Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek"

Átírás

1 Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés Biológiai alapismeretek

2 Az immunrendszer Immunis (latin szó): jelentése mentes valamitől Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok: 1. megtalálása 2. felismerése Idegen anyag= Antigén 3. megsemmisítése Idegen anyag Pl: Nem csoportazonos vér Szálka, Kórokozók Saját anyag Pl: Egypetéjű ikreknél egymás szervei,

3 1. Az idegen anyag megtalálása Fehérvérsejtek csoportosítása (élettani szempontból): - falósejtek: kis falósejtek (neutrofil granulocita) nagy falósejtek (monocita) - nyiroksejtek:b-limfocita T-limfocita

4 1. Az idegen anyag megtalálása Fehérvérsejtek körjáratot tartanak: vér hajszálerek laphám fala szövetekbe amöboid mozgással nyirokkeringés nyirokcsomók vénás vér

5 2. Az idegen anyag felismerése Immunglobulin (Ig, antitest): B-limfociták felületén megtalálható receptor molekula, illetve a limfociták által exocitózissal ürített molekula Felépítése: Két nehéz lánc Két könnyű lánc Aktív centrum (változékony rész) idegen anyag megkötése Antigén: Minden olyan anyag, amit az immunrendszer idegenként ismer fel Immunglobulin: B-sejt felszínén elhelyezkedő molekula, idegen anyag jelenlétére termeli a sejt Antitest: a vérben szabadon keringő immunglobulin fehérje

6 2. Az idegen anyag felismerése B-limfociták érése: Helye: csontvelő A változékony résznek (aktív centrum) ~ 100millió különböző változata lehet érésekor egyet kiválaszt, később csak ezt termeli Csontvelőben az érő sejt érintkezik a szervezet saját anyagaival, ha ezekhez kapcsolódik, elpusztul KIVÁLOGATÓDÁS (csak idegenekkel fog kapcsolódni) Érett B-limfocita osztódva ugyanolyan aktív cetrummal rendelkező antitesteket hoz létre.

7 Sejtek kiválogatódása az érés során

8 2. Az idegen anyag felismerése T-limfociták érése: Helye: csecsemőmirigy (thymus) Ezen sejtek is megismerkednek a szervezet saját anyagaival mielőtt a keringésbe jutnának Idegen sejt: a felszínén fajra, egyedre, szövetre jellemző jelölő molekulákat (marker, receptorokat) hordoz.

9 Adaptív és természetes immunitás Természetes immunitás: Sejtes elemei: makrofágok, dendritikius sejtek, granulociták és hízósejtek Szolubilis elemei: kompement rendszer, antibakteriális peptidek, egyes citokinek Adaptív immunitás: Sejtes elemei: T-és B- limfociták

10 3. Az idegen anyag megsemmisítése Humorális v. antitestes immunitás: B-limfocita felszíni immunglobulinjához idegen anyag kapcsolódik, így aktiválódik. B-limfociták szaporodni kezdenek (néhány perc alatt 100 millió sejt) Kétféle B-limfocita: plazmasejt (intenzívebb antitestet termelés), memóriasejt (hosszabb immunitás, kevéssé osztodó, 10X) B-limfocita az antitesttel harccol a kórokozó ellen, megjelölik azokat.

11 Sejtes immunitás: 3. Az idegen anyag megsemmisítése Faló sejt képes önállóan felismerni az antigént és elpusztítja, de ha jelölt akkor ez a folyamat gyorsabb Sejt-sejt elleni küzdelem az idegen anyagokkal (baktérium, vírus, ill az idegenné vált saját sejt) Antigén hatásra a T-sejtek is aktiválódnak, intenzíven osztódnak. Antigén prezentáció. Aktivált sejt többféle specializált sejtet hoz létre: - T killer -T másik típus - T helper -T memória -T szupresszor

12 3. Az idegen anyag megsemmisítése T killer (gyilkos): idegen sejthez kapcsolódva porint (perforint) termel, annak sejtmembránját kilyukasztja, az elpusztult sejttörmeléket a falósejtek kebelezik be. T helper (segítő): gyorsítja az immunfolyamatokat, segíti a sejtek proliferációját, főleg a B-sejtek szaporodását. T szupresszor (elnyomó): gátolja a sejtek szaporodását (autoimmun folyamatok ellen) T másik típus : fertőzéseknél fontos anyagokat, a limfokineket (hisztamin, interferon) szabadítja fel, gyulladás tüneteit (vérbőség, nagyobb érfal permeabilitás) ez hozza létre T memória : hasonló szerepük, mint a B-sejteknél

13 3. Az idegen anyag A komplement rendszer: megsemmisítése Az idegen anyagokhoz kapcsolt immunglobulin molekulát aktiválja, megváltoztatja a térszerkezetüket. Egy vérplazmában lévő enzimet fognak így aktiválni. Kb 20 lépésben (kb 20 enzim) az idegen anyagot bomlástermékké alakítják át.

14 A vírusok fertőzése Vírus: Örökítő anyagból és egy fehérjeburokból állnak. Önmagukban semmilyen anyagcserét, életjelenséget nem mutatnak, kristályosíthatók és hosszú ideig fenntarthatóak. Vírusok működése: élő sejtben átprogramozzák annak működését. A sejt nem a saját anyagait, hanem a vírus anyagait fogja szintetizálni. Majd a végén a keletkezett új vírusok felszakítva a sejtmembránt kiszabadulnak. Influenza vírus

15 A HIV vírus A vírus az immunrendszer T helper sejtjeit pusztítja Tünetei nem jellegzetesek, banális fertőzésekkel kezdődik A lappangási idő 5-10 év Nem gyógyítható. A beteget a vírus csak közvetve öli meg. HIV patogenezise

16 Az influenza fertőzés legyőzése

17 Idegi hatások Hosszan tartó stressz hatására mellékvese kortizol termelése növekszik, ez gátolja az immunfolyamatokat Pszichoszomatikus betegségek

18 Immunrendszerrel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók Immunis: a szervezet a kórokozóval vagy az idegen anyaggal szembenvédett Aktív immunitás: az ellenanyagot a szervezet maga képzi. Pl: természetes úton betegséggel újrafertőződve, mesterséges az oltás Passzív immunitás: a kész ellenanyag jut a keringésbe Pl: természetes úton a csecsemő anyatejjel, mesterséges állati immunglobulin Vércsoportok, Rh összeférhetetlenség, Szervátültetés Allergia Védőoltások

19 A sejtek öregedése Centrális dogma: Crick (1958.) DNS RNS fehérje Kivételek: Retrovírus: RNS DNS Prion (fertőző fehérje): fehérje DNS pl: szivacsos agyhártya és agyvelő gyulladás Kreutzfeldt-Jacob szindróma

20 A sejtek öregedése Az örökítő anyag: - kódoló részek - nem kódoló részek Az eukarióta örökítő anyag az osztódáskor, az átíródás során (DNS RNS) során folyamatosan rövidül (végreplikációs probléma). Telomer (mitótikus óra): nem kódoló, sok ismétlődő szekvenciát tartalmazó ( ), folyamatosan rövidülő DNS-végek A telomerek fogyása vezet a sejt öregedéséhez, illetve elhalásához. Telomer tartja számon az osztódások számát.

21 A sejtek öregedése Ha elfogy a telomer fontos gének vesztünk. Telomeráz enzim: képes a telomerek fogyását megakadályozni. AZONBAN a humán tumorok 90%-ban telomeráz aktivitást találtak (Kim és mtsai, 1994.) (Telomeráz gátlók, mint tumor terápiás szerek??)

22 A sejthalál Két alapvető fajtája: Apoptózis: programozott sejthalál. Aktív folyamat, melynek során egyedi sejtek genetikailag programozott úton (telomerek) elpusztulnak (többsejtűek sejtszámát ez tartja fent). A sejt pusztulását nem kíséri gyulladás. Nekrózis: Passzív folyamat, kiváltó okai: éhezés, hypoxia, fiziko-kémiai károsodás stb. Véletlenszerűen következik be. A sejt pusztulását gyulladás kíséri.

23 Tumorok képződése Az elmúlt 25 év molekuláris biológiai kutatásai meg mutatták, hogy a fő ok: a genom dinamikus változása - mutáció (Hanahan és Weinberg, 2000) Onkogén: valamilyen mechanizmus által segíti a sejt rákossá válását. Pl: növekedési faktorok Protoonkogén: olyan gének, melyek a sejtosztódás folyamatában jelentős szereppel bírnak, mutációval onkogénné válhatnak. Tumorszupresszor gén: rák kialakulását gátló gének Pl: p53 gén

24 Tumorok képződése Tumorok jellemzői: - nincs apoptózis - nem reagál a külső növekedést gátló szignálokra, illetve nincs szüksége külső növekedést serkentő szignálokra (normális sejtosztódáshoz növekedési szignál kell) - gyors osztódás - korlátlan replikáció - folyamatos angiogenezis - szöveti invázió, és metasztázis

25 Tumorok képződése Tumorok képződésének okai: - vírusfertőzés pl: HPV, Epsteinbar-vírus, Hepatitisz - DNS hibajavító mechanizmus károsodik - onkogén mutációja - tumorszupresszor mutációja Bármilyen környezeti tényező, kémiai ágens, vegyszer, fiziko-kémiai hatás, ami mutációt okoz.

26 Köszönöm szépen a figyelmet!

Immunológia Világnapja

Immunológia Világnapja a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Tumorbiológia Dr. Tóvári József, Országos Onkológiai Intézet Mágikus

Részletesebben

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett

Részletesebben

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra

Részletesebben

TestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor

TestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor Játékos feladatok, melyek rávilágítanak az emberi szervezet csodálatos működésére. TestLine - PappNora Immunrendszer oldal 1/6 z alábbiak közül melyik falósejt? (1 helyes válasz) 1. 1:07 Egyszerű T-Limfocita

Részletesebben

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS

Részletesebben

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett

Részletesebben

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért

Részletesebben

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?

Részletesebben

A szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag lehet

A szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag lehet Immunrendszer Immunitás Az immunrendszer a szervezet önazonosságát és épségét biztosító védekező rendszer. Feladata a szervezet saját anyagainak eltűrése, a nem saját (idegen) anyagok felismerése és eltávolítása.

Részletesebben

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az

Részletesebben

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán

Részletesebben

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Előzetes ismeretek: a sejt felépítése sejtalkotók szerepe a sejtmembrán szerkezete sejtfelszíni molekulák szerepe (marker-receptor) fehérjeszintézis alapja, folyamata Megjegyzés:

Részletesebben

17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására

17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására 11. 2016. nov 30. 17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására 17.3. ábra A sejtközötti térben és a sejten belül élő és szaporodó kórokozók ellen kialakuló védekezési mechanizmusok

Részletesebben

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:

Részletesebben

4. A humorális immunválasz október 12.

4. A humorális immunválasz október 12. 4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező

Részletesebben

Immunitás és evolúció

Immunitás és evolúció Immunitás és evolúció (r)evolúció az immunrendszerben Az immunrendszer evolúciója Müller Viktor ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék http://ramet.elte.hu/~viktor Az immunitás

Részletesebben

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése 1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Vér alakos elemei: 1mm3 vérben: 4-5 millió vörövértest 6000-9000 fehérvérssejt 200-400 ezer thrombocyta(vérlemezke) Fehérvérsejtek: agranulocyták:

Részletesebben

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett

Részletesebben

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az

Részletesebben

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok A test őrei 1. Az immunrendszer működése Az individualitás legjobban az immunitásban mutatkozik meg. Feladatai: - a saját és idegen elkülönítése, felismerése -

Részletesebben

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett

Részletesebben

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális

Részletesebben

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása Uher Ferenc, PhD, DSc Az immunglobulinok szerkezete Fab V L V H C L C H 1 C H 1 Az egér immunglobulin géncsaládok szerveződése Hlánc

Részletesebben

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? ERDEI ANNA Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? Erdei Anna immunológus egyetemi tanár Az immunrendszer legfontosabb szerepe, hogy védelmet nyújt a különbözô kórokozók vírusok, baktériumok, gombák,

Részletesebben

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

A T sejt receptor (TCR) heterodimer Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus

Részletesebben

A preventív vakcináció lényege :

A preventív vakcináció lényege : Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív

Részletesebben

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:

Részletesebben

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet

Részletesebben

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András Vírusok Szerk.: Vizkievicz András A vírusok az élő- és az élettelen világ határán állnak. Önmagukban semmilyen életjelenséget nem mutatnak, nincs anyagcseréjük, önálló szaporodásra képtelenek. Paraziták.

Részletesebben

Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia. Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai

Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia. Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Janeway, Travers, Walport, Schlomchik: Immunobiology Paraziták Virulencia egyes

Részletesebben

Allergia immunológiája 2012.

Allergia immunológiája 2012. Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)

Részletesebben

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α. Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs

Részletesebben

Az immunológia alapjai

Az immunológia alapjai Az immunológia alapjai Kacskovics Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Budapest Citokinek Kisméretű, szolubilis proteinek és glikoproteinek. Hírvivő és szabályozó szereppel rendelkeznek.

Részletesebben

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet

Részletesebben

Környezetegészségtan. Fogalmak definíciója

Környezetegészségtan. Fogalmak definíciója Környezetegészségtan Fogalmak definíciója 1. Adaptív (szerzett) immunitás: antigénspecifikus B- és T-sejtek által kialakított immunválasz, ami immunológiai memória kialakulásához is vezet. 2. Adequát inger:

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok

Részletesebben

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Prof. Sármay Gabriella, Dr. Bajtay Zsuzsa, Dr. Józsi Mihály, Prof. Kacskovics Imre Prof. Erdei Anna Szerdánként, 10.00-12.00-ig, 5-202-es terem 1 2016. 02. 17.

Részletesebben

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1. Környezetegészségtan 2016/2017 Immunológia 1. 2016. XI.11. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@freemail.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

HOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK?

HOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK? HOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK? KACSKOVICS IMRE, DSc ELTE, IMMUNOLÓGIAI TANSZÉK 2015 TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT AZ ELŐADÁS VÁZLATA Történeti áttekintés

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok. Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.

Részletesebben

Természettudomány. 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör

Természettudomány. 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör Természettudomány 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör Az ember immunrendszere Immunrendszer: kórokozók, veszélyes anyagok elleni

Részletesebben

A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer

A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer Prof. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK Élettani Intézet, 2015 ELLENSÉG AZ IMMUNOLÓGIÁBAN: - VÍRUS, BAKTÉRIUM, GOMBA, PARAZITÁK - IDEGEN SEJTEK - SAJÁT SEJTEK

Részletesebben

A fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők:

A fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők: 1 Az ember vérkeringési rendszere Az anyagszállító szervrendszer egyik alapvető feladata a különböző szállítófunkciók ellátása. Az emberi test egyrészt igen sok egymástól távol eső és ráadásul eltérő működésű

Részletesebben

Immunrendszer AZ IMMUNRENDSZER FŐBB PONTJAI A TESTBEN: A velünk született védettség embrionális korban alakul ki. Az egyed megszületésekor négy

Immunrendszer AZ IMMUNRENDSZER FŐBB PONTJAI A TESTBEN: A velünk született védettség embrionális korban alakul ki. Az egyed megszületésekor négy Immunrendszer Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, egy adott antigén hatására kialakuló, az esetleges fertőzés elleni védekezésben részt vevő sejtek, szövetek és szervek együttese. Ennek

Részletesebben

Az immunrendszer szerepe

Az immunrendszer szerepe Immunbiológia I Az immunrendszer szerepe 1 Védekezés: (1) Patogén szervezetek ellen (vírusok, baktériumok, gombák, egysejtűek, férgek) (2) Tumor sejtekellen ellen Hibás működés: Autoimmun betegségek (pl.

Részletesebben

A rák, mint genetikai betegség

A rák, mint genetikai betegség A rák, mint genetikai betegség Diák: Ferencz Arnold-Béla la Felkész szítı tanár: József J Éva Bolyai Farkas Elméleti leti LíceumL Mi is a rák r tulajdonképpen? A rák r k egy olyan betegség g ahol sejt

Részletesebben

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,

Részletesebben

Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje

Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje 1 Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje Írta és rajzolta: Hargitai Zsófia Ágota Munkában részt vett: Dr. Sarkadi Balázs, Dr. Apáti Ágota A szerkesztésben való segítségért

Részletesebben

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun

Részletesebben

A szervezet védekező rendszere

A szervezet védekező rendszere A szervezet védekező rendszere Passzív: Mechanikai: Bőr, könny, nyál, Nyálkahártya: nyálka, csillók Kémiai: Bőr, könny, nyál: keratin, olajsav, lizozim; izzadság, gyomornedv: savas ph Biológiai: Természetes

Részletesebben

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Dr. Kacskovics Imre tszv. egy. tanár Immunológiai Tanszék ELTE http://immunologia.elte.hu/ Medicina Kiadó 2012. Az Immunológiai Tanszék kutatási témái: http://immunologia.elte.hu/

Részletesebben

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára VÉR A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%). Vérplazma: az

Részletesebben

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.

Részletesebben

Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner:

Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner: Az AB0 vércsoport rendszer Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés 2011 Az AB0 rendszer felfedezése 1901. Karl Landsteiner Landsteiner szabály 1901 Karl Landsteiner: Munkatársai vérmintáit vizsgálva fedezte fel

Részletesebben

Hamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26

Hamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26 Hamar Péter RNS világ Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. 1 26 Főszereplők: DNS -> RNS -> fehérje A kód lefordítása Dezoxy-ribo-Nuklein-Sav: DNS az élet kódja megkettőződés (replikáció)

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és Immunológia alapjai 15-16. előadás A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és csíracentrum reakció, affinitás-érés és izotípusváltás. A B-sejt fejlődés szakaszai HSC Primer

Részletesebben

Mikrobiális antigének

Mikrobiális antigének Mikrobiális antigének Dr. Pusztai Rozália SZTE, ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet 2008. november 17. Antigének Konvencionális antigének Superantigének Antigén - az érett immunrendszer

Részletesebben

Az immunológia alapjai

Az immunológia alapjai Az immunológia alapjai 8. előadás A gyulladásos reakció kialakulása: lokális és szisztémás gyulladás, leukocita migráció Berki Timea Lokális akut gyulladás kialakulása A veleszületeh és szerzeh immunitás

Részletesebben

Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok

Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok 2016. 10. 05. Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására. Nyálkahártyán keresztül Különbözó patogének eltérő utakon jutnak a szervezetbe Légutakon

Részletesebben

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek Cytokinek - definíció Cytokin (Cohen 1974): Sejtek közötti kémi miai kommunikációra alkalmas anyagok; legtöbbjük növekedési vagy differenciációs

Részletesebben

A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek

A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek Tanulási támpontok: 19. és 20. Sántha Péter 2017. 10. 09 A veleszületett (természetes) és a szerzett (adaptív)

Részletesebben

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet

Részletesebben

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 10. évfolyam Osztályozóvizsga

Részletesebben

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogének immunmoduláns hatásai

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogének immunmoduláns hatásai Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogének immunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun betegségek,

Részletesebben

Az immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a "veszélyes" és az ártalmatlan megkülönböztetésére

Az immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a veszélyes és az ártalmatlan megkülönböztetésére Az immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a "veszélyes" és az ártalmatlan megkülönböztetésére Az immunrendszer stratégiái a "veszélyes idegen" felismerésére A természetes (velünk született) immunrendszer

Részletesebben

Az endomembránrendszer részei.

Az endomembránrendszer részei. Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete

Részletesebben

Kacsa IMMUNOLÓGIA. A jobb megértés alapjai. S. Lemiere, F.X. Le Gros May Immunrendszer. Saját, veleszületett immunitás. Szerzett immunitás

Kacsa IMMUNOLÓGIA. A jobb megértés alapjai. S. Lemiere, F.X. Le Gros May Immunrendszer. Saját, veleszületett immunitás. Szerzett immunitás Kacsa IMMUNOLÓGIA Immunrendszer Saját, veleszületett immunitás A jobb megértés alapjai Szerzett immunitás S. Lemiere, F.X. Le Gros May 2016 Háziasított viziszárnyasok Cairina moschata dom. Anas platyrhyncos

Részletesebben

Mit tud a genetika. Génterápiás lehetőségek MPS-ben. Dr. Varga Norbert

Mit tud a genetika. Génterápiás lehetőségek MPS-ben. Dr. Varga Norbert Mit tud a genetika Génterápiás lehetőségek MPS-ben Dr. Varga Norbert Oki terápia Terápiás lehetőségek MPS-ben A kiváltó okot gyógyítja meg ERT Enzimpótló kezelés Őssejt transzplantáció Genetikai beavatkozások

Részletesebben

Tolerancia és autoimmunitás

Tolerancia és autoimmunitás Tolerancia és autoimmunitás A tankönyben (http://immunologia.elte.hu/oktatas.php): Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2016 Bev. 3. ábra Az immunrendszer kétélű kard F i z i o l ó g i á

Részletesebben

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András 1 AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András Az immunrendszer a szervezet védelmét szolgálja a baktériumokkal,

Részletesebben

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András Összefoglalás: A komplex felépítésű, dinamikusan változó immunrendszer

Részletesebben

A citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma

A citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma A citoplazma matrix (citoszol) A citoszol szolubilis fehérjéi 1. Enzimek - Organellumok nélküli citoplazma -A sejt fejlődéstani szempontból legősibb része (a sejthártyával együtt) Glikolízis teljes enzimrendszere

Részletesebben

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli

Részletesebben

A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése

A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése Doktori értekezés tézisei Hancz Anikó Témavezetők: Prof. Dr. Sármay Gabriella Dr. Koncz Gábor Biológia

Részletesebben

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I. Kórházhigienikus képzés, DE OEC KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I. AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Dr. Sipka Sándor DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika Regionális Immunológiai Laboratórium A főbb ábrák és táblázatok

Részletesebben

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. A felosztás mai szemmel nem a leglogikusabb, mert nem tesz különbséget az allergia, az autoimmunitás és a a transzplantációs immunreakciók között.

Részletesebben

Mit lehet tudni az allergiákról általában?

Mit lehet tudni az allergiákról általában? Az allergiás emberek száma minden generációban évről-évre nő. A sokak életét megkeserítő megbetegedésnek sok formája ismert, bár manapság leginkább a légúti tünetek okozó allergiákról és azok kezelésére

Részletesebben

FEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.

FEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III. Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére FEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.

Részletesebben

Vércsoportszerológiai alapfogalmak. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen

Vércsoportszerológiai alapfogalmak. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen Vércsoportszerológiai alapfogalmak Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen 1 Vércsoportszerológia Az immunológia tudományának speciális ága, mely a vörösvérsejtek felületi antigénjeivel, és

Részletesebben

Sejtek - őssejtek dióhéjban. 2014. február. Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest

Sejtek - őssejtek dióhéjban. 2014. február. Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest Sejtek - őssejtek dióhéjban 2014. február Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest A legtöbb sejtünk osztódik, differenciálódik, elpusztul... vérsejtek Vannak

Részletesebben

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS Dr. Mohamed Mahdi MD. MPH. Department of Infectology and Pediatric Immunology University of Debrecen (MHSC) 2012 Diagnózis HIV antitest teszt: A HIV ellen termel

Részletesebben

Intelligens molekulákkal a rák ellen

Intelligens molekulákkal a rák ellen Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék

Részletesebben

FERTŐZÉSEK IMMUNOLÓGIÁJA. Erdei Anna

FERTŐZÉSEK IMMUNOLÓGIÁJA. Erdei Anna FERTŐZÉSEK IMMUNOLÓGIÁJA 1. előadás Általános tudnivalók; az immunológiai alapok frissítése; a patogénekről és az ellenük kialakuló immunválaszról általában Erdei Anna 2016. szeptember 22. FERTŐZÉSEK IMMUNOLÓGIÁJA

Részletesebben

Mire jó a modellalkotás? Jelenségek megmagyarázásának eszköze.

Mire jó a modellalkotás? Jelenségek megmagyarázásának eszköze. Modellalkotás Mire jó a modellalkotás? Jelenségek megmagyarázásának eszköze. ok-okozati összefüggések feltárása összefüggések, mintázatok megmagyarázása "miért?" és "hogyan?" kérdések megválaszolása predikció

Részletesebben

Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása

Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása Téglási Vanda, MoldvayJudit, Fábián Katalin, Csala Irén, PipekOrsolya, Bagó Attila,

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Immunológia alapjai 7-8. előadás Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Koreceptorok és adhéziós molekulák. Cytokinek, chemokinek és receptoraik. A sejt-sejt kapcsolatok mediátorai: cross-talk - Szolubilis

Részletesebben

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1. Környezetegészségtan 2018/2019 Immunológia 1. 2018. XI.12. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@ttk.elte.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html

Részletesebben

Vércsoportok. Kompatibilitási vizsgálatsorozat. Dr. Nemes-Nagy Zsuzsa 2017.

Vércsoportok. Kompatibilitási vizsgálatsorozat. Dr. Nemes-Nagy Zsuzsa 2017. Vércsoportok Kompatibilitási vizsgálatsorozat Dr. Nemes-Nagy Zsuzsa 2017. Immunrendszer Az immunrendszer védi a szervezet önazonosságát. Felismeri és eltávolítja a számára idegen anyagokat (mikroorganizmus,

Részletesebben

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1. Környezetegészségtan 2016/2017 Immunológia 1. 2016. XI.11. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@freemail.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html

Részletesebben

A.) Az immunkezelés általános szempontjai

A.) Az immunkezelés általános szempontjai II./ 3.3.4. Biológiai kezelések Bíró Kriszta, Dank Magdolna A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a tumorterápiában használható biológiai kezelések formáit. A fejezet elvégzését követően képes lesz

Részletesebben

Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban).

Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban). 3. MINTATÉTEL Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban). 1. Mutassa be a térdreflex kiváltásának módját! Fogalmazza meg, hogy ebben

Részletesebben