PEDAGÓGIAI PROGRAM. Koncz Dezső Általános Iskola, Kollégium, Készségfejlesztő Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény.

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Koncz Dezső Általános Iskola, Kollégium, Készségfejlesztő Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Zalaszentgrót

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ A pedagógiai program módosításának indoklása 6 A pedagógiai program jogszabályi háttere 6 NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Az értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló Sérülések a fejlődésben Az értelmileg akadályozott tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemzői A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A nevelő-oktató munka céljai A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai A nevelő-oktató munka eszköz-és eljárás rendszere A tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanuló Sérülések a fejlődésben Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemzői A nevelő-oktató munka alapelvei A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai a nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai A nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Különleges bánásmódot igénylő tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók A kiemelten tehetséges tanulók Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 34 2

3 8. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái Az iskolába való felvétel és az átvétel helyi szabályai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 37 A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1. A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A kollégium egészségfejlesztéssel összefüggő feladatai A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei Tehetséggondozás Felzárkóztatás Pályaválasztás A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások/tevékenységek A közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve Az iskolával és a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 49 HELYI TANTERV 1. A választott kerettanterv megnevezése Kerettanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára Kerettanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Közismereti kerettanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola évfolyamára Közismereti kerettanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola évfolyamára A választott kerettanterv feletti óraszám Helyi tanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Parkápoló helyi tanterv (szakmai program) a készségfejlesztő speciális 3

4 szakiskola évfolyamára Közismereti helyi tanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola évfolyamára Helyi tanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola évfolyamára Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló Tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanuló A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A tanuló munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő értékelési módja Értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló Az értékelés Az értékelés területei Az értékelés formái Ellenőrzés Ellenőrzési, mérési formák a képzés során A tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az értékelés Az értékelés formái Ellenőrzés Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje Az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások követelményei és formái A számonkérés formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli szóbeli feladatok meghatározása A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Jutalmazás A magatartás értékelése A szorgalom értékelése A tanulmányok alatti vizsgák rendje Tanulmányok alatti vizsgák típusai A vizsgák követelménye, részei A vizsgák előkészítése, lebonyolítása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 79 4

5 13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A gyermekek, tanulók felzárkóztatása Komplex országos vagy helyi társadalmi integrációt segítő programok 82 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 1. Általános célok Az egészségfejlesztés területei Az egészségfejlesztésben résztvevők köre Az egészségfejlesztés, módszerei, prevenciós eljárások 85 A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA 1. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A pedagógiai program elfogadása A pedagógiai program érvényessége, nyilvánossága A pedagógiai program jóváhagyása 87 MELLÉKLETEK 5

6 BEVEZETŐ Az intézmény neve: Koncz Dezső Általános Iskola, Kollégium, Készségfejlesztő Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Székhelye: 8790 Zalaszentgrót, Zala u. 1. OM azonosítója: Fenntartója: Szervezeti egységkódja: Zalaegerszegi Tankerületi Központ ZA0501 Az intézmény tevékenységi köre: Szakmai Alapdokumentum szerint A pedagógiai program módosításának indoklása Jelen pedagógiai program módosítását az intézmény névváltozása, valamint az értelmi fogyatékos tanulók középfokú oktatásának intézményrendszerében történt változás indokolta, amelyről a köznevelésről szóló évi CXC. törvény 7. -a, 9. (6) bekezdése, 13/B. -a, valamint 99/F. -a rendelkezik. A pedagógiai program jogszabályi háttere A pedagógiai program az alábbi jogszabályok figyelembevételével készült: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXII. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi törvény A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.31.) Kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III.9.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet, valamint az ezt módosító 23/2013. (III.29.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 6

7 NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Az értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló Sérülések a fejlődésben Minthogy minden ember önálló individuum, a másik emberrel össze nem keverhető fejlődési képet mutat, úgy ez különösen érvényes az értelmi akadályozottsággal élő emberre is. Ezért a megfogalmazott általános kijelentéseket csak ennek tudatában szabad elfogadni. Az értelmileg akadályozott tanuló személyiségfejlődését jelentősen módosítja a kognitív funkciók sérülése, késleltetettsége. A lényegi fogyatékosság területén a megismerő funkcióknak a nyelvi, szociális és motorikus teljesítményekben megmutatkozó sérülései mellett találunk olyan többé-kevésbé átfogó sérüléseket, amelyek beszédfejlődésbeli, kapcsolatteremtési, érzékelési és egyéb zavaroknak írhatók le. További tényező a fejlődésben esetenként megjelenő párhuzamos fogyatékosság, ami annak a károsodásnak a hatása, amire maga az értelmi akadályozottság is visszavezethet. Ide soroljuk a központi idegrendszer sérüléseiből adódó tüneteket: a finommotorika zavarait, a görcsökre való hajlamot, az érzékszervek működési zavarait, vagy egyes kórformáknál az együtt járó belső szervi megbetegedéseket, vele született társuló fejlődési rendellenességeket. A fejlődésnek további akadályai is lehetnek, amelyek külső tényezőként okozhatnak következményes, járulékos fejlődési zavarokat. (pl. ingerszegény szociális környezet, elutasító vagy elhanyagoló szülői magatartás, túlkényeztetés). Mindezek konkrétan megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. A nevelhetőség szempontjából nagyon eltérő egyéni adottságok miatt fejlesztésükben egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek Az értelmileg akadályozott tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az értelmileg akadályozott tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyújtást igényel, együttműködve a szülői házzal. Az egész életre szóló védő- irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés törekszik a képességek maximumának az elérésére. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötődéseik gazdagságára. A képességelőnyök folyamatos fejlesztésének, aktivizálásának valamennyi nevelési helyzetben érvényesülnie kell. A nevelés-oktatás során figyelemmel kell lenni az alábbiakra: A szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak, ezért képi szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményesebb a fejlesztés. Az ismeretszerzés, feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. Tanulásukban, ismeretszerzésük tervezésénél számolni kell a rövid idejű odafordulással, tevékenységi kedvvel, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális 7

8 tanulás nehezítettségével. Mindezek indokolják az álladó ösztönzés, a motiváció szükségességét. A mérsékelt tanulási dinamika, a tanulási helyzetekhez kötődés, a bizonytalan megőrzés és pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a sok és eltérő helyzetekben végzett gyakorlást. A szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének a zavara, a kritikátlanság, az önfegyelem hiánya, kommunikációs zavarok) korrekcióját a fejlesztés során folyamatosan szem előtt kell tartani. A fejlesztést nehezítő külső tényezők (pl. hospitalizáció, helytelen szülői magatartás), a diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Iskolánk nevelő-oktató munkáját a különleges gondozás keretében, ill. a speciális nevelési szükségletek alapján kialakított sajátos vonások hatják át. Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra kell törekedni, hogy az értelmileg akadályozott tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. Az egész nevelési-oktatási folyamat az értelmi akadályozottsággal élő tanulók sajátos tanulási képességeire épül, azt ismerve szervezendő. Az iskola ebből a szempontból az élet tere, és nem elsődlegesen ismereteket nyújtó, átadó intézmény. Az iskolai élet, így a tudás és a szociális magatartás sajátos ötvözetét adja. E speciális jellegéből adódóan az iskolai nevelés-oktatás különleges jegyei az alábbiak: olyan életközeg, ahol a tanulók játszani, tanulni, dolgozni, önmagukat ellátni, közösségben élni, szabad idejüket helyesen kitölteni, de önmagukban lenni is megtanulnak, segítséget ad az élethez, a mindennapi teendők elsajátításával és a másokhoz való bizalom kialakításával, a szociális beilleszkedésre készít fel azzal, hogy kapcsolatteremtő és kommunikációs képességeket fejleszt, valamint elemi szociális magatartás, ill. viselkedésformákat sajátíttat el. A fejlesztés a következő elvekhez való igazodást igényli, figyelem bevéve azok sajátos módosulásait: Az iskola és az élet kapcsolata, elve Ennek szükségességét indokolja a tanulók megismerő funkcióinak sérüléseiből adódó tanulási magatartás, ami esetükben a természetes tanulás szűkösségét, az érdeklődés gyengeségét jelenti. Ez elsősorban abból táplálkozik, amit cselekszenek, amit megélnek. Ebből következik, hogy a tanításhoz a környezetből cselekvéssel szerzett élményeket kell biztosítani, megteremtve az un. gyakorlástereket minden lehetséges élethelyzetben. Az élettel való kapcsolat az emberekkel való kapcsolat is, mely gyakorlótere a helyes viszonynak, a helyes 8

9 viselkedésnek. Módot kell adni arra, hogy a tanulók a viselkedés iskolában elsajátított formáit tágabb környezetben is alkalmazhassák. Az oktatás nevelő hatásának elve annak kihangsúlyozását és előtérbe állítását jelenti, hogy minden ténykedés, ami az oktatás szolgálatában áll, nemcsak későbbi emberformáló hatásaiban, hanem követlen, konkrétságában is összekapcsolódjék a nevelési célokkal, feladatokkal. Ez a kapcsolat állandó, és egymást erősíti. Az érthetőség elve különösen hangsúlyozott a nevelésben, oktatásban. Az ismeretanyag érthetőségét befolyásolják a tanulók egyéni képességei, lehetőségei. Az érthetőség másik kívánalma az egyszerű, világos nyelvhasználat. Ezek figyelembevételével pontosan mérlegelni kell, hogy mi az, amit a tanulók képesek megérteni, illetve melyek azok az eszközök, amik ezt elősegítik. A szemléletesség elve szorosan kapcsolódik az előző alapelvekhez, mely elősegíti a valóság helyes megragadását, a beszéd tartalommal való megtöltését, a gondolkodás és beszéd közti zavarok leküzdését. A szemléletesség korszerű értelmezése a cselekvésre, a tevékenységre építést jelenti, ily módon könnyítve a tanulók megismerő tevékenységét. A motiváció elve szintén hangsúlyozott a nevelés-oktatás folyamatában, hiszen a tanulók érdeklődésük gyengesége folytán állandó ösztönzésre, bátorításra szorulnak. A motiváció jellege, tartóssága, nevelési eszközei változóak: befolyásolja az adott nevelési környezet, a csoportlégkör, a csoportösszetétel, az adott gyermek lehetőségeinek, vágyainak ismerete A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai A megfogalmazott alapelvek, valamint a nevelés kettős meghatározottsága, miszerint egyrészt alkalmazkodik a tanulók egyéni, sajátos fejlődési szükségleteihez, lehetőségeihez, másrészt meg kell felelnie a társadalmi elvárásoknak (szülői, közösségi, majdani felnőtt életbeli), meghatározzák az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait. Célunk: A gyógypedagógiai nevelés támaszkodjon a tanulók meglévő képességeire, pozitív tulajdonságaikra és érzelmi kötődéseik gazdagságára. Segítsük és irányítsuk az ismeretszerzés, feldolgozás és alkalmazás folyamatát. Igyekeznünk kell különös hangsúlyt helyezni az egyéni megsegítésre. Biztosítsunk az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelést. Igazodjunk a speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz és nyújtsunk differenciált segítséget és érzelmi biztonságot. Óvjuk tanulóink testi, lelki egészségét. Járuljunk hozzá a tanulók esélyegyenlőségének biztosításához (etnikai, valamint állami gondoskodásban részesülő tanulók esélyegyenlősége). Segítsük a sérült fiatalok képességeikhez, adottságaikhoz mérten minél eredményesebb önellátásukat, szociális beilleszkedésüket. 9

10 Célunk az értelmileg akadályozott tanulókat úgy fejleszteni, hogy a nevelés, oktatás, fejlesztés során jussanak el saját fejlődési lehetőségeik maximumára, a képességeikhez mért munkafolyamatokat eredményesen végre tudjanak hajtani, valamint olyan egyszerű társas kapcsolatokat legyenek képesek kialakítani, amelyekkel a társadalom védő feltételei közepette megfelelő irányítás, pedagógiai kísérés mellett kiegyensúlyozott emberi életet élhessenek. Attól a törekvéstől vezérelve, hogy az így globálisan megfogalmazott cél eljusson a nevelésoktatás mindennapi gyakorlatáig, meg kell fogalmazni azokat a képességterületeket, melyek kialakítására folyamatosan törekednünk kell. Ezek az alapképesség területek a következők: A saját személy megtapasztalására és az életbe vett bizalom felépítésére való képesség. Képesség az önmagáról való gondoskodásra, és saját létének biztosításához való hozzájárulása. Képesség arra, hogy a környezetben ki tudja magát ismerni. Képesség arra, hogy a közösségben tájékozódni, alkalmazkodni, beilleszkedni, a társakhoz helyt állni tudjon. Képesség az őt körülvevő közvetlen tárgyi környezet formálására, alakítására. A felsorolt képességek fejlesztése közvetlenül segítséget ad az élet feladataihoz, s egyben felkészíti a tanulókat arra, hogy képességeikhez mérten a normalizációs elv törekvéseit figyelem bevéve - minél eredményesebb legyen szociális integrációjuk A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai Az értelmi akadályozottsággal élő gyermekek esetében a különleges gondozáshoz való jog realizálásaként az iskolai nevelés-oktatás feladatait meghatározzák a sajátos nevelési szükségletek. Ennek érdekében a nevelő-oktató munka céljaihoz szorosan kapcsoló feladatokat a fejlesztési területek függvényében fogalmazzuk meg. A kognitív funkciók fejlesztése során Nem külön képességek fejlesztésére törekszünk, hanem a megismerési folyamat egészének fejlesztésére, ami a cselekvéssel szoros összefüggésben valósulhat meg. Ennek érdekében nevelő-oktató munkánk feladata, Fejlessze a megkülönböztető észlelési (látási-hallási) funkciókat az aktív megfigyelések során, mely vezessen az összehasonlításhoz, csoportosításhoz, kiválogatáshoz. Biztosítsa a figyelem korrekciója érdekében a folyamatos és változatos figyelemfelkeltést, a szándékos figyelem kialakítását. Fejlessze az emlékezés funkcióit a gyakori és ismétlődő bevéséssel és felidézéssel. A gondolkodás fejlesztése érdekében megtalálja a gyermek fejlettségének megfelelő szintet a gondolkodási műveletek során. (Az egyes feladatszituációk tárgyi-cselekvés szinten képek, illetve rajzok segítségével, valamint tisztán verbális feladatok formájában jelenhetnek meg.) Kommunikációra, beszédre nevelés feladatai A tanulók beszédnevelési feladatainak meghatározásában figyelembe kell vennünk azokat a sajátosságokat, amelyek beszéd- és tanulásmagatartásukat jellemzik, és ezek befolyásolására alkalmazott eszközeinket. 10

11 Segítse elő, hogy a beszédfunkciók kialakulása a lehető legkevesebb visszamaradással jelenjék meg (pl. beszédösztönző légkörrel, beszédmotoros gyakorlatokkal, hangképzés fejlesztésével stb.). A nevelés törekedjen a beszédzavarok korrekciójára. Alapozza meg a tanulók kommunikációs szintjét, az elemi szimbólumok, jelzések felfogását, egyszerű utasítások megértését. A tanulót kialakult kommunikációs képességei tegyék alkalmassá a mindennapi életben való eligazodásra, szükségleteik, kívánságaik közlésére, kifejezésére. Társas kapcsolataiban alkalmazza a konvencionális beszédet. A szociális beilleszkedésre nevelés során A szociális beilleszkedésre nevelés olyan általános érvényesülő nevelési feladatot jelent, mely egész életen át végigkíséri az akadályozott ember. Segítse elő, hogy tanulók önmagukról helyes képet alkossanak, olyan életstílus felkészítésével, amelyben képesek saját helyzetüket elfogadni, elégedetten élni. Lehetőséget adjon arra, hogy megismerkedhessenek közelálló, velük kapcsolatba kerülő emberek életével. Fejlessze a kapcsolatteremtő és kommunikációs képességeket. Sajátítassa el a tanulókkal az elemi szociális magatartásformákat, szabályokat, a kulturált viselkedés szokásait, támogassa a lehetséges szociális interakciókat. Ismertesse meg a számukra adódó szociális szerepekkel és azokban követendő viselkedéssel. Támogassa és ösztönözze a csoportban a közös együttműködést, az együvé tartozás érzését. Kísérje figyelemmel és segítse a tényleges beilleszkedést a különféle formában szerveződő csoportokban legyen az játszó, tanuló vagy munkacsoport. A testi nevelés, mozgásnevelés feladatai A testi nevelés, a mozgásnevelés fontosságát az értelmileg akadályozott gyermekek fejlődésének sajátosságai adják, mivel a mozgásfejlődés szorosan összefügg az egész személyiség fejlődésével, ezért a tanulók a mozgásosságon, mozgásfeladatokon és az érzelmi odaforduláson keresztül jól irányíthatók. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, melyek a szomatikus sérülésekből, motorikus fejlődési zavarokból adódnak. Biztosítsa a gondozás, az egészséges testi és pszichés fejlődés tárgyi, környezeti feltételeit. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy rendelkezzenek önmaguk testi gondozásához, ellátásához szükséges jártasságokkal, készségekkel, szokásokkal. Adjon lehetőséget a mindennapi mozgásra, edzésre a tanulók fizikumának, erőnlétének fejlesztésének érdekében. Alakuljon ki a tanulók helyes beállítódása az egészséges életmód formálásához. A munkára nevelés feladatai Mivel az értelmileg akadályozott gyermekek tanulása, életgyakorlatot segítő cselekvés, tanulás, ezért a munkára nevelés nagy szerepet kap a nevelés-oktatás egész folyamatában. Ennek érdekében: 11

12 Bővítse azokat az ismereteket, amelyeket a tanulók környezetükből, annak tárgyairól, személyeiről, jelenségeiről megszerez. Ismertesse meg különféle anyaggal folytatott tevékenységekkel. Adjon lehetőséget olyan irányított, vagy önálló tevékenységekre, amelyekkel az órán kívül játékosan, vagy egy cél érdekében utasításra, vagy esetleg szükségletei kielégítésére végez. Készítse fel a tanulókat arra, hogy képességeiknek megfelelő, elemi, fizikai munkafolyamatokat tartósan, megfelelő begyakorlás után pontosan és megbízhatóan tudjanak végrehajtani; ismerjék a munkavégzés feltételeit, követelményeit. Ébressze rá a tanulókat arra, hogy a munkához társakra és eszközökre egyaránt szükségük van, ezáltal alakuljon ki bennük a közös munkavégzés öröme, igénye. A környezeti nevelés feladatai Az értelmileg akadályozott tanulók nevelésében oktatásában éppen a teljesebb társadalmi szocializáció érdekében szükséges a környezeti nevelés kiszélesített értelmezésének alkalmazása. A fogyatékosság okozta megismerési gátak megkívánják, hogy e nevelési terület és az individuális stratégiák kialakítását és következetes véghezvitelét biztosítsa. Ez természetesen nem szűkíthető le a természeti környezethez való viszony formálására, hanem ki kell bővítenünk a társadalmi környezethez való kapcsolat kialakítására is. Ehhez a pedagógusnak szükséges kialakítania a megismerés szolgálatába állított tevékenységek struktúráját, hatékony kommunikációs stílust kell alkalmaznia, tisztában lennie a pedagógiai hatások sokrétűségével, valamint figyelembe vennie, hogy tanulóinknál fokozottabban használandó a következetes és állandó mintaadás. Mindezek érdekében Ismertesse meg a tanulókkal közvetlen és tágabb környezetük jellemzőit, anyagait, jelenségeit, azok változásait. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét. Fejlessze megfigyelőkészségüket, gondolkodásukat. Alakítson ki olyan pozitív szokásokat, viselkedési formákat, amelyek meghatározóak a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolatos kialakításában. Alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvó magatartásukat. Segítse őket tájékozódni a természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. Az erkölcsi nevelés feladatai Az erkölcs fogalma alatt a helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük A tanulók számára az erkölcsöt a család, az iskola és az egész társadalom közvetíti. A pedagógus tehát nem egyedüli felelőse a gyermekek erkölcsi nevelésének, de szerepe és felelőssége nagy és meghatározó, mert nevelőmunkáját tudatos felkészültséggel és szervezett formában, többféle módon fejtheti ki. Az erkölcsi-etikai nevelés alapja minden életkorban a példaadás. Elsődleges célja és feladata a személy alakítása, a szociális képességek fejlesztése, a magatartási és viselkedési zavarok kezelése, szokások, szokásrendszerek, normák kialakítása, elfogadtatása a zökkenőmentes habilitáció, rehabilitáció megteremtése céljából. Az erkölcsi nevelés célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kialakítása, közösségi 12

13 beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Konkrét gyakorlatokon, átélt, megélt helyzetekben, szituációkban fejleszteni önismeretét Fejleszteni a szociabilitást, a társas kapcsolatokat. Elsajátíttatni a különböző helyzetekben kívánatos magatartási és viselkedési szokásokat Hozzájárulni a testi-lelki harmónia kialakulásához. Tapasztalatok bővítése az együttműködés, a társas kapcsolatok területéről. A kívánatos szabályok, normák elfogadtatása, alkalmazása különféle élethelyzetekben. A gyermek-gyermek, a felnőtt és a gyermek érintkezési szabályainak, kapcsolat felvételi és fenntartási szokásainak bővítése, gyakorlása. Az őszinte beszélgetésre, az érzelmekre, a megnyilatkozásra alkalmas környezet, szituáció megteremtése. Szeretetteljes légkör biztosítása. Játékos helyzetgyakorlatok megszervezése, irányítása. Gazdag tapasztalatszervezési lehetőség felkínálása. Lehetővé tenni, hogy a tanuló megszerzett ismereteit az élet különböző színterein a gyakorlatban alkalmazhassa. Egyes szituációkban a konfliktushelyzet felismertetése, hogy a begyakorolt konfliktuskezelési minták segítsék a megoldásban. A szolgáltató és közintézmények segítséggel történő használata. A tanult viselkedési és magatartási normák, érintkezési formák megfelelő alkalmazása a mindennapi élethelyzetekben. A nemzeti öntudat, hazafias nevelés feladatai Az erkölcsi neveléshez szervesen kapcsolódik a hazaszeretetre nevelés. Maga a hazaszeretet olyan ösztönös emberi alaptulajdonság, amely minden emberben megvan. A nemzeti érzés, a magyar identitás, a hazaszeretet csak indirekt úton építhető, fejleszthető a gyermek személyiségében. Eszköze lehet a magyarság történelmi múltjának, jelenének megismerése, feltárása, a magyar kultúrtörténet és a magyar irodalom, a magyar anyanyelv tanítása hazafias szellemben, de annak hangoztatása nélkül. Magyarország és a határon túli magyarlakta területek földrajza, természeti tájainak gazdagsága, gyönyörűsége elmélyíti, tudatossá teszi a hazaszeretetet. A nemzeti öntudathoz, hazafias neveléshez egyaránt hozzátartozik a múlt megbecsülése, és a jövőbe vetett hit, reménység táplálása. A magyar jövő reménysége tehát a józan és mértéktartó hazaszeretetre nevelés. Feladatunk a tanulók meggyőzése arról, hogy életünk legfontosabb emberi kapcsolatai kötnek ide. Ami nem csak a családi és baráti szálakat jelenti, hanem az ősökkel való találkozás és kapcsolat szálai is. Annak tudatosítása, hogy a hazaszeretet különböző felfogású, felekezetű és származású emberek, csoportok között is közös nevező, összetartó erő, békességszerző-erő lehet. Olyan magyarságtudat kialakítása, hogy az egyetemes kultúra értékeinek elismerése mellett érti meg és vállalja a magyar kultúra értékeit és saját identitását. A nemzeti hagyományok megismertetése, azokhoz való aktív, cselekvő viszony kialakítása. Himnusz éneklése, ünnepeken való megjelenés, kokárda viselése, stb. 13

14 A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját A nevelő-oktató munka eszköz - és eljárás rendszere A neveléselmélettel foglalkozó szakirodalom megállapítása szerint a nevelés-oktatás eszközei, eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszereivel. Nevelési eszköz a gyermekek fő tevékenységformáit jelentik, amelyben a nevelési folyamat realizálódik, a nevelési módszer pedig nem más, mint a kitűzött cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. A nevelési és oktatási módszerek az értelmileg akadályozottak pedagógiájában mindig sajátos, korrekciós irányultságot is kapnak, hisz maga a nevelés folyamata is az általános törvényszerűségek által meghatározott, de mozzanataiban jelentős módosulásokat hordoz. A módszer kiválasztásának jellemző vonása az a nagyfokú egyéniesítés, amit a nevelési helyzet, a gyermek személyiségfejlődésének, sérülésének különbözősége követel meg. Mivel nincs teljesen egyforma két nevelési szituáció, két egyforma gyermek, ill. pedagógus, ezért szinte minden nevelési helyzetet más-más módszer, ill. azok kombinációinak alkalmazásával oldunk meg. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a tartalomhoz igazítjuk. A módszer megválasztása a tanuló életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez és képességeihez, ill. a sérülés fokához és irányához, a speciális nevelési szükségletekhez igazodik. A módszer a nevelő személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, stílusához is igazodik. A módszert az adott helyzethez, szituációhoz is igazítjuk. A sérült gyermek személyiségét figyelve, a választott módszerek elsődlegesen ösztönzőek, pozitív megerősítést szolgálóak legyenek. A nevelési módszerek különböző, a tantárgyi tantárgyközi, kereszttanterv témáikhoz igazodó formáit, változatait is eszköznek tekintjük. Fontos a tapasztalatszerzés, a mintaadás, a modellnyújtás, a gyakorlás, a megerősítés, a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás, a felfedeztetés, az összefüggések keresése, az interakció. Fontos a szabályok, a szokások követése, gyakorlása, a lehetőségekhez mért önállóság kialakítása, az egészséges életmód szokásrendszerének, és az önálló életvezetés tevékenységeinek gyakorlása, az alkotóképesség kibontakoztatása Azokat a nevelési módszereket mutatjuk be, amelyek alkalmazása módosul a sajátos feltételekhez, feladatokhoz, tartalmakhoz és szervezeti formákhoz, ezáltal alkalmazásuk eredményt hozhat. A követelés módszerei A gyógypedagógus is azzal alakítja akadályozott tanítványa fejlődését, hogy célokat és 14

15 feladatokat állít elé, így határozza meg a tőle elvárt cselekedeteket, viselkedést. A tanuló elé úgy állítja a követeléseket, hogy azokat megfelelő segítséggel, késztetéssel, vagy a helytelen formák elhárításával képes legyen végrehajtani. A követelés teljesítése az akadályozott gyermeknél nem annyira belső indítékukból, hanem a felnőtthöz való ragaszkodásból, szeretetigényből ered és így vezet el a cselekvéshez. Ennek hiánya esetén a követelés hatástalan maradhat. A követelés módszere mindenkor kell, hogy alkalmazkodjon a gyermek fejlettségéhez, adott állapotához. Alkalmazása a szociális adaptációs készség fejlődését elősegítő, a munkával, a tanulással kapcsolatos magatartási elvárások megszervezésére irányul. Ismeretes az a pedagógiai tapasztalat, miszerint az értelmileg akadályozott gyermekeknek különösen szükségük van cselekvésük, viselkedésük szabályozásában külső támogatásra, segítségre. A magatartásra, cselekvésszabályozásra ható ösztönző módszerek közül a biztatás állandó és alapvető nevelési módszerünk. Alkalmazása minden egyénhez szóló és érzelmileg telített. Fontos, hogy a gyermek érezze a nevelő együttérzését, valamint azt, hogy ő is kívánja a sikeres végrehajtást. A serkentés következő eszköze a jutalmazás, helyeslés, amelynek legjobb formája a nevelő közvetlen elismerése, szava, valamint az elismerés tárgyi formái. (pl. játékos jelek) A dicséretet, a szeretett személy, környezet elismerését az akadályozott gyermek is igényli. A felügyelet, tilalom a nevelés során különleges értelmet kapnak. Következetessége, rendszeressége segít a gyermek szokásainak kialakításában, megerősítésében. A meggyőzés módszerei A meggyőzés, nevelésünkben lassan érlelődő hatású, az értelmi fejlettség alacsony szintjén szűkös lehetőségei vannak. Tapasztaljuk azt, hogy a közvetlen környezetben megjelenő magatartási szabályokat tanulóink is megismerik, egyszerűbb összefüggőseit, indokait megértik. A meggyőzés egyik legáltalánosabb formája az iskolában a környezet, a nevelő viselkedési példája. A példa azért is kerül központi helyre a gyermekek cselekedeteinek, érzelmüknek és akaratuknak befolyásolásában, mert a hozzájuk közel álló személyt szívesen utánozzák. A példa hatása azért is jelentős, mert a gyermekek nem rendelkeznek megfelelő kritikai érzékkel, cselekvéseik minősítésével, nem tudják elemezni, értékelni azokat. A bírálat, önbírálat csirái a serdülő akadályozott gyermek közösségében már megjelennek. Hozzá kell szoktatnunk őket ahhoz, hogy figyelemmel kísérjék társaik viselkedését, cselekedeteit, azokról véleményt mondjanak. A gyerekek úgy szokjanak hozzá társaik cselekedetének megfigyeléséhez, hogy viselkedésüket a nevelő támasztotta követelményekhez hasonlítsák. A gyakorlás és szoktatás módszerei A gyakorlás, mint nevelési módszer a sokszor ismétlődő cselekvések folyamatát jelenti, amelyben a többi nevelési módszerrel összefüggésben alakítjuk gyermekeink személyiségét, erkölcsi tulajdonságát, magatartását, jó szokásait és küzdünk a hibás készségek, szokások ellen. A viselkedést, a cselekvések pontos sorrendjét a tanulók úgy tanulják meg, ahogy azt nevelőik irányítása és ellenőrzése mellett számtalanszor gyakorolják. A gyakorlás az általános pedagógiában a szoktatás, a játék, a munka területein jelentős. Az utóbbi kettő iskolánkban önálló tevékenységi területként szerepel, ezért a gyakorlás formái közül itt csak a szoktatásról beszélünk. 15

16 A szoktatás szerepe és jelentősége az értelmileg akadályozottak pedagógiájában sokkal nagyobb és központibb, mint az általános nevelésben. Ennek az a magyarázata, hogy az értelmileg akadályozott gyermek fejlődése során nagyon későn és szűkösen tudja cselekedeteit belátással és átgondolással irányítani. A kialakított napirendek az együttélés átgondolt, jó rendjét teremtik meg és megkövetelik, hogy a gyermek igazodjék ehhez. Lényeges követelmény, hogy ezek a rendszabályok olyan környezetben jelenjenek meg, ahol a gyermek jól érzi magát, szívesen veszi a nevelői követelményeket. Ez stabilizáló hozzászoktatás olyan jó szokásokat eredményez, amelyeket a gyermek szívesen használ, megkövetelve önmagától is a rendet, a követelményekhez igazodást. Az állandósító, szilárdító megszokástól könnyen elkülöníthető az alkalmazkodó megszokás, amikor a gyermek megbarátkozik, megszokja a körülményeket, amelyek közt él. Az alkalmazkodó megszokás eredménye az a megszokottság, amely segíti a gyermeket abban, hogy otthon érezze magát. Az átszoktatást a környezetváltoztatáskor alkalmazzuk, amikor a gyermek fokozatosan ismeri meg környezete új szokásait. A szoktatás sajátos formája a negatív, rossz szokások leküzdése: a leszoktatás, mely sok türelmet és megértést igényel. Ennek előfeltétele az, hogy az addigi szokások helyett jobb, értékesebb szokásokat kell a gyermekkel megismertetni, és elérni azt, hogy azok beépüljenek viselkedésükbe A tanulásban akadályozott/ enyhén értelmi fogyatékos tanuló A tanulásban akadályozottak: mindazok a gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képesség fejlődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak Sérülések a fejlődésben A tanulási akadályozottság kialakulásának hosszú folyamata van. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. A fejlődést akadályozó okok nem kizárólag a gyermek biológiai, pszichológiai adottságaiban keresendők, hanem igen gyakran a családi, iskolai, szociális- kulturális környezet kedvezőtlen hatásaiban. A különböző okok összegződve igen változatos tanulási problémákhoz vezetnek. A hátrányos szociális környezeti hatások és a tanulási sikertelenségek nagyon gyakran a tanulási motiváció tartós csökkenését idézik elő. A tanulásban akadályozott tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Sajátos nevelési szükségletüknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai nevelés, terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. E fejlődés elindítása, folyamatos elősegítése, iskolánk szakmai feladata Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A tanulási akadályozottság elsősorban az oktatási helyzetben, tanulási 16

17 szituációban jelent problémát, nem terjed ki az egyén egész életvitelére. Az enyhén értelmi fogyatékos személyek önálló életvezetésre képessé válnak, társadalmi beilleszkedésük segítségnyújtással, szociálpolitikai intézkedéssel sikeres lehet. Nevelésükhöz szükséges feltételek A fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár foglalkoztatása. A tanórákat kiegészítő egyéni fejlesztő-terápiás foglalkozások alkalmazása. A gyermek általános fejlettségi állapotának, tanulási képességeinek megfelelő tanulási tempó biztosítása. Speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása. A gyermek érdeklődésének, motiváltságának elősegítése, az önálló tanulás technikáinak gyakoroltatása. A tanulásra rendelkezésre álló idő változatos strukturálása, az időtartamok rugalmas változtatása. A fogalmak lassú érlelése, a sokrétű tapasztalatszerzés. Megfelelő tanulási környezet kialakítása A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az iskolában folyó legfontosabb tevékenység a gyermek személyiségének, képességeinek sokoldalú kibontakoztatása. A tanítás- tanulás folyamatában maximálisan figyelembe vesszük az egyes tanulók sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényt szerzünk az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával. Nevelési tevékenységünk nemcsak normák és szabályok közvetítése, hanem személyes példamutatás, és jól irányított egyéni és kollektív cselekvések szervezése. A fejlesztés megvalósulásához szükséges alapelvek: A formálódó gyermeki személyiség elve Az iskolában a legfőbb érték és lehetőség a gyermekek formálódó és formálásra váró személyisége. Fontosnak tartjuk, hogy az értelmi képességek fejlesztése mellett hangsúlyt kapjon a sokszínű, személyiséget gazdagító érzelmi, erkölcsi nevelés. Helyes önismeret, énkép meghatározásával elősegítjük a harmonikus személyiség kialakulását. Megismertetjük az önmagával és másokkal szemben elvárt magatartásformákkal, a helyes viselkedési normákkal. Értékrendet állítunk fel a saját cselekedetek, valamint azok következményeinek helyes megítélése, értékelése érdekében. Hatékony tanulás elve Korszerű és gyakorlatközpontú ismereteket nyújtunk. Az ismeretek alkalmazási képességének és készségének fejlesztése, az alkalmazható tudás érdekében történik. A befogadáshoz szükséges attitűdöt kialakítjuk. A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt kiemelt hangsúlyt fektetünk az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítására, az ismeretek folyamatos használatára. Tanulási tevékenységek közben fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. 17

18 A szociális beilleszkedés megvalósításának elve Iskolánkban fontos pedagógiai tevékenység a szociális képességek fejlesztése, nevelése, szociális kompetencia kialakítása, ezek segítségével megalapozzuk tanítványainkban a társadalmi integrációhoz szükséges felkészültséget. A szociális képességek kialakítására, gyakorlására az iskolai élet számtalan szituációt kínál. Különösen a döntés, együttműködés, egymásért érzett felelősség, konfliktuskezelés képességének kialakítása nagyon fontos. A tanulókat felkészítjük a felnőtt életben való boldogulásra, a társadalmi és szülői elvárásoknak megfelelően. Tapasztalatszerzés elve Különösen hangsúlyozott a nevelés- oktatás folyamatában, mert nem elsősorban a verbális úton emlékezetbe véső tanulás vezet eredményhez, hanem a tapasztalási folyamatokban való intenzív elmélyülés, a saját élmények összekapcsolása a megtanulandó fogalmakkal, cselekvésekkel. Lehetőséget teremtünk a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására az ismeretek befogadásának új módszereivel (megfigyelések, kirándulások, tanórán kívüli tevékenységek). A motiváció, és szemléletesség elve Fontos a tanulók érdeklődésének felkeltése és a tanulás iránti elköteleződés kialakítása, hiszen motívumaik szűkebb körűek, felszínesebb tartalmúak és kevésbé tudatosak. A korszerű multimédiás berendezések (IKT eszközök) megkönnyítik az ismeretek elsajátítását, elmélyítését. A szemléltetésre használt eszközök elősegítik a valóság helyes megragadását. A konkrét tapasztalatszerzés fontosságát hangsúlyozzuk. A megismerés folyamatába minél több érzékszervet kapcsolunk be, mert nemcsak vizuális benyomások szükségesek, hanem az érzékszervek által nyújtott adatok összessége is. Egészséges és kulturált életmód elve Testileg, lelkileg egészséges, önmagával harmóniában élő személyiség tudatos kialakítására, az egészséges állapot fenntartására törekszünk. A harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelünk. Környezettudatosság elve Különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy tanulóink legyenek tisztában épített és természetes környezetük értékeivel, s azok megőrzésének fontosságával. Ennek érdekében az egyéni és közösségi felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás, gondolkodásmód, életvitel kialakítására törekszünk Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai Az enyhe fokban sérült, tanulásban akadályozott gyermekre általában jellemző az intelligencia globális csökkenése. E mérhető mennyiségi változás minőségi jellegű eltérést is okoz a személyiségfejlődésben, beszédfejlődésben, motoros készségekben és a gondolkodási funkciók területén. Jellemző a tanulásában akadályozott gyermekekre az önálló tanulás, ismeretszerzés elsajátításában tapasztalható elmaradás. Az egyenetlen fejlődési mutatókból következik, hogy bizonyos funkciók épek, míg mások elmaradottabbak. A fejlesztés, képzés során ehhez igazodó céljaink: Olyan gyermekek nevelése, akiknek viselkedését, magatartását pozitív erkölcsi értékek irányítják: a szorgalom, az érdeklődés, a becsület, az őszinteség, a felelősségvállalás, a 18

19 felnőttek és a társak tisztelete, tolerancia és segítőkészség, az általános emberi és a nemzeti értékek tisztelete. A tanulás folyamatában érvényesüljön a konkrét tapasztaláson, a felfedezésen alapuló tanulásszervezés. A tanuló életkorát és értelmi képességét figyelembe véve nyújtson olyan gyógypedagógiai nevelést-oktatást, melynek segítségével képessé váljon az önálló életvitelre, az eredményes szocializációra, a pályaválasztásra, valamint a szakmatanulásra. Olyan tanulók kerüljenek ki iskolánkból, akik átérzik, megértik embertársaik másságát, problémáit, ismerik saját erényeiket és hibáikat, együttműködő magatartást tanúsítanak. Ahhoz, hogy a megfogalmazott célok eljussanak a nevelés-oktatás mindennapi gyakorlatáig, meg kell fogalmazni azokat a képességterületeket, melyek kialakítására folyamatosan törekednünk kell: Egyéni képességekhez mért eredményes, sikeres ismeretekre épülő és a tanuló által alkalmazni képes tudás elsajátítása. Reális tervek és elképzelések talaján biztos tájékozódás a környezetben. Képességeikhez alkalmazkodó erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben, monotónia tűrés. Az egészségmegóvás igényének kialakítása. Kulturált érintkezési formák elsajátítása. Társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, konfliktuskezelő technikák gyakorlása Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai Az iskolai nevelés- oktatás feladatait meghatározzák a speciális nevelési szükségletek. A tanuló egész személyiségének értelem, érzelem, fizikum, jellem harmonikus és differenciált fejlesztését helyezzük előtérbe. Az iskolai nevelés sajátos feladata az, hogy a nem, vagy a kevésbé sérült funkciókat továbbfejlessze az értelmi fejlődés rendellenességeit korrigálja az értelmi fejlődés eltéréseinek a személyiség fejlődését károsító következményeit megelőzze vagy ellensúlyozza. A tanulásban akadályozottak nevelési folyamatában különös hangsúlyt kap a képességfejlesztés, melynek fő területei: Kognitív képességek fejlesztése A kognitív képesség valamennyi tanulási folyamat minőségét befolyásolja. A tanulók a kognitív funkciók sérülése miatt önállóan nem képesek a fejlettségüknek legjobban megfelelő tanulási technika elsajátítására. Így az iskolába lépés pillanatától kezdve fontos feladat a tanulás megtanítása, a tanuláshoz való viszony, a motiváltság megteremtése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása, az ismeretbe ágyazott képességfejlesztés, a cselekvésből kiinduló gondolkodás, a felfedeztető tanulás, a problémaközpontú tanítás. Nevelő- oktató munkánk során meg kell alapozni az önálló ismeretszerzés, tanulás képességét. Fejlesztjük az önművelés igényét, megtanítjuk a könyvtári és más információforrások helyes használatát, a digitális technika nyújtotta lehetőségeket. 19

20 Nevelő- oktató munkánk feladata: Biztosítsa az érzékelési észlelési tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a szűkebb környezetükről való ismereteik bővülését. Fejlessze az észlelési (látási- hallási- mozgás-, egyensúly) funkciókat aktív megfigyelések és tevékenységek által. Biztosítsa a figyelem korrekciója érdekében az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztését, a megosztott figyelem kialakítását. Fejlessze a figyelem tartósságát, elmélyültségét, terjedelmét. Segítse elő az adott helyzet, tevékenység szempontjából fontos és jelentéktelen ingerek elkülönítését. Fejlessze az emlékezés funkcióit a tanuló fejlettségi szintjét figyelembe vevő bevésés és felidézés által. Biztosítsa egyszerű probléma-megoldási módozatok megismerését és alkalmazását (kommunikációs problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére). Kommunikációs képességek fejlesztése A tanulók különbözően fejlett képességeihez kell alkalmazkodnunk a kommunikáció fejlesztése során. Valós kommunikációs helyzetek sorozatát kell megteremtenünk, félelemmentes légkört kell kialakítanunk elemző és fejlesztő értékelések biztosításával. Nevelő- oktató munkánk feladata: A hibás beszédfunkciók korrigálása a tanulás folyamatában (pl. beszédösztönző légkörrel, beszédmotoros gyakorlatokkal, hangképzés fejlesztésével). Biztosítsa a beszédzavarok korrekciójának lehetőségét. Fejlessze a tanulók szókincsét a tanulás egész folyamatában. Társas kapcsolataiban, és a munka világában alkalmazza a konvencionális beszédet. Motoros képességek fejlesztése A motoros képességek nevelésének célja a gyermek általános testi fejlődésének elősegítése, a mindennapi élet praktikus feladataihoz szükséges mozgások fejlesztése, a helyes beszédartikulációhoz és az iskolai tanuláshoz szükséges finommozgások fejlesztése. Nevelő- oktató munkánk feladata: Adjon lehetőséget a mindennapos mozgásra, a tanulók fizikumának erőnlétének fejlesztése érdekében. Törekedjen a mozgás terén mutatkozó fejlődési elmaradások korrigálására, a szabadidő változatos és életkornak megfelelő eltöltéséhez. Készítse elő a későbbi pályaválasztáshoz illetve munkavégzéshez szükséges mozgások elsajátítását. Alakítsa ki az egészséges életmódot elősegítő szokásokat. Kreatív képességek fejlesztése A kreatív képességek nevelésének célja, az utánzáson, mintakövetésen, az emlékezésen alapuló tanulás eredményeiből kiindulva az individuum egyedi megismerő, érzés- és cselekvésbeli tulajdonságainak megjelenítése a gondolkodási folyamatokban és a létrehozott produktumokban. Nevelő- oktató munkánk feladata: Biztosítsa a kreativitás fejlődésének belső feltételeit: az ismeretek (tárgyi tudás és önismeret), a motiváció és a megelőző alkotási tapasztalatok együttesét. Segítse elő a kreativitásra jellemző tulajdonságokat (problémaérzékenység, rugalmasság, eredetiség). 20