(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (51) ( ) H03M 7/36 ( ) H04N 7/26 ( ) (30) Elsõbbségi adatok: JP (72) Feltalálók: Hagai, Makoto, Moriguchi-shi, Osaka (JP); Kadono, Shinya, Nishinomiya-shi, Hyogo (JP); Kondo, Satoshi, Yawata-shi, Kyoto (JP); Abe, Kiyofumi, Chuo-ku, Osaka-shi (JP) (73) Jogosult: Matsushita Electric Industrial Co., Ltd., Osaka, Kadoma-shi (JP) (74) Képviselõ: dr. Harangozó Gábor, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (54) Mozgóképkódoló eljárás és mozgókép-dekódoló eljárás (57) Kivonat A találmány szerinti képkódoló eljárás egy aktuálisan kódolandó kép blokkokra történõ felosztására, egy referenciaképnek több referenciakép közül blokkonként történõ kiválasztására, a kiválasztott referenciaképet azonosító információ leírására és az adott blokkon prediktív kódolás elvégzésére szolgál. Az eljárás során egy több blokkból álló képi egység kódolásához több referenciakép közül kiválasztanak egy közös hivatkozásként használható közös referenciaképet; a kiválasztott közös referenciaképet azonosító információ blokkonként történõ leírása helyett a kiválasztott közös referenciaképet azonosító közös információt egy, a több képbõl álló képi egységhez tartozó közös információs területen írják le; a kiválasztott közös referenciakép felhasználásával elõállítanak egy prediktív képet a többblokkos képi egység részét képezõ, aktuálisan kódolandó blokkból; és az aktuális blokkot a prediktív kép felhasználásával kódolják. A találmány tárgyát képezõ berendezés a találmány szerinti képkódoló eljárás végrehajtására szolgál. HU T2 A leírás terjedelme 40 oldal (ezen belül 23 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T2 2 Mûszaki terület A találmány mozgóképi adatok kódolási és dekódolási eljárására, valamint olyan adatrögzítõ közegre vonatkozik, amelyen az említett eljárásokat szoftverként végrehajtó program van rögzítve. A technika állása Az elmúlt években a multimédiás alkalmazások, például képek, audio- és szöveges állományok fejlõdésével együtt általánossá vált az összes, különbözõ típusú média integrált módon való kezelésre. Az adatok tárolása és továbbítása céljából ugyanakkor nélkülözhetetlen valamilyen információtömörítõ módszer, mivel egy digitalizált kép hatalmas mennyiségû adatot tartalmaz. Másfelõl viszont a tömörítési módszerek szabványosítása szintén fontos az összetömörített képi adatok együttmûködõ képessége szempontjából. A képtömörítõ eljárások szabványai között említhetõk az ITU (International Telecommunication Union) által létrehozott H.261 és H.263 szabvány, valamint az ISO (International Organization for Standardization) által létrehozott MPEG (Moving Picture Experts Group) 1, MPEG 2 és MPEG 4 szabvány. Az említett mozgóképkódoló eljárások között említhetõ a mozgáskompenzációval együtt járó képközi predikció. Az ilyen mozgóképkódoló eljárásokon alapuló mozgáskompenzációnál egy bemeneti képet blokkokra osztanak fel, ahol mindegyik blokknak elõre meghatározott mérete van, majd minden egyes blokkhoz egy prediktív képet állítanak elõ mozgásvektorok felhasználásával, melyek a képek közötti mozgást jellemzik. Az MPEG-szabványnál a képközi predikcióra az alábbi predikciókat alkalmazzák: elõreirányuló predikciót az egyetlen olyan kép felhasználásán alapuló predikció esetén, amely képnek a megjelenítési ideje korábbi, mint az aktuális, kódolandó képé; visszafelé haladó predikciót az egyetlen olyan képet felhasználó predikció esetén, amely képnek a megjelenítési ideje késõbbi, mint az aktuális képé; kétirányú predikciót a két képet felhasználó predikció esetén, ahol az egyik kép megjelenítési ideje korábbi, mint az aktuális képé, míg a másik kép megjelenítési ideje késõbbi, mint az aktuális képé (lásd például ISO/IEC :1999 (E) Information technology-coding of audio-visual objects Part 2:Visual ( ) pp Temporal prediction structure). Az MPEG-szabványban a felhasználandó referenciaképet kizárólag a képközi predikció típusának függvényében határozzák meg, és így nem választható ki tetszõleges referenciakép. Idõközben az ITU által végzett szabványosítási eljárás alá vont H.264 szabványban figyelembe vesznek egy olyan kétirányú predikciót, amely ki van terjesztve oly módon, hogy az aktuális kép megjelenítési idejétõl függetlenül tetszõleges két referenciakép kiválasztható egy képeket tároló memóriában eltárolt kódolt képsorból. Az 1. ábrán a H.264 szabvány szerinti mozgóképkódolást végzõ berendezés felépítése látható blokkvázlat formájában. Az 1. ábrán látható hagyományos mozgóképkódoló berendezés egy olyan berendezés, amely olyan mozgóképkódoló eljárást alkalmaz, amely lehetõvé teszi két tetszõleges referenciakép kiválasztását több kódolt kép közül, amikor képközi predikciót hajtanak végre. Ez a mozgógépkódoló berendezés az 1. ábrán látható módon tartalmaz egy 301 mozgásbecslõ egységet, egy 102 pixelinterpolációs egységet, egy 103 különbségképzõ egységet, egy 104 képkódoló egységet, egy 105 képdekódoló egységet, egy 106 összeadó egységet, egy 302 változó hosszúságú kódolóegységet, egy képeket tároló 108 képtároló puffert, valamint egy 109 kapcsolót. A mozgóképkódoló berendezés a bemenõ Img képadatokat blokkokra bontja szét, és a feldolgozást minden egyes blokkra elvégzi. A 103 különbségképzõ egység a Pred prediktív képadatot kivonja a mozgóképkódoló berendezés bemenetére érkezõ Img képadatból, és kimenetén elõállítja Res különbségi adatot. A 104 képkódoló egység képkódoló eljárást, például ortogonális transzformációt és kvantálást hajt végre a bemenetére érkezõ Res különbségi adaton, és kimenetén elõállítja az ERes kódolt különbségi adatot, amely kvantált ortogonális transzformált együtthatókat tartalmaz. A 105 képdekódoló egység képdekódoló eljárást, például inverz kvantálást és inverz ortogonális transzformációt hajt végre a bemenetére érkezõ ERes kódolt különbségi adaton, és kimenetén DRes dekódolt különbségi adatot állít elõ. A 106 egység összeadja a DRes dekódolt különbségi adatot és a Pred prediktív képadatot, és kimenetén elõállítja a Recon rekonstruált képadatot. A Recon rekonstruált képadatok közül a 108 képtároló pufferben eltároljuk azokat az adatokat, amelyek felhasználhatók referenciaként a további képközi predikció során. A továbbiakban a hagyományos mozgóképkódoló berendezés által két referenciakép felhasználásával végzett interpolációs predikciót ismertetjük a 2. ábrára történõ hivatkozással. A 2. ábra több referenciaképet használó interpolációs predikció mûködési elvét szemlélteti vázlatosan. Ennél a példánál a Pic kép az aktuálisan kódolandó képet jelenti. Az FwRef1 FWRef3 képek olyan kódolt képek, amelyek megjelenítési ideje korábbi, mint az aktuális képé, míg a BwRef1 BwRef3 képek olyan kódolt képek, amelyek megjelenítési ideje késõbbi az aktuális képénél. A Blk1 blokkot az aktuális Pic kép korábban megjelenített FwRef1 képben lévõ RefBlk11 referenciablokk pixelértékeinek, valamint az aktuális Pic kép megjelenítési idejénél késõbb megjelenõ BwRef1 képben levõ RefBlk12 referenciablokk pixelértékeinek felhasználásával határozzák meg. A Blk2 blokkot az aktuális képnél korábbi megjelenítési idõvel rendelkezõ két FwRef1 és FwRef2 kép RefBlk21 és RefBlk22 referenciablokkjaiban levõ pixelértékek felhasználásával határozzák meg. A Blk3 blokkot viszont az aktuális kép megjelenítési idejénél késõbbi megjelenítési idõvel rendelkezõ két BwRef1 és BwRef2 képben lévõ RefBlk31 és RefBlk32 referenciablokkok pixelértékeinek felhasználásával határozzák meg. Ily módon egy elõre meghatározott eljárás, például egy átlagértéket felhasználó eljárás segítésével 2

3 1 HU T meghatározott két referenciablokknak megfelelõ területeken lévõ pixelek interpolációjának eredménye egy prediktív képnek tekintendõ. A hagyományos mozgóképkódoló berendezés jellegzetessége, hogy a predikciót a 2. ábrán látható módon két tetszõleges referenciakép felhasználásával blokkonként hajtja végre. A két tetszõleges referenciakép felhasználásával végzett, fent ismertetett predikciós eljárást a továbbiakban több referenciaképen alapuló interpolációs predikció -nak nevezzük. A predikciós eljárás magában foglal egy olyan eljárást, amelynél egy tetszõleges képben lévõ blokkot közvetlenül prediktív képként használnak, valamint egy, a fent említett pixelinterpoláció felhasználásával prediktív képet elõállító eljárástól eltérõ képközi predikciót, ahol lehetõség van a predikciós eljárásnál a blokkonként történõ végrehajtási módra váltani. A 301 mozgásbecslõ egység meghatározza a blokk predikciójának típusát, a referenciaképek és az aktuálisan kódolandó, bemeneti blokkon végrehajtott képközi predikcióhoz használandó mozgásvektorokat, és kimenetén megadja a PredType predikciótípust, a RefNo1, RefNo2 referenciakép-számokat, valamint az MV1, MV2 mozgásvektorokat. A 301 mozgásbecslõ egység két képszámot és két mozgásvektort szolgáltat a kimenetén, mivel a több referenciaképen alapuló interpolációs predikció alkalmazása esetén két referenciakép kerül kiválasztásra. Az említett példában a 108 képtároló puffer kimenetét a RefNo1 referenciakép-számnak és az MV1 mozgásvektornak megfelelõ RefBlk1 referenciablokk, valamint a RefNo2 referenciakép-számnak és a MV2 mozgásvektornak megfelelõ RefBlk2 referenciablokk adja. A 102 pixelinterpolációs egység a két RefBlk1 és RefBlk2 referenciablokk pixeleire vonatkozó interpolációt végzi el átlagérték felhasználásával, és a kimenetén egy RefPol interpolált blokkot szolgáltat. Másfelõl viszont a több referenciaképen alapuló interpolációs predikciótól eltérõ képközi predikció alkalmazása esetén a 301 mozgásbecslõ egység egyetlen referenciaképet választ ki, és így a kimenetén egyetlen RefNo1 referenciakép-számot és egyetlen MV1 mozgásvektort szolgáltat. Ebben az esetben a 108 képtároló puffer kimenetét a RefNo1 referenciakép-számnak és az MV1 mozgásvektornak megfelelõ RefBlk1 referenciablokk alkotja. Amennyiben a 301 mozgásbecslõ egység által ily módon meghatározott predikciótípus több referenciaképen alapuló interpolációs predikciót jelöl, a 109 kapcsolót átkapcsolják T állásba, és a Pred prediktív képadatként a RefPol interpolált blokkot használják. Amennyiben a PredType predikciótípus a több referenciaképen alapuló interpolációs predikciótól eltérõ képközi predikciót jelöl, az SW11 kapcsolót 1 állásba kapcsolják, és a RefBlk referenciablokkot használják Pred prediktív képadatként. A 302 változó hosszúságú kódolóegység változó hosszúságú kódolást végez az ERes kódolt különbségi adaton, a PredType predikciótípuson, a RefNo1, RefNo2 referenciakép-számokon és az MV1, MV2 mozgásvektorokon, és azokból a kimenetén Str0 kódolt mozgóképadatot állít elõ. A 3. ábrán a kódolt mozgóképnek a hagyományos mozgóképkódoló berendezés által használt adatformátuma elvi felépítése látható. Az egyetlen kép kódolt adatát az egyetlen blokk kódolt adata alkotja, ahol minden egyes blokk egy képet vagy ahhoz hasonlót alkot. Ez esetben az egyetlen blokknak megfelelõ kódolt adat egy olyan blokk kódolt adatát jelenti, amelyen több referenciaképen alapuló interpolációs predikciót hajtanak végre, és amely a kódolt adatok között tartalmazza a két referenciaképnek megfelelõ RefNo1, RefNo2 referenciakép-számokat, valamint MV1, MV2 mozgásvektorokat, továbbá PredType predikciótípust és más hasonló paramétereket. A 4. ábrán a hagyományos mozgókép-dekódoló berendezés felépítését szemléltetõ blokkvázlat látható. Amint a 4. ábrán látható, a mozgókép-dekódoló berendezés tartalmaz egy 601 változó hosszúságú dekódoló egységet, egy 602 mozgáskompenzációs egységet, egy 404 képdekódoló egységet, 405 összeadó egységet, egy 406 pixelinterpolációs egységet, egy 407 képtároló puffert, valamint egy 408 kapcsolót. A 601 változó hosszúságú dekódoló egység változó hosszúságú dekódolást végez a bemenõ Str0 kódolt képadaton, és kimenetén az ERes kódolt különbségi adatot, az MV1, MV2 mozgásvektorokat, a RefNo1, RefNo2 referenciakép-számokat, valamint a PredType predikciótípust szolgáltatja. A 404 képdekódoló egység képdekódoló eljárást, például inverz kvantálást és inverz ortogonális transzformációt hajt végre a bemenõ ERes kódolt különbségi adaton, és kimenetén DRes dekódolt különbségi adatot szolgáltat. A 405 összeadó egység összeadja a DRes dekódolt különbségadatot és a Pred prediktív képadatot, és kimenetén a mozgókép-dekódoló berendezés kimenetét képezõ DImg dekódolt képadatot szolgáltatja. A 407 képtároló puffer a DImg dekódolt képadatot tárolja a képközi predikció számára. A 602 mozgáskompenzációs egység kimenetét a PredType predikciótípusnak, valamint az MV1, MV2 mozgásvektoroknak megfelelõ képközi predikcióhoz szükséges referenciablokkok NRefNo1, NRef- No2 referenciakép-számait adja meg, és a 407 képtároló puffert a referenciablokkok kiadására utasítja. Amennyiben a PredType predikciótípus több referenciaképen alapuló interpolációs predikciót jelöl, a 407 képtároló puffer a kimenetén az NRefNo1 referenciakép-számnak és az NMV1 mozgásvektornak megfelelõ RefBlk1 referenciablokkot, valamint az NRef- No2 referenciakép-számnak és az NMV2 mozgásvektornak megfelelõ RefBlk2 referenciablokkot szolgáltatja. A 406 pixelinterpolációs egység a két RefBlk1 és RefBlk2 referenciablokk pixeleit interpolálja az átlagértékek felhasználásával. Ha viszont a PredType predikció a több referenciaképen alapuló interpolációs predikciótól eltérõ képközi predikciós eljárástól eltérõ predikciót jelöl, akkor a 407 képtároló puffer a kimenetén az NRefNo1 referenciakép-számnak és az NMV1 mozgásvektornak megfelelõ RefBlk referenciablokkot szolgáltatja. Amennyiben a PredType predikciótípus több referenciaképen alapuló interpolációs predikciót jelöl, a 408 kapcsolót 0 állásba kapcsolják, és egy RefPol in- 3

4 1 HU T2 2 terpolációs blokkot használnak Pred prediktív képadatként. Így a mozgókép-dekódoló berendezés az Str0 kódolt mozgóképadatot a fent említett eljárással dekódolja, és a dekódolás eredményét a kimeneten DImg dekódolt képadatként állítja elõ. Az MPEG 4 szabványon alapuló mozgóképkódoló eljárásnál ugyanakkor egy közvetlen mód -nak nevezett, több referenciaképen alapuló interpolációs eljárást definiálnak egy kétirányú prediktív kép -nek nevezett képtípushoz, amely eljárás több referenciaképen alapuló interpolációs predikciót alkalmaz. Ez olyan eljárásként van definiálva, amely a blokk kódolt adatai között szereplõ mozgásvektorokat és referenciakép-számokat lerövidíti oly módon, hogy kiszámítja a kódolt mozgásvektorokat felhasználó interpoláció alkalmazásával elõállított prediktív kép elõállításához használt két referenciakép mozgásvektorát. Az 5. ábra az MPEG 4 szabványban definiált közvetlen mód használatának esetét szemlélteti. Ez esetben a Pic kép jelenti az aktuálisan kódolandó képet, a Ref1 kép egy olyan referenciaképet jelöl, amelynek megjelenítési ideje korábbi, mint az aktuális Pic képé, a Ref2 kép olyan referenciaképet jelöl, amelynek megjelenítési ideje késõbbi, mint az aktuális Pic képé, továbbá a Blk blokk az aktuális, kódolandó blokkot jelöli, míg a Blk0 blokk egy olyan blokkot jelöl, amelynek pozíciója megegyezik a Ref2 referenciaképben lévõ aktuális Blk blokk pozíciójával. Az MV01 mozgásvektor egy olyan elõreirányuló referencia-mozgásvektor, amely a Ref1 képet használja referenciaképként a Blk0 blokk kódolásához, az MV1 mozgásvektor a Ref1 referenciaképhez tartozó aktuális blokk mozgásvektora, az MV2 mozgásvektor a Ref2 referenciaképhez tartozó aktuális blokk mozgásvektora, a RefBlk1 blokk olyan referenciablokk, amelyre az MV1 mozgásvektor hivatkozik, illetve a RefBlk2 blokk olyan referenciablokk, amelyre az MV2 mozgásvektor hivatkozik. Az aktuális Blk blokk által hivatkozásként használt két kép közül az aktuális képnél késõbbi megjelenítési idejû, de ahhoz legközelebb álló Ref2 képet használják visszafelé irányuló referenciaképként, míg a kódolás idõpontjában a Blk0 blokk által hivatkozott Ref1 képet elõreirányuló referenciaképként használják. A mozgásvektorok kiszámításához feltételezzük, hogy a mozgás állandó vagy nem tapasztalható mozgás a képek összehasonlításakor. Amennyiben azt feltételezzük, hogy az aktuális Pic kép megjelenítési ideje és a Ref1 referenciakép megjelenítési ideje közötti különbségi érték TRD1, a Ref1 referenciakép megjelenítési ideje és a Ref2 referenciakép megjelenítési ideje közötti különbségi érték TRD2, az aktuális Pic kép megjelenítési ideje és a Ref2 referenciakép megjelenítési ideje közötti különbségi érték TRD3, akkor az aktuális kép kódolásához használandó MV1 és MV2 mozgásvektorok az alábbi egyenletek felhasználásával számíthatók ki: MV1=MV01x(TRD1/TRD2) (A egyenlet) MV2= MV01x(TRD3/TRD2) (B egyenlet). A fent említett eljárás felhasználásával meghatározhatók a referenciaképek és a mozgásvektorok a közvetlen mód alkalmazása esetén. A mozgóképkódoló berendezés által végrehajtott feldolgozást a fent ismertetett közvetlen mód alkalmazása esetén az 1. ábrán látható, a hagyományos mozgóképkódoló berendezést szemléltetõ blokkvázlatban szereplõ 301 mozgásbecslõ egység végzi el. A mozgókép-dekódoló berendezés által végrehajtott feldolgozást a korábban említett közvetlen mód alkalmazása esetén a 4. ábrán látható, a hagyományos mozgókép-dekódoló berendezést szemléltetõ blokkvázlaton szereplõ 602 mozgáskompenzációs egység végzi el. Amennyiben a képközi kódolást egy olyan mozgóképen végzik el, ahol a képek közötti mozgás kicsi, a képek közötti predikciós hiba rendkívül kicsi lesz, és az ERes kódolt különbségi adat nagy része 0 lesz a képkódolási eljárás, például kvantálás elvégzésekor. Azt az esetet, amikor az aktuális blokk referenciaképei és mozgásvektorai felhasználásával végrehajtott képközi predikció eredményeként kapott összes ERes kódolt különbségi adat értéke 0 a kódolás során, ahol a mozgásvektorokat és a referenciaképeket azok kódolása nélkül egy elõre meghatározott eljárással, például a fent említett közvetlen mód alkalmazásával határozzák meg, a PredType predikciótípus egyik változatát jelentõ ún. skip mód -nak nevezik. A skip mód használatakor csak magát a skip módot jelölõ PredType predikciótípust továbbítják, így egy adott blokk kódolása rendkívül kis mennyiségû kódot eredményez. A kódolás hatékonysága tovább javítható azáltal, hogy az említett skip módhoz a többi predikciótípusnál rövidebb, változó hosszúságú kódot társítanak, vagy a skip módhoz használt egymást követõ blokkok számát futáshossz- (run-length) kódolással kódolják. A korábban említett H.264 szabványban a skip módot olyan esetként definiálják, amikor a közvetlen módot alkalmazó képközi predikcióval elõállított egyetlen blokknak megfelelõ teljes kódolt különbségi adat értéke feltételezhetõen 0. Amennyiben egy blokkot az 1. ábrán látható mozgóképkódoló berendezéssel, a skip mód alkalmazásával kódolnak, az alábbi folyamat kerül végrehajtásra. A 301 mozgásbecslõ egység a kimenetén a RefNo1, RefNo2 referenciakép-számokat, az MV1, MV2 mozgásvektorokat, valamint a skip módot jelzõ PredType predikciótípust szolgáltatja. A 302 változó hosszúságot kódoló egység csak a PredType predikciótípusra végzi el a változó hosszúságú kódolást, és a korábban említett feldolgozást követõen a kimenetén az Str0 kódolt mozgóképadatot szolgáltatja, amennyiben a PredType predikciótípus skip módot jelöl. Amennyiben a skip mód alkalmazásával kódolt blokk kódolt adatai érkeznek bemenetként a 4. ábrán látható mozgókép-dekódoló berendezéshez, az alábbi folyamat kerül végrehajtásra. A 601 változó hosszúságú dekódoló egység változó hosszúságú dekódolást hajt végre a PredType predikciótípuson. Amennyiben a PredType predikciótípus skip módot jelez, a fent említett közvetlen mód alkalmazása esetén végrehajtott feldolgozást követõen a 602 mozgáskompenzációs egység a kimenetén elõállítja az NRefNo1, NRefNo2 referenciakép-számokat, az NMV1, NMV2 mozgásvektoro- 4

5 1 HU T kat, valamint a skip módot jelölõ PredType predikciótípust. A korábban említett H.264 szabványban az aktuális kép megjelenítési idejétõl függetlenül tetszõleges referenciaképek választhatók ki a kódolt képek sorából. Azonban ebben az esetben a tetszõleges referenciaképeket a kódolt képsorra vonatkozó mozgásbecslés végrehajtásával választjuk ki, ezért a mozgásbecslés által elõidézett feldolgozási terhelés rendkívüli mértékben megnõ. A több referenciaképen alapuló interpolációs predikció esetében szintén problémát jelent a kódolás hatékonyságának csökkenése, mivel ennél a módszernél mindegyik referenciakép-pár esetén el kell végezni a referenciakép-számok és a mozgásvektorok kódolását. Amennyiben képközi predikciót végeznek egy képre egy olyan kép felhasználásával, amelynek megjelenítési ideje késõbbi, mint a referenciaképként használt aktuális kép megjelenítési ideje, ahogy ez a hagyományos eljárásnál ismertetett kétirányú predikció esetében történik, a képet a megjelenítési sorrendtõl eltérõ sorrendben kell kódolni, ami késleltetést idéz elõ. Valós idejû kommunikáció, például videotelefon használata esetén a kétirányú prediktív képek nem használhatók az említett késleltetés miatt. A H.264 szabványban azonban a megjelenítési sorrendre vonatkozó információtól függetlenül tetszõleges két referenciakép kiválasztható, ezért a kódolás által elõidézett késleltetés kiküszöbölhetõ oly módon, hogy a több referenciaképen alapuló interpolációs predikcióhoz két olyan képet választanak ki, amelyek megjelenítési ideje korábbi, mint az aktuális képé. Az aktuális kép megjelenítési idejénél késõbbi megjelenítési idõvel rendelkezõ kép ugyanakkor nem kerül eltárolásra a képtároló pufferben, így nem alkalmazható a mozgásvektorok meghatározására szokásosan használt közvetlen mód, amelynek során a fent említett módon az aktuális kép megjelenítési idejénél késõbbi megjelenítési idejû képet is felhasználják. A Working Draft No. 2, Revision 2 (WD 2) (JVT- B118r2, január 29., pp ) irat egy olyan referencia kódolási eljárást ismertet, amely az ITU-Tajánlásban (H.26L) és az ISO-szabványban (MPEG 4, Part10) szereplõ új videotömörítés továbbfejlesztésére használható. Az algoritmus alapkonfigurációja hasonló a H 263 és az MPEG 4, Part 2. szabványokéhoz. Az említett iratban olyan konfiguráció kerül bemutatásra, amelynél minden egyes szelethez egy referenciaképlistát állítanak elõ, és ahol a referenciakép-listában szereplõ képeket azonosító információt a késõbbiekben az egyes makroblokkok rendelkezésére bocsátják. A Fukuhara T. és társai által készített Very Low Bit-Rate Videó Coding with Block Partitioning and Adaptive Selection of Two Time-Differential Frame Memories (IEEE Transactions on Circuits and Systems for Video Technology, Vol. 7., No február, pp ) tanulmány olyan továbbfejlesztett mozgáskompenzációs módszert mutat be, amely rendkívül alacsony bitsebességû videokódoláshoz használható. A javasolt mozgáskompenzációs módszer fõbb jellegzetességei közé tartozik a blokkparticionáláson alapuló predikció, valamint két idõkülönbségi referenciakeret használata. A WO 01/33864 A1 számú irat olyan, képsor kódolására vonatkozó eljárást ismertet, ahol miden egyes képet egymással át nem lapolódó pixelblokkokra osztanak fel. A Karchewicz M. és társai által készített A Proposal for SP¹frames, VCEG-L27, ITU-Telecommunications Standardization Sector VCEG-L27, január 9, pp. 1 9) tanulmány egy új képtípust ismertet, amely a mozgáskompenzált prediktív kódolást arra használja, hogy kinyerje a képsorból az idõbeli redundanciát, miközben lehetõvé teszi a keret tökéletes helyreállítását még abban az esetben is, amikor eltérõ referenciakereteket használnak. A találmány ismertetése A jelen találmányt a fenti körülmények ismeretében alkottuk meg, és célunk egy olyan mozgóképkódoló eljárás, valamint mozgóképkódoló berendezés megvalósítása volt, amellyel egyrészt hatékony kódolás érhetõ el, másrészt lecsökkenthetõ a feldolgozási terhelés abban az esetben, amikor több referenciaképen alapuló interpolációs predikciót kell végezni. A kitûzött célok elérése érdekében az 1. igénypontban ismertetett mozgóképkódoló eljárást javasoljuk. Az eljárásnak megfelelõ kódoló berendezést a 3. igénypont ismerteti. Amennyiben a prediktív képet egy referenciakép felhasználásával állítjuk elõ, a feldolgozási terhelés lecsökkenthetõ, mivel szükségtelenné válik a referenciaképként használandó képnek a kódolt képek közül blokkonként történõ kiválasztása. Az említett referenciakép blokkonként történõ kódolása tehát szükségtelen. Így a bitmennyiség is csökkenthetõ. Általában megállapítható, hogy rendkívül valószínû, hogy a képadatokban levõ legtöbb blokk ugyanazt a képet választja optimális referenciaképnek. Így lehetõvé válik a feldolgozási terhelés csökkentése, miközben a kódolás hatékonyságát magas szinten tartjuk például azáltal, hogy az egyes képekhez egy közös referenciakép tartozik. Amennyiben a prediktív képet két referenciaképre történõ hivatkozással állítjuk elõ, a feldolgozási terhelés lecsökkenthetõ, mivel a kódolt képek közül egyetlen képnek a referenciaképként blokkonként történõ kiválasztása szükségtelenné válik. A bitmennyiség szintén lecsökkenthetõ, mivel az ilyen referenciakép blokkonként történõ kódolása nem szükséges. Általában véve elmondható, hogy rendkívül valószínû, hogy a képadatokban lévõ blokkok legnagyobb része ugyanazt a képet választja ki optimális referenciaképnek. Így lehetõvé válik a feldolgozási terhelés csökkentése, miközben a kódolás hatékonysága magas szinten tartható például azáltal, hogy az egyik referenciaképet közösen használják a képek. A mozgókép-kódolási eljárás tartalmaz egy információleíró lépést, amely során a közös referenciaképet specifikáló információt egy olyan közös információs te- 5

6 1 HU T2 2 rületen írjuk le, amely az elõállítandó kódolt mozgóképi adatban több blokkokhoz van társítva. Így a közös referenciaképet specifikáló információ leírható a kódolt mozgóképi adatban, és ezt követõen a kimeneten elküldhetõ, így a referenciakép bizonyosan meghatározható a kódolt mozgóképi adat dekódolásakor. A jelen találmány nemcsak a fent említett mozgóképkódolási eljárásra és mozgókép-dekódolási eljárásra vonatkozik, hanem egy mozgóképkódoló berendezésre és egy mozgókép-dekódoló berendezésre is, amelyek olyan egységekkel rendelkeznek, amelyek a mozgóképkódoló eljárás és a mozgókép-dekódoló eljárás lépéseit hajtják végre. A találmány tárgyát képezi olyan program is, ami az említett lépések számítógéppel történõ végrehajtását teszi lehetõvé, valamint olyan kódolt mozgóképi adat, amely a mozgóképkódoló eljárás felhasználásával van kódolva. Szükségtelen említeni, hogy az ilyen program, illetve kódolt mozgóképi adat terjeszthetõ adatrögzítõ közegen, például CD¹ROM¹on, vagy adatátviteli közegen, például interneten keresztül. Az ábrák rövid ismertetése Az 1. ábra egy hagyományos mozgóképkódoló berendezés felépítését szemléltetõ blokkvázlat. A 2. ábra két referenciaképet használó interpolációs predikció elvi mûködését szemlélteti. A 3. ábra egy kódolt mozgóképnek a hagyományos mozgóképkódoló berendezés által alkalmazott adatformátumának elvi felépítését szemlélteti. A 4. ábra egy hagyományos mozgókép-dekódoló berendezés felépítését szemléltetõ blokkvázlat. Az 5. ábra egy hagyományos közvetlen módú eljárást szemléltet. A 6. ábra a találmány egy elsõ kiviteli alakjának megfelelõ mozgóképkódoló berendezés felépítését szemléltetõ blokkvázlat. A 7. ábra a találmány elsõ kiviteli alakjánál a kódolt mozgókép adatformátumát szemlélteti. A 8. ábra a találmány egy második kiviteli alakja szerinti mozgókép-dekódoló berendezés felépítését szemléltetõ blokkvázlat. A 9. ábra a harmadik kiviteli alak szerinti mozgóképkódoló berendezés felépítését szemléltetõ blokkvázlat. A 10. ábra a harmadik kiviteli alaknál a kódolt mozgókép adatformátumát szemlélteti. A 11. ábra a harmadik kiviteli alak szerinti mozgóképkódoló berendezés egy lehetséges változatának felépítését szemléltetõ blokkvázlat. A 12. ábra a harmadik kiviteli alak változatánál a kódolt mozgókép adatformátumát szemlélteti. A 13. ábra a harmadik kiviteli alak szerinti mozgóképkódoló berendezés egy további változatát szemléltetõ blokkvázlat A 14. ábra egy negyedik kiviteli alak szerinti mozgókép-dekódoló berendezés felépítését szemléltetõ blokkvázlat. A 15. ábra a negyedik kiviteli alak szerinti mozgókép-dekódoló berendezés egyik változatának felépítését szemléltetõ blokkvázlat. A 16. ábra az ötödik kiviteli alak szerinti közvetlen módú eljárást szemlélteti, amelynél több olyan referenciaképet használunk, amelynek mindegyike az aktuális kép megjelenítési idõpontjánál korábbi megjelenítési idõpontra vonatkozó információval rendelkezik. A 17. ábra az ötödik kiviteli alak szerinti közvetlen módú eljárást szemlélteti, ahol több olyan referenciaképet használunk, amelyek mindegyike az aktuális kép megjelenítési idõpontjánál késõbbi megjelenítési idõpontra vonatkozó információval rendelkezik. A 18. ábra a találmány hatodik kiviteli alakja szerinti, skip módot használó képközi predikciót szemlélteti. A 19A., 19B. és 19C. ábra az egyes kiviteli alakoknak megfelelõ mozgóképkódoló eljárás lépéseit végrehajtó programot tároló adathordozó közeget szemlélteti. A 19A. ábra az adathordozó közeg alkotóelemeit képezõ hajlékony lemez fizikai kialakítására mutat be példát. A 19B. ábra a hajlékony lemez egészét ábrázolja elölnézetben, keresztmetszeti nézetben, valamint magát a hajlékony lemezt. A 19C. ábra a programnak az FD hajlékony lemezen történõ rögzítésére és a lemezen tárolt program reprodukálására szolgáló elrendezést szemlélteti. A 20. ábra egy tartalomszolgáltatást végzõ tartalomszolgáltató rendszer egészének elrendezését szemlélteti blokkvázlat formájában. A 21. ábra egy mobiltelefon-készüléket szemléltet vázlatosan. A 22. ábra a mobiltelefon-készülék belsõ felépítését bemutató blokkvázlat. A 23. ábra egy digitális mûsorszóró rendszer felépítését szemléltetõ blokkvázlat. A találmány legjobb megvalósítási módja (Elsõ kiviteli alak) A 6. ábrán az elsõ kiviteli alak szerinti mozgóképkódoló berendezés felépítése látható blokkvázlat formájában. A hagyományos mozgóképkódoló berendezés 1. ábrán látható felépítését szemléltetõ blokkvázlaton szereplõ egységekkel és adatokkal azonos módon mûködõ egységeket, illetve adatokat azonos hivatkozási jelekkel láttuk el a 6. ábrán, és a leírást ennek megfelelõen lerövidítjük. A mozgóképkódoló berendezésnek és a mozgókép-dekódoló berendezésnek az alábbiakban 6

7 1 HU T2 2 bemutatásra kerülõ mindegyik kiviteli alakjánál lehetõség van az alábbi predikciós eljárások között blokkonként történõ átkapcsolásra: prediktív képet elõállító eljárás két referenciaképet felhasználó pixelinterpolációval (több referenciaképen alapuló interpolációs predikció); prediktív képként közvetlenül egyetlen tetszõleges képben található blokkot felhasználó eljárás; prediktív kép elõállítását képközi predikcióval végzõ eljárás. A mozgóképkódoló berendezés egy olyan berendezés, amely a bemeneti Img képadatot blokkokra osztja fel, és a kódolást minden egyes blokkon elvégzi, továbbá amely tartalmaz egy 101 mozgásbecslõ egységet, egy 102 pixelinterpolációs egységet, 103 különbségképzõ egységet, egy 104 képkódoló egységet, 105 képdekódoló egységet, 106 összeadó egységet, 107 változó hosszúságú kódolóegységet, 108 képtároló puffert és 109 kapcsolót. A mozgóképkódoló berendezésnek megadunk egy olyan DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számot, amely egy több referenciaképen alapuló interpolációs predikció felhasználásával kódolt blokkhoz használandó referenciaképek egyikének kijelölésére szolgál. A több referenciaképen alapuló interpolációs predikció végrehajtásakor a 10 mozgásbecslõ egység a mozgásbecslést úgy végzi, hogy a két referenciakép közül az egyiket a bementi adatként megadott DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számmal jelölt referenciaképként rögzíti. A 101 mozgásbecslõ egység kimenetén megjelelõ RefNo1 referenciakép-szám ezért ugyanazt az értéket tartalmazza, mint amit a DefRefNo alapértelmezett referenciakép-szám jelöl. A 107 változó hosszúságú kódolóegység változó hosszúságú kódolást végez az ERes kódolt különbségadaton, a PredType predikciótípuson, a RefNo2 referenciakép-számon, az MV1, MV2 mozgásvektorokon, valamint a DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számon, és azokból Str kódolt mozgóképadatot állít elõ a kimenetén. A továbbiakban a fent ismertetett felépítésû kódolóberendezés mûködését ismertetjük abban az esetben, amikor az aktuális blokk predikciótípusa a több referenciaképen alapuló interpolációs predikció. Az Img képadatot blokkonként tápláljuk be a 101 mozgásbecslõ egységbe és a 103 különbségképzõ egységbe. A 105 mozgásbecslõ egység meghatározza a betáplált aktuális blokk predikciótípusát, és kimenetén megadja a predikciótípust a 109 kapcsolónak és a 107 változó hosszúságú kódolóegységnek. Amennyiben a PredType predikciótípus több referenciaképen alapuló interpolációs predikciót határoz meg, a 101 mozgásbecslõ egység a két referenciakép közül kiválasztja azt, amelyiket kijelöl a betáplált DefRefNo referenciakép-szám, továbbá meghatározza a másik referenciaképet, valamint meghatározza az említett két referenciaképhez az MV1 és MV2 mozgásvektorokat. A 101 mozgásbecslõ egység ezután a RefNo2 referenciakép-számot, valamint az MV1 és MV2 mozgásvektorokat továbbítja a 108 képtároló pufferhez, a 107 változó hosszúság kódolóegységhez, továbbá a Ref- No1 referenciakép-számot a 108 képtároló puffernek Az DefRefNo alapértelmezett referenciakép-szám a 101 mozgásbecslõ egységtõl továbbítható a 107 változó hosszúságú kódolóegységnek is. Ezt követõen a 108 képtároló puffer a RefNo1 referenciakép-szám és MV1 mozgásvektor alapján elõállít egy RefBlk1 referenciablokkot, valamint a RefNo2 referenciakép-szám és az MV2 mozgásvektor alapján egy RefBlk2 referenciablokkot, melyeket a 102 pixelinterpolációs egységnek továbbít. A 102 pixelinterpolációs egység a két RefBlk1 és RefBlk2 referenciablokkokra vonatkozóan interpolálja a pixeleket egy átlagérték felhasználásával, és kimenetként elõállít egy RefPol interpolált blokkot. Ez esetben a 101 mozgásbecslõ egység által megállapított predikciótípus a több referenciaképen alapuló interpolációs predikció, így a 109 kapcsolót 1 állásba kapcsoljuk, és az RefPol interpolált blokkot Pred prediktív képadatként a 103 különbségképzõ egységhez és a 106 összeadó egységhez továbbítjuk. A 103 különbségképzõ egység a Pred prediktív képadatot kivonja a bemeneti Img képadatból, és a kimenetén keletkezõ Res különbségi adatot a 104 képkódoló egységnek továbbítja. A 104 képkódoló egység a beérkezõ Res különbségi adaton képkódolási eljárást, például ortogonális transzformációt és kvantálást végez, és a kimenetén elõállítja az ERes kódolt különbségi adatot, melyet a 105 képdekódoló egységnek és a 107 változó hosszúságú kódolóegységnek továbbít. A 105 képdekódoló egység képdekódoló eljárást, például inverz kvantálást és inverz ortogonális transzformációt hajt végre a betáplált kódolt ERes különbségi adaton, és a kimenetén megjelenõ DRes dekódolt különbségi adatot a 106 összeadó egységnek továbbítja. A 106 összeadó egység összeadja a DRes dekódolt különbségi adatot és a Pred prediktív képadatot, és kimenetén elõállítja a Recon rekonstruált képadatot. A késõbbi képközi predikció során a Recon rekonstruált képadaton kívül referenciaként használható adatot eltároljuk a 108 képtároló pufferben. A 107 változó hosszúságú kódolóegység változó hosszúságú kódolást hajt végre a betáplált ERes kódolt különbségi adaton, a PredType predikciótípuson, a RefNo2 referenciakép-számon, valamint az Ref- No2 blokkokhoz tartozó MV1, MV2 mozgásvektoron, és kimenetén Str kódolt mozgóképadatot állít elõ. A DefRefNo alapértelmezett referenciakép-szám által megjelölt képként bármelyik kép kiválasztható a 108 képtároló pufferben eltárolt képek közül. E tekintetben a 108 képtároló pufferben lévõ képek közül például az alábbi képek jöhetnek szóba: az aktuális képhez legközelebbi megjelenítési sorrend információval rendelkezõ kódolt kép, az aktuális képet megelõzõen ahhoz legközelebbi megjelenítési sorrend információval rendelkezõ kódolt kép, az aktuális képet követõen ahhoz legközelebbi megjelenítési sorrend információval rendelkezõ kódolt kép stb. Az elõbbihez hasonlóan szóba jöhetnek továbbá az alábbi képek: az aktuális képhez a kódolási sorrendben legközelebbi kép; az aktuális képnél korábbi megjelenítési sorrend információval rendelkezõ, az aktuális kép- 7

8 1 HU T hez a kódolási sorrendben legközelebbi kép; az aktuális képnél korábbi megjelenítési sorrend információval rendelkezõ, a kódolási sorrendjében az aktuális képhez legközelebbi kép; az aktuális képnél késõbbi megjelenítési sorrend információval rendelkezõ, a kódolási sorrendben az aktuális képhez legközelebbi kép stb. A 7. ábrán az elsõ kiviteli alakhoz tartozó kódolt mozgókép formátumának elvi felépítése látható. A hagyományos mozgóképkódoló berendezés által használt kódolt mozgóképnek a 3. ábrán látható adatformátumában szereplõ adatokkal azonos adatokat azonos hivatkozási jelekkel láttuk el a 7. ábrán, és a leírást ennek megfelelõen lerövidítjük. A jelen találmány szerinti kódolt mozgókép adatformátuma és a hagyományos mozgóképkódoló berendezés által használt adatformátum között az a különbség, hogy a találmány esetében minden egyes képhez tartozik egy DefRefNo alapértelmezett referenciakép-szám, és a több referenciaképen alapuló interpolációs predikció felhasználásával kódolt blokk kódolt adatában csak egyetlen adat tartalmazza a referenciakép-számot. A fent említett kiviteli alaknál a kódolás hatékonysága javítható, mivel a rögzített referenciakép-szám szükségtelenné teszi a blokkonként történõ kódolást. Ennek oka, hogy referenciaképként minden egyes blokk esetén kép választható ki a több kódolt kép közül, és a másik referenciakép blokkonként rögzíthetõ a kódolt képek közül. A szóban forgó kiviteli alaknál minthogy egy alapértelmezett referenciakép meghatározására vonatkozó eljárásról van szó, a képszámokat hozzárendeljük a képekhez, azonban a találmány nem korlátozódik erre a megoldásra. Lehetõség van például az alapértelmezett referenciaképnek egy, az aktuális képhez tartozó képszám és az alapértelmezett referenciaképként kiválasztott képhez tartozó képszám közötti relatív különbség felhasználásával történõ meghatározására, vagy olyan információ felhasználásával, mint például egy, az alapértelmezett referenciaképet kijelölõ utasítás. A szóban forgó kiviteli alaknál csak egy referenciaképet adunk meg alapértelmezett referenciaképként, ugyanakkor a blokk kódolt adatában lévõ két referenciakép-szám mindegyike lerövidíthetõ két alapértelmezett referenciakép-szám kódolásával. A szóban forgó kiviteli alaknál a leírás a prediktív kép pixelinterpolációval történõ elõállítására szolgáló, több referenciaképen alapuló interpolációs predikciós eljárást két referenciakép felhasználása esetén ismertette. Azonos módon kezelhetõ ugyanakkor az az eset, amikor a prediktív képként szolgáló egyetlen tetszõleges képben levõ blokk felhasználásával történik egyetlen referenciaképen alapuló interpolációs predikció. Ebben az esetben szükségtelen leírni minden egyes blokk számára a referenciaképre vonatkozó információt, és ezért a referenciaképre vonatkozó információ egy közös információs területen van leírva. Ennél a kiviteli alaknál az alapértelmezett referenciakép-számok képenként vannak kódolva, azonban kódolhatók egy olyan szintaxisstruktúra felhasználásával is, amely minden egyes képsorhoz egyetlen alapértelmezett referenciakép-számot tárol el; illetve kódolhatók egy olyan szintaxisstruktúra felhasználásával, amely egy képnél levõ alacsonyabb szintû szintaxisstruktúrához referenciakép-számot tárol el. Ilyen struktúra lehet például egy több blokkból álló makroblokk, egy több makroblokkból álló szelet stb. (Második kiviteli alak) A 8. ábrán a találmány második kiviteli alakja szerinti mozgókép-dekódoló berendezés blokkvázlata látható. A hagyományos mozgókép-dekódoló berendezés 4. ábrán látható felépítését szemléltetõ blokkvázlaton szereplõ egységekkel és adatokkal megegyezõ egységeket, illetve adatokat a 8. ábrán azonos hivatkozási jelekkel láttuk el, és a leírást ennek megfelelõen lerövidítjük. A szóban forgó kiviteli alak szerinti mozgókép-dekódoló berendezés és a 4. ábrán látható hagyományos berendezés között a különbség az, hogy a találmány szerinti berendezés ki van egészítve egy 402 alapértelmezett referenciakép-számot tároló pufferrel. Amint a 8. ábrán látható, a mozgókép-dekódoló berendezés tartalmaz egy 401 változó hosszúságú dekódoló egységet, egy 402 alapértelmezett referenciaképszámot tároló puffert, egy 403 mozgáskompenzációs egységet, egy 404 képdekódoló egységet, egy 405 összeadó egységet, egy 406 pixelinterpolációs egységet, egy 407 képtároló puffert és egy 408 kapcsolót. A 401 változó hosszúságú dekódoló egység változó hosszúságú dekódolást végez a beérkezõ Str kódolt mozgóképadaton, és kimenetén ERes kódolt különbségi adatot, PredType predikciótípust, RefNo2 referenciakép-számot, MV1 és MV2 mozgásvektorokat, valamint egy DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számot szolgáltat. A dekódolt DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számon több blokknak kell osztoznia, ezért egy, a 402 alapértelmezett referenciakép-számot tároló pufferben kerül eltárolásra. A 402 alapértelmezett referenciakép-számot tároló pufferben eltárolt DefRefNo alapértelmezett referenciakép-szám RefNo1 referenciakép-számként továbbítódik a 403 mozgáskompenzációs egység bemenetére. Az alábbiakban a fent bemutatott felépítésû mozgókép-dekódoló berendezés mûködését ismertetjük abban az esetben, amikor egy aktuálisan dekódolandó blokk predikciótípusa a több referenciaképen alapuló interpolációs predikció. Az Str kódolt mozgóképadatot a 401 változó hosszúságú dekódoló egységnek továbbítjuk. A 401 változó hosszúságú dekódoló egység változó hosszúságú dekódolást végez a betáplált Str kódolt mozgóképadaton, és ennek megfelelõen az alábbi kimeneteket szolgáltatja: ERes kódolt különbségi adatot a 401 képdekódoló egység számára; RefNo2 referenciakép-számot, valamint MV1, MV2 mozgásvektorokat a 403 mozgáskompenzációs egység számára; PredType predikciótípust a 403 mozgáskompenzációs egység számára; valamint DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számot a 402 alapértelmezett referenciakép- 8

9 1 HU T2 2 számot tároló puffer számára. A 402 alapértelmezett referenciakép-számot tároló puffer RefNo1 referenciakép-számként az eltárolt DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számot továbbítja a 403 mozgáskompenzációs egységnek. Mivel a PredType predikciótípus több referenciaképen alapuló interpolációs predikciót jelöl, a 403 mozgáskompenzációs egység a kimenetén a 402 alapértelmezett referenciaszámot tároló puffertõl kapott NRef- No1 referenciakép-számot, valamint a 401 változó hosszúságú dekódoló egységtõl kapott RefNo2 referenciakép-számot és MV1, MV2 mozgásvektorokat szolgáltatja a 407 képtároló puffernek, és a referenciablokkok elõállítására ad utasítást. A 407 képtároló puffer a 406 pixelinterpolációs egység számára kimenetként elõállítja az NRefNo1 referenciakép-számok és az NMV1 mozgásvektornak megfelelõ RefBlk1 referenciablokkot, valamint az NRefNo2 referenciakép-számnak és az NMV2 mozgásvektornak megfelelõ RefBlk2 referenciablokkot. A 406 pixelinterpolációs egység a két RefBlk1 és RefBlk2 referenciablokk vonatkozásában a pixelértékeket átlagértékek felhasználásával interpolálja, és a kimenetén elõállít egy RefPol interpolált blokkot. Mivel jelen esetben a predikciótípus több referenciaképen alapuló interpolációs predikciót jelöl, a 408 kapcsolót az 0 állásba állítjuk, és ily módon a RefPol interpolált blokkot egy Pred prediktív képként továbbítjuk a 405 összeadó egységnek. Másfelõl viszont az ERes kódolt különbségi adatot fogadó 404 képdekódoló egység képdekódolási eljárást, például inverz kvantálást és inverz ortogonális transzformációt hajt végre, és kimenetén elõállítja a DRes dekódolt különbségi adatot, melyet a 405 összeadó egységnek továbbít. A 405 összeadó egység összeadja DRes dekódolt különbségi adatot és a Pred prediktív képadatot, és kimenetén DImg dekódolt képadatot szolgáltat a mozgókép-dekódoló berendezés kimeneteként. A 407 képtároló puffer a DImg dekódolt képadatot tárolja a képközi predikció céljára. A mozgókép-dekódoló berendezés az Str kódolt mozgóképadatot ilyen eljárással dekódolja, és kimenetén elõállítja a DImg dekódolt képadatot. A szóban forgó kiviteli alaknál lehetõség nyílik az Str kódolt mozgóképadat megfelelõ dekódolására, amely a találmány elsõ kiviteli alakjánál ismertetett mozgókép-dekódolási eljárást használó mozgóképkódoló berendezés felhasználásával van kódolva (Harmadik kiviteli alak) A 9. ábrán a találmány harmadik kiviteli alakja szerinti mozgóképkódoló berendezés blokkvázlata látható. Az ábrán a mozgóképkódoló berendezés 6. ábrán látható kiviteli alakjának blokkvázlatában szereplõ egységekkel azonos módon mûködõ egységeket, illetve azonos adatokat azonos hivatkozási jelekkel láttuk el, és így a leírást lerövidítjük. A szóban forgó kiviteli alaknál a mozgóképkódoló berendezés az elsõ kiviteli alakhoz képes tartalmaz egy további 201 alapértelmezett referenciakép-számot elõállító egységet is. A 201 alapértelmezett referenciakép-számot elõállító egység egy DefRefNo alapértelmezett referenciaszámot állít elõ egy elõre meghatározott eljárás alkalmazásával, és azt kimenetén a 101 mozgásbecslõ egységnek továbbítja. A 101 mozgásbecslõ egység mozgásbecslést hajt végre a referenciaképek közül a bemenõ DefRefNo alapértelmezett referenciakép-szám által jelzett referenciakép rögzítésével, amennyiben több referenciaképen alapuló interpolációs predikciót végzünk, akárcsak az elsõ kiviteli alak szerinti mozgóképkódoló berendezés esetében. A 202 változó hosszúságú kódolóegység változó hosszúságú kódolást végez az ERes kódolt különbségi adaton, a PredType predikciótípuson, a RefNo2 referenciakép-számon, valamint az MV1, MV2 mozgásvektorokon, és kimenetén elõállítja a Str2 kódolt mozgóképadatot. A DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számnak a 201 alapértelmezett referenciakép-számot elõállító egység által történõ elõállítási eljárásaként például az alábbi eljárások alkalmazhatók. Az elsõ eljárás során egy DefRefNo alapértelmezett referenciaképszámként egy olyan képszámot határozunk meg, amely a 108 képtároló pufferben tárolt kódolt képek közül az aktuális kép megjelenítési sorrend információjához legközelebbi megjelenítési sorrend információval rendelkezik. A második eljárás során a DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számként annak a képnek számát határozzuk meg, amely a 108 képtároló pufferben tárolt kódolt képek közül az aktuális képet közvetlenül megelõzõ megjelenítési sorrend információval rendelkezik. A harmadik eljárás során a DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számként annak a képnek a számát határozzuk meg, amely a 108 képtároló pufferben tárolt kódolt képek közül az aktuális képet közvetlenül követõ megjelenítési sorrend információval rendelkezik. A negyedik eljárás során a DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számként annak a képnek a számát határozzuk meg, amely a 108 képtároló pufferben tárolt kódolt képek közül az aktuális kép kódolási sorrendjéhez legközelebbi kódolási sorrenddel rendelkezik. Az ötödik eljárás során a DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számként annak a képnek a számát határozzuk meg, amely a 108 képtároló pufferben tárolt kódolt képek közül a kódolás sorrendjében az aktuális képet közvetlenül megelõzi. A hatodik eljárás során a DefRefNo alapértelmezett referenciaképszámként annak a képnek a számát határozzuk meg, amely a 108 képtároló pufferben tárolt kódolt képek közül a kódolás sorrendjében az aktuális képet közvetlenül követi. A mozgóképkódoló berendezés szóban forgó kiviteli alakja által kódolt mozgókép adatformátuma a 10. ábrán látható, ahol a kódolt mozgókép adatformátumából a 7. ábrán látható DefRefNo alapértelmezett referenciakép-szám el van hagyva. Így a DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számot nem kell kódolni, ami javítja a kódolási hatékonyságát. A fent említett kiviteli alaknál egy olyan eljárást ismertettünk, amely egy alapformátumon a kódolást az alapértelmezett képre vonatkozó információ leírása nélkül, az alapértel- 9

10 1 HU T2 2 mezett referenciakép meghatározására szolgáló bármelyik, tetszõlegesen megválasztott eljárás megvalósításával hajtja végre. Ugyanakkor lehetõség van a különbözõ eljárások közötti váltásra egy alapértelmezett referenciakép képenként történõ meghatározásához. Ez megvalósítható például az alábbi azonosítók egyikének kódolásával: olyan azonosító, amely olyan eljárást jelöl, amely alapértelmezett referenciaképként egy olyan, megjelenítési idõ információval rendelkezõ képet választ ki, amely a képtároló pufferben eltárolt kódolt képek közül a legközelebb van az aktuális képhez; olyan azonosító, amely olyan eljárást jelöl, amely alapértelmezett referenciaképként azt a megjelenítési idõ információval rendelkezõ képet választja ki, amely a képtároló pufferben eltárolt kódolt képek közül az aktuális képet közvetlenül megelõzi; és olyan azonosító, amely olyan eljárást jelöl, amely alapértelmezett referenciaképként azt a megjelenítési idõ információval rendelkezõ képet választja ki, amely a képtároló pufferben eltárolt kódolt képek közül az aktuális képet közvetlenül követi. A 11. ábra egy ilyen esetben használatos mozgóképkódoló berendezés blokkvázlatát szemlélteti. A 203 alapértelmezett referenciakép-számot elõállító egység egy olyan Ident-azonosítót szolgáltat a kimenetén, amely egy olyan eljárást jelöl, amely a 204 változó hosszúságú kódolóegység számára egy alapértelmezett referenciaképet választ ki, ahogy az a 11. ábrán látható. A 204 változó hosszúságú kódolóegység változó hosszúságú kódolást végez az ERes különbségi adaton, a PredType predikciótípuson, a RefNo referenciaképen, az MV1 és MV2 mozgásvektorokon, valamint az Ident-azonosítón, és kimenetén az Str3 kódolt mozgóképadatot szolgáltatja. Ebben az esetben a 7. ábrán látható DefRefNo alapértelmezett referenciakép-szám helyett, amely az alapértelmezett referenciaképet közvetlenül specifikáló információ, az adatformátum egy Ident-azonosítót tartalmaz az alapértelmezett referenciakép kiválasztására szolgáló eljárás kijelölésére, ahogy az a 12. ábrán látható. Hasonló módon lehetõség van egy olyan azonosító kódolására, amely egy olyan eljárást jelöl, amely alapértelmezett referenciaképként egy olyan képet választ ki, amely a képtároló pufferben eltárolt kódolt képek közül a kódolási sorrendben a legközelebb van az aktuális képhez; vagy egy olyan azonosítót, amely egy olyan eljárást jelöl, amely alapértelmezett referenciaképként a képtároló pufferben eltárolt kódolt képek közül azt a képet választja ki, amely korábbi megjelenítési idõ információval rendelkezik és a kódolási sorrendben az aktuális képhez legközelebbi; vagy egy olyan azonosítót, amely egy olyan eljárást jelöl, amely alapértelmezett referenciaképként a képtároló pufferben eltárolt kódolt képek közül azt a képet választja ki, amely késõbbi megjelenítési idõ információval rendelkezik és a kódolási sorrendben az aktuális képhez legközelebbi. Az említett eljárással elõállított kódolt mozgóképadat a dekódoló eljárás felhasználásával dekódolható, ahol a kódolt mozgóképi adat a negyedik kiviteli alak szerinti struktúrával rendelkezik, amit az alábbiakban ismertetünk Amint a 7. ábrán látható, lehetõség van egy alapértelmezett referenciaképet kijelölõ DefRefNo alapértelmezett referenciakép-szám kódolására is egy, az aktuális kép képszáma és az alapértelmezett referenciaképként kiválasztott kép képszáma közötti különbségi érték kódolása, illetve egy alapértelmezett referenciaképet kijelölõ információ, például egy utasítás, kódolása céljából. A 13. ábrán egy ilyen esetben használható mozgóképkódoló berendezés blokkvázlata látható. A 205 alapértelmezett referenciakép-számot elõállító egység a kimenetén DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számot állít elõ a 206 változó hosszúságú kódolóegység számára, ahogy ez a 13. ábrán látható. A 206 változó hosszúságú kódolóegység változó hosszúságú kódolást végez az ERes kódolt különbségi adaton, a PredType predikciótípuson, a RefNo2 referenciakép-számon, az MV1, MV2 mozgásvektorokon, valamint a DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számon, és kimenetén elõállítja az Str4 kódolt mozgóképadatot. Ebben az esetben az adatformátum azonos a 7. ábrán látható adatformátummal. Az említett eljárás alkalmazásával elõállított kódolt mozgóképi adat a második kiviteli alaknál ismertetett struktúrájú dekódoló eljárás alkalmazásával dekódolható. (Negyedik kiviteli alak) A 14. ábrán a találmány negyedik kiviteli alakjának megfelelõ mozgókép-dekódoló berendezés blokkvázlata látható. A második kiviteli alak szerinti mozgóképdekódoló berendezés 8. ábrán látható blokkvázlatán szereplõ egységekkel és adatokkal azonos módon mûködõ egységek és adatok a 14. ábrán azonos hivatkozási jelekkel vannak ellátva, és a leírást ennek megfelelõen lerövidítjük. A szóban forgó kiviteli alak szerinti mozgókép-dekódoló berendezés a második kiviteli alak felépítését szemléltetõ ábrán látható 402 alapértelmezett referenciakép-számot tároló puffer helyett egy 502 alapértelmezett referenciakép-számot elõállító egységet tartalmaz. Az 501 változó hosszúságú dekódoló egység változó hosszúságú dekódolást végez a bemenetére érkezõ Str2 kódolt mozgóképadaton, és kimenetén elõállítja az ERes kódolt különbségi adatot, a PredType predikciótípust, a RefNo2 referenciakép-számot, valamint az MV1, MV2 mozgásvektorokat. Az 502 alapértelmezett referenciakép-számot elõállító egység a harmadik kiviteli alaknál ismertetett 201 alapértelmezett referenciakép-számot elõállító egységgel azonos módon állít elõ egy DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számot, és a DefRefNo alapértelmezett referenciakép-számot DefRefNo1 referenciakép-számként a 403 mozgáskompenzációs egységnek továbbítja. A fent ismertetett kiviteli alaknál lehetõvé válik a Str2 kódolt mozgóképi adat megfelelõ dekódolása, amely egyébként a harmadik kiviteli alaknál ismertetett, találmány szerinti mozgóképkódoló eljárást alkalmazó mozgóképkódoló berendezéssel lett kódolva. Az alábbiakban bemutatásra kerülõ mozgókép-dekódoló berendezés kialakítását arra az esetre vonatko- 10

11 1 HU T2 2 zóan ismertetjük, amikor egy alapértelmezett referenciakép kiválasztását végzõ eljárást jelölõ Ident-azonosítót tartalmazó Str3 kódolt mozgóképi adat dekódolását is el kell végezni, amit a harmadik kiviteli alaknál ismertettünk. A 15. ábra egy ebben az esetben használható mozgókép-dekódoló berendezés blokkvázlatát szemlélteti. Az 503 változó hosszúságú dekódoló egység változó hosszúságú dekódolást végez a beérkezõ Str3 kódolt mozgóképi adaton, és amint a 15. ábrán látható, kimenetén az ERes kódolt különbségi adatot, a PredType predikciótípust, a RefNo2 referenciakép-számot, az MV1, MV2 mozgásvektorokat, valamint az alapértelmezett referenciakép kiválasztására szolgáló eljárást megadó Ident-azonosítót szolgáltatja. Az 504 alapértelmezett referenciakép-számot elõállító egység az 503 változó hosszúságú dekódoló egységtõl kapott azonosító által kijelölt, az alapértelmezett referenciakép kiválasztására szolgáló eljárás felhasználásával elõállít egy DefRefNo alapértelmezett referenciaképszámot,és a DefRefNo alapértelmezett referenciaképszámot RefNo1 referenciakép-számként a 403 mozgáskompenzációs egységnek továbbítja. Ily módon lehetõvé válik Az Str3 kódolt mozgóképi adat megfelelõ dekódolása, amely a harmadik kiviteli alak korábban említett módon tartalmazza az alapértelmezett referenciakép kiválasztására szolgáló eljárást kijelölõ Identazonosítót. (Ötödik kiviteli alak) Ennél a kiviteli alaknál egy közvetlen módot használó kódolást ismertetünk, amikor is a kódolást csak azokra a képekre való hivatkozással hajtjuk végre, amelyek mindegyike az aktuális képnél korábbi megjelenítési sorrend információval rendelkezik. A 16. ábrán a találmány ötödik kiviteli alakjának megfelelõen egy olyan folyamatábra látható, amely a több referenciakép felhasználásával végzett közvetlen módot szemlélteti, ahol mindegyik referenciakép az aktuális képnél korábbi megjelenítési sorrend információval rendelkezik. Az ábrán a Pic kép az aktuálisan kódolandó képet jelöli, a Ref1 és Ref2 képek a referenciaképeket jelölik, a Blk blokk az aktuálisan kódolandó blokkot jelöli, a Blk0 blokk pedig a Ref1 referenciakép egy olyan blokkját jelöli, amely az aktuális Blk blokkal azonos helyen található. Az MV01 mozgásvektor elõreirányuló referenciaképet jelöl, melyet a Blk0 blokk kódolásához használunk, a Ref3 kép egy, az MV01 mozgásvektorhoz használt referenciaképet jelöl, az MV1 mozgásvektor a Ref1 referenciaképre vonatkozó mozgásvektor, az MV2 mozgásvektor a Ref2 referenciaképhez tartozó mozgásvektor, a RefBlk1 blokk egy olyan referenciablokk, amelyre az MV1 mozgásvektor hivatkozik, végül a RefBlk2 blokk egy olyan referenciablokk, amelyre az MV2 mozgásvektor hivatkozik. Referenciaképekként a képtároló pufferben eltárolt kódolt képek közül azt a két korábbi megjelenítési sorrend információval rendelkezõ képet választjuk ki, amely az aktuális képhez a legközelebb, illetve a második legközelebb van. Amennyiben feltételezzük, hogy az aktuális Pic kép megjelenítési sorrend információja és a Ref1 referenciakép megjelenítési információja közötti különbségi értéket TRD1 jelöli, a Ref1 referenciakép és a Ref3 referenciakép megjelenítési sorrend információja közötti különbségi értékek TRD2 jelöli, illetve az aktuális Pic kép és a Ref2 referenciakép megjelenítési sorrend információja közötti különbségi értéket TRD3 jelöli, az aktuális blokk kódolásához szükséges MV1 és MV2 mozgásvektorokat az alábbi egyenletek felhasználásával számíthatjuk ki. MV1=MV01x(TRD1/TRD2) (A egyenlet) MV2=MV01x(TRD3/TRD2) (B egyenlet). A fent ismertetett eljárás alkalmazásával meghatározhatók a közvetlen mód alkalmazása esetén a referenciaképek és a mozgásvektorok. A fent említett H.264 szabványban olyan eljárást ismertetnek, ahol a képtároló pufferben eltárolandó képeket explicit módon jelölik azáltal, hogy a kódolt mozgóképadatban a kódolt képeknek a képtároló pufferbe történõ eltárolására, illetve abból történõ eltávolítására vonatkozó vezérlési információt helyeznek el. Ilyen vezérlés esetén kialakulhat az a helyzet, hogy a képtároló pufferben csak az aktuális képnél késõbbi megjelenítési sorrend információval rendelkezõ képek kerülnek eltárolásra. Amennyiben a képtároló pufferben csak az aktuális képnél késõbbi megjelenítési sorrend információval rendelkezõ képek vannak eltárolva, az alábbiakban bemutatásra kerülõ eljárás használható, amely közvetlen módot alkalmaz egy olyan képre, amelyen egy, több referenciaképen alapuló interpolációs predikció lett végrehajtva. A 17. ábrán a találmány ötödik kiviteli alakjának megfelelõen az aktuális képnél késõbbi megjelenítési sorrend információval rendelkezõ referenciaképek felhasználásával végrehajtott közvetlen mód folyamatábrája látható. Ez esetben a Pic kép az aktuálisan kódolandó képet, a Ref1 és Ref2 képek a referenciaképeket, a Blk blokk az aktuálisan kódolandó blokkot, a Blk0 blokk a Ref1 referenciaképben lévõ, az aktuális Blk blokkal egy helyen található blokkot jelöli. Az MV01 mozgásvektor a Blk0 blokk kódolásához használt elõremutató referencia-mozgásvektor, az MV1 mozgásvektor a Ref1 referenciaképhez tartozó mozgásvektor, az MV2 mozgásvektor pedig a Ref2 referenciaképhez tartozó mozgásvektor. A RefBlk1 blokk az MV1 mozgásvektor általi hivatkozott referenciablokkot jelöli, a RefBlk2 blokk pedig az MV2 mozgásvektor által hivatkozott referenciablokkot jelöli. Referenciaképként a képtároló pufferben eltárolt kódolt képek közül azt a két képet választjuk ki, amelyek megjelenítési sorrend információja az aktuális képénél késõbbi, és amelyik az aktuális képhez a legközelebb, ill. második legközelebb van. Amennyiben az aktuális Pic kép és a Ref1 referenciakép megjelenítési sorrend információja közötti különbségi értéket TRD1, a Ref1 referenciakép és a Ref3 referenciakép megjelenítési sorrend információja közötti különbségi értéket TRD2, az aktuális Pic kép és a Ref2 referenciakép megjelenítési sorrend információja közötti különbségi értéket TRD3 jelöli, az aktuális blokk kódolásához fel- 11

12 1 HU T használandó MV1 és MV2 mozgásvektorok az alábbi egyenletek (C és D egyenlet) felhasználásával számítható ki. MV1= MV01x(TRD1/TRD2) (C egyenlet) MV2= MV01x(TRD3/TRd2) (D egyenlet). A fent ismertetett eljárás alkalmazásával közvetlen mód használata esetén kiszámíthatók a referenciaképek és a mozgásvektorok. A 6. ábrán látható mozgóképkódoló berendezés által végrehajtott, fentiekben ismertetett közvetlen módú képfeldolgozást a 101 mozgásbecslõ egység hajtja végre. A 8. ábrán látható mozgókép-dekódoló berendezés által végrehajtott folyamatot ugyanakkor a 403 mozgáskompenzációs egység hajtja végre. Így a szóban forgó kiviteli alak kapcsán ismertetett közvetlen módot alkalmazó mozgóképkódoló berendezés lehetõvé teszi a közvetlen mód alkalmazását abban az esetben is, amikor a képtároló puffer csak az aktuális képnél korábbi vagy csak annál késõbbi megjelenítési sorrend információval rendelkezõ kódolt képeket tárol, és ezáltal a kódolás hatékonysága javítható, mivel a referenciaképek és a mozgásvektorok elhagyhatók. A szóban forgó kiviteli alak kapcsán ismertetett közvetlen módú mûködésre alkalmas mozgóképdekódoló berendezés az említett kiviteli alak kapcsán ismertetett, közvetlen módú mûködésre alkalmas mozgóképkódoló berendezés által elõállított kódolt mozgóképadat dekódolására alkalmas. A skip mód olyan esetként definiálható, ahol a szóban forgó kiviteli alaknak megfelelõen a közvetlen mód használatával kiszámított referenciaképek és mozgásvektorok felhasználásával végrehajtott képközi predikcióval elõállított ERes kódolt különbségi adat értéke 0. A jelen kiviteli alak szerinti közvetlen mód lehetõvé teszi a közvetlen mód alkalmazását abban az esetben is, amikor a képtároló pufferben csak olyan kódolt képek vannak eltárolva, amelyek megjelenítési sorrend információja korábbi, ill. késõbbi az aktuális képénél, ezért a skip mód jól alkalmazható az ilyen esetben. A fent ismertetett skip módban is mûködõ mozgógép-dekódoló berendezés lehetõvé teszi a skip mód alkalmazását, és ezáltal javíthatja a kódolás hatékonyságát. A jelen kiviteli alak kapcsán ismertetett közvetlen módban mûködtethetõ mozgókép-dekódoló berendezés képes dekódolni a jelen kiviteli alak kapcsán ismertetett, közvetlen módban mûködõ mozgóképkódoló berendezés által elõállított, kódolt mozgóképadatot. Amint azt a fentiekben a 16. és 17. ábra kapcsán ismertettük, a Ref1 referenciaképhez tartozó mozgásvektor szabadon megválasztható, továbbá a mozgásvektor és a fent említett MV2 mozgásvektor különbségi vektora szintén kódolható. Hasonló módon a Ref2 képhez tartozó mozgásvektor is szabadon megválasztható, továbbá a mozgásvektor és fent említett MV2 mozgásvektor különbségi vektora szintén kódolható. A jelen kiviteli alaknál a fent ismertetett skip módot használjuk, amivel a képtároló pufferben csak az aktuális képnél korábbi, ill. késõbbi megjelenítési sorrend információval rendelkezõ kódolt képek vannak eltárolva. A képtároló pufferben eltárolt képek közül azonban kiválasztható az aktuális képhez legközelebbi vagy második legközelebbi megjelenítési sorrend információval rendelkezõ kép is. Az eljárás módosítható úgy, hogy a jelen kiviteli alak kapcsán ismertetett skip módot adaptáljuk arra az esetre, amikor mindkét kiválasztott kép az aktuális képnél korábbi, illetve késõbbi megjelenítési sorrend információval rendelkezõ kép. (Hatodik kiviteli alak) A korábban említett H.264 szabványban a több referenciaképen alapuló interpolációs predikcióval elõállított képnél a skip mód azt jelzi, hogy a közvetlen módot használó képközi predikció eredményeként kapott kódolt különbségi adat értéke 0. Ezzel ellentétben a találmány szerinti mozgóképkódoló berendezés és mozgókép-dekódoló berendezés a skip módban mûködõ predikciós eljárásként olyan képközi predikciót alkalmaz, amely a képtároló pufferben lévõ kódolt képek közül azt a képet használja referenciaképként, amelynek megjelenítési sorrend információja a legközelebbi az aktuális kép megjelenítési sorrend információjához. A 18. ábrán a találmány hatodik kiviteli alakjának megfelelõen a skip módot használó képközi predikció folyamatábrája látható. Ennél a példánál a Pic kép az aktuálisan kódolandó képet, a Ref1 kép a megjelenítési sorrend információja alapján az aktuális képet közvetlenül megelõzõ kódolt képet, a Ref2 kép a megjelenítési sorrend információja alapján az aktuális képet közvetlenül követõ kódolt képet, a Blk blokk az aktuálisan kódolandó blokkot, az MV1 mozgásvektor a Ref1 képhez tartozó, 0 értéket jelzõ mozgásvektort, míg a RefBlk1 blokk az MV1 mozgásvektor által hivatkozott referenciablokkot jelöli. Ezenkívül az aktuális Pic kép és a Ref1 kép megjelenítési sorrend információja közötti különbségi értéknek, vagyis a TRD1 értéknek kisebbnek kell lennie az aktuális Pic kép és a Ref2 kép megjelenítési információ közötti különbségi értéknél, vagyis a TRD2 értéknél. Ennél a kiviteli alaknál referenciaképként azt a képet használjuk, amelynek megjelenítési sorrend információja a legközelebbi az aktuális képéhez. A 18. ábrán az aktuális kép megjelenítési sorrend információjához legközelebbi megjelenítési információval rendelkezõ kép az Ref1 kép. Az Ref1 képhez tartozó MV1 mozgásvektor 0 értéket jelöl a képen belül mind függõleges, mind pedig vízszintes irányban, és az MV1 mozgásvektor által hivatkozott RefBlk1 referenciablokkot használja prediktív képként. Egy ilyen predikciós eljárás alkalmazása esetén a referenciaképeket és a mozgásvektorokat egyedül a mozgóképkódoló berendezés és a mozgókép-dekódoló berendezés határozza meg, így a kódolt mozgóképi adatban szükségtelen elhelyezni a referenciaképeket azonosító információt, valamint a mozgásvektorokat. Amennyiben a skip módot olyan esetként definiáljuk, ahol a fent említett képközi predikció eredményeként kapott kódolt különbségi adat értéke 0, elegendõ csak a skip módot jelzõ predikciótípus megadása és továbbítása a skip móddal feldolgozott blokkhoz tartozó kódolt adatban. 12

13 1 HU T2 2 A szóban forgó kiviteli alaknál referenciaképként a képtároló pufferben eltárolt kódolt képek közül azt a képet választjuk, amelynek megjelenítési sorrend információja a legközelebbi az aktuális képéhez. Referenciaképként azonban kiválasztható az a kép is a képtároló pufferben tárolt kódolt képek közül, amelynek megjelenítési sorrend információja korábbi, mint az aktuális képé és a legközelebb áll ahhoz. A szóban forgó kiviteli alaknál referenciaképként az a kép is kiválasztható a képtároló pufferben lévõ kódolt képek közül, amelynek megjelenítési sorrend információja a legközelebb áll az aktuális képéhez. Referenciaképként azonban az a kép is kiválasztható a képtároló pufferben lévõ kódolt képek közül, amely a megjelenítési sorrend információját tekintve közvetlenül az aktuális kép után következik. Bármely fent említett kiviteli alaknál a képek megjelenítési sorrend információja egy olyan érték, amely a képek megjelenítési idõpontját jelzi, vagy olyan információ, amely a képek relatív megjelenítési sorrendjét jelöli. A fent említett kép egyaránt jelenthet keretet vagy mezõt; a keretet keretkódolásnál használjuk, míg a mezõt interlace kódolásnál (mezõkódolásnál) használjuk. A fent említett kiviteli alakoknál ugyanaz az eljárás hajtható végre abban az esetben is, amikor interlace kódolást végzünk egy képnek két mezõ formájában, nevezetesen egy felsõ mezõ és egy alsó mezõ formájában történõ kódolásakor. Az interlace kódolásnál a kódolás hatékonysága tovább javítható, mivel a referenciakép-szám megduplázódik. Ebben az esetben az aktuális képpel azonos attribútummal rendelkezõ kép használható elsõdlegesként. Ez azt jelenti, hogy amikor az aktuális kép egy felsõ mezõ, a felsõ mezõ kap prioritást a DefRefNo alapértelmezett referenciaképszám által jelzett képként történõ felhasználásra. Másfelõl viszont, ha az aktuális egy alsó mezõ, akkor pedig az alsó mezõ kap prioritást a DefRefNo alapértelmezett referenciakép-szám által jelzett képként történõ felhasználásra (Hetedik kiviteli alak) A fentiekben bemutatott bármelyik kiviteli alaknál ismertetett feldolgozás könnyen elvégezhetõ egy független számítógépes rendszerben azáltal, hogy eltároljuk az egyes kiviteli alakoknál ismertetett képkódolási/dekódolási eljárást megvalósító programot egy adathordozó közegen, például hajlékony lemezen vagy más hasonló eszközön. A 19A., 19B. és 19C. ábra a fent említett kiviteli alakoknál ismertetett kódoló/dekódoló eljárást megvalósító programoknak a számítógépes rendszerben való rögzítésére szolgáló adathordozó közeget szemlélteti. A 19B. ábra egy hajlékony lemez elölnézetét, annak keresztmetszeti szerkezetét és magát a hajlékony lemezt szemlélteti, míg a 19A. ábra egy adatrögzítõ közeg fõ elemeként szolgáló hajlékony lemez fizikai kialakítására mutat be egy példát. Az FD hajlékony lemez egy F tokban van elhelyezve, és számos Tr sávot tartalmaz, melyek koncentrikusan helyezkednek el a lemez felületén a kerületétõl a belseje felé, és mindegyik sáv fel van osztva 16 Se szektorra a kör mentén. Így a program az FD hajlékony lemezen egy hozzárendelt területen van eltárolva. A 19C. ábra a programnak az FD hajlékony lemezen történõ rögzítésének, valamint a program reprodukálásának módját szemlélteti. A programnak az FD hajlékony lemezen történõ rögzítésekor a Cs számítógéprendszer egy FDD hajlékonylemez-meghajtón keresztül ír a programba. Amennyiben a kódolóberendezés és a dekódoló berendezés a hajlékony lemezen lévõ program felhasználásával van létrehozva a számítógép-rendszerben, a programot kiolvassuk a hajlékony lemezrõl, majd az FDD hajlékonylemez-meghajtón keresztül a számítógéprendszernek továbbítjuk. A fenti ismertetés azon a feltételezésen alapul, hogy az adathordozó közeg egy rugalmas lemez, azonban ugyanaz a feldolgozás megvalósítható optikai lemez felhasználásával is. Sõt az adathordozó közeg nem korlátozódik hajlékony lemezre vagy optikai lemezre, hanem bármilyen más, program rögzítésére alkalmas közeg, például egy IC kártya vagy ROM-kazetta is lehet. A továbbiakban a fent említett kiviteli alakoknál ismertetett képkódoló/dekódoló eljárások alkalmazásait és az azokat használó rendszert ismertetjük. A 20. ábra egy ex100 tartalomszolgáltató rendszer elrendezését szemléltetõ blokkvázlat. A kommunikációs szolgáltatást nyújtó terület a kívánt méretû cellákra van felosztva,és a helyhez között vezeték nélküli állomásokként kialakított ex107 ex110 cellaállomások a megfelelõ cellákban vannak elhelyezve. Az ex100 tartalomszolgáltató rendszer különbözõ berendezésekhez, például ex111 számítógéphez, ex112 digitális személyi titkárhoz (PDA), ex113 kamerához, ex114 mobiltelefonhoz és egy kamerával rendelkezõ ex115 mobiltelefonhoz kapcsolódik például az ex101 interneten, egy ex102 internetszolgáltatón vagy egy ex104 telefonhálózaton, valamint az ex107 ex110 cellaállomásokon keresztül. Az ex100 tartalomszolgáltató rendszer azonban nem korlátozódik a 20. ábrán látható elrendezésre, és az ábrán látható eszközök bármelyik kombinációjával összeköttetésben állhat. Ezenkívül bármelyik eszköz nemcsak az ex107 ex110 cellaállomásokon keresztül, hanem közvetlenül is kapcsolódhat az ex104 telefonhálózathoz. Az ex113 kamera egy videofelvétel készítésére alkalmas berendezés, például digitális videokamera. Az ex114 mobiltelefon az alábbi rendszerek bármelyikében használható celluláris telefon lehet: digitális személyi kommunikációs (PDC) rendszer, kódosztásos többszörös hozzáférésû (CDMA) rendszer, szélessávú kódosztásos többszörös hozzáférésû (W¹CDMA) rendszer, globális mobilkommunikációs (GSM) rendszer, személyi kézitelefon rendszer (PHS) vagy más hasonló rendszer. Az ex113 kamerához az ex104 telefonhálózaton, valamint az ex109 cellaállomáson keresztül egy ex103 streaming szerver kapcsolódik, ami az ex113 ka- 13

14 1 HU T mera segítségével a felhasználó által továbbított kódolt adatok alapján élõ adást közvetít vagy hasonló folyamatot valósít meg. Akár az ex113 kamera, akár az adatokat továbbító szerver vagy más hasonló eszköz is kódolhatja az adatokat. Az ex116 kamera által rögzített mozgókép az ex111 számítógépen keresztül továbbítható a 103 streaming szervernek. Ebben az esetben akár az ex116 kamera, akár az ex111 számítógép kódolhatja a mozgóképi adatokat. A kódolási folyamatot egy, az ex111 számítógépen levõ ex117 LSI áramkör és az ex116 kamera végzi. A képek kódolását és dekódolását végzõ szoftver bármilyen típusú adatrögzítõ közegen (például CD¹ROM¹on, hajlékony lemezen, merevlemezen) eltárolható, amelyrõl képes az adatokat kiolvasni az ex111 számítógép vagy más hasonló eszköz. Ezenkívül a kamerával ellátott ex115 mobiltelefon is továbbíthatja a mozgóképi adatokat. Az ilyen mozgóképi adatok az ex115 mobiltelefonban lévõ LSI áramkör által kódolt adatok. Az ex100 tartalomszolgáltató rendszer egy felhasználó által az ex113 kamerával, az ex116 kamerával vagy más hasonló eszközzel rögzített tartalmat (például élõ zenei videoadatot) a fent említett kiviteli alakoknál ismertetett módon kódolja, és azt az ex103 streaming szervernek továbbítja, majd az ex103 streaming szerver a tartalmat alkotó adatokat a felhasználók kérésére azoknak továbbítja. A kliens eszköz olyan ex115 számítógép, ex112 PDA, ex113 kamera, ex114 mobiltelefon stb., amely alkalmas a fent említett kódolt adatok dekódolására. Az ex100 tartalomszolgáltató rendszerben a kliens eszköz ily módon fogadni és reprodukálni tudja a kódolt adatokat, továbbá valós idõben képes fogadni, dekódolni és reprodukálni az adatokat annak érdekében, hogy személyre szabott mûsorszórást valósíthasson meg. Amennyiben a rendszer mindegyik berendezése végez kódolást vagy dekódolást, a fent említett kiviteli alaknál bemutatott képkódoló berendezés vagy képdekódoló berendezés egyaránt használható. Az alábbiakban egy olyan mobiltelefont mutatunk be, amely például ilyen berendezésként használható. A 21. ábrán a fent említett kiviteli alakoknál ismertetett képkódoló/képdekódoló eljárást alkalmazó ex115 mobiltelefon vázlatrajza látható. Az ex115 mobiltelefonnak ex201 antennája van az ex110 cellaállomással rádióösszeköttetésen keresztül történõ kommunikációra, továbbá mozgó és állóképek rögzítésére szolgáló ex203 kameraegysége, például CCD-kamerája, az ex203 kamera által rögzített vagy az ex201 antenna által fogadott adatok, például dekódolt képek vagy más hasonló adatok megjelenítésére szolgáló ex202 kijelzõegysége, például folyadékkristályos kijelzõje, valamint olyan fõ egysége van, amely ex204 mûveleti billentyûzetet, ex208 hangkimeneti egységet, például hang elõállítására szolgáló hangszórót, ex205 hangbementi egységet, például hang bevitelére szolgáló mikrofont, ex207 adatrögzítõ közeget a kódolt vagy dekódolt adatok, például a kamera által rögzített mozgó- vagy állóképek rögzítésére, a beérkezõ e¹mailek adatainak és a mozgó- vagy állóképi adatok rögzítésére, valamint egy ex206 illesztõegységet az ex207 adatrögzítõ közegnek az ex115 mobiltelefonhoz történõ csatlakoztatására. Az ex207 adatrögzítõ közeg magában foglal egy olyan flash-memóriaegységet vagyis az elektronikusan törölhetõ és programozható csak olvasható memóriák (EEPROM) egyik típusát, amely egy elektromosan törölhetõ és újraírható nemfelejthetõ memória, amelynek mûanyagtokja van. Ilyen eszköz például az SD kártya. A továbbiakban az ex115 mobiltelefon mûködését ismertetjük a 22. ábra segítségével. Az ex115 mobiltelefon tartalmaz egy olyan ex301 fõ vezérlõegységet, amely a fõ test összes egységének vezérlésére alkalmasan van kialakítva, amely fõ test tartalmazza az ex202 megjelenítõegységet, valamint az ex204 billentyûzetet. Az ex311 fõ vezérlõegység összeköttetésben áll egy ex310 tápegységgel, egy ex304 mûveletbeviteli vezérlõegységgel, egy ex312 képkódoló egységgel, egy 303 kamerainterface-egységgel, egy ex302 folyadékkristályos kijelzõt (LCD) vezérlõegységgel, egy ex309 képdekódoló egységet egy ex308 multiplexer/demultiplexer egységgel, egy ex307 olvasó/író egységgel, egy ex306 modemegységgel, valamint egy ex305 hangfeldolgozó egységgel, amelyeket egy ex313 szinkronbusz köt össze. Amikor a felhasználó be állásba kapcsolja a tápellátó gombot vagy a hívásbontó gombot, az ex310 tápegység tápellátást biztosít a megfelelõ egységek számára egy akkumulátorból annak érdekében, hogy készenléti állapotba helyezze a kamerával ellátott, digitális ex115 mobiltelefont. Az ex115 mobiltelefonban lévõ ex305 hangfeldolgozó egység a beszédüzemmódban az ex205 hangbementi egység által fogadott hangjeleket átalakítja digitális hangadattá egy CPU¹ot, ROM¹ot és RAM¹ot tartalmazó ex311 fõ vezérlõegység által vezérelt módon, majd az ex306 modemegység szórt spektrumú feldolgozást hajt végre a digitális hangadaton, ezt követõen az ex301 kommunikációs egység digitális-analóg átalakítást és frekvenciakonverziót végez az adatokon, majd azokat az ex201 antenna segítségével továbbítja. Az ex115 mobiltelefonban levõ ex301 kommunikációs egység felerõsíti a beszédüzemmódban az ex201 antenna által fogadott jeleket és frekvenciakonverziót, valamint analóg-digitális átalakítást végez az adatokon, majd az ex306 modemegység inverz szórt spektrumú feldolgozást végez az adatokon, majd az ex305 hangfeldolgozó egység átalakítja azokat analóg hangadatokká, és az ex208 hangkimeneti egység révén kibocsátja a megfelelõ hangot. Ezenkívül e¹mail továbbításakor adatkommunikációs üzemmódban a fõ test ex204 mûveleti billentyûzetének használatával az e¹mail betáplált szövegadatait az ex311 fõ vezérlõegységbõl elküldjük az ex304 mûveletbeviteli vezérlõegység segítségével. Miután az ex306 modemegység végrehajtotta a szövegadatokon a szórt spektrumú feldolgozást és az ex301 kommunikációs egység elvégezte a digitális-analóg átalakítást, valamint a frekvenciakonverziót a szövegadatokon, az ex311 fõ vezérlõegységgel az adatokat az ex201 an- 14

15 1 HU T2 2 tennán keresztül az ex110 cellaállomásnak továbbítjuk. Amikor képadatokat továbbítunk adatkommunikációs üzemmódban, az ex203 kameraegység által rögzített képadatot az ex303 kamerainterfész-egységen keresztül az ex312 képkódoló egységnek továbbítjuk. Amennyiben a képadatok továbbítása nem történik meg, lehetõség van az ex203 kamera egység által rögzített képadatoknak közvetlenül az ex202 kijelzõegységgel történõ megjelenítésére az ex303 kamerainterfész-egység és az ex302 LCD vezérlõegység felhasználásával. Az ex312 képkódoló egység, amely magában foglalja a fent ismertetett képkódoló berendezést, a fent említett kiviteli alakoknál ismertetett képkódoló berendezés által alkalmazott kódolási eljárás felhasználásával tömöríti és kódolja az ex203 kameraegységtõl származó képi adatokat, majd azokat átalakítja kódolt képi adatokká és elküldi az ex308 multiplexer/demultiplexer egységnek. Ekkor az ex115 mobiltelefon az ex 203 kameraegység képrögzítési ideje alatt az ex205 hangbemeneti egység által fogadott hangot az ex305 hangfeldolgozó egységen keresztül digitális hangadatként továbbítja az ex308 multiplexer/demultiplexer egységnek. Az ex308 multiplexer/demultiplexer egység egy elõre meghatározott eljárás felhasználásával multiplexeli az ex312 képkódoló egységtõl kapott kódolt képadatokat és az ex305 hangfeldolgozó egységtõl kapott hangadatokat, majd az ex306 modemegység elvégzi a multiplexelés eredményeként kapott multiplexelt adatok szórt spektrumú feldolgozását, míg az ex301 kommunikációs egység az ex201 antennán keresztül történõ továbbítás céljából végrehajtja az adatok analóg-digitális átalakítását és frekvenciatranszformálását. Egy mozgóképfájl adatainak az adatkommunikációs üzemmódban történõ fogadásakor, ahol a fájl egy weboldalra vagy hasonló elemre van linkelve, az ex306 modemegység inverz szórt spektrumú feldolgozást végez az ex201 antennán keresztül az ex110 cellaállomástól kapott adatokon, és az inverz szórt spektrumú feldolgozás eredményeként adódó multiplexelt adatokat továbbítja a kimenetén. Az ex201 antennán keresztül fogadott multiplexelt adatok dekódolása céljából az ex308 multiplexer/demultiplexer egység demultiplexeli a multiplexelt adatokat egy kódolt képi adatfolyamba, és egy kódolt hangadatfolyamba, majd a kódolt képadatokat az ex309 képdekódoló egységnek, a kódolt hangadatokat pedig az ex305 hangfeldolgozó egységnek továbbítja az ex313 szinkronbuszon keresztül. Ezt követõen a fent említett, találmány szerinti képdekódoló berendezést magában foglaló ex309 képdekódoló egység a fent említett kiviteli alakoknál ismertetett kódolási eljárásnak megfelelõ dekódoló eljárás alkalmazásával dekódolja a képi adatok kódolt adatfolyamát és reprodukált mozgóképi adatokat állít elõ, majd ezeket az adatokat a 302 LCD vezérlõegységen keresztül az ex202 kijelzõegységnek továbbítja, így kerül megjelenítésre a például egy weboldalra linkelt mozgóképfájlban levõ képi adat. Ezzel egyidejûleg az ex305 hangfeldolgozó egység a hangadatokat analóg hangadatokká alakítja át, és ezeket az adatokat az ex208 hangkimeneti egységnek továbbítja, így például a weboldalra irányított mozgóképfájlban levõ hangadatok reprodukálásra kerülnek. A jelen találmány nem korlátozódik a fent említett rendszerre, mivel az utóbbi években a híradásokban már hallani lehet a mûholdas digitális mûsorszórásról is, és a fent említett kiviteli alakoknál bemutatott képkódoló berendezés és képdekódoló berendezés közül legalább az egyik beépíthetõ egy digitális mûsorszóró rendszerbe, ahogy az a 23. ábrán látható. Közelebbrõl arról van szó, hogy a videoinformáció kódolt adatfolyama rádió-összeköttetésen keresztül továbbítódik egy ex409 mûsorszóró állomástól egy ex410 mûsorszóró mûholdhoz. Az adás vételekor az ex410 mûsorszóró mûhold rádióhullámokat bocsát ki a mûsor terjesztése céljából. Ezt követõen egy mûholdas vevõvel rendelkezõ ex406 otthoni antenna fogadja a rádiójeleket, és egy ex401 televíziókészülék (vevõegység) vagy egy ex407 Set Top Box (STB) dekódolja a kódolt bitfolyamot a megjelenítés céljából. A fent említett kiviteli alakoknál ismertetett képdekódoló berendezés interpretálható az ex403 reprodukáló berendezésben egy ex402 adatrögzítõ közegen, például CD¹n vagy DVD¹n rögzített kódolt adatfolyam kiolvasása és dekódolása céljából. Ebben az esetben a reprodukált mozgóképi jelet egy ex404 képernyõn jelenítjük meg. Elképzelhetõ olyan megoldás is, ahol a képdekódoló berendezés egy olyan ex407 Set Top Box-ban van megvalósítva, amely egy kábeltelevíziós ex405 kábelhez vagy egy mûholdas és/vagy földi mûsorszóró ex406 antennához csatlakozik a jeleknek az ex401 televíziókészülék ex408 képernyõjén történõ megjelenítés céljából. A képdekódoló berendezés nemcsak a Sep Top Boxban, hanem a televíziókészülékben is elhelyezhetõ. Az ex410 mûholdtól vagy az ex107 cellaállomástól érkezõ jelek fogadhatók egy ex411 antennával rendelkezõ ex412 gépjármûvel is, amely a mozgóképet egy kijelzõeszközön, például az ex412 gépjármûben elhelyezett ex413 gépjármû-navigációs rendszerben jeleníti meg. A fent említett kiviteli alakoknál ismertetett képdekódoló berendezés ezenkívül kódolhatja a képjeleket, és azokat rögzítheti az adatrögzítõ közegen. Konkrét példaként egy ex420 felvevõ, például a képjeleket egy ex421 DVD lemezre rögzítõ DVD-felvevõ vagy egy, a képjeleket egy merevlemezre rögzítõ adatrögzítõ említhetõ. Az adatok rögzíthetõk például egy ex422 SD kártyán. Amennyiben az ex420 felvevõ magában foglalja a fent említett kiviteli alaknál ismertetett képdekódoló berendezést, az ex420 DVD lemezen vagy az ex422 SD kártyán rögzített képadatok reprodukálhatók az ex408 képernyõn történõ megjelenítés céljából. Az ex413 gépjármû navigációs rendszer felépítését illetõen a 22. ábrán látható komponenseken kívül elképzelhetõ egy olyan struktúra is, amely nem tartalmazza az ex203 kameraegységet, az ex303 kamerainterfész-egységet és az ex312 képkódoló egységet. Ugyanez igaz az ex111 számítógépre, az ex401 televí- 15

16 1 HU T2 2 ziókészülékre (vevõegységre), valamint más eszközökre is. Ezenkívül egy végberendezés, mint amilyen az ex114 mobiltelefon, háromféle módon is implementálható: egy adó/vevõ végberendezésként, amely egyaránt tartalmaz kódoló- és dekódoló egységet; egy adó végberendezésként, amely csak kódolóegységet tartalmaz; vagy egy vevõ végberendezésként, amely csak dekódoló egységet tartalmaz. Amint korábban említettük, a fent említett berendezések és rendszerek bármelyikéhez használható a fent említett kiviteli alakok kapcsán ismertetett képkódoló eljárás és képdekódoló eljárás, és az említett eljárások használata révén a fent említett kiviteli alakoknál említett hatások érhetõk el. Így, amint azt korábban részletesen kifejtettük, a találmány szerinti mozgóképkódoló eljárással szükségtelenné válik az, hogy a kódolt képek közül blokkonként kelljen kiválasztani egyetlen képet referenciaképnek, továbbá szükségtelen az ilyen referenciaképet blokkonként kódolni, így hatékony kódolás valósítható meg, és a feldolgozási korlát csökkenthetõ. A találmány szerinti mozgókép-dekódoló eljárás alkalmazásával lehetõvé válik egy közös referenciakép használata, és az egyes blokkoknak megfelelõ referenciakép felhasználásával kódolt, majd a kimeneten szolgáltatott kódolt mozgóképi adatok megfelelõ dekódolása. Ipari alkalmazhatóság A találmány szerinti mozgóképkódoló eljárás és mozgókép-dekódoló eljárás praktikus a bemeneti mozgóképet alkotó egyes képeknek, például egy mobiltelefon, DVD-berendezés, személyi számítógép stb. felhasználásával történõ kódolására, a kódolt mozgóképi adatok kimenetként történõ elõállítására, illetve a kódolt mozgóképi adatok dekódolására. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Képkódoló eljárás egy aktuálisan kódolandó kép blokkokra történõ felosztására, egy referenciaképnek több referenciakép közül blokkonként történõ kiválasztására, a kiválasztott referenciaképet azonosító információ leírására és az adott blokkon prediktív kódolás elvégzésére, azzal jellemezve, hogy az eljárás az alábbi lépéseket tartalmazza: egy több blokkból álló képi egység kódolásához több referenciakép közül kiválasztunk egy közös hivatkozásként használható közös referenciaképet; a kiválasztott közös referenciaképet azonosító információ blokkonként történõ leírása helyett a kiválasztott közös referenciaképet azonosító közös információt egy, a több képbõl álló képi egységhez tartozó közös információs területen írjuk le; a kiválasztott közös referenciakép felhasználásával elõállítunk egy prediktív képet a több-blokkos képi egység részét képezõ, aktuálisan kódolandó blokkból; és az aktuális blokkot a prediktív kép felhasználásával kódoljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti képkódoló eljárás, azzal jellemezve, hogy a több-blokkos képi egység az alábbiak egyike: több képbõl álló egység, egy képbõl álló egység vagy szelet egység. 3. Képkódoló berendezés egy aktuálisan kódolandó kép blokkokra történõ felosztására, egy referenciaképnek több referenciakép közül blokkonként történõ kiválasztására, a kiválasztott referenciaképet azonosító információ leírására és az adott blokkon prediktív kódolás elvégzésére, azzal jellemezve, hogy a berendezés tartalmaz: egy több blokkból álló képi egység kódolásához több referenciakép közül egy közös hivatkozásként használható közös referenciaképet kiválasztó egységet (101); egy, a kiválasztott közös referenciaképet azonosító információ blokkonként történõ leírása helyett a kiválasztott közös referenciaképet azonosító közös információt egy, a több képbõl álló képi egységhez tartozó közös információs területen leíró egységet (102); egy, a kiválasztott közös referenciakép felhasználásával a több blokkos képi egység részét képezõ, aktuálisan kódolandó blokkból egy prediktív képet elõállító egységet (102); és egy, az aktuális blokkot a prediktív kép felhasználásával kódoló egységet (104). 4. A 3. igénypont szerinti képkódoló berendezés, azzal jellemezve, hogy a több blokkból álló képi egység az alábbiak egyike: több képbõl álló egység, egy képbõl álló egység vagy szelet egység. 16

17 17

18 18

19 19

20 20