Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner:

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner:"

Rudolf Farkas
7 évvel ezelőtt
Látták:

Karl Landsteiner Landsteiner szabály 1901 Karl Landsteiner: Munkatársai vérmintáit

1 Az AB0 vércsoport rendszer Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés 2011 Az AB0 rendszer felfedezése Karl Landsteiner Landsteiner szabály 1901 Karl Landsteiner: Munkatársai vérmintáit vizsgálva fedezte fel a később AB0-nak nevezett vércsoport anyagokat Von Decastello és Sturli fedezte fel a negyedik vércsoport tulajdonságot(ab) 1

Az AB0 rendszer jelentősége A legfontosabb vércsoport rendszer Transzfúziós szövődményt és UHB-t okoz +37 o C-on, 0 o C-n egyaránt reagáló reguláris antitestjei vannak Antigén determinánsai

2 Az AB0 rendszer jelentősége A legfontosabb vércsoport rendszer Transzfúziós szövődményt és UHB-t okoz +37 o C-on, 0 o C-n egyaránt reagáló reguláris antitestjei vannak Antigén determinánsai szénhidrátok, közös prekurzorból alakulnak ki,cukor oldalláncok hozzákötésével Landsteiner szabály Az AB0 rendszer genetikája AB0 rendszer (9.kromoszóma q)isbt:001 Hh rendszer(19.kromoszóma q) ISBT:018 Hh és AB0,Lele,Sese gének H anyag Géntermékek enzimek (transzferázok) H anyag: 0 vércsoport A anyag: A vércsoport B anyag: B vércsoport 2

AB0 antigének a különböző populációkban Populáció 0 A 1 A 2 B A 1 B A 2 B Jellemzők Délamerikai indián 100 0 0 0 0 0 Mindenki 0 Vietnámi 45 21 0 29 5 0 Nincs A 2, B több mint A

3 AB0 antigének a különböző populációkban Populáció 0 A 1 A 2 B A 1 B A 2 B Jellemzők Délamerikai indián Mindenki 0 Vietnámi Nincs A 2, B több mint A Ausztrál Nincs A 2 és B Germán Bengál B a leggyakoribb Lapp A 2 sok Magyar Az AB0 antigének helyzete a membránban 3

4 Az AB0 rendszer antigénjei Antigének: A és A alcsoportok A 1 :az európaiak kb.80%-a A 2 : az európaiak kb.20%-a Mennyiségi és minőségi különbségek Egyéb alcsoportok ritkák Kimutatás: anti-a 1 human anti-a 1 lektin (Dolichos biflorus) anti-h lektin (Laburnum alpinum) anti-h lektin (Ulex europaeus) Összesen 14 A allél ismert molekuláris szinten Az A alcsoportok és gyakoriságuk 4

Gyenge B antigének Összesen 14 B allél ismert molekuláris szinten B 3 : gyenge km reakció a bal oldalon B x : a-b-vel gyenge v.hiányzó anti-ab-vel gyenge reakció B m :gyenge v.

5 Gyenge B antigének Összesen 14 B allél ismert molekuláris szinten B 3 : gyenge km reakció a bal oldalon B x : a-b-vel gyenge v.hiányzó anti-ab-vel gyenge reakció B m :gyenge v.hiányzó reakciók a bal oldalon,b és H a nyálban B el : hiányzó reakciók a bal oldalon, nyálban B és H H antigén Összesen 8 0 allél ismert molekuláris szinten A H anyag minden emberi vvs-en rajta van (kivéve a 0 h -t) Az A és a B antigének prekurzora Mennyisége a különböző vércsoportok esetén a következő: 0> A 2 >A 2 B>B> A 1 > A 1 B H antigén 5

6 Bombay vércsoport 1952.Bhende(Bombay) Genotípus: hh Fenotípus: 0 h H anyag hiányzik Ezért A és B sem tud kialakulni Bal oldalon a-a-val, a-b-vel nem reagál Jobb oldalon erős reakció az A,B és 0 sejtekkel A vvs-ek Ulex europaeus-szal nem reagálnak Transzfúzió csak 0 h sejtekkel lehetséges Bombay vércsoport Az A, B és H antigének fejlődése A és B antigének 5-6 hetes fötusznál már kimutathatók Születéskor még nem teljesen fejlettek Első élet év végén kezdik elérni felnőtt szintjüket,teljes érettség 2-4 élet évben 6

7 Az A, B és H antigének gyengülése A gyengülése: km. reakció(0-a) A 3 A m A x B gyengülése: ált. bal oldal hiányzik, vagy gyenge Akut leukémiákban vagy tumorokban Szerzett AB0 tulajdonságok Általában A 1 -nél, szerzett B Bal oldalon gyengén reagál az a-b-vel Társulhat T v. Tk aktivációhoz Gram negatív sepsis CC.coli,cc.recti,bélelzáródés ABH szekrétorok, non- szekrétorok Genetikailag meghatározott (SeSe, Sese) 80% ABH szekrétor: H-t és A-t/B-t szekretál 20% non-szekrétor kis mennyiségben szekretálja a fentieket Szekrétumok: nyál, könny, ondó,vizelet,emésztő nedvek, epe, savós hártyák,magzat víz 7

8 ABH anyag egyéb helyeken Szérumban Limfociták, vérlemezkék felszínén plazmából abszorbeált Epidermális sejteken, endoteliális sejteken, kivéve a KIR sejtjeit. Kb.150 baktérium törzsnél A,B, vagy H aktivitást találtak AB0 rendszer antitestjei Az AB0 rendszer antitestjei Természetes antitestek Antigénjeik a természetben széles körben megtalálhatók(ember, állatok, baktériumok) Főként IgM osztályú immunglobulinok kevés IgG Hideg antitestek 37 o C-n is aktívak Aktiválják a komplement rendszert Gyakran okoznak hemolízist 8

9 Anti-A, A, anti-b Jelenlétük a Landsteiner szabálynak megfelelő=reguláris antitestek Hiányzó vagy kis titerű anti-a, anti-b AB vércsoportnál reguláris hiány Hypo -,agammaglobulinaemia Wiskott-Aldrich szindróma Immundeficienciák Immunszupresszív kezelés Plazmacsere Közvetlenül AB0 tévesztéses trafo után Újszülött, ill. aggastyán korban AB0 antitestek a magzatnál 9

10 Anti-A, A, anti-b kialakulása Kzs vér a-a/a-b-je IgG, anyai eredetű általában Ritkán jelen lehet fötusz eredetű IgM típusú is A csecsemők a-a/a-b termelése 3-6 hónapos korban kezdődik, általában IgM Anti-A, A, anti-b titer változásai Anti-A, anti-b maximuma 5-10 éves korban A hemolizin titer maximuma 7-8 éves korban Lányoknál magasabb a titer Felnőtteknél folyamatos titer csökkenés Anti-A, A, anti-b hőoptimuma + 4 o C Szobahőmérsékleten(20-24 o C) is jól reagál 37 o C-on aktiválja a komplement rendszert 10

11 Anti-A B v 0 csoportú emberek savója 2 féle antitestet tartalmaz: Anti-A: A 1 és A 2 sejteket egyaránt agglutinálja Anti-A 1 :csak az A 1 sejtekkel reagál AB0 vércsoport meghatározás Anyagok fiz.sós közeg Reagensek: anti-a, anti-b, anti-ab Reagens kontroll Laboratóriumi vércsoport: 2 oldalas Klinikai vércsoport: 1oldalas(bal oldal) Ag meghatározás (autokontroll szükséges: 10%-os fiz.sós vvs+ reagens kontroll) a vizsgálandó minta 10%-os élettani sós szuszpenziója a teszt-vörösvérsejtek 10%-os élettani sós szuszpenziója A1 A2 B 0 anti-a anti-b anti-a,b a vizsgálandó vér savója tesztreagensek AB0 meghatározás Dr. Szabó János Elemér anyaga 11

12 anti-a anti-b anti-a,b A 1 A 2 B 0 a vvs- k antigén tulajdonsága a savó reguláris agglutinin tartalma 0 anti-a,b A anti-b B anti-a AB0 vércsoport-meghatározás eredménye AB - - Dr. Szabó János Elemér anyaga anti-a anti-b anti-a,b Ctrl a vvs- k antigén tulajdonsága A B AB0 vércsoport-meghatározás eredménye AB Dr. Szabó János Elemér anyaga Összefoglalás Az AB0 vércsoport rendszer összetett Legfontosabb antigénjei a vvs-en:a,b,h Antitestjei( a savóban): Landsteiner szabályt követik (regulárisak), HTR-t ÚHB-t okoznak AB0 meghatározás minden transzfúzió előtt kötelező 12

Hasonló dokumentumok

AB0 vércsoport rendszer és klinikai jelentősége. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen

AB0 vércsoport rendszer és klinikai jelentősége Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen 1 AB0 rendszer Elsőként felfedezett vércsoport Klinikailag legjelentősebb vércsoport rendszer 2 Felfedezése