FIGYELý. A HOLMI postàjàbâl (Beck AndrÀs s R z PÀl levele) ã 781

Átírás

1 Szerkeszti: R z PÀl (fûszerkesztû), Domokos MÀtyÀs (sz pprâza), RadnÂti SÀndor (báràlat), VÀrady Szabolcs (vers), Fodor G za, Szalai JÃlia, ZÀvada PÀl SzerkesztûbizottsÀg: Bodor çdàm, DÀvidhÀzi P ter, G ncz çrpàd, Kert sz Imre, Kocsis ZoltÀn, Lator LÀszlÂ, Ludassy MÀria, MÀndy IvÀn, Petri Gy rgy, Rakovszky Zsuzsa, Tar SÀndor, VÀsÀrhelyi JÃlia. T rdelûszerkesztû: K rnyei AnikÂ. A sz veget gondozta: Zsarnay Erzs bet TARTALOM Lator LÀszlÂ: mert szomjãhozva mert k ts gbeesve ã 639 hogy ezt hogy Ágy rtem de m gsem ã 640 Rakovszky Zsuzsa: VisszaÃt az idûben ã 640 TakÀcs Zsuzsa: K t szánhely Egy r gi tornateremben ã 641 Egy f rdûkabinban ã 642 Kis JÀnos: Egy r gi k rd s idûszerüs ge (I) ã 642 Caius Valerius Catullus: XCII ã 664 William Wordsworth: A nûv r a kolostoron bel l... ã 665 Giovanni Pascoli: jszakai jàzmin ã 665 Mihail Jurjevics Lermontov: KozÀk b lcsûdal ã 666 A sellû (Papp GÀbor Zsigmond fordátàsai) ã 667 Dalos LÀszlÂ: HÀromf le ã 668 Somly Gy rgy: àzeusz hasznos fia...ê (Devecseri GÀborrÂl ä a De Amore Ãj megjelen se ment n) ã 670 NÀdasdy KÀlmÀn levele HuszÀr KlÀrÀnak ã 683 BertÂk LÀszlÂ: A d gl tt madarak a làbad elûtt ã 686 MolnÀr Krisztina Rita: Recept ã 690 ZÀvada PÀl: Jadviga beleár Ondris naplâjàba ã 691 Gergely çgnes: Steinach-müt t ã 703 J rgen Habermas: Tanulni a t rt nelembûl? (Ra man Katalin fordátàsa) ã 708 DeÀk çgnes: àaz abszolutizmus vas vesszûje alattê (Erd ly magyar szemmel 1850ä51-ben) ã 713

2 638 ã Tartalom ýsi JÀnos: K s sben ã 735 Gell n-miklâs GÀbor: Mi legyen velem? ã 736 JÀvor Benedek: Th bàban havazik ã 736 Tandori Dezsû: LenullÀzÂdÀsok I. A t li viràgàgy ã 738 II. SÀrk zi-eml kvers, ver bben ã 738 Sic, tranzit ã 739 Park v g: MÀndynak, àhajnali sz lê ã 740 Kornis MihÀly: T red kek M. I.-rûl, avagy Csutak s a sz rke lâ ã 741 K rner GÀbor: Tadeusz BorowskirÂl ã 746 Tadeusz Borowski: Schillinger halàla ã 747 A csomagos ember (K rner GÀbor fordátàsai) ã 749 PÀrniczky MihÀly: Ahonn t Árok ã 752 Cinderella ã 753 Marcel Proust: Szodoma s Gomorra (V II) (BognÀr RÂbert fordátàsa) ã 753 FIGYELý RadnÂti SÀndor: àa hideg hold s a f ld k z tt rep lniê (NÀdasdy çdàm: A bûr s a napszakok) ã 763 Ruttkay KÀlmÀn: Egy àszentivàn ji ÀlomÊ-fordÁtÀs (William Shakespeare: SzentivÀn ji Àlom. NÀdasdy çdàm fordátàsa) ã 765 TakÀts JÂzsef: KÀllay B ni, John Stuart Mill s a modern tàrsadalom (KÀllay B ni: A szabadsàgrâl) ã 774 Nemes P ter: Az ÃjraolvasÀs po tikàja (Matei C linescu: Rereading) ã 779 A HOLMI postàjàbâl (Beck AndrÀs s R z PÀl levele) ã 781 Megjelenik havonta. Felelûs kiadâ: R z PÀl. V r smarty TÀrsasÀg Lev lcám: HOLMI c/o R z PÀl, 1137 Budapest, JÀszai Mari t r 4/A Terjeszti a Nemzeti HÁrlapkereskedelmi Rt., a regionàlis r szv nytàrsasàgok s a Sziget RehabilitÀciÂs Kissz vetkezet Elûfizet sben terjeszti a Magyar Posta Rt. Elûfizethetû m g postai utalvànyon ZÀvada PÀl cám n (1051 Budapest, NÀdor u. 26.) Elûfizet si dáj f l vre 500, egy vre 1000 forint, k lf ld n $25.00, illetve $50.00 A f nyszed st az írisz Kft. v gezte Nyomtatta az ADUPRINT Kft. Vezetû: TÂth B làn A k ziratokat megûrizz k s visszak ldj k ISSN

3 639 Lator LÀszl MERT SZOMJöHOZVA MERT K TS GBEESVE mert szomjãhozva mert k ts gbeesve mert minden Àldott este minden este mielûtt a tisztàtlan ritka Àlom goromba szûrzsàkjàba durva sz v sü semmij be hullna sz tz llû napom szomjãhozva vàrom hogy m gis az innensû partra vesse az esztelen rem ny hogy m gse m gse egy ny zsgû ÂceÀn hullàmver se hogy itt Àlljon hogy itt elûttem Àlljon ki testemben testetlen t vedezve mert szomjãhozva mert k ts gbeesve hogy szâljon hogy mi ez mit kell csinàlnom amág m g itt m g innen a halàlon v gre megj tt de ràm fel m se n zett pedig a l lek testt lett eg sz lett szemem szàm bûr m tudta m g de rajta felismerhetû nem volt semmi r szlet meztelen volt csak altest t takarta keskeny vàszonpâlyàba volt csavarva Ãgy haladt ahogy kedv k ellen re megid zett k z ny s jelen sek t rnek hànyattatàsuk szánhely re k l n idûmbe mily isten vetette oda ahol gyermekkorom folyâja mohos hegyek k z l kil p a sákra j n keletrûl lefordul d lre szirma alatt sàsvàr fel nagy Ávet Árva a vázbe bukott s làtszott a vázben valâszánütlen l feh r mezátlen teste k r l hogy hullàmzik a pâlya iszonyãnak tünt m gis gy ny rünek ahogy l legzettelen l lebegve tãl sãlyos fej vel elûre s llyedt s fogtam s magamhoz szorátottam s rzett a kis testben rohamokban làgy ràndulàsok sorozata robban s szomjãhozva s k ts gbeesve akartam hogy kiszakadjon a testem k t s bûl m g gy nge gy nge teste

4 640 ã Rakovszky Zsuzsa: VisszaÃt az idûben HOGY EZT HOGY így RTEM DE M GSEM hogy ezt hogy Ágy rtem de m gsem mert k szen ki lehetne k szen hol milyen vilàgv gi f szken nevelte d h t rombolàsra jajongva ront bûr mmel rzem ing-reng ahogy zokogva ràzza ahogy markolja s csigàzza ahogy a semmi r st a r szben ahogy sz tàrad az eg szben megroppan gy nge gy nge vàza de k szen ki lehetne k szen hol hozzàd Ãt a szenved sben jajongva ront a sz l a hàzra n meghaltam màr de te lsz nem hogy ezt hogy Ágy rtem de m gsem Rakovszky Zsuzsa VISSZAöT AZ IDýBEN* Mikor r zgyürü voltam, tüzbe dobtak. Mikor vak macska, felmosâv d rbe. KirÀly voltam, hâh r kez re adtak. ¹vcsat ä tezer vre lemer ltem a f ldbe. Esernyûny l karokkal, golyvàs nyakkal guggoltam a sàrszánü folyânàl, legyek felhûiben. K v n lep nyt s t ttem egykedvün, mág a holtak szàzszàmra Ãsztak el a napban gû vizen. ¹regasszony is voltam, csak ûd ngtem eg sz nap hàlâingben, a falnak s relmeim soroltam. RablÂk oroztàk el megsàrgult kombin mat, f l paprikàmat, mág gyufàt vettem a boltban. * Bruce Goldberg amerikai hipnoterapeuta s k vetûi betegeiket hipnâzisban visszaviszik elûzû leteikbe, hogy ott talàljàk meg jelenlegi probl màik okàt.

5 TakÀcs Zsuzsa: K t szánhely ã 641 gû hàzban vizesd zsàba fãltam. Az tk zetben otthagytam a làbam. Zsarnok anyàm Àrny kàban fakultam. DisznÂk faltak f l egy parasztudvar poràban. Mindig sürübb s t tekbe fãrâdtam. Eg sz az idû perem ig estem ä mintha vonatbâl jjel, nem làttam màr, csak szârtan derengû l tezûket, de m g ott is kerestem a c lt, okot vagy bünt, ami miatt, de v g l ott sem volt semmi, csak valami fal. Azon tãl csak a semmi, azon innen a k k ür lassan ki gû csillagaival. TakÀcs Zsuzsa K T SZíNHELY Egy r gi tornateremben LÀnyra Ágy làny nem mosolyoghat, tudja, felkavar büv s mosolyàval, m gis: n z kitartâan szerelemmel. çllunk f lsorakozva egy homàlyos tornateremben tven- tben (k t s f l ezer ve; most is). Szenved ly ÃtjÀt vakon Ágy kereste, sz kve tilosba: elk sz nt nk màr, kikás rt, a l pcsûfordulâban hirtelen elszànt mozdulattal Àllta el utamat, mellemre ràhajátotta vàratlan csâkjàt (a viràgos blãzra). ànem leszek t bb szabadê ä ezt dobolta, àmegjel lt engem!ê ä riadâzta v rem. ýsz fele jàrt màr.

6 642 ã Kis JÀnos: Egy r gi k rd s idûszerüs ge (I) ºnnep lyes perc, gyerek vek v ge, hirtelen sápszâ, hegedü, harangok. à lj mer szen!ê ä zeng valamennyi. Labda szàll a magasban. Egy f rdûkabinban Egy f rdûkabinban, ahol a sz nsavas f rdû màr k szen Àllt, s a seszánü gyãrâ is k szen, hogy v gigfuttassa combjàn, gerinc n, vàllàn s nyakàn erûs tenyer t s táz t mpe ujjàt, fekszik a lepedûre tett k k f rdûk penyen nem t rûdve azzal, hogyan hajol f l, hogy munkadarabnak n zi, vagy lû nûi testnek, behunyt szemmel a mozdulatoknak Àtadja magàt, s az elmãlt negyven v rint seinek gy ng ds g re gondol; s làng borátja el rejtett arcàt. Kis JÀnos EGY R GI K RD S IDýSZERþS GE* (I) A k rd s 1. àlehets ges-e az igazsàgig kereszt lhazudni magunkat?ê A Dosztojevszkijtûl k lcs nz tt fordulattal a forradalmi politika erk lcsi dilemmàjàt akarta megvilàgátani a fiatal LukÀcs Gy rgy. A forradalmàr, Árja LukÀcs, tagadja a fennàllâ vilàgrend moràlis l tjogosultsàgàt; szàmàra a k szen talàlt normàk uralma puszta t ny ä csak taktikailag kell szàmolnia vel k. TÃll phet rajtuk, mert egy magasabb erk lcsi rendben hisz, melynek uralkodâ elvei a szeretet s az egy nis g tisztelet n alapulâ k z ss g. Csakhogy ppen mert a valâ vilàg rendj tûl idegenek, ezek az elvek nem ltethetûk Àt a valâsàgba a nekik megfelelû cselekv s Àltal: a szeretet hirdet se nem vezet el a szeretet birodal- * E cikk nyitâ s zàrâ szakaszai eredetileg a heti Besz lû Àprilis 28-i szàmàban jelentek meg vàlaszul Petri Gy rgy àk ltûi k rd sê- re. A kezdetet a v ggel sszek tû fejteget sek kidolgozàsa k sûbbre maradt. K sz nettel tartozom Csaba IvÀnnak, Csontos LÀszlÂnak s TÂka GÀbornak az rvel s tisztàbat tel hez nyãjtott segáts g k rt.

7 Kis JÀnos: Egy r gi k rd s idûszerüs ge (I) ã 643 màhoz. De akkor milyen normàkhoz igazodj k a forradalmi cselekv s? Mi k vetkezik abbâl, hogy a tàrsadalom hagyomànyos erk lcse a forradalmàr szàmàra csupàn l tezik, de nem rendelkezik rv nyess ggel? BÀrmit vàlasszon, a forradalmàr mindenk ppen sãlyos kockàzatot vàllal magàra, ÀllÁtja LukÀcs. Vagy minden l tezû erk lcsi szabàlyt felrãg, hogy az erûszak, a terror, a diktatãra eszk zeivel sz tverje az Ãj befogadàsàt akadàlyozâ int zm nyeket, s megt rje az osztàly rdekek ellenàllàsàt. Vagy a hatàlyos erk lcsi s jogi normàk korlàtai k z tt prâbàlja a vilàgot a kávànt moràlis rendhez k zeláteni, mert m g mindig jobb t k letlen szabàlyokat k vetni, mint teljes erk lcsi ürben cselekedni. A màsodik Ãt vàlasztàsàval azt kockàztatja, hogy tev kenys ge ÀlsÀgos kompromisszumokra s llyed, tàrsadalmi igazsàgtalansàgokhoz, osztàlyelnyomàshoz k nyszer l seg dkezet nyãjtani, s elûbb-utâbb elszakad eredeti v gc ljàtâl. Az elsû Ãt vàlasztàsàval viszont a korlàtozatlan bün uralomra ker l s t kockàztatja. 1 A fiatal LukÀcs hirtelen, vizsgàlâdàs n lk li d nt ssel tette tãl magàt a neh zs gen. Elûbb elvetette, aztàn m gis magà và tette a forradalmi utat. VÀlasztÀsÀban a mai szem k nnyen felfedezi a hibàt. Tudjuk, mi lett a bolsevik forradalombâl. Tudjuk, hogy az erûszak v letlen l sem sz l szeretetet. Azt is tudjuk, hogy nem lehets ges t megtàrsadalom, melyet az rdekek, jogok s k teless gek cementje helyett pusztàn az altruizmus s szolidaritàs rzelmei tartanànak ssze. LukÀcs hamis dilemmàra adott rossz megoldàst. Elemz s t m g sincs okunk eldobni. A hibàsan feltett k rd s egy màig is rv nyes, helyes k rd sre utal. A forradalmi politikànak tulajdonátott erk lcsi dilemma visszat r a mindennapi, demokratikus politikàban. 2. LukÀcs h brisze a messianisztikus hit volt, a kommunizmus megvàltâ k ldet s be vetett f lt tlen bizalom. A tipikus pàrtpolitikustâl mi sem Àll tàvolabb, mint a messianisztikus hitek. Azonban, mint làtni fogjuk, a jâzan pragmatizmus m g nem biztosát k a LukÀcs hoz hasonlâ monumentàlis t ved sek ellen. Az dvtanokbâl merátett bizonyossàg erk lcsileg vesz lyes, semmi k ts g. De nem kev sb vesz lyes az az elbizakodott v leked s, mely szerint elegendû tudni, hogy a politika nem lehet az e vilàgi megvàltàs eszk ze, s a politikus màris bebiztosátotta magàt a moràlisan k tes d nt sek ellen. Ez nem merûben elm leti megàllapátàs. Olyan vilàgban l nk, ahol a vàlasztott politikai vezetûknek nincs becs let k vàlasztâik elûtt. A rendszervàltàs utàni MagyarorszÀgot gyorsan hatalmàba kerátette a k zhely, mely szerint a politika piszkos dolog, s a politikus hivatàsos gazember. Csak a hatalom s a belûle hãzhatâ szem lyes haszon rdekli, Ãgymond, s rdekei szolgàlatàban a legalantasabb eszk z ket is k sz ig nybe venni. VilÀgk p ben nincs hely a k zjâ irànti odaadàs, az igazsàgszeretet, a szem lyes tisztess g er nyei szàmàra. K zenfekvû az Ãj demokràcia keletkez s nek k r lm nyeivel magyaràzni az eff le v leked sek gyors t rhâdátàsàt, s egyet-màst valâban magyaràz a magyar demokratikus k ztàrsasàg retlens ge. Csakhogy a vàlasztâk elidegened se vàlasztott vezetûiktûl nem helyi jelens g. A pàrtpolitika, amilyennek a szàzad utolsâ harmadàig ismert k, minden tt t bb -kev sb m ly vàlsàgon megy Àt; ott is, ahol a demokràcia vtizedek, vszàzadok Âta int zm nyes lt. A politikai vezetû r teg tekint lye alàszàll, màlladozik a pàrtokba vetett bizalom, s sz tesûben vannak a hagyomànyos vàlasztâi tàborok. 1 àa bolsevizmus mint erk lcsi probl maê, l. LukÀcs Gy.: T¹RT NELEM S OSZTçLYTUDAT. Bp., 1971, valamint TAKTIKA S ETIKA, l. LukÀcs Gy.: UTAM MARXHOZ I, Bp., 1971.

8 644 ã Kis JÀnos: Egy r gi k rd s idûszerüs ge (I) Ez rt olyan magyaràzatra van sz ks g nk, mely nem lokàlis t nyeken alapul, s nem csupàn lokàlis tanulsàgokkal szolgàl. 3. ögy tünik, a demokràcia csak akkor mük dhetn k jâl, ha a politikusok mind szentek s erk lcsi virtuâzok volnànak. De valâban Ágy van-e? Immanuel Kant csaknem k tszàz vvel ezelûtt hatàrozott nemmel vàlaszolt a k rd sre. Azt Árja AZ ¹R¹K B K HEZ cámü rtekez s ben: A k ztàrsasàgi Àllamforma (az alkotmànyos demokràcia) fennk lt elveit, sokak v leked se szerint, csak angyalok lenn nek k pesek megtartani. Ez azonban t ved s. Az ember jâ polgàr lehet akkor is, ha nem vàlik erk lcs s l nny ; csupàn megfelelû politikai berendezked sre van sz ks g, mely biztosátja, hogy a rossz szànd kok k lcs n sen f ken tartsàk s kiegyenláts k egymàst. M g egy rd g kbûl Àll tàrsadalom is mük dhet Ãgy, mintha minden tagjàt az erk lcs vez reln ä felt ve, hogy az rd g k racionàlis l nyek ä, ha az Àllamot alkalmas mâdon rendezt k be. így hàt a politikàban nem jâ emberekre van sz ks g, hanem jâ int zm nyekre. Az emberekrûl csupàn annyit kell felt telezn nk, hogy (ÀltalÀban) racionàlisan cselekszenek. 2 Kant, jâl làthatâ, a liberàlis k zgazdasàgtan paradigmàjàt alkalmazza a politikàra: Nem sz ks ges s nem is c lszerü elvàrni az emberektûl, hogy d nt seik soràn màs egy nek javàt vagy a k z boldogsàgàt tartsàk szem elûtt. Az eladâ nem t rûdik vele, hogy a vevû haszna mik nt n velhetû: û a sajàt hasznàval t rûdik. A vevût sem rdekli, hogy mi mâdon lehetne az eladâi hasznot n velni: el g, ha a maga fogyasztâi hasznàra gyel. M gis, az nk ntes csere lebonyolátàsa utàn mindk t f l jobb helyzetben lesz, mint annak elûtte. S ha nagyon sok eladâ s nagyon sok vevû talàlkozik a piacon, akkor a kereslet s kánàlat szem lytelen mechanizmusa ä a àlàthatatlan k zê ä Ãgy igazátja egymàshoz a sok csere gyletet, hogy az eredm ny valamennyi szereplû lehetû legnagyobb haszna legyen. UgyanÁgy mük dnek Kant szerint a jâl berendezett Àllam int zm nyei: a politikai k zszereplûk akàr ne is n zzenek màst, csak a sajàt magàn rdek ket; ha a szabàlyok alkalmasak, egyszerüen nem fog rdek kben Àllni, hogy olyan eszk z kh z ä csalàshoz, hazugsàghoz, zsarolàshoz, megveszteget shez ä folyamodjanak, melyek kàrt tenn nek az sszess g javàban. Mi màr nem vagyunk ilyen derülàtâk. Nem hisz nk benne, hogy a liberàlis int zm nyek minden esetben kik sz b ln k a politikàbâl az alantas eszk z k ig nybev tel t, s ez rt abban is k telked nk, hogy a magàn rdek t k vetû politikus mindig a k z javàt szolgàlnà. De mi rt fontos ez LukÀcs k rd se szempontjàbâl? Hisz az nem az nzû, hanem az nzetlen politikusrâl szâl, nem arrâl, aki magàn rdek t k vetve k sz megszegni az erk lcs elûáràsait, hanem arrâl, akit a k z java vez rel, s aki az igaz gy rt szem lyes Àldozatra ä sz lsû esetben akàr tisztasàgànak felàldozàsàra ä is hajlandâ. Nos, ebben az ÁrÀsban azt igyekszem megmutatni, hogy a k t jelens g k z tt szoros sszef gg s van. Ha az nzetlen politikusnak nem kellene azzal szàmolnia, hogy nzû politikusok 2 LÀsd I. Kant: AZ ¹R¹K B K HEZ. Bp., sk. Ford. Babits MihÀly. Az 51. F¹DERALISTA R¹PIRAT-ban James Madison nagyon hasonlâ megàllapátàst tesz: Ha az emberek angyalok volnànak, Árja, akkor nem lenne sz ks g kormànyzatra; olyan berendezked st kell alkotni, melyben ä magasabb rendü indát kok hájàn ä az egy n magàn rdeke ûrk dik a k z java f l tt (erre valâ a hatalmi Àgak megosztàsa s k lcs n s korlàtozàsa). L. THE FEDERALIST OR THE NEW CONSTITUTION. New York, A racionalitàs itt c l-eszk z racionalitàst jelent: azt felt telezz k, hogy az emberek (t bb -kev sb ) konzisztensen rangsoroljàk c ljaikat, s az eszk z k megvàlasztàsa soràn (t bbnyire) elûnyben r szesátik azt a megoldàst, mely ugyanazt a c lt a legkisebb ràfordátàs ÀrÀn valâsátja meg, vagy ugyanakkora ràfordátàsbâl a lehetû legt bbre rt kelt c legy ttes megvalâsulàsàt hozza ki.

9 Kis JÀnos: Egy r gi k rd s idûszerüs ge (I) ã 645 a csalàs, hazugsàg, zsarolàs, megveszteget s eszk z vel lnek, akkor nem ker lne szembe a dilemmàval, hogy vagy û is ig nybe vesz eff le k tes eszk z ket, s akkor a moràlis bukàst kockàztatja, vagy lemond az elát lendû eszk z k alkalmazàsàrâl, s akkor politikailag bukik el. 3 Ha viszont szàmolnia kell ezzel a lehetûs ggel, akkor nem ker lheti ki az erk lcsi dilemmàt. így tehàt kiindulâ k rd s nk Âhatatlanul Àtvezet ahhoz a màsik k rd shez, hogy mi a baj ä van-e baj ä a politika liberàlis paradigmàjàval. 4. Egy manapsàg meglehetûsen n pszerü vàlasz, a klasszikus republikanizmus hagyomànyàt megãjátâ liberalizmuskritika igen messzemenû k vetkeztet sekre jut. A republikànusok nem a kivitelez s t k letlens g ben marasztaljàk el a liberàlis paradigmàt ä magàt az alapeszm t Át lik elhibàzottnak. Azt javasoljàk, hogy menj nk vissza oda, ahol a vàrosk z ss gek ideolâgiàjàbâl leszürt republikànus tan m g nàllâ versenytàrsa volt a modern piac ideolâgiàjak nt megfogalmazâdâ liberàlis doktránànak, tehàt a XV IäXV III. szàzadig, s e mãltb li n zûpontbâl elûretekintve rtelmezz k Ãjra a demokratikus politika probl màit. A politikai folyamat ugyanis nem Árhat le a piac mük d s nek analâgiàjàra, v lik a republikànusok. Amit k zjânak vagy ÀltalÀnos rdeknek nevez nk, az màs s màs a k t ter leten, s ez rt a politikàban nem lehet ugyanolyan mâdon k r ltapogatni, ahogyan a piac teszi. A piacon bàtran hagyni lehet minden gazdasàgi szereplût, hadd k vess k a sajàt rdek ket, hiszen a cser k sorozatàbâl kibontakozâ k zjâ itt valâban nem egy b az egy nek java k z tti kompromisszumnàl. Nincs màs krit riuma, mint hogy minden egy b k l n-k l n abban a helyzetben van, melyet û maga a legelûny sebbnek tart. Nem szàmát, hogy jâl Át li-e meg a sajàt rdekeit; nem szàmát, hogy a màsik embernek igaza van-e, amikor azt mondja, hogy amit jânak hisz, valâjàban nem jâ neki. Csak az szàmát, hogy elfogadja-e a màsik ember ajànlatàt, akar-e csere gyletbe l pni vele. Ha màr senki nem akar tovàbb cser lni, akkor mindenki el rte a lehetû legnagyobb szem lyes jât, s ppen ezt jelenti, hogy az sszess g java maximàlis. A politikai k zdelmeknek azonban egy màs rtelemben vett k zjât kell kiadniuk. TÀrgyuk r szint az, hogy az egy nek k zti gyletek milyen szabàlyokhoz igazodjanak: mikor tekinthetûk mindenkivel szemben m ltànyosnak az emberi egy tt l s alapelvei. MÀsr szt azt d ntik el, hogy az embereknek egy ttesen mi a jâ ä milyen a jâ tàrsadalom ä, s hogy a k z ss g milyen hatàrig szâlhat bele abba, hogy k l n-k l n mi jâ nekik. A politika alapk rd se nem az, hogy kinek mi jut, s kinek a rovàsàra, a tàrsadalom erûforràsaibâl, hanem az, hogy kinek van igaza abban, milyen k z s c lokat rdemes a tàrsadalomnak maga el tüznie, mit kávànnak az igazsàgossàg elvei, milyen jogok illetik meg a polgàrokat egymàssal s az Àllammal szemben, milyen kulturàlis rt kek megûrz s rt indokolt k z s erûfeszát seket tenni, milyen k telezetts geik vannak a jelen nemzed keknek a j vû generàciâk irànt s Ágy tovàbb. Az ilyen k rd sekre adott vàlaszok rajzoljàk k r l azt, amit a politikàban k zjânak nevez nk. S ezek a vàlaszok nem az rdekek verseny ben s kiegyenlátûd se ÃtjÀn vàlasztâdnak ki, hanem vitàban, rvek segáts g vel. 3 Aki a politikai versenyben megszerezhetû tiszts gbûl l, az mind politikusnak szàmát, akàr pàrtvez r az illetû, akàr a parlamenti frakciâ gombnyomogatâ tagja vagy helyi nkormànyzati k pviselû. Az itt vàzolt konfliktus azonban, rutinszerü gyakorisàggal, csak a vezetû politikusok let ben jelenik meg; csak ûk ker lnek nap mint nap komoly politikai d nt sek el. Ez a cikk az û erk lcsi dilemmàikrâl szâl, s ez rt a tovàbbiakban àpolitikusonê mindig àpolitikai vezetûtê rtek, a k t kifejez st egymàs szinonimàik nt hasznàlom.

10 646 ã Kis JÀnos: Egy r gi k rd s idûszerüs ge (I) 5. Az rdekek alkuja vagy ugyanarra az eredm nyre vezet, mint az rvek vitàja, vagy nem. çm akàr egybeesik a kettû, akàr nem, mindig az rvek adjàk a m rc t annak eld nt s hez, hogy az alku s kompromisszum helyeselhetû eredm nyt hozott-e ki, vagy k vetkezm nyei helyesbát sre szorulnak. Ez rt a nyilvànos politikai vita nem takaráthatâ meg, nem helyettesáthetû az rdekek k z tti alku folyamataival. A politika alapvetûen màs magatartàst kávàn a szereplûitûl, mint a gazdasàg. Ha a magàn rdekeket s sszegzûd s ket beszabàlyozâ int zm nyek hat konyabban mük dn nek, mint jelenleg, az igazi bajon az sem segátene. HiÀba tereln a àlàthatatlan k zê az igaz ÀllÀspont fel a dolgokat: nem az erûsebb rv biztosátanà az igazsàg diadalàt, hanem az elûny sebb ajànlat vagy a sãlyosabb fenyeget s. Az egy n gyei s a k z ss g gye vàltozatlanul idegenek volnànak egymàs szàmàra. Olyan berendezked sre volna sz ks g tehàt, mely arra k szteti az egy nt, hogy a politikàban ne magàn rdekek alanyak nt, hanem a k z ss g tagjak nt vegyen r szt, s ne azt m rlegelje, hogy milyen alkuk k z tt vàlaszthat, hanem azt, hogy melyik megoldàs a helyes, az igazsàgos, a jâ. Ez term szetesen magàban foglalja azt is, hogy az egy n t bb figyelmet, idût s energiàt szentel a k z gyeknek, mint amennyi a politika piaci modellje szerint sszerü volna. 4 Ezzel a kritikàval kell a liberàlis paradigmàt szembesáten nk. A k vetkezû rendben fogok haladni. Elûsz r a politikai vezetû erk lcsi dilemmàinak szerkezet t elemzem (6ä15. szakasz). EzutÀn t rek rà a mechanizmus vizsgàlatàra, mely e dilemmàkat tisztess ges, nzetlen politikusok szàmàra is rendszeresen Ãjratermeli (16ä27. szakasz). A liberàlis paradigmàra vonatkozâ ÀltalÀnosabb tanulsàgokat a 28ä38. szakaszban veszem szem gyre. Ezek sokkal kiterjedtebb k vetkezm nyekkel jàrnak persze, mint amennyit eredeti k rd s nk megvàlaszolàsàhoz tekintetbe kell venn nk. Nemcsak a politikus dilemmàjàt rintik, hanem a modern demokràcia valamennyi moràlis vàlsàgjelens g t. De ez az ÁrÀs nem nyálhat ki minden konzekvenciàra. An lk l, hogy akàr csak jelezn m, mi minden marad itt vizsgàlatlanul, a 39ä41. szakaszban visszat rek a politikus dilemmàjàra most màr nem elemzû-magyaràzâ, hanem normatáv megk zelát sben. A politikai vezetû moràlis dilemmài 6. A politikai hivatàs erk lcsi dilemmàinak legig nyesebb Àttekint s t Max Weber vàzolta fel az elsû vilàghàborã v g n, a n met csàszàrsàg sszeomlàsàt k vetû forradalmi zürzavar pillanatàban. 5 BÀr Weber rtelmez se ä v lem nyem szerint ä nem kiel gátû, m gis szerencs s kezdûpontot kánàl az elemz shez. 4 Hogy a politika a kollektáv cselekv s helyes elveinek k z s keres s ben, rvek elûadàsàban s megvitatàsàban Àll, ez a t tel a republikànus hagyomàny folytatâi k z l Hannah Arendtn l jelenik meg a legnagyobb nyomat kkal. L. p ldàul A FORRADALOM cámü k nyv t (Bp., 1991). Kulcsszerepet jàtszik ez a n zet Leo Strauss gondolkodàsàban is; l. WHAT IS POLITICAL PHILOSOPHY? (ChicagoäLondon, 1959) s LIBERA- LISM: ANCIENT AND MODERN (ChicagoäLondon, 1968) cámü tanulmànyk teteit. Strausst azonban megk - l nb zteti a republikànusoktâl, hogy û a politikai vitàkat nem báznà a polgàrok k z ss g re, hanem a b lcsek ezoterikus tàrsasàga szàmàra tartanà f nn. A politikai r szv tel fontossàgàrâl l. Quentin Skinner THE ITALIAN CITY REPUBLICS cámü cikk t a J. Dunn szerkesztette DEMOCRACY, THE UNFINISHED JOURNEY cámü k tetben (Oxford, 1992), valamint THE IDEA OF NEGATIVE LIBERTY : PHILOSOPHICAL AND HISTORICAL PERS- PECTIVES cámü tanulmànyàt a PHILOSOPHY IN HISTORY cámü k tetben, szerk. R. Rorty, J. B. Schneewind s Q. Skinner (CambridgeäNew York, 1984). 5 M. Weber: A POLITIKA MINT HIVATçS. Bp., skk.

11 Kis JÀnos: Egy r gi k rd s idûszerüs ge (I) ã 647 Minden erk lcsi megát l s alà esû cselekedetet k tfajta etika làtâsz g bûl vehet nk szem gyre, mondja Weber, vagy à rz letetikaê, vagy a àfelelûss getikaê megk zelát s ben. Az rz letetika nincs tekintettel a tett vagy a tûle valâ tartâzkodàs k vetkezm nyeire, csupàn az rdekli, hogy maga a cselekedet (vagy az elmulasztàsa) megengedhetû-e. MÁg felelûss getikai tàvlatbâl n zve a tett nmagàban nem jâ s nem rossz, csakis a k vetkezm nyei teszik azzà. rz letetikai megk zelát sben ugyanazon k vetkezm nyek erk lcsi jelentûs ge nem ugyanaz, ha mi hoztuk l tre ûket, mint ha tûl nk f ggetlen l Àllnak elû. Nem mindegy, hogy mi magunk okozzuk-e emberek halàlàt, vagy ezek az emberek a mi k zremük d s nk n lk l halnak meg (noha lhetn nek m g, ha bizonyos dolgokat megcselekedn nk). Ez rt, amikor arrâl van szâ, hogy maga a cselekvû mit tegyen s mit ne tegyen, akkor az Àltala okozandâ halàl nem hasonláthatâ ssze a t bbi halàlesettel. Egyetlen Àrtatlan ember let t sem szabad felàldozni azzal a c llal, hogy megments k táz màsik t. A felelûss getikai rvel s ezzel szemben azt mondja, hogy d nt seink soràn mindig a k l nb zû cselekv si alternatávàk jâ s rossz k vetkezm nyeit kell egybevetn nk. Amikor arrâl d nt nk, hogy megments k-e táz ember let t egyetlen ember felàldozàsa ÀrÀn, akkor minden egyes halàl ugyanannyit nyom a latban, akàr mi magunk okoztuk, akàr csak elmulasztottuk megakadàlyozni. 7. Weber szâhasznàlata azt sugallja, hogy let nk valamif le erk lcsi szereposztàsnak rendelûdik alà. Amikor pusztàn mint egy ember ker l nk kapcsolatba egy tetszûleges màsik emberrel, akkor csak az szàmát, hogy cselekedeteink nmagukban megengedhetûk vagy tilalmasak-e. Amikor viszont olyan emberekkel Àllunk szemben, akik rt k l nleges felelûss ggel tartozunk, akkor cselekedeteink megát l se a hatàsuktâl fog f ggeni. Ez az nk nt kánàlkozâ felt telez s t ves. Elûsz r is a k vetkezm nyeknek k t v letlenszerüen kapcsolatba ker lt ember interakciâjàban is erk lcsi jelentûs ge lehet. Az erk lcsileg t bbre rt kelt (jobb) Àllapotokat nyilvànvalâan elûnyben kell r szesáten nk a kevesebbre rt kelt (rosszabb) Àllapotokkal szemben, s ez rt ä ha minden màs k r lm ny elhanyagolhatâ ä k t cselekedet k z l is azt kell vàlasztanunk, mely jobb Àllapotot eredm nyez. Ezen a triviàlis sszef gg sen alapul a k vetkezm nyek etikai jelentûs ge, màrpedig ez az sszef gg s f ggetlen attâl, hogy vàlasztàsunk olyan emberre hat-e, aki rt k l nleges felelûss ggel tartozunk, vagy àakàrkireê. (¹nzû s tapintatlan embernek tartjuk azt, aki a strandon a magnâjàt b mb lteti, aki autâjàval ä noha volna hely az Ãttest sz l n ä a jàrdàra parkol, aki szem tkosaràt a nyilvànos park pàzsitjàn ráti ki, jâllehet a k vetkezm nyek ÀltalÀban csupa idegent sãjtanak.) MÀsodszor: a sajàtos szerepviszonyokba Àgyazott felelûss g nem csupàn a tettek k vetkezm nyeire terjed ki ä az rt is felelûsek vagyunk, hogy cselekedeteink nmagukban megfelelnek-e bizonyos erk lcsi kávànalmaknak. A sz lûtûl nemcsak azt vàrjuk el, hogy gondoskodj k gyermeke jâl t rûl, hanem azt is, hogy szeretettel k zelátsen hozzà; az orvosnak nemcsak gyâgyátania kell a beteg t, hanem az is a k teless gei k z tartozik, hogy mint autonâm szem llyel bànjon vele, mint olyan l nnyel tehàt, aki maga d nt arrâl, hogy akarja-e a teràpiàt; az Àllam k pviselûj tûl nemcsak azt vàrjuk, hogy a polgàrok javàra tev kenykedj k, hanem azt is, hogy senkivel szemben ne legyen sem elfogult, sem r szrehajlâ. C lszerü lesz nevet adnunk e megk l nb ztet snek. Az à rz letetikaê ÀltalÀnos el-

12 648 ã Kis JÀnos: Egy r gi k rd s idûszerüs ge (I) lent tpàrjàt àk vetkezm nyetikànakê nevezn m. 6 A àfelelûss getikaê kifejez st szükebb rtelemben hasznàlnàm, mint Weber: azt a helyzetet jel ln m vele, amikor valakit ä mik nt a politikai vezetût ä egy kit ntetett embercsoporttal szemben a szokàsosnàl nagyobb felelûss g terhel tetteinek (vagy mulasztàsainak) konzekvenciài rt. A jobb k vetkezm nyekkel jàrâ cselekedet vàlasztàsàt nem a d nt seink rt viselt felelûss g alapozza meg. Az sszef gg s fordátott: akkor vagyunk felelûsek az rt, hogy a jobb eredm nyt Ág rû cselekedetet vàlasztottuk-e, ha màr igazolva van, hogy azt kell vàlasztanunk. 8. LÀssuk most k zelebbrûl, mit is tesz az: felelûss get viselni. Mindannyian let nk minden helyzet ben felelûsek vagyunk az rt, hogy megtartottuk-e az erk lcs elûáràsait. Weber azonban nem erre az ÀltalÀnos, mindenkit minden k r lm nyek k z tt egyformàn terhelû felelûss gre c loz. Az û szeme elûtt az a speciàlis felelûss g lebeg, mely a politikusra mint valamely k z leti szerep bet ltûj re nehezedik. Az eff le felelûss g t bb tekintetben is k l nleges. Elûsz r: a vele jàrâ k telezetts gek csak egy bizonyos embercsoport tagjain k rhetûk szàmon. MÀsodszor: ezek a k telezetts gek csak egy bizonyos embercsoporttal szemben k tik a cámzettj ket. Harmadszor: azzal a bizonyos csoporttal szemben az ÀltalÀnosan elvàrhatân tãlmenû terhek vàllalàsàt is megk vetelik: t bbletszolgàlatokat a kávànt Àllapot el r se rdek ben, t bbletmegszorátàsok betartàsàt a bànàsmâdban. De min alapul a speciàlis felelûss g k l nleges erk lcsi ereje? Nincs egyetlen, minden szerepviszonyban egyformàn fellelhetû alapja. Azokban az esetekben, melyekre a sz lû-gyerek viszony ad mintàt, forràsa az sszetartozàs. Adva van egy k z ss g, melynek tagjait k l nf le (p ldàul rokonsàgi) kapcsolatok hàlâja füzi egymàshoz. A kapcsolatokon Àt szávess gek, szolgàlatok Àramlanak. Mindenki megtalàlja azokat a szem lyeket, akiktûl elvàrhatâ, hogy sz ks g eset n a segáts g re legyenek, s mindenki szàmàra adva van azoknak a k re, akik segáts get vàrhatnak tûle. Ilyen k z ss gek tagjait az k telezi egymàssal szemben, hogy kik ûk, hova tartoznak, milyen viszonyok Àltal kapcsolâdik egyik a màsikàhoz. A k telezetts gek terjedelme f gg a ràszorultsàg m rt k tûl, a szem lyes tàvolsàgtâl s a mãltbeli szolgàlatok m rleg tûl is (de nem okvetlen l attâl, hogy a ràszorulâ szem ly szerint mit tett a màsik rt; a k rd s inkàbb az, hogy mit kapott a màsik attâl a szem lyi k rtûl, melyre a ràszorulâ mint a kettej ket magàba foglalâ k z ss gre hivatkozhat). MÀs esetekben a k telezetts g alapja Ág ret. Ez nemcsak olyan emberek k z tt teremthet kit ntetett kapcsolatot, akik eleve sszetartoznak; bàrmely ember jogos k vetel st tàmaszthat egy màsikkal szemben pusztàn azon az alapon, hogy az illetû Ág retet tett neki. Vagy k t ember k lcs n s Ág reteket tesz egymàsnak: n megteszem ezt, te cser ben megteszed azt. Egyik szerzûdû f l sem t rhet ki Ág ret nek teljesát se elûl, ha nincs jâ oka felt telezni, hogy a màsik megszegi a magà t. A demokratikus politikai vezetû felelûss ge nagyobbr szt az Ág reten nyugvâ k telezetts gek nyelv n Árhat le. çltalàban nk nt vàllalta szerep t, s ezzel ä kimondva vagy kimondatlanul ä Ág retet tett a vezetetteknek, hogy el fogja làtni a tiszts ggel jàrâ feladatokat. Ez k ti meg a kez t attâl a pillanattâl fogva, hogy hivatalba emelt k. Most màr nemcsak az rt kell a k z ss ge szàmàra jobb cselekv si lehetûs get vàlasztania, mert a jobb k vetkezm nyek maguktâl rtetûdûen elûnyben r szesátendûk a rosszabbakkal szemben, 6 így megszorátva a weberi elhatàrolàs egybevàg azzal a distinkciâval, melyet a modern etika deontolâgiai s konzekvencialista elm letek k z tt tesz. V. T. Nagel: THE VIEW FROM NOWHERE. London, 1987.

13 Kis JÀnos: Egy r gi k rd s idûszerüs ge (I) ã 649 hanem az rt is, mert mintegy megág rte, hogy ezt teszi. Innen a reà hàramlâ k l nleges k telezetts g Akire ilyen teher nehezedik, annak egy tovàbbi erk lcsi konzekvenciàval is szembe kell n znie. Feladata olykor csak azon az Àron teljesáthetû, hogy k zben ÀthÀg valamilyen kategorikus erk lcsi tilalmat. Ha nem terheln speciàlis felelûss g, esetleg kit rhetne az eff le, moràlisan k nyelmetlen feladatok elûl. De mivel speciàlis felelûss get visel a feladat teljesát s rt, nem mindig takaráthatja meg a konfliktus vàllalàsàt. Vess nk egy pillantàst a p ldapàrra, mellyel Weber ezt a gondolatot szeml lteti. (1) Egy f rfi, a HEGYI BESZ D szâ szerinti k vetûje, semmi szán alatt, senki ellen nem hajlandâ fegyvert fogni. HazÀjÀt ellens ges hadsereg z nli el, de û megtagadja a fegyveres szolgàlatot. HiÀba mondjàk màsok, hogy û lesz a felelûs minden egyes let rt, melyet megmenthetne, ha r szt venne a hàborãban. VÀlasza ez: T vedtek, nem n leszek felelûs a kioltott letek rt, hanem az, aki fegyverrel tàmadt orszàgunkra. Akkor vàln k magam is felelûss, ha r szt vàllaln k a k lcs n s ember l sbûl: ha erûszakkal Àlln k ellen a gonosznak. (2) Ugyanez az ember politikai pàlyàra l p; û a minisztereln k, amikor az ellens g orszàgàra tàmad. De û megtagadja a hadsereg bevet s t. Ha utasátàst adn k a harcok felv tel re, mondja, felelûss vàln k az rt, hogy erûszakkal Àlltunk ellen a gonosznak. Ez azonban nem vàlasz arra az rvre, hogy ha megtagadja az ellenàllàs megszervez s t, akkor û lesz a felelûs minden egyes kioltott let rt, a haza leigàzàsà rt, elpusztátàsà rt s kifosztàsà rt. Az Àllam vezetûj nek az a dolga, hogy k lsû tàmadàs eset n az orszàg v delm t irànyátsa. Aki pacifista meggyûzûd se ellen re vàllalta a minisztereln k tiszt t, az azt vàllalta, hogy amág hivatalban van, addig ä nyilvànos minûs g ben ä nem rz let nek parancsàt k veti, hanem a politikai felelûss g elûáràsait. A politikai vezetû felelûss ge nem azt indokolja meg, hogy mi rt helyesebb a tàmadàs visszaver se a belenyugvàsnàl. A harc felv tele mellett az szâl, hogy az ellenàllàs k vetkezm nyeinek m rlege jobb a belet rûd s k vetkezm nyeinek m rleg n l. Ezt annak az embernek is figyelembe kell vennie d nt se soràn, akit nem k t speciàlis politikai felelûss g. A speciàlis felelûss g egy k sûbbi l p sben l p be az erk lcsi rvel sbe. Szerepe az, hogy nem engedi meg viselûj nek a kihàtràlàst az olyan helyzetekbûl, amikor a nem kávànt k vetkezm nyeket csak az erk lcsi rz let Àltal elát lt tettek ÃtjÀn hàráthatnà el. 10. Ha a fenti elemz s helytàllâ, akkor elsû l p sben azt kell v giggondolnunk, mi a viszony a politikàban az rz letetikai s a k vetkezm nyetikai tápusã k vetel sek k z tt, s csak ezutàn tisztàzhatjuk, hogy mivel jàr a politikust terhelû speciàlis felelûss g. Azonban Weber az elsû k rd sre csupàn t red kes vàlaszokat ad. Azt mondja p ldàul: nem l tezik etika, àmely azonos tartalmã parancsokat ÀllÁtana fel az erotikus, az zleti, a csalàdi s a hivatalos viszonyok szàmàraê, 8 tehàt a magàn let s a politika k z tt is valamif le erk lcsi munkamegosztàsnak kell lennie. De nem kapunk f lvilàgosátàst e 7 Az sszetartozàs s az (egyoldalã vagy k lcs n s) Ág ret nem meráti ki azokat az indokokat, melyek speciàlis k teless get teremthetnek. A jâtev s erk lcsi k teless gei nem f ggenek attâl, hogy k t ember (a ràszorulâ s a jâtevû) k z tt van-e speciàlis kapcsolat. Ha egy ember sãlyos vesz lybe ker l; ha egy arra jàrâ idegen tãlzott Àldozat vàllalàsa n lk l megmentheti ût; s ha az utâbbi az egyetlen szem ly, aki idûben segáthet a màsikon, akkor ä a v letlenek puszta egybees se Àltal ä ez az idegen speciàlis k teless get visel a jâtett v grehajtàsà rt. 8 Uo. 71.

14 650 ã Kis JÀnos: Egy r gi k rd s idûszerüs ge (I) munkamegosztàs term szet rûl. Vajon a politikàban az rz letetikai tápusã parancsoknak nincs hatàlyuk? Vagy a k vetkezm nyetikai tápusã k vetel sek itt elsûbbs get lveznek az rz letetikai tilalmakkal szemben? Vagy eld nthetetlen, hogy melyiket illeti meg az elsûbbs g? A POLITIKA MINT HIVATçS nem ad vàlaszt az ilyen k rd sekre. Azt javaslom, prâbàljuk meg magunk v gigelemezni az rz letetikai s a k vetkezm nyetikai tápusã elûáràsok lehets ges viszonyait, s az Ágy kialakátott k pen helyezz k majd el a Weberbûl kibànyàszhatâ t red keket. 11. Az Àttekint st megk nnyátendû, vegy k szem gyre az ember l sre vonatkozâ k tf le parancsot. Az rz letetikai elûáràs kategorikus: àne lj!ê 9 A k vetkezm nyetikai norma felt teles: àcsak akkor lj, ha a tetted Àltal okozott sszes rossz s sszes jâ m rlege kedvezûbb, mint ha a tett elmulasztàsàt vàlasztanàd.ê Az egyszerüs g kedv - rt fogadjuk el, hogy a jâ s rossz k vetkezm nyek kizàrâlag letek megment s ben, illetve kioltàsàban Àllnak. Tekints k elûsz r azokat az eseteket, amikor a k vetkezm nyek szàmbav tele azt hozza ki, hogy akkor hal meg t bb ember, ha a cselekvû maga is l. Erre az esetre alkalmazva a k vetkezm nyetikai norma is azt mondja: àne lj!ê A k tf le elûáràs ugyanazt k veteli, nincs k z tt k konfliktus. Lehets ges-e, hogy olyan esetekben se tk zzenek ssze, amikor a k vetkezm nyetikai szabàly megengedû? ögy semmik pp, hogy az rz letetikai parancs is megengedûbe forduljon Àt, hisz ez a k vetkezm nyek halmozâdàsàtâl f ggetlen l, kategorikusan tiltja az ember l st. Azonban lehets ges Ãgy, ha ezekben az esetekben a vàlaszthatâ cselekedetek k z tt egyàltalàn nincs olyan, melyet a àne lj!ê elûáràs ne tiltana. Azokra a sz lsûs ges helyzetekre gondolok, amikor bàrmit tesz a cselekvû, mindenk ppen embert kell lnie; a tilalom nem gyeng l el, csakhogy lehetetlen eleget tenni neki. 10 De olyan p ldàk is vannak ( s szàmunkra most ezek az rdekesebbek), amikor a vàlaszthatâ lehetûs gek k z tt ott van az ember l stûl valâ tartâzkodàs, s a àne lj!ê m gsem alkalmazhatâ a d nt sre. Azok az esetek tartoznak ide, amikor a halàl nem szànd kolt eredm nye, hanem ä ellenkezûleg ä nem kávànt mell kk vetkezm nye a vàlasztott cselekedetnek. P ldàul az alàbbi esem nyek k z l a màsodik: (3) TerroristÀk hatalmukba kerátenek egy felszàllàsra k sz lûdû rep lûg pet. K zlik a hatâsàgokkal: ha k vetel seiket nem teljesátik, ÂrÀnk nt kiv geznek egy tãszt. Az elsû Âra letelt vel kidobnak egy holttestet a g pbûl. (4) Rohamrendûr k megtàmadjàk a terroristàkat. SzÀmÁtanak rà, hogy a l v ld z s soràn tãszok is meg fognak halni. ValÂban: akaratlanul is agyonlûnek k t utast, de siker l v gezni k a terroristàkkal, s a t bbi foglyot s rtetlen l kiszabadátjàk. A rendûr k vàlaszthatnàk azt is, hogy elhalasztjàk a g p megrohamozàsàt, s csak akkor tàmadnak, amikor a terroristàk màr az sszes tãsszal v geztek ä Ágy k ts gkáv l nem ker ln nek ssze tk z sbe a àne lj!ê parancsàval. De nem nyilvànvalâ, hogy 9 A teljesebb megfogalmazàs kiveszi a jogos v delem s a sz ks ghelyzet eseteit a tiltàs alâl, de e megszorátàsok k z tt a norma felt tlen rv nyü marad. Az egyszerüs g kedv rt azt javaslom, hogy ahol a sz vegben àne lj!ê Àll, rts k Ágy: à¹lni tilos, kiv ve a jogos v delem s a v gsû sz ks g eseteit.ê 10 Ilyen helyzetet Ár le a modern etikai kazuisztika háres trolibuszp ldàja: nagy sebess ggel haladâ troli elûtt k t jàrâkelû halad Àt; a f kberendez s elromlott; a màsik sàvon egyetlen gyalogos tartâzkodik; ha a sofûr elràntja a kormànyt, hogy megkám lje a k t ember let t, akkor azt az egyet gàzolja halàlra; ha nem ràntja el a kormànyt, akkor erre a kettûre vezeti rà a trolit.

15 Kis JÀnos: Egy r gi k rd s idûszerüs ge (I) ã 651 ha nyomban a tàrgyalàsi kás rletek kudarca utàn tàmadnak, akkor tett k a àne lj!ê megszeg s nek minûs l. Mik nt lehets ges, hogy ne s rtse meg? ögy, hogy a àne lj!ê a szànd kolt ember l s eseteire vonatkozik. BÀr a rendûr k senki let t nem fenyegetû embereket is meg lnek, nem azzal a szànd kkal rohamozzàk meg a g pet, hogy akàr csak egy ilyen embernek is a halàlàt okozzàk. InkÀbb arra t rekszenek, hogy ha lehet, ker lj k el a tãszhalàlt. AkciÂjuknak nem kávànt kockàzata, hogy tãszokra is ràlûhetnek. Ha kider lne, hogy a terroristàkat le lehetett volna fegyverezni egyetlen utas let nek vesz lyeztet se n lk l, akkor az akciâ menthetetlen, hiszen a k t tãsz meg l se nem sz ks ges velejàrâja a c l el r s nek. Ha azonban nincs màs lehetûs g, akkor a fegyveres rajta t s egy rtelmüen helyes. Nincs konfliktus k vetkezm nyetika s rz letetika k z tt, mert rz letetikai tápusã tilalmak nem vonatkoznak a kommandâ bevet s re. 12. Eddig azokat az eseteket vett k szem gyre, amikor a k tf le szeml let nem tk zik ssze egymàssal. Most làssuk, mi t rt nik ssze tk z s eset n. Az egyik lehetûs g az, hogy a àne lj!ê parancsa maga m g utasátja a àcsak akkor lj...ê kezdetü szabàlyt. HiÀba halna meg kevesebb ember, ha a cselekvû vàllalkozn k az l sre: a tettet nmagà rt tiltâ elûáràs nem engedi meg, hogy a k vetkezm nyek m rlegel se alapjàn d nts n. P ldàul a k vetkezû esetben: (5) Egy teljesen eg szs ges ember száve alkalmas volna egy halàlos szávbeteg megment s re, k t ves j vel egy-egy vesebeteg let t lehetne megmenteni. Ha meg ln k, s szerveit beoperàlnàk a szervàt ltet sre vàrâ betegekbe, egyetlen ember let nek felàldozàsa ÀrÀn hàrom màsik ember let t menten k meg. Az olvasâ alighanem egyet rt azzal, hogy ez a cselekm ny kategorikus tilalom alà esik: a àne lj!ê parancsa eleve kizàrja a àcsak akkor lj...ê szabàlynak megfelelû m rlegel st. Az esetek tãlnyomâ t bbs g ben ezt a viszonyt talàljuk a k tf le norma k z tt: a àne lj!ê megelûzi a àcsak akkor lj...ê-t, egyszerüen nem hagy teret az utâbbi k vet s re. S ha ilyen k r lm nyek k z tt a cselekvû az erk lcsi rz let parancsànak engedelmeskedik, nyugodtan alhat. Ugyanolyan egy rtelmü, hogy a jât vàlasztotta, mint azokban az esetekben, amikor a àcsak akkor lj...ê ugyanazt Árja elû, mint a àne lj!ê. Vannak azonban helyzetek, melyekben olyan sz lsûs gesek a àne lj!ê k vet s nek rossz k vetkezm nyei, hogy megfontolandâvà vàlik, nem kell-e elt rni a kategorikus tilalomtâl. Ilyen k r lm nyek k z tt a t ny, hogy a tett nmagàban, k vetkezm nyeitûl f ggetlen l rossz, màr nem zàrja ki a konzekvenciàk m rlegel s t, hanem csupàn egy lesz a m rlegelendû szempontok soràban. N zz k a szeml ltet s kedv rt a k vetkezû esetet: (6) ¹t beteg szenved olyan betegs gben, mely iszonyã kánok k z tt v gez az emberrel. Van egy gyâgyszer, mely k pes legyûzni a kârt, ha t napon Àt naponta 10 mg-ot vesznek be belûle. Enn l kisebb mennyis gben azonban csak arra jâ, hogy n hàny nappal k sleltesse a gy trelmes v g bek vetkezt t. A gyâgyszerbûl 200 mg Àll rendelkez sre, s nem szerezhetû be t bb (legalàbbis nem olyan gyorsan, hogy ezeken a betegeken m g segáteni lehessen). Az orvos n gy lehetûs g k z tt vàlaszthat: vagy arànyosan elosztja a gyâgyszert az t beteg k z tt, s valamennyi ket engedi iszonyã kánok k z tt meghalni; vagy meggyâgyát n gy beteget, s az t diket engedi iszonyã kánok k z tt meghalni; vagy arànyosan osztja el a gyâgyszert, s fàjdalommentesen meg li t beteg t; vagy meggyâgyát n gy beteget, s fàjdalommentesen meg li az t diket.

16 652 ã Kis JÀnos: Egy r gi k rd s idûszerüs ge (I) Nem biztos, hogy egyet fogunk rteni abban, mit kell ezzel a n gy lehetûs ggel kezdeni. De abban valâszánüleg egyet rt nk, hogy a megmenthetû letek szàma itt nem k z mb s. Min l t bben vannak letvesz lyben, annàl nehezebb elhàrátani az ig nyt, hogy az erk lcsi megát l s vegye szàmátàsba a mennyis gi arànyokat. Ilyenkor Àll elû az a helyzet, hogy a tett nmagàban rossz mivolta màr csak egy a m rlegelendû t nyezûk k z tt. Mi t rt nik ebben a helyzetben? Elûfordul, hogy a tett elát lendû volta nagyobb sãllyal esik latba, mint pozitáv k vetkezm nyei. MÀr m rlegelni kell, de a m rleg m g mindig a àne lj!ê fel billen. MÀskor a tett nmagàban rossz mivoltànak s a belûle szàrmazâ jânak a sãlya pontosan kiegyenláti egymàst, vagy, ami ezzel egyen rt kü, nem lehet bizonyossàggal megmondani, minek van nagyobb sãlya. S v g l az is lehets ges, hogy a m rleg egy rtelmüen Àtbillen a pozitáv k vetkezm nyek fel. Az elsû eset, ha màr a becsl si neh zs geken tãl vagyunk, egyszerü d nt st sugall: a k vetkezm nyetikai m rlegel s itt ugyanazt az eredm nyt hozza ki, amit az rz letetikai tilalom kávàn. A màsodik esetben a d nt s nyilvànvalâan sãlyos fesz lts ggel terhes, hiszen a cselekvû nem lehet bizonyos benne, hogy akkor d nt-e helyesen, ha a tiltàst r szesáti elûnyben, vagy akkor, ha a tett mellett szâlâ indokokat. TalÀn hajlamosak volnànk azt gondolni, hogy a harmadik esetben megint csak egyszerü a d nt s: itt v g l is a tett elmulasztàsànak rossz k vetkezm nyei egy rtelmüen sãlyosabbak, mint az a rossz, amit elk vet se nmagàban jelent. Csakhogy az erk lcsi konfliktus ennek ellen re nem k sz b lûdik ki. VilÀgos, hogy a tettet vàllalni kell. De az is vilàgos, hogy amit vàllalni kell, az valami term szet n l fogva elát lendû. MagÀnak a cselekedetnek a minûsát s n nem vàltoztat, hogy k vetkezm nyeinek sãlya rendkáv li. A v tek v tek marad akkor is, ha elk vet s nek el gs ges indoka van. 13. Nos hàt melyik eset elûfordulàsai teszik erk lcsileg neh z vàllalkozàssà a politikàt? NyilvÀnvalÂ: Weber nem gondolhat azokra az esetekre, amikor a k vetkezm nyetikai m rlegel s ugyanazt az eredm nyt hozza ki, mint amit az rz letetika eleve elvàr: itt semmi nem indokolja àerk lcsileg vesz lyes eszk z kê ig nybev tel t. Arra az esetre sem gondolhat, amikor a k tfajta szeml let konfliktusba ker l ugyan egymàssal, de az rz letetikai tiltàs maga m g utasátja a k vetkezm nyek m rlegel s t: ha a politikus az erk lcsi rz let k vetel s vel sszhangban cselekedett, tette tiszta lelkiismerettel vàllalhatâ. UgyanÁgy Àll a dolog akkor is, ha olyan cselekv si lehetûs gek k z tt kell vàlasztani, melyekre az rz letetikai tilalmak nem vonatkoztathatâk. így tehàt Weber szeme elûtt a negyedik tápusba tartozâ esetek lebeghettek: az rz letetika tilalmai nem hagyhatâk figyelmen káv l, de megtartàsuk olyan sz lsûs gesen sãlyos k vetkezm nyekkel jàr, hogy a m rlegel st màr nem lehet kizàrni. A k nnyebb Àttekint s rdek ben k sûbbre halasztanàm azt az esetet, amikor a d nt shozâ bizonytalansàgban van a helyes rangsor felûl, s egyelûre arra az esetre sszpontosátok, amikor minden k telyt kizàrâan megàllapáthatâ, hogy a v tkes cselekedetet v gre kell hajtani. A szeml letess g kedv rt szeretn k ism t sszevetni k t p ldàt; az elsûben a d nt s kizàrâlag a tett k vetkezm nyeinek m rlegel s n alapul, a màsodikban a tett nmagàban elát lendû volta van (v grehajtàsànak negatáv k vetkezm nyeivel egy tt) a m rleg egyik serpenyûj ben, a màsikban pedig elmulasztàsànak negatáv k vetkezm nyei. (7) K t orszàg hadban Àll egymàssal. A hàborã hagyomànyos c lok rt zajlik: hatàrkiigazátàs rt, term szeti forràsok f l tti rendelkez s rt. A tàmadâ f l sz ntelen l bombàzza a megtàmadott orszàg vàrosait. Egyetlen es ly van a bombàzàsok megaka-

17 Kis JÀnos: Egy r gi k rd s idûszerüs ge (I) ã 653 dàlyozàsàra, ha az agresszor hadi zemeit elpusztátjàk. A megb nátandâ gyàrak nagyvàrosok lakânegyedeiben vannak elszârva. A bombàzâg pek talàlati pontossàga nem t k letes. A katonai c lpontokat csak Ãgy lehetne megsemmisáteni, hogy k zben Àrtatlan polgàri lakosokat is meg lnek. A hadvezet s a kormànyfûtûl k r enged lyt a müveletre. A polgàri lakosok halàla itt nem kávànt ä s lehetûs g szerint minimalizàlandâ ä mell kk vetkezm nye a haditermel s megb nátàsànak. A bombàzàs c lja nv delem: a megtàmadott orszàg katonàinak s civil lakosainak let t fenyegetû agressziâ elhàrátàsa. Ezt a c lt ugyanilyen jâl el rn k akkor is, ha az zemek a pusztasàgban ÀllnÀnak. De mivel a gyàrak sürün lakott vàrosnegyedek k zep n emelkednek, ez rt csak azon az Àron tehetûk mük d sk ptelenn, hogy ä a hadmüvelet fàjdalmas velejàrâjak nt ä semmilyen katonai vesz lyt nem jelentû civil lakosok is meghalnak. A d nt shozânak ak z tt kell vàlasztania, hogy vagy a gondjaira bázott embereket pusztátja tovàbb az ellens g, vagy megakadàlyozzàk a gyilkolàst, bàr azon az Àron, hogy az ellens ges orszàg Àrtalmatlan civil lakosai k z l is sokan meghalnak. AmÁg a polgàri lakosok halàla valâban nem szànd kolt, sajnàlatos velejàrâja a katonai feladat v grehajtàsànak, addig a d nt s rz letetikai kritikàjàra nincs alap, hisz indát kai k z tt nem szerepel az ember l s c lja. így tehàt az egyed li erk lcsi megk zelát s, melynek tàvlatàban a dilemma rt kelhetû, a k vetkezm nyetikà lesz. A m rleg egyik serpenyûj be a civil Àldozatok lete ker l, a màsikba a hàborãs vesztes gek. Elk pzelhetû, hogy a civil Àldozatok szàma a bevet si strat gia mâdosátàsàval cs kkenthetû, p ldàul Ãgy, hogy az jszakai bombàzàsrâl Àtt rnek a nappali bombàzàsra. Azonban az egy b k lts gek vàrhatâan ezzel pàrhuzamosan n vekszenek (t bb bombàzâg pet fog az ellens g lelûni, kisebb lesz a tàmadàs hat konysàga). Ilyen szempontokat kell a politikai vezetûnek m rlegelnie, amikor a hadvezet s k relm rûl d nt. Ha nem lehets ges bevet si strat gia, amely mellett a civil Àldozatok szàma nem nagyobb a tàmadàsi terv elejt se eset n a sajàt oldalon vàrhatâ Àldozatok szàmànàl, akkor a k relmet el kell utasátania. De nem az rt, mert az ember l s nmagàban tilalmas. Ez a szempont nem szerepel szàmátàsaiban. Ha a bombàzàsok m rlege elviselhetû, megadhatja az enged lyt. 14. LÀssuk most azt az esetet, amikor az rz letetikai tiltàs megszeg se ott van a m rlegelendû rosszak k z tt. (8) K t orszàg hadban Àll egymàssal. A hàborã nem hagyomànyos c lok rt zajlik: a civilizàciâ megment se a t t. A tàmadâ nem csinàl titkot belûle, hogy ha gyûz, a megtàmadott orszàg lakosainak egy r sz t kiirtja, a t bbit rabszolgasorba s llyeszti. Az agresszor k zel Àll a teljes gyûzelemhez. Csak az ad n mi es lyt a megàllátàsàra, ha sajàt hàtorszàgàban demoralizàlâdik a polgàri lakossàg. Meg kell rezni k, hogy a màsik n p megtizedel s nek s leigàzàsànak eszelûs terve ûket magukat is a l t kben fenyegeti. Erre egyetlen lehetûs g kánàlkozik: nagyvàrosaik szûnyegbombàzàsa. A kormànyfû parancsot ad a müvelet megkezd s re Ilyen d nt st hozott Winston Churchill 1940-ben, azt k vetûen, hogy a Wehrmacht lerohanta FranciaorszÀgot. Hogy a polgàri c lpontok bombàzàsa 1944-ben is folytatâdott, miutàn a V r s Hadsereg Àtl pte a Szovjetuni nyugati hatàrait, a sz vets gesek pedig partra szàlltak NormandiÀban, az persze màr màs felt telek k z tti d nt sen alapult, s arra hávja f l a figyelmet, hogy a kategorikus tilalmak feloldàsa ä m g ha az adott esetben v dhetû is ä vesz lyes precedenst teremt. V. M. Walzer: JUST AND UNJUST WARS. New York, fej.

18 654 ã Kis JÀnos: Egy r gi k rd s idûszerüs ge (I) A polgàri lakosok halàla ezãttal nem valami szomorã mell khatàs, hanem a hadiszerencse megfordátàsànak tudatosan vàlasztott eszk ze. Ha a bombàkat a pusztasàgban Àll katonai c lpontokra dobnàk, a müvelet nem rn el a c ljàt, hiàba semmisáten nek meg szàmos ellens ges objektumot. çrtalmatlan polgàri lakosokat akarnak elpusztátani, m ghozzà min l nagyobb szàmban: olyan embereket tehàt, akik nem fenyegetik a megtàmadott orszàg lakosainak let t. Meg l s k nem minûs lhet nv delmi akciâ nem kávànt mell kk vetkezm ny nek. Ez maga a feladat. S ez rt nem ker lhetû meg az rz letetikai k rd s: szabad-e szàntszànd kkal felàldozni Àrtalmatlan emberek let t. BÀrmilyen sãlyosak az akciârâl valâ lemondàs k vetkezm nyei, a müvelet attâl m g nem vàlik kev sb elát lendûv. A politikàban, sût a hàborãban ä a àmàs eszk z kkelê folytatott politikàban ä sem k z mb s, hogy melyik esetben halnak meg emberek a d nt shozâ szànd kàtâl f ggetlen l, s melyikben r sze a halàluk az û tudatos terv nek. M g ha olyan sz rnyüs ges vesz lyrûl van is szâ, mellyel szemben a szànd kos ember l s tilalmànak ÀthÀgÀsa csupàn egy a m rlegelendû rosszak soràban, ez a rossz màs, mint a t bbi negatáv k vetkezm ny: abban Àll, hogy olyan tettre kell vàllalkozni, mely nmagàban elát lendû. Tegy k f l, hogy a m rleg egy rtelmüen a szûnyegbombàzàs javàra billen el. Akkor azt kell mondanunk, hogy a d nt shozâ sz ks ges s ugyanakkor tilalmas cselekedet v grehajtàsàra ad utasátàst. ögy is mondhatnànk: a civil lakossàgot c lzâ bombàzàs elrendel s re ments ggel talàn szolgàlnak a k nyszerátû k r lm nyek, de igazolàssal soha. 15. Ha a 7. s 8. p ldàval szeml ltetett esetek a politikàban nem periferikusak, akkor a politikus hivatàsa gyakorlàsa k zben rendre szembeker l d nt si feladatokkal, melyek megoldàsa erk lcsi neh zs get okoz. De hàtha periferikusak? HÀtha csak a legsz lsû hatàrhelyzetek okoznak a politikàban eff le moràlis neh zs geket? A k vetkezû l p sben azt kell belàtnunk, hogy ez az eg rãt nincsen adva: a politikai vezetû l pten-nyomon ugyanilyen szerkezetü konfliktusokba botlik a demokratikus politika mindennapjaiban is. Hogy errûl meggyûzûdhess nk, c lszerü lesz f lretenni a hàborã ä Weber szàmàra oly fontos ä rendkáv li helyzeteit, s az Àllam belsû let re sszpontosátani figyelm nket. Hogy gondolatainknak anyagot adjunk, vegy nk szem gyre egy Ãjabb p ldapàrt, melyek ä bàr k - l n-k l n eg szen màs term szetü dilemmàkat vetnek f l, mint amelyeket a hàborã teremt ä egymàshoz ugyanãgy viszonyulnak, mint az elûzû k t eset. (9) Egy orszàg ac lipara hosszã ideje vesztes ges, csak rendszeres Àllami tàmogatàs menti meg a csûdtûl. A segáts gnek Àra van; a k lts gvet s m rlege is negatávra fordul, s a n vekvû hiàny azzal fenyeget, hogy kezelhetetlenn vàlik. A kormàny k nytelen elhatàrozni, hogy a p nz gyi sszeomlàst megelûzendû besz nteti az ac lipar tàmogatàsàt. T bb tázezer ember ker l az utcàra. A munkan lk lis g nem lesz Àtmeneti Àllapot: az ac lgyàrak olyan vàrosokban p ltek, ahol màs ipari tev kenys g nem folyik. A d nt s tehàt sok embernek nagy rosszat okoz. çm ez a rossz nem eszk ze a c l megvalâsátàsànak, csupàn nem kávànt velejàrâja. Ha a k lts gvet st az ac lgyàrak bezàràsa n lk l is egyensãlyba lehetne hozni (p ldàul Ãgy, hogy privatizàljàk az zemeket, s az Ãj tulajdonos hat konnyà teszi a termel st), a kormàny ezt az utat vàlasztanà. A baj az, hogy nem lehet. (10) K pzelj k most el, hogy a szorátâ int zked sek sz ks gess g re nem sokkal a vàlasztàsok elûtt der l f ny. K t pàrt verseng a vàlasztâk szavazatai rt, a PopulistÀk s a RealistÀk. A PopulistÀk azt Ág rik, hogy n velni fogjàk a k zkiadàsokat. A RealistÀk

19 Kis JÀnos: Egy r gi k rd s idûszerüs ge (I) ã 655 tudjàk, hogy a stabilizàciâ halogatàsa katasztrâfàt okozna. A vàlasztâk azonban hallani sem akarnak p nz gyi szigorrâl, keresletkorlàtozàsrâl, az ac lipar leàllàsàrâl. K t eset van. Vagy a RealistÀk vez re a k z ns g szem be mondja az igazsàgot, vàlasztàsi programjànak k z ppontjàba az egyensãly helyreàllátàsànak tervezet t ÀllÁtja, s veszát. Vagy a RealistÀk kisajàtátjàk a PopulistÀk programjàt, nyernek, s aztàn sutba dobva vàlasztàsi Ág reteiket, nekilàtnak a gazdasàgi stabilizàciâ v grehajtàsànak. 12 A 9. p ldàban az sszerü d nt s egy rtelmüen helyes, noha sok embernek okoz olyan fàjdalmat, melyet jâ volna nem okozni. A 10. p ldàban az sszerü d nt s senkinek nem okoz fàjdalmat, m gsem tekinthetû egy rtelmüen helyesnek. Ha a RealistÀk populista jelszavakkal segátik kormànyra magukat, akkor erk lcsi rz let knek hatàrozottan el kell Át lnie strat giàjukat: tudatos megt veszt s Àltal motivàljàk a vàlasztâkat egy olyan kormàny tàmogatàsàra, melynek politikàjàhoz, ha azt elûre ismerik, soha nem adtak volna meghatalmazàst. A szànd kos f lrevezet s erk lcsi tilalma k zvetlen l vonatkozik az elbesz lt cselekedetre. Nem kávàn k l n sebb bizonyátàst, hogy a demokratikus politikai vezetûk sürün ker lnek eff le d nt si helyzetekbe. A dilemmàk Ãjratermelûd se 16. Lelkiismeres ember r l, ha az ilyen helyzeteket megspârolhatja magànak. Mert ha nem spârolhatja meg ûket, akkor bàrhogyan d nts n, nagy Àrat fog fizetni. UtÂlag azzal kell fizetnie, hogy nem szabadulhat a gy trû k telytûl: hàtha rosszul vàlasztott, hàtha valami jâvàtehetetlent k vetett el. De màr elûre is fizetni fog. Az elûzetes Àr az lesz, hogy d nt si helyzetben vagy v g n lk l vávâdik erk lcsi aggàlyaival, s akkor elszalasztja a cselekv s pillanatàt, vagy tãlteszi magàt az aggàlyokon, s akkor elhatàrozàsa kellû megfontolàs n lk l sz letik meg. Ez a konfliktus egy tovàbbi utâlagos k vetkezm nyt is maga utàn von. Az az ember, aki sürün k nyszer l feloldhatatlan gyakorlati dilemmàkrâl d nteni, ki van t ve a vesz lynek, hogy erk lcsi szem lyis ge felûrlûdik: eltompul az emberi szenved s irànt, rz ketlenn vàlik a moràl kategorikus tiltàsaira, szem lytelen elûny ket s hàtrànyokat sszeadâ-kivonâ g pezetk nt kezd mük dni. Ez rt lete alakátàsa k zben az ember jâl teszi, ha ker lni igyekszik a helyzeteket, melyek tãlzottan prâbàra tenn k erk lcsi fog konysàgàt. Indokolt arra t rekednie, hogy min l kevesebb ilyen helyzettel talàlkozz k, vagy legalàbbis ne t bbel, mint amennyivel szem lyis ge eltorzulàsa n lk l k pes megbirkâzni. Nos hàt itt l p be a POLITIKA MINT HIVATçS gondolatmenet be a felelûss getikai rv. Ha egyszer valaki a politikai hivatàst vàlasztotta, akkor Weber szerint a ker l si strat gia nem Àll t bb a rendelkez s re. A politikai vezetû felelûss ggel tartozik a vezetetteknek, nincs joga elhàrátani magàtâl a k telezetts geket, melyek a politikai felelûss gben benne foglaltatnak. A radikàlis pacifista, ha minisztereln k lesz, kormànyfûi minûs g ben nem k vetheti rz letetikai meggyûzûd seit Ezt a strat giàt k vette Carlos Menem argentin eln k, aki a peronista pàrt száneiben, populista Ág retekkel jutott hatalomra, majd t st nt szakátott a peronistàk bevett gazdasàgi receptjeivel, s ugyanágy szakátott Fujimori perui eln k is megvàlasztàsa utàn a vàlasztàsi kampànyban tett Ág reteivel. V. B. Stallings: IN- TERNATIONAL INFLUENCE ON ECONOMIC POLICY, l. S. Haggard s R. Kaufman (szerk): THE POLITICS OF ECO- NOMIC ADJUSTMENT, INTERNATIONAL CONSTRAINTS, DISTRIBUTIVE CONFLICTS, AND THE STATE, Princeton,

20 656 ã Kis JÀnos: Egy r gi k rd s idûszerüs ge (I) 17. Azonban vegy k szre, az rvel s m g mindig nem teljes. Hiszen, mint làttuk, nemcsak a politikust terheli speciàlis felelûss g meghatàrozott emberek sorsà rt. BÀrmely politikai dilemmàhoz hozzàrendelhetû a pàrja a magàn letbûl, mely ugyanarra a konfliktusra p l, csak ppen màs k r lm nyek k z tt. A szeml ltet s kedv rt làssunk egy p ldàt a pàrhuzamra. (11) Egy kormànyzâ pàrt k t tàbor koaláciâjàbâl Àll ssze: egyik eleme nemzeti-konzervatáv, a màsik nemzeti-radikàlis. A konzervatáv szàrny adja a pàrtvez rt, aki azonos a minisztereln kkel. AmÁg ez k pes uralni a pàrtjàt, addig a kormàny szilàrd, s az alkotmànyos rendet nem fenyegeti vesz ly. Ha a sz lsûs gesek Àtveszik a pàrtot, vesz lybe ker l a demokràcia. K zeleg a pàrt kongresszusa, s a sz lsûjobb, az el gedetlen m rs keltekkel sszefogva, a minisztereln k megbuktatàsàra k sz l. MÀr nincs idû a t bbs g visszaszerz s re. A kormànyfû egyetlen es lye, hogy a jobboldali radikàlisok vez r t el tudja tàntorátani a bizalmi k rd s f lvet s tûl. A sz lsûs ges politikus az elûzû, diktatârikus rezsim idej n a politikai rendûrs g gyn ke volt. A dokumentumok a minisztereln k kez ben vannak. Nem t rv nyes Ãton jutott hozzàjuk, nincs joga felhasznàlni ûket. Ha semmit nem kezd vel k, nem k vet el rosszat. M gis tudja, hogy magatartàsa elát lhetû volna. MÀsok azt mondhatnàk: nem vàllalta a rossz cselekedetet, amit v gre kellett volna hajtania a demokràcia megment se rdek ben; szem lyes tisztasàgàt f l be helyezte politikai k teless geinek. így hàt a cselekv st vàlasztja. MagÀhoz k reti rivàlisàt, el teszi a dosszi it, s azt mondja: ànem hozom nyilvànossàgra a terhelû adatokat, ha nem tàmadtok meg a kongresszuson.ê Az ellenf l enged a zsarolàsnak. A minisztereln k meg van mentve. 13 (12) Egy hàzaspàr egyetlen gyermeke leuk miàban szenved. GyÂgykezeltet se meghaladja a csalàd anyagi lehetûs geit. Ha nem tudjàk a p nzt elûteremteni, a gyerek meghal. Az apànak van egy gazdag bàtyja, aki segáthetne, de nem hajlandâ. A gyerek egyetlen es lye, ha a nagybàtyja rideg, elutasátâ magatartàsàt siker l megingatni. A f rfi az elûzû, diktatârikus rezsim idej n a politikai rendûrs g gyn ke volt, s a bizonyát kok testv re kez be ker lnek. Ha ez nem kezd semmit vel k, azzal nem cselekszik rosszat. De felelûs lesz a gyerek halàlà rt. Eg sz let ben azt kell majd gondolnia, hogy a fiã az rt halt meg, mert û nem volt hajlandâ vàllalni a rossz cselekedetet, ami n lk l nem volt mâd megmenteni. Felmegy hàt a bàtyja lakàsàra, el teszi a dosszi kat, s azt mondja: ànem hozom nyilvànossàgra a terhelû adatokat, ha kifizeted az unoka cs d gyâgykezeltet s t.ê A fiv r enged a zsarolàsnak. A gyerek lete meg van mentve. MagÀn let nkben is visel nk speciàlis felelûss get màs emberek rt. A sz lû nem Ãgy felel a sajàt gyermek rt, mint bàrmely màs gyerek rt. A baràt nem ugyanazzal tartozik a baràtjànak, mint bàrmely màs embernek. A kezelûorvos nem ugyanazon k teless geket viseli sajàt betege, mint bàrmely màs ember irànt. Az eff le speciàlis felelûss g mindannyiunkat visszatarthat attâl, hogy megker lj nk erk lcsileg kellemetlen d nt seket. 18. Mi rt rezz k m gis Ãgy, hogy privàt let nkben van es ly az erk lcsileg kockàzatos d nt si helyzetek ritkátàsàra, mág a politikusnak a kockàzatos eszk z k ig nybev tele a h tk znapjaihoz tartozik? Miben Àll a k l nbs g a magànember s a poli- 13 Ez az eset n hàny l nyeges vonàsàban hasonlát k t háres gyre az Ãj magyar demokràcia elsû parlamenti ciklusàbâl. MÀs vonàsai fiktávek.