Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért. LENTI VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért. LENTI VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2018 A Lenti Vörösmarty Mihály Általános Iskola Nevelőtestülete Horváth Lászlóné intézményvezető

2 Intézményünk a jelenleg érvényben levő Pedagógiai Programját alakította át, módosította a jogszabályi változásoknak megfelelően. A jelenleg hatályos és a módosított Pedagógiai Program sem jár fenntartói többletköltséggel.

3 Tartalomjegyzék Bevezető... 6 A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése... 8 I.Nevelési program I. 1. Az iskola pedagógiai hitvallása, alapelveink I. 2. Iskolánkban folyó nevelés-oktatás I. 3. Az iskola képzési rendje A képzés szakaszai Az alapképzést kiegészítő tevékenységek A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Napközis foglalkozások Iskolai szolgáltatások Hagyományok iskolánkban I. 4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje I. 5. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei I. 6. Iskolai egészségnevelési program I. 7. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv I. 8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok I. 9. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok I. 10. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák I. 11. A pedagógusok helyi intézményi feladatai I. 12. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai II. Helyi tanterv II. 1. Tantárgyi órarendszer, óraszámok II. 2. Iskolai környezeti nevelési program... 78

4 II. 3. A választható tantárgyak, foglalkozások - és pedagógusok közül történő választás szabályai II. 4. A tankönyvkiválasztás elvei II. 5. Tanulói jogviszony - a magasabb évfolyamba lépés feltételei II. 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének formái Ellenőrzésünk, értékelésünk célja: Az ellenőrzés- értékelés során alkalmazott alapelvek A tanulói teljesítmények értékelése Az iskolai írásbeli beszámoltatás Belső mérések Az értékelés egyéb alkalmai Az értékelés alapja: A tanulmányi munka értékelésének, minősítésének módja: Értékelés első évfolyamon félévkor és év végén és második évfolyamon félévkor: A magatartás és szorgalom értékelése, minősítése Az iskolai jutalmazás formái Az iskolai büntetések formái: Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai II. 7. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja II. 8. II. 9. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok

5 Iskolánk hivatalos elnevezése: LENTI VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA (A Klebelsberg Intézményfennntartó Köpont Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról rendelkező 30/2014. (XI. 6.) EMMI utasítás mellékletében, a Magyar Közlöny évi 55. számú Hivatalos Értesítőjében november 6. napján megjelent szakmai alapdokumentum alapján) OM azonosító: Postacím: 8960 Lenti, Vörösmarty utca 30. Tagintézménye: Általános Iskola 8971 Zalabaksa, Rákóczi F. u szeptember 1-jétől a feladatellátás megszűnt. A 2/2015. (X.05.) KLIK szabályzat alapján október 5. napján megjelent szakmai alapdokumentum alapján intézményünk a Lenti Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola telephelye. Telefonszám: (06) 92 / Fax: (06) 92 / Web-site: altisk@vorosmarty-lenti.sulinet.hu Működés kezdete: Az iskola beiskolázási körzethatárai: Az intézmény beiskolázási körzethatárait a Kormányhivatal minden év november utolsó napjáig az illetékességi területén található települési önkormányzatok véleményének kikérésével határozatban állapítja meg. Iskolánk tevékenységi köre a városkörnyéken túlra is kiterjed: programok, pályázatok, versenyek megyére vagy régiókra történő meghirdetése során. Kapcsolatrendszerünk határainkon túlra - Szlovénia, Ausztria - is nyitottá tett bennünket. 5

6 Bevezető Iskolánk története: szeptember 1-jén indult meg az oktatás az akkor 2. sz. Általános Iskola nevet viselő intézményben. Az új, 16 tantermes épületben 430 tanuló 28 pedagógus irányításával kezdte meg a munkát között diákotthon is működött benne, ahol a környező szórványtelepülések tanulói laktak. A demográfiai hullám eredményeként a tanulólétszám a 80-as években meghaladta a 700 főt. Emiatt az épületen belül új tantermek kialakítására volt szükség. A tornaterem lelátóval és kondicionáló teremmel bővült től 1990-ig ének-zene tagozat, 1987-től 1996-ig sportosztályos rendszer szolgálta a tehetséggondozást ben kapcsolódtunk a Nyelvi- Irodalmi Kommunikációs Nevelés programjához, majd az 1991/1992. tanévben két első osztály az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program szerint kezdte meg a tanulást. Az iskola fennállásának 20. évfordulóján, december 1-jén vette fel Vörösmarty Mihály nevét. A névadás alkalom volt arra, hogy a hagyományrendszer bővüljön a Vörösmarty Napok rendezvényeivel. E programsorozat egyik jeles része a megye valamennyi általános iskolásának szóló vers- és prózaíró pályázat, melyen évente sok tehetséges gyermekköltő mutatkozik be. Az intézmény fennállásának negyedszázados évfordulóján jelentettük meg az iskola évkönyvét, valamint a vers- és prózaíró pályázat anyagából szerkesztett válogatást Kék a világ címmel. Ez utóbbi folytatása a 2002/2003. jubileumi tanévben kiadott Ajtócsilingelő című antológia. Az elmúlt évtizedekben kapcsolatot ápoltunk a muravidéki Dobronak és az ausztriai Bad Radkersburg általános iskoláival. Konzorciumi partnerként két Interreg pályázaton vettünk részt 2005 és 2006 években Szlovéniában környezetvédelmi projektek megvalósításában. Az iskola az egykori Lenti járásban, később a városkörnyéken bázisiskola szerepet töltött be. A tantestület tagjait az új módszerek kipróbálására való hajlam, az alternativitás iránti fogékonyság, a minőségre való törekvés jellemezte. A hatékony szakmai munka eredményeit a középfokú intézményekben továbbtanuló diákok helytállásáról érkező visszajelzések is igazolják. A különböző tanulmányi- és sportversenyeken számos megyei első és országos helyezést értek el diákjaink. A Zala Megyei Közgyűlés iskolánk tantestületét 2003-ban Pedagógiai Nívódíjjal tüntette ki. 6

7 A 2008/2009 tanévtől intézményünk a Zalabaksa, Rákóczi u. 48. alatti telephellyel bővült, a tagintézményben az oktató-nevelő munka az alsó tagozat 1 4 évfolyamán folyt. A tanévtől a tagintézményben a feladatellátás átmenetileg szünetelt, majd a 2016/17-es tanévtől a tagintézmény megszűnt. Az eredményes működést továbbra is biztosító elveket, tevékenységi formákat megőrizve, a változó igényeket és lehetőségeket figyelembe véve alakítjuk programunkat. A település földrajzi helyzetéből adódóan idegenforgalom, bevásárló és gyógyturizmus valamint országunk Európai integrációja következtében még fontosabbá vált az idegen nyelvek oktatása. Iskolánk korábbi számítástechnikai oktatóbázis szerepköréből adódóan, a tervszerű fejlesztőmunka eredményeként képes kielégíteni az informatika és a digitális kompetencia fejlesztésének területén megjelenő iskolahasználói igényeket. Külön öröm, hogy a fenntartó koncepciójában is éppen e két terület nyert kiemelést. A törvényesség, szakmaiság, és a rendelkezésünkre álló feltételrendszer figyelembevételével készítettük programunkat. Szándékunk, hogy az iskola a tanulóknak, szülőknek a lehető legtöbbet nyújtsa, és megfeleljen a fenntartói elvárásoknak is. 7

8 A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT szeptember 1-jén az első, az ötödik évfolyamon majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kerül bevezetésre szeptember 1-jétől: az első és az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV ÉVFOLYAM A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott jelenleg is használt pedagógiai program és helyi tanterv. 8

9 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. 9

10 I. Nevelési program I. 1. Az iskola pedagógiai hitvallása, alapelveink Tantestületünk a nevelés, tanítás során az alábbi szakmai, pedagógiai értékeket kívánja kiemelni, hangsúlyosan megvalósítani. A mi iskolánkba járó gyermek nevelését úgy irányítjuk, hogy Önmagához való viszonyát kellő önismerettel, önállósággal, önfejlesztéssel alakítsa, védje egészségét. Másokhoz való viszonyát a tolerancia, segítőkészség, megértés jellemezze, az alapvető erkölcsi, etikai normák iránt fogékony legyen. Közösségekben a társadalomba aktívan beilleszkedni tudó, nemzeti és egyetemes értékeket, hagyományokat ismerő, ápoló, kreatív európai polgárrá váljon. A társadalmi és természeti környezet értékei iránt érzékenyek, nyitottak legyenek. Esélyt kapjon szociokulturális hátránya leküzdéséhez, ugyanakkor lehetőséget kapjon tehetsége kibontakoztatására. Lépést tudjon tartani az általános társadalmi modernizációval. A biztos alapkészségek megszerzése mellett külön hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák kialakítására. Sikeres tanulási stratégiákkal használja ki az információs és kommunikációs kultúra, IKT használatának lehetőségeit az élethosszig tartó tanulás során. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. 2. A mi iskolánk olyan, ahol a tanulók naponta szereplői és szervezői, alakítói és megvalósítói életkori szinten azon tevékenységeknek, programoknak, 10

11 eseményeknek, amelyek során a fentiekben kiemeltek szerint személyiségük fokozatosan fejlődik. Arra törekszünk, hogy tanulóink megtartsák és kövessék hagyományainkat, ugyanakkor munkánk jobbítása, fejlesztése érdekében teret adunk a hasznosítható újításoknak is. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, 11

12 igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 12

13 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, 13

14 a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. I. 2. Iskolánkban folyó nevelés-oktatás Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 14

15 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösségi tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) 15

16 rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. I. 3. Az iskola képzési rendje Tantestületünk a hozzánk érkező gyermekeket ismerősként fogadja a város óvodáival kialakult folyamatos együttműködés (csoportok látogatása, rendezvényekbe való bekapcsolódás, tanítónők és óvónők tapasztalatcseréje, stb.) eredményeként, testvérek esetében a családokkal már korábban kialakult kapcsolatok révén. Tapasztalatunk szerint döntő többségük a gondos óvodai és családi nevelés következtében az iskolát váró, kíváncsi iskolaérett kisgyermek. Fontos feladatunknak tekintjük ezt a kíváncsiságot ébren tartani, az iskolás életet megkedveltetni, hiszen csak így valósítható meg a mottónkban leírt Szent-Györgyi gondolat. Ahol szükséges, már az indulásnál megfelelő pedagógiai segítséget adunk a korai fejlesztéshez. 1. A képzés szakaszai NAT és a közoktatási törvény követelményeinek figyelembevételével: Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5 8. évfolyam Az egyes szakaszok végére teljesíteni kell a NAT és a kerettanterv részletes követelményeiben leírt alapvető tudást, továbbá a tantervekben megfogalmazott helyi követelményeket. Az általános fejlesztési követelményeket minden műveltségi területen az életkori sajátosságoknak megfelelően kell fejleszteni, hogy a szakaszok végére eleget tegyünk a NAT és az érvényben levő kerettanterv minimumkövetelményeinek, illetve törekedjünk az optimum megvalósítására az alábbiak szerint: az olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és kombinatív képesség fejlesztésére, az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására, 16

17 az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, a kommunikációs képességek (műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére, a szociális kompetenciák fejlesztésére, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra. Iskolánk 7-8. osztályos diákjainak olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, jártasságokkal és képességekkel kell rendelkezniük, amelyek képessé teszik őket a gyakorlatban hasznosítható tudás megszerzésére, a középiskolás követelmények teljesítésére is. 2. Az alapképzést kiegészítő tevékenységek Az iskolai célokban megfogalmazottak szerint, a szülők igényeit figyelembe véve, a tantestülettel egyetértve az alábbi területeken biztosítunk az átlagosnál több tartalmat, az osztályoktól eltérő szervezési formákat (csoportok, Zöld iskola, választható tantárgy): idegen nyelv oktatása Az első évfolyam második félévétől a harmadik évfolyamig heti 1-1 óra angol vagy német. A 4. évfolyamtól 8. évfolyamig heti 3 vagy 4 óra csoportokban - angol vagy német. A 7. osztálytól választható a második idegen nyelv (heti 2 órában). emelt óraszámú számítástechnika, az iskola hagyományai szerint (gyulai program). A 3. évfolyamtól a 8. évfolyamig osztályszinten szervezzük a csoportokat. nívócsoportos matematikaoktatás: évfolyamtól képesség szerinti csoportokban osztály és csoportkirándulásokat szervezünk tanulók önkéntes részvételével, a szülők beleegyezésével és anyagi hozzájárulásával, a rendelkezésre álló pályázati lehetőségek kihasználásával ( Határtalanul programba való bekapcsolódás) Választhatók (nem tanórai) foglalkozások is, amelyek elsősorban a speciális képességek fejlesztését segítik: 17

18 énekkar matematika szakkörök magyar szakkörök idegen nyelvi szakkörök angol, német, orosz iskolai sportköri foglalkozások. egyéb A tanulási képességek fejlesztésére különösen rászoruló tanulóknak szervezett tevékenységek: fejlesztések felzárkóztató programok Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel figyelembe veendő szempontjai: csoportba sorolásnál: képességek szerint létszám alapján választott tárgy esetén: alapképzést nyújtó tantárgyi eredmények szerint létszám alapján. Az alapképzést kiegészítő (nem tanórai) választható foglalkozások, tevékenységek besorolási szempontjai: érdeklődés képesség létszám résztvevők hozzájárulása a költségekhez (Minisztérium által nem támogatott versenyek, osztálykirándulás, Zöld iskola ) Az emelt óraszámú programok indítása esetén az éves munkaterv tárgyalásakor nevelőtestületi egyeztetés szükséges. 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: szakkörök, énekkar, iskolai sportkör, tanfolyam, fejlesztés, tanulmányi és sportversenyek, könyvtárlátogatás, hitoktatás, szabadon választott tantárgyak. Szervezhető szükség szerint: tanulószoba, önképzőkör stb. A szülők, a tanulók és a tantestület továbbra is igényli és szervezi e formákat. A szakkörök, énekkar, sportkörök, fejlesztés, választott tantárgyak szervezésének időkerete a törvény által biztosított nem kötelező foglalkozások 18

19 (választható), valamint a kiscsoportos foglalkozásokra fordítható idő és az esetleges fenntartói támogatás. Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indítunk, melyet az éves munkatervben rögzítünk. A szakkörbe való jelentkezéshez osztályfőnöki és szülői hozzájárulás szükséges. A kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával kérheti a szakkör vezetőjétől. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök vezetőit az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján folynak. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba belépés önkéntes, a jelentkezést a kórusvezető szervezi. A kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával kérheti a kórusvezetőtől. Az iskolai sportkör, (ISK) a gyerekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult. Lehetőséget nyújt az iskola valamennyi tanulójának sportköri foglalkozásokon, a Diákolimpia felmenő versenyein való részvételre, sportágankénti háziversenyek megrendezésére. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyam vezetőjétől. A tanfolyamon való részvételért térítési díj fizetendő. Osztálykirándulások, táborok, külföldi kirándulások esetén a tanulók költségeit a szülők önként vállalják és/vagy pályázati forrásból finanszírozzák. A fejlesztések célja az alapképességek fejlesztése, a felzárkóztatás. Fejlesztésre a szaktanár javaslata alapján lehet, vagy kötelező járni. A fejlesztés osztályonként vagy évfolyamonként szervezhető, mely ingyenes. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink nevelői felhívásra az intézményi, területi, megyei, országos és egyéb versenyeken vehetnek részt. Felkészülésükhöz szaktanári segítséget igénybe vehetnek. Nevezési díjjal meghirdetett, illetve a Minisztérium és a Magyar Diáksport Szövetség által nem támogatott versenyen való részvétel költségeit előzetes egyeztetés után a szülő, a fenntartó vagy egyéb támogató vállalhatja. 19

20 Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint a könyvtári órákon áll a tanulók rendelkezésére. Az etika/ hit- és erkölcstan oktatáson való részvétel a tanulók számára kötelezően választható. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes egyházakkal, a szükséges feltételeket biztosítja az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. Tanulószobai foglalkozás szervezhető a felső tagozatos nem napközis tanulók számára. 4. Napközis foglalkozások A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a játék, a pihenés, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. A napközis foglalkozásokról való eltávozás szülői kérelem alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. A rendszeres elfoglaltság miatti távollét iránti szülői kérelmeket az intézményvezető bírálja el, szem előtt tartva a gyermek iskolai előmenetelét, magatartását. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első osztályban a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A beiratkozás egy tanévre szól, melyre a szülő figyelmét a napközis 5. Iskolai szolgáltatások nevelőnek fel kell hívni. Rendkívüli esetben az intézményvezető, az osztályfőnök és a napközis nevelő álláspontja alapján a hónap első napjával szünetelhet vagy szűnhet meg tanév közben a napközis jogviszony. Napközi otthonba minden jelentkező tanulót fel kell venni, amíg a tanulók összlétszáma el nem éri a köznevelési törvényben meghatározott csoportlétszám felső határát. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele nem utasítható el. Az iskola tanulói és dolgozói számára az étkezési lehetőséget az iskola épületében található ebédlőben a Lenti Város Önkormányzata biztosítja. Az étkezési térítési díjakat mindenkor az általuk meghirdetett befizetési napokon vagy folyószámláról történő átutalással, havi rendszerességgel kell befizetni. Intézményünk tanulói szabadidejük hasznos eltöltése, tudásuk bővítése, rendezvényeik lebonyolítása céljából az alábbi lehetőségekkel élhetnek: szabadtéri sportpályák, sportudvar használata; 20

21 iskolai könyvtár igénybevétele; tornaterem használata; számítógépes terem; táncterem használata; IKT eszközök használata. Az első kivételével a szolgáltatások csak szervezetten, nevelő vagy csoportvezető jelenlétében vehetők igénybe. 6. Hagyományok iskolánkban a) Szervezeti hagyományok: Tanulóink iskolai életük szervezésére, érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Vezetőit az osztályközösségek által delegáltakból választják. A részterületek felelősei a diáktanácsot alkotják. A tisztségviselőket évente újra választják. A DÖK tevékenységét a működési szabályzata alapján végzi, melyet segítő tanárok támogatnak. Diákönkormányzatunk szándéknyilatkozatban fejezte ki együttműködését a Városi Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanáccsal (GYIÉT) a városban működő gyermek és ifjúsági szervezetek hatékony, összehangolt munkája érdekében. Tevékenységük sokszínű, hagyományteremtő és- ápoló, mint a mellékelt éves program is mutatja. (DÖK szervezeti és működési szabályzata melléklet). Tanulóink jogait, kötelességeit a Házirend szabályozza. Összeállításakor a tantestület, a tanulók, és a szülői képviselet véleményt nyilvánított. Elfogadásakor gyakorolták a törvényben biztosított jogaikat. Házirendünket, szükség szerint felülvizsgáljuk módosítjuk. (Házirend melléklet). Az anyagi és technikai feltételek függvényében iskolaújság is indítható. Az iskolai nyilvánosság, a szülők tájékoztatására szolgál az iskolai faliújság, a Figyelj rám!, valamint az iskola honlapja, közösségi oldala és az osztályok csoportjai. Az iskolagyűlés fontos színtere az észrevételek, vélemények, kérések, ötletek nyilvánosságra hozatalának. 21

22 A jubileumi években iskolatörténeti kiállítás rendezhető. Élő gyakorlat iskolánk volt tanárainak, diákjainak visszatérése találkozókra, (pedagógus nap, osztálytalálkozó) rendezvényekre (karácsonyi műsor, emlékműsor, sportkupák, karnevál). Nyitottak vagyunk társadalmi környezetünk felé. Kapcsolataink hagyományosan folyamatosak a város nevelési-oktatási intézményei (óvoda, szakszolgálat, általános iskolák, alapfokú művészeti iskola, középfokú intézmények), közművelődési intézményei (művelődési központ, városi könyvtár) felé. Tanulóink egy része aktív tagja a Lenti Torna Egylet és különböző egyesületek szakosztályainak. Részvételüket támogatjuk. A Városi Gyógyfürdő és Úszóklub szolgáltatásait vesszük igénybe a törvényben előírt úszásoktatás lebonyolításához. Tanulóink egészségi állapotáról rendszeres kapcsolattartás során tájékozódunk az iskola orvosától, az iskolavédőnőtől. A szoros együttműködés segíti egészségnevelő, felvilágosító munkánkat is. Kereskedelmi és vendéglátó egységek, vállalkozók szponzoráló tevékenységgel működhetnek közre az iskolai sportkupák megrendezésében. Az iskolánkat támogató Vörösmarty Nevelési-Oktatási Alapítvány kuratóriumával együttműködve valósítjuk meg céljainkat. Kapcsolatot tartunk kulturális egyesületekkel a honismereti és művészeti nevelőmunkánk kiszélesítésére. Programjaink megvalósításában aktív közreműködést folytatunk a rendőrséggel (DADA program, iskolarendőr), a katasztrófavédelemi kirendeltséggel (versenyek, vetélkedők, pályázatok), mentőszolgálattal (előadások, tanfolyamok). b) Tantárgyi hagyományok: Iskolánkban valamennyi tantárgynak van sajátos hagyománya. A hagyományteremtés formái változatosak. Iskolai, városi, járási, megyei, országos tantárgyi versenyek. Különböző szervezetek (pl. TIT), intézmények (pl.városi Művelődési Központ és a Városi Könyvtár) által hirdetett vetélkedők, levelező feladatmegoldó versenyek, pályázatok, fejtörők. Rendhagyó órák - a szakterület neves képviselőivel. 22

23 Évfordulókhoz a tantárgyakkal kapcsolatos tudósok életével összefüggő hagyományok. Megemlékezés jeles napokról. Magyar nyelv és irodalom Vörösmarty vers- és prózaíró pályázat (megyei meghirdetésű). Pályázati anyagából jelentettük meg a tehetséges zalai gyerekek első verseskötetét Kék a világ! címmel. Folytatásaként, az iskola fennállásának 30. évfordulójára került kiadásra az Ajtócsilingelő című antológia. Folytatását is tervezzük Történelem megemlékezés október 6-ról és a Nemzeti összetartozás napjáról tanóra keretében iskolai szintű versenyek a Városi Honismereti Egyesülettel kialakult kapcsolat erősítése, folytatása. Idegen nyelv levelezés idegen nyelven Kirándulás angol és német nyelvterületre kapcsolattartás az idegen nyelv oktatását támogató intézetekkel (Goethe Intézet, Oxford stb.) Matematika A Vörösmarty matematikaverseny meghirdetése évente a város, járás iskoláiba járó 3-6. osztályosoknak. Szorobán verseny A Zrínyi Ilona matematikaversenyen részvevő tanulóknak helyszín és felügyelet biztosítása Ének-zene zenei világnapi megemlékezés furulyaoktatás (alsó tagozaton szabadidőben választható) kapcsolódás az aktuális iskolai, városi ünnepélyekhez, rendezvényekhez (zenei szerkesztés, a kórus bekapcsolódása, stb.) kisvárosok kórustalálkozójának rendezése, részvétel Testnevelés és sport A tantárgy hagyományai az iskolai kupák: kézilabda 23

24 labdarúgás kosárlabda Iskolai rendezvények: sportágankénti háziversenyek úszásoktatás Kapcsolódás a települési sportrendezvényekhez, a Lenti TE szakosztályaihoz, a településen működő sportegyesületek munkájához, a szülői szervezet és az alapítvány rendezvényeihez. Lehetőség szerint részt veszünk különböző sportszervezetek rendezvényein. Technika és életvitel, illetve Életvitel és gyakorlat A tantárgy hagyományai: részvétel a kerékpáros ügyességi versenyen alkalmakhoz kapcsolódó manuális tevékenység Vizuális kultúra Tantárgyi hagyományok: a jeles napokhoz, népszokásokhoz kötődő feladatok (formai, tartalmi vonatkozásban egyaránt) ötlettár (tanulói kreativitás iskolai bemutatása) egy-egy ünnepkörhöz tartozó népszokás bemutatása tanulói tevékenységen keresztül maszkajárás, farsangolás betlehemezés kézműves technikák mélyebb megismerése Pályázatok kiírása, kiállítás szervezése iskolai ünnepélyek dekorációinak elkészítése környezetkultúra, környezetesztétika igénye (tanulói alkotások állandó felhasználásával) c) Rendezvények hagyományai Iskolánk az alábbi országos, regionális, megyei rendezvényeken vesz részt, illetve szervezi azokat: Vörösmarty labdarúgó kupa (regionális) Vörösmarty kézilabda kupa (regionális) Vörösmarty vers- és prózaíró pályázat (megyei) Kisvárosok kórusainak találkozója (megyei) 24

25 Valamennyi szaktárgy felmenő rendszerű versenye (továbbjutás esetén) Téli sportprogram (sítábor) Nyári táborok Városi, járási rendezvényeink: Vörösmarty matematika verseny (3-6. osztályig) Történelmi évfordulókra, helytörténetre kiírt pályázatok Vörösmarty szavalóverseny, ill. vers - és prózaíró pályázat Kapcsolódás a településen megtartott ünnepségekhez (Magyar Kultúra Napja, Város Napja, állami ünnepek stb.) Iskolai ünnepélyek: Tanévnyitó ünnepély - első osztályosokat jelvényünk feltűzésével az iskola polgáraivá fogadjuk. A 8. osztályosok ballagása az éves munkaterv szerinti napon. Búcsúbankett a szülők rendezésében. Tanévzáró ünnepély Állami ünnepek - iskolai szintű ünnepélyek ünnepélyes külsőségekkel (tanulók megjelenése, az iskolai jelvény viselése, ünnepi dekoráció) március az 1848-as forradalom és szabadságharc (rendező a 7. évfolyam) október az 1956-os forradalom (rendező a 8. évfolyam). Megemlékezések: Zenei világnap Október 6. - megemlékezés az aradi vértanúkról tanítási óra keretén belül A Magyar kultúra napja Föld napja Rendezvények, sorozatok: Vörösmarty-napok a költő születésének évfordulójához kapcsolódóan, külön programterv alapján. Mikulás várás az ovisokkal Karácsonyi műsor Karnevál nyitótánc (8. osztályosok előadásában) Vörösmarty leány kézilabda torna Szülői szervezet és a Vörösmarty Nevelési - Oktatási Alapítvány önálló programja a családi délután 25

26 Az iskola jelvényét a mindenkori 1. osztályosainknak a tanévnyitó ünnepélyen tűzik fel társaik és tanítóik. Megemlékezünk elhunyt pedagógusainkról 26

27 I. 4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Szükségesnek tartjuk a problémák feltárásához: a közösségek szociometriai vizsgálatát, a periférián levők esetében az okok feltárását, megszüntetésük segítését, a pozitív közösségi mag erősítését, a magatartási zavarok okainak feltárását, pedagógiai, pszichológiai és mentálhigiénés szakemberek bevonását. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. a) Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiaiszakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, 27

28 a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, speciális tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal. b) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, szakszolgálattal és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; fejlesztő órák, fejlesztő foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. c) A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; 28

29 a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). d) A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, szakszolgálattal és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; fejlesztő órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 3. A program célkitűzései: A nevelés területén: A tanulók szokásrendjének, napirendjének kialakítása, Közösségi szabályokhoz, normákhoz való alkalmazkodás, Az étkezéssel kapcsolatos szokások elsajátíttatása, Kommunikációs kultúra, érintkezési szabályok kialakítása, 29

30 Környezettudatos magatartásra nevelés, épített és természetes környezetünk védelme, Felszerelésünk, taneszközeink, ruházatunk megóvása A tanuláshoz, munkához szükséges alapvető személyiségjegyek alakítása, erősítése, Egymás munkájának, alkotásainak megbecsülése Higiéniai szabályok elsajátítása Az oktatás területén: A tanulás tanítása, életkorhoz szabott tanulási technikák kialakítása Számolási készségek fejlesztése, alapműveletek begyakorlása Íráskészség kialakítása, áttekinthető, esztétikus füzetvezetés, Szövegolvasás szövegértés fejlesztése, Kommunikációs készség fejlesztése, Kooperációs lehetőségek biztosítása. A program megvalósításának területei: Tanulási képességek, önállóság fejlesztése Differenciált óravezetés, személyre szabott követelménytámasztás, Egyéni haladást segítő iskolai és otthoni feladatok, Szükség szerinti felzárkóztató tevékenység, Tehetséggondozás, versenyre készítés Részvétel diákköri szakköri, sportköri foglalkozásokon érdeklődés szerint, (környezetvédelem, sportedzés stb.) Bekapcsolódás a művészeti szakkörök tevékenységébe Napközis foglalkozások, tanulószobás csoportok, Osztálykirándulások, zöld iskola, Kulturális rendezvények, mentálhigiénés programok látogatása, Szervezett úszásoktatáson való részvétel, Védnökségi területek rendben tartása, környezetvédő akciókba való bekapcsolódás, Fejlesztő pedagógus bevonása Elvárható eredmények: Helyzetelemzés alapján a jogszabályi előírásoknak megfelelő csoportok, befogadó környezet kialakítása. 30

31 Különböző háttérrel, eltérő fejlettséggel érkező gyermekek fogadása, együttnevelése. Technikai feltételek és humán erőforrás célirányos alakítása, patrónusi, mentori rendszer felépítése. Egyéni haladást segítő tanulásszervezés Együttműködési területek azonosítása, megfelelő kapcsolatrendszer kimunkálása. (tanárok, szülők, hatóságok, gyermekvédelem, szakszolgálat) A program hosszú távú eredményei: Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel a tanulási kudarcnak kitett, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával, segítésével, személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok megoldásával, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenységgel, és a szociális hátrányok enyhítésével segíti elő az esélyegyenlőség elvének érvényesülését. A tanítási órák keretein belül (pl. könnyített testnevelés, nívócsoportos oktatás), az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésével illetve azon túl - fejlesztés, felzárkóztatás, gyógytestnevelés - keretében. A tanítási órán kívül meghatározó szerepe van a napközi otthonos foglalkozásoknak, a tanulószobának, az iskolai könyvtár használatának. A tanulók tanulási, beilleszkedési, szociális problémáinak és a szülők nevelési gondjainak megoldásában segítenek a családlátogatások, fogadóórák, a nevelők, tanulók és szülők személyes kapcsolatai. I. 5. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön. 31

32 Ennek megvalósulását iskolánk a következő feladatok megvalósulásával biztosítja: kompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-4 évfolyamon és további bővítése 5-8. évfolyamon folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása, sajátos nevelési igényű gyerekek integrált fejlesztése tanórai differenciálással és egyéni fejlesztő foglalkozásokkal, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjának elősegítése az iskolai integrációs program megvalósításával. 32

33 I. 6. Iskolai egészségnevelési program 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, a családi és kortárskapcsolatok, lelki egészség védelme a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, az elsősegély-nyújtás alapismeretei, a szexuális fejlődés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos foglalkozások, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás; 33

34 b) a helyi tantervben szereplő testnevelés, környezetismeret, természetismeret, biológia és egészségtan, technika, életvitel és gyakorlat tantárgyak tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: minden évben osztályonként egy-egy túra szervezése; játékos vetélkedő az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik-nyolcadik évfolyamon osztályfőnöki órán, az alsó tagozaton ismeretterjesztő előadáson a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) I. 7. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 34

35 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Vöröskereszttel; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; lehetőség szerint támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek: biológia kémia TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás 35

36 fizika testnevelés - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - magasból esés az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órákon feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödiknyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki órán az elsősegélynyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk szakember bevonásával; egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. I. 8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró 36

37 személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. I. 9. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 1. Az iskola közösségeinek együttműködése a) Az iskolavezetőség és a nevelőtestület együttműködése A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az együttműködés fórumai: az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések, stb. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 37

38 Az intézményvezető az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon ( , e-napló) keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. b) A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok, tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. c) A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az intézményvezető szükség szerint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat faliújságján keresztül és az 38

39 iskolagyűlésen az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve írásban a tájékoztató füzeten, e- naplón keresztül) tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. Tankerületi kapcsolattartás az igazgatói értekezletek alkalmával a fenntartó által elrendelt időpontokban. A hitoktatókkal a kötelező hit- és erkölcstan órák szervezése, megtartása, adatszolgáltatások okán kapcsolattartás személyesen, e- mailben, illetve telefonon. d) A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet tanórán kívüli alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; sportélet; túrák, kirándulások szervezése; kulturális, szabadidős programok szervezése; a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). Ezekben a kérdésekben az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének 39

40 összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; a diákönkormányzat vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az intézményvezető felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskolavezetéssel, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskolavezetésnek teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője. e) A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola intézményvezetője legalább félévente egyszer a szülői szervezet vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. f) A szülők és a pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok: Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. 40

41 Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet. Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskolavezetés felé. Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Iskola honlapja A szülők folyamatosan tájékozódhatnak az aktualitásokról. Írásbeli tájékoztató. 41

42 Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskolavezetéshez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, nevelőtestülettel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola intézményvezetőjétől, intézményvezető-helyettesétől és nevelőitől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola honlapján; az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az intézmény vezetőjénél; 42

43 2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel a) Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetésének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával, működtetőjével. A területileg illetékes önkormányzati képviselő-testülettel és polgármesteri hivatallal. POK-kal. A tankerületi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel. Egyéb helyi nevelési-oktatási intézményekkel. A területileg illetékes szakszolgálattal. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős. b) Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával. A közművelődési intézményekkel. Helyi társadalmi egyesületekkel és civil szervezetekkel. A gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel. Az egyházak helyi gyülekezeteivel. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető vagy a helyettesei a felelősek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. c) A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetése rendszeres kapcsolatot tart fenn a rendelőintézet egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. d) A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az intézményvezető vagy a helyettesei a felelősek. 43

44 I. 10. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: 44

45 Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az intézményvezető által megbízott pedagógus segíti. b) Tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások segítik. 45

46 Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két fejlesztő órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére fejlesztő, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy-egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A fejlesztő foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti egyegy órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. c) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. d) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. e) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe 46

47 vételével a tankerületi igazgató dönt az iskola nevelőtestületének javaslata alapján. Szakkör vezetését a tankerületi igazgató beleegyezésével olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. f) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. g) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi sétákat, kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. h) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Az alsó tagozatosok általában közvetlen környezetünk értékeivel ismerkednek meg. A felsősök távolabbi helyekre látogatnak. A Határtalanul program keretében a környező országok magyarlakta területeit keresik fel. i) Zöld iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó Zöld iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. A zöld iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. 47

48 j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. k) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. l) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. m) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. 3. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 48

49 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 49

50 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Alapvető gazdasági, pénzügyi és háztartási ismeretekhez kapcsolódó jártasságok kialakítása. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. I. 11. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 1. A pedagógusok alapvető feladatai A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. 50

51 Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. 2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. 3. A tehetséges tanulók gondozása Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 51

52 A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztése, segítése, mentorálása. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. 5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok (farsang, alapítványi gyermeknap). 6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel 52

53 Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 7. Munkafegyelem, a munkához való viszony A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. 8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. 9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. 10. Az iskolai munka feltételeinek javítása Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). 53

54 Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. 11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 12. Aktív részvétel a tantestület életében A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein. 13. Az iskola képviselete A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. 14. A vezetői feladatok ellátása Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. 54

55 15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). 55

56 I. 12. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1. Az osztályfőnök feladatai Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli szükség esetén iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen legalább havonta tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. 56

57 Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Alsó tagozaton minden hó végén, a felső tagozaton kéthavonta értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom értékelésére. A tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti az e-naplót. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Vezeti az e-naplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat. Tartja a kapcsolatot az e-napló adminisztrátorával. 57

58 Megnyitja és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki tanmenet alapján végzi. 3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról Tanulók száma, ebből leány Állami nevelt (gondozott) Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló Sajátos nevelési igényű tanuló Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településről bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról Tanulók száma Osztályozott tanulók száma és aránya Osztályozatlan tanulók száma és aránya Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga Az osztály tanulmányi átlaga Kitűnő tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya 58

59 Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúklányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? 59

60 Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 4. Az osztályfőnöki órák témái 1. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin A házirend szabályainak megbeszélése. Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai. 2. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. Az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Megemlékezés az iskola névadójáról. Osztálykirándulás előkészítése. 3. Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 60

61 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. 61

62 Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! 62

63 Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam 63

64 Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. 64

65 Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! 4. Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően A tanulást is tanulni kell Tanulást segítő tevékenységek Egészséges életrend A helyes napirend kialakítása A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége Ünnep a családban Az ünnepek szerepe az emberek életében Ismerem-e önmagam? A megismerés forrásai Baráti kapcsolatok Részvétel a házi munkában 65

66 A nyári szünidő tervezése A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás Fiúk és lányok barátsága A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság Igazmondás, hazugság A serdülők biológiai és higiéniai problémái Fejlesztő játékok tanulása Tudni illik, hogy mi illik Illemtan a gyakorlatban Lakásunk kultúrája Pályaválasztásra készülünk Önállóság a tanulásban Konfliktusok az osztályban Igaz barátok az osztályban A kulturált magatartás szabályai Viselkedés ünnepi alkalmakkor Bírálat, önbírálat A család funkciói Konfliktus a családban Fizikai és szellemi munka A pénz szerepe életünkben Ápolt, divatos megjelenés Hogyan rendezném be otthonomat? A vendéglátás illemtana A határainkon túl élő magyarság Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban Az étkezési kultúra Az iskolaválasztás gondja A család pályaválasztási elképzelései Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Törekvés a harmonikus életre Jövőnkre készülünk Harcban önmagunkkal Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban Ügyintézés a mindennapokban 66

67 Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, a felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó időbeosztás, a helyes napirend Közösségfejlesztő játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismerős, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejlődésben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét 67

68 Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása 68

69 II. Helyi tanterv Pedagógiai programunk legfontosabb fejezete. Nevelési-oktatási céljaink megvalósításának meghatározó tartalma és szervezeti kerete az összes évfolyamra a helyi tanterv és az iskolai óraterv. A NKT, a NAT és az érvényben lévő kerettanterv irányelveit figyelembe véve valamennyi évfolyamon hagyományos tantárgyi rendszerben oktatunk. Az egyes tantárgyakban vagy tantárgycsoportokban szerveződve valósulnak meg a kerettantervnek megfelelő és a NAT kiemelt fejlesztési követelményei, melyeket minden tantárgy tanterve tartalmaz. 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervre épül. 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: Helyi tantervünkben valamennyi műveltségi területen célunk a tudás alapú társadalomban szükséges boldoguláshoz elengedhetetlen az alábbi kompetenciák fejlesztése: A NAT által meghatározott, fejlesztendő kompetenciák Hatékony, önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció Idegen-nyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményező-kézség és vállalkozói kompetencia Matematikai kompetencia 69

70 A NAT-ban meghatározott fő fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A tanulás tanítása Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra Hon- és népismeret Testi és lelki egészség Környezettudatosságra nevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Gazdasági nevelés Az iskola óratervében a kötelező és nem kötelező (választott) tanórák által biztosított órakeret lehetővé teszi a már kialakított sajátos iskolai irányok fennmaradását az alábbiak szerint: idegen nyelvi képzés rendszere (angol, német, orosz) informatika számítástechnika oktatás helyi rendszere sport helyi rendszere a matematika nívócsoportos rendszer az ember és természet műveltségi terület helyi vonatkozásainak megvalósítására szervezhető zöld iskolai program 70

71 II. 1. Tantárgyi órarendszer, óraszámok A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: ÉVFOLYAM 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Magyar nyelv és irodalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Vizuális kultúra Magyar nyelv és irodalom Matematika Kémia Földrajz Magyar nyelv és irodalom Matematika Biológia Fizika Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 71

72 2. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható ( A változat illetve B változat ) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV 1-4. évfolyam Ének-zene B változat 5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat 7-8. évfolyam Biológia-egészségtan A változat 7-8. évfolyam Fizika B változat 7-8. évfolyam Kémia B változat 5-8. évfolyam Ének-zene B változat A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy az ajánlásunkban javaslatot tegyünk a tananyagok évfolyamonkénti bontására és az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeret meghatározására. Természetesen úgy állapítottuk meg a felosztást, 72

73 3. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása. (A jelenlegi kerettanterv tervezetek két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Ezeket az iskoláknak helyi tantervükben le kell bontaniuk egyegy évfolyamra. E munkában várhatóan segítséget jelentenek majd a tankönyvkiadók tantervi javaslatai, hiszen ezek a kiadók által engedélyezésre benyújtott tankönyvek (évfolyamokra, tanítási témákra, leckékre lebontott) tematikájához fognak igazodni évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv (angol vagy német) Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Etika v. hit-és erkölcstan Szabadon tervezhető óra Tanórai rendelkezésre álló időkeret

74 5 8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok Tantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol vagy német) Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Etika v. hit-és erkölcstan Természetismeret 2 2 Biológia-egészségtan 2 1,5 Fizika 2 1,5 Kémia 1,5 2 Földrajz 1,5 2 Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret 1 Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tanórai rendelkezésre álló időkeret

75 D: Tantárgyi engedélyezett többletóra keret A tantárgyi engedélyezett többletóra keret és a tervezhető további időkeret felosztása a Lenti Vörösmarty Mihály Általános Iskolában évfolyamonként 2 osztályra Összesen Idegen nyelv (angol vagy német) Környezetismeret 1 1 Életvitel és gyakorlat 1 1 Számítástechnika 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 8 Vizuális kultúra 0,5 0,5 Természetismeret 0,5 0,5 Második idegen nyelv Történelem 0,5 0,5 1 Összesen:

76 G: Tervezhető további időkeret (egyéni foglalkozás) A törvény által biztosított időkeret évfolyamonként két osztályra tervezve Összesen Napközis órakeret Matematika felzárkóztatás Magyar nyelv és irodalom felzárkóztatás Fejlesztő foglalkozás (BTMN) Idegen nyelvi szakkör (angol vagy német) Magyar szakkör Matematika szakkör (szorobán/továbbtanulás) Összesen: Maradék óra: Iskolai felhasznált(c,d,g): Csoportbontás Angol vagy német Matematika ISK Kézilabda Sportkör ISK Sport-játék, atlétika ISK Labdarúgás Csoportbontás Sportkörök Énekkar ( óra; óra) 3 3 Orosz szakkör ( óra; óra) 3 3 Könyvtár Tanulószoba Összesen felhasznált: 75 Iskolai összesen: 787 Tanórai rendelkezésre álló időkeret 2 osztályra Tantárgyi engedélyezett többletóra keret

77 Tervezhető további időkeret Összesen tervezhető:

78 II. 2. Iskolai környezeti nevelési program 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. 2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, földrajz, biológia, kémia, fizika, technika, életvitel és gyakorlat tantárgyak tananyagai az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek; a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: osztályonként egy-egy túra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap szervezése játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; 78

79 minden tanévben egy alkalommal kapcsolódunk a város által szervezett Takarítsuk ki Lentit! akcióhoz papírgyűjtés megszervezése az iskolában évente faültetés az első osztályosokkal az iskola udvarán védnökségi területek folyamatos rendbetétele madáretetők kihelyezése, téli madárvédelem II. 3. A választható tantárgyak, foglalkozások - és pedagógusok közül történő választás szabályai A tanuló az iskolába való beiratkozáskor választhat az iskola kínálatából: Idegen nyelvet (angol, német) Etika vagy hit- és erkölcstan közül A további évfolyamokon: Számítástechnika (3-8. évfolyam) Második idegen nyelvet (7-8. évfolyam) Iskolai sportkörök (2-8. évfolyam) Szakkörök (2-8. évfolyam) A tanulók szabadon dönthetnek arról, melyik szakkörben szeretnének tevékenykedni. A tanítók és tanárok a tanév elején meghirdetik szakkörüket, melyre a tanulók a szakkör vezetőjénél jelentkezhetnek szülői engedéllyel. Amennyiben a tanuló választott, azt számítástechnika és 2. idegen nyelv esetében felmenő rendszerben tanulói jogviszonyának végéig terjedő döntésként hozza, kivétel, ha a tanuló egészségügyi, vagy más szempontok alapján nem tudja teljesíteni az adott követelményeket. A változtatást írásban kell kérvényezni, melyről a döntést az intézményvezető hozza meg. A többi szakkör esetén a döntés az adott tanév végéig szól. 1. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a matematikát, informatikát, számítástechnikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. 79

80 A választható tantárgyak és foglalkozások esetén a tanulók és a szülők tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 80

81 II. 4. A tankönyvkiválasztás elvei A 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet alapján 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál - testnevelés, a vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat - a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév megkezdése előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A mindenkori első osztályosok szülői beiratkozáskor megkapják a szeptemberben szükséges taneszközök listáját, melyet minden évben a leendő elsős tanítók állítanak össze. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 6. Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a tanulók ingyenesen használhatják. II. 5. Tanulói jogviszony - a magasabb évfolyamba lépés feltételei a) Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből melyet az iskola fenntartója határoz meg minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 1. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 2. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; 81

82 a szülő személyi igazolványát; a gyermek lakcímkártyáját; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 3. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a tanuló lakcímkártyáját; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 4. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az intézményvezető dönt. 5. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 6. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. b) Átlépés másik osztályba (csoportba) ugyanazon évfolyamon a követelményszint teljesítése és a működés függvénye. c) Továbbhaladás A tanulók továbbhaladásáról az év végi osztályzatok és / vagy minősítések alapján a nevelőtestület dönt. Az osztályozás helyett alkalmazott értékelési formákat Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái című fejezet tartalmazza. 82

83 A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgára való jelentkezést az intézményvezető fogadja el, gondoskodik a vizsgára jelentkezők összesítéséről. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. 83

84 A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: Az intézményvezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, Engedélyezte, hogy a tanuló egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, A tanuló egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, az igazolatlanul mulasztott órák száma nem haladja meg az igazoltan mulasztottak számát, az iskola a jogszabályban előírt értesítési kötelezettségét teljesítette Magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tárgyai a következők: 1-4. évf.: magyar nyelv írásbeli, irodalom szóbeli, környezetismeret szóbeli; matematika írásbeli, A 4. évfolyamon idegen nyelvből szóbeli évf.: magyar irodalom szóbeli, magyar nyelvtan írásbeli, történelem szóbeli, matematika írásbeli, természetismeret szóbeli, idegen nyelv szóbeli évf.: magyar irodalom szóbeli, magyar nyelvtan írásbeli, történelem szóbeli, matematika írásbeli, fizika szóbeli, biológia szóbeli, kémia szóbeli, földrajz szóbeli, idegen nyelv szóbeli. A tanulmányok alatti vizsgák időpontját a jelentkezés módját és idejét az éves munkaterv tartalmazza. A 8.évfolyamon félévkor is kell osztályozó vizsgát tenni. Az intézményvezető a tanuló írásos kérelmére engedélyezheti az általános, a munkatervben meghatározott időponttól eltérő vizsgaidőpontot, ha a tanuló érdeke vagy más körülmény indokolja. Az eredményes vizsga feltétele a tantárgyi minimum követelmény teljesítése. A vizsgakövetelmények megegyeznek a helyi tantervben a tantárgyra előírt az évfolyamnak megfelelő követelményekkel. A vizsgázó teljesítményét a II. 5 fejezetben leírtaknak megfelelően osztályozzuk, illetve értékeljük. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. 84

85 d) Tanulói jogviszony megszűnése Iskolánknál az 1-8. osztályos szerkezetből adódóan a 8. osztály eredményes befejezését követően szűnik meg a tanulók jogviszonya, amelynek dokumentálása a bizonyítványban és a törzslapban történik. A tankötelezettség megszűnik annak a tanévnek a végén, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti. A tanulói jogviszony megszűnésével nem szakad meg kapcsolatunk tanítványainkkal. Rendszeres visszajelzéseink vannak a középiskolákból (az érdemjegyeket elemezzük). Az iskola hagyományos kulturális és sportrendezvényeire visszatérnek diákjaink (rendezők, segítők vagy vendégek - kiállítók, előadók). Legmélyebb kapcsolataink azokkal a tanítványainkkal vannak, akik már szülők, és a szülői képviselet (Szülői Szervezet, iskolai alapítvány, sportegyesület) tagjai. Rendszeres visszatérő alkalom az itt végzett diákok és volt osztályfőnökeik találkozója is. II. 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének formái Iskolánk a nevelő oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 1. Ellenőrzésünk, értékelésünk célja: Az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva megvizsgálni, hogy az eredmények összhangban vannak-e a pedagógiai program célkitűzéseivel. Az értékelés során megerősíteni tevékenységünk helyességét, illetve a hiányosságok, hibák feltárásával az oktató- nevelő tevékenység javítása. kapcsolaterősítés és információcsere, személyre/csoportra szóló korrekció, a fejlesztési területek meghatározása, 85

86 motiválás, ösztönzés, az önfejlesztés segítése, a teljesítmények megjelenítése, összevethetőségük biztosítása, a tanulási-tanítási folyamat hatékonyságának fokozása a közvetített értékek, a tudás szintjének visszajelzése: a tanuló a tanár, tanító a szülő fenntartó felé. 2. Az ellenőrzés- értékelés során alkalmazott alapelvek A rendszer működtetése az iskolával kapcsolatban álló partnerek: tanulók, szülők, fenntartó velünk szemben támasztott igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. Törekszünk a pedagógiai munka hatékonyságának, eredményességének folyamatos biztosítására. Világosan megfogalmazott követelményeket lehet és szabad ellenőrizni, értékelni. Megfelelő alkalmazásával alakítsuk a helyes önértékelést, segítsük a reális önismeret kialakulását. Az értékelés legyen nyitott, rendszeres, folyamatos, objektív, személyre szóló és ösztönző jellegű. Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat. A tanítási tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet játszani, jelölje meg a továbbhaladás útját és módját. Legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára. Az értékelés során fontosnak tartjuk: a célt a funkciót a színteret a hatékony, változatos módszerek alkalmazását a pozitív motivációs hatást. Az oktató- nevelő munkában funkcióját tekintve alkalmazzuk: a diagnosztikus értékelést helyzetfeltárás céllal 86

87 a formatív értékelést (célunk itt a tanulási hibák feltárása, majd javítása - ez iskolai cél is) szummatív- minősítő értékelést (pl. a témák végén) viszonyítási alap: helyi tantervi követelmény országos mérési összesítések, átlagok Iskolánk gyakorlatában tudatosan erősítjük a diagnózis és formálás előtérbe helyezését, a minősítő értékelés gyakorlatának megtartása mellett. 87

88 3. A tanulói teljesítmények értékelése A tanulói teljesítmények értékelését objektíven, folyamatosan, következetesen, építő szándékkal végezzük. A követelmények teljesítését a nevelők a szaktárgyak jellegének megfelelően a tanulók szóbeli feleletei, írásbeli munkái vagy gyakorlati tevékenységük alapján ellenőrzik, mely a régebben tanultakkal kapcsolatos követelményekre is kiterjed. A tanulók tanulmányi előmenetelének és minősítésének alapja teljesítményük viszonyítása a helyi tanterv követelményeihez, eredményük, teljesítményük, képességeik változása az előző értékelés óta. Az ismeretek számonkérésének formái: az 1-8. évfolyamon a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül folyamatosan ellenőrizzük szóban, esetleg írásban is az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló: az elméleti jellegű tantárgyak esetében a tanulót félévente legalább egyszer szóban kérjük számon A testnevelés tantárgy követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. 4. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái: 1 4. évfolyam: témazáró dolgozatok, félévi és év végi mérés 5 8. évfolyam: témazáró dolgozatok, félévi és év végi mérés 6. és a 8. évfolyamon a kompetenciamérés miatt nincs év végi mérés rendje: aktualitásának megfelelően korlátai: napi kettő témazáró dolgozatnál többet nem írhatnak a tanulók 88

89 Százalékhatárok témazáró dolgozat, félévi és év végi mérések során 1-2. osztály szöveges minősítése esetén kiváló % jó % megfelelő 50-74% felzárkóztatásra szorul 0-49% 2-4. osztály érdemjeggyel történő értékelés esetén % % % % % Felső tagozat % % % % % Magyar nyelv és irodalom; Idegen nyelv (felső tagozat) % % % % % 89

90 Idegen nyelv % % % % % 90

91 5. Belső mérések Az eddigi gyakorlatunkat folytatjuk, és a Pedagógiai Program szerinti céloknak megfelelően kiegészítjük. Felmérések: 1-8. évfolyam: félévkor és év végén ( a kompetenciamérés alá eső évfolyamok kivételével) felmérést végzünk, : anyanyelvből matematikából. 4. évfolyam végén: idegen nyelvből A mérésekhez az objektivitás érdekében a szakmai munkaközösségek közreműködésével felhasználjuk a központi tantárgyi feladatbankok kínálatát, ennek alapján állítjuk össze a speciális egyéni teszteket, feladatlapokat. Az így kialakított mérési tartalom a NAT és a kerettanterv követelményeire irányul. 6. Az értékelés egyéb alkalmai iskolai versenyek iskola által meghirdetett városi, járási, megyei pályázatokon, versenyeken való szereplés (lásd: iskolai hagyományok) a minisztérium által szervezett versenyeken való helytállás megyei és országos levelezős feladatmegoldó versenyek eredményei 7. Az értékelés alapja: a) A munkához, a tanuláshoz való viszony munkatempó, munkamorál probléma iránti fogékonyság önállóság mértéke együttműködési készség 91

92 munkával szembeni igényesség felelősségtudat b) A társakhoz, a felnőttekhez való viszony normák, szabályok betartása a másik ember tisztelete, a másság elfogadása egymásra figyelés, segítőkészség türelmesség konfliktuskezelés érzelmi megnyilvánulások 8. A tanulmányi munka értékelésének, minősítésének módja: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkáját osztályfőnöke az év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a szakszolgálat szakértői véleménye alapján az intézményvezető mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni továbbhaladást engedélyez. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. 92

93 Egyéni továbbhaladás esetén a szakértői vélemény alapján az engedélyben meg kell határozni, melyik tantárgyból, melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak teljesíteni a követelményeket. Az egyéni haladás valamennyi vagy egyes tantárgyakból különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Az előkészítő év szakértői vélemény alapján az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltható egyéni továbbhaladásra. 9. Értékelés első évfolyamon félévkor és év végén és második évfolyamon félévkor: kiválóan teljesített (akkor is, ha egy készségtárgyból jól teljesített) jól teljesített (akkor is, ha egy elméleti tárgyból megfelelően teljesített) megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul Az első évfolyamon még az év elejétől kezdődően a tanító által választott értékelő szimbólum (dicsérő kártya, jutalom nyomda, piros pont, stb.) is használatos. Második évfolyamtól év közben valamennyi évfolyamon minden tantárgyból a tanuló teljesítményét, előmenetelét rendszeresen érdemjeggyel vagy szövegesen értékeljük. A második évfolyam végétől félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. A félévi és az év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján határozzuk meg: ( 5, 4, 3, 2, 1 ). Ugyanezt a szabályt alkalmazzuk az idegen nyelv értékelésénél is. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai: Kiemelkedő teljesítmény esetén tanév végén: kitűnő (5) Továbbá: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Az érdemjegyek száma félévente: a heti 1-2 órás tantárgyakból legalább 2-3, 93

94 a heti 3 vagy ennél több órás tantárgyak esetén minimum 4-5 legyen. A szóbeli és írásbeli feleletek arányosságára ügyelni kell. A különböző szaktárgyak érdemjegyét a szaktanárok közlik a tanulókkal és beírják az e-naplóba. Az osztályfőnökök a beírást és a szülők általi tudomásul vételt ellenőrzik. Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni. Értékelés súlyozása Értékelés módja Értékelés súlyozása Témazáró dolgozat 200% Írásbeli felelet 100% Szóbeli felelet 100% Beszámoló 75% Gyakorlati feladat 100% Házi feladat 50% Házi fogalmazás 75% Mérés (félévi, év végi) 200% Projektmunka 100% Órai munka 100% Másik intézményből hozott értékelés 100% Memoriter 50% Verseny 100% A sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján az intézményvezető mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészletekből az értékelés és minősítés alól. Ez esetben a minősítés helyett részt vett szöveg kerül beírásra. Az SNI tanulók fejlesztését gyógypedagógus illetve fejlesztő pedagógus végzi a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján készített egyéni fejlesztési terv szerint. 94

95 10. A magatartás és szorgalom értékelése, minősítése A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. A magatartás és szorgalom értékelésére év közben, félévkor és év végén is csak a következő szöveget alkalmazzuk: 1-2. évfolyamon: Magatartás: példás, jó, változó, rossz Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag Szükség esetén az érdemjegyre, osztályzatra való átváltás a következő: Példás: 5 Jó: 4 Változó: 3 Rossz / hanyag: évfolyam: Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Magatartás és szorgalom minősítésére alsó tagozaton havonta, felső tagozaton két havonta kerüljön sor az osztály tanulóinak és az osztályban tanítók véleményének meghallgatása után. A minősítést az osztályfőnök adminisztrálja. A magatartás, szorgalom minősítésének tartalma Magatartás: Példás: a tanítási órákon aktív, fegyelmezett tiszteli nevelőit, társait, beszéde, viselkedése kulturált megbízatásait az osztályban és az iskolában példamutatóan ellátja rendben tartja közvetlen környezetét, részt vesz iskolai környezete tisztaságának, rendjének megőrzésében. 95

96 Jó: a tanítási órákon igyekszik fegyelmezetten viselkedni, aktívan dolgozik viselkedése udvarias, kulturált, tisztelettudó közösségi megbízatásait megfelelően ellátja ügyel saját környezetének rendjére, tisztaságára Változó: a tanítási órákon magatartásával gyakran zavarja a munkát viselkedése kulturálatlan (durva beszéd, verekedés), folyamatos odafigyelést igényel közösségi megbízatásait rendszertelenül, hiányosan végzi, munkáját felelőtlenül látja el az iskola rendjére, tisztaságára, közvetlen környezetére kevésbé ügyel Rossz: magatartásával hátráltatja a tanórai munkát, társainak negatív példát mutat viselkedése tárasaival, a felnőttekkel szemben tiszteletlen, hangneme durva a közösségi munkából kivonja magát szándékosan rongálja az iskola berendezéseit, tudatosan kárt okoz, környezetének rendjére, tisztaságára nem ügyel Szorgalom: Példás: képességeihez mérten jól felkészül a tanítási órákra, azokon aktívan részt vesz tanulmányi eredményeit megtartja vagy javítja felszerelése rendes, hiánytalan iskolai munkáját öntevékenyen kiegészíti Jó: rendszeresen tanul, de jobb eredmények elérésére is képes 96

97 tanulmányi eredményét megtartja felszerelése teljes, munkája tiszta iskolai kötelezettségeit teljesíti Változó: nem szorgalmas, képességei alatt teljesít tanulmányi munkája ingadozó, állandó ellenőrzést igényel felszerelése rendetlen, többször hiányos iskolai kötelezettségeit részben teljesíti Hanyag: képességeinek megfelelően nem tesz eleget munkájának, nincs kötelességtudata tanulmányi munkája gyenge, eredményét több tárgyból rontotta felszerelése rendszeresen hiányos, rendetlen hanyag az iskolai munkát kiegészítő egyéb tevékenységekben 11. Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, intézményvezetői dicséret, nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat, valamint a nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt és példamutató magatartást tanúsító tanulók díszoklevelet és 97

98 könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. A megyei és országos versenyeken, vetélkedőkön eredményesen (megyei 1-3.; országos 1-10.) szereplő tanulók intézményvezetői dicséretben részesülnek. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 98

99 12. Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; intézményvezetői figyelmeztetés; intézményvezetői intés; intézményvezetői megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás. 1. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. 2. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 3. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 4. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 99

100 13. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az 1-4. évfolyamon a délelőtt folyamán kapott feladatot (írásbeli és szóbeli) a délutáni tanórai foglalkozás keretében lehetőleg végezzék el a tanulók. Amennyiben a tanórai foglalkozásról hiányoznak (pl.: szabadon választott óra), úgy ezt természetesen otthon kötelesek megtanulni. A hét végére a feladatokat a megfelelő továbbhaladáshoz szükséges mennyiségben kapják a tanulók. Az 5 8. évfolyamon alkalmazott legfontosabb elv: a tanult ismeretek begyakorlásához feltétlenül szükséges mennyiség. Ennek eldöntése a szaktanár feladata. Valamennyi évfolyamra érvényesen a szünetekre csak olvasnivalót (házi, ajánlott olvasmányok) kapjanak a tanulók. Az írásbeli feladat a pedagógus mérlegelése alapján csak akkor jöjjön szóba, ha ennek hiánya a tanuló további munkáját negatívan befolyásolja. II. 7. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján: az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott intézményvezetői engedéllyel sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. 100

101 A két órára vonatkozó tanulói-szülői igényeket minden tanév végén felmérjük. 2. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezzük az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságokat. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, fejlesztő programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A felső tagozatos tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon a NETFIT teszt alapján. A es tanévtől megszervezésre kerül a gyógytestnevelés az 1-8. évfolyamokon. 101

102 II. 8. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 1. A pedagógiai program érvényességi ideje Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre azaz szeptember 1. napjától augusztus 31. napjáig szól. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az intézményvezető; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; a szülői szervezet; az iskola fenntartója. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a szülői szervezet véleményét. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 102

103 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A házirend elolvasható az iskola honlapján. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az intézményvezetőjétől, helyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy ettől eltérően a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola honlapján; az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az intézményvezetőnél; 103

104 II. 9. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok 104

105 105

106 106

107 KIEGÉSZÍTÉS A PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ Intézményünkben a 2013/2014. tanévtől kezdődően az etika/ hit és erkölcstan tantárgy értékelését / minősítését felmenő rendszerben valamennyi évfolyamon félévkor és év végén szöveges formában értékeljük az alábbiak szerint: Kiváló Jó Megfelelő Felzárkóztatásra szorul A fenti minősítési formát a nevelőtestület elfogadta, az egyes felekezetek hitoktatói pedig írásbeli nyilatkozataikkal járultak hozzá ennek alkalmazásához. Lenti, január 15. Horváth Lászlóné sk. intézményvezető 107

108 108

109 109

110 110

111 111

112 112

113 113