Rendkívüli körülmények

Átírás

1

2

3 Rendkívüli körülmények BEVEZETÉS Az épített örökségb ő l kiemelked ő műemlékek és együtteseik elismert értékük miatt részesülnek (jogi) védelemben. Kiemelt, különleges hely - zetük azonban sajnos egyáltalán nem jár azzal, hogy a létüket (megfe - lelő állapotukat, széls ő esetben fennmaradásukat) veszélyeztet ő kü - lönféle tényez ő kt ő l automatikusan védettek lennének. Sőt, gyakran en - nek éppen az ellenkez ője igaz: a műemlékek koruknál, épít őanyagaik - nál, hagyományos épületszerkezeteiknél fogva különösen sérüléke - nyek. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a veszélyeztetettséget felis - merve azt kiküszöböljük, vagy legalább a lehet ő legkisebbre csökkent - sük? Mindenekelőtt ismernünk kell az épített örökséget is fenyeget ő ve - szélyeket és azok sajátosságait. Melyek ezek a rendkívüli körülmények? TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK A műemlékek és környezetük szoros összetartozása, elválaszthatatlan - sága szinte a műemlékvédelmi gondolat kialakulása óta ismert tény. Bár ezt a kapcsolatot els ősorban a történelmileg kialakult, szellemi értékeket hordozó összefüggések megóvása miatt szokás hangsúlyozni, az épüle - tek természetesen fizikai környezetükt ő l is elválaszthatatlanok. A termé - szeti környezet a maga kiszámíthatatlanságával eleve magában rejti pusztító erők váratlan fellépésének lehet őségét. Melyek ezek a leggyak - rabban előforduló természeti veszélyforrások? Árvíz Világszerte és Magyarországon is ez egyik leggyakrabban fellép ő ve - szély. Érthetően, hiszen a települések helyének kialakulásában a víz je - lenléte mindig kiemelked ő szerepet játszott. A műemlékek árvíz elleni védelme szorosan összekapcsolódik tágabb környezetük védelmével. Fontos azonban a sajátosan épületre vonatko - zó feladatokra is felkészülni. Annál is inkább, mert az árvízveszély előjel - zésére napjainkban már számítani lehet. Így a műemléki értékek ered - ményes védelmének esélye is növekszik. Földcsuszamlás Ha nem is olyan gyakori veszély, mint az árvíz, mégis számolnunk kell vele. A geológiai, geomorfológiai adottságok, az időjárási viszonyok és a területen végzett emberi tevékenység figyelembevételével meglehetősen jól valószí - nűsíthető, hogy mely területeken, milyen körülmények között léphet fel csu - szamlás. Ismertek olyan esetek is, ahol ez a folyamat fokozatosan, és nem hirtelen, katasztrófaszerűen jelentkezik. Bizonyos értelemben a felkészülés hasonló, mint az előre jelezhető árvíz esetében. Tűz Történeti idők óta a tűz az emberi alkotások, közöttük az épületek, város - részek legnagyobb pusztítója. Az épít őanyagok és épületszerkezetek változása sem eredményezte e veszély csökkenését. A tűz elleni védel - met számos szabvány és szabályzat tartalmazza. Műemlékek esetében az előírtak követése gyakorta olyan változtatásokat eredményezne, amely az értékek durva megváltoztatását, elpusztítását jelentené. A megelőzés ennek ellenére sem lehetetlen noha ez esetben sem elég csupán magával a műemlékkel foglalkozni, hanem szűkebb-tágabb kör - nyezetét is vizsgálni kell. Földrengés Egyelőre a legpusztítóbb és a legkevésbé kiszámítható veszélyforrás a pusztítás megakadályozása éppen ezért a legnehezebb. Ennek ellenére itt sem mondhatunk le a károsodás minimalizálásának igényér ő l. Bár a 243

4 C. rész csapás bekövetkeztét megelőz ően általában nincs idő az értékmentés megkezdésére, a távolabbi előkészületek és az utómunkálatok nagyon hasonlóak az előz őekhez. Egyéb veszélyforrások A fentiekben fel nem sorolt egyéb rendkívüli természeti jelenségek szélviharok, kivételesen nagy havazások vagy éppen rendkívüli hőség okozta károk megelőzésére és elhárítására is nagyrészt hasonló mó - don kell felkészülni. A természeti katasztrófák jellegéb ő l következik, hogy minden igyekezet ellenére esetleg mégsem sikerül a pusztítást, pusztulást elkerülni. Ez esetben ugyan nem vigasz, de mégis érdemesnek látszik megjegyezni, hogy egy-egy nagyobb pusztulás után születtek már olyan új, kiemelked ő értékek, amelyek kés ő bb műemlékké, sőt világörökségi rangú és elismert - ségű értékké váltak (Hollók ő újjáépítés tűzvész után; Noto [Szicília] és környéke újjáépítés földrengés után). Ezeken a helyeken egyszerre építettek az elpusztult előzményekre, értékekre, és az előremutató kor - társ elgondolásokra: azaz a meg őrzés és a megújítás egyensúlyára. EMBER OKOZTA KATASZTRÓFÁK Az ember, mint a védelemre méltó, kiemelked ő érték ű kulturális örökség megalkotója sajnos ugyanezen örökség fennmaradásának leghatéko - nyabb ellensége is tud lenni. Els ősorban fegyveres konfliktusok idején kerülnek veszélybe a műemlékek, azonban békeidőben különféle át nem gondolt, erőszakos ideologisztikus alapokon megvalósuló fejlesz - tések is valószín űleg ugyanannyi ha nem több műemlék, történeti ér - ték pusztulásához vezettek. E veszteségek elkerülése többnyire megha - ladja a műemlékvédelem lehet őségeit, a megfelelő felkészüléssel azon - ban a káros hatások csökkenthet ő k. Fegyveres konfliktusok Háború: Az emberek, embercsoportok közötti erőszakos összecsapások els ősorban az emberi életeket veszélyeztetik, de nincsenek tekintettel a kulturális örökségi értékekre, így a műemlékekre sem. Elvileg a természeti csapásoknál sokkal könnyebben szabályozható területr ő l van szó ezért születtek meg olyan nemzetközi egyezmények, amelyek a jog eszközével kívánják a védelmet biztosítani a háborúk tragikus körülményei között is. Legfontosabb és legismertebb az évi Hágai Egyezmény, amely alapszövegében és az azt kiegészít ő két jegyz őkönyvben pontosan elő - írja a kötelezettségeket és tennivalókat a kulturális örökség védelme érde - kében. Az előírás szerint megjelölt értékek kímélése kötelezettség, károsí - tása háborús bűn, mindenképpen elkerülend ő cselekedet. Sajnos azon - ban a legutóbbi évek konfliktusainak tapasztalatai ennek ellenkez őjér ő l ta - núskodtak. Polgárháború: Eltér ő indíttatásból, de a műemlékek sorsa szempont - jából lényegében ugyanolyan veszélyekkel és következményekkel jár - hat, mint bármely más háború. Az eltér ő etnikumú illetve vallású csopor - tok szembenállása különösen nagy veszélyt jelenthet az egyes csopor - tok identitása szempontjából fontos kulturális örökségre, hiszen az épp ezért elpusztítandó célponttá válhat. Szomorú példáit mutatták ennek a jelenségnek a Jugoszlávia szétesési folyamatában szembenálló felek közötti harcok, melyek legismertebb áldozata a mostari öreg híd. Hason - ló gyökerei voltak az afganisztáni Bamián sziklába faragott Budd - ha-szobrot elpusztító fanatikus tálibok cselekedetének. Terrorizmus: Korunkban sajnálatos módon a terrorizmussal is bővült az épített örökséget fenyeget ő katasztrofális veszélyek köre. Különösen gátlástalan, szándékos rombolásokra került sor, sőt előfordult műemlék túszul ejtése is (Betlehem, Születés temploma). Egyéb erőszakos cselekmények: Az épített örökséget igencsak ká - rosan érinti az egyébként általánosan jelentkez ő vandalizmus. Az öncélú rongálás, pusztítás, gyújtogatás vagy a mindent elönt ő grafitiáradat egy - aránt súlyos károkat okoz. Ellen őrizhetetlen fejlesztések Főleg a Harmadik Világban jellemz ő, de sajnos nálunk sem ismeretlen az engedély nélküli építkezések, átalakítások jelensége. Ez els ősorban de nem kizárólagosan a kiterjedtebb települési, táji értékeket veszé - lyezteti. E körbe tartozik a környezetet vizuálisan szennyez ő reklámok 244

5 Rendkívüli körülmények elhelyezése is, vagy az épületek méltatlan használata legyen az ideig - lenes, vagy hosszú távra berendezked ő. Tervezett de nem integrált szemlélet ű fejlesztések A helyreállítás mindkét véglete komoly veszélyt jelenthet az örökségre. Az a megközelítés is, amely annyira védelemközpontú, hogy mintegy mumifikálja a műemléket, s nem hagy helyet az azt fenntartani szándé - kozó új funkciónak, és az is, amelyik a fejlesztés és az üzleti érdekek mi - att feláldozza a meg őrzend ő értékeket. Az eredmény mindkét esetben azonos: sem a műemléknek, sem a fejlesztésnek (üzletnek) nincs jöv ője. A VÉDELEM Mit lehet és kell tenni az örökségi műemléki értékek megóvása érde - kében? A legfontosabb, hogy a várható (valószín űsíthet ő ) veszedelem ne érjen váratlanul bennünket. Ezért els ő és legfontosabb teend ő nk a felkészülés. (Nemzetközi szervezet is foglalkozik ezzel a Kék Pajzs, amely nevét a Hágai Egyezményben meghatározott műemlékjelr ő l kapta.) Felkészülés Az értékek megóvásához mindenekelőtt azok számbavétele, dokumen - tálása és rögzítése szükséges, mégpedig tartós és jól kezelhet ő formá - ban. Ha már tudjuk, mire kell vigyáznunk, a lehetséges veszélyforrásokat is fel kell mérnünk. Mindezek ismeretében már fel tudunk készülni, még - pedig úgy, hogy a műemlékre, műemléki együttesre vonatkozó kezelési tervben rögzítjük jó előre, hogy veszély közeledtekor, vagy bekövetkezte idején kinek mi a feladata, annak ellátásához mi hol található, mit hogyan kell védeni, mit hova lehet/kell menteni stb. A dokumentum tartalmazza azt is, hogy milyen módon kell együttműköd - nünk más védelmi szervekkel! Ez szükséges ahhoz, hogy ne akadályozzuk egymást, és elkerüljük az egymásnak ellentmondó intézkedéseket. A kezelési terv azonban csak papír marad, ha az abban foglaltakat nem ismerik azok, akiknek az feladata. Az állandó (meg-megújított) ké - szenlét, az ismeretek felfrissítése és lehet őség szerinti begyakorlása az eredményes felkészülés és védelem alapja. Nagyon jó, ha jelz őrend - szert tudunk működtetni (például árvíz veszélyeztette területeken), hi - szen egyáltalán nem mindegy, mennyi időnk van a cselekvésre. Ez azonban már egy következ ő időszakhoz tartozik. Mert bármennyire is el akarjuk kerülni, a katasztrófa sajnos bekövetkezhet. Teend ő k katasztrófa idején Hogy pontosan mi a teend ő nk, az attól is függ, van-e bármennyi felké - szülési időnk. Ha igen, akkor ez a közvetlen megelőzés, azaz a mentés időszaka. Itt kell alkalmaznunk mindazt, amit a kezelési terv erre az eset - re előír, s amit begyakoroltunk: az elszállítandó értékek elszállítását, a helyben maradók egyedi védelmét és így tovább. Ha a katasztrófa kellő s közepén találjuk magunkat, legfontosabb a hi - deg fej ; lehet őleg azt tenni, amit előkészítettünk és begyakoroltunk. Mégis nagyon fontos, hogy mindezt ne mereven, hanem rugalmas, krea - tív módon tegyük! Legyen szemünk és bátorságunk az epíkia azaz a szabályoktól való rendkívüli, de ésszer ű eltérés alkalmazására! Mindig a rendkívüli helyzet megoldása a cél! Katasztrófa után helyreállítás előtt Nehéz megmondani, hogy a katasztrófa után pontosan mikor kezd ődik, hiszen bizonyos dolgokat esetleg már közben is meg kell tennünk. Fon - tos elv, hogy a megóvásra törekedve ne ártsunk! Ez természetesen már a kezelési terv előírásaiban is érvényesül. Onnan tudhatjuk, hogy mit mi - vel szabad oltani; miként bonthatók a szerkezetek, bútorok; hogyan és mivel lehet megemelni a tárgyakat stb. A veszély elmúltával (amint hozzáférünk) els ő dleges feladatunk gon - dosan összegyűjteni minden elemet külön-külön, a feltalálási hely és helyzet gondos megjelölésével a régészeti módszerekhez hasonlóan. Bevált példa (főleg Angliában) az ún. műanyaghordós-megoldás : az összetartozó elemeket külön-külön, természetesen a megfelelő azonosí - tási jelekkel ellátott műanyag hordóba gyűjtik össze. 245

6 C. rész Igen lényeges a pontos és mindenre kiterjed ő helyzet- és állapotfel - mérés, dokumentálás is, a megfelelő szakemberek, szakért ő k bevoná - sával. Az adott pillanatban talán lényegtelennek tűn ő részlet jó doku - mentálása a helyreállításnál dönt ő fontosságúvá válhat! A baj után mindenki szeretne azonnal mindent megint tökéletes állapot - ban látni. Mégse legyünk türelmetlenek! Ne okozzunk nagyobb kárt a sike - rületlen helyreállítással, mint maga a katasztrófa! Addig semmi se történ - jék, amíg nem készült felelő s restaurálási, helyreállítási, rehabilitációs terv. A megmentett értékek restaurálása általában már békeidőben, azaz az általános szabályok szerint történik; erre itt talán nem szükséges ki - térni. Fontos lehet viszont az egyes restaurált elemek visszahelyezésé - nek időzítése. Legyünk türelmesek, és csak akkor kerítsünk erre sort, ha a veszély valóban és bizonyítottan elmúlt! Végezetül, a jöv ő érdekében ne mulasszuk el a történtek elemzését, a tanulságok megfogalmazását és visszacsatolását a kezelési tervbe! Ha mégsem következne be katasztrófa, akkor örüljünk neki, és ne saj - náljuk a felkészülésre szánt időt, pénzt és energiát! Mindezek a műemlék jobb megismerését és eredményesebb gondozását szolgálják! 246

7 Újjáépítés az árvíz után Kárpátalján A háborús pusztítás nyomai Délvidéken

8