NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK. Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK

Átírás

1 NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK

2 A NYIROKÉRRENDSZER (systema lymphaticum) Az egész szervezetre kiterjedő rendszer Tágabb anatómiai értelemben a keringési rendszer része Funkciói: a szövetekből származó nyirok (lympha) és a bélcsatornából felszívódó chylus szállítása fehérvérsejtek érése és szállítása

3 A nyirokrendszer anatómiája Részei: nyirokerek nyirokszervek

4 I. Nyirokerek Méret szerint: nyirok kapillárisok szövetközi (intercelluláris) térből indulnak tág nyílással nyiroktörzsek nagy mellvezeték a vesék tájékán kezdődik orsószerű tágulattal fogadja a mell-, has-, medenceüreg, és a hátsó végtag nyirokértörzseit az aorta mellett halad előre elülső üres testvéna (vérkeringés)

5 I. Nyirokerek csak a kötőszövetet is tartalmazó szervekben faluk hármas szerkezetű felépítésben a vénákhoz hasonlóak, de vékonyabbak a nagy molekulák számára is átjárhatóak (pl. fehérjék) billentyűket tartalmaznak

6 I. Nyirokerek EGYIRÁNYÚ FOLYADÉKÁRAMLÁS izompumpa a belégzés alatti negatív mellűri nyomás a nagy sebességű véráramlás szívó hatása nagyobb nyirokerek falának ritmikus kontrakciója tartja fenn.

7 II. Nyirokszervek Hálózatos kötőszöveti vázba rendeződött, nagyszámú lymphocytát tartalmazó lymphoreticuláris szövetből álló szervek. A nyirokból és a vérből szűrik ki a kórokozókat és egyéb idegen anyagokat.

8 A nyirokszervek típusai Diffúz nyirokszövet Nyiroktüszők (magányosak és csoportosak: mandulák, Payerféle plakkok, féregnyúlvány) Nyirokcsomók (nyirokerek mentén) Lép (bal borda alatti tájékon, a gyomor bal oldalán; öbölrendszer: vörös léppulpa, vértárolás; Malpighi-féle testecskék: nyiroktüszők tömörülése a fehér léppulpa) Csecsemőmirigy

9

10 Nyiroktermelés a sejtközötti szövetnedv felesleget vezeti el, szövetek tisztítása bomlástermékeitől bélcsatornában felszívott tápnedvet (chylus) vezeti el (zsírok alkotóelemei) Nyirok (lympha) összetétele: a vérplazmához hasonló szűrt szövetközi folyadék fehérjék, zsírok, immunsejtek, víz, alvadási faktorok

11 IMMUNOLÓGIAI ALAPOK Elsődleges védelmi vonal: Sejtjei: a bőr elszarusodott hámrétege, a kötőhártya és a nyálkahártyák ép hámrétege (légúti és bélhámok, hüvely), baktériumflóra Anyagai: verejték és faggyú által kialakított "só-és savköpeny" könny, nyál mucin és lizozim tartalma savas kémhatású gyomortartalom, hüvelyváladék

12 Ha az elsődleges védelem sérül, a másodlagos védelmi vonal, az immunrendszer elemei aktiválódnak. Az immunitás a szervezet olyan állapota, amely a szervezetbe került vagy ott termelődő védőanyagok birtokában védekezni tud biológiai kórokozók (vírusok, stb.), testidegen anyagok vagy testidegenné vált anyagok (daganatok) ellen. Az immunitás célja: az egyed és a faj létezésének, integritásának (épségének) és genetikai állandóságának biztosítása. Működésének alapja: a saját és nem saját anyagok együttes felismerése.

13 ANTIGÉN (immunogén) Az immunválaszt kiváltó anyag, ami a szervezetet specifikus ellenanyagok (antitestek) képzésére készteti. Általában makromolekulák monomer részletei Fehérjék, szénhidrátok, lipidek (ezek kombinációi) szabad/ sejtfelszíni/ sejten belüli Heterológ antigén: Az antigének a gazdaszervezettel nem azonos fajból származnak. (pl. vírusok, baktériumok) Izoantigén: Az antigén a gazdaszervezettel azonos fajból származik, de szerkezete csak az illető egyedre (vagy csoportra) jellemző. (pl. vércsoport antigének)

14 MHC (Major Histocompatibility Complex) A gerincesek szinte minden sejtjének felületén vannak nagy változatosságot mutató önjelző antigének. Az ezeket kódoló gének összessége az antigénfelismerés, az immunválasz legfőbb szabályozója. A géneknek ez a csoportja a fő-szövetösszeférhetőségi génkomplex által kódolt.

15 IMMUNVÁLASZ típusai 1. működési mechanizmus szerint Nem specifikus /természetes Specifikus /adaptív Hasonló kórokozók ellen ugyanúgy hat Természetes, (rezisztencia) Fagocita sejtekhez kötött A kórokozóval való első találkozáskor működésbe lép Kórokozók elleni specifikus, személyre szabott hatás Szerzett tulajdonság Limfocitákhoz kötött Az antigénnel való második találkozásig fejlődik ki

16 IMMUNVÁLASZ típusai 2. funkcionális elemek szerint Celluláris Sejtek általi válaszadás Pl: fagocitózis, membránkárosítás Humorális A sejtek fehérje típusú szekrétumai által végrehajtott válasz

17 IMMUNVÁLASZ típusai 3. Az antigén szervezetbe jutásának módja szerint Természetes Mesterséges IMMUNVÁLASZ típusai 4. Az antitest eredete szerint Aktív A védőanyagot a szervezet állítja elő Passzív A védőanyagot kívülről viszik be

18 A vér összetétele VÉRPLAZMA 55-65% Víz (90-92%) N-tartalmú szerves anyagok (6-8%) Szervetlen anyagok (0,9%) N-tartalmú nem fehérje összetevők, lipidek, szénhidrártok (1,5-2%) ALAKOS ELEMEK % Vörösvérsejt (erythrocyta) Vérlemezke (thrombocyta) Fehérvérsejt (leukocyta) - Monocyta - Lymphocyta - Granulocyta neutrophyl eosinophyl basophyl

19 A vérsejtképződés vázlata

20 A fehérvérsejtek Monocita (makrofágok) Limfocita (nyiroksejtek) Granulocita neutrofil (mikrofágok) eozinofil bazofil

21 A fehérvérsejtek jellemzői

22 A fagocitózis lépései Kemotaxis: A fagociták kemotaxikus ágensek (pl. bakteriális foszfolipidek és peptidek) irányába mozognak. Célfelismerés Emésztés: A fagocitózis lokalizált endocitózis, energiafüggő folyamat Killing és degradáció

23 A "makrofág" és "mikrofág" elnevezés Mecsnyikovtól származik, aki úgy tartotta, hogy a fagocitáknak ez a két típusa az immunitásban sokkal fontosabb, mint Ehrlich szérumfaktorai, az immunglobulinok. Wright 1903-ban mutatta ki, hogy immunglobulinok szükségesek a fagocita funkciókhoz is.

24

25 NEM SPECIFIKUS rendszer elemei (rezisztencia) 1. SEJTES (CELLULÁRIS) VÉDELEM Makrofág rendszer (RES) Mobil sejtek: monociták a vérben Fix sejtjek: szöveti fagocita sejtek Mikrofág rendszer Neutrofil Bazofil Eozinofil granulociták

26 Makrofág rendszer (RES) sejtjei monocitákból differenciálódnak szövettípusnak megfelelően (Kupffer-sejt, osteoclast, spleniocyta stb.) ezután a szervekben szétszórtan helyezkednek el hosszú életidejűek (akár évek) fehérvérsejtek 1-3%-a a legnagyobb fehérvérsejtek sejtmagjuk bab alakú fertőzés helyén felhalmozódnak, antigéneket fagocitálnak

27 sokféle stimulusra reagálnak, sokféle anyagot képesek termelni szerep az antigén prezentációban (specifikus immunválasz beindítása) A rendszer fő aktivátora a hisztamin, mert hisztamin felszabadulással jár minden szöveti károsító folyamat, így azok környékét ellepik a fagocitáló sejtek. Plazmasejtjei részt vesznek a globulin plazmafehérjék (α,β,γ globulinok) termelésében.

28 Mikrofág rendszer Neutrofil granulociták csontvelőben tárolódnak semleges (neutrális) halvány ibolya színűek A citoplazma - granulumok nem kötik meg sem a savanyú, sem a bázikus festékeket bakteriális fertőzés hatására a keringésbe jutnak, ahol csak néhány órát töltenek Kilépnek a szövetekbe, itt néhány napig élnek. FŐ FUNKCIÓ: FAGOCITÓZIS

29 Neutrofil granulociták 2. gennysejtek (fagocitózist követően elpusztulnak) kemotaxis hatására migrálnak jellemző enzimeik: lizozim, neutrális proteináz (elasztáz), savanyú hidroláz, béta-glükuronidáz. A bekebelezett anyagok feloldását ezek az enzimek, valamint a peroxidképzés során kialakult H 2 O 2 végzi. Eozinofil granulociták szemcséi az eozin megkötése miatt piros színűek. össz-fehérvérsejtszám: 2-4%-a számuk parazitás fertőzéskor és allergiás reakciókban növekszik jellemző enzimeik: savanyú fosztfatáz, peroxidáz, hisztamináz, peptidázok és nukleázok.

30 Bazofil granulociták bázikus festéket kötnek, ezért kék színűek a granulumok heparint (véralvadásgátló) és hisztamint (érfal simaizom összehúzó) tartalmaznak össz-fehérvérsejtszám: 0,5-1%-a szövetek közé jutó basophil granulocita a hízósejt, ez nem fagocitál, ALLERGIÁS REAKCIÓKban van szerepe 2. ELLENANYAGHOZ KÖTÖTT (HUMORÁLIS) VÉDELEM interferonok (vírus ellenes anyag) vér properdin-rendszer (properdin globulin+komplement+mg) - vér komplement (egy béta-globulin) - vér laktoferrin - tej lizozim - nyál, könny, nyálka, tej

31 SPECIFIKUS RENDSZER elemei 1. CELLULÁRIS VÉDELEM (adaptív immunrendszer) Végrehajtó funkciói T-limfocitákhoz és makrofágokhoz kötöttek. T - limfociták a csecsemőmirigyben érnek (thymus) érés után a nyirokszervekben várakoznak a prezentált" antigént speciális T-limfociták felismerik, ettől aktiválódnak-differenciálódnak, és kialakulnak a különböző szerepeket betöltő T-sejt populációk

32 T - limfociták T helper (Th) sejtek különböző immunfolyamatok aktivációja, támogatása (pl.: makrofágok mozgósítása, B sejtek differenciálódása) T citotoxikus (Tc) sejtek vírusfertőzött és tumorsejtek puszítása membránkárosítással szerepük van a transzplantált szervek kilökődésében

33 T limfociták 2. T suppressor(ts) sejtek immunválasz leállítása a megfelelő időben autoimmun folyamatok megakadályozása T memory (Tm) sejtek antigén megőrzése a későbbi gyorsabb immunválasz érdekében újrafertőződéskor végrehajtó T sejtekké osztódnak

34 2. HUMORÁLIS VÉDELEM B - limfocitákhoz kötődik a B-sejtek megkötik a nekik megfelelő antigént ehhez T h sejt kapcsolódik, ami a B-sejteket differenciálódásra készteti plazmasejtekké és memóriasejtekké osztódnak a plazmasejt ellenanyagot (antitestet) termel antigén-ellenanyag komplex alakul ki, melyet a nem specifikus védelmi rendszer makrofágjai fagocitálnak a memóriasejt megjegyzi az antigént, elraktározódik

35

36

37 Antitestek (ellenanyagok) immunsejtek termelik a képződésüket kiváltó antigénekkel reagálni képesek a vér γ-globulin csoportjába sorolható fehérjék (immunglobulinok) molekulaszerkezetükre jellemző az Y alakú két könnyű és két nehéz fehérjeláncból álló alegység

38 Immunglobulinok osztályai

39 Az immunglobulinok legnagyobb mennyisége az IgGosztályba tartozik. A vérben, a nyirokban és a bélcsatornában fordulnak elő. Szerepük a baktériumok és vírusok elleni védekezésben van a fagocitózis segítésével, a toxinok semlegesítésével és a komplement rendszer kaszkád folyamatainak beindításával.

40 Immunglobulinok osztályai

41

42

43 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET