Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium helyi tanterv - bevezető. Helyi tanterv

Átírás

1 Helyi tanterv Intézményünkben a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégiumban (székhely) 2013 szeptemberétől a szakközépiskola - A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák évfolyama számára alapján elkészített helyi tanterv a szakközépiskola közismereti képzés alapján -, 2015 szeptemberétől a évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 24. (3) alapján, a szakmai bizonyítvány megszerzése után két év alatt megszerezhető érettségi vizsgára készítünk fel tanulókat, valamint hároméves szakiskolai képzést indítunk. A szakközépiskolai képzésben az emelt szintű felkészítést évfolyamon biztosítjuk, melynek tartalma kiegészíti a helyi tantervben megfogalmazottakat úgy, hogy az emelt szinten történő érettségi vizsga letétele biztosított legyen. Célok, feladatok Az intézmény általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. A szakiskolai képzésnek a szakiránynak megfelelő végzettséget adó szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó három évfolyama van. Az általános műveltséget megalapozó közismereti képzés alapot kell, hogy adjon arra a továbblépési lehetősére, mellyel a tanulók sikeresen bekapcsolódnak a kétéves érettségit adó képzésbe. Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök A tankönyvek kiválasztását a tantárgyat tanító szaktanárok közösen állapítják meg, úgy, hogy a választott tankönyv illetve tankönyvcsalád a képzés időtartamát teljes mértékben lefedje és a képzés befejezése előtt nem változtatható meg. A választott tankönyvek listáját a tanmenetben kell rögzíteni. Az intézményben megtalálható segédletek és taneszközök 1

2 oktatásban való használatának mértéke az adott tanár kompetenciájába tartozik. A tanmenetben rögzíteni kell azokat a segédleteket és taneszközöket, amelyek az adott tantárgy tanításához az év során szükségesek és rendelkezésre állnak vagy az év során beszerezhetőek. Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű tanulók esetén az iskola vállalja a tanulók speciális fejlesztését külső fejlesztő pedagógus segítségével. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. A kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát, ezen vizsgatárgyak lehetnek az általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra felkészítő ismeretekre épülő tantárgyak. Mindennapos testnevelés megvalósításának módja A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27. (11) alapján. A tanórán kívüli és egyéb foglalkozások A tanórán kívüli foglakozások és egyéb foglakozások, melyek az iskola teljes közösségét érintik (projekt nap, diáknap, sportnap, témanap), az év elején elkészülő munkatervbe kerülnek megtervezésre. A tanulók írásbeli és szóbeli teljesítményének értékelése Az iskola a teljesítményre épít, az iskolában teljesíteni kell. A tanulók munkájának értékelése a tanulási-tanulási folyamat fontos részét képezi. A tanulók részéről, mint az elvégzett munka elismerésének igényeként a tanárok részéről pedig, mint oktató munkájuk visszacsatolásaként jelentkezik. A tanulók teljesítményét folyamatosan kell értékelnünk, hogy fel tudjuk hívni figyelmüket a hiányosságokra, szükség esetén segítséget tudjunk nyújtani felzárkóztatásukhoz. Ezért az értékelésnek objektívnek, következetesnek kell lennie. Mindenkor a tanuló fejlődését, önértékelési képességének javítását, motiválását kell szolgálnia; ugyanakkor figyelembe kell venni az értékelés során a tanuló önmagához, képességeihez mért fejlődését is. A tanulói teljesítmény értékelésének alapelvei: 2

3 személyre szóló legyen ösztönző, fejlesztő legyen ne legyen fegyelmező, megtorló jellegű folyamatosságot biztosítson az iskolai, azon belül a munkaközösségi követelményrendszerre épüljön biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egységes arányát legyen tárgyszerű (egyértelmű minimális szint, javítás lehetősége) következetes legyen félelemmentes légkörben történjen osztály előtt történjék. Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására kell hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. Az értékelés a hagyományosan 1-5-ig tartó érdemjegyekkel történik. A heti 1-2 óraszámban tanult tantárgyakból félévenként legalább 3 érdemjegyet, - az ennél több heti órában tanult tantárgyakból 3-nál több jegyet kapjon a tanuló. Szakmai gyakorlatból havonta legalább egyszer értékeljük a tanulót. Az értékelést, amikor csak lehetőség van rá, szóban is meg kell tenni. A témazárók számát a tantárgyak tanmenetei pontosan tartalmazzák. A tanár a témazárót két héten belül javítsa ki, és eredményét közölje a tanulókkal. A kijavított dolgozatokat a tanulónak megnézheti. A félévi és év végi osztályzatok kialakításakor a pedagógus az év elején a tanulókkal közölje az osztályzatok kialakításának elveit, melyeknél a tanulók fejlődését is vegyék figyelembe. A tanév végén a tanulók egész éves teljesítményét kell értékelni. Félévente legalább egyszer kerüljön sor szóbeli feleletre. Fontos ez azért, mert minden tanulónk részt vesz valamilyen vizsgán (szakmai vizsgán, érettségi vizsgán), és fel kell őket készíteni a szabatos szóbeli feleletre is. A tanév végén a legalább elégséges osztályzat elérésének feltételei bármelyik osztályozott tantárgy esetén: a szaktanár a tanév elején közölje, hogy az ő általa elvárt átlag mennyi az elégséges szinthez, a tanév közben kapott érdemjegyek alapján. a tanuló a tantárgy témazáró dolgozatainak legalább a felét írja meg 3

4 A számonkérés formái és az egyéni értékelés egyéb lehetőségei: témazáró röpdolgozat szóbeli felelet kiselőadás házi feladat órai aktivitás, önálló feladatmegoldás versenyeredmények szakmai méréseknél jegyzőkönyvek projektmunka A magatartás és szorgalom értékelése Magatartás értékelése: Félévkor és tanév végén a tanulók magatartási és szorgalomi érdemjegyét az osztályfőnökök, az osztály közössége és az osztályban tanító tanárok, szakoktató(k), szükség esetén a kollégiumi nevelők véleményének meghallgatásával állapítja meg. Véleménykülönbség esetén a nevelőtestület osztályozó értekezlet keretében dönt. A magatartás értékelése az ismert 4 fokozatú skála alapján történik: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A magatartási osztályzatok megítélésekor figyelembe kell venni az igazolatlan mulasztások számát és a már meglévő fegyelmi büntetések mértékét is. ha a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetéssel, intéssel rendelkezik a magatartása (4) jónál jobb nem lehet. igazgatói figyelmeztetés és intés esetén a magatartás érdemjegy csak (3) változó lehet. fegyelmi eljárás esetén a magatartás érdemjegy csak (2) rossz lehet. A szorgalom értékelése:a közismert négy fokozatú skála szerint (példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)) történik. A szorgalom osztályzat megállapításakor figyelembe veendő a tanuló tanuláshoz való viszonyában milyen szerepet játszik az igényesség, kötelességtudat, rendszeresség, a személyes érdeklődés és a tanuló képessége. 4

5 A tanuló iskolaváltása, átvétele Annak a tanulónak, aki tanév közben iskolát szeretne váltani, nincs szüksége osztályozó vizsgára, ha azonos ágazati szakképesítésben tanult. Ellenkező esetben az addig tanult tananyagból osztályozó vizsgát kell tennie. Felvételkor, átvételkor a tanulóval írásban közölni kell az osztályozó vizsga időpontját és a vizsga tartalmi követelményét. Ha a tanuló az osztályozó vizsgán az alacsonyabb évfolyam tananyagából elégtelen eredményt ért el, úgy csak az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. A különbözeti vizsga lebonyolítását a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet alapján kell megszervezni. Csoportbontás, óratervek Szakközépiskolai heti óraszámok Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol, német) Matematika Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia 2 1 Biológia egészségtan Földrajz 2 1 Művészetek* 1 Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Emelt szintű felkészítés** 2 2 Szakmai tárgyak * A művészetek műveltségterület tantárgyai közül választható: az ének-zene és a dráma és tánc ** Az emelt szintű felkészítést fizika és matematika tantárgyakból biztosítjuk, a heti óraszámokon felül. 5

6 A szakközépiskolai képzésben a nem kötelező órakeret terhére biztosítjuk: - a csoportbontást idegen nyelvből és informatikából minden évfolyamon - a csoportbontást matematikából és magyar nyelv és irodalomból, abban az esetben, ha az osztály létszáma meghaladja a szakközépiskolai osztálylétszám minimumát a 2011.évi CXC. törvény 4. melléklete alapján - a versenyfelkészítést, tehetséggondozást - a gyengébb képességű tanulók számára a felzárkóztatást, korrepetálást - az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést matematikából és fizikából A fizika, földrajz, kémia, testnevelés, biológia és informatika tantárgyakat a tanulók választhatják hatodik érettségi tantárgynak, illetve abban az esetben, ha valamely kötelező érettségi tantárgy értékelése és minősítése alól felmentést kaptak. A fizika, földrajz, kémia, testnevelés, biológia és informatika tantárgyakból középszintű érettségi vizsgára való felkészítést a kötelező órakeretben biztosítjuk. Emelt szintű felkészítést 6 fő jelentkezése esetén biztosítunk. A 10. évfolyamos tanulók a második félévben, írásban jelzik azt, hogy a 11. évfolyamtól kezdődően melyik tantárgyból, milyen felkészítést igényelnek. A jelentkezési lapot a szülő is aláírásával látja el. Az elindított felkészítésen való részvétel kötelező, az igényelt felkészítésből a tanulók érdemjegyet kapnak, mely érdemjegy bekerül a naplóba, bizonyítványba, törzslapba. Szakközépiskolai heti óraszámok szakiskolai végzettséggel rendelkezőknek Tantárgyak 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 8 8 Idegen nyelvek (angol, német) 8 8 Matematika 6 6 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 8 8 Földrajz* 2 2 Informatika* 2 2 Testnevelés és sport 2 2 Osztályfőnöki 1 1 * A földrajz és informatika tantárgyat a tanulók választhatják hatodik érettségi tantárgynak, illetve abban az esetben, ha valamely kötelező érettségi tantárgy értékelése és minősítése alól felmentést kaptak. A szakközépiskolai 2 éves képzésben a nem kötelező órakeret terhére biztosítjuk: - a csoportbontást idegen nyelvből 6

7 - a csoportbontást matematikából, abban az esetben, ha az osztály létszáma meghaladja a szakközépiskolai osztálylétszám átlagát a 2011.évi CXC. törvény 4. melléklete alapján A középszintű érettségi vizsga témakörei Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Irodalom Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Idegen nyelvek (angol, német) Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika 7

8 Kémia Általános kémia Szervetlen kémia Szerves kémia Kémiai számítások Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria, koordinátageometria, trigonometria Valószínűség-számítás, statisztika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Fizika Mechanika Hőtan Elektromágnesség Atomfizika, magfizika Gravitáció, csillagászat Biológia egészségtan Bevezetés a biológiába Egyed alatti szerveződési szint Az egyed szerveződési szintje Az emberi szervezet Egyed feletti szerveződési szintek Öröklődés, változékonyság, evolúció Földrajz Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A földrajzi övezetesség A népesség- és településföldrajz 8

9 A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Informatika Információs társadalom Informatikai alapismeretek - hardver Informatikai alapismeretek - szoftver Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) Könyvtárhasználat Testnevelés és sport A magyar sportsikerek A harmonikus A testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok 9

10 Szakiskolai heti óraszámok Óraterv a kerettantervekhez szakiskola Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol, német) 2 2 Matematika Társadalomismeret 2 1 Természetismeret Fizika 1 1 Kémia 1 Biológia egészségtan, elsősegély 1 0,5 Földrajz 1 Testnevelés és sport Osztályközösség építés Szakmai tárgyak ,5 A szakiskolai képzésben a nem kötelező órakeret terhére biztosítjuk: - a csoportbontást idegen nyelvből, matematikából és magyar nyelv és irodalomból minden évfolyamon - a versenyfelkészítést, tehetséggondozást - a gyengébb képességű tanulók számára a felzárkóztatást, korrepetálást 10