Szivacsos, páros, lebenyes Jobb 3 lebeny Bal 2 lebeny Hörgőcskék már nem porcosak tágulnak Léghólyag vezeték léghólyagok (szőlőfürt) Egyrétegű laphám

Átírás

1 Légzőrendszer Felső légutak Alsó légutak Tüdő Orrüreg két fél (orrsövény) csontlamellák (nyálkahártya szaglóhám) Beszájadzanak az orrmelléküregek Előmelegít + nedvesít + szűr (csillós hengerhám) + fertőtlenít (mandulák) Garat táplálék-levegő útja kereszteződik + garatmandulák + fülkürt Gége pajzsporc + gyűrűporc + kanna porcok + gégefedő Hangszalagok hangerő és magasság faji jellegzetesség és ivari különbség Légcső C alakú porcok hátul simaizom és kötőszövet Nyálkahártya csillós hengerhám Főhörgők hörgők hörgőcskék léghólyagok Tüdő

2

3

4 Szivacsos, páros, lebenyes Jobb 3 lebeny Bal 2 lebeny Hörgőcskék már nem porcosak tágulnak Léghólyag vezeték léghólyagok (szőlőfürt) Egyrétegű laphám külső gázcsere O 2 a vérbe, CO 2 és H 2 O a tüdő légterébe parciális gáznyomás

5

6

7 Önálló összehúzódásra nem képes, mert nincs izma Mellhártya kettőzet közte savós folyadék Passzívan követi a mellkas térfogatváltozását bordaközi izmok és rekeszizom Légvételszám az igénybevételtől függ, de nyugalomban a testnagysággal fordítottan arányos Légzési térfogat emberben 0,5 l Belégzési tartalék 2,5 l Kilégzési tartalék 1 l Vitálkapacitás egy mély belégzés utáni teljes kilégzés (4-5 l) Maradék levegő 1 l (nem kipréselhető porcos részekben) Automatikus szabályozás agytörzs nyúltvelő (a vér CO 2 koncentrációja számít) magas fokozódik; alacsony csökken a légzés Akaratlagos szabályozás Szimpatikus hatás gyorsabb, mélyebb légzés, tágítja a hörgőcskéket (futás, vészhelyzet) Paraszimpatikus hatás lassabb, kevésbé mély, szűkíti a hörgőcskéket (alvás)

8 Keringés Szív + Érrendszer Szív alap pitvarok csúcs kamrák Pitvar kamra között rostos gyűrű kívül: koszorúér Jobb-bal fél szívsövény Szív pericardium + myocardium +endocardium Izom a legnagyobb rész (pitvarban 2 rétegben, a kamrában 3 rétegben) Szívbelhártya olyan, mint az erek belső rétege akadályozza a véralvadást + kettőzetei a billentyűk Jobb pitvar elülső, hátulsó üres véna és a szív saját fő visszere Jobb kamra háromcsúcsú vitorlásbillentyű ínhúrok szemölcsizmok Tüdőartéria lép ki (DE! vénás vér) zsebes billentyű Bal pitvar 4 db tüdővéna érkezik ide (DE! artériás vér) Bal kamra kétcsúcsú vitorlásbillentyű Aorta lép ki

9

10 Ingerképzés Sinuscsomó az elülső üres véna beszájadzásánál Pitvar izomzat pitvar-kamrai csomó His-köteg viszi át a kamrákra szétágazik Tawara-szárakra (jobb-bal) Szétoszlanak a kamrák területén Purkinje-rostokra Szimpatikus (háti és ágyéki gerincvelői rostok) és paraszimpatikus (X. agyideg) beidegzés

11 Kis vérkör: jobb kamra tüdőartéria tüdőben kapillárisok külső gázcsere tüdővénák bal pitvar Nagy vérkör: Bal kamra aorta fő testartériák szervekhez kapillárisok vénák jobb pitvar A szív saját erei koszorúerek az aorta felszálló ágából ágaznak le egyből jobb és bal felé Az aortaívből fej felé és a mellső végtag felé artériák Mellkasi aorta hasi aorta szervekhez artériák + jobb-bal csípőartériák a hátsó végtagba Artéria (a szívtől vezetnek) hármas fal: - belső speciális laphám (véralvadást gátol) - középső simaizom - külső kollagén és rugalmas rostos kötőszövet Vénák (szív felé vezetnek) hármas fal: - középső elasztikus rostok tágulékony Billentyűk a vér visszafolyását akadályozzák

12

13

14

15 Vér A testtömeg 7-8 %-a Alakos elemek (44 %) és plazma (56 %) Vörösvértest, vérlemezke, fehérvérsejt Alakos elemek képződése vörös csontvelő Vörösvértest: 120 napig él, a lép bontja le Hemoglobin (Fe kell hozzá) O 2 kötés Vércsoportok Fehérvérsejt limphocita (20-40 %), granulocita (50-70 %), monocita (2-8 %) 1-2 hétig élnek

16 Vörös csontvelőben képződnek Monociták vörös csontvelőben képződnek Antigén felismerés és idegen sejtek felfalása Vérlemezke véralvadás Vörös csontvelőben képződik 2 hétig él a lép bontja le Vérplazma 90 % víz, Na, K, Ca, Cl és HCO 3 ionok, glükóz, bilirubin, karbamid, K-vitamin, fehérjék (albuminok, globulinok, fibrinogén) Albuminok aminósav szállítás, ozmózis nyomás Globulinok immunválasz Fibrinogén véralvadás Véralvadás: simaizmok összehúzódása vérlemezkék vérrög kialakulása protrombin (a májban képződik K vitamin segítségével) trombin (Ca ion és az aktiváló komplex hatására) fibrinogén fibrin (a trombin hatására) oldhatatlan fehérjeháló sejtes elemek vérlepény

17 Nyirokkeringés Nyirokerek szövet közötti folyadék (fehérjében gazdag vérplazma szűrlet) gyűlik össze a szív felé áramlik Nincs az agyban, a csontokban és a tüdőben (itt a tüdőkapuban vannak a nyirokcsomók) Zsír szállítás Immunrendszer falósejtek, nyiroksejtek (T és B limphociták) Falósejtek monociták, granulociták (fehérvérsejtek) felfalják az idegen anyagokat és elpusztulnak Nyiroksejtek nyirokcsomók (pl. bélfal, mandula, féregnyúlvány), nyirokmirigyek (lép, csecsemőmirigy) T sejtek sejtes immunválasz az idegen sejtek ellen hat a felületén megköti az antigént és elpusztítja (a falósejtek is segítenek) B sejtek humorális immunválasz antitestet (immunglobulinok) termelnek az antigének ellen (ekkor plazmasejt) kapcsolódnak az antigénhez kicsapják Memóriasejtek több évig

18

19

20 Kiválasztórendszer Bomlástermékek eltávolítása, víz-ionháztartás szabályozása Vese páros, hasüreg háti falán, retroperitoneálisan Vesetípusok Kéreg, velő, papillák, kelyhek, medence, húgyvezeték Húgyhólyag esernyősejtek tágulékony Húgycső

21

22

23 Kéreg vesetestecskék (nefron) Bowman-tok és érgomolyag Elsődleges szűrlet víz, ionok, karbamid, cukor Fehérje nem lehet! Leszálló csatorna (kéreg) Henle-kacs (velő) felszálló ág (kéreg) gyűjtőcsatorna (a papillákon nyílnak) vesekelyhek vesemedence Az elsődleges szűrlet 1 %-a lesz a végleges vizelet. Az elvezető csatorna szívja vissza a folyadékot, a sókat és a cukrot. Passzív (víz) és aktív (Na ion, glükóz) transzport A sűrű vér az érgomolyagból az elvezető vénás kapillárisban az elvezető csatorna mellett fut ozmózis nyomás különbség vízvisszaszívás A vizelet általában koncentrált kevés víz, sok só, karbamid, DE cukor nincs! Ha sok a folyadék az állatban hígabb Ha kevés vízhez jut töményebb ADH a felszálló ág végén és a gyűjtőcsatornákban hat A húgyhólyag falában sok simaizom alján kilép a húgycső (akarattól független záróizom) külső záróizom: harántcsíkolt akarattól függő vezérlés

24

25

26 Szaporodás Hím ivarszerv herék + mellékherék + ondóvezető + ondóhólyag + Düll-mirigy + Cowper-mirigy+ hímvessző Here herezacskóban a testen kívül Hímivarsejtek az őssejtekből termelődnek több mitotikus és egy meiotikus osztódással haploidok Tesztoszteron termelés másodlagos nemi jellegek + viselkedés Mellékherék hímivarsejt tárolás és érés Ondóvezető hímvessző (húgycső) Ondóhólyag: a legtöbb vivőfolyadék + fruktóz + stimulálja a méh simaizmait (ragadozókban Ø) Prosztata: redukált cukrok + aminósavak + elektrolitok serkenti az ivarsejtek mozgását Cowper-mirigy: az ejakulátum előtt ürül (disznóban utána lezárja a méhnyakat) neutralizálja a húgycsövet + gyorsítja az áramlást, DE csökkenti az ivarsejtek élettartamát Hímvesszőt védi a fityma ezen lehet pl. az ecset nedvesít + feromonok

27

28 Női ivarszerv petefészkek + petevezetők + méh + hüvely Petefészek háti oldalon a vesék alatt, bab alakú szervek Méh hasi oldalon, a belek fölött, ha a hasfalat megnyitjuk duplex és kétszarvú méh Petefészek petesejtérés őssejtekből egy meiotikus osztódás haploidok Graaf-tüsző: sok tüszőfolyadék hormonokkal a petefészek felszínén felreped (ovuláció) a folyadék és a petesejt a petevezető tölcsérébe jut - indukált ovuláció mezei nyúl Vándorol a petevezetőben itt termékenyül meg zigóta barázdálódik szedercsíra hólyagcsíra beágyazódik a méhnyálkahártyába - embrionális diapauza őz, borz, nyest A Graaf-tüsző helyén sárgatest progeszteron A nőstény ivari ciklus hormonális szabályozás alatt áll. Mezei nyúl: először a hímek lesznek aktívak a melatonin szint csökkenése utáni tesztoszteron szint növekedéstől kergetőzés első párzás érett petesejt képződés második párzás indukált ovuláció vemhesülés

29

30

31

32

33

34 Embrionális fejlődés: a beágyazódás után kialakulnak a magzatburkok Véd, táplál, salakanyagot tárol, a megszületést is segíti Amnion (bárányhártya) magzatvíz Allantois (húgyhártya) salakanyag (álmagzatvíz) Chorion (irhahártya) a méh nyálkahártyájával együtt alkotja a méhlepényt Méhlepény + köldökzsinór táplálék, O 2, vitaminok, hormonok, ellenanyagok bevitele + CO 2 és salakanyagok eltávolítása Pogácsás kérődzők Szórt vaddisznó Öves ragadozók Korong nyulak Öves, korong placentaheg Ellés felreped az allantois és az amnion is síkosítja a szülőcsatornát Mezei nyúl szuperfötáció

35

36

37

38

39 Ivar X és Y kromoszómák Ivararány genetikai: 1:1 Y hímivarsejt mozgékonyabb előbb ér a petesejthez X hímivarsejt ellenállóbb Méhnyak ph-ja: - savas nőstény - lúgos hím Posztembrionális fejlődés: Szoptatás tejmirigyek Nyulak egyszeri, rövid szoptatás koncentrált tej Kérődzők elfektetik napközben a borjakat Vaddisznó a malacok mindenhova követik a kocát később kialakul a csecshűség Hidegben több zsír (rénszarvas) Melegben több cukor De még nálunk is sok zsír van a vadfajok tejében, pl. az őznél 14,8 % Fokozatos áttérés a szilárd táplálékra elválasztás