A szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag lehet

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag lehet"

Átírás

1 Immunrendszer

2 Immunitás Az immunrendszer a szervezet önazonosságát és épségét biztosító védekező rendszer. Feladata a szervezet saját anyagainak eltűrése, a nem saját (idegen) anyagok felismerése és eltávolítása. Az immunrendszer védekezik a kívülről behatoló kórokozók (pl. mikroorganizmusok) és a szervezetben keletkező megváltozott, az egyed életét veszélyeztető sejtek (pl. daganatsejtek) ellen. Az immunválasz során ezek felismerése és elpusztítása történik.

3 A szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag lehet minden olyan sejt vagy makromolekula, amely mozgósítja a szervezet védekező rendszerét.

4 ANTIGÉN Antigénnek nevezünk minden olyan (sejtfelszíni vagy oldott) anyagot, melyet az immunrendszer felismer. Az antigén lehet saját, ekkor jó esetben tolerancia (türelem) alakul ki, az idegen antigén viszont immunválaszt vált ki. Az antigének általában fehérjéből és szénhidrátból állhatnak, de időnként nukleinsav vagy lipid is lehet antigén. Az antigének általában nagy polimer molekulák, ugyanakkor az antigenitásért csak a molekula kis része felelős.

5 Saját és idegen anyagok felismerése A saját anyagok, tolerogének a magzatés csecsemőkorban bemutatkoznak a fejlődő immunrendszernek, amely az önmegismerés, a tolerancia állapotában van, így az ellenük kialakuló immunreakciót lecsendesíti.

6 Ennek módja az önreaktív nyiroksejtek elaltatása, elpusztítása, illetve az immunreakció specifikusan elnyomó (szuppresszor) T-sejtek kialakulása. Ha ekkor idegen anyag kerül a szervezetbe, az ellen tolerancia alakul ki.

7 Ha az immunrendszer kifejlődése lezajlott, az újonnan szervezetbe kerülő anyagot idegenként felismeri (immunogén), és az az immunrendszer sejtjeit gátlás helyett aktiválni fogja. Ha ebben a stádiumban olyan saját anyag kerül az immunrendszer figyelmének fókuszába, melyet korábban nem látott, az ellen immunválaszt indít.

8 A here burkain nem hatolnak át az immunsejtek. Ellenben egy felnőttkori sérülésnél a herét az immunrendszer idegenként ismerheti fel.

9 ANTITEST Az antitest (ellenanyag) a B-nyiroksejtek által termelt speciális fehérjemolekula. Elhelyezkedhet a B-sejt felszínén, ekkor specifikus antigénfelismerő receptor, vagy az immunválasz későbbi szakaszában a B-sejtek által termelt és a vérbe juttatott molekula, a humorális immunválasz egyik főszereplője. Ekkor az antitest már nemcsak a felismerésben, hanem az antigén közömbösítésében és eltávolításában is szerepet játszik.

10

11 Az immunrendszer két részből áll: létezik egy ősi, veleszületett, természetes immunitás, valamint egy fiatalabb, adaptív (szerzett) immunitás.

12 Az előbbi a kórokozóra nem specifikus, mindenkiben jelen van, önmagában alacsonyabb hatékonyságú, de a végső küzdelemben nélkülözhetetlen. Utóbbi az adott kórokozóra egyedileg az életünk során alakul ki (ezért az immunválasz kifejlődéséhez idő kell), edződik és emlékezettel rendelkezik.

13 Más felosztás szerint az immunrendszer alakos (sejtes/celluláris) és szövetnedvhez kötött molekuláris (humorális) összetevőkből áll. A sejteket a faló- és nyiroksejtek, a humorális immunitást többek között a komplementrendszer, az ellenanyagok képviselik.

14 Az immunrendszer sejtes elemei a fehérvérsejtek. A fehérvérsejt gyűjtőnév, melybe több, különféle sejttípus tartozik. Három fő csoportjuk: Limfociták (nyiroksejtek) Granulociták Monociták

15

16 A limfociták (nyiroksejtek) sokféle specifikus feladatot látnak el. Kisebb hányaduk a vörös csontvelőben, nagyobb részük a nyirokcsomókban, a lépben és a csecsemőmirigyben képződik olyan őssejtekből, amik a vörös csontvelőből származnak. A vérkeringésbe elsősorban a nyirokerek mentén kerülnek be, onnan pedig vissza a nyirokszervekbe. Élettartamuk néhány óra, ezalatt többször megfordulnak a vérkeringés és a nyirokszervek között.

17 A nyiroksejtek két fő típusa: T-limfocita B-limfocita Elnevezésük a képződési helyükre utal a T-limfociták a csecsemőmirigyben (thymus) termelődnek A B-limfociták a májban és a vörös csontvelőben (bursa Fabricii)

18 Granulociták A vörös csontvelő őssejtjeiből keletkeznek. A vérárammal jutnak el a szervezet bármely pontjára, az erek falán amőboid mozgással jutnak át. Bakteriális fertőzéskor számuk megnő, kemotaxissal a fertőzés helyére vándorolnak. A kórokozókat fagocitálják. Típusaik: Neutrofil Bazofil Eozinofil granulocita Élettartamuk összesen 6-11 nap, a vérben kb. 8 órát töltenek.

19 A neutrofil (semleges) granulociták falósejtek, és szemcséikben sok baktériumölő vegyület (pl. hipoklorit, hipó) található, melyet támadáskor a kórokozóra zúdítanak. Az eozinofil (eozinnal festődő) granulociták a többsejtűek (pl. férgek) elleni védekezésben és az allergiában, a bazofil (bázikus festékkel festődő) granulociták a gyulladás és az allergiás reakció szöveti változásaiért (vérbőség, fájdalom, stb.) felelősek.

20 Monociták Nagy méretű sejtek, melyek a vérben monocitaként kezdik életüket, majd a szöveteki makrofágokká alakulnak. Kormot, baktériumokat, vírusokat, festéket és egyéb idegen anyagokat kebeleznek be, majd azokat enzimek segítségével lebontják. Vándorló alakjai kemotaxissal jutnak a veszélyeztetett területre.

21 A fehérvérsejtek másik csoportja, a természetes ölő (NK) sejtek elsősorban daganatsejteket képesek felismerni és elpusztítani. A falósejtek (makrofágok) a természetes immunrendszer fontos elemei, a kórokozókat felfalják, elpusztítják, majd azok antigénjeit bemutatják a nyiroksejteknek. A nyiroksejtek által termelt citokinek hatására aktiválódnak.

22 A fehérvérsejtek vérképzőszervi őssejtekből keletkeznek. Az őssejt egy nyiroksejt előalakot és egy csontvelői előalakot hoz létre. Előbbiből lesznek a nyiroksejtek, utóbbi hozza létre az összes vérsejtet. A különféle sejttípusok speciális citokinek hatására alakulnak ki, hosszú és bonyolult érési folyamat során.

23

24 CELLULÁRIS IMMUNVÁLASZ: A sejtes immunválaszban főként falósejtek, természetes ölő (NK) valamint T4 és T8 nyiroksejtek vesznek részt. Mindegyik sejttípus jelen van a vérben és a nyirokszervekben, és a makrofágok a szövetekben is. Megfelelő inger (pl. a kórokozó behatolása, aktivált makrofágok által elválasztott kémiai kemotaktikus anyagok) hatására a többi sejtes elem is képes a a szövetek közé vándorolni, és a gyulladásos válaszban részt venni.

25 A NYIROKRENDSZER A nyirokrendszer vakon végződő nyirokerekből áll, melyeknek az útjában minden testtájon mikroszkópos szűrők, nyirokcsomók helyezkednek el. A nyirokerek végül a mellkasi fő nyirokérbe gyűlnek össze, amely az érpályába torkollik. A nyirokrendszer feladata kettős: egyrészt visszavezeti az érpályából kiszivárgó szövet közötti folyadékot (nyirok) a vérbe, másrészt a nyirokcsomók át meg átszűrik a szövetnedvet, és a bennük található immunsejtek (antigén bemutató makrofágok és nyiroksejtek) figyelik, van-e idegen antigén a szervezetben, történt-e fertőzés.

26 A sejtes elemek jelentősége minden kórokozó elleni harcban központi jelentőségű. A makrofágok az antigén bemutató sejtek, és a végrehajtó szakaszban aktív ölő fagocitózist folytatnak, illetve ők takarítják el a fertőzés maradványait. A neutrofil granulociták elsősorban a baktériumok elpusztításában fontosak. A természetes ölő (NK) sejtek olyan nyiroksejtek, melyeknek nincs specifikus antigénreceptoruk, és a daganatsejteket támadják meg.

27 A T4- segítő sejtek citokinekkel kormányozzák, aktiválják az immunrendszer sejtes elemeit. A T8 ölő sejtek a vírus fertőzött és daganatos sejtek közvetlen felismerését és elpusztítását végzik.

28 A sejtes immunválasz a szervezet a sejten belül túlélő kórokozók (pl. TBC, gombák), megváltozott tulajdonságú (pl. vírusfertőzött és daganatos) sejtek vagy idegen szövetek (szervátültetés) elleni védekezés. Mindben közös, hogy az immunreakció saját, de legalábbis sejtmaggal rendelkező állati sejteket, szöveteket, egyedeket (pl. férgeket) támad meg. Ebben az esetben az antigének nem az antigén bemutató sejtek idegen antigéneket bemutató molekuláinak (MHC II) kötésében jelennek meg, hanem a saját természetes antigéneket bemutató molekulákkal (MHC I) kölcsönhatva.

29 Ezek a bemutató molekulák minden sejt felszínén jelen vannak, mintegy személyi igazolványként bizonyítva hovatartozásukat. Ha az antigénmintázat eltér az egyed magzatkorban felismert saját természetes mintázattól, az ilyen sejt nem toleranciát vált ki, hanem immunválaszt. A sejtes immunválaszban részt vesznek a segítő és ölő T-sejteken túl az NK sejtek is. Ők elsősorban arra érzékenyek, ha lecsökken a saját természetes antigéneket bemutató sejtfelszíni MHC I molekulák megjelenése. Ilyenkor az NK sejtek elpusztítják a személyi igazolvánnyal nem rendelkező sejteket (pl. daganatsejteket).

30 HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZ: A vérben szállított anyagokkal történő védekezés nagyrészt a keringő ellenanyagokkal (immunglobulinokkal) kapcsolatos immunvédekezést jelenti. Az ellenanyagokat a B-sejtekből kialakult plazmasejtek termelik, melyek elsődlegesen a fertőzés helyén fordulnak elő.

31 Az antitesteket a plazmasejtek a fertőzés helyén, a nyirokcsomókban, és legnagyobbrészt a lépben termelik. Az antigénnel történő első találkozáskor szükség van egy második ingerre, melyet az antigént szintén felismerő segítő T-sejt ad meg. Ez a nyirokcsomóban vagy a lépben történik meg. Ennek hatására a B-sejt osztódásnak indul és plazmasejteket hoz létre, melyek nagy mennyiségű specifikus ellenanyagot termelnek.

32 Néhány antigén (ún. szuperantigének, pl. a baktériumok sejtfalanyagai) a B-sejtek tömegét nem specifikusan aktiválja, ekkor nincs szükség a T-sejtekre. Ezek az antitestek nem specifikusak, erős immunválaszt és nagymértékű gyulladást okoznak.

33 Az immunglobulinok: Az immunglobulinok, más néven antitestek, ellenanyagok, specifikus antigénfelismerő fehérjemolekulák. Az immunglobulinok a keringő antigének elleni humorális immunreakcióban játszanak kiemelt szerepet.

34 A specifikus antigén és a segítő T-sejt által termelt citokinek hatására a B-sejt plazmasejtté alakul, melynek fő feladata az antitest termelése. Az antitestek Y alakú molekulák, melynek V alakú végén alakul ki az antigén kötőhely (felismerés). Az Y szára pedig a szervezet sejtjeihez és a komplement rendszerhez képes kötni, és azokat aktiválni (végrehajtás).

35

36 Az immunoglobulinoknak (Ig) öt fajtája van, melyek az Y szárának különbségei alapján ismerhetők fel. Az elsődleges immunválasz során a plazmasejt IgG-t termel, majd az újrafertőzés kapcsán kezdi el a leggyakrabban előforduló igg-t termelni. Az IgA a nyálkahártyák (száj, szem, bél) felszínén gátolja meg a kórokozók bejutását, míg az IgE elsősorban allergének hatására a hízósejteket aktiválja, allergiás reakciókban vesz részt.

37

38 Nyirok Nyiroknak nevezzük a szövetnedvet. A nyirok összetétele az alakos elemek kivételével megegyezik a vérplazmáéval, illetve a sejtek közti tér folyadékéval. Elsősorban vízből, sókból, kisebb részt fehérjékből áll. Termelődése az artériák és a vénák közti nyomáskülönbség következtében jön létre.

39 A nyirokrendszer részei: A nyirokerek a nyirkot szállító erek. Egy sejtrétegből álló, lyukacsos alaphártyát tartalmazó faluk van, melyen keresztül gyors az anyagforgalom.

40 A nyirokrendszer vakon végződő nyirokhajszálerekből indul ki, melyek a vénás keringéshez hasonlóan, egyre nagyobb gyűjtőerekbe szedődnek össze, végül a mellkasi fő nyirokérbe gyűlnek össze, amely az érpályába torkollik. A vénás keringéstől eltérően a nyirokereknek nincs saját izomfaluk.

41 A nyirokerek útja mentén nyirokcsomók vagy nyirokszervek helyezkednek el. Ezek nyiroksejt-csoportosulásokat, ún. tüszőket és szöveti makrofágokat, valamint nyúlványos antigénbemutató sejteket tartalmaznak. Feladatuk a nyirokból a kórokozók kiszűrése, és ellenük az immunválasz megindítása

42 A szervezet fő behatolási kapuinál a tüszők nagy nyirokszervekké álltak össze: ilyenek a légút és tápcsatorna elején a mandulák, a vékonybél végső szakaszán a Peyerplakkok, valamint a vékonybélvastagbél határon a vakbél féregnyúlványa.

43 A nyirokkeringést a nyirokereken sűrűn elhelyezkedő egyenirányító billentyűk, az izmok pumpáló hatása és a mellkas negatív nyomása (szívó hatás) teszi egyirányúvá. A nyirokrendszer nagy jelentőségű, mert a szövetnedveket visszavezeti a vérbe, és hálózata korán és hatékonyan képes felismerni és kiszűrni a behatoló kórokozókat vagy újonnan keletkező daganatsejteket. Az immunválasz a nyirokhálózaton keresztül gyorsan tovaterjed.

44

45 A védőoltás egy specifikus fertőző betegség ellen védelmet nyújtó immunreakció kiváltása. Megkülönböztetünk passzív és aktív védőoltást. A passzív oltásnál a kórokozó antigénjei elleni immunszérumot (immunglobulinokat) adunk a betegnek, amelyek semlegesítik a szervezetben levő, vagy azt veszélyeztető kórokozót.

46 Az aktív védőoltás során egy ártalmatlanított kórokozót vagy annak antigénjét juttatjuk az egészséges szervezetbe, cseppek vagy injekció formájában. Az antigének ellen a fertőzés veszélye nélkül alakul ki az elsődleges immunitás, hogy egy rákövetkező valódi fertőzés ellen védettséget nyújtson.

47 Szemben a passzív immunizálás rövid távú hatásával, az aktív immunizálás által nyújtott védettség hatása sokáig megmarad, mert memóriasejtek képződnek. Mivel az aktív immunizálás kialakulásához idő kell, egy veszélyeztetett vagy beteg embernek előnyösebb lehet a passzív immunizálás.

48

TestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor

TestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor Játékos feladatok, melyek rávilágítanak az emberi szervezet csodálatos működésére. TestLine - PappNora Immunrendszer oldal 1/6 z alábbiak közül melyik falósejt? (1 helyes válasz) 1. 1:07 Egyszerű T-Limfocita

Részletesebben

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán

Részletesebben

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése 1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Vér alakos elemei: 1mm3 vérben: 4-5 millió vörövértest 6000-9000 fehérvérssejt 200-400 ezer thrombocyta(vérlemezke) Fehérvérsejtek: agranulocyták:

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett

Részletesebben

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra

Részletesebben

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Előzetes ismeretek: a sejt felépítése sejtalkotók szerepe a sejtmembrán szerkezete sejtfelszíni molekulák szerepe (marker-receptor) fehérjeszintézis alapja, folyamata Megjegyzés:

Részletesebben

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt

Részletesebben

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés Biológiai alapismeretek Az immunrendszer Immunis (latin szó): jelentése mentes valamitől Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok: 1. megtalálása

Részletesebben

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS

Részletesebben

A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába.

A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába. A nyirokrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába. 1. Intravazális (vér) 2. Intersticiális

Részletesebben

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:

Részletesebben

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy

Részletesebben

Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje

Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje 1 Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje Írta és rajzolta: Hargitai Zsófia Ágota Munkában részt vett: Dr. Sarkadi Balázs, Dr. Apáti Ágota A szerkesztésben való segítségért

Részletesebben

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett

Részletesebben

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az

Részletesebben

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett

Részletesebben

NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK. Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK

NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK. Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK A NYIROKÉRRENDSZER (systema lymphaticum) Az egész szervezetre kiterjedő rendszer Tágabb anatómiai értelemben

Részletesebben

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet

Részletesebben

4. A humorális immunválasz október 12.

4. A humorális immunválasz október 12. 4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező

Részletesebben

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet

Részletesebben

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért

Részletesebben

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András 1 AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András Az immunrendszer a szervezet védelmét szolgálja a baktériumokkal,

Részletesebben

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,

Részletesebben

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:

Részletesebben

Immunrendszer AZ IMMUNRENDSZER FŐBB PONTJAI A TESTBEN: A velünk született védettség embrionális korban alakul ki. Az egyed megszületésekor négy

Immunrendszer AZ IMMUNRENDSZER FŐBB PONTJAI A TESTBEN: A velünk született védettség embrionális korban alakul ki. Az egyed megszületésekor négy Immunrendszer Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, egy adott antigén hatására kialakuló, az esetleges fertőzés elleni védekezésben részt vevő sejtek, szövetek és szervek együttese. Ennek

Részletesebben

TITKOSSZOLGÁLAT A SZERVEZET VÉDELMÉBEN

TITKOSSZOLGÁLAT A SZERVEZET VÉDELMÉBEN Balogh Gyula Bogumil TITKOSSZOLGÁLAT A SZERVEZET VÉDELMÉBEN Immunitás és méregtelenítés Kiadó: ADAMO BOOKS KFT. http://adamobooks.com Felelős kiadó: ADAMO BOOKS KFT. ügyvezetője Copyright ADAMO BOOKS KFT.

Részletesebben

Immunológia Világnapja

Immunológia Világnapja a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Tumorbiológia Dr. Tóvári József, Országos Onkológiai Intézet Mágikus

Részletesebben

Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Immunsejtek: Immunválaszban szereplő legfőbb sejtek: Limfociták: Csontvelői eredetű erősen festődő heterokromatinnal rendelkező sejtek. Antigénreceptorok

Részletesebben

Vizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és

Vizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és 1 Vizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét,

Részletesebben

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?

Részletesebben

A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába.

A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába. A nyirokrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába. 1. Intravazális (vér) 2. Intersticiális

Részletesebben

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett

Részletesebben

Jóga anatómia és élettan

Jóga anatómia és élettan Jóga anatómia és élettan Keringés Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.05-06. A vér A vér fő összetevői: 1. plazma: 92% víz, fehérjék, glükóz,véralvadási faktorok, hormonok, szén-dioxid 2.

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

Természetes immunitás

Természetes immunitás Természetes immunitás Ősi: Gyors szaporodású mikroorganizmusok ellen azonnali védelem kell Elterjedés megakadályozása különben lehetetlen Azonnali reakciónak köszönhetően a fertőzést sokszor észre sem

Részletesebben

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára VÉR A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%). Vérplazma: az

Részletesebben

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1. Környezetegészségtan 2016/2017 Immunológia 1. 2016. XI.11. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@freemail.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html

Részletesebben

Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban).

Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban). 3. MINTATÉTEL Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban). 1. Mutassa be a térdreflex kiváltásának módját! Fogalmazza meg, hogy ebben

Részletesebben

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1. Környezetegészségtan 2018/2019 Immunológia 1. 2018. XI.12. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@ttk.elte.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html

Részletesebben

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1. Környezetegészségtan 2016/2017 Immunológia 1. 2016. XI.11. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@freemail.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia. Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai

Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia. Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Janeway, Travers, Walport, Schlomchik: Immunobiology Paraziták Virulencia egyes

Részletesebben

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok A test őrei 1. Az immunrendszer működése Az individualitás legjobban az immunitásban mutatkozik meg. Feladatai: - a saját és idegen elkülönítése, felismerése -

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

A szervezet védekező rendszere

A szervezet védekező rendszere A szervezet védekező rendszere Passzív: Mechanikai: Bőr, könny, nyál, Nyálkahártya: nyálka, csillók Kémiai: Bőr, könny, nyál: keratin, olajsav, lizozim; izzadság, gyomornedv: savas ph Biológiai: Természetes

Részletesebben

Bevezetés az Immunológiába Avagy hogyan működik az immunrendszer

Bevezetés az Immunológiába Avagy hogyan működik az immunrendszer DEBRECENI EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR IMMUNOLÓGIAI INTÉZET DR. GOGOLÁK PÉTER DR. KONCZ GÁBOR Bevezetés az Immunológiába Avagy hogyan működik az immunrendszer Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen

Részletesebben

Allergia immunológiája 2012.

Allergia immunológiája 2012. Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)

Részletesebben

Bevezetés az Immunológiába Avagy hogyan működik az immunrendszer. DE ÁOK Immunológiai Intézet 2015

Bevezetés az Immunológiába Avagy hogyan működik az immunrendszer. DE ÁOK Immunológiai Intézet 2015 Bevezetés az Immunológiába Avagy hogyan működik az immunrendszer DE ÁOK Immunológiai Intézet 2015 Tartalom Előszó... 3 Bevezetés:... 4 Mit ismer fel az immunrendszer?... 4 A veszély jelei... 4 Az antigén...

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ IMMUNOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS AZ IMMUNOLÓGIÁBA BEVEZETÉS AZ IMMUNOLÓGIÁBA AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEI ÉS SZERVEI BURIÁN KATALIN, 2018 Az immunitás latin eredetű, jelentése: védelem Szűkebb értelemben védelem a betegségek ellen. A különböző sejtek és molekulák,

Részletesebben

Immunitás és evolúció

Immunitás és evolúció Immunitás és evolúció (r)evolúció az immunrendszerben Az immunrendszer evolúciója Müller Viktor ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék http://ramet.elte.hu/~viktor Az immunitás

Részletesebben

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,

Részletesebben

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális

Részletesebben

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. A felosztás mai szemmel nem a leglogikusabb, mert nem tesz különbséget az allergia, az autoimmunitás és a a transzplantációs immunreakciók között.

Részletesebben

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András Összefoglalás: A komplex felépítésű, dinamikusan változó immunrendszer

Részletesebben

Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok

Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok 2016. 10. 05. Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására. Nyálkahártyán keresztül Különbözó patogének eltérő utakon jutnak a szervezetbe Légutakon

Részletesebben

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az

Részletesebben

Az immunrendszer szerepe

Az immunrendszer szerepe Immunbiológia I Az immunrendszer szerepe 1 Védekezés: (1) Patogén szervezetek ellen (vírusok, baktériumok, gombák, egysejtűek, férgek) (2) Tumor sejtekellen ellen Hibás működés: Autoimmun betegségek (pl.

Részletesebben

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? ERDEI ANNA Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? Erdei Anna immunológus egyetemi tanár Az immunrendszer legfontosabb szerepe, hogy védelmet nyújt a különbözô kórokozók vírusok, baktériumok, gombák,

Részletesebben

A fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők:

A fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők: 1 Az ember vérkeringési rendszere Az anyagszállító szervrendszer egyik alapvető feladata a különböző szállítófunkciók ellátása. Az emberi test egyrészt igen sok egymástól távol eső és ráadásul eltérő működésű

Részletesebben

A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer

A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer Prof. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK Élettani Intézet, 2015 ELLENSÉG AZ IMMUNOLÓGIÁBAN: - VÍRUS, BAKTÉRIUM, GOMBA, PARAZITÁK - IDEGEN SEJTEK - SAJÁT SEJTEK

Részletesebben

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Dr. Kacskovics Imre tszv. egy. tanár Immunológiai Tanszék ELTE http://immunologia.elte.hu/ Medicina Kiadó 2012. Az Immunológiai Tanszék kutatási témái: http://immunologia.elte.hu/

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.05.14. VÉR sanguis. Összeállította: Ignáth Györgyi

Gyakorló ápoló képzés 2012.05.14. VÉR sanguis. Összeállította: Ignáth Györgyi VÉR sanguis Összeállította: Ignáth Györgyi Tápanyaggal látja el a sejteket Oxigént, hatóanyagokat szállít Bomlástermékeket elszállít Szervezet védekezésben: immunanyag, fagocitálás Hőszabályozásban részt

Részletesebben

Környezetegészségtan. Fogalmak definíciója

Környezetegészségtan. Fogalmak definíciója Környezetegészségtan Fogalmak definíciója 1. Adaptív (szerzett) immunitás: antigénspecifikus B- és T-sejtek által kialakított immunválasz, ami immunológiai memória kialakulásához is vezet. 2. Adequát inger:

Részletesebben

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) 1. A veleszületett és az adaptív immunitás kialakulása, egymásra épülése 2. Patogének, antigének, haptének Az immunrendszer kétélű kard Az immunrendszer legfontosabb

Részletesebben

Az immunológia alapjai

Az immunológia alapjai Az immunológia alapjai 8. előadás A gyulladásos reakció kialakulása: lokális és szisztémás gyulladás, leukocita migráció Berki Timea Lokális akut gyulladás kialakulása A veleszületeh és szerzeh immunitás

Részletesebben

HOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK?

HOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK? HOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK? KACSKOVICS IMRE, DSc ELTE, IMMUNOLÓGIAI TANSZÉK 2015 TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT AZ ELŐADÁS VÁZLATA Történeti áttekintés

Részletesebben

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára VÉR A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%). Vérplazma: az

Részletesebben

Természettudomány. 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör

Természettudomány. 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör Természettudomány 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör Az ember immunrendszere Immunrendszer: kórokozók, veszélyes anyagok elleni

Részletesebben

17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására

17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására 11. 2016. nov 30. 17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására 17.3. ábra A sejtközötti térben és a sejten belül élő és szaporodó kórokozók ellen kialakuló védekezési mechanizmusok

Részletesebben

A védőoltásokról. Infekciókontroll képzés szakdolgozóknak. HBMKHNSzSz Dr. Kohut Zsuzsa Járványügyi osztályvezető

A védőoltásokról. Infekciókontroll képzés szakdolgozóknak. HBMKHNSzSz Dr. Kohut Zsuzsa Járványügyi osztályvezető A védőoltásokról Infekciókontroll képzés szakdolgozóknak HBMKHNSzSz Dr. Kohut Zsuzsa Járványügyi osztályvezető 2012.10.24-25. Céljaink a vakcináció során: egyéni védelem biztosítása, az átoltottság fenntartása,

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 6. előadás Humorális és celluláris immunválasz A humorális (B sejtes) immunválasz lépései Antigén felismerés B sejt aktiváció: proliferáció, differenciálódás

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok

Részletesebben

Vizsgakövetelmények Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen az emberi vért. Ismertesse a teljes vértérfogat mennyiségét, az alakos elemek és a

Vizsgakövetelmények Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen az emberi vért. Ismertesse a teljes vértérfogat mennyiségét, az alakos elemek és a 1 1 2 Vizsgakövetelmények Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen az emberi vért. Ismertesse a teljes vértérfogat mennyiségét, az alakos elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és

Részletesebben

A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése

A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése Erdei Anna ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február

Részletesebben

A fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők:

A fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők: 1 Az ember vérkeringési rendszere Az anyagszállító szervrendszer egyik alapvető feladata a különböző szállítófunkciók ellátása. Az emberi test egyrészt igen sok egymástól távol eső és ráadásul eltérő működésű

Részletesebben

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek károsodásához vezet Az

Részletesebben

A.) Az immunkezelés általános szempontjai

A.) Az immunkezelés általános szempontjai II./ 3.3.4. Biológiai kezelések Bíró Kriszta, Dank Magdolna A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a tumorterápiában használható biológiai kezelések formáit. A fejezet elvégzését követően képes lesz

Részletesebben

A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek

A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek Tanulási támpontok: 19. és 20. Sántha Péter 2017. 10. 09 A veleszületett (természetes) és a szerzett (adaptív)

Részletesebben

Az immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a "veszélyes" és az ártalmatlan megkülönböztetésére

Az immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a veszélyes és az ártalmatlan megkülönböztetésére Az immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a "veszélyes" és az ártalmatlan megkülönböztetésére Az immunrendszer stratégiái a "veszélyes idegen" felismerésére A természetes (velünk született) immunrendszer

Részletesebben

Immunrendszer Humorális és sejtes immunválasz

Immunrendszer Humorális és sejtes immunválasz Immunrendszer Humorális és sejtes immunválasz Immunrendszer Elsődleges és másodlagos nyirokszervek. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/ch03s04.html Elsődleges nyirokszervek

Részletesebben

Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok

Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok Markerek A sejthártya aszimmetrikus: extracellulárisan oligoszacharidokban gazdag (glikoprotein és glikolipid oldalláncai révén) Sejteket jelölő anyagok markerek

Részletesebben

Vérsejtszámlálás. 1. Az emberi vér alakos elemei. Vörösvértestek

Vérsejtszámlálás. 1. Az emberi vér alakos elemei. Vörösvértestek Vérsejtszámlálás 1. Az emberi vér alakos elemei vörösvértestek (vvt, angol: RBC = red blood cells) fehérvérsejtek (fvs, angol: WBC = white blood cells) vérlemezkék (trombociták, angol: PLT = platelet,

Részletesebben

Mikrobiális antigének

Mikrobiális antigének Mikrobiális antigének Dr. Pusztai Rozália SZTE, ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet 2008. november 17. Antigének Konvencionális antigének Superantigének Antigén - az érett immunrendszer

Részletesebben

Tolerancia és autoimmunitás

Tolerancia és autoimmunitás Tolerancia és autoimmunitás A tankönyben (http://immunologia.elte.hu/oktatas.php): Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2016 Bev. 3. ábra Az immunrendszer kétélű kard F i z i o l ó g i á

Részletesebben

2012.02.24. Immunrendszer. Immunrendszer. Immunológiai alapfogalmak Vércsoport antigének,antitestek Alloimmunizáció mechanizmusa Agglutináció

2012.02.24. Immunrendszer. Immunrendszer. Immunológiai alapfogalmak Vércsoport antigének,antitestek Alloimmunizáció mechanizmusa Agglutináció VÉRCSOPORTSZEROLÓGIA Immunológiai alapfogalmak Vércsoport antigének,antitestek Alloimmunizáció mechanizmusa Agglutináció Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés 2011. Immunrendszer Immunrendszer védi a szervezet

Részletesebben

Immunrendszer Humorális és sejtes immunválasz

Immunrendszer Humorális és sejtes immunválasz Immunrendszer Humorális és sejtes immunválasz Immunrendszer Elsődleges és másodlagos nyirokszervek. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/ch03s04.html Elsődleges nyirokszervek

Részletesebben

EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet AZ EXTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOKKAL SZEMBENI IMMUNVÁLASZOK A bőr és a nyálkahártyák elhatárolják

Részletesebben

Az immunológia alapjai

Az immunológia alapjai Az immunológia alapjai Kacskovics Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Budapest Citokinek Kisméretű, szolubilis proteinek és glikoproteinek. Hírvivő és szabályozó szereppel rendelkeznek.

Részletesebben

3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika

3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika 3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz Varga Lilian emmelweis Egyetem III. z. Belgyógyászati Klinika Az ellenanyag funkciói Molekuláris kölcsönhatások helye az immunglobulinon Paratop specifikus ab Idiotípus

Részletesebben

A szervezet vízterei

A szervezet vízterei A vér élettana A szervezet vízterei A szervezet vízterei 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) Hogyan lehet megmérni, hogy mekkorák a vízterek?

Részletesebben

III. fejezet: Az ember szervezete és életműködései

III. fejezet: Az ember szervezete és életműködései III. fejezet: Az ember szervezete és életműködései A külső védekezésnek ez az összetett módja nagyfokú hatékonysága ellenére is sérülékeny. Elég csak a fogmosás, a borotválkozás vagy az egyszerű horzsolásos

Részletesebben

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai Kötőszövet Kötőszövet jellemzői: leggyakoribb és legváltozatosabb szövet típus sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll fibroblaszt: kollagén rostok: merevítés elasztikus rostok: hajlékonyság

Részletesebben

Vírusellenes szerek. Készítette hidasi Nóra: Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. előadásához

Vírusellenes szerek. Készítette hidasi Nóra: Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. előadásához Vírusellenes szerek Készítette hidasi Nóra: Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. előadásához Vírusok Sejtes szerveződés nélküli szubmikroszkópikus obligát sejtparaziták. Örökítő

Részletesebben

A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció

A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció Autotranszplantáció: saját szövet átültetése, pl. autológ bőrtranszplantáció, autológ őssejt-transzplantáció.

Részletesebben

NYIROK SZERVEK NYIROK EREK

NYIROK SZERVEK NYIROK EREK NYIROK SZERVEK NYIROK EREK Összeállította: Ignáth Györgyi 1. Nyirokfolyadék - lympha 2. Nyirokerek 3. Nyiroktüszők - 4. Nyirokszervek Nyirokcsomók - lymphnodus Lép - lyen Csecsemőmirigy - thymus 2 www.lemtrener.hu

Részletesebben

Kacsa IMMUNOLÓGIA. A jobb megértés alapjai. S. Lemiere, F.X. Le Gros May Immunrendszer. Saját, veleszületett immunitás. Szerzett immunitás

Kacsa IMMUNOLÓGIA. A jobb megértés alapjai. S. Lemiere, F.X. Le Gros May Immunrendszer. Saját, veleszületett immunitás. Szerzett immunitás Kacsa IMMUNOLÓGIA Immunrendszer Saját, veleszületett immunitás A jobb megértés alapjai Szerzett immunitás S. Lemiere, F.X. Le Gros May 2016 Háziasított viziszárnyasok Cairina moschata dom. Anas platyrhyncos

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Immunológia alapjai 7-8. előadás Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Koreceptorok és adhéziós molekulák. Cytokinek, chemokinek és receptoraik. A sejt-sejt kapcsolatok mediátorai: cross-talk - Szolubilis

Részletesebben

Immunológia II GY. 1. Bevezetés febr. 16. Bajtay Zsuzsa

Immunológia II GY. 1. Bevezetés febr. 16. Bajtay Zsuzsa Immunológia II GY 1. Bevezetés 2018. febr. 16. Bajtay Zsuzsa Tankönyv: Immunológiai módszerek szerkesztette: Erdei Anna (Medicina, 2006) Laboratóriumi gyakorlatok MSc MIM: - halim1mb17lm Haladó immunológiai

Részletesebben

A buborékok és hatásai

A buborékok és hatásai A buborékok és hatásai Írta: Andrea Zeferes Fordította: Dr. Czebe Krisztina és Mogyorósi Gábor A dekompressziós betegség során kialakuló elváltozásokért nem csak egyedül a buborékok felelõsek. A szervezet

Részletesebben