KERINGÉS SZERVRENDSZERE

Átírás

1 KERINGÉS SZERVRENDSZERE 1. Vérkeringés Szív Vérerek vér 2. Nyirokkeringés

2

3 VÉRKERINGÉS Az emberi test szöveteit és minden szervét vérerek hálózata szövi át. A szívből indulnak ki és a szívbe visszatérve zárt kört képeznek. A felnőtt ember szervezetének 7,5-8%-a vér = kb. 5 liter

4 Szív cor anatómiai felépítése A keringési rendszer központja. Működésével az érrendszerben állandó mozgásban tartja a vért Izmos falú üreges szerv szívizomszövet Kúp alakú: bázisa (basis cordis) felfelé szívcsúcsi része (apex cordis) lefelé néz szívcsúcs IV-V bordaközben, sternumtól 8 cm-re Pericardium: kettősfalú savós hártya ( parietalis-fali, visceraliszsigeri lemez)

5 Szív elhelyezkedése Nagysága: kb. mint az egyén zárt ökle Fekvése: Mellüreg elülső részében 2 tüdő között 2/3-a a középvonaltól balra A rekeszizom domborulatán fekszik centrum tendineum

6 Szív elhelyezkedése: mediastinum anterius / elülső gátorüreg

7

8 - Körkörös barázda ( sulcus coronarius) - Abból függőlegesen elől-hátul szívcsúcshoz barázda - Szívizmot ellátó coronaria erek Fülcse: pitvar kiöblösödése

9 A szívfal szerkezete Szívburok: pericardium belső, zsigeri lemeze az epicardium Szívizomzat: myocardium akaratunktól független, gyors, nem fárad Szívbelhártya: endocardium Kettőzetei a szívbillentyűk

10 Szívfal szerkezete myocardium: - legvastagabb: bal kamra - pitvarok fala vékonyabb

11 Szív üregei Hosszanti sövény: septum cordis JOBB és BAL szívfélre osztja Mindkét szívfél tovább oszlik: felül a pitvarok - atrium alul a kamrák - ventriculus helyezkednek el 4 üreg! A kamrai és pitvari részt billentyűk választják el egymástól A jobb kamra inkább elöl, a balkamra inkább hátul, leghátul a bal pitvar, ami a nyelõcsõvel összefekszik. A jobb pitvar és a bal pitvar a magzati életben közlekedik egymással, a foramen ovale -n keresztül, ez a nyílás azonban születés után elzáródik!

12 Pitvarok: (atrium) Ide ömlenek a szívbe vezető vénák Jobb pitvarba (dextrum) a testből: * felső üres visszér vena cava sup. * alsó üres visszér vena cava inferior * szív saját fő visszere sinus coronarius Bal pitvarba (sinistrum) a tüdőből: * 4 tüdővéna vena pulmonalis A vér a kamrákba kerül

13 Kamrák: (ventriculus) Nagyobb munka, vastagabb fal Septum interventriculare izomsövény Bal kamra (sinister): - fala a legvastagabb / 6 10 mm - aorta (főverőér) innen lép ki Jobb kamra (dexter): mm - innen indul ki a tüdőverőér truncus pulmonalis két arteria pulmonalis (vénás vért szállít)

14 Szívbillentyűk Vér áramlását szabályozzák (egyirányú) A vér visszafolyását megakadályozzák Szívbelhártya (endocardium) kettőzetek Szívhang: billentyűk záródása, nyitódása Vitorlás bill.: (cuspidalis) Pitvarok és kamrák között Részei: vitorlák, ínhúrok, szemölcsizmok (kamrák falából a kamrák ürege felé nyúlnak) bal: bicuspidalis jobb: tricuspidalis kamrák telődésekor nyitva, összehúzódásakor zárva Zsebes v. félhold bill.: (semilunaris) Nagyartériák (aorta - truncus pulmonalis) kezdeténél Vénákban Kamrák összehúzódásakor nyitva, mikor visszafolyna a vér, a zsebek vérrel telnek és záródnak Vitium: stenosis insufficientia Vér visszaáramlás szívzörej

15

16

17 Szív beidegzése: Külső beidegzés KIR Vegetatív idegrendszer (serkent, gátol) Sympathikus: tachycardia Parasympathicus: n. vagus (X. ideg): bradycardia Központ: nyúltvelőben

18 Saját ingerképző és -vezető rendszer Szinusz-csomó: jobb pitvar falában elsődleges ingerképző központ: szinusz-ritmus: 70/perc Pitvarkamrai csomó: jobb pitvar alsó részében másodlagos ingerképző központ Pitvarkamrai köteg HIS köteg 2 Tawara szár, kamrákat elválasztó sövényen, mindkét kamra számára Purkinje rostok kamraizomrostok közötti végelágazódások pitvari összehúzódás kamrai összehúzódás

19

20

21 Szív saját erei ARTÉRIÁK: koszorúserek coronaria erek / a. coronaria dextra et sinistra - az aorta kezdeti szakaszából erednek - végatrtériák! szívinfarktus! a. coronaria dextra: sulcus coronarius jobbra-hátra, két kamra közti barázdában szívcsúcsig (ramus interventricularis post.) jobb pitvar, jobb kamra, kamrasövény hátsó 2/3-a a. coronaria sinistra: ramus interventricularis ant.: kamrák közti elülső barázdában szívcsúcsig ramus circumflexus: sulcus coronariusban balra, hátra bal pitvar, bal kamra, kamrasövény elülső 1/3, jobb kamra egy része VÉNÁK - az artériákat követve egy törzsbe gyűlnek össze - jobb pitvarba ömlik

22 SZÍVMŰKÖDÉS

23 Szívciklus A vért állandó mozgásban tartja a szív Összehúzódás (systole) vért kipréseli - pitvari összeh. vér a kamrákba (pitvari systole kamrai dyastole) - kamrai összeh. vér az aortába, tüdőartériába (kamrai systole pitvari dyastole) Elernyedés (dyastole) vért befogadja - JP nagyvénák felől - BP tüdővénák felől Pitvarok összeh. kamrák elernyedt áll. Kamrák összeh. pitvarok elernyedt áll.

24 Szívciklus A szívciklus során először a pitvarok húzódnak össze és a vért a megfelelő kamrákba lökik, melyek ekkor elernyednek, hogy a vért befogadhassák. Ezt követően az elernyedt pitvarokba vér áramlik, a kamrák pedig összehúzódnak, tartalmukat az artériákba lökik. A szívciklus során, amikor a pitvarok összehúzódnak (systoleban vannak), a kamrák pedig elernyednek (kamrai diastole), akkor a pitvarok-kamrák közötti billentyűk vitorlás billenytűk vannak nyitva. Amikor a pitvarok ernyednek el, a kamrák pedig összehúzódnak (hogy továbbíthassák a vért),a tüdő és az aorta billentyűi vannak nyitva félhold alakú billenytűk A pitvari telítődést a benyíló vénákban és a pitvarokban fennálló nyomáskülömbség hozza létre. A pitvarok és kamrák systole alatt vért nyomnak ki magukból, diastole alatt pedig vérrel telítődnek.

25 Percenként átlag 72-szer ritmusosan összehúzódik és elernyed szinusz - csomó PULZUS Felsőbb idegi és hormonális szabályozás: sympathikus parasympathikus hormonális: pl. adrenalin

26 Vérnyomás Az artériás rendszerben keletkező nyomás 120/80 Hgmm 120 -systolés érték 80 -diastolés érték Magas vérnyomás: tartósan 140/90 Hgmm fölött

27 Verőtérfogat Kamrák minden összehúzódáskor ml vért préselnek ki

28 Perctérfogat Percenként kilökött vér mennyisége Verőtérfogat x pulzus Értéke kb. 4-6 liter

29 Erek ARTÉRIÁK(ütőerek): Szívből a test felé Oxigéndús vér VÉNÁK (visszerek): Szív felé Széndioxidban dús vér KAPILLÁRISOK (hajszálerek): Anyagcsere Mikroszkopikusak Nagy részük zárva van

30 Artériák Vastag, rugalmas falú erek: Tunica intima: endothel sejtréteg főleg rugalmas rostokat tartalmazó kötőszövet Tunica media: simaizom Tunica adventitia Kötőszövet Artéria, arteriola, kapillaris A szív összehúzódásának megfelelően pulzál a vér nyomáshullám végig terjed pulzus tapintható Szívből a test, a periféria felé szállít

31 Kapillárisok Artériákat és a vénákat köti össze Vékony falú erek: egyetlen endothel sejtréteg Csak mikroszkóppal láthatók Többnyire zártak Anyagcsere helye A vér és az ereken kívüli szövetnedv között csak a kapillárisokon keresztül lehet anyag- és gázcsere

32 Vénák visszér Tágulékony, kevéssé rugalmas falú erek Nagyobb lumen, vékonyabb fal, mint az artériáknak Hajszálerektől a szív felé szállítanak Venulák, vénák Pulzushullám nincs Billentyűket tartalmaznak, egyirányú áramlás Szív, mellkas szívóhatása segíti az áramlást, + izommunka

33 Arteriovenosus-anastomosis Hajszálerek előtti arteriolákat kötik össze a hajszálerek utáni venulákkal Irányítják a kapillárisok nyitott-zárt állapotát Elzáródás esetén átveszi a főág szerepét

34 VÉRKERINGÉS A vért állandó mozgásban tartja a szív 2 vérkör: Nagyvérkör - test vérköre Kisvérkör - tüdő vérköre

35

36 Vérkeringés Nagyvérkör: Bal kamra Kisvérkör: Jobb kamra Test Tüdő Jobb pitvar Bal pitvar

37 Nagyvérkör Egész test friss vérrel való ellátása nagyvérkör: bal kamra, aorta (felfelé, aortaív, lefelé L5-ig), két ág (medence, alsó végtagok vérellátása) aortaívből ered: fej, felső végtagok, szervek artériái artériák fokozatos elágazódása, hajszálerek kapillarisok a sejtek közötti térbe O2, tápanyagok leadása sejteknek CO2, káros anyagcseretermékek felvétele kisebb vénák nagyobb vénákba szedődnek össze vena cava superior et inferior, sinus. coronarius jobb pitvarba tricuspidalis billentyű, jobb kamra

38

39

40

41 Test O2-ban szegény vérét viszi a tüdőbe Kisvérkör: jobb kamra, tüdőartériák a. pulmonalis, tüdő hörgőkkel együtt haladva egyre kisebb ágakra oszlik hajszálerek körülveszik az alveolusokat gázcsere: O2 felvétel, CO2 leadás egyre nagyobb erekbe szedődve bal pitvarba, bicuspidalis / mitralis billentyű, bal kamra Az erek elnevezése annak alapján történik, hogy a szív felől, vagy a szív irányába szállítják-e a vért. Függetlenül attól, hogy milyen vért szállítanak! minden olyan eret artériánakverőérnek, vagy ütőérnek nevezünk, amely a vért a szív felől a periféria felé szállítja! minden olyan érnek véna-visszér az elnevezése, mely a vért a szív irányába viszi a periféria felől Kisvérkör

42

43

44 Nagyvérkör vénái Felületi vénás rendszer: közvetlen a bőr alatt Mélyvénás rendszer: artériák mellett Összeszedődnek Jobb pitvarba ömlenek: Felső üres visszér vena cava superior (fej, mellkas, felső végtagok) Alsó üres visszér vena cava inferior (has, medence, alsó végtagok)

45 Starling féle szívtörvény A szív összehúzódásának erőssége egyenesen arányos azzal a sebességgel, amellyel a vénák megtöltik és azzal az ellenállással, amelynek ellenében pumpál. Az egészséges szív a pulzustérfogatát kb. 2,5 szeresére tudja ilyen módon megnövelni.

46 Az erekben folyó vér feladata A vér az élet anyaga! A sejtek oxigén és tápanyagellátása Anyagcseretermékek és széndioxid elszállítása Közreműködik a szervezet védekezésében (fehérvérsejtek) Hormonok szállítása Bőr alatti erek összehúzódása kitágulása révén hőszabályozásban vesz részt Szervezet belső állandóságának fenntartásában szerep (homeosztázis)

47 Vér Színe - artériás: világosvörös, O2-ben gazdag (nagy nyomású, pulzáló) - vénás: sötétvörös, CO2-ban gazdag (kisebb nyomású, nem pulzáló) Mennyisége - testtömeg 7-8 %-a liter (egy része vérraktárakban tárolódik lép, máj, tüdő)

48 Vér Folyékony kötőszövet: sejtek sejtközötti állomány: vérplazma Kötőszöveti rost oldott állapotban található (fibrinogen), véralvadás beindulásakor csapódik ki

49 Vér összetétele Alakos elemek 45 % - hematokrit - Vörösvértestek: O2 szállítás (Hemoglobin) - Fehérvérsejtek: védekezés - Vérlemezkék: véralvadás Vérplazma (savó) 55%

50 Vér folyékony kötőszövet sejteket és sejtközötti állomány sejteket a plazmától centrifugálással tudjuk elkülöníteni, így kapjuk meg az ún. hematocrit értéket, mely százalékosan adja meg a vvt arányát a vérplazmában a kötőszöveti rost oldott állapotban található (fibrinogen), ami csak a véralvadás beindulásakor csapódik ki A vér funkciói oxigént és tápanyagokat szállít a sejtekhez elszállítja a szén-dioxidot és a káros anyagcsere termékeket a vér útján hatnak a hormonok a bőr alatti érfonatok kitágulása és összehúzódása révén részt vesz a hőszabályozásban részt vesz a szervezet védekezésében (immunglobulinok, fvs) biztosítja a szervezet belső környezetének állandóságát

51 Vörösvértestek Fánk alakúak, mag nélküliek 4-5 Tera/liter Átmérőjük 7,5 mikron Élettartamuk: 120 nap Képződés: vöröscsontvelő, innen kikerülve elvesztik sejtmagjukat Szétesnek: lép Hemoglobint tartalmaznak középpontjában vas molekula = O2 és CO2 megkötése, szállítása Hemoglobin egy része az epe festékanyagává (bilirubin) alakul Vashiányos állapot vérszegénységet okoz (hemoglobin nem funkcionál)

52 Fehérvérsejtek Sejtmagot tartalmazó, aktív mozgásra képes sejtek amőbaszerű mozgás Védekezésben szerep bekebelezés 4-8 G/liter (egészséges vérben kis mennyiségben fordulnak elő csontvelőben, nyirokcsomókban, lépben tárolódnak - probléma esetén termelődésük felgyorsul láz, torokfájás stb.)

53 Szemcsés fehérvérsejtek (granulocyták): - neutrofil gr.: fertőzések elleni védelem, amöboid mozgással át az érfalon, baktériumok fagocitózisa - eosinofil gr.: allergiában - basofil gr.: véralvadásgátlás, heparint termelnek, élettartamuk: 2-3 nap Nyiroksejtek (limfocyták): T B limfocyta nyirokszervekben, immunanyagok (anititestek ellenanyagok) képzése B limfocyta: immunglobulinok termelése Falósejtek (monocyta): legnagyobb fehérvérsejtek, bekebelezésre képesek, egyesek kilépnek az erekből, és makrofágokká alakulnak

54 Antigén: minden sejtre jellemző anyag a sejt felületén = sajátos molekulamintázatú felülettel rendelkezik minden sejt Antitest = ellenanyag

55 Antitestek: Y alakúak, a két működő szárral a behatolókhoz kapcsolódnak kizárólag ahhoz az egy típushoz- vagy elpusztítják őket, vagy összekapcsolják őket, és így a falósejtek könnyen felismerik, bekebelezik A folyamat végén egyes nyiroksejtek memóriasejtekké alakulnak át, így legközelebb felkészülten várja a szervezet ugyanazt a behatolót = immunizálás!

56 Vérlemezkék thrombocyták G/liter Véralvadásban szerep Vörös csontvelőben képződnek (véralvadás: bonyolult folyamat - szerotonin, alvadási faktorok, vérlemezkedugó)

57 Vérplazma Sárgás színű, átlátszó folyadék 90 %-a víz Felépítése: - vérsavó - fibrinogén véralvadásban szerep

58 Vérképzés Vöröscsontvelő (magzatban: máj) Lapos csontok, csöves csontok epiphysise, köbös alakú csontok csigolyatest Limfociták képzése: nyirokcsomók, mandula, thymus, bélcsatorna nyiroktüszői

59 Vércsoportok Vörösvértesteken: 2 féle antigén = A, B 4 féle vércsoport (A, B, AB, 0) Vérszérum, plazma: ellenanyagokat tartalmaz = anti-a, anti-b ha azonos antigén és antitest találkozik, a vörösvértestek összecsapódása, vérrögök keletkezése, kapillarisok elzáródása jön létre, halál!

60 A vércsoport - vörösvértesten A-antigén - szérumban anti-b ellenanyag van B vércsoport - szérumban anti-a van AB vércsoport - A és B antigén is van a vörösvértesteken - nincsenek ellenanyagok - minden vércsoporttól kaphat 0 vércsoport - sem A sem B antigénnel nem rendelkeznek - minden vércsoportnak adhat - mindkét ellenanyagot tartalmaznak: anti-a, anti-b

61 Vérátömlesztés Azonos vércsoporton belül 0-vércsoport: minden vércsoportnak adhat vért AB-vércsoport: minden vércsoporttól kaphat

62 Rh-faktor Rhesus macacus Rh + (a vörörsvértesteken van Rh antigén) Rh (a vörörsvértesteken nincs Rh antigén) Az emberek 85%-a Rh + Rh anya első szülés után 72 órán belül Rh-antigén elleni immunglobulint kap, nem termel ellenanyagot

63 EKG - elektrokardiográf Elektromos visszhangok a szívről Feljegyzi az egyes szívverések sorrendjét, időtartamát és erősségét Görbét rajzol a regisztráló papírra PQRST hullámok

64

65

66

67 Nyirokrendszer Egyirányú csatornarendszer, amely elvezeti a sejtközötti térből a felesleges szövetnedvet, véd a fertőzések ellen és zsírokat szállít a bélbolyhok felől a vérkeringésbe. Részei Nyirokerek Nyirokszervek

68 Nyirok lympha: A szív felé egyirányba áramló, szövetnedvekből származó, nyiroksejteket tartalmazó sárgás, fehéres folyadék Hajszálerek artériás oldalán plazma szűrődik ki a sejtközötti térbe A hajszálerek vénás oldalán a plazmának csak egy része kerül vissza az érrendszerbe A sejtközötti térben maradt felesleges szövetnedv elszállítására nyirokhajszálerek indulnak

69 A nyirokrendszer a vénákkal párhuzamosan egyre nagyobb törzsekbe gyűjtik össze a nyirkot (ductus thoracicus, truncus lymphaticus dexter) onnan a véráramba jut A nyirokáramlást az izmok összehúzódása hajtja előre, a szövetek feszülése okozza Nyirokerekben lévő billentyűk gátolják a visszafolyást A masszázs a nyirokfolyást elősegíti

70 A nyirokrendszer részei Nyirokerek: vakon végződő, nyirkot szállító csövek Nyiroktörzsek Nyirokszervek Nyirokcsomók Lép Mandulák (tonsilla) limfocitákból álló nyiroktüszők tömege védekezés garat, torok, nyelvgyöki mandulák Féregnyúlvány Csecsemőmirigy (thymus) szegycsont mögött pubertást követően visszafejlődik

71 Nyirokcsomók Fej: tarkó, fül környékén Nyak: állcsúcs alatt Felső végtag: könyök, hónalj Mellüreg: tüdőkapu Alsó végtag: térdárok, lágyékhajlat Kötőszövetes tokja van, nyirokér belép Benne limfocitákból álló nyiroktüszők és falósejtek Nyirok megszűrése, limfociták az antigéneket felismerik információ az immunrendszernek

72 Lép lien Bal bordaív alatt, a gyomor mellett helyezkedik el Kötőszöveti tok Fehér pulpa: Malpighi-testecskék: kis artéria, körülötte nyiroktüszők Limfociták képzése, immunreakciók Vörös pulpa: Vörösvértestek tárolása Elöregedett vörösvértestek kiszűrése

73 Gyulladás immunválasz A szervezet az őt ért károsító folyamatok ellen védekezik: Gyulladás: nem specifikus = nem kórokozóra jellemző Immunválasz: minden egyes károsító hatásra specifikusan

74 Gyulladás Szövetkárosodásra adott komplex sztereotip válaszreakció. Ok: - külső - belső (autoimmun) Steril gyulladás: nem szerepel kórokozó

75 Gyulladás Általános tünetek: láz, gyorsult süllyedés, fehérvérsejtek szaporodása Helyi tünetek: - pirosság - melegség - duzzanat - fájdalom - megváltozott funkció

76 Immunválasz Antitest termelés (lásd előbb)

77 Magzati vérkeringés Anyaméhben a magzat vízben van! Nyomás alatt, tüdeje is összenyomva Tüdőben lévő erekben nem folyik vér, nincs kisvérkör. A placentán keresztül történik a gázcsere

78 Magzati vérkeringés A pitvarok között nyílás van, így a keringés elkerüli a tüdőt, a vér a JP-ból átfolyik a BP-ba Botallo vezeték: tüdőartéria, és aorta közötti érszakasz = kerülőút

79

80

81 a magzati és az anyai vérkeringés teljesen független egymástól a méhlepényben (placenta) felfrissült vér a köldökvénán (vene umbilicalis) keresztül jut a magzathoz a köldökvéna a májhoz szállítja a vért a magzati életben kizárólag a máj kap arteriás (oxigénben dús) vért

82 a vér egy része a jobb pitvarba jut, ahol a nyitott ovalis nyíláson (foramen ovale) keresztül a bal pitvarba jut a vér másik része a jobb kamrába, majd a tüdő verőértörzsbe (truncus pulmonalis) jut a vér a tüdő verőértörzsből (truncus pulmonalisból) a tüdő elkerülésével a magzati életben meglevő összeköttetésen keresztül (ductus arteriosus Botalli) az aortába jut a magzat vére a belső csípőverőérből induló két köldökartérián (arteria umbilicalis) keresztül jut vissza a méhlepénybe

83 Megszületés után Megváltoznak a nyomásviszonyok + első légvétel! Tüdő kitágul (surfactant) Pitvarok közötti nyílás bezáródik Botallo vezeték elzáródik, vagy elcsavarodik a tüdő helyzetváltoztatása miatt A tüdőverőérbe beáramlik a vér