Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért.

Átírás

1 Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért. LENTI VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 A Lenti Vörösmarty Mihály Általános Iskola Nevelőtestülete Horváth Lászlóné igazgató

2 Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál és megtalálja azt a munkát amit szeretni fog. Szent-Györgyi Albert Intézményünk a jelenleg érvényben levő Pedagógiai Programját alakította át, módosította a jogszabályi változásoknak megfelelően. A jelenleg hatályos és a módosított Pedagógiai Program sem jár fenntartói többletköltséggel. A jelenleg hatályos Pedagógiai Programot Lenti Város Önkormányzat Képviselő-testülete 386/2010. (X.26.) ÖKT. számú határozatával október 26. napján tartott ülésén fogadta el.

3 Tartalomjegyzék Bevezető...6 A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése...8 I.Nevelési program...9 I. 1. Az iskola pedagógiai hitvallása, alapelveink... 9 I. 2. Iskolánkban folyó nevelés-oktatás I. 3. Az iskola képzési rendje A képzés szakaszai Az alapképzést kiegészítő tevékenységek A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Napközis foglalkozások Iskolai szolgáltatások Hagyományok iskolánkban I. 4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje I. 5. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei I. 6. Iskolai egészségnevelési program I. 7. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv I. 8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok I. 9. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok I. 10. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák I. 11. A pedagógusok helyi intézményi feladatai I. 12. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 49

4 II. Helyi tanterv...60 II. 1. Tantárgyi órarendszer, óraszámok II. 2. Iskolai környezeti nevelési program II. 3. A választható tantárgyak, foglalkozások - és pedagógusok közül történő választás szabályai II. 4. A tankönyvkiválasztás elvei II. 5. Tanulói jogviszony - a magasabb évfolyamba lépés feltételei II. 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének formái Ellenőrzésünk, értékelésünk célja: Az ellenőrzés- értékelés során alkalmazott alapelvek A tanulói teljesítmények értékelése Az iskolai írásbeli beszámoltatás Belső mérések Az értékelés egyéb alkalmai Az értékelés alapja: A tanulmányi munka értékelésének, minősítésének módja: Értékelés első évfolyamon félévkor és év végén és második évfolyamon félévkor: A magatartás és szorgalom értékelése, minősítése Az iskolai jutalmazás formái Az iskolai büntetések formái: Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai II. 7. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja II. 8. II. 9. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok

5 Iskolánk hivatalos elnevezése: VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA (Lenti város önkormányzati képviselő-testületének 31/2001. számú határozata szerint) OM azonosító: Postacím: 8960 Lenti, Vörösmarty út 30. Tagintézménye: Általános Iskola 8971 Zalabaksa, Rákóczi F. u. 48. Telefonszám: (06) 92 / Fax: (06) 92 / Web-site: altisk@vorosmarty-lenti.sulinet.hu Működés kezdete: Az iskola beiskolázási körzethatárai: Az intézmény beiskolázási körzethatárait a fenntartó tanévenként határozatban állapítja meg. Iskolánk tevékenységi köre a városkörnyéken túlra is kiterjed: programok, pályázatok, versenyek megyére vagy régiókra történő meghirdetése során. Kapcsolatrendszerünk határainkon túlra - Szlovénia, Ausztria, Németország és Ukrajna felé is nyitottá tett bennünket. 5

6 Bevezető Iskolánk története: szeptember 1-jén indult meg az oktatás az akkor 2. sz. Általános Iskola nevet viselő intézményben. Az új, 16 tantermes épületben 430 tanuló 28 pedagógus irányításával kezdte meg a munkát között diákotthon is működött benne, ahol a környező szórványtelepülések tanulói laktak. A demográfiai hullám eredményeként a tanulólétszám a 80-as években meghaladta a 700 főt. Emiatt az épületen belül új tantermek kialakítására volt szükség. A tornaterem lelátóval és kondicionáló teremmel bővült től 1990-ig ének-zene tagozat, 1987-től 1996-ig sportosztályos rendszer szolgálta a tehetséggondozást ben kapcsolódtunk a Nyelvi- Irodalmi Kommunikációs Nevelés programjához, majd az 1991/1992. tanévben két első osztály az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program szerint kezdte meg a tanulást. Az iskola fennállásának 20. évfordulóján, december 1-jén vette fel Vörösmarty Mihály nevét. A névadás alkalom volt arra, hogy a hagyományrendszer bővüljön a Vörösmarty Napok rendezvényeivel. E programsorozat egyik jeles része a megye valamennyi általános iskolásának szóló vers- és prózaíró pályázat, melyen évente sok tehetséges gyermekköltő mutatkozik be. Az intézmény fennállásának negyedszázados évfordulóján jelentettük meg az iskola évkönyvét, valamint a vers- és prózaíró pályázat anyagából szerkesztett válogatást Kék a világ címmel. Ez utóbbi folytatása a 2002/2003. jubileumi tanévben kiadott Ajtócsilingelő című antológia. Külföldi kapcsolatunk a muravidéki Dobronak iskolájával több évtizedes múltra tekint vissza. Az ausztriai Bad Radkersburg iskolájának meghívására az utóbbi években több sport- és művészeti rendezvényen szerepeltünk. Konzorciumi partnerként két Interreg pályázaton vettünk részt 2005 és 2006 években Szlovéniában környezetvédelmi projektek megvalósításában. Az iskola az egykori Lenti járásban, később a városkörnyéken bázisiskola szerepet töltött be. A tantestület tagjait az új módszerek kipróbálására való hajlam, az alternativitás iránti fogékonyság, a minőségre való törekvés jellemezte. A hatékony szakmai munka eredményeit a középfokú intézményekben továbbtanuló diákok helytállásáról érkező visszajelzések is igazolják. A különböző tanulmányi- és sportversenyeken számos megyei első és országos helyezést értek el diákjaink. A Zala Megyei Közgyűlés iskolánk tantestületét 2003-ban Pedagógiai Nívódíjjal tüntette ki. A 2008/2009 tanévtől intézményünk a Zalabaksa, Rákóczi u. 60. alatti telephellyel bővült, a tagintézménybe az 1 4 évfolyamra járó diákok járnak. 6

7 Az eredményes működést továbbra is biztosító elveket, tevékenységi formákat megőrizve, a változó igényeket és lehetőségeket figyelembe véve alakítjuk programunkat. A település földrajzi helyzetéből adódóan idegenforgalom, bevásárló és gyógyturizmus valamint országunk Európai integrációja következtében még fontosabbá vált az idegen nyelvek oktatása. Iskolánk korábbi számítástechnikai oktatóbázis szerepköréből adódóan, a tervszerű fejlesztőmunka eredményeként képes kielégíteni az informatika és a digitális kompetencia fejlesztésének területén megjelenő iskolahasználói igényeket. Külön öröm, hogy a fenntartó koncepciójában is éppen e két terület nyert kiemelést. A törvényesség, szakmaiság, és a rendelkezésünkre álló feltételrendszer figyelembevételével készítettük programunkat. Szándékunk, hogy az iskola a tanulóknak, szülőknek a lehető legtöbbet nyújtsa, és megfeleljen a fenntartói elvárásoknak is. 7

8 A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT szeptember 1-jén az első, az ötödik évfolyamon majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kerül bevezetésre szeptember 1-jétől: az első és az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV ÉVFOLYAM A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott jelenleg is használt pedagógiai program és helyi tanterv = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. 8

9 I. Nevelési program I. 1. Az iskola pedagógiai hitvallása, alapelveink Tantestületünk a nevelés, tanítás során az alábbi szakmai, pedagógiai értékeket kívánja kiemelni, hangsúlyosan megvalósítani. A mi iskolánkba járó gyermek nevelését úgy irányítjuk, hogy Önmagához való viszonyát kellő önismerettel, önállósággal, önfejlesztéssel alakítsa, védje egészségét. Másokhoz való viszonyát a tolerancia, segítőkészség, megértés jellemezze, az alapvető erkölcsi, etikai normák iránt fogékony legyen. Közösségekben a társadalomba aktívan beilleszkedni tudó, nemzeti és egyetemes értékeket, hagyományokat ismerő, ápoló, kreatív európai polgárrá váljon. A társadalmi és természeti környezet értékei iránt érzékenyek, nyitottak legyenek. Esélyt kapjon szociokulturális hátránya leküzdéséhez, ugyanakkor lehetőséget kapjon tehetsége kibontakoztatására. Lépést tudjon tartani az általános társadalmi modernizációval. A biztos alapkészségek megszerzése mellett külön hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák kialakítására. Sikeres tanulási stratégiákkal használja ki az információs és kommunikációs kultúra, IST használatának lehetőségeit az élethosszig tartó tanulás során. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. 2. A mi iskolánk olyan, ahol a tanulók naponta szereplői és szervezői, alakítói és megvalósítói életkori szinten azon tevékenységeknek, programoknak, eseményeknek, amelyek során a fentiekben kiemeltek szerint személyiségük fokozatosan fejlődik. Arra törekszünk, hogy tanulóink megtartsák és kövessék hagyományainkat, ugyanakkor munkánk jobbítása, fejlesztése érdekében teret adunk a hasznosítható újításoknak is. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. 9

10 Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 10

11 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, 11

12 ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. I. 2. Iskolánkban folyó nevelés-oktatás Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 12

13 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösségi tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) 13

14 - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. I. 3. Az iskola képzési rendje Tantestületünk a hozzánk érkező gyermekeket ismerősként fogadja a város óvodáival kialakult folyamatos együttműködés (csoportok látogatása, rendezvényekbe való bekapcsolódás, tanítónők és óvónők tapasztalatcseréje, stb.) eredményeként, testvérek esetében a családokkal már korábban kialakult kapcsolatok révén. Tapasztalatunk szerint döntő többségük a gondos óvodai és családi nevelés következtében az iskolát váró, kíváncsi iskolaérett kisgyermek. Fontos feladatunknak tekintjük ezt a kíváncsiságot ébren tartani, az iskolás életet megkedveltetni, hiszen csak így valósítható meg a mottónkban leírt Szent-Györgyi gondolat. Ahol szükséges, már az indulásnál megfelelő pedagógiai segítséget adunk a korai fejlesztéshez. 1. A képzés szakaszai A NAT és a közoktatási törvény követelményeinek figyelembevételével: Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5 8. évfolyam Az egyes szakaszok végére teljesíteni kell a NAT és a kerettanterv részletes követelményeiben leírt alapvető tudást, továbbá a tantervekben megfogalmazott helyi követelményeket. Az általános fejlesztési követelményeket minden műveltségi területen az életkori sajátosságoknak megfelelően kell fejleszteni, hogy a szakaszok végére eleget tegyünk a NAT és az érvényben levő kerettanterv minimumkövetelményeinek, illetve törekedjünk az optimum megvalósítására az alábbiak szerint: 14

15 az olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és kombinatív képesség fejlesztésére, az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására, az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, a kommunikációs képességek (műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére, a szociális kompetenciák fejlesztésére, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra. Iskolánk 7-8. osztályos diákjainak olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, jártasságokkal és képességekkel kell rendelkezniük, amelyek képessé teszik őket a gyakorlatban hasznosítható tudás megszerzésére, a középiskolás követelmények teljesítésére is. 2. Az alapképzést kiegészítő tevékenységek Az iskolai célokban megfogalmazottak szerint, a szülők igényeit figyelembe véve, a tantestülettel egyetértve az alábbi területeken biztosítunk az átlagosnál több tartalmat, az osztályoktól eltérő szervezési formákat (csoportok, tagozat, zöld iskola, választható tantárgy): a) idegen nyelv oktatása 1. évfolyam második félévétől illetve 2. évfolyamon osztályonként heti 2 óra, a harmadik évfolyamon heti 1 angol vagy német. A 4. évfolyamtól 8. évfolyamig heti 3 óra csoportokban - angol vagy német 5. osztálytól egy-egy évfolyam óraszáma (3X3) felhasználható emelt óraszámú csoport működtetésére. A 7. osztálytól választható a második idegen nyelv (heti 2 órában) b) emelt óraszámú számítástechnika, az iskola hagyományai szerint (gyulai program) 3. évfolyamtól 8. évfolyamig szervezzük évfolyamonkénti csoportokban. c) Nívócsoportos matematikaoktatás: 7. évfolyamtól képesség szerinti csoportokban d) Osztály és csoportkirándulásokat szervezünk tanulók önkéntes részvételével, a szülők beleegyezésével és anyagi hozzájárulásával, a rendelkezésre álló pályázati lehetőségek kihasználásával. e) 2. évfolyamon a tagintézményben 3. évfolyamon - úszásoktatás megszervezése a városi fedett uszodában, amennyiben a tanfolyami költségeket a szülők vállalják. 15

16 f) Választhatók (nem tanórai) foglalkozások is, amelyek elsősorban a speciális képességek fejlesztését segítik: - énekkar - matematika szakkör - magyar szakkörök - idegen nyelvi szakkörök angol, német, orosz - iskolai sportköri foglalkozások. g) A tanulási képességek fejlesztésére különösen rászoruló tanulóknak szervezett tevékenységek: - korrepetálások - felzárkóztató programok Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel figyelembe veendő szempontjai: csoportba sorolásnál: - képességek szerint - létszám alapján választott tárgy esetén: - alapképzést nyújtó tantárgyi eredmények szerint - létszám alapján. Az alapképzést kiegészítő (nem tanórai) választható foglalkozások, tevékenységek besorolási szempontjai: - érdeklődés - képesség - létszám - résztvevők hozzájárulása a költségekhez (Minisztérium által nem támogatott versenyek, osztálykirándulás, úszásoktatás, zöld iskola) Az emelt óraszámú programok indítása esetén az éves munkaterv tárgyalásakor nevelőtestületi egyeztetés szükséges 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: szakkörök, énekkar, iskolai sportkör, tanfolyam, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek, könyvtárlátogatás, hitoktatás, szabadon választott tantárgyak. Szervezhető szükség szerint: tanulószoba, önképzőkör, gyógytestnevelés, stb. A szülők, a tanulók és a tantestület továbbra is igényli és szervezi e formákat. A szakkörök, énekkar, sportkörök, korrepetálás, választott tantárgyak szervezésének időkerete a törvény által biztosított nem kötelező foglalkozások (választható), valamint a kiscsoportos foglalkozásokra fordítható idő és az esetleges fenntartói támogatás. 16

17 Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indítunk, melyet az éves munkatervben rögzítünk. A szakkörbe való jelentkezéshez osztályfőnöki és szülői hozzájárulás szükséges. A kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával kérheti a szakkör vezetőjétől. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján folynak. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba belépés önkéntes, a jelentkezést a kórusvezető szervezi. A kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával kérheti a kórusvezetőtől. Az iskolai sportkör, (ISK) a gyerekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult. Lehetőséget nyújt az iskola valamennyi tanulójának sportköri foglalkozásokon, a Diákolimpia felmenő versenyein való részvételre, sportágankénti háziversenyek megrendezésére. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyam vezetőjétől. A tanfolyamon való részvételért térítési díj fizetendő. Osztálykirándulások, sítábor, külföldi kirándulások esetén tanulók költségeit a szülők osztályonként önként vállalják. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése, a felzárkóztatás. Korrepetálásra a szaktanár javaslata alapján lehet, vagy kötelező járni. A korrepetálás osztályonként vagy évfolyamonként szervezhető, mely ingyenes. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink nevelői felhívásra az intézményi, területi, megyei, országos és egyéb versenyeken vehetnek részt. Felkészülésükhöz szaktanári segítséget igénybe vehetnek. Nevezési díjjal meghirdetett, illetve a Minisztérium és a Magyar Diáksport Szövetség által nem támogatott versenyen való részvétel költségeit előzetes egyeztetés után a fenntartó vagy egyéb támogató vállalhatja. A székhelyiskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint a könyvtári órákon áll a tanulók rendelkezésére, a tagintézmény iskolakönyvtári feladatait a községi könyvtárral kötött külön szerződéssel oldjuk meg. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes egyházakkal, termet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi, időbeosztás és helyiségigény előzetes egyeztetésével. Tanulószobai foglalkozás szervezhető a felső tagozatos nem napközis tanulók számára. 17

18 4. Napközis foglalkozások A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a játék, a pihenés, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Működésének rendjét a napközis nevelők közreműködésével készített napközis házirend tartalmazza. Alsó tagozaton a napközit a székhelyen gurulóváltásos formában, a tagintézményben összevont csoportban szervezzük. A napközis foglalkozásokról való eltávozás szülői kérelem alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. A rendszeres elfoglaltság miatti távollét iránti szülői kérelmeket a napközis nevelő vagy az osztályfőnök bírálja el, szem előtt tartva a gyermek iskolai előmenetelét, magatartását. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első osztályban a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A beiratkozás egy tanévre szól, melyre a szülő figyelmét a napközis nevelőnek fel kell hívni. Rendkívüli esetben az igazgató, az osztályfőnök és a napközis nevelő álláspontja alapján a hónap első napjával szünetelhet vagy szűnhet meg tanév közben a napközis jogviszony. Napközi otthonba minden jelentkező tanulót fel kell venni, amíg a tanulók összlétszáma el nem éri a köznevelési törvényben meghatározott csoportlétszám felső határát. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele nem utasítható el. Az iskola tanulói és dolgozói számára az étkezési lehetőséget az iskola épületében található ebédlőben a Lenti Város Önkormányzata biztosítja. Az étkezési térítési díjakat mindenkor az általuk meghirdetett befizetési napokon, havi rendszerességgel kell befizetni. 5. Iskolai szolgáltatások Intézményünk tanulói szabadidejük hasznos eltöltése, tudásuk bővítése, rendezvényeik lebonyolítása céljából az alábbi lehetőségekkel élhetnek: - szabadtéri sportpályák, sportudvar használata; - iskolai könyvtár igénybevétele; - tornaterem használata; - számítógépes terem a székhelyiskolában; - táncterem használata a székhelyiskolában; - IKT eszközök használata. - Az első kivételével a szolgáltatások csak szervezetten, nevelő vagy csoportvezető jelenlétében vehetők igénybe. 18

19 6. Hagyományok iskolánkban a) Szervezeti hagyományok: - Tanulóink iskolai életük szervezésére, érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Vezetőit az osztályközösségek által delegáltakból választják. A részterületek felelősei a diáktanácsot alkotják. A tisztségviselőket évente újra választják. A DÖK tevékenységét a működési szabályzata alapján végzi, melyet segítő tanár támogat. Diákönkormányzatunk szándéknyilatkozatban fejezte ki együttműködését a Városi Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanáccsal (GYIÉT) a városban működő gyermek és ifjúsági szervezetek hatékony, összehangolt munkája érdekében. Tevékenységük sokszínű, hagyományteremtő és- ápoló, mint a mellékelt éves program is mutatja. (DÖK szervezeti és működési szabályzata melléklet). - Tanulóink jogait, kötelességeit a Házirend szabályozza. - Összeállításakor a tantestület, a tanulók, és a szülői képviselet véleményt nyilvánított. Elfogadásakor gyakorolták a törvényben biztosított jogaikat. - Házirendünket évente felülvizsgáljuk, szükség szerint módosítjuk. (Házirend melléklet). - Az iskolarádió a tájékoztatás, az információközlés mellett szórakoztathat is adásaiban. A gyermekszerkesztők munkáját a megbízott nevelő segíti. A nevelőtestület, a diákönkormányzat dicséretek, esetleg elmarasztalások közlésére is felhasználja. - Az anyagi és technikai feltételek függvényében iskolaújság is indítható. - Az iskolai nyilvánosság, a szülők tájékoztatására szolgál az iskolai faliújság, a Figyelj rám!. - Az iskolagyűlés fontos színtere az észrevételek, vélemények, kérések, ötletek nyilvánosságra hozatalának. - A jubileumi években iskolatörténeti kiállítást rendezünk. - Élő gyakorlat iskolánk volt tanárainak, diákjainak visszatérése találkozókra, (nyugdíjas találkozó, pedagógus nap, osztálytalálkozó) rendezvényekre (karácsonyi koncert, emlékműsor, sportkupák, karnevál). - Nyitottak vagyunk társadalmi környezetünk felé. Kapcsolataink hagyományosan folyamatosak a város nevelési-oktatási intézményei (óvoda, nevelési tanácsadó, általános iskolák, zeneiskola, középfokú intézmények), közművelődési intézményei (művelődési központ, városi könyvtár) felé. 19

20 - Tanulóink egy része aktív tagja a Lenti Torna Egylet és különböző egyesületek szakosztályainak. Részvételi szándékukat támogatjuk az egyesületek munkájában. - A Városi Gyógyfürdő és Úszóklub tanévenként fogadja az alsó tagozaton kijelölt évfolyam csoportjait és a tagintézmény tanulóit. Lehetőségünk volt így az úszásoktatásra, célunk megvalósítására, hogy minden tanulónk tudjon úszni egészsége megóvása érdekében, szabadideje hasznos eltöltésére. - Tanulóink egészségi állapotáról rendszeres kapcsolattartás során tájékozódunk az iskola orvosától, az iskolavédőnőtől. A szoros együttműködés segíti egészségnevelő, felvilágosító munkánkat is. - Kereskedelmi és vendéglátó egységek, vállalkozók szponzoráló tevékenységgel működhetnek közre az iskolai sportkupák megrendezésében. - Az iskolánkat támogató Vörösmarty Nevelési-Oktatási Alapítvány kuratóriumával együttműködve valósítjuk meg alapítványi céljainkat. - Kapcsolatot folytatunk a Honismereti Egyesülettel és a Pro Arte egyesülettel, a honismereti és művészeti nevelőmunkánk kiszélesítésére. - Programjaink megvalósításában aktív közreműködést folytatunk a rendőrséggel (DADA program, iskolarendőr), a katasztrófavédelemi kirendeltséggel (versenyek, vetélkedők, pályázatok). - Külföldi kapcsolatunk a muravidéki Dobronak kéttannyelvű iskolájával több évtizedes múltra tekint vissza (kultúra, sport, országjárás, szakmai kapcsolat). Mindez tartalmas, szép hagyomány. Keressük a német nyelvterületi kapcsolat lehetőségét is. b) Tantárgyi hagyományok: Iskolánkban valamennyi tantárgynak van sajátos hagyománya. A hagyományteremtés formái változatosak. - Iskolai, városi, járási, megyei, országos tantárgyi versenyek. - Különböző szervezetek (pl. TIT), intézmények (pl.városi Művelődési Központ és a Városi Könyvtár) által hirdetett vetélkedők, levelező feladatmegoldó versenyek, pályázatok, fejtörők. - Rendhagyó órák - a szakterület neves képviselőivel. - Évfordulókhoz a tantárgyakkal kapcsolatos tudósok életével összefüggő hagyományok. - Megemlékezés jeles napokról. 20