége 15,5 millió forint volt. A pályázat A Jurotej Kft. ingatlan beruházása vállalkozásfejlesztés céljából címet kapta, tekintettel arra, hogy annak elsődleges célja egy saját, önálló telephely megvásárlása volt. A projekt a GOP /M azonosítószámot kapta. A vállalkozás tevékenységét korábban bérleményben folytatta. A jelen projekt által, az ingatlan megvásárlásával az üzlet saját tulajdonúvá vált, mely a további beruházások, fejlesztések végrehajtását teszi hatékonyabbá és egyszerűbbé. A beruházás közvetve a működés hatékonyságát, a tevékenység további fejlesztését, bővítését teszi/tette lehetővé, mely idővel a foglalkoztatotti létszám növelését is eredményezi. A fejlesztés így a vállalkozás versenyképességének erősítését szolgálja. Jurotej Kft. Cím: 7090 Tamási, Aradi u hajdics-judit@fre .hu Fotó: internet illusztráció 20 január-február