Immunbiológia - II. 2. Immunbiológia II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Immunbiológia - II. 2. Immunbiológia II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK"

Átírás

1 II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK 2. Immunbiológia Immunbiológia - II Hasonlóan az antitest válaszhoz, a T sejtek által közvetített immunválasz szintén antigén-specifikus. A T sejtválasz két fontos szempontból különbözik a B sejtekétől. (A) A T sejtek csak akkor aktiválódnak (az antigének által), ha azokat antigén prezentáló sejtek (APC, antigen presenting cell; általában dendritikus sejtek) mutatják be a felszínükön a perifériás nyirokszervekben. A T sejtek ugyanis az antigéneket más formában ismerik fel, mint a B sejtek: míg a B sejtek módosítatlan antigéneket ismernek fel, addig a T sejtek antigén fragmenseket, melyek az APC-ben részlegesen megemésztődnek. Az antigén fragmensek speciális fehérjékhez, - az MHC (major histocompatibility complex) fehérjékhez kötődnek, s együtt kerülnek ki az APC-k felszínére, ahol a T sejtek felismerik őket. Megjegyzés: az emberi MHC proteineket HLA (human leukocyte antigen, human fehérvérsejt antigén) rendszernek nevezik. (B) A másik lényeges különbség a két rendszer között az, hogy az aktivált effektor sejtek közeli hatásúak (vagy a másodlagos nyirokszervekben, vagy a fertőzés helyszínén), míg a B sejtek által kiválasztott antitestek távoli hatásúak. A T sejtek 3 osztályát különböztetjük meg: (1) citotoxikus T sejtek, helper T sejtek és szabályozó (szupresszor) T sejtek. Az effektor citotoxikus T sejt közvetlenül megöli a vírus, vagy más intracelluláris patogén által fertőzött sejtet (pontosabban apoptózisra kényszeríti). (2) Az effektor helper (segítő) T sejtek más sejtek (makrofágok, dendritikus sejtek, b sejtek, citotoxikus T sejtek) válaszreakcióját serkentik. (3) Az effektor szabályozó sejtek gátolják más sejtek működését, különösen az önreaktív T sejtekét. DIA 1 A T sejt receptorok (TCR-ek) antitest-szerű heterodimerek A T sejtek az antigéneket a T sejt receptoraik (TCR, T cell receptor) által ismerik fel. A TCR-ek hasonlóak az antitestekhez, de csak membrán-kötött formában léteznek. A TCR-ek két, diszulfid híd által összekapcsolt, fehérjeláncból állnak. Mindkét lánc 2 Ig-szerű domént tartalmaz, az egyik variábilis (V) a másik konstans (C), s van még egy transzmembrán szegmensük is. A TCR úgy néz ki, mint az Y alakú antitest egyik ága, mivel nem található meg a nehéz láncnak megfelelő komponens. Az antitestek homodimerek, míg a TCR-ek heterodimer szerkezetűek, egy és egy láncból állnak. Az embernél a két szálat kódoló gének más kromoszómán helyezkednek el ( : 14. kromoszóma; : 7. kromoszóma). A lánc V, D és J szegmensekből áll, míg az csak V és J szegmensekből. A szegmensek hely-specifikus rekombinációval kapcsolódnak össze a T sejtek érése során a tímuszban. A T sejtek, egy kivételével, ugyanazt a mechanizmust használják a TCR-ek sokféleségének kialakítására, mint a B sejtek az antitestekére. A T sejtek ugyanazokat a RAG proteineket használják, de nem rendelkeznek a szomatikus hiper-mutáció mechanizmusával. Ebből következően, a TCR-ek affinitása az antigénekhez alacsonyabb fokú, mint az antitesteké. A legnagyobb affinitással rendelkező T sejtek az antigénekkel való kapcsolódás hatására memóriasejtekké alakulnak át. A T sejtek 5-10%-a és alegységek helyett, és δ alegységekből áll. Hasonlóan a B sejtek antigén receptoraihoz, a TCR-ek számos membrán fehérjével állnak szoros kapcsolatban, melyek fő funkciója a jelutak indukálása. 1 DIA 2 A dendritikus sejtek 2 funkciója (1) A T sejtek aktivációja A naiv citotoxikus és helper T sejtek aktivációt igényelnek a szaporodásukhoz és az effektor sejtekké való differenciálódásukhoz. Az aktiváció a perifériás nyirokszervekben történik, a dendritikus sejtek által bemutatott antigén-mhc protein komplexek és egyéb ko-stimuláns fehérjék hatására. A dendritikus sejtek a professzionális APC-k legfontosabbika, legalábbis az antigén prezentációban. A memória T sejtek más típusú APC-k (makrofágok és B sejtek) hatására is aktiválódhatnak. A dendritikus sejtek endocitózis útján bekebelezik a patogéneket, vagy azok termékeit. Ha ez nem egy nyirokszervben történik meg, akkor a dendritikus sejtek a nyirok által a nyirokcsomókba szállítódnak. A patogénnel való találkozás aktiválja a dendritikus sejtek mintázatfelismerő receptorait, s stimulálja a dendritikus sejt érését, ami által az egy professzionális antigén prezentáló sejtté válik. A

2 dendritikus sejteket a szöveti sérülés aktiválja. Sérülés esetén a sejtek nekrózis útján pusztulnak el, s a belőlük kiszabaduló hősokk fehérjék végzik az aktivációt. Az aktivált dendritikus sejtek háromféle molekulát mutatnak be a felszínükön, melyek fontosak a T sejtek aktivációban (effektor vagy memóriasejtekké való differenciálódás). (1) MHC proteinek, melyek az idegen antigéneket (peptid) mutatják be a TCR számára; (2) ko-stimulációs proteinek, melyek a T sejteken lévő saját receptoraikhoz kapcsolódnak; és (3) sejt adhéziós molekulák, amelyek segítik a T sejtekhez való kapcsolódást. Az aktivált dendritikus sejtek citokineket választanak ki, melyek hatással vannak T sejtek diferenciációjára és vándorlására. (2) A T sejtek toleranciája A nem-aktivált dendritikus sejteknek van egy nagyon fontos funkciója: segítenek az önreaktív T sejteket a saját antigénekkel szemben toleránssá tenni, legalább kétféle módon: (a) apoptózist indukálásával, vagy (b) a szabályozó T sejtek aktiválásával (ez a sejt végzi a többi T sejt gátlását). DIA 3 A citotoxikus T sejtek 2 módszere a célsejtek öngyilkosságra való késztetésére A citotoxikus T sejtek a gerinceseket védik az intracelluláris patogénektől (vírusok, néhány baktérium). A sejt belseje ugyanis nem hozzáférhető az antitestek számára. A citotoxikus T sejtek rendszerint még azelőtt elpusztítják a fertőzött sejteket, mielőtt a kórokozók el kezdtek volna szaporodni. A citotoxikus T sejteket az APC-k által bemutatott antigének aktiválják. Az aktiváció első lépéseként, a citotoxikus T sejtek TCRei felismerik az antigén-mhc komplexet. Ezt követően, a T sejtek átalakítják a citoszkeletonukat, s fókuszálják a gyilkoló apparátusukat a sejtmembránon. Ez annyit jelent, hogy a TCR-ek maguk köré gyűjtik a különféle ko-receptorokat, adhéziós molekulákat és jelfehérjéket. Ez a célfelület a célsejttel való immunológiai szinapszis kialakításához fog szolgálni. A citotoxikus T sejtek kétféle stratégiával pusztítják el a célsejteket. Mindkét stratégia az apoptózis indukálásán alapul. (1) A perforin-függő ölés a perforin nevű pórus-képző fehérje kibocsátásán alapul (megjegyzés: a perforin homológ a C9-es komplement komponenssel). A perforinok szekretoros hólyagocskákban tárolódnak, s endocitózissal ürülnek a célsejttel való kontakt régióban. A perforin molekulák polimerizálódnak a célsejt membránjában, s így transzmembrán csatornákat képeznek. A szekretoros hólyagocskák tartalmaznak szerin proteázokat is, melyek a perforin csatornákon át bejutnak a célsejt citoplazmájába. Az egyik ilyen proteáz a granzim B, amely a pro-apoptotikus Bid proteint aktiválja, úgy hogy levág abból egy peptid darabot. Az így keletkezett tbid aktivizálja a Bax/Bac pro-apototikus fehérjéket, amelyek, az aggregációjukat követően, a citokróm C mitokondriumból való kiszabadulását eredményezik, ami az ismert módon beindítja az apoptózis kaszpáz kaszkádját (a részleteket illetően ld. apoptózis előadás). Megjegyzés: Az ugyanezt a módszert használó, de TCR-eket nem kifejező sejtek a természetes ölő (NK, natural killer) sejtek. Az intracelluláris kórokozók minden lehetséges módon gátolni próbálják a gazdasejt immunrendszer felé küldött jelzéseit. Többek között, az antigén prezentációt is gyakran gátolják. Erre a szituációra alkalmasak az NK sejtek, amelyek egy más, eddig még nem feltárt, mechanizmus révén ismerik fel a fertőzött (vagy tumoros) sejteket. (2) A Fas-függő ölés képviseli a másik stratégiát, melynek lényege az, hogy a citotoxikus T sejtek kifejezik a homotrimer szerkezetű Fas ligandot, amely, hozzákapcsolódván a Fas halál receptorhoz, aktivizálja a pro-kaszpáz 8 molekulát (peptid hasítással), amely egy kaszpáz kaszkád iniciálása révén, apoptózist indukál a célsejtben. 2 DIA 4 A helper T sejtek segítenek az öröklött és az adaptív immunrendszer sejtjeinek aktiválásában A helper T sejteket az APC sejtek aktiválják (antigén bemutatásával), amelyek ezt követően, részt vesznek mind az extracelluláris (B sejtek serkentése révén), mind az intracelluláris (makrofágok és citotoxikus T sejtek aktiválása révén) kórokozók elleni védelemben. Továbbá, a helper T sejtek a dendritikus sejteket aktív állapotban tartják. A helper T sejtek a hatásukat kétféleképen fejtik ki: egyrészt, ko-stimuláns citokineket választanak ki, másrészt, ko-stimuláns fehérjéket mutatnak be a felszínükön. A naiv helper T sejtek két irányban differenciálódhatnak, melynek eredményeként T H1 vagy T H2 effektor sejtek jönnek létre. (1) A T H1 sejtek elsősorban az intracelluláris immunitásban vesznek részt,

3 a makrofágok és a citotoxikus T sejtek aktiválásával; míg (2) a T H2 sejtek főként az extracelluláris kórokozók ellen védenek, a B sejtek aktiválása révén. A szabályozó T sejtek gátolják más T sejtek aktivitását Néhány esetben a naiv helper T sejtek nem effektor helper T sejtekké, hanem szabályozó T sejtekké alakulnak, melyek egy különálló osztályt képeznek a T sejteken belül. Ezek a sejtek alapvetően fontos szerepet játszanak az immuntoleranciában, azáltal, hogy gátolják az önreaktív effektor helper és citotoxikus sejteket. E sejteknek szintén fontos szerepük van a gyulladásos folyamatok kordában tartásában és a túlzott gyulladás megakadályozásában. Tehát, általánosan fogalmazva, a szabályozó T sejtek funkciója az adaptív immunrendszer szövetkárosító hatásainak gátlása. DIA 5 Az antigén-mhc komplex felismerése T sejtek által Mind a citotoxikus T sejteket és a helper T sejteket az APC sejtek (dendritikus sejt, a naiv T sejtek esetében) aktiválják a felszínükön bemutatott antigén-mhc komplex révén a perifériás nyiroksejtekben. Az MHC fehérjék megkötik a protein fragmenseket, s magukkal viszik a sejtfelszínre, ahol bemutatják ezeket a T sejteknek. Az aktivációt követően, az effektor T sejt képes felismerni ugyanezt az antigén-mhc komplexet annak a sejtnek a felszínén, amire hatnak (B sejt, citotoxikus T sejt, vagy fertőzött makrofág egy helper T sejt esetében, vagy bármilyen fertőzött gazdasejt a citotoxikus T sejt esetében). Az MHC proteineket az MHC gének kódolják, melyek az embernél a 6. kromoszómán helyezkednek el. Az MHC proteinek két nagy osztályt alkotnak, melyeknek tagjai mind szerkezetileg, mind funkcionálisan különböznek egymástól. Az MHC-I fehérjék minden sejtben jelen vannak, s az idegen peptideket főként a citotoxikus T sejtek számára mutatják be. Az MHC-II fehérjék csupán az APC sejtekben (dentritikus sejtek, B sejtek, makrofágok, stb.) képződnek (az APC sejtek kifejeznek MHC-I-et is), s feladatuk az antigének helper és szabályozó T sejteknek való bemutatása. DIA 6, 7 A két MHC protein osztály tagjainak szerkezete, bizonyos fokig, hasonló egymáshoz. Mindkettő heterodimer szerkezetű transzmembrán fehérje, extracelluláris N-terminál doménekkel. (1) Az MHC-II proteinek két alegységből állnak: egy transzmembrán láncból ( lánc), amit az MHC-I gének egyike kódol, és egy kis extacelluláris peptidből, amelyet 2-mikroglobulinnak nevezünk. Ez utóbbi molekula nem lóg bele a sejtmembránba, s egy olyan gén kódolja, amely nem az MHC klaszterben helyezkedik el. Az lánc 3 extracelluláris domént ( 1, 2, 3) képez, az 3 domén pedig a 2- mikroglobulinnal kapcsolódik (mindkettő hasonlít a konstans Ig doménekre). (2) Az MHC-II proteinek szintén heterodimer szerkezetűek, de mindkét alegységük átéri a sejtmembránt, s az MHC gén klaszterben található mindkettőjük génje. Az MHC-II molekulák két Ig-szerű konzervált doménnel ( 2 és 2) és két változékony N terminális doménnel rendelkeznek. Az Ig-szerű domének jelenléte az antitestekkel (és TCR-ekkel) való közös evolúciós gyökerekre utal. Az MHC-I proteinek 6 különféle típusúak lehetnek (3 anyai, 3 apai), míg az MHC-II, a különböző génkombinációk miatt, több. Az MHC gén klaszter a 6. kromoszómán helyezkedik el, 140 génből áll, melyek kb. fele immunológiai funkcióval rendelkezik. 3 DIA 8 Az MHC protein egy peptidet köt meg, s egy T sejt recetorral kapcsolódik (1) Az MHC-I fehérje egyetlen peptid-kötő hellyel rendelkezik, amely egy 8-10 aminosavból álló peptidet képes megkötni. Néhány aminosav oldallánc az MHC protein variábilis aminosavaihoz kapcsolódik, míg más oldalláncok a citotoxikus T sejtek TCR-éhez. Egy egyed csupán néhány MHC fehérje típust képes előállítani, amelyeknek azonban képesnek lenniük bármilyen idegen fehérje szegmenst bemutatni a T sejtek számára. Röntgenkrisztallográfiai vizsgálatok derítettek fényt arra, hogy hogyan képes az MHC protein az ehhez a feladathoz szükséges szerkezetet biztosítani. Az MHC-I fehérje nem variábilis része az idegen peptid nem-specifikus vázát ismerik fel, míg az MHC-I protein variábilis régiója az idegen peptid aminosav-specifikus oldalláncaihoz kapcsolódnak, s így az MHC-I molekulák egyes allélikus formái rengeteg különböző peptid szekvenciát képesek felismerni, igaz, nem túl specifikusan. Mivel, az egyének különböznek az MHC allélokban, ezért ugyanazt az idegen peptidet

4 mindenki egyéni módon ismeri fel meg az MHC fehérjéivel. Megjegyzés: az MHC-I protein csak 6 féle lehet egy egyénben, de az egyének között nagy a változékonyság a molekula variábilis aminosavaiban. (2) Az MHC-II fehérjék térszerkezete nagyon hasonlít az I-es típusra, de az antigén-kötő helye aminosav hosszúságú peptideket is képes megkötni. Egy adott MHC-II allélikus forma jóval heterogénebb peptid szekvenciákat tud megkötni, mint egy MCH-I protein. DIA 9 CD4 és CD8 ko-receptorok az MHC proteinek invariáns részeihez kapcsolódnak A TCR-ek affinitása az MHC-peptid komplexhez eléggé alacsony, ezért járulékos receptorok is szükségesek a folyamathoz. Eltérően TCR-ektől és az MHC proteinektől, a járulékos receptorok nem az idegen antigénhez kapcsolódnak, s ettől a ténytől nem függetlenül, nagyon konzervatív a szerkezetük is. Egy járulékos receptort akkor nevezünk ko-receptornak, ha saját intracelluláris jelek képzésével járul hozzá a T sejtek aktiválásához. A legfontosabb T sejt ko-receptorok a CD4 és CD8 proteinek. Mindkét molekula egyetlen membrán-kötő doménnel és egy Ig-szerű extracelluláris doménnel rendelkezik. Hasonlóan, a TCR-ekhez az MHC proteineket ismeri fel, de eltérően azoktól, az MHC invariáns részéhez kapcsolódnak, távol a peptid-kötő helytől (a TCR-ek az antigénhez is kapcsolódnak!). A CD4 a helper és a szabályozó T sejtekben fejeződik ki, s az MHC-II proteinekhez kapcsolódik, míg a CD8 a citotoxikus T sejtekben expresszálódik, és az MHC-I fehérjékhez kapcsolódik. A ko-receptorok funkciója ebből a tényből egyszerűen levezethető. A két ko-receptor citoplazmás farka egy tirozin kináz enzimmel asszociált, amely egy sor intracelluláris jelfehérjét foszforilál. Ironikus módon, a HIV a CD4 molekulákat (+ kemokin receptorokat) használ a helper T sejtekbe való bejutáshoz. Az AIDS pácienseket a HIV rendszerint nem közvetlenül betegíti meg, hanem a helper T sejtek elpusztításával, amely védtelenné teszi a szervezetet más patogénekkel szemben. A HIV a makrofágokba is a CD4 és a kemokin receptorok segítségével jut be. DIA 10 A virális antigének prezentációja a citotoxikus T sejtek számára - az MHC-I rendszer A belső vírus proteinek a sejtek citoplazmájában képződnek (a köpeny fehérjék a bejutáskor a membránban maradnak), s lebontásuk a proteaszómákban történik. A kérdés az, hogy az így keletkezett virális peptid fragmensek hogyan kerülnek kapcsolatba az MHC-I proteinek peptid-kötő régiójával az ER lumenben. Ezt a feladatot egy ABC transzporter végzi, amely az ER membránban helyezkedik el, s az ATP energiáját használva pumpálja a peptideket a citoszólból az ER lumenébe. A peptidek ER-be kerülését egy chaperon is segíti. A folyamat részletei illetően ld. DIA. Az ABC transzporter két alegységét kódoló gének, - érdekes módon-, az MHC gén klaszterben helyezkednek el. Sőt, a virális peptideket előállító két proteaszóma alegység gén is ugyanitt van. E jelenség nyilvánvaló magyarázata abban rejlik, hogy azok a gének, amelyek egyidejűleg fejeződnek ki egy adott szituációban, egymás közelében helyezkednek el egy kromoszómán. Egy funkcionálisan kapcsolt génekből álló génhálózatot egyszerűbb úgy aktiválni, ha a tagjai fizikailag közel vannak egymáshoz a DNS-en, mivel, rendszerint ugyanazon transzkripciós faktorok hatása alatt állnak, s egyszerűbb hozzáférhetővé tenni egyetlen kromatin szakaszt, mint többet. A proteaszómákban nyilvánvalóan saját peptid fragmensek is képződnek, melyeket a sejt normális folyamatai termelnek. A normális fehérjepusztulás mellett, a helyzet az, hogy az emlős fehérjék több mint 30%-a hibásan keletkezik, s azonmód le is bomlik a proteaszómákban. A saját peptidek is bepumpálódnak az ER-be, s az MHC-I által a sejtfelszínre szállítódnak. Ezek azonban nem rendelkeznek antigenitással, melynek oka az, hogy azok a citotoxikus T sejtek, amelyeknek fel kellene ismerniük őket már eliminálódtak, inaktiválódtak, vagy gátoltak az immuntolerancia mechanizmusai által. 4 DIA 11 interferon- (IFN ), Amikor az antigének egy citotoxikus T sejtet vagy egy helper T sejtet (T H1 ) aktiválnak, akkor a keletkezett effektor sejt IFN -t kezd el kiválasztani. Ez a dimer szerkezetű citokin fehérje molekula nagymértékben növeli a sejt anti-virális válaszának hatékonyságát. Az IFN kétféle módon hat a vírussal fertőzött sejtekre: (1) blokkolja a vírus replikációját, és (2) serkenti az MHC gén klaszter több génjének a kifejeződését. Ezek a gének a következő fehérjéket kódolják: I MHC proteinek, 2

5 proteaszóma alegység, és 2 ABC transzporter alegység. Tehát, az a genetikai gépezet, amely a citotoxikus T sejtek számára való antigén prezentációhoz szükséges, IFN által koordináltan fejeződik ki. A folyamat végeredménye a megnövekedett fogékonyság a citotoxikus T sejtek hatására, ami maga az apoptózis. DIA 12 A helper T sejtek az MHC-II-vel kapcsolt idegen peptidekre reagálnak Míg az MHC-I rendszer minden sejtben működik, az MHC-II csupán specializált immunsejtekben (antigén prezentáló sejtek; APC-k). Antigén prezentáló sejtek: Professzionális APC-k: dendritikus sejtek, makrofágok, B sejtek Nem-professzionális APC-k: fibroblaszt sejtek, glia sejtek, pankreász -sejtek, vaszkuláris epitél sejtek, stb. Szemben a citotoxikus T sejtekkel, a helper T sejtek nem lépnek közvetlen kölcsönhatásba a fertőzött sejtekkel, ehelyett, a makrofágokat stimulálják, hogy azok hatékonyabban semmisítsék meg az intracelluláris patogéneket. Továbbá, a helper T sejtek segítik a B és citotoxikus sejteket a mikrobiális antigénekre való hatékony reagálásban. A helper sejtek is a patogén mikroorganizmusból származó peptideket ismer fel, az azt bemutató APC felszínén, de nem az MHC-II fehérjéhez kapcsoltan. Azonban, mind a peptid forrása, mind az MHC-t megtaláló útvonal különbözik az előző rendszertől. Míg az MHC-I rendszer esetében az idegen peptid a citoplazmában szintetizált fehérjéből származik, addig az MHC-II rendszer esetében a forrás az endoszóma. A sejtbe való bejutás után, a sejt vagy azonnal darabjaira szedi a behatolót, vagy a mikroba az endoszómában szaporodik. A peptid fragmensek nem kerülnek be az ER-be, hogy találkozzanak az MHC molekulákkal, hanem az MHC-II proteinek szállítódnak az endoszómába, ahol kapcsolódnak az idegen peptidekkel, majd együtt vándorolnak a sejtfelszínre. Az MHC-II protein peptid-kötő régiója könnyen aspecifikus kapcsolatokat létesíthet pl. saját peptid szakaszokkal, s így eltömődhet. Ezt a nemkívánatos eseményt hivatott megakadályozni egy speciális polipeptid, az ún. invariáns lánc, amely az újonnan szintetizálódott MHC-II heterodimerhez kapcsolódik az ER-ben. Az invariáns lánc nem csupán elfedi a peptid kötő régiót, hanem a transz-golgi hálózatból a kései endoszómákba irányítja az MHC-II molekulákat, ahol egy proteáz elhasítja a polipeptidet, s csak egy kis fragmens marad ideiglenesen az MHC-II protein peptid-kötő régiójában. A továbbiakban ez a fragmens kicserélődik az idegen peptidre, majd az MHC-peptid komplex a sejtfelszínre szállítódik, ahol a helper sejtek, specifikus TCR-e segítségével, felismeri azt. 5 Kereszt prezentáció A két MHC rendszer elkülönülése nem abszolút. A dendritikus sejteknek pl. képeseknek kell lenniük a citotoxikus T sejtek aktiválására, hogy azok elpusztítsák a fertőzött sejteket, abban az esetben is, amikor a vírus magát a helper sejtet nem fertőzte meg. Ezt a feladatot a dendritikus sejtek az ún. kereszt-prezentációval érik el, melynek során a fagocitált vírus fragmensek egy részét aktívan a fagoszómával a citoplazmába juttatják, ahol azok a proteaszómában lebontódnak, majd az ER szállítódnak, ahol az MHC-I molekulákkal való kapcsolódást követően a sejtfelszínre kerülnek (ez a tipikus MHC-I útvonal). A dendritikus sejtekben való kereszt-prezentáció nem csak az idegen antigének ellen aktivizálja a citotoxikus T limfocitákat, hanem a ráksejtek tumor antigénjei és az idegen szerv transzplantátumok MHC proteinjei ellen is. Mindkét MHC protein zömében saját antigéneket mutat be a felszínén, pl. a 10 5 től nagyobb számú sejtfelszíni MHC-II molekulák csak egy kis töredéke mutat be idegen peptidet. Akár egyetlen idegen peptid-mhc komplex jelenléte egy dendritikus sejt felszínén elegendő lehet egy helper T sejt aktivációjára. DIA 13 A citotoxikus és helper T sejtek szelekciója A citotoxikus és helper T limfociták egy kétlépéses szelekciós folyamat révén válogatódnak ki. (1) A tímuszban, pozitív szelekció során azok az éretlen T sejtek (timociták), amelyek képesek egy APC által bemutatott saját MHC-idegen peptid komplexet felismerni (a saját MHC-t nem túl nagy affinitással), de érzéketlenek a saját antigénekre, túlélnek és differenciálódnak, míg azok a sejtek, amelyek vagy, - valamilyen ok miatt,- nem termelnek TCR-eket,

6 vagy nem ismerik fel a saját MHC-t, az apoptózis útjára lép. Csakúgy, mint azok a sejtek, amelyek erős affinitással rendelkeznek a saját antitestekre. A tímuszban azok a sejtek, amelyek TCR-e MHC-I proteint ismer fel, citotoxikus T sejtekké válnak, míg az MHC-II-t felismerő sejtek helper vagy szabályozó T sejtek lesznek. A differenciáció előtt a sejtek mind CD4-et, mind CD8-at kifejeznek, később az előbbi sejtekben eltűnik CD8, az utóbbiakban a CD4 ko-receptor. (2) A szelekció második lépése a perifériás nyirokszervekben történik. Itt az idegen peptiddel erős kölcsönhatást kialakító TCR-el rendelkező sejtek szaporodnak el. Az MHC variabilitás evolúciós értelme Mi lehet az oka annak, hogy az MHC gének populációs szintű variabilitása jóval nagyobb az egyéb gének változékonyságánál? A kórokozókra erős szelekciós nyomás hat, antigénjeik olyan megváltoztatására, hogy azt ne ismerje fel a gazda MHC rendszere. Mivel, szemben az antitestekkel, az MHC variabilitása egy egyénen belül alacsony, egy populációs szintű változékonyság hatékony ellenszere lehet a folyamatosan megújuló patogének elleni küzdelemben. Az új (megváltozott antigéneket kifejező) kórokozók egyrészt nehezebben tudnak terjedni, ha a populációban az egyedek egy része védett ellenük, másrészt, egy faj populációs szinten is küzd az új kórokozóval, mégpedig úgy, hogy a populáció genetikai összetétele (gene pool) is megváltozik (nagyobb lesz a hatékonyabb MHC-t kódoló gének aránya). HELPER T SEJTEK ÉS LIMFOCITA AKTIVÁCIÓ A helper T sejtek az adaptív immunrendszer legfontosabb T sejtjei, mivel szükségesek szinte minden adaptív immunválaszhoz. Ők aktiválják a B sejteket, hogy antitesteket termeljenek, a makrofágokat, hogy semmisítsék meg a kórokozót, a citotoxikus T sejteket, hogy apoptózisra késztessék a fertőzött sejteket, és a dendritikus sejteket, hogy hatékonyabban aktiválják a naiv citotoxikus T sejteket. Az AIDS páciensek esete azt mutatja, hogy helper T sejtek nélkül nem tudjuk megvédeni magunkat még az egyébként ártalmatlan kórokozókkal szemben sem. A helper sejteket is aktiválni kell azonban ahhoz, hogy effektor sejtekké váljanak. A naiv helper sejtek a dendritikus sejtek felszínén aktiválódnak, a dendritikus sejtek maguk pedig az öröklött immunrendszer patogének általi mozgósítása során aktiválódnak. 6

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:

Részletesebben

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt

Részletesebben

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés Biológiai alapismeretek Az immunrendszer Immunis (latin szó): jelentése mentes valamitől Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok: 1. megtalálása

Részletesebben

Az immunológia alapjai

Az immunológia alapjai Az immunológia alapjai Kacskovics Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Budapest Citokinek Kisméretű, szolubilis proteinek és glikoproteinek. Hírvivő és szabályozó szereppel rendelkeznek.

Részletesebben

Az Ig génátrendeződés

Az Ig génátrendeződés Az Ig génátrendeződés Háromféle változás játszódik le a molekula szerkezetét tekintve: B sejtek fejlődése alatt: VDJ átrendeződés (rekombináció) IgH izotípusváltás rekombináció (CSR) Szomatikus hipermutáció

Részletesebben

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban 11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban HIV fertőzés kimutatása - (fiktív) esettanulmány 35 éves nő, HIV fertőzöttség gyanúja. Két partner az elmúlt időszakban. Fertőzött-e

Részletesebben

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban 11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban HIV fertőzés kimutatása (fiktív) esettanulmány 35 éves nő, HIV fertőzöttség gyanúja. Két partner az elmúlt időszakban. Fertőzött-e

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

Immunológia alapjai 11-12. előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Immunológia alapjai 11-12. előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe Immunológia alapjai 11-12. előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe A limfocita fejlődés lépései Recirkuláció a periférián

Részletesebben

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS Dr. Mohamed Mahdi MD. MPH. Department of Infectology and Pediatric Immunology University of Debrecen (MHSC) 2012 Diagnózis HIV antitest teszt: A HIV ellen termel

Részletesebben

Neoplazma - szabályozottság nélküli osztódó sejt

Neoplazma - szabályozottság nélküli osztódó sejt 9. előadás Rák Rák kialakulása: A szervezet 10 14 sejtet tartalmaz, ezek mutálnak és osztódnak A rákos sejt nem követi a sejtosztódás korlátait és végül a rákos sejtek elfoglalják a normál szövetek helyét.

Részletesebben

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk.

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A genetikai betegségek mellett, génterápia alkalmazható szerzett betegségek, mint

Részletesebben

Antigén szervezetbe bejutó mindazon corpuscularis vagy solubilis idegen struktúra, amely immunreakciót vált ki Antitest az antigénekkel szemben az

Antigén szervezetbe bejutó mindazon corpuscularis vagy solubilis idegen struktúra, amely immunreakciót vált ki Antitest az antigénekkel szemben az Antigén szervezetbe bejutó mindazon corpuscularis vagy solubilis idegen struktúra, amely immunreakciót vált ki Antitest az antigénekkel szemben az immunválasz során termelődött fehérjék (immunglobulinok)

Részletesebben

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS Dr. Mohamed Mahdi MD. MPH. Department of Infectology and Pediatric Immunology University of Debrecen (MHSC) 2012 Történelmi tények a HIV-ről 1981: Első megjelenés

Részletesebben

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás

Részletesebben

Fotoferezis másként. Dr. Tremmel Anna Semmelweis Egyetem I.sz. Belgyógyászati Klinika Aferezis

Fotoferezis másként. Dr. Tremmel Anna Semmelweis Egyetem I.sz. Belgyógyászati Klinika Aferezis Fotoferezis másként Dr. Tremmel Anna Semmelweis Egyetem I.sz. Belgyógyászati Klinika Aferezis Extracorporális fotoferezis (ECP) Fotoaferezis ( PAP) Egy leukaferezis alapú immunmodulációs terápia: ahol

Részletesebben

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: Kalcium anyagcsere A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: 2/13 szervetlen sók, főleg hidroxiapatit Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH) formájában a belső vázat alkotja másrészt oldott állapotban az extracelluláris

Részletesebben

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll Adaptív/anticipatív immunrendszer Egyedi, klonális receptorok A természetes immunrendszer DANGER szignáljainak kontrollja alatt áll EHRLICH oldallánc-elmélete Alapfogalmak: antigén epitop haptén karrier

Részletesebben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK

Részletesebben

Lujber László és a szerző engedélyé

Lujber László és a szerző engedélyé Allergia genetikai háttere Dr. Szalai Csaba 2012. Szeptember 24. 1 Allergia: multifaktoriális vagy komplex betegség: Genetikai háttér (több száz gén, több ezer genetikai variáció) + környezeti tényezők

Részletesebben

Engedjék meg, hogy röviden ismertessem Timár professzor Úr tudományos életrajzát.

Engedjék meg, hogy röviden ismertessem Timár professzor Úr tudományos életrajzát. Gerlóczy Zsigmond díj Tisztelt Kongresszus! Kedves Kollégák. Hölgyeim és Uraim! A Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság Vezetısége 2007. decemberi ülésén egyhangúan szavazta meg Timár

Részletesebben

Az implantáció immunológiája: az anyai immunrendszer szabályozási mechanizmusainak vizsgálata a beágyazódás során

Az implantáció immunológiája: az anyai immunrendszer szabályozási mechanizmusainak vizsgálata a beágyazódás során Szakmai zárójelentés dr. Szereday László Az implantáció immunológiája: az anyai immunrendszer szabályozási mechanizmusainak vizsgálata a beágyazódás során I. Perifériás immunválasz összehasonlító vizsgálata

Részletesebben

DIA 1 Az immunrendszer DIA 2 Az immunrendszer feladata DIA 3 Az immunrendszer felépítése, működése (1) (2) (3) (4) (1) humorális immunitás: (2)

DIA 1 Az immunrendszer DIA 2 Az immunrendszer feladata DIA 3 Az immunrendszer felépítése, működése (1) (2) (3) (4) (1) humorális immunitás: (2) Immunbetegségek DIA 1 Az immunrendszer az egész szervezetünk védelmi vonala, az immunológiai betegségek bármely szervünket, szövetünket érinthetik. Megnyilvánulási formái, tünetei nagyon változatosak,

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

Poligénes v. kantitatív öröklődés

Poligénes v. kantitatív öröklődés 1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé

Részletesebben

Áramlási citométerek: klinikai és kutatási alkalmazás

Áramlási citométerek: klinikai és kutatási alkalmazás Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet Áramlási citométerek: klinikai és kutatási alkalmazás Előadás tartalma Áramlási citométer részei, működési elve Vizsgálható paraméterek

Részletesebben

III. fejezet: Az ember szervezete és életműködései

III. fejezet: Az ember szervezete és életműködései III. fejezet: Az ember szervezete és életműködései A külső védekezésnek ez az összetett módja nagyfokú hatékonysága ellenére is sérülékeny. Elég csak a fogmosás, a borotválkozás vagy az egyszerű horzsolásos

Részletesebben

Sejtek - őssejtek dióhéjban. 2014. február. Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest

Sejtek - őssejtek dióhéjban. 2014. február. Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest Sejtek - őssejtek dióhéjban 2014. február Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest A legtöbb sejtünk osztódik, differenciálódik, elpusztul... vérsejtek Vannak

Részletesebben

A sejtciklus szabályozása

A sejtciklus szabályozása Molekuláris sejtbiológia A sejtciklus szabályozása? Dr. habil.. Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtciklus fázisai S G 2 G 0 G 1 M G = gap gap S = synthesis

Részletesebben

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 28. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

A krónikus hepatitis C vírus infekcióhoz társuló elégtelen celluláris immunválasz pathogenezise

A krónikus hepatitis C vírus infekcióhoz társuló elégtelen celluláris immunválasz pathogenezise Szakmai zárójelentés dr Pár Gabriella A krónikus hepatitis C vírus infekcióhoz társuló elégtelen celluláris immunválasz pathogenezise A hepatitis C virus (HCV) nagy közegészségügyi probléma. A világon

Részletesebben

Áramlási citometria 2011. / 4. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK

Áramlási citometria 2011. / 4. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK Áramlási citometria 2011. / 4 Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK Az áramlási citometria elve Az áramlási citometria ( Flow cytometria ) sejtek gyors, multiparaméteres vizsgálatára alkalmas

Részletesebben

METASZTÁZISKÉPZÉS. Láng Orsolya. Kemotaxis speciálkollégium 2005.

METASZTÁZISKÉPZÉS. Láng Orsolya. Kemotaxis speciálkollégium 2005. METASZTÁZISKÉPZÉS Láng Orsolya Kemotaxis speciálkollégium 2005. TUMOROK ÉS MIGRÁCIÓ PRIMER TUMOR METASZTÁZIS Angiogenezis Adhézió SEJT - SEJTCIKLUS Apoptózis Kemokinek Növekedési faktorok Szabályozó fehérjék

Részletesebben

Magyar Tudomány. védekezési mechanizmusok az élõvilágban Vendégszerkesztõk: Erdei Anna és Klement Zoltán

Magyar Tudomány. védekezési mechanizmusok az élõvilágban Vendégszerkesztõk: Erdei Anna és Klement Zoltán Magyar Tudomány védekezési mechanizmusok az élõvilágban Vendégszerkesztõk: Erdei Anna és Klement Zoltán A hirtelen csecsemõhalál A 20. század hiányzó sajtótörténete 2004 10 1059 Magyar Tudomány 2004/10

Részletesebben

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Alzheimer kór 28 Prion betegség A prion betegség fertőző formáját nem egy genetikai

Részletesebben

IMMUNOLÓGIAI SZEMINÁRIUMOK

IMMUNOLÓGIAI SZEMINÁRIUMOK IMMUNOLÓGIAI SZEMINÁRIUMOK IMMUNOLÓGIAI SZEMINÁRIUMOK Szerkesztette Fülöp András Kristóf Írták Pállinger Éva Buzás Edit Falus András Nagy György Holub Marianna Csilla Tóth Sára Kőhidai László Pál Zsuzsanna

Részletesebben

Sejtfeldolgozás Felhasználás

Sejtfeldolgozás Felhasználás Sejtterápia Sejtfeldolgozás Felhasználás Fagyasztva tárolás Sejtmosás Alap sejtszelekció Komplex sejtszelekció Ex vivo sejtszaporítás Sejtaktiválás Immunizálás Génmodifikálás Köldökzsinórvér bank Limfocita

Részletesebben

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

S-2. Jelátviteli mechanizmusok S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!! Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher

Részletesebben

Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet

Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Gén mrns Fehérje Transzkripció Transzláció A transzkriptum : mrns Hogyan mutatható

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Tumor immunológia és immunterápia

Tumor immunológia és immunterápia Tumor immunológia és immunterápia Prohászka Zoltán prohoz@kut.sote.hu Semmelweis Egyetem, III. Sz. Belgyógyászati Klinika MTA-SE Gyulladásbiológiai és Immungenomikai Kutatócsoport Beltenyésztett egerek

Részletesebben

Immunológia gyakorlati alkalmazásai: immunizálás, immunhisztokémia

Immunológia gyakorlati alkalmazásai: immunizálás, immunhisztokémia Immunológia gyakorlati alkalmazásai: immunizálás, immunhisztokémia Passzív immunizálás: A kórokozóra specifikus ellenanyagok (főleg IgG osztályú antitestek) beadása. Ellenanyagokkal rendelkező személyek

Részletesebben

Novák Béla: Sejtbiológia Membrántranszport

Novák Béla: Sejtbiológia Membrántranszport Membrántranszport folyamatok A lipid kettos réteg gátat jelent a poláros molekulák számára. Ez a gát alapveto fontosságú a citoszól és az extracelluláris "milieu" közti koncentráció különbségek biztosításában.

Részletesebben

A flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok.

A flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok. Amit a FLAVIN 7 -ről és a flavonoidokról még tudni kell... A FLAVIN 7 gyümölcsök flavonoid és más növényi antioxidánsok koncentrátuma, amely speciális molekulaszeparációs eljárással hét féle gyümölcsből

Részletesebben

A MIKROBIOTA MINT ÖNÁLLÓ SZERVÜNK MILYEN BEFOLYÁSA VAN AZ EGÉSZSÉGÜNKRE ÉS AZ ELHÍZÁSRA?

A MIKROBIOTA MINT ÖNÁLLÓ SZERVÜNK MILYEN BEFOLYÁSA VAN AZ EGÉSZSÉGÜNKRE ÉS AZ ELHÍZÁSRA? 1 A MIKROBIOTA MINT ÖNÁLLÓ SZERVÜNK MILYEN BEFOLYÁSA VAN AZ EGÉSZSÉGÜNKRE ÉS AZ ELHÍZÁSRA? MOLEKULÁRIS MEDICINA KUTATÓKÖZPONT DR. RAJNAVÖLGYI ÉVA DEBRECENI EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR Immunológiai

Részletesebben

Hamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26

Hamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26 Hamar Péter RNS világ Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. 1 26 Főszereplők: DNS -> RNS -> fehérje A kód lefordítása Dezoxy-ribo-Nuklein-Sav: DNS az élet kódja megkettőződés (replikáció)

Részletesebben

Vezikuláris transzport

Vezikuláris transzport Molekuláris Sejtbiológia Vezikuláris transzport Dr. habil KŐHIDAI László Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. november 3. Intracelluláris vezikul uláris transzport Kommunikáció

Részletesebben

A védőoltásokról és az influenza járványról

A védőoltásokról és az influenza járványról A védőoltásokról és az influenza járványról Dr NemesZsuzsanna 10/09/09 2006. január 1-jétől hatályos oltási rend Életkor Oltás 0-6 hét BCG 2 hónap DTPa+Hib+IPV 3 hónap DTPa+Hib+IPV 4 hónap DTPa+Hib+IPV

Részletesebben

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet

Részletesebben

Véralvadás. Oláh Tamás. (Harmati Gábor, Szigeti Gyula és Ruzsnavszky Olga ábrái alapján) DE OEC Élettani Intézet

Véralvadás. Oláh Tamás. (Harmati Gábor, Szigeti Gyula és Ruzsnavszky Olga ábrái alapján) DE OEC Élettani Intézet Véralvadás Oláh Tamás (Harmati Gábor, Szigeti Gyula és Ruzsnavszky Olga ábrái alapján) DE OEC Élettani Intézet A véralvadás egyensúlyi folyamat Ép ér A vér folyékony Fibrinolitikus folyamatok Sérült ér

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Daganat immunterápia molekuláris markereinek tanulmányozása biofizikai módszerekkel. Áramlási és képalkotó citometria

Daganat immunterápia molekuláris markereinek tanulmányozása biofizikai módszerekkel. Áramlási és képalkotó citometria Daganat immunterápia molekuláris markereinek tanulmányozása biofizikai módszerekkel. Áramlási és képalkotó citometria Szöllősi János, Vereb György Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Orvos- és Egészségtudományi

Részletesebben

Emberi természetes ölősejtek (NK) genomikája és működése

Emberi természetes ölősejtek (NK) genomikája és működése Emberi természetes ölősejtek (NK) genomikája és működése Összefoglalás Benczúr Miklós egyetemi tanár, Országos Vérellátó Központ, Budapest benczur@kkk.org.hu ben vizsgálható. Munkánkban összefoglaljuk

Részletesebben

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy

Részletesebben

Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai

Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése Kereskedelmi forgalomban kapható készülékek 1 Fogalmak

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

EVOLÚCIÓ, AZ EMBER EVOLÚCIÓJA Szathmáry Eörs

EVOLÚCIÓ, AZ EMBER EVOLÚCIÓJA Szathmáry Eörs 1 EVOLÚCIÓ, AZ EMBER EVOLÚCIÓJA Szathmáry Eörs Az evolúció biológiai indíttatású értelmezése a replikátorok populációjában lezajló, generációkon átívelő folyamatot jelenti, melynek során a replikátorokat

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 240 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 240 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU0000072T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 2 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 81010 (22) A bejelentés napja: 04.

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,

Részletesebben

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,

Részletesebben

A metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu)

A metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) A metabolikus szindróma genetikai háttere Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) Definíció WHO, 1999 EGIR, 1999 ATP III, 2001 Ha három vagy több komponens jelen van a betegben: Vérnyomás: > 135/85

Részletesebben

Az ophthalmopathia autoimmun kórfolyamatára utaló tényezôk Bizonyított: A celluláris és humorális autoimmun folyamatok szerepe.

Az ophthalmopathia autoimmun kórfolyamatára utaló tényezôk Bizonyított: A celluláris és humorális autoimmun folyamatok szerepe. Az ophthalmopathia autoimmun kórfolyamatára utaló tényezôk Bizonyított: A celluláris és humorális autoimmun folyamatok szerepe. szemizom, retrobulbaris kötôszövet, könnymirigy elleni autoantitestek exophthalmogen

Részletesebben

Molekuláris Medicina

Molekuláris Medicina Molekuláris Medicina Molekuláris Medicina Őssejt terápia Génterápia Tumor terápia Immunterápia Egyéb terápiák Vakcinák Genetikai diagnosztika Orvosi genomika Terápiák Diagnosztikák Orvostudomány: régi

Részletesebben

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése 3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése Örökítő anyag: DNS A DNS-lánc antiparallel irányultságú kettős hélixet alkot 2 lánc egymással ellentétes iráyban egymással összecsavarodva fut végig. Hélixek

Részletesebben

Tumorimmunológia. Zöld Éva. DEOEC, Belgyógyászati Intézet Klinikai Immunológiai Tanszék

Tumorimmunológia. Zöld Éva. DEOEC, Belgyógyászati Intézet Klinikai Immunológiai Tanszék Tumorimmunológia Zöld Éva DEOEC, Belgyógyászati Intézet Klinikai Immunológiai Tanszék Mi a daganat? A sejtszaporodás és pusztulás egyensúlyának felborulása, genetikai és epigenetikai okokból génhibák kialakulása,

Részletesebben

VÍRUSOK-II. A vírusok rendszere. IV. Rendszerezés - VÍRUS CSALÁDOK. Baltimore osztályok. I. dsdns. DNS vírusok Poxvírusok. II. ssdns. III.

VÍRUSOK-II. A vírusok rendszere. IV. Rendszerezés - VÍRUS CSALÁDOK. Baltimore osztályok. I. dsdns. DNS vírusok Poxvírusok. II. ssdns. III. A vírusok rendszere IV. Rendszerezés - VÍRUS CSALÁDOK Baltimore osztályok Herpeszvírusok I. dsdns Adenovírusok Papillomavírusok DNS vírusok Poxvírusok II. ssdns III. dsrns Parvovírusok Reovírusok 1 RNS

Részletesebben

Magyar Tudomány. IMMUNOLÓGIA Vendégszerkesztõ: GERGELY JÁNOS

Magyar Tudomány. IMMUNOLÓGIA Vendégszerkesztõ: GERGELY JÁNOS Magyar Tudomány IMMUNOLÓGIA Vendégszerkesztõ: GERGELY JÁNOS 2003 4 415 Magyar Tudomány 2003/4 A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FOLYÓIRATA. ALAPÍTÁS ÉVE: 1840 CIX. kötet Új folyam, XLVIII. kötet, 2003/4. szám

Részletesebben

Antitest-mediált encephalitisek

Antitest-mediált encephalitisek Antitest-mediált encephalitisek Dr. Simó Magdolna Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika II.Terápiás Aferezis Konferencia 2013. szeptember 27. Autoimmun encephalopathiák Antitestek neuron ill. glia sejtfelszíni

Részletesebben

A D VITAMIN VIZSGÁLATA NEM DIFFERENCIÁLT COLLAGENOSISBAN

A D VITAMIN VIZSGÁLATA NEM DIFFERENCIÁLT COLLAGENOSISBAN Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés A D VITAMIN VIZSGÁLATA NEM DIFFERENCIÁLT COLLAGENOSISBAN DR. ZÖLD ÉVA Témavezető: Prof. Dr. Bodolay Edit DEBRECENI EGYETEM PETRÁNYI GYULA KLINIKAI IMMUNOLÓGIAI ÉS ALLERGOLÓGIAI

Részletesebben

Beszámoló a XXIV. WPSA kongresszus állategészségügyi témájú előadásairól. Dr. Kőrösi László

Beszámoló a XXIV. WPSA kongresszus állategészségügyi témájú előadásairól. Dr. Kőrösi László Beszámoló a XXIV. WPSA kongresszus állategészségügyi témájú előadásairól Dr. Kőrösi László Baromfi állategészségügyi előadások Baromfi egészségügy és járványvédelem blokk minden nap Általános járványvédelmi

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02. ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Részletesebben

Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék

Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizika Intézet 2011. február 22. Transzmissziós elektronmikroszkópos felvétel egy Heliozoa axopódiumának

Részletesebben

Sejtek öregedése és apoptózis

Sejtek öregedése és apoptózis Sejtek öregedése és apoptózis Láng Orsolya Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Külső hatások Belső hatások A sejt válasza Szignál molekulák Szignál molekulák hiány hiánya vagy

Részletesebben

Doktori értekezés tézisei. A komplementrendszer szerepe EAE-ben (Experimental Autoimmune Encephalomyelitis), a sclerosis multiplex egérmodelljében

Doktori értekezés tézisei. A komplementrendszer szerepe EAE-ben (Experimental Autoimmune Encephalomyelitis), a sclerosis multiplex egérmodelljében Doktori értekezés tézisei A komplementrendszer szerepe EAE-ben (Experimental Autoimmune Encephalomyelitis), a sclerosis multiplex egérmodelljében Készítette: Terényi Nóra Témavezető: Prof. Erdei Anna Biológia

Részletesebben

Gyógyításra váró pulmonológiai betegségek

Gyógyításra váró pulmonológiai betegségek Gyógyításra váró pulmonológiai betegségek Herjavecz Irén Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet 2009.április 20. Népbetegségek a pulmonológiában Epidemiológiai és morbiditási súlyukat tekintve a

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 17. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

Fenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten tartásához szükséges: elimináció visszapótlása!

Fenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten tartásához szükséges: elimináció visszapótlása! Farmakokinetika Tárgya: A gyógyszerhatás időbeni alakulásának vizsgálata. Meghatározható: a gyógyszer adagja a gyógyszerhatás erőssége a hatás időtartama az adagolás rendje Dosis efficans: terápiás dózis

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

Transzgénikus állatok előállítása

Transzgénikus állatok előállítása Transzgénikus állatok előállítása A biotechnológia alapjai Pomázi Andrea Mezőgazdasági biotechnológia A gazdasági állatok és növények nemesítése új biotechnológiai eljárások felhasználásával. Cél: jobb

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

A nyelv genetikai háttere

A nyelv genetikai háttere A nyelv genetikai háttere Szalontai Ádám ELTE Elméleti Nyelvészeti Doktori Program MTA Nyelvtudományi Intézet 2014. április 29. 1 / 41 Az előadás menete Genetikai bevezető Gének és nyelv elmélet KE család

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

Esztétikai vonal PROFESSZIONÁLIS TERMÉKEK. Linea di prodotti dermocosmetici

Esztétikai vonal PROFESSZIONÁLIS TERMÉKEK. Linea di prodotti dermocosmetici Esztétikai vonal PROFESSZIONÁLIS TERMÉKEK KLASSZIKUS MEGKÖZELÍTÉS: BOTOX injekciók Botox a márkaneve a Clostridium botulinum baktérium által termelt toxinnak. Az izom, amelybe befecskendezik nem tud összehúzódni,

Részletesebben

Magyar Tudomány. immungenomika Vendégszerkesztõ: Falus András 50 éves a CERN Beszámoló az MTA 2005. évi közgyûlésérõl

Magyar Tudomány. immungenomika Vendégszerkesztõ: Falus András 50 éves a CERN Beszámoló az MTA 2005. évi közgyûlésérõl Magyar Tudomány immungenomika Vendégszerkesztõ: Falus András 50 éves a CERN Beszámoló az MTA 2005. évi közgyûlésérõl 2005 6 639 Magyar Tudomány 2005/6 A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás

Részletesebben

A HIV-fertőzés rendszerben

A HIV-fertőzés rendszerben A HIV-fertőzés rendszerben Modellezés a molekuláktól az emberig Müller Viktor MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport http://ramet.elte.hu/~viktor Mire megyünk labor nélkül? +

Részletesebben

Genetika előadás. Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro

Genetika előadás. Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro Genetika előadás Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro Genetika = Az öröklés törvényeinek megismerése 1. Molekuláris genetika: sejt és molekuláris szint 2. Klasszikus genetika: egyedi szint

Részletesebben

Válasz Prof. Dr. Sipka Sándor bírálatára. Doktori értekezés címe: The role of molecular genetics in exploring the pathogenesis of multiple sclerosis

Válasz Prof. Dr. Sipka Sándor bírálatára. Doktori értekezés címe: The role of molecular genetics in exploring the pathogenesis of multiple sclerosis Válasz Prof. Dr. Sipka Sándor bírálatára Doktori értekezés címe: The role of molecular genetics in exploring the pathogenesis of multiple sclerosis Mindenek előtt szeretném megköszönni Professzor Úrnak

Részletesebben

Összefoglalás Az eukarióta sejtek mennyiségileg legjelentősebb lebontó (katabolikus) folyamata az autofágia

Összefoglalás Az eukarióta sejtek mennyiségileg legjelentősebb lebontó (katabolikus) folyamata az autofágia AUTOFÁGIA (SEJTES DEGRADÁCIÓ) Vellai Tibor Összefoglalás Az eukarióta sejtek mennyiségileg legjelentősebb lebontó (katabolikus) folyamata az autofágia ( sejtes önemésztés ), amely során a citoplazma egy

Részletesebben

Lakossági ózongenerátorok

Lakossági ózongenerátorok Lakossági ózongenerátorok AQUTOS ózonos-víz előállító mikrogenerátor. A legkompaktabb ózongenerátor. A generátort könnyen, szerszám nélkül lehet a vízhálózathoz csatlakoztatni, használata, működtetése

Részletesebben

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, excretum: végtermék, ami kiürül. A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat

Részletesebben

MUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.

MUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. MUTÁCIÓK A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. Pontmutáció: A kromoszóma egy génjében pár nukleotidnál következik be változás.

Részletesebben

A Hardy-Weinberg egyensúly. 2. gyakorlat

A Hardy-Weinberg egyensúly. 2. gyakorlat A Hardy-Weinberg egyensúly 2. gyakorlat A Hardy-Weinberg egyensúly feltételei: nincs szelekció nincs migráció nagy populációméret (nincs sodródás) nincs mutáció pánmixis van allélgyakoriság azonos hímekben

Részletesebben

Őssejtek és hemopoiézis 1/23

Őssejtek és hemopoiézis 1/23 Őssejtek és hemopoiézis 1/23 Sejtsorsok Sejtosztódás Sejt differenciáció sejtvonulatok szövetek (több sejtvonulat) Sejt pusztulás Sejtvonulat az őssejtek és azok utódai egy adott szöveti sejt differenciációja

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. Élelmiszerrel terjedő vírusok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Élelmiszerekkel terjedő vírusok A vírusok sejtparaziták, csak élő sejtekben képesek szaporodni.

Részletesebben

Biomolekulák kémiai manipulációja

Biomolekulák kémiai manipulációja Biomolekulák kémiai manipulációja Bioortogonális reakciók Bio: biológiai rendszerekkel kompatibilis, ortogonális: kizárólag egymással reagáló funkciókat alkalmaz, melyek nem lépnek keresztreakcióba különböző

Részletesebben

KUTATÁSI TÉMAJAVASLAT ITC hallgatónak jelentkezők számára ROP GTPÁZOK ÁLTAL KÖZVETÍTETT JELÁTVITEL NÖVÉNYEKBEN

KUTATÁSI TÉMAJAVASLAT ITC hallgatónak jelentkezők számára ROP GTPÁZOK ÁLTAL KÖZVETÍTETT JELÁTVITEL NÖVÉNYEKBEN KUTATÁSI TÉMAJAVASLAT ITC hallgatónak jelentkezők számára témavezető: MÉNESI Dalma, M.Sc. intézet: Növénybiológiai Intézet e-mail cím: menesi.dalma@brc.mta.hu CV: http://www.szbk.hu/file/cv/plant_menesi_dalma_hu.pdf

Részletesebben