Az immunrendszer szerepe

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az immunrendszer szerepe"

Átírás

1 Immunbiológia I Az immunrendszer szerepe 1 Védekezés: (1) Patogén szervezetek ellen (vírusok, baktériumok, gombák, egysejtűek, férgek) (2) Tumor sejtekellen ellen Hibás működés: Autoimmun betegségek (pl. rheumatoid arthritis és 1. típusú diabetes) Az immunrendszer 2 típusa 2 IMMUNRENDSZER 1. Öröklött (természetes) Első védelmi vonal 2. Adaptív (szerzett) Második védelmi vonal celluláris komponensek Humorális komponensek celluláris komponensek Humorális komponensek 1

2 Az immunrendszer két típusa 3 Patogének Öröklött immunválasz Szerzett immunválasz Az öröklött immunválaszt közvetlenül a patogének váltják ki, s minden többsejtű élőlény rendelkezik ezzel. A gerincesekben a patogének, az öröklött immunválasszal együtt stimulálják az adaptív immunrendszert. A két immunrendszer szorosan együttműködik az immunválasz során. 4 Az immunrendszer 2 típusa Öröklött immunrendszer Antigén független válasz Features Szerzett immunrendszer Antigén függő válasz Azonnali maximális válasz Időbeli eltolódás az antigén hatás és a maximális válasz között Nem antigén specifikus Antigén specifikus Immunológiai memória nem alakul ki Immunológiai memória kialakul Az immunrendszer sejtjei 5 IMMUN RENDSZER Mieloid sejtek Granulociták Monociták T sejtek Neutrofilok Bazofilok Eozinofilok Makrofágok Kupfer sejtek Dendritikus sejtek Helper sejtek Szupresszor sejtek Citotoxikus sejtek Limfoid sejtek B sejtek Plazma sejtek Memória sejtek NK sejtek 2

3 I. Öröklött Immunrendszer Öröklött immunrendszer 6 GÁTAK: Membrán támadó komplex Anatómiai Humorális Celluláris Mechanikai faktorok: bőr, csilló, perisztaltika, nyák, könny és nyálfolyás Kémiai faktorok: alacsony ph: gyomorsav és zsírok az izzadtságban Biológiai faktorok: a bőr és bélrendszer természetes flórája Komplement rendszer Koagulációs rendszer Egyéb: laktoferrin, transzferrin, interferon, lizozim, foszfolipáz, defenzin, opszin, interleukin 1 Neutrofil és eozinofil granulociták Makrofágok Természetes ölő sejtek és limfokin aktiválta ölő sejtek A gazda komplement faktorainak vírus általi gátlása 7 Antigénhez kötött antitest C2 konvertáz C5 konvertáz Membrán roncsolás Nem kell tudni a komponensek neveit! 3

4 Gyulladás Szilánk X Bőr Baktérium fertőzés Hízó sejt Kapilláris A sérült szövetek odavonzzák a hízósejteket, melyek hisztamint bocsátanak ki, ami a kapillárisokba diffundál Gyulladás X Komplement proteinek Fagocita A hisztamin a kapillárisokat kitágítja és átjárhatóvá teszi őket. A komplement fehérjék elhagyják a kapillárisokat, és a sérüléshez verbuválják a makrofágokat A vérplazma és a fagociták a kapillárisokból a fertőzött szövetekbe jutnak Gyulladás Jelmolekulák stimulálják az endotél sejtek osztódását, ezáltal sebgyógyulást okoznak X Halott fagocita A fagociták bekebelezik a baktériumokat és a halott sejteket A hisztamin és a komplement megszüntetik a jelmolekulák előállítását, s ennek hiányában, a fagociták nem gyülekeznek tovább 4

5 II. Adaptív Immunrendszer Adaptív immunválasz 2 fő osztály: (1) Humorális immunválasz (= antitest válasz, B sejt által közvetített válasz) (2) Celluláris immunválasz (=T sejt által közvetített válasz) vírus Elsősorban extracelluláris paraziták ellen Az antitestek (1) blokkolják a vírusok kapcsolódását a receptorokhoz (2) blokkolják a toxinok hatását maszkírozással (3) megsemmisítésre iíté jelölik ki a patogéneket t LIMFOCITÁK 8 A T sejtek (1) apoptózis indukálnak a fertőzött sejtekben (2) aktiválják a makrofágokat fagocitózis (3) aktiválják a B sejteket antitest termelés Intracelluláris parazitákat ismer fel B sejt antitest Humorális válasz T sejt celluláris válasz vírus fertőzött sejt Az ember nyirokszervei 9 2x10 12 limfocita a testben Orrmandula Mandula Csecsemőmirigy (tímusz) Nyirok erek Nyirokcsomók Peyer plakkok a vékonybelekben Lép Féregnyúlvány Csontvelő 5

6 Az öröklött és az adaptív immunrendszer együttműködik 10 Patogén asszociált molekuláris mintázatok (PAMP) mintázat felismerő receptorok Mintázat felismerő receptorok: (1) A fagociták felszínén elhelyezkedők PAMP baktérium Mintázat felismerő receptor fagoszóma (2) Kiválasztott receptorok (kötődésükkel megjelölik a patogéneket) (1) A dendritikus sejtek felszínén elhelyezkedők (Toll like receptorok), intracelluláris jelmolekulákat aktiválnak, amely extracelluláris jelmolekulák kiválasztásához vezet, ez pedig elősegíti a gyulladást és segít az adaptív immunválasz aktiválásában makrofág dendritikus sejt Az öröklött és az adaptív immunrendszer együttműködik 11 bőr aktivált T sejt mikrobák dendritikus sejtek A mikrobák bejutnak a bőr sérülésein, majd a dendritikus sejtek által fagocitálódnak nyirokcsomó Az aktivált dendritikus sejt stimulálja a T sejteket, hogy azok reagáljanak a felszínén lévő mikrobiális antigénekre Az aktivált dendritikus sejt a nyirokcsomóba szállítja a mikrobiális antigéneket ÖRÖKLÖTT IMMUNRENDSZER ADAPTÍV IMMUNRENDSZER A humorális immunválasz fázisai Y HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZ AKTIVÁCIÓS FÁZIS MHC-II/antigén komplex Az Interleukin-1 (citokin) aktiválja a T H sejtet. Antigén Makrofág Helper T sejt (TH) T sejt receptor A fagocita bekebelezi az antigént és degradálja azt a lizoszómáiban A T sejt receptor (TCR) felismer egy antigén fragmenst, amely a makrofág MHC-II proteinjéhez kapcsolódik A T H sejt által kibocsátott citokinek stimulálják magának a T H sejtnek az osztódását 6

7 A humorális immunválasz fázisai Y HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZ A T H sejt osztódik és egy klónt képez A humorális immunválasz fázisai Y HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZ EFFEKTOR FÁZIS A citokinek aktiválják a B sejt osztódását B sejt T H sejt Az antigén IgM-hez való kapcsolódása stimulálja az endocitózist, a degradációt és feldarabolt antigén bemutatását A T sejt receptor felismeri az antigén fragmenst, amely egy B sejt MHC-II proteinjéhez kapcsolt Megjegyzés: 8.lépés megelőzi a 7. ket A humorális immunválasz fázisai Y HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZ Memória sejt B sejtek szaporodnak és differenciálódnak Plazma sejt A plazma sejt antitesteket termel 7

8 A celluláris immunválasz fázisai Y CELLULÁRIS IMMUNVÁLASZ AKTIVÁCIÓS FÁZIS Antigén MHC-I protein Fertőzött sejt Citotoxikus T sejt (T C) T sejt receptor A fertőzött sejtben keletkezett virális proteinek feldarabolódnak, s egy MHC-I proteinnel kapcsolódnak A T sejt receptor felismeri az MHC-I proteinnel kapcsolt antigén fragmenst a fertőzött sejten A celluláris immunválasz fázisai Y CELLULÁRIS IMMUNVÁLASZ A T C sejt osztódik és klónt képez A celluláris immunválasz fázisai Y CELLULÁRIS IMMUNVÁLASZ EFFEKTOR FÁZIS Fertőzött sejt A T sejt receptor ismét felismeri az antigén fragmens t egy MHC-I proteinhez kapcsolódva (másik fertőzött sejten) The T C sejt perforint bocsát ki 8

9 A celluláris immunválasz fázisai Y CELLULÁRIS IMMUNVÁLASZ amely apoptózist indukál a fertőzött sejtben, mielőtt a vírus szaporodni kezd A T és B sejtek fejlődése Központi nyirokszervek Hematopoetikus szövetek Közös limfoid progenitor sejt Hematopoetikus őssejt Közös limfoid progenitor sejt Tímusz timocita 2. Perifériás nyirokszervek T sejt antigén B sejt T sejt által közvetített immunválasz antitest válasz B sejtek nagy távolságokban hatnak, antitestek választanak ki, amelyek a véráram útján távolra eljutnak T sejtek távoli helyekre vándorolhatnak, de amint ott vannak lokálisan hatnak a környező sejtekre Fejlődő B sejt Érés effektor sejtek B sejtek plazma sejtek: antitesteket képez memória sejtek: immunológiai memóriát alakítanak ki T sejtek (1) citotoxikus T sejtek: fertőzött gazda sejteket közvetlenül elpusztítja (2) helper T sejtek: citokineket választ ki, s ezáltal aktiválja a makrofágokat, dendritikus sejteket, B sejteket, és citotoxikus T sejteket (3) szabályozó T sejtek: gátolja a helper T sejtek, a citotoxikus T sejtek és a dendritikus sejtek funkcióját Hematopoezis a vérsejtek képződése 13 Hematopoetikus őssejt megújulás Közös ö mieloid id progenitor Közös ö limfoid id progenitor megakariocita vérlemezkék vörösvértest hízósejt mieloblaszt bazofil neutrofil eozinofil monocita granulociták makrofág NK sejt (nagy limfocita) kis limfocita T sejt B sejt plazmasejt 9

10 A sejt meghatározottság elméletei DETERMINIZMUS ELMÉLET E hagyományos felfogás szerint különféle faktorok határozzák meg az őssejtből kiinduló sejtdifferenciálódás útvonalát. determinizmus véletlen 2. SZTOCHASZTIKUS ELMÉLET Az új elmélet szerint az őssejtből való differenciálódás útvonalát a véletlen határozza meg. Akkor mégis hogyan alakulnak ki a differenciált sejtek? Az elmélet szerint a véletlenül differenciálódott sejtek a különböző mikrokörnyezetekben eltérő arányban élnek túl. Hematopoezis Transzkripciós & növekedési faktorok 15 PU.1 TRANSZKRIPCIÓS FAKTOROK GATA 1 Ikaros, Aiolos, Helios NÖVEKEDÉSI FAKTOROK A neveket nem kell megtanulni! 16 A klónszelekció elmélet X5 prekurzor sejt Különböző nyugvó sejtek antigén SZAPORODÁS ÉS DIVERZIFIKÁCIÓ McFarlene A CSONTVELŐBEN Burnet 1957 ANTIGÉN KÖTÉS SPECIFIKUS B SEJTEKHEZ (Bβ) A PERIFÉRIÁS NYIROKSZERVEKBEN A Bβ SEJTEK SZAPORODÁSA ÉS DIFFERENCIÁCIÓJA Antitesttermelő Bβ sejtek Kiválasztott antitestek 10

11 Epitópok = antigén determinánsok 17 antigén kötő hely antitest A antigén Epitópok (antigén determinánsok antitest B antitest C Epitóp: az antigének azon része, amely az antitest (vagy limfocita receptor) antigén kötő helyéhez kapcsolódik Immundomináns epitóp: az az epitóp, amely a legerőteljesebb immunválaszt váltja ki Immunológiai memória 18 naiv sejt AntigénneL való 1. expozíció memória sejtek AntigénneL való 2. expozíció Mind B és T sejtek effektor sejtek ődleges immunválasz Első memória sejtek effektor sejtek Másodlagos immunválasz Immuntolerancia saját antigének ellen 19 KÖZPONTI TOLERANCIA PERIFÉRIÁS TOLERANCIA Limfocita megváltozott specifitással RECEPTOR SZERKESZTÉS idegen antigén effektor vagy memória limfociták Éretlen limfociták Saját antigének KLONÁLIS DELÉCIÓ Elpusztult limfocita Érett naiv limfociták ko stimulációs szignál idegen antigén effektor vagy memória limfociták KLONÁLIS DELÉCIÓ Elpusztult limfocita Saját antigén KLONÁLIS INAKTIVÁCIÓ Inaktivált limfocita Központi nyirokszerv KLONÁLIS SZUPRESSZIÓ Gátolt limfocita Szabályozó T sejt Perifériás nyirokszerv David Nemazee Martin Weigert receptor szerkesztés 11

12 Autoimmun betegségek 2 példa Az immuntolerancia összeomlása 20 Myasthenia gravis: immunreakció az acetilkolin receptor ellen Diabetes 1. típus: immunreakció az inzulintermelő sejtek ellen a pankreászban Membrán kötött és kiválasztott antitestek 21 antigén receptor antigén nyugvó sejt Szignál transzdukciós útvonalak SZAPORODÁS ÉS DIFFERENCIÁLÓDÁS effektor B sejtek (nem kell tudni a jelút komponenseket) szekretált antitestek Antitestek 22 4 polipeptid lánc variábilis konstans antigén kötő hely kapocs régió antigén kötő hely ánc nehéz lá könnyű lánc nehéz lánc könnyű lánc nehéz lánc 12

13 Antitest antigén kölcsönhatások 23 1 antigén determináns 3 vagy több azonos antigén determináns 3 vagy több különböző antigén determináns 2 vagy több azonos antigén determináns Az antitestek 5 osztálya 24 szénhidrát diszulfid híd J lánc kapocs régió J lánc szekretoros komponens A B sejt érésének fő stádiumai 25 Intracelluláris μ lánc μ lánc Dajka L lánc μ lánc L lánc IgM IgM Plazma sejt IgD δ lánc Közös limfoid progenitor sejt pro B sejt pre B sejt Éretlen naiv B sejt Érett naiv B sejt Memória sejt Érés a csontvelőben keringés a perifériás limfoid szervekben ANTIGÉN HATÁS 13

14 Egy pentamer IgM molekula 26 Antigén kötő hely μ nehéz lánc Könnyű lánc J lánc A komplement rendszer aktiválása Diszulfid híd IgG: antitest által aktivált fagocitózis 27 IgG antitest által fedett baktérium Az IgG antitest Fc régiója Fc receptor Makrofág vagy neutrofil granulocita FAGOCITÓZIS Dimer IgA molekula 28 α nehéz lánc J lánc szekretoros komponens diszulfid híd EXTRACELLULÁRIS TÉR EPITÉL SEJT antigén kötő helyek IgA dimer LUMEN Szekretoros komponens membrán kapcsolt Fc receptor 14

15 Az IgE szerepe a hízósejtek hisztamin túl sok kiválasztásában 29 hisztamin tartalmú tartalmú szekretoros vezikulum IgE antigén IgE specifikus Fc receptor IgE KÖTŐDIK AZ Fc RECEPTOROKHOZ MULTIVALENS ANTIGÉN KERESZKÖTÉST LÉTESÍT IgE MOLEKULÁKKAL HISZTAMIN KIBOCSÁTÁS EXOCITÓZISSAL Antigén kötődés az antitesthez 30 Nagy affinitású kötődés Alacsony affinitású kötődés Antigén determináns ANTIGÉN ANTIGÉN Antigén kötőhely az antitesten Könnyű lánc Nehéz lánc Molekulák többszörös antigén determinánssal 31 Multivalens antigén Polivalens antigén Többszörös különböző antigén determináns Többszörös azonos antigén determináns 15

16 Könnyű és nehéz láncok 32 Sajátság Antitest osztály IgM IgD IgG IgA IgE Nehéz láncok μ δ γ α ε Könnyű láncok κ vagy λ κvagy λ κvagy λ κvagy λ κvagy λ A 4 lánc egységeinek száma vagy 2 1 % os előfordulás a vérben 10 < <1 Komplement aktiváció Méhlepényen át való transzport + Kapcsolódás makrofágokhoz és neutrofil g hoz + Kapcsolódás hízósejtekhez és bazofil g hoz + Az Ig láncok konstans és variábilis régiói 33 Variábilis régió Konstans (κ vagy λ típus) régió KÖNNYŰ LÁNC NEHÉZ LÁNC Variábilis régió Konstans (α, γ,δ, ε vagy μ típus) régió Antitest hiper variábilis régiók 34 A nehéz lánc variábilis régiója A nehéz lánc hiper variábilis régiói A könnyű lánc variábilis régiója 16

17 Immunglobulin domének 35 Ig domén Fab régió Fc régió A konstans régiót kódoló DNS szekvencia 36 Kódoló régió C H 1 kapocs C H 2 C H 3 intron intron intron TRANSZKRIPCIÓ C H 1 kapocs C H 2 C H 3 SPLICING C H 1 kapocs C H 2 C H 3 mrns DNS Pre mrns H 2 N TRANSZLÁCIÓ C H 1 kapocs C H 2 C H 3 A nehéz lánc konstans régiója COOH fehérje Immungenetika 17

18 Az emberi antitest gének Z κ Könnyű lánc Nehéz lánc λ Könnyű lánc 1a. VJ rekombináció a könnyű (κ) lánc képzésében Csíravonal DNS A DNS összekapcsolódó régiói 37 Kombinatorikus diverzifikáció B sejt DNS DNS újrarendeződés a B sejt érése folyamán A primer antitest repertoár képződése Pre mrns mrns Transzkripció Splicing Transzláció könnyű lánc 1a. VDJ rekombináció a nehéz lánc képzésében Gének a nehéz lánc lokuszban 38 Kombinatorikus diverzifikáció A szükségtelen D és J génszegmensek eltávolítása DJ rekombináció eo ácó A szükségtelen V és D génszegmensek eltávolítása VDJ rekombináció Később a konstans szegmenssel való egyesülés splicing által Csíravonal DNS Emberi nehéz lánc 18

19 RAG és a rekombinációs szignál szekvenciák 1b. Junkcionális diverzifikáció 39 V1 szignál szekvencia J1 szignál szekvencia RAG fehérje RAG fehérje kötődése RAG fehérjék kapcsolódása DNS vágás A javító enzim kapcsolódása Eltávolított DNS (szignál szekvenciát tartalmaz) V J kapcsolódás Nem homológ végösszekapcsoló enzimek 1c. Allél kizárás az antitest lokusz kiválasztása a B sejt differenciálódás során a csontvelőben 40 KÖZÖS LIMFOID PROGENITOR SEJT anyai apai PRE B SEJT anyai apai Dajka könnyű lánc 2döntés: (1) κ vagy λ könnyű lánc (2) Apai vagy anyai könnyű és nehéz lánc A választott nehéz lánc lokusz Anyai μ lánc A választott könnyű lánc lokusz B SEJT anyai apai IgM molekula Rag gének lecsapódása 2a. Szomatikus hiper mutáció 41 Néhány mód, ahogyan az AID szomatikus hiper mutációt okozhat vagy vagy A DNS V régiója A C deaminációja U vá AID el DNS replikáció Uracil DNS glükoziláz AID: activation induced deaminase DNS replikáció 19

20 2b. Osztályváltó rekombináció 42 DNS Váltó szekvencia (switch sequence) Transzkripció, RNS érés Transzláció DNS deléció, a váltó szekvenciákban való DNS kivágása és újra összeillesztése által DNS A szekunder antitest repertoár képződése Osztályváltó rekombináció 43 IgM transzkriptum Gének a nehéz lánc lokuszban (egy IgM kifejező B sejtben) A μ szegmenst is tartalmazó DNS szakasz eltávolítása (a váltó régiók közötti enzim aktivitással) A DNS szekvenciák összekapcsolódása a váltó régiókban Kivágott DNS szegmens Nehéz lánc gén egy IgG1 antitestet kifejező B sejtben IgG1 transzkriptum A szekunder antitest repertoár képződése 5 ÖSSZEFOGLALÁS: az antitest diverzifikáció fő mechanizmusai 1a. A génszegmensek kombinatorikus összerakása 44 1b. Junkcionális diverzifikáció a génszegmensek összerakása során 1c. Allék kizárás: az L és H láncok kombinatorikus összerakása ember 2a. 2b. Szomatikus hipermutáció & Osztályváltó rekombináció egér 20

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

A T sejt receptor (TCR) heterodimer Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus

Részletesebben

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α. Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett

Részletesebben

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja

Részletesebben

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért

Részletesebben

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán

Részletesebben

4. A humorális immunválasz október 12.

4. A humorális immunválasz október 12. 4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező

Részletesebben

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok

Részletesebben

Immunbiológia I. 1. Immunbiológia 0. BEVEZETÉS

Immunbiológia I. 1. Immunbiológia 0. BEVEZETÉS Immunbiológia I 0. BEVEZETÉS DIA 1 Az élőlények szervezete folyamatosan ki van téve a kórokozók támadásainak. Az immunrendszer fő funkciója e kórokozók elleni védekezés. Ezt a feladatot úgy kell elvégeznie,

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra

Részletesebben

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása Uher Ferenc, PhD, DSc Az immunglobulinok szerkezete Fab V L V H C L C H 1 C H 1 Az egér immunglobulin géncsaládok szerveződése Hlánc

Részletesebben

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett

Részletesebben

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett

Részletesebben

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt

Részletesebben

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD, DSc etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ Példák intracelluláris baktériumokra Intracelluláris

Részletesebben

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,

Részletesebben

Antigén, Antigén prezentáció

Antigén, Antigén prezentáció Antigén, Antigén prezentáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február. 26 Bev. 2. ábra Az

Részletesebben

Allergia immunológiája 2012.

Allergia immunológiája 2012. Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)

Részletesebben

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:

Részletesebben

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés Biológiai alapismeretek Az immunrendszer Immunis (latin szó): jelentése mentes valamitől Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok: 1. megtalálása

Részletesebben

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Dr. Kacskovics Imre tszv. egy. tanár Immunológiai Tanszék ELTE http://immunologia.elte.hu/ Medicina Kiadó 2012. Az Immunológiai Tanszék kutatási témái: http://immunologia.elte.hu/

Részletesebben

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 6. előadás Humorális és celluláris immunválasz A humorális (B sejtes) immunválasz lépései Antigén felismerés B sejt aktiváció: proliferáció, differenciálódás

Részletesebben

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az

Részletesebben

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ

Részletesebben

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése 1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Vér alakos elemei: 1mm3 vérben: 4-5 millió vörövértest 6000-9000 fehérvérssejt 200-400 ezer thrombocyta(vérlemezke) Fehérvérsejtek: agranulocyták:

Részletesebben

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és Immunológia alapjai 15-16. előadás A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és csíracentrum reakció, affinitás-érés és izotípusváltás. A B-sejt fejlődés szakaszai HSC Primer

Részletesebben

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Előzetes ismeretek: a sejt felépítése sejtalkotók szerepe a sejtmembrán szerkezete sejtfelszíni molekulák szerepe (marker-receptor) fehérjeszintézis alapja, folyamata Megjegyzés:

Részletesebben

Az Ig génátrendeződés

Az Ig génátrendeződés Az Ig génátrendeződés Háromféle változás játszódik le a molekula szerkezetét tekintve: B sejtek fejlődése alatt: VDJ átrendeződés (rekombináció) IgH izotípusváltás rekombináció (CSR) Szomatikus hipermutáció

Részletesebben

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?

Részletesebben

Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia. Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai

Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia. Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Janeway, Travers, Walport, Schlomchik: Immunobiology Paraziták Virulencia egyes

Részletesebben

A szervezet védekező rendszere

A szervezet védekező rendszere A szervezet védekező rendszere Passzív: Mechanikai: Bőr, könny, nyál, Nyálkahártya: nyálka, csillók Kémiai: Bőr, könny, nyál: keratin, olajsav, lizozim; izzadság, gyomornedv: savas ph Biológiai: Természetes

Részletesebben

Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok

Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok 2016. 10. 05. Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására. Nyálkahártyán keresztül Különbözó patogének eltérő utakon jutnak a szervezetbe Légutakon

Részletesebben

Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés

Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés Erdei Anna ELTE, TTK, Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ELTE, Pázmány-nap, 2012. Az immunrendszer fő feladata a gazdaszervezet védelme a

Részletesebben

Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia

Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia Dr Pállinger Éva Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet Nem antigén- specifikus antigénreceptorok Opszonizáló receptorok Mintázat felismerő receptorok

Részletesebben

Immunológia Világnapja

Immunológia Világnapja a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Tumorbiológia Dr. Tóvári József, Országos Onkológiai Intézet Mágikus

Részletesebben

Immunitás és evolúció

Immunitás és evolúció Immunitás és evolúció (r)evolúció az immunrendszerben Az immunrendszer evolúciója Müller Viktor ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék http://ramet.elte.hu/~viktor Az immunitás

Részletesebben

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett

Részletesebben

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,

Részletesebben

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek károsodásához vezet Az

Részletesebben

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális

Részletesebben

EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet AZ EXTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOKKAL SZEMBENI IMMUNVÁLASZOK A bőr és a nyálkahártyák elhatárolják

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,

Részletesebben

A szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag lehet

A szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag lehet Immunrendszer Immunitás Az immunrendszer a szervezet önazonosságát és épségét biztosító védekező rendszer. Feladata a szervezet saját anyagainak eltűrése, a nem saját (idegen) anyagok felismerése és eltávolítása.

Részletesebben

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1. Környezetegészségtan 2016/2017 Immunológia 1. 2016. XI.11. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@freemail.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html

Részletesebben

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1. Környezetegészségtan 2018/2019 Immunológia 1. 2018. XI.12. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@ttk.elte.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html

Részletesebben

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1. Környezetegészségtan 2016/2017 Immunológia 1. 2016. XI.11. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@freemail.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html

Részletesebben

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4 A Név: Csoportszám: EGYSZERŰ VÁLASZTÁS 1. Mi atlr-5 legfontosabb ligandja? A endospóra B flagellin C poliszacharid tok D DNS E pilus 2. Mi alkotja az ellenanyag antigénkötő helyét? A a H és L láncok konstans

Részletesebben

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. A felosztás mai szemmel nem a leglogikusabb, mert nem tesz különbséget az allergia, az autoimmunitás és a a transzplantációs immunreakciók között.

Részletesebben

Az immunológia alapjai

Az immunológia alapjai Az immunológia alapjai Kacskovics Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Budapest Citokinek Kisméretű, szolubilis proteinek és glikoproteinek. Hírvivő és szabályozó szereppel rendelkeznek.

Részletesebben

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll Adaptív/anticipatív immunrendszer Egyedi, klonális receptorok A természetes immunrendszer DANGER szignáljainak kontrollja alatt áll EHRLICH oldallánc-elmélete Alapfogalmak: antigén epitop haptén karrier

Részletesebben

Természetes immunitás

Természetes immunitás Természetes immunitás Ősi: Gyors szaporodású mikroorganizmusok ellen azonnali védelem kell Elterjedés megakadályozása különben lehetetlen Azonnali reakciónak köszönhetően a fertőzést sokszor észre sem

Részletesebben

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS

Részletesebben

Immunbiológia - II. 2. Immunbiológia II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK

Immunbiológia - II. 2. Immunbiológia II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK 2. Immunbiológia Immunbiológia - II Hasonlóan az antitest válaszhoz, a T sejtek által közvetített immunválasz szintén antigén-specifikus. A T sejtválasz két fontos szempontból

Részletesebben

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés

Immunológia alapjai előadás. Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés Immunológia alapjai 11-12. előadás Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés Az antigén-receptor gének kifejeződésének főbb kérdései Minden testi sejt tartalmaz TcR/BcR

Részletesebben

Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása

Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása II. Az ellenanyagok metabolizmusa (génátrendeződés, izotípusváltás, affinitásérés, termelés, elimináció, megoszlás biológiai terekben) Dr. Kacskovics Imre egyetemi

Részletesebben

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) A T és a B LIMFOCITÁK FEJLŐDÉSE, ÉRÉSE ÉS JELÁTVITELE A limfociták különböző típusai a multipotens Hemopoetikus őssejtből fejlődnek ki A limfociták rendkívül

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Immunológia alapjai 24-25. előadás Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Tolerált bőr graftok MHC (H2) azonos egereken TOLERANCIA & AUTOIMMUNITÁS Toleranciáról beszélünk, ha

Részletesebben

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) 1. A veleszületett és az adaptív immunitás kialakulása, egymásra épülése 2. Patogének, antigének, haptének Az immunrendszer kétélű kard Az immunrendszer legfontosabb

Részletesebben

Az immunológia alapjai

Az immunológia alapjai Az immunológia alapjai 8. előadás A gyulladásos reakció kialakulása: lokális és szisztémás gyulladás, leukocita migráció Berki Timea Lokális akut gyulladás kialakulása A veleszületeh és szerzeh immunitás

Részletesebben

T sejtek II Vizler Csaba 2010

T sejtek II Vizler Csaba 2010 T sejtek II Vizler Csaba 2010 DENDRITIKUS SEJT Tc CD8+ Th CD4+ B SEJT CTL DTH Ab T sejtek és B sejtek - az elnevezés eredete A T sejt receptor (TcR) kialakulása T sejt érés és szelekció a tímuszban A T

Részletesebben

A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek

A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek Tanulási támpontok: 19. és 20. Sántha Péter 2017. 10. 09 A veleszületett (természetes) és a szerzett (adaptív)

Részletesebben

A preventív vakcináció lényege :

A preventív vakcináció lényege : Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív

Részletesebben

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe Immunológia alapjai T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe A limfocita fejlődés lépései Recirkuláció a periférián Korai érés és növekedési

Részletesebben

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita

Részletesebben

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? ERDEI ANNA Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? Erdei Anna immunológus egyetemi tanár Az immunrendszer legfontosabb szerepe, hogy védelmet nyújt a különbözô kórokozók vírusok, baktériumok, gombák,

Részletesebben

A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése

A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése Erdei Anna ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február

Részletesebben

Bevezetés az Immunológiába Avagy hogyan működik az immunrendszer

Bevezetés az Immunológiába Avagy hogyan működik az immunrendszer DEBRECENI EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR IMMUNOLÓGIAI INTÉZET DR. GOGOLÁK PÉTER DR. KONCZ GÁBOR Bevezetés az Immunológiába Avagy hogyan működik az immunrendszer Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen

Részletesebben

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok. Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok. Az immunválasz kezdeti lépései: fehérvérsejt migráció, gyulladás, korai T sejt aktiváció, citokinek. T sejt receptor komplex ITAMs

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

B sejtek és a B sejt közvetített immunválasz. Pállinger Éva

B sejtek és a B sejt közvetített immunválasz. Pállinger Éva B sejtek és a B sejt közvetített immunválasz Pállinger Éva IMMUNVÁLASZ VELESZÜLETETT SZERZETT HUMORÁLIS CELLULÁRIS HUMORÁLIS CELLULÁRIS A SZERZETT HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZT A PLAZMASEJTEK ÁLTAL TERMELT IMMUNGLOBULINOK

Részletesebben

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában

Részletesebben

17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására

17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására 11. 2016. nov 30. 17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására 17.3. ábra A sejtközötti térben és a sejten belül élő és szaporodó kórokozók ellen kialakuló védekezési mechanizmusok

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ IMMUNOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS AZ IMMUNOLÓGIÁBA BEVEZETÉS AZ IMMUNOLÓGIÁBA AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEI ÉS SZERVEI BURIÁN KATALIN, 2018 Az immunitás latin eredetű, jelentése: védelem Szűkebb értelemben védelem a betegségek ellen. A különböző sejtek és molekulák,

Részletesebben

Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok

Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok Markerek A sejthártya aszimmetrikus: extracellulárisan oligoszacharidokban gazdag (glikoprotein és glikolipid oldalláncai révén) Sejteket jelölő anyagok markerek

Részletesebben

Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Immunsejtek: Immunválaszban szereplő legfőbb sejtek: Limfociták: Csontvelői eredetű erősen festődő heterokromatinnal rendelkező sejtek. Antigénreceptorok

Részletesebben

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I. Kórházhigienikus képzés, DE OEC KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I. AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Dr. Sipka Sándor DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika Regionális Immunológiai Laboratórium A főbb ábrák és táblázatok

Részletesebben

Bevezetés Áttekintés

Bevezetés Áttekintés Bevezetés Áttekintés Fogalmak Egy lymphocita életének áttekintése Human Ig-izotípusok morfológiája Human Ig-izotípusok funkciói Miért? Válasz: más Ig effektor funkciók C fixáció FcR Polymerizáció Izotípusváltás

Részletesebben

Immunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter

Immunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter Immunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter MHC A saját és idegen antigének a gazdaszervezet specializált

Részletesebben

TestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor

TestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor Játékos feladatok, melyek rávilágítanak az emberi szervezet csodálatos működésére. TestLine - PappNora Immunrendszer oldal 1/6 z alábbiak közül melyik falósejt? (1 helyes válasz) 1. 1:07 Egyszerű T-Limfocita

Részletesebben

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Prof. Sármay Gabriella, Dr. Bajtay Zsuzsa, Dr. Józsi Mihály, Prof. Kacskovics Imre Prof. Erdei Anna Szerdánként, 10.00-12.00-ig, 5-202-es terem 1 2016. 02. 17.

Részletesebben

1b. Fehérje transzport

1b. Fehérje transzport 1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Immunpatológia. Az előadások anyaga megtalálható - részben az Immunbiológia tankönyvben, ill. - a tanszék honlapján:

Immunpatológia. Az előadások anyaga megtalálható - részben az Immunbiológia tankönyvben, ill. - a tanszék honlapján: Immunpatológia Az előadások anyaga megtalálható - részben az Immunbiológia tankönyvben, ill. - a tanszék honlapján: http://immunologia.elte.hu/ A könyv teljes tartalma elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html

Részletesebben

Kacsa IMMUNOLÓGIA. A jobb megértés alapjai. S. Lemiere, F.X. Le Gros May Immunrendszer. Saját, veleszületett immunitás. Szerzett immunitás

Kacsa IMMUNOLÓGIA. A jobb megértés alapjai. S. Lemiere, F.X. Le Gros May Immunrendszer. Saját, veleszületett immunitás. Szerzett immunitás Kacsa IMMUNOLÓGIA Immunrendszer Saját, veleszületett immunitás A jobb megértés alapjai Szerzett immunitás S. Lemiere, F.X. Le Gros May 2016 Háziasított viziszárnyasok Cairina moschata dom. Anas platyrhyncos

Részletesebben

A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése

A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése Erdei Anna ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2017. január

Részletesebben

NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK. Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK

NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK. Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK A NYIROKÉRRENDSZER (systema lymphaticum) Az egész szervezetre kiterjedő rendszer Tágabb anatómiai értelemben

Részletesebben

HOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK?

HOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK? HOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK? KACSKOVICS IMRE, DSc ELTE, IMMUNOLÓGIAI TANSZÉK 2015 TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT AZ ELŐADÁS VÁZLATA Történeti áttekintés

Részletesebben

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) A CELLULÁRIS IMMUNVÁLASZ ÉS EFFEKTOR FOLYAMATAI http://www.nobelprize.org/ Az adaptív immunválasz során a B- limfocitákból plazmasejtek keletkeznek, melyek

Részletesebben

Az immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a "veszélyes" és az ártalmatlan megkülönböztetésére

Az immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a veszélyes és az ártalmatlan megkülönböztetésére Az immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a "veszélyes" és az ártalmatlan megkülönböztetésére Az immunrendszer stratégiái a "veszélyes idegen" felismerésére A természetes (velünk született) immunrendszer

Részletesebben

Bevezetés az Immunológiába Avagy hogyan működik az immunrendszer. DE ÁOK Immunológiai Intézet 2015

Bevezetés az Immunológiába Avagy hogyan működik az immunrendszer. DE ÁOK Immunológiai Intézet 2015 Bevezetés az Immunológiába Avagy hogyan működik az immunrendszer DE ÁOK Immunológiai Intézet 2015 Tartalom Előszó... 3 Bevezetés:... 4 Mit ismer fel az immunrendszer?... 4 A veszély jelei... 4 Az antigén...

Részletesebben