Dr. Vezendi Klára SZTE ÁOK Transzfuziológiai Tanszék

Átírás

1 Vérpótlás, transzfúziós alapismeretek Dr. Vezendi Klára SZTE ÁOK Transzfuziológiai Tanszék

2 Transzfuziológia tárgya: Vér-, vérátömlesztés élettani, kórtani alapjai Vérrel kapcsolatos szerológiai, immunológiai kérdések Vér konzerválása Vérkészítmények előállítása Vér tárolása, elosztása, felhasználása Véradók szervezése, kivizsgálása Vértranszfúzió gyakorlata

3 Transzfúzió: átömlesztés (vér, vérkészítmény bevitele az érrendszerbe) Mivel (az egypetéjű ikreket kivéve) nincs 2 genetikailag egyforma egyén, nincs teljes biokompatibilitás sem. Þ immunizáció lehetősége minden transzfúziónál fennáll (vvs, fvs, thr., illetve plasma antigénekkel szemben). Transzfúzió mellékhatásaival is számolni kell.

4 Vércsoport szerológiai alapfogalmak

5 Vércsoport antigének: - Szűkebb értelemben: a vvs-k membránján lévő, genetikailag determinált polimorfizmusok: immunválaszt válthatnak ki részt vesznek a vvs-k anyagcseréjében, a membrán alakjának kialakításában, megtartásában - Tágabb értelemben: vvs-ken, fvs-ken, thr.-kon, Ig-kon, egyéb vérfehérjéken lévő, egyediséget kifejező öröklött jellegek

6 Vércsoport antitestek: A vvs Ag-k ellen irányuló At-k IgM, IgG, IgA molekulák. Megjelenésük szerint: természetes (reguláris) At-k: Ag inger nem ismert (ABO rendszer) immun (irreguláris) At-k: idegen vvs Ag elleni allo At saját vvs Ag elleni auto At Reakció hőmérséklete szerint: meleg típusú At-k (hőoptimum: + 37 hideg típusú At-k (hőoptimum: + 4 (hőoptimum: + 37 o C) (hőoptimum: + 4 o C)

7 285 vércsoport determináns ismert, melyek a vvs-k felszínén kifejeződnek. Ezeket 22 vércsoport rendszerbe foglalták. Transzfúziós szempontból legfontosabb vércsoport rendszerek: ABO Rh(D)

8 ABO vércsoport-antigének és antitestek

9 Karl Landsteiner ( ) 1900-ban felfedezte a 0, A, B vércsoportot. Erről A normális emberi vér agglutinációs jelenségeiről c. közleményében számol be november 14-én. (Wiener klinische Wochenschrift c. lapban) 1930-ban Nobel díjat kapott.

10 Munkatársai és saját vérét vizsgálva 3 különféle fajtájú vvs-t (A, B, 0), valamint 2 isoagglutinint (vércsoport antitestet) különített el. Ezek közti összefüggést felismerve megalkotta a róla elnevezett szabályt.

11 Landsteiner szabály Minden egészséges felnőtt egyén savója az anti-a és anti-b antitestek közül normális körülmények között sohasem tartalmazhatja azt az antitestet, mely saját vörösvérsejtjein levő antigénnel reagál, de minden esetben tartalmaznia kell azt, amelyiknek antigénje a saját vörösvérsejtjein nem található.

12 Megállapította, hogy egyik csoportú vér nem mindig kompatibilis a másikkal és e különbségeket a transzfúziónál figyelembe kell venni.

13 1902-ben Alfredo von Castello és Adriano Sturli megtalálták a negyedik (AB) vércsoportot.

14 Az ABO antigének minden vérsejten és a szomatikus sejteken is kifejeződnek. Szerkezetük: szénhidrát típusúak (glikoproteinek). A csoporttulajdonságért a terminalis cukormolekula a felelős.

15 ABH antigenek szerkezete O A B Terminális cukormolekula

16 ABO vércsoport antitestek: Anti-A Anti-B Természetes (reguláris) ellenanyagok: előzetes Ag inger nélkül jelen vannak a serumban. Inkompatibilis transzfúzió: hemolitikus transzfúziós reakció (intravascularis hemolízis)

17 Az ABO vércsoport genetikája 1. Az ABO antigének kialakításáért 3 géncsalád felelős: - ABO (9. kromoszómán) - Hh és Sese (kapcsolt lokuszban a 19. kromoszómán) Az ABO vércsoport Ag tulajdonság a méhen belüli élet során megjelenik. Az ABO antitestek 3-6 hónapos korban jelennek meg (amikor a bélflóra E. colira vált. Az ABO At-k a baktériumok sejtfalában lévő oligoszacharid strukturákra adott immunválasz folyamán képződnek Þ vvs Ag-k hasonlósága a baktériumokéhoz).

18 A H gén hatására a vvs-k felszínén, a Se gén hatására a secretumokban H anyag jelenik meg. (Az emberek 80 %-a secretor: a vércsoport tulajdonság a testnedvekben is jelen van). Az A és B gén a H anyagot A és B anyaggá alakítja, míg a O gén változatlanul hagyja. Ha sem A, sem B, sem H anyag nincs a vvs-ken: Bombay fenotípus (csak egy másik Bombay típusútól kaphat vért). Az ABO vércsoport genetikája 2.

19 Az ABO vércsoport genetikája 3. Bombay: vvs-ken sem A, sem B, sem H antigén nincs

20 ABO vércsoport öröklődése Kodomináns (A és B) recesszív (O) Genotípus: Fenotípus: vvs Ag: se-at: AA AO A A A A Anti-B Anti-B BB BO B B B B Anti-A Anti-A AB AB A és B - OO O - Anti-A A és Anti-B

21 ABO vércsoportok öröklődése

22 ABO vércsoport Ag-k és At-k

23 Vércsoportok megoszlása a világon O - AB + AB - B + O + B - A + AB poz. AB neg. B poz. B neg. A poz. A neg. O poz. O neg. 4% 1% 10% 2% 34% 6% 37 % 6% A - Magyarországi populáció: A: 44%, 0: 32%, B: 16%, AB: 8%

24 ABO vércsoport rendszer jelentősége: Transzfúziós: Hemolitikus transzfúziós szövődmény Transzplantációs (Ag-k a szöveti sejteken is): BMT-t kivéve szervtranszplantáció csak ABO kompatibilisen végezhető. Igazságügyi orvostani: Apaság, vérfoltok Populáció genetikai: Keleti irányban B Ag gyakorisága nő, amerikai indiánoknál O túlsúly, lappok közt A2 gyakori Antropológiai: Őskori csontokból vércsoport meghatározás

25 Rh vércsoport-antigének és antitestek

26 Az ABO vércsoport figyelembe vétele ellenére továbbra is előfordultak súlyos összeférhetetlenségre utaló tünetek. Az újszülöttkori sárgaságok okát sem ismerték. Philip Levine és Rufus E. Stetson észlelése (1939): halva született gyermek anyjánál a férjétől kapott vér transzfúziója után súlyos hemolízis alakult ki. Mindkettőjük vércsoportja: 0 Ok: anya immunizációja a magzat valamilyen antigénje ellen. Az anya széruma a 0-s vérek 80%-át agglutinálta.

27 1940: Karl Landsteiner és az amerikai Alexander Solomon Wiener felfedezte az Rh rendszert, mely az AB0 vércsoportrendszer után a vvs-k legfontosabb ismérve. 1941: Levine felismerte az összefüggést az Rh-rendszer és az újszülöttkori hemolitikus betegség közt. Az Rh típus figyelembe vétele a kórkép előfordulásának drámai csökkenéséhez vezetett.

28 Rh rendszer antigének: 56 Ag tulajdonság ismert D: Népesség 85 %-a Rh(D) pozitív, 15 %-a Rh negatív (D Ag hiánya) 4. gesztációs héten vvs-ken megtalálható Csak a vvs-k hordozzák Legimmunogénebb Ag (At termelés 50 %-ban) Gyenge D-variáns: Du /Rh(D) poz.-k 1%-a/ (poziciós-, öröklött gyenge-, epitóphiányos D variáns) Egyéb: C, c, E, e (Rh fenotípus) C w

29 Rh antigén Fehérje természetű, fontos szerepe van a vvs membrán integritásának biztosításában (Rh null fenotípus Þ vvs membrándefektus, hemolízis). Sejt külső felszíne Kettős lipid réteg Citoplazma

30 Rh vércsoport rendszer öröklődése: Domináns Rh(D) pozitív: DD, Dd genotípus Rh(D) negatív: dd genotípus

31 Rh rendszer antitestek: Immun At-k: előzetes Ag inger következményeként jelennek csak meg a savóban (transzfúzió, terhesség). Hemolitikus transzfúziós szövődményt, ill. újszülöttkori hemolitikus betegséget (UHB) okoznak. (hemolízis érpályán belül) Gyakoribb Rh At-k: anti - D anti - C, - E, - c, - e, - C w

32 Anyai immunizáció kivédése: anti-d IgG immunglobulin

33 Újszülöttkori hemolitikus betegség (UHB)

34 Egyéb, transzfúziós szempontból jelentős vércsoport rendszerek Kell: Vércsoport rendszer: Duffy: Kidd: Lewis: MNSs: Ii: Antigén: K, k 9 / 99,8 Fy a, Fy b 66 / 83 Jk a, Jk b 77 / 72 Le a, Le b 22 / 72 Ag gyakoriság: % M, N, S, s 78 / 72 / 55 / 89 I, i Fötális vvs-k: csak i, felnőtt: I P: P1, P2 P1 poz:79

35 Kompatibilitási vizsgálat

36 Transzfúziónál cél: kompatibilis készítmény adása. Kompatibilitás: a transzfundált vvs-k átlagos túlélést mutatnak a recipiens szervezetében.

37 A kompatibilitási vizsgálat lépései: 1. ABO és Rh(D) vércsoport meghatározás 2. Ellenanyagszűrés 3. Laboratóriumi keresztpróba

38 1912: Roger Lee meghatározta az univerzális donor (0 vércsoportú egyén) és az univerzális recipiens (AB vércsoportú egyén) fogalmát.

39 Kompatibilitás szabályai szerinti transzfúzió Vvs-k és thrombocyták szempontjából: Þ (O univerzális donor) Plazma szempontjából: Þ (AB univerzális donor) A B O AB A B O AB Beteg: Donor: A, O B, O O A, B, AB, O A, AB B, AB O, A, B, AB AB

40 Ad 1. Vércsoport vizsgálat A gyakorlatban az ABO és Rh(D) Ag-k kimutatását jelenti. ABO: szobahőmérséklet, vvs-k 10 %-os fiz. sós szuszpenziója Rh(D): 37 o C, (IgM reagensek használatakor szobahőmérsékleten) vvs-k 50 %-os savós szuszpenziója Módjai: klinikai (egyoldalas) laboratóriumi (kétoldalas) A beteg vércsoportját a klinikai és laboratóriumi vércsoport eredmény együttesen adja!

41 1. Vércsoport meghatározás alapja: vvs-k agglutinációja 2. 3.

42 Klinikai (egyoldalas) vércsoport meghatározás: csak a vvs-k Ag tulajdonságát vizsgálja vvs Ag-k reakciója tesztsavókkal Tesztsavó + 10%-os fiz. sós vvs szuszpenzió.

43 Klinikai ABO meghatározás Tesztsavók: Saját savó: Értékelés: Anti-A Anti-B Anti-A, A - B A B O AB

44 Laboratóriumi (kétoldalas) vércsoport meghatározás: A vvs-k Ag tulajdonsága mellett (bal oldal) a savó At tartalmát is vizsgálja ismert Ag tulajdonságú vvs-kel (jobb oldal). A két oldal a Landsteiner szabály értelmében egymást ellenőrzi.

45 Laboratóriumi ABO meghatározás Tesztsavók: Tesztsejtek: Vércsoport: Anti- A Anti- B Anti- A, - B A B O A B O AB

46 Vércsoport vizsgálati technikák: - lemezes - csöves - bedside kártya - automatizált: microplate - oszlopagglutináció

47 Vércsoport meghatározás lemezes módszerrel

48 Bedside kártya

49 Számítógéppel vezérelt vércsoport meghatározó automaták

50 Mikroplate technika

51 Oszlopagglutinációs technika

52 Ad 2. A kompatibilitási vizsgálat magában foglalja a kötelező ellenanyagszűrést: Vizsgálat célja: a beteg savója tartalmaz-e olyan At-t, t, amely a donor valamely vvs Ag-vel in vivo reagálva hemolitikus szövődményt okoz. Þ a beteg savóját ismert Ag tulajdonságú vvs- kel (a klinikailag fontos At-k Ag-jeire nézve homozygota tesztsejtekkel) ) vizsgálják a transzfúziós szempontból jelentős At-k jelenlétére.

53 Ha az At IgM típusú (komplett) At: akkor az At-k rákötődnek a vvs - kre, összekapcsolják azokat Þ rácsszerkezet létrejön: agglutináció

54 Az IgG típusú (inkomplett) At-k csak rákötődnek a vvs - kre, de nem tudják összekapcsolni azokat Þ agglutináció nem jön létre. Ok: IgG molekula 2 karja közti távolság kicsi, így az At nem képes két különböző vvs-n lévő epitóphoz kapcsolódni.

55 IgG típusú (inkomplett) At-k kimutatása Anti-humán immunglobulinnal (Coombs savó = emberi Ig-nal szemben állatokban termelt antitest) reagáltatva az agglutináció létrejön. Ez a Coombs reakció. Formái: direkt (DAT: direkt antiglobulin teszt) indirekt (IDAT: indirekt antiglobulin teszt)

56 DAT: Vvs-k At-tel tel való fedettségének kimutatására IDAT: Savóban lévő At kimutatására

57 Ad 3. Laboratóriumi keresztpróba A kompatibilitási vizsgálat 3. lépése, választott vér igénylése esetén kerül elvégzésre: donor vvs-k + beteg savója Reuben Ottenberg ( ) 1959) 1907-ben végrehajtotta az első olyan transzfúziót, ahol vércsoport meghatározás mellett keresztpróbát is végzett.

58 Negatív ellenanyagszűrés esetén is előfordulhat pozitív keresztpróba (kb. 1%): oka: a donor vvs-k olyan Ag-t hordoznak, amelyek nem voltak rajta az ellenanyagszűréskor használt teszt vvs-ken. Laboratóriumi keresztpróba indikációi: - előzetes immunizáció lehetősége (terhesség, transzfúzió) - a recipiensnek kimutatható At-je van, vagy volt - alapbetegsége miatt polytranszfundált lesz (pl. hematológiai kórkép, autoimmun betegség) - sympexisképző savó (At-t t elfedhet)

59 Transzfúzió

60 A transzfúzió módja változott az idők folyamán: a direkt transzfúziót felváltotta a célzott hemoterápia.

61 Transzfúzió az 1600-as években (bárányvér emberbe) (Illusztráció 1667-ből)

62 Transfusion in Paris

63 Transzfúzió első fotó dokumentációja Bellevue Hospital (O.S. Mason)

64

65 Véradás A donoroktól 450 ml vér vételét jelenti.

66 A korszerű vérfeldolgozási módszerrel lehetővé vált zárt rendszerben a donoroktól levett teljes vér komponensekre bontása.

67 Négyrészes vérvételi zsákrendszer

68 plazma buffy coat vvs-k vvs plazma thr.

69 Transzfúzió alkalmával megválaszolandó kérdések: MIKOR? MENNYIT? MIT? transzfundáljunk

70 I. MIKOR? Transzfúzió indikációja A 10/30 szabály elavult

71 A transzfúzió indikációját a szöveti oxigenizáció mértéke szabja meg. Az oxigenizáció tényezői: Hb, vér O 2 tartalma, perctérfogat, szerv- perfúzió, szövetek O 2 felvétele (gázcsere) Az oxigenizáció minden összetevője figyelembe veendő!

72 Nemzetközi konszenzus szerint 70 g/l az a Hb érték (21 % Htk), melynél vvs transzfúzió indokolt. Figyelembe veendő egyéb tényezők: - beteg kora (> 65 év) - kísérőbetegségek (szív, tüdő) - beteg aktivitása 100 g/l Hb érték felett transzfúzió rendszerint szükségtelen.

73 Az indikáció felállítása orvosi feladat. Transzfúziós anamnesis fontossága: - korábbi transzfúziók, esetleges szövődmények - utolsó transzfúzió időpontja - terhességi anamnesis, UHB, halott magzat - hematológiai, immunológiai, onkológiai betegség - irreguláris At - mesterséges immunizálás - szerv-, szövetátültetés - allergiára való hajlam

74 Transzfúzió javallata: Abszolút: Életet veszélyeztető anémia Vérvesztés okozta keringési elégtelenség Oxigenizációs zavar Relatív: Minden más esetben. Szakmai érvekkel alátámasztani, mérlegelni a várható előnyöket és az esetleges kockázatot. Befolyásoló tényezők: tüdő-, szívműködés, vérkeringés, Hb, Htk, O 2 affinitás, O 2 felvételt, leadást befolyásoló anyagcsere Hb-

75 II. MENNYIT? Transzfúzió célja: hypoxia megszüntetése. 1 E vvs koncentrátum 10 g/l Hb, illetve 2-3 % Htk emelkedést okoz Þ 2 E vvs koncentrátum adásával a beteg kikerül a hypoxiás zónából. Pihenő életmód mellett kb. 100 g/l Hb jó élet- minőséget biztosít, ez 70 g/l Hb értékről általában 4 E vvs koncentrátum adásával érhető el. A beadás üteme 2-4 ml/kg/óra. Naponta 2 E adása javasolt.

76 III. MIT? A célzott hemoterápia elveinek megfelelő készítmény kiválasztása a kompatibilitás elvei szerint.

77 Ha a beteg veszélyeztetett recipiens: - polytranszfundált - immundeficiens transzfúzió választott vérrel (ABO, Rh(D), Rh fenotípus, Kell Ag) (ismételt transzfúzió után vvs Ag-kel szembeni alloimmunizáció előfordulása kb %) gyakran speciális készítményekkel

78 Vörösvérsejt pótlás

79 Korszerűtlen készítmények: Teljes vér, vvs. koncentrátum. Mellékhatások: volumenterhelés, plazmafehérje allergia, citrát hatás, vírusátvitel (HAV, HBV, HCV, HIV 1-2) fvs-kel kapcsolatos mellékhatások: NHLTR HLA immunizáció TA-GVHD Vírusátvitel (CMV, EBV, HTLV-I-II) II)

80 Elsődleges vvs készítmény: Határréteg szegényített, adenin tartalmú oldatban reszuszpendált vvs. koncentrátum. Htk: %-os fvs tartalom: <1,2 x10 9 /E (fvs eltávolítás hatékonysága 75 %-os) plazmafehérjék: < 3 g/e Ig-k, C3, C4: < kiindulási érték 1%-a (A komplement komponensek 4-5 nap után már nem mutathatók ki). ABO At tartalom: minimális (vércsoport kompatibilisen is adható)

81 Másodlagos vvs készítmények: Szűrt vvs koncentrátum: fvs tartalom minimális Mosott vvs koncentrátum: plazmamentes Besugarazott vvs koncentrátum: életképes donor T lymphocyták mitózisgátlása

82 Htk: 60-70% Szűrt vvs koncentrátum Plazmatartalom = határréteg szegényített vvs konc. Fvs: <1-5 x10 6 /E (fvs eltávolítás hatékonysága 99,9 %) Előnye: fvs- kontaminációval kapcsolatos szövődmények hiányoznak Formái: - laboratóriumi, betegágy melletti szűrés - korai (48 órán belül), késői szűrés, in-line szűrés

83 Leukodepléció laboratóriumban

84 Htk: % Fvs tartalom: < 5x10 8 /E Mosott vvs koncentrátum Plazmafehérje: < 0,5 g/e Komplement, Ig, ABO At tartalom: 0 Indikáció: - IgA hiány - plazmafehérje allergia - nem ABO azonos vvs (> 2E) transzfúziója - határréteg szegény reszuszp. vvs konc. hiányában (AIHA, PNH)

85 Besugarazott vvs koncentrátum: Cél: TA-GVHD megelőzése az életképes donor T lymphocyták proliferációjának gátlásával. (TA-GVHD reakciók 50 %-a lymphoproliferativ megbetegedésekben fordul elő). Mód: g irradiáció (30-50 Gy) a levételtől számított 14 napon belül. Felhasználás: a besugarazást követően max. 14 napig. A készítmény nem fvs mentes!

86 Besugarazott vvs koncentrátum indikációi: Abszolút: Akut leukemia: HLA-azonos thr., első-, másodfokú rokontól származó vér Allogén csv/pbpc transzplantáció (a kondicionáló kezelés kezdetétől az immunoszuppresszív kezelés befejezéséig /kb. 6 hónap/) Allogén csv. donorok Autolog csv/pbpc transzplantáció (a gyűjtés előtti 7. naptól 3 hónapig a transzplantáció után) Hodgkin kór Kongenitális immundeficiencia Intrauterin transzfúzió Relatív: koraszülött malignus hematológiai kórkép citosztatikus kezelése Nem indokolt: aplasztikus anémia, Non-Hodgkin ly., HIV

87 Thrombocyta pótlás

88 Thrombocyta transzfúzió indikációja: thr. penia, thr. funkció zavar okozta vérzés megelőzése és kezelése. Kontraindikált: TTP, HUS, HIT Vércsoport kompatibilitási szempontok: ABO azonos/kompatibilis készítmény adandó. Gesztációs korú Rh neg. nőnél Rh neg. thr. készítményt kell adni.

89 Thrombocyta transzfúzió indikációja I. A. Csontvelő elégtelenségben: - terápiás: ha a beteg vérzik. - profilaktikus: 10x10 9 /l thr. számnál, ha egyéb, vérzésveszélyt fokozó rizikótényező nincs. 20x10 9 /l thr. számnál, ha egyéb rizikófaktorok is vannak (pl. sepsis, hemosztázis zavar).

90 Thrombocyta transzfúzió indikációja II. B. Invazív beavatkozásoknál: - nem indokolt: csv. aspiráció, - biopsia. - thr. szám > 50x 10 9 /l-re emelendő: lumbalpunkció, epiduralis anesthesia, iv. kanül, transbronchialis-, ill. májbiopsia, laparotomia. - thr. szám > 100x 10 9 /l-re emelendő: nagy műtét, agy-, szemműtét.

91 Thrombocyta transzfúzió formái, dózisa: - Teljes vérből, buffy coat technikával: - egyedi (egy donor véréből) - poolozott poolozott (több donor vérből egy gyűjtőzsákba töltve) Dózis: 10 tskg-onként 1 E teljes vérből készült thr. koncentrátum. (1E: kb. 0,6x10 11 thr) - Gépi aferezis technikával: előnye: egy donortól származik. Dózis: 0,5x thr/10 tskg (1 készítmény: kb. 3-4x10 11 thr)

92 Thrombocyta transzfúzió hatékonyságának ellenőrzése: - Klinikai: vérzés megszűnése - Laboratóriumi: thr. számolás órával a thr. transzfúzió után > 5x10 9 /l thr. szám emelkedés.

93 Thrombocyta refrakter állapot (polytranszfundáltak > 50 %-ánál) Immun: Thr. allo At: HLA (leggyakoribb, kb. 90%) HPA (kb.10%) ABO maior inkomp. Egyéb At-k: Thr. auto At Drog-dependens thr. At Immun komplexek Nem immun: Infekció,ill. kezelése (amphotericin B!) Splenomegalia DIC Láz Vérzés

94 Teendők thr. refrakter állapotban: Klinikai értékelés (infekció? DIC? splenomegalia?) Pozitív: Klinikai ok kezelése, random thr. tovább. Negatív: HLA At-k poz: HLA kompatibilis thr. HLA At-k neg: ABO incomp.? HPA At? Drog dependens At? Thr. autoat?

95 Granulocyta pótlás

96 Súlyos neutropenia előfordulása: főleg onkológiai, onkohematológiai betegségekben. - intenzív kezelés fő limitáló tényezője - a csv/pbpc transzplantáció után több hétig fennálló neutropenia idején életveszélyes bakteriális és gomba infekciók léphetnek fel Kivédése: Hemopoetikus növekedési faktorok: csökkenthetik a neutropenia súlyosságát és időtartamát, de csak megfelelő számú hemopoetikus precursor sejt jelenlétében. Granulocyta transzfúzió: számos korlátja van.

97 Granulocyta transzfúzió korlátai - Neutrofilek gyűjtése nehézkes (a donor G-CSF kezelésével gépi ferezissel megfelelő számú />1x10 10 /készítmény/ granulocyta nyerhető) - Transzfúzió után a sejtek rövid ideig élnek (féléletidő: 6 óra) - Mellékhatások gyakoriak: láz, tüdőszövődmény (ARDS), HLA alloimmunizáció, sejthez kötött vírusok átvitele.

98 Granulocyta transzfúzió indikációi: Csontvelő elégtelenség okozta súlyos citopenia: (keringő absz. granulocyta szám <0,5x10 9 /l) ha széles spektrumú antibiotikumra, antimikotikumra nem reagál ha granulocyta recovery nem várható 5-7 napon belül Meggondolandó: kezelésre rezisztens hematológiai beteg lélegeztetett beteg ismert HLA alloimmunizáció

99 Granulocyta transzfúzió dózisa: 1-2x10 10 /m 2 /nap Naponta többször, lassan (10 10 /óra) 3-4 napig adandó.

100 A transzfúzió még a leggondosabb kivizsgálás és végrehajtás mellett sem veszélytelen beavatkozás.

101 Transzfúzió veszélyei: alloimmunizáció (vvs, thr, HLA) potenciális fertőzés átvitel egyéb mellékhatások (NHLTR, TRALI, TA-GVHD,PTP, allergiás, anafilaxiás reakció stb.) Előnyben részesítendő: EPO (myeloma multiplex, indolens lymphomák /CLL/) G-CSF t hrombopoietin

102 Ahhoz, hogy a beteg megfelelő vérkészítményt (jó minőség, kellő időpont) kapjon, szükség van a klinikus transzfuziológus közti párbeszédre! - igényt időben jelezni (vérválasztás nehézsége, speciális készítmények szükségessége) - szükség esetén transzfuziológiai konzílium.

103