Pedagógiai Program Budapest, 2018.

Átírás

1 Szakkay József Gimnázium és Szakgimnázium Pedagógiai Program Budapest,

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 NEVELÉSI PROGRAM... 4 A nevelő oktató munka pedagógia alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 5 Az iskola szereplőinek együttműködése... 6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok helyi rendje... 6 A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 7 Az osztályfőnöki munka tartalma... 7 Az osztályfőnök feladata... 7 A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 8 Partneri kapcsolattartás formái... 8 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 9 A szóbeli felvételi vizsga követelményei... 9 A felvétel és átvétel szabályai... 9 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 9 A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézmény döntési folyamatában A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok HELYI TANTERV Csoportbontások szervezésének elvei Magasabb évfolyamba lépés feltételei Beszámoltatás, számonkérés, magatartás-szorgalom Az írásbeli beszámoltatásokról A szóbeli feladatokról A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, ingyenes tankönyv biztosítása A mindennapos testedzés lehetőségei Egészségnevelési, környezeti nevelési elvek Sajátos pedagógiai módszerek Munkarend A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 18 Választható érettségi tárgyak A középszintű érettségi vizsga témakörei ZÁRADÉKOK

3 Bevezetés A Szakkay József Gimnázium és Szakgimnázium érvényes jogszabályok szerinti létrehozását az alapítók arra a gyakorlatban jelentkező és egyre növekvő igényre alapozzák, amely a magas szintű szakmai képzések iránt jelentkezik, melyek előfeltétele az érettségi vizsga. A hazai és az EU-s munkaerőpiaci igényeknek megfelelő olyan általános műveltséggel rendelkező, széles alapozású és ezért könnyen konvertálható ill. specializálható szakmai ismeretekkel és gyakorlottsággal rendelkező, jól felkészült szakemberekre van szükség, akik képesek magas szinten úgy anyanyelven, mint idegen nyelven, akár elektronikus eszközök használatával kommunikálni; önállóan tanulni; csoportban, közösségekben másokkal együtt dolgozni éppúgy, mint egy kapott feladatot önállóan megoldani. Szeretnénk lehetőséget biztosítani azok számára, akik különböző okokból nem tudták megszerezni az érettségi vizsgát, hogy előző tanulmányaikat, élettapasztalataikat beszámítva mielőbb képesek legyenek az érettségi vizsga megszerzésére. Iskolánk pedagógia programja a nevelési programból, a helyi tantervből áll. A felvett tanulókat legfeljebb 28 fős osztályokba soroljuk. 3

4 Nevelési Program 4

5 A nevelő oktató munka pedagógia alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Gimnázium és Szakgimnázium az Alapító okiratban foglaltak szerint érettségi vizsgára felkészítést végez, programunk ehhez kíván igazodni. Alapelvként és értékként az együttműködés, tolerancia és nyitottság hármas egységét fogalmazzuk meg. Célunk az alapos tudás és az önképzés fontosságának felismertetése; a választott szakirányban széles ma már szinte minden, magát kulturált embernek tartott munkaerőtől elvárt kompetenciákat felmutató alapozás, majd speciális szakmai ismeretek és gyakorlottság elsajátíttatása és az idegen nyelvtudás fejlesztése. Feladatunk a magas szintű oktató munka révén a tudás átadása, az érettségi vizsgára történő felkészítés mellett a csoportmunka jelentőségének felfedeztetése. Eszközrendszerünkben, oktatási módszereinkben; általában: eljárásainkban a tanulók életkorának megfelelően a meggyőzés, érvelés uralkodik. Az elméleti anyagrészek hol egyéni, hol csoportmunkán alapuló megismerését nyomban azok hasznosíthatóságának kipróbálása, majd gyakorlása követi. Igyekszünk a legmodernebb technológia ismeretét átadni, előnyeit kamatoztatni valljuk, hogy képzésünknek a holnap technikájának értését és használatát kell közre adnia, az elhelyezkedési esélyek növelése érdekében. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók a betöltött 16. év után érkeznek iskolánkba, amikor már főbb személyiségvonásaik kialakultak. A későbbi sikeres elhelyezkedést néhány jellemvonás erősítése azonban elősegítheti. Az osztályfőnöki órákon az önismeret fejlesztése, a szakmai sikereket megalapozó személyiségvonások bemutatása szorgalmazza a szükséges irányú változások elérését. Hazánk polgárainak úgy is, mint gazdasági életünk szereplőinek nemzetközi kapcsolatai, illetve az idegenforgalmi szolgáltatások igénylik a jó szintű, kommunikatív nyelvtudást, a csoportban, valamely projekt megvalósítása során végzendő együttes munkát. Iskolánk hagyományainak kialakítása megteremti az együvé tartozás igényét, érzetét. A névadó munkásságának megismertetése, az iskolanap, az állami és iskolai (az évnyitó 5

6 és évzáró) ünnepélyek, kulturális megmozdulások, helyi és központi versenyek közösséggé formálhatják az osztályokat. Az iskola szereplőinek együttműködése A tanulók, tanárok és nem pedagógus dolgozók együttműködése a kölcsönös tiszteleten alapul. A konfliktusokat megelőzzük oly módon, hogy a felmerült problémákat beszélgetések keretében tisztázzuk, szükség esetén mediátor segítségét vesszük igénybe. Az iskolavezetés hetente fogadóórát tart, ahol előzetes bejelentés nélkül mondhatják el a problémákat az iskolahasználók. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok helyi rendje A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő feladatok E nehézségekkel küzdők (problémáinak) felismerése az osztályfőnök feladata, majd ezután a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel kidolgozzák megoldási javaslatukat. Tanulási nehézségeik esetén a tanulók egyéni módszertani útmutatást kapnak a szaktanártól, szükség szerint tanulásmódszertan tanfolyamot indítunk számukra. A tehetség, képesség kibontakoztatásával, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával összefüggő feladatok a) Jó eredményeket biztosító tanári módszerek keresése és alkalmazása; valamint b) a tanítás-tanulás során megszerzett ismeretek és gyakorlottság kipróbálását, alkalmazását lehetővé tevő tanulói szereplések biztosítása. Tanulóink képességeit fejleszteni az önképzésre való alkalmasságuk tökéletesítésével tudjuk. A tanulók számára rendezett házi illetve országos versenyeken való részvétel az egyik forma. A házi feladatok, kiselőadások, valamely tananyag témakörében egy kijelölt tanulócsoport tagjainak vitára való felkészülése, kidolgozandó illetve végrehajtandó projektek egyén(ek)re szabása lehet a másik megoldás. A hasonló képzést folytató hazai és külföldi iskolákkal kialakított kapcsolatok a megvalósuló tapasztalatcserék révén teremtenek lehetőséget a fejlesztő munkára. Az a) alatt jelöltek fontossága alapján szorgalmazzuk a tanárok szakmai konferenciákon, 6

7 műhelymunkákon való részvételét, megnyilatkozását, közreműködését; aktív szereplését. Egyéni tanulási utak megtanításával, kiscsoportos korrepetálások szervezésével segítjük a tanulási nehézségekkel rendelkezőket. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A feladatunk jogaik és lehetőségeik megismertetése; kihez fordulhatnak segítségért, ha szociális helyzetükben változás következik be; kitől és mit várhatnak el érdekeiket, illetve jogaikat sértő esetek orvoslásában. Az osztályfőnök és gyermek- és ifjúságvédelmi felelős összehangolt munkája jelenthet megoldást e témakörben. A szociális hátrányok enyhítése Hátrányos helyzetű tanulóink számára az önkormányzatoktól igényelhető szociális, illetve tanulmányi ösztöndíj biztosításának lehetőségeit keressük meg. Segítjük a pályázati lehetőségek felkutatását, az alapítványi hozzájárulások megismertetését. A rászorulókat a rendelkezésre álló lehetőségeink szerint juttatásban részesítjük, kedvezményeket adunk. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok legfontosabb feladata a szakmai és vizsgakövetelmények naprakész ismerete, mind a szakmai, mind a pedagógiai területen a korszerű ismeretek átadása, a nevelési célok megvalósítása. A jogszabályokban, illetve az iskolai szabályzatokban lefektetett elvek átültetése a gyakorlatba. Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnök a tanulók életkorához illeszkedő megoldásokkal segítik az iskola pedagógiai programjának megvalósítását. Az osztályfőnöki munka a fiatalok felnőtté válását segíti, a munkába állás, családi élet kiegyensúlyozott működését mutatja be. Az osztályfőnök feladata Az osztályfőnök az előírt adminisztrációs tevékenységet pontosan végzi. Az iskola pedagógiai programjának és munkatervének megfelelően megtervezi éves 7

8 tevékenységét. Segíti a tanulói közösség kialakulását, fejlesztését, indirekt módszerekkel kiemelten pártfogolja a DÖK munkáját. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskola profiljának megfelelően a szakképzés szervezéséhez szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke a jogszabályokban, illetve a központi programokban meghatározottak szerint kerül megállapításra. Az iskola rendelkezik a szükséges, a gimnáziumi, szakgimnáziumi oktatást elősegítő eszközökkel és felszerelésekkel. A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma az előírások szerint az 1. sz. mellékletben található. Partneri kapcsolattartás formái A tanulók és pedagógusok együttműködése Az együttműködés legfontosabb színtere a tanóra. Ennek hangulata, stílusa alapvetően meghatározza az együttműködést. A tanórán a pedagógus irányításával folyik a munka, melyhez hozzátartozik a tanulók önálló munkáltatása. Az ismeretek megszerzésének sokféle módját kell alkalmazni az életkori sajátosságok miatt. Az osztályfőnöki órák kötetlen beszélgetést tesznek lehetővé, melyeken a problémák, gondok felvetése és megoldása is megtörténhet. A tanórán kívüli tevékenységek: a kulturális és sporttevékenység az egészséges életmódra nevelést, személyiség- és szemléletformálást szolgálja. Kapcsolat a szülőkkel Annak ellenére, hogy tanulóink többsége nagykorú, a szülői házzal való kapcsolat erősítése fontos. A szülők tájékoztatására a tanévben két alkalommal hírlevelet adunk ki. A tanulói jogviszonyt érintő problémák esetén levélben értesítjük őket. Az iskola e- mail címét ismertetve, közelebbi kapcsolat kiépítését valósíthatjuk meg. Az évi tájékoztatóban megjelöljük a tanárok fogadóórájának időpontját is. Kapcsolat a kollégiumi tanárokkal A kollégiumi tanulók nevelőtanáraival rendszeres kapcsolatot alakítunk ki. Értesítjük a tanuló előrehaladásáról, fegyelmi problémákról. Az osztályfőnök havonta egyeztet a 8

9 nevelőtanárral a késésekről, hiányzásokról, segíti a szülőkkel való kapcsolattartást is. A szülői tájékoztató kiadványt a nevelőtanár részére is megküldjük. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az elméleti tantárgyakból a tanuló javító, pótló és osztályozó vizsgát tehet. A pótló- és osztályozóvizsgákra a vizsgaidőszak (félév és évvége, évkezdés zárása előtt egy hetes időtartam) kezdete előtt írásban jelentkezik. Az igazgató az osztályfőnök véleményének birtokában, más időpontban is engedélyezheti a vizsgát. A vizsgák szóbeli vizsgák, kivéve, ha egyedi (orvosi szakvéleményre alapozott) igazgatói engedély, vagy egyéb jogszabályi előírás másképp nem rendelkezik. A vizsgák lebonyolítására a Köznevelési törvény és egyéb jogszabályok előírása szerint kerül sor. A vizsgák adminisztrációjáért az osztályfőnök felelős. Az esti és levelező képzésben résztvevők ha évközben nem osztályozhatók - félévkor és év végén tesznek vizsgát, mely vizsgák írásbeli és szóbeli részből állhatnak. A szaktanár év elején és félévkor ismerteti a vizsga részleteit. A vizsgák elősegítik a komplex látásmódot, mivel egyes tantárgyak vizsgái összevonhatók. A szóbeli felvételi vizsga követelményei Túljelentkezés esetén felvételi beszélgetést szervezünk, melyen a jelentkezők kommunikációs, nyelvi készségeit, tájékozottságát, elkötelezettségét vizsgáljuk. A felvétel és átvétel szabályai Az új tanuló felvételénél és átvételénél a köznevelési törvény megfelelő paragrafusai szerint járunk el. Figyelembe vesszük a korábbi tanulmányokat, s ennek megfelelőn soroljuk osztályba a tanulókat. Amennyiben a tanuló nem rendelkezik érvényes lezárt tanévvel, számára osztályozó-, illetve különbözeti vizsgát szervezünk a továbblépés érdekében. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismereteket a Vöröskereszt VIII. kerületének szervezetével együttműködve kívánjuk megszervezni. A tanulók számára rendkívül fontos ismereteket projekt nap keretében valósítjuk meg. 9

10 A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézmény döntési folyamatában A tanulókat megilleti a tanulmányaikat illetően a tájékozódáshoz/tájékoztatáshoz való jog. Az iskolai dokumentumok nyilvánosak, kérdéseiket feltehetik az osztályfőnöknek, iskolavezetésnek, melyekre legkésőbb 15 napon belül választ kell kapniuk. Írásbeli kérdésre írásbeli választ kapnak. Szervezett formában a tanulóifjúságot érintő kérdésekről tájékoztatást kap az évente megrendezésre kerülő diákközgyűlésen, ahol a diákjogokkal kapcsolatban is tájékozódhat. Az osztályfőnöki órákon is lehetősége van a tanulóknak az őket érintő kérdéseket felvetni, s rá megfelelő választ kapni. A tanulók évente választanak diákvezetőséget, mely saját szabályzata alapján foglalkozik a diákjogokkal, tart kapcsolatot az iskolavezetéssel. Az osztályok igénye szerint osztályképviselőket is választhatnak, mely az osztály ügyeit intézi. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi egészségfejlesztési alapfeladatok rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával: egészséges táplálkozás megvalósítása a testedzés minden fontosságának elismertetése a tanulók érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési témakör hatékony (= bensővé váló) oktatása. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. A környezet egészsége. Az egészséget befolyásoló tényezők. A jó egészségi állapot megőrzése. A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása. 10

11 A lelki egészség. Lelki eredetű táplálkozási zavarok. Az egészséghez szükséges testmozgás. A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában. Gerincvédelem, gerinckímélet. Balesetek, baleset-megelőzés. Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében. A két agyfélteke harmonikus fejlődése. Az érett, autonóm személyiség jellemzői. A társas kapcsolatok. A nő szerepei. A férfi szerepei. A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs. A gyermekáldás.a várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére. A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában. A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés). Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai. A média egészséget meghatározó szerepe. Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. Fogyasztóvédelem. Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. Iskola-egészségügy igénybevétele. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők): a tanulási eredményesség javítása; az iskolai lemorzsolódás csökkenése; a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; bűnmegelőzés; a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; az önismeret és önbizalom javulása; 11

12 az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése; a társadalmi tőke növelése. 12

13 Helyi tanterv 13

14 A gimnáziumi képzést az EMMI 51/2012. (XII.21.) rendelete által jóváhagyott, az OFI honlapján közzétett Kerettanterv az iskolarendszerű felnőttoktatás számára: Középfokú nevelés-oktatás, évfolyam alapján folytatjuk. Évfolyam/ Tantárgyak Anyanyelv / kommunikáció Magyar irodalom 9. esti levelező éves/heti 10. esti levelező éves/heti 11. esti levelező éves/heti 12. esti levelező éves/heti 37/1 19/0,5 37/1 19/0,5 37/1 19/0,5 16/0,5 16/0,5 74/2 74/2 74/2 74/2 74/2 74/2 64/2 32/1 Matematika 111/3 74/2 111/3 74/2 111/ 3 74/2 64/2 64/2 Fizika 37/1 19/0,5 37/1 19/0,5 37/1 19/0,5 32/1 16/0,5 Kémia 37/1 19/0,5 37/1 19/0,5 37/1 19/0,5 Földünk és környezetünk 37/1 19/0,5 37/1 19/0,5 37/1 19/0,5 Biológia 37/1 19/0,5 37/1 19/0,5 37/1 19/0,5 Történelem és állampolgári ismeretek Művészeti ismeretek Idegen nyelv Angol Német Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret 37/1 37/1 37/1 37/1 37/1 37/1 32/1 32/1 37/1 37/1 37/1 74/2 74/2 74/2 74/2 74/2 74/2 64/2 64/2 37/1 19/0,5 37/1 19/0,5 37/1 19/0,5 32/1 16/0,5 80/2,5 48/1,5 Informatika 93/3 32/1 Összesen 555/15 373/10 555/15 373/10 555/ 373/10 480/15 320/

15 A szabadon felhasználható órákat az érettségi vizsgára felkészülés egyéni konzultációira fordítjuk. Csoportbontások szervezésének elvei A nyelvi csoportok maximum 18 fős csoportok lehetnek. Magasabb évfolyamba lépés feltételei A félévi értesítő és az egyes feladatok végrehajtására kapott érdemjegyek tájékoztatóak a tanuló számára. A magasabb évfolyamba lépés feltétele, hogy a tanuló az év végére elérje a tantárgyi elégséges szintjét. A záró évfolyam sikeres elvégzésével a jogszabályoknak megfelelően tanulóink teljesítik a vizsgára bocsátás feltételeit. Beszámoltatás, számonkérés, magatartás-szorgalom A tanulói munka értékelése 1-5 fokozatú skálán történik. Elégtelen (1) az érdemjegy vagy osztályzat, ha a kerettanterv követelményszintjének nem felel meg a tanuló tudása, felkészültsége, gyakorlottsága az adott anyagrészből, tárgyból. Jeles (5), ha önállóan és a vizsgakövetelményeknek szakmailag megfelelően, kifogástalanul kifejti az adott anyagrészről a válaszát; azaz válasza szakmailag megfelel és nyelvtanilag helyes, szabatos. A kettő között a tanár dönti el az érdemjegyet illetve osztályzatot. A tanulók félévkor értesítőt kapnak, a tantárgyak osztályzatai mellett az osztályozó konferencián elhangzott legfontosabb észrevételek is szerepelnek a szóbeli értékelésben. A tanév végén a tanulók bizonyítványt kapnak, mely az osztályzatokat tartalmazza. A tanári értékelés a vizsgára történő felkészülést szolgálja, ez személyiséget nem sérthet. A tanulók életkorára való tekintettel az esti és levelező képzésen a magatartás és szorgalom értékelése az értesítő illetve bizonyítvány kiosztásakor szóban történik, osztályzatot nem kapnak. Az értékelés a vizsgakövetelmények teljesítésének szempontját emeli ki, személyiséget nem sérthet. 15

16 A magatartás értékelése: példás, ha nincs igazolatlan hiányzása, pozitív példát mutat társainak, a tanórákhoz kapcsolódó tevékenységekben aktívan részt vesz jó: legfeljebb 3 igazolatlan órája van, tanórákat nem zavarja változó: legfeljebb 10 igazolatlan órája van rossz: igazolatlan óráinak száma meghaladja a 10 órát A szorgalom értékelés: példás: tanulmányi eredménye 4 fölött van jó: tanulmányi eredménye 3,5 fölött van változó: tanulmányi eredménye 3,0 fölött van hanyag: elégtelen érdemjegye van. A tantárgyak ismeretanyagának számonkérése írásban és/vagy szóban történik. A számonkérés gyakorisága a rendszeres tanulást segítse elő. Az osztályzatok 1-5 között skálán fejezzék ki a tanuló teljesítményét a hagyományoknak megfelelően és a vizsgakövetelményekhez viszonyítva. A tantárgyaknál azokat a munkaformákat kell értékelni és osztályozni, melyek a vizsgán előfordulnak. Az írásbeli beszámoltatásokról Az írásbeli beszámoltatások formái: röpdolgozat, kisdolgozat (max. 20 perc), témazáró és vizsgadolgozat. Röp- és kisdolgozat adott anyagrészből bármikor iratható, értékelése feleletnek számít. A témazáró dolgozatot egy héttel korábban be kell jelenteni, naponta legfeljebb két témazáró dolgozat iratható. A dolgozatot két hét alatt értékelni kell. A témazáró dolgozatot a tanulók egy alkalommal javíthatják, pótolhatják. Az elégtelen témazáró dolgozat témaköréből év végén beszámolót kell tenni. A témazáró jegy kétszeres súllyal szerepel az érdemjegy meghatározásánál. Az év végi vizsgadolgozat érdemjegye az osztályzat alapjául szolgál. Az otthoni írásbeli dolgozatok a tanulók önálló ismeretszerzését, a tananyag elmélyítését szolgálják. A szaktanárok összehangolják az írásbeli dolgozatok kiadását oly módon, hogy egy félévben legfeljebb kettő adható. Az írásbeli beszámoló terjedelme nem lehet több tíz oldalnál. 16

17 A szóbeli feladatokról A szóbeli feladatok a tanulók szóbeli kifejező készségét növelik, beszédkultúráját javítják. Vitakészségüket, érveléstechnikájukat fejleszti a módszer. Törekedni kell arra, hogy a tanév végére az önálló közlés ideje elérje a 15 percet. A számítástechnikai lehetőségek felhasználására kell késztetni a tanulókat. A prezentációs technikákkal meg kell ismerkedniük, s önállóan kell azt felhasználniuk felkészülésük és vizsgájuk alkalmával. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, ingyenes tankönyv biztosítása A tanulmányokhoz szükséges tankönyvek és segédeszközök kiválasztásánál két szempont érvényesülését tartjuk szem előtt: az ismerethordozóknak a szakmai nézőpontból a legkorszerűbbnek kell lenniük, másrészt az anyagi lehetőségeket is figyelembe kell venni, azaz a tanulók számára nem jelenthet aránytalan anyagi megterhelést. Az OFI elektronikus tankönyveit is használjuk. A taneszközök, segédletek a szemléltetést, a jobb megértést szolgálják. Tartósságuk fontos szempont a kiválasztásnál. A könyvtárban található tankönyveket kölcsönözhetik azon rászoruló tanulók. A mindennapos testedzés lehetőségei Az esti, levelező tagozaton nem kötelező a testnevelés, a testedzés fontosságára felhívjuk a figyelmet. Egészségnevelési, környezeti nevelési elvek Nevelési elveink tanulóink életkorához igazodnak, a legfontosabb elvek a következők: a. egészségnevelés: az egészség megőrzése fontosságának felismertetése a munkavállaló érdeke egészségügyi alapismeretek, balesetmegelőzés b. környezeti nevelés: fenntartható fejlődés, viselkedéskultúra fejlesztése 17

18 Sajátos pedagógiai módszerek A tanulók számára az önálló tanulás az ismeretek, készségek, jártasságok kialakításában igen nagy szerepet játszik. Ennek megfelelően a projekt módszer, a kiselőadások készítése korszerű technikai eszközök felhasználásával, kutatómunkák, múzeumlátogatások, a kerettantervi tartalmak, a tantárgyak elsajátításához illeszkedő egyéb iskolán kívüli megoldások alkalmazandók. A témák feldolgozásánál nagy hangsúlyt fektetünk az előzetes ismeretek, készségek, jártasságok felhasználására, ezek beépítése a feldolgozás során lehetővé teszi a komplex látásmód kialakítását, az ismeretanyag könnyebb elsajátítását. A gimnáziumi képzésnél nagy hangsúlyt fektetünk az előzetesen megszerzett tudás, ismeret beépítésére. A természettudományos tárgyak oktatásánál a digitális tananyagok felhasználásával biztosítjuk a tanulói ismeretek bővítését. Évente egy alkalommal szervezünk komplex terepgyakorlatot, melynek során a tanulói kísérletezésre is módot adunk. A szemléltetés során a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodunk, a mindennapi élethelyzetekben található természettudományos problémák köré csoportosítjuk a tananyagot. A gimnáziumi képzésnél az epochális rendszer szerinti képzést részesítjük előnyben. A tananyagokat félévente egyben tanítjuk meg. A nyelvtanulás kivételt képez: az angol/német nyelvet folyamatosan oktatjuk, hiszen ennél a tárgynál a jóformán mindennapos foglalkozás szükséges az érettségi vizsgára való felkészüléshez. Munkarend Iskolánk esti, levelező munkarend szerint szervezi iskolarendszerben a 16 éves kor fölötti tanulók számára az oktatást. A nappali munkarendben a meghatározott heti előírt időkerethez viszonyítva az esti oktatást ennek 50%-ban, a levelező oktatást ennek 10%-ban szervezzük. Az esti oktatás keretében az óraszámok miatt nagyobb hangsúlyt kap az otthoni, egyéni felkészülés. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A gimnázium évfolyamán folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása mellett már megjelennek a pályaválasztáshoz, a 18

19 továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg. Konkrét pedagógiai feladatok: - az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; - a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; - a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; - a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; - fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Választható érettségi tárgyak A kötelező érettségi tárgyakon kívül választható tantárgyak középszinten: földrajz, biológia, informatika (közép és emelt szinten). A vizsgára abban az esetben jelentkezhetnek, ha rendelkeznek osztályzattal a helyi tantervben megjelölt évfolyamokon, vagy osztályozó vizsgát tettek, illetve vendégtanulói jogviszonyban megszerezték az osztályzatot. A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom 1. Magyar nyelv - Ember és nyelv - Kommunikáció - A magyar nyelv története - Nyelv és társadalom - A nyelvi szintek - A szöveg - A retorika alapjai - Stílus és jelentés 2. Irodalom - Szerző, művek 19

20 Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra - Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Történelem Az ókor kultúrája - A középkor - A középkori magyar állam megteremtése és virágkora - Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban - Magyarország a Habsburg Birodalomban - A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora - A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon - Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig - Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig - Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig - A jelenkor - A mai magyar társadalom és életmód Idegen nyelv 1. Kommunikatív készségek - Beszédértés (hallott szöveg értése) - Beszédkészség - Szövegértés (olvasott szöveg értése) - Íráskészség - Egyéb készségek (stratégiák) 2. Nyelvi kompetencia 3. Témák - Személyes vonatkozások, család - Ember és társadalom - Környezetünk - Az iskola - A munka világa - Életmód - Szabadidő, művelődés, szórakozás - Utazás, turizmus - Tudomány és technika Matematika 20

21 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok - Halmazelmélet - Logika - Logikai műveletek - Fogalmak, tételek - Bizonyítások a matematikában - Kombinatorika - Gráfok 2. Számelmélet, algebra - Számfogalom - Számelmélet - Algebrai kifejezések, műveletek - Hatvány, gyök, logaritmus - Egyenletek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei - Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk - Függvények jellemzése - Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria - Alapfogalmak, ponthalmazok - Geometriai transzformációk - Síkgeometriai alakzatok - Háromszögek - Négyszögek - Sokszögek - Kör - Térbeli alakzatok - Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás - Vektorok - Trigonometria - Koordináta-geometria 5. Valószínűség-számítás, statisztika - Leíró statisztika - Valószínűség-számítás Biológia 1. Bevezetés a biológiába - A biológia tudománya - Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint - Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák 21

22 Lipidek Szénhidrát Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok - Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok - Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje - Nem sejtes rendszerek Vírusok - Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták - Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet - Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak - Viselkedés 4. Az emberi szervezet - Homeosztázis - Kültakaró - A mozgás - A táplálkozás - A légzés - Az anyagszállítás - A kiválasztás - A szabályozás - Az idegrendszer általános jellemzése - Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai - Hormonrendszer, hormonális működések - Immunrendszer, immunitás - Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek - Populáció - Életközösségek (élőhely típusok) - Bioszféra, globális folyamatok - Ökoszisztéma - Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció - Molekuláris genetika - Mendeli genetika - Populációgenetika és evolúciós folyamatok 22

23 - A bioszféra evolúciója Földrajz (Földünk és környezetünk) 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza - A kőzetburok - A levegőburok - A vízburok - A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A világgazdaság - A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Informatika 1. Információs társadalom - Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban - Közhasznú magyar információs adatbázisok - Jogi és etikai ismeretek - Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban 2. Informatikai alapismeretek Hardver - A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői - A számítógép üzembe helyezése 3. Informatikai alapismeretek szoftver - Az operációs rendszer és főbb feladatai - Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei - Állományok típusai - Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei 4. Szövegszerkesztés 23

24 - Szövegszerkesztő program kezelése - Szövegszerkesztési alapfogalmak - Szövegjavítási funkciók - Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés - A táblázatkezelő használata - Táblázatok felépítése - Adatok a táblázatokban - Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok - Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés - Az adatbázis-kezelés alapfogalmai - Adatbázis-kezelő program interaktív használata - Alapvető adatbázis-kezelő műveletek - Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások - Kommunikáció az Interneten - Weblap készítés 8. Prezentáció és grafika - Prezentáció - Grafika 9. Könyvtárhasználat - Könyvtára - Információkeresés 24

25 ZÁRADÉKOK A Szakkay József Gimnázium és Szakgimnázium pedagógiai programját az igazgató előterjesztésében a nevelőtestület augusztus 31-én elfogadta, ugyanezen a napon az igazgató jóváhagyta, ezzel az előző pedagógiai program hatályát veszti augusztus 31-vel. Ez a Pedagógiai program szeptember 1-től visszavonásig érvényes. A pedagógiai program módosításának módja és indoka: a) jogszabályi változások bekövetkezése esetén, b) a tantestület 1/3-ának írásbeli kezdeményezésére. A Pedagógiai programot 5 évenként értékeljük, felülvizsgáljuk. A Pedagógiai program megtekinthető az iskola igazgatójánál. Budapest, augusztus 31. Igazgató A diákönkormányzat a Pedagógiai programot megismerte, a törvény által biztosított jogaival élt, elfogadásra javasolta. Budapest, augusztus 31. DÖK-képviselő 25