Immunbiológia - II. 2. Immunbiológia II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Immunbiológia - II. 2. Immunbiológia II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK"

Átírás

1 II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK 2. Immunbiológia Immunbiológia - II Hasonlóan az antitest válaszhoz, a T sejtek által közvetített immunválasz szintén antigén-specifikus. A T sejtválasz két fontos szempontból különbözik a B sejtekétől. (A) A T sejtek csak akkor aktiválódnak (az antigének által), ha azokat antigén prezentáló sejtek (APC, antigen presenting cell; általában dendritikus sejtek) mutatják be a felszínükön a perifériás nyirokszervekben. A T sejtek ugyanis az antigéneket más formában ismerik fel, mint a B sejtek: míg a B sejtek módosítatlan antigéneket ismernek fel, addig a T sejtek antigén fragmenseket, melyek az APC-ben részlegesen megemésztődnek. Az antigén fragmensek speciális fehérjékhez, - az MHC (major histocompatibility complex) fehérjékhez kötődnek, s együtt kerülnek ki az APC-k felszínére, ahol a T sejtek felismerik őket. Megjegyzés: az emberi MHC proteineket HLA (human leukocyte antigen, human fehérvérsejt antigén) rendszernek nevezik. (B) A másik lényeges különbség a két rendszer között az, hogy az aktivált effektor sejtek közeli hatásúak (vagy a másodlagos nyirokszervekben, vagy a fertőzés helyszínén), míg a B sejtek által kiválasztott antitestek távoli hatásúak. A T sejtek 3 osztályát különböztetjük meg: (1) citotoxikus T sejtek, helper T sejtek és szabályozó (szupresszor) T sejtek. Az effektor citotoxikus T sejt közvetlenül megöli a vírus, vagy más intracelluláris patogén által fertőzött sejtet (pontosabban apoptózisra kényszeríti). (2) Az effektor helper (segítő) T sejtek más sejtek (makrofágok, dendritikus sejtek, b sejtek, citotoxikus T sejtek) válaszreakcióját serkentik. (3) Az effektor szabályozó sejtek gátolják más sejtek működését, különösen az önreaktív T sejtekét. DIA 1 A T sejt receptorok (TCR-ek) antitest-szerű heterodimerek A T sejtek az antigéneket a T sejt receptoraik (TCR, T cell receptor) által ismerik fel. A TCR-ek hasonlóak az antitestekhez, de csak membrán-kötött formában léteznek. A TCR-ek két, diszulfid híd által összekapcsolt, fehérjeláncból állnak. Mindkét lánc 2 Ig-szerű domént tartalmaz, az egyik variábilis (V) a másik konstans (C), s van még egy transzmembrán szegmensük is. A TCR úgy néz ki, mint az Y alakú antitest egyik ága, mivel nem található meg a nehéz láncnak megfelelő komponens. Az antitestek homodimerek, míg a TCR-ek heterodimer szerkezetűek, egy és egy láncból állnak. Az embernél a két szálat kódoló gének más kromoszómán helyezkednek el ( : 14. kromoszóma; : 7. kromoszóma). A lánc V, D és J szegmensekből áll, míg az csak V és J szegmensekből. A szegmensek hely-specifikus rekombinációval kapcsolódnak össze a T sejtek érése során a tímuszban. A T sejtek, egy kivételével, ugyanazt a mechanizmust használják a TCR-ek sokféleségének kialakítására, mint a B sejtek az antitestekére. A T sejtek ugyanazokat a RAG proteineket használják, de nem rendelkeznek a szomatikus hiper-mutáció mechanizmusával. Ebből következően, a TCR-ek affinitása az antigénekhez alacsonyabb fokú, mint az antitesteké. A legnagyobb affinitással rendelkező T sejtek az antigénekkel való kapcsolódás hatására memóriasejtekké alakulnak át. A T sejtek 5-10%-a és alegységek helyett, és δ alegységekből áll. Hasonlóan a B sejtek antigén receptoraihoz, a TCR-ek számos membrán fehérjével állnak szoros kapcsolatban, melyek fő funkciója a jelutak indukálása. 1 DIA 2 A dendritikus sejtek 2 funkciója (1) A T sejtek aktivációja A naiv citotoxikus és helper T sejtek aktivációt igényelnek a szaporodásukhoz és az effektor sejtekké való differenciálódásukhoz. Az aktiváció a perifériás nyirokszervekben történik, a dendritikus sejtek által bemutatott antigén-mhc protein komplexek és egyéb ko-stimuláns fehérjék hatására. A dendritikus sejtek a professzionális APC-k legfontosabbika, legalábbis az antigén prezentációban. A memória T sejtek más típusú APC-k (makrofágok és B sejtek) hatására is aktiválódhatnak. A dendritikus sejtek endocitózis útján bekebelezik a patogéneket, vagy azok termékeit. Ha ez nem egy nyirokszervben történik meg, akkor a dendritikus sejtek a nyirok által a nyirokcsomókba szállítódnak. A patogénnel való találkozás aktiválja a dendritikus sejtek mintázatfelismerő receptorait, s stimulálja a dendritikus sejt érését, ami által az egy professzionális antigén prezentáló sejtté válik. A

2 dendritikus sejteket a szöveti sérülés aktiválja. Sérülés esetén a sejtek nekrózis útján pusztulnak el, s a belőlük kiszabaduló hősokk fehérjék végzik az aktivációt. Az aktivált dendritikus sejtek háromféle molekulát mutatnak be a felszínükön, melyek fontosak a T sejtek aktivációban (effektor vagy memóriasejtekké való differenciálódás). (1) MHC proteinek, melyek az idegen antigéneket (peptid) mutatják be a TCR számára; (2) ko-stimulációs proteinek, melyek a T sejteken lévő saját receptoraikhoz kapcsolódnak; és (3) sejt adhéziós molekulák, amelyek segítik a T sejtekhez való kapcsolódást. Az aktivált dendritikus sejtek citokineket választanak ki, melyek hatással vannak T sejtek diferenciációjára és vándorlására. (2) A T sejtek toleranciája A nem-aktivált dendritikus sejteknek van egy nagyon fontos funkciója: segítenek az önreaktív T sejteket a saját antigénekkel szemben toleránssá tenni, legalább kétféle módon: (a) apoptózist indukálásával, vagy (b) a szabályozó T sejtek aktiválásával (ez a sejt végzi a többi T sejt gátlását). DIA 3 A citotoxikus T sejtek 2 módszere a célsejtek öngyilkosságra való késztetésére A citotoxikus T sejtek a gerinceseket védik az intracelluláris patogénektől (vírusok, néhány baktérium). A sejt belseje ugyanis nem hozzáférhető az antitestek számára. A citotoxikus T sejtek rendszerint még azelőtt elpusztítják a fertőzött sejteket, mielőtt a kórokozók el kezdtek volna szaporodni. A citotoxikus T sejteket az APC-k által bemutatott antigének aktiválják. Az aktiváció első lépéseként, a citotoxikus T sejtek TCRei felismerik az antigén-mhc komplexet. Ezt követően, a T sejtek átalakítják a citoszkeletonukat, s fókuszálják a gyilkoló apparátusukat a sejtmembránon. Ez annyit jelent, hogy a TCR-ek maguk köré gyűjtik a különféle ko-receptorokat, adhéziós molekulákat és jelfehérjéket. Ez a célfelület a célsejttel való immunológiai szinapszis kialakításához fog szolgálni. A citotoxikus T sejtek kétféle stratégiával pusztítják el a célsejteket. Mindkét stratégia az apoptózis indukálásán alapul. (1) A perforin-függő ölés a perforin nevű pórus-képző fehérje kibocsátásán alapul (megjegyzés: a perforin homológ a C9-es komplement komponenssel). A perforinok szekretoros hólyagocskákban tárolódnak, s endocitózissal ürülnek a célsejttel való kontakt régióban. A perforin molekulák polimerizálódnak a célsejt membránjában, s így transzmembrán csatornákat képeznek. A szekretoros hólyagocskák tartalmaznak szerin proteázokat is, melyek a perforin csatornákon át bejutnak a célsejt citoplazmájába. Az egyik ilyen proteáz a granzim B, amely a pro-apoptotikus Bid proteint aktiválja, úgy hogy levág abból egy peptid darabot. Az így keletkezett tbid aktivizálja a Bax/Bac pro-apototikus fehérjéket, amelyek, az aggregációjukat követően, a citokróm C mitokondriumból való kiszabadulását eredményezik, ami az ismert módon beindítja az apoptózis kaszpáz kaszkádját (a részleteket illetően ld. apoptózis előadás). Megjegyzés: Az ugyanezt a módszert használó, de TCR-eket nem kifejező sejtek a természetes ölő (NK, natural killer) sejtek. Az intracelluláris kórokozók minden lehetséges módon gátolni próbálják a gazdasejt immunrendszer felé küldött jelzéseit. Többek között, az antigén prezentációt is gyakran gátolják. Erre a szituációra alkalmasak az NK sejtek, amelyek egy más, eddig még nem feltárt, mechanizmus révén ismerik fel a fertőzött (vagy tumoros) sejteket. (2) A Fas-függő ölés képviseli a másik stratégiát, melynek lényege az, hogy a citotoxikus T sejtek kifejezik a homotrimer szerkezetű Fas ligandot, amely, hozzákapcsolódván a Fas halál receptorhoz, aktivizálja a pro-kaszpáz 8 molekulát (peptid hasítással), amely egy kaszpáz kaszkád iniciálása révén, apoptózist indukál a célsejtben. 2 DIA 4 A helper T sejtek segítenek az öröklött és az adaptív immunrendszer sejtjeinek aktiválásában A helper T sejteket az APC sejtek aktiválják (antigén bemutatásával), amelyek ezt követően, részt vesznek mind az extracelluláris (B sejtek serkentése révén), mind az intracelluláris (makrofágok és citotoxikus T sejtek aktiválása révén) kórokozók elleni védelemben. Továbbá, a helper T sejtek a dendritikus sejteket aktív állapotban tartják. A helper T sejtek a hatásukat kétféleképen fejtik ki: egyrészt, ko-stimuláns citokineket választanak ki, másrészt, ko-stimuláns fehérjéket mutatnak be a felszínükön. A naiv helper T sejtek két irányban differenciálódhatnak, melynek eredményeként T H1 vagy T H2 effektor sejtek jönnek létre. (1) A T H1 sejtek elsősorban az intracelluláris immunitásban vesznek részt,

3 a makrofágok és a citotoxikus T sejtek aktiválásával; míg (2) a T H2 sejtek főként az extracelluláris kórokozók ellen védenek, a B sejtek aktiválása révén. A szabályozó T sejtek gátolják más T sejtek aktivitását Néhány esetben a naiv helper T sejtek nem effektor helper T sejtekké, hanem szabályozó T sejtekké alakulnak, melyek egy különálló osztályt képeznek a T sejteken belül. Ezek a sejtek alapvetően fontos szerepet játszanak az immuntoleranciában, azáltal, hogy gátolják az önreaktív effektor helper és citotoxikus sejteket. E sejteknek szintén fontos szerepük van a gyulladásos folyamatok kordában tartásában és a túlzott gyulladás megakadályozásában. Tehát, általánosan fogalmazva, a szabályozó T sejtek funkciója az adaptív immunrendszer szövetkárosító hatásainak gátlása. DIA 5 Az antigén-mhc komplex felismerése T sejtek által Mind a citotoxikus T sejteket és a helper T sejteket az APC sejtek (dendritikus sejt, a naiv T sejtek esetében) aktiválják a felszínükön bemutatott antigén-mhc komplex révén a perifériás nyiroksejtekben. Az MHC fehérjék megkötik a protein fragmenseket, s magukkal viszik a sejtfelszínre, ahol bemutatják ezeket a T sejteknek. Az aktivációt követően, az effektor T sejt képes felismerni ugyanezt az antigén-mhc komplexet annak a sejtnek a felszínén, amire hatnak (B sejt, citotoxikus T sejt, vagy fertőzött makrofág egy helper T sejt esetében, vagy bármilyen fertőzött gazdasejt a citotoxikus T sejt esetében). Az MHC proteineket az MHC gének kódolják, melyek az embernél a 6. kromoszómán helyezkednek el. Az MHC proteinek két nagy osztályt alkotnak, melyeknek tagjai mind szerkezetileg, mind funkcionálisan különböznek egymástól. Az MHC-I fehérjék minden sejtben jelen vannak, s az idegen peptideket főként a citotoxikus T sejtek számára mutatják be. Az MHC-II fehérjék csupán az APC sejtekben (dentritikus sejtek, B sejtek, makrofágok, stb.) képződnek (az APC sejtek kifejeznek MHC-I-et is), s feladatuk az antigének helper és szabályozó T sejteknek való bemutatása. DIA 6, 7 A két MHC protein osztály tagjainak szerkezete, bizonyos fokig, hasonló egymáshoz. Mindkettő heterodimer szerkezetű transzmembrán fehérje, extracelluláris N-terminál doménekkel. (1) Az MHC-II proteinek két alegységből állnak: egy transzmembrán láncból ( lánc), amit az MHC-I gének egyike kódol, és egy kis extacelluláris peptidből, amelyet 2-mikroglobulinnak nevezünk. Ez utóbbi molekula nem lóg bele a sejtmembránba, s egy olyan gén kódolja, amely nem az MHC klaszterben helyezkedik el. Az lánc 3 extracelluláris domént ( 1, 2, 3) képez, az 3 domén pedig a 2- mikroglobulinnal kapcsolódik (mindkettő hasonlít a konstans Ig doménekre). (2) Az MHC-II proteinek szintén heterodimer szerkezetűek, de mindkét alegységük átéri a sejtmembránt, s az MHC gén klaszterben található mindkettőjük génje. Az MHC-II molekulák két Ig-szerű konzervált doménnel ( 2 és 2) és két változékony N terminális doménnel rendelkeznek. Az Ig-szerű domének jelenléte az antitestekkel (és TCR-ekkel) való közös evolúciós gyökerekre utal. Az MHC-I proteinek 6 különféle típusúak lehetnek (3 anyai, 3 apai), míg az MHC-II, a különböző génkombinációk miatt, több. Az MHC gén klaszter a 6. kromoszómán helyezkedik el, 140 génből áll, melyek kb. fele immunológiai funkcióval rendelkezik. 3 DIA 8 Az MHC protein egy peptidet köt meg, s egy T sejt recetorral kapcsolódik (1) Az MHC-I fehérje egyetlen peptid-kötő hellyel rendelkezik, amely egy 8-10 aminosavból álló peptidet képes megkötni. Néhány aminosav oldallánc az MHC protein variábilis aminosavaihoz kapcsolódik, míg más oldalláncok a citotoxikus T sejtek TCR-éhez. Egy egyed csupán néhány MHC fehérje típust képes előállítani, amelyeknek azonban képesnek lenniük bármilyen idegen fehérje szegmenst bemutatni a T sejtek számára. Röntgenkrisztallográfiai vizsgálatok derítettek fényt arra, hogy hogyan képes az MHC protein az ehhez a feladathoz szükséges szerkezetet biztosítani. Az MHC-I fehérje nem variábilis része az idegen peptid nem-specifikus vázát ismerik fel, míg az MHC-I protein variábilis régiója az idegen peptid aminosav-specifikus oldalláncaihoz kapcsolódnak, s így az MHC-I molekulák egyes allélikus formái rengeteg különböző peptid szekvenciát képesek felismerni, igaz, nem túl specifikusan. Mivel, az egyének különböznek az MHC allélokban, ezért ugyanazt az idegen peptidet

4 mindenki egyéni módon ismeri fel meg az MHC fehérjéivel. Megjegyzés: az MHC-I protein csak 6 féle lehet egy egyénben, de az egyének között nagy a változékonyság a molekula variábilis aminosavaiban. (2) Az MHC-II fehérjék térszerkezete nagyon hasonlít az I-es típusra, de az antigén-kötő helye aminosav hosszúságú peptideket is képes megkötni. Egy adott MHC-II allélikus forma jóval heterogénebb peptid szekvenciákat tud megkötni, mint egy MCH-I protein. DIA 9 CD4 és CD8 ko-receptorok az MHC proteinek invariáns részeihez kapcsolódnak A TCR-ek affinitása az MHC-peptid komplexhez eléggé alacsony, ezért járulékos receptorok is szükségesek a folyamathoz. Eltérően TCR-ektől és az MHC proteinektől, a járulékos receptorok nem az idegen antigénhez kapcsolódnak, s ettől a ténytől nem függetlenül, nagyon konzervatív a szerkezetük is. Egy járulékos receptort akkor nevezünk ko-receptornak, ha saját intracelluláris jelek képzésével járul hozzá a T sejtek aktiválásához. A legfontosabb T sejt ko-receptorok a CD4 és CD8 proteinek. Mindkét molekula egyetlen membrán-kötő doménnel és egy Ig-szerű extracelluláris doménnel rendelkezik. Hasonlóan, a TCR-ekhez az MHC proteineket ismeri fel, de eltérően azoktól, az MHC invariáns részéhez kapcsolódnak, távol a peptid-kötő helytől (a TCR-ek az antigénhez is kapcsolódnak!). A CD4 a helper és a szabályozó T sejtekben fejeződik ki, s az MHC-II proteinekhez kapcsolódik, míg a CD8 a citotoxikus T sejtekben expresszálódik, és az MHC-I fehérjékhez kapcsolódik. A ko-receptorok funkciója ebből a tényből egyszerűen levezethető. A két ko-receptor citoplazmás farka egy tirozin kináz enzimmel asszociált, amely egy sor intracelluláris jelfehérjét foszforilál. Ironikus módon, a HIV a CD4 molekulákat (+ kemokin receptorokat) használ a helper T sejtekbe való bejutáshoz. Az AIDS pácienseket a HIV rendszerint nem közvetlenül betegíti meg, hanem a helper T sejtek elpusztításával, amely védtelenné teszi a szervezetet más patogénekkel szemben. A HIV a makrofágokba is a CD4 és a kemokin receptorok segítségével jut be. DIA 10 A virális antigének prezentációja a citotoxikus T sejtek számára - az MHC-I rendszer A belső vírus proteinek a sejtek citoplazmájában képződnek (a köpeny fehérjék a bejutáskor a membránban maradnak), s lebontásuk a proteaszómákban történik. A kérdés az, hogy az így keletkezett virális peptid fragmensek hogyan kerülnek kapcsolatba az MHC-I proteinek peptid-kötő régiójával az ER lumenben. Ezt a feladatot egy ABC transzporter végzi, amely az ER membránban helyezkedik el, s az ATP energiáját használva pumpálja a peptideket a citoszólból az ER lumenébe. A peptidek ER-be kerülését egy chaperon is segíti. A folyamat részletei illetően ld. DIA. Az ABC transzporter két alegységét kódoló gének, - érdekes módon-, az MHC gén klaszterben helyezkednek el. Sőt, a virális peptideket előállító két proteaszóma alegység gén is ugyanitt van. E jelenség nyilvánvaló magyarázata abban rejlik, hogy azok a gének, amelyek egyidejűleg fejeződnek ki egy adott szituációban, egymás közelében helyezkednek el egy kromoszómán. Egy funkcionálisan kapcsolt génekből álló génhálózatot egyszerűbb úgy aktiválni, ha a tagjai fizikailag közel vannak egymáshoz a DNS-en, mivel, rendszerint ugyanazon transzkripciós faktorok hatása alatt állnak, s egyszerűbb hozzáférhetővé tenni egyetlen kromatin szakaszt, mint többet. A proteaszómákban nyilvánvalóan saját peptid fragmensek is képződnek, melyeket a sejt normális folyamatai termelnek. A normális fehérjepusztulás mellett, a helyzet az, hogy az emlős fehérjék több mint 30%-a hibásan keletkezik, s azonmód le is bomlik a proteaszómákban. A saját peptidek is bepumpálódnak az ER-be, s az MHC-I által a sejtfelszínre szállítódnak. Ezek azonban nem rendelkeznek antigenitással, melynek oka az, hogy azok a citotoxikus T sejtek, amelyeknek fel kellene ismerniük őket már eliminálódtak, inaktiválódtak, vagy gátoltak az immuntolerancia mechanizmusai által. 4 DIA 11 interferon- (IFN ), Amikor az antigének egy citotoxikus T sejtet vagy egy helper T sejtet (T H1 ) aktiválnak, akkor a keletkezett effektor sejt IFN -t kezd el kiválasztani. Ez a dimer szerkezetű citokin fehérje molekula nagymértékben növeli a sejt anti-virális válaszának hatékonyságát. Az IFN kétféle módon hat a vírussal fertőzött sejtekre: (1) blokkolja a vírus replikációját, és (2) serkenti az MHC gén klaszter több génjének a kifejeződését. Ezek a gének a következő fehérjéket kódolják: I MHC proteinek, 2

5 proteaszóma alegység, és 2 ABC transzporter alegység. Tehát, az a genetikai gépezet, amely a citotoxikus T sejtek számára való antigén prezentációhoz szükséges, IFN által koordináltan fejeződik ki. A folyamat végeredménye a megnövekedett fogékonyság a citotoxikus T sejtek hatására, ami maga az apoptózis. DIA 12 A helper T sejtek az MHC-II-vel kapcsolt idegen peptidekre reagálnak Míg az MHC-I rendszer minden sejtben működik, az MHC-II csupán specializált immunsejtekben (antigén prezentáló sejtek; APC-k). Antigén prezentáló sejtek: Professzionális APC-k: dendritikus sejtek, makrofágok, B sejtek Nem-professzionális APC-k: fibroblaszt sejtek, glia sejtek, pankreász -sejtek, vaszkuláris epitél sejtek, stb. Szemben a citotoxikus T sejtekkel, a helper T sejtek nem lépnek közvetlen kölcsönhatásba a fertőzött sejtekkel, ehelyett, a makrofágokat stimulálják, hogy azok hatékonyabban semmisítsék meg az intracelluláris patogéneket. Továbbá, a helper T sejtek segítik a B és citotoxikus sejteket a mikrobiális antigénekre való hatékony reagálásban. A helper sejtek is a patogén mikroorganizmusból származó peptideket ismer fel, az azt bemutató APC felszínén, de nem az MHC-II fehérjéhez kapcsoltan. Azonban, mind a peptid forrása, mind az MHC-t megtaláló útvonal különbözik az előző rendszertől. Míg az MHC-I rendszer esetében az idegen peptid a citoplazmában szintetizált fehérjéből származik, addig az MHC-II rendszer esetében a forrás az endoszóma. A sejtbe való bejutás után, a sejt vagy azonnal darabjaira szedi a behatolót, vagy a mikroba az endoszómában szaporodik. A peptid fragmensek nem kerülnek be az ER-be, hogy találkozzanak az MHC molekulákkal, hanem az MHC-II proteinek szállítódnak az endoszómába, ahol kapcsolódnak az idegen peptidekkel, majd együtt vándorolnak a sejtfelszínre. Az MHC-II protein peptid-kötő régiója könnyen aspecifikus kapcsolatokat létesíthet pl. saját peptid szakaszokkal, s így eltömődhet. Ezt a nemkívánatos eseményt hivatott megakadályozni egy speciális polipeptid, az ún. invariáns lánc, amely az újonnan szintetizálódott MHC-II heterodimerhez kapcsolódik az ER-ben. Az invariáns lánc nem csupán elfedi a peptid kötő régiót, hanem a transz-golgi hálózatból a kései endoszómákba irányítja az MHC-II molekulákat, ahol egy proteáz elhasítja a polipeptidet, s csak egy kis fragmens marad ideiglenesen az MHC-II protein peptid-kötő régiójában. A továbbiakban ez a fragmens kicserélődik az idegen peptidre, majd az MHC-peptid komplex a sejtfelszínre szállítódik, ahol a helper sejtek, specifikus TCR-e segítségével, felismeri azt. 5 Kereszt prezentáció A két MHC rendszer elkülönülése nem abszolút. A dendritikus sejteknek pl. képeseknek kell lenniük a citotoxikus T sejtek aktiválására, hogy azok elpusztítsák a fertőzött sejteket, abban az esetben is, amikor a vírus magát a helper sejtet nem fertőzte meg. Ezt a feladatot a dendritikus sejtek az ún. kereszt-prezentációval érik el, melynek során a fagocitált vírus fragmensek egy részét aktívan a fagoszómával a citoplazmába juttatják, ahol azok a proteaszómában lebontódnak, majd az ER szállítódnak, ahol az MHC-I molekulákkal való kapcsolódást követően a sejtfelszínre kerülnek (ez a tipikus MHC-I útvonal). A dendritikus sejtekben való kereszt-prezentáció nem csak az idegen antigének ellen aktivizálja a citotoxikus T limfocitákat, hanem a ráksejtek tumor antigénjei és az idegen szerv transzplantátumok MHC proteinjei ellen is. Mindkét MHC protein zömében saját antigéneket mutat be a felszínén, pl. a 10 5 től nagyobb számú sejtfelszíni MHC-II molekulák csak egy kis töredéke mutat be idegen peptidet. Akár egyetlen idegen peptid-mhc komplex jelenléte egy dendritikus sejt felszínén elegendő lehet egy helper T sejt aktivációjára. DIA 13 A citotoxikus és helper T sejtek szelekciója A citotoxikus és helper T limfociták egy kétlépéses szelekciós folyamat révén válogatódnak ki. (1) A tímuszban, pozitív szelekció során azok az éretlen T sejtek (timociták), amelyek képesek egy APC által bemutatott saját MHC-idegen peptid komplexet felismerni (a saját MHC-t nem túl nagy affinitással), de érzéketlenek a saját antigénekre, túlélnek és differenciálódnak, míg azok a sejtek, amelyek vagy, - valamilyen ok miatt,- nem termelnek TCR-eket,

6 vagy nem ismerik fel a saját MHC-t, az apoptózis útjára lép. Csakúgy, mint azok a sejtek, amelyek erős affinitással rendelkeznek a saját antitestekre. A tímuszban azok a sejtek, amelyek TCR-e MHC-I proteint ismer fel, citotoxikus T sejtekké válnak, míg az MHC-II-t felismerő sejtek helper vagy szabályozó T sejtek lesznek. A differenciáció előtt a sejtek mind CD4-et, mind CD8-at kifejeznek, később az előbbi sejtekben eltűnik CD8, az utóbbiakban a CD4 ko-receptor. (2) A szelekció második lépése a perifériás nyirokszervekben történik. Itt az idegen peptiddel erős kölcsönhatást kialakító TCR-el rendelkező sejtek szaporodnak el. Az MHC variabilitás evolúciós értelme Mi lehet az oka annak, hogy az MHC gének populációs szintű variabilitása jóval nagyobb az egyéb gének változékonyságánál? A kórokozókra erős szelekciós nyomás hat, antigénjeik olyan megváltoztatására, hogy azt ne ismerje fel a gazda MHC rendszere. Mivel, szemben az antitestekkel, az MHC variabilitása egy egyénen belül alacsony, egy populációs szintű változékonyság hatékony ellenszere lehet a folyamatosan megújuló patogének elleni küzdelemben. Az új (megváltozott antigéneket kifejező) kórokozók egyrészt nehezebben tudnak terjedni, ha a populációban az egyedek egy része védett ellenük, másrészt, egy faj populációs szinten is küzd az új kórokozóval, mégpedig úgy, hogy a populáció genetikai összetétele (gene pool) is megváltozik (nagyobb lesz a hatékonyabb MHC-t kódoló gének aránya). HELPER T SEJTEK ÉS LIMFOCITA AKTIVÁCIÓ A helper T sejtek az adaptív immunrendszer legfontosabb T sejtjei, mivel szükségesek szinte minden adaptív immunválaszhoz. Ők aktiválják a B sejteket, hogy antitesteket termeljenek, a makrofágokat, hogy semmisítsék meg a kórokozót, a citotoxikus T sejteket, hogy apoptózisra késztessék a fertőzött sejteket, és a dendritikus sejteket, hogy hatékonyabban aktiválják a naiv citotoxikus T sejteket. Az AIDS páciensek esete azt mutatja, hogy helper T sejtek nélkül nem tudjuk megvédeni magunkat még az egyébként ártalmatlan kórokozókkal szemben sem. A helper sejteket is aktiválni kell azonban ahhoz, hogy effektor sejtekké váljanak. A naiv helper sejtek a dendritikus sejtek felszínén aktiválódnak, a dendritikus sejtek maguk pedig az öröklött immunrendszer patogének általi mozgósítása során aktiválódnak. 6

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

A T sejt receptor (TCR) heterodimer Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus

Részletesebben

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α. Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:

Részletesebben

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az

Részletesebben

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális

Részletesebben

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán

Részletesebben

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett

Részletesebben

Az immunrendszer szerepe

Az immunrendszer szerepe Immunbiológia I Az immunrendszer szerepe 1 Védekezés: (1) Patogén szervezetek ellen (vírusok, baktériumok, gombák, egysejtűek, férgek) (2) Tumor sejtekellen ellen Hibás működés: Autoimmun betegségek (pl.

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok

Részletesebben

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 6. előadás Humorális és celluláris immunválasz A humorális (B sejtes) immunválasz lépései Antigén felismerés B sejt aktiváció: proliferáció, differenciálódás

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában

Részletesebben

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett

Részletesebben

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja

Részletesebben

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

A szervezet védekező rendszere

A szervezet védekező rendszere A szervezet védekező rendszere Passzív: Mechanikai: Bőr, könny, nyál, Nyálkahártya: nyálka, csillók Kémiai: Bőr, könny, nyál: keratin, olajsav, lizozim; izzadság, gyomornedv: savas ph Biológiai: Természetes

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

4. A humorális immunválasz október 12.

4. A humorális immunválasz október 12. 4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező

Részletesebben

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok. Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok. Az immunválasz kezdeti lépései: fehérvérsejt migráció, gyulladás, korai T sejt aktiváció, citokinek. T sejt receptor komplex ITAMs

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Immunológia alapjai 7-8. előadás Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Koreceptorok és adhéziós molekulák. Cytokinek, chemokinek és receptoraik. A sejt-sejt kapcsolatok mediátorai: cross-talk - Szolubilis

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése 1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Vér alakos elemei: 1mm3 vérben: 4-5 millió vörövértest 6000-9000 fehérvérssejt 200-400 ezer thrombocyta(vérlemezke) Fehérvérsejtek: agranulocyták:

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok

Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok Markerek A sejthártya aszimmetrikus: extracellulárisan oligoszacharidokban gazdag (glikoprotein és glikolipid oldalláncai révén) Sejteket jelölő anyagok markerek

Részletesebben

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Előzetes ismeretek: a sejt felépítése sejtalkotók szerepe a sejtmembrán szerkezete sejtfelszíni molekulák szerepe (marker-receptor) fehérjeszintézis alapja, folyamata Megjegyzés:

Részletesebben

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:

Részletesebben

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita

Részletesebben

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az

Részletesebben

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi

Részletesebben

Immunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter

Immunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter Immunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter MHC A saját és idegen antigének a gazdaszervezet specializált

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció

Részletesebben

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita

Részletesebben

Immunitás és evolúció

Immunitás és evolúció Immunitás és evolúció (r)evolúció az immunrendszerben Az immunrendszer evolúciója Müller Viktor ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék http://ramet.elte.hu/~viktor Az immunitás

Részletesebben

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges

Részletesebben

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok A test őrei 1. Az immunrendszer működése Az individualitás legjobban az immunitásban mutatkozik meg. Feladatai: - a saját és idegen elkülönítése, felismerése -

Részletesebben

Immunbiológia I. 1. Immunbiológia 0. BEVEZETÉS

Immunbiológia I. 1. Immunbiológia 0. BEVEZETÉS Immunbiológia I 0. BEVEZETÉS DIA 1 Az élőlények szervezete folyamatosan ki van téve a kórokozók támadásainak. Az immunrendszer fő funkciója e kórokozók elleni védekezés. Ezt a feladatot úgy kell elvégeznie,

Részletesebben

Az angliai csata hozadéka

Az angliai csata hozadéka Kozma és Demjén Az angliai csata hozadéka A laboratóriumi egér eredete japán és angol fancy mouse breeders Lathrop kolóniája 1902-től Castle- ( Harward ) nak szállít Little cégei és listája ( DBA ) 1909:

Részletesebben

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett

Részletesebben

A preventív vakcináció lényege :

A preventív vakcináció lényege : Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív

Részletesebben

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4 A Név: Csoportszám: EGYSZERŰ VÁLASZTÁS 1. Mi atlr-5 legfontosabb ligandja? A endospóra B flagellin C poliszacharid tok D DNS E pilus 2. Mi alkotja az ellenanyag antigénkötő helyét? A a H és L láncok konstans

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,

Részletesebben

1b. Fehérje transzport

1b. Fehérje transzport 1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros

Részletesebben

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs

Részletesebben

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges

Részletesebben

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Dr. Kacskovics Imre tszv. egy. tanár Immunológiai Tanszék ELTE http://immunologia.elte.hu/ Medicina Kiadó 2012. Az Immunológiai Tanszék kutatási témái: http://immunologia.elte.hu/

Részletesebben

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3. Jelutak 3. Főbb Jelutak 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3. Egyéb jelutak I. G-protein-kapcsolt receptorok 1. által közvetített

Részletesebben

Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia

Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia Dr Pállinger Éva Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet Nem antigén- specifikus antigénreceptorok Opszonizáló receptorok Mintázat felismerő receptorok

Részletesebben

Immunológia alapjai

Immunológia alapjai Immunológia alapjai 2011.11.03. A sejt-mediálta immunválasz effektor mechanizmusai (CMI): 1. Citotoxicitás 2. T H sejt mediálta makrofág aktiváció (Késői típusú hyperszenzitivitás = DTH.) Az adaptív immunválasz

Részletesebben

Természetes immunitás

Természetes immunitás Természetes immunitás Ősi: Gyors szaporodású mikroorganizmusok ellen azonnali védelem kell Elterjedés megakadályozása különben lehetetlen Azonnali reakciónak köszönhetően a fertőzést sokszor észre sem

Részletesebben

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés Biológiai alapismeretek Az immunrendszer Immunis (latin szó): jelentése mentes valamitől Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok: 1. megtalálása

Részletesebben

Immunológia alapjai (Fogász)

Immunológia alapjai (Fogász) Immunológia alapjai (Fogász) 3-4. előadás Az immunrendszer molekuláris komponensei: 1. An6gén felismerő molekulák: immunglobulinok, T sejt receptor 2. MHC és an6gén bemutatás Dr. Boldizsár Ferenc Immunrendszer

Részletesebben

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,

Részletesebben

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? ERDEI ANNA Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? Erdei Anna immunológus egyetemi tanár Az immunrendszer legfontosabb szerepe, hogy védelmet nyújt a különbözô kórokozók vírusok, baktériumok, gombák,

Részletesebben

Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok

Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok 2016. 10. 05. Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására. Nyálkahártyán keresztül Különbözó patogének eltérő utakon jutnak a szervezetbe Légutakon

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és Immunológia alapjai 15-16. előadás A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és csíracentrum reakció, affinitás-érés és izotípusváltás. A B-sejt fejlődés szakaszai HSC Primer

Részletesebben

Saját és idegen megkülönböztetés Antigén bemutatás MHC (HLA) fehérjék Kombinatórikus receptorok, antigénfelismerő

Saját és idegen megkülönböztetés Antigén bemutatás MHC (HLA) fehérjék Kombinatórikus receptorok, antigénfelismerő Saját és idegen megkülönböztetés Antigén bemutatás MHC (HLA) fehérjék Kombinatórikus receptorok, antigénfelismerő molekulák A csodálatos immunrendszer: http://www.mit.hu/docview.aspx?r_id=3332323037 free

Részletesebben

A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció

A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció Autotranszplantáció: saját szövet átültetése, pl. autológ bőrtranszplantáció, autológ őssejt-transzplantáció.

Részletesebben

Az immunológia alapjai

Az immunológia alapjai Az immunológia alapjai 8. előadás A gyulladásos reakció kialakulása: lokális és szisztémás gyulladás, leukocita migráció Berki Timea Lokális akut gyulladás kialakulása A veleszületeh és szerzeh immunitás

Részletesebben

A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek

A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek Tanulási támpontok: 19. és 20. Sántha Péter 2017. 10. 09 A veleszületett (természetes) és a szerzett (adaptív)

Részletesebben

Az immunológia alapjai (2016/2017. II. Félév)

Az immunológia alapjai (2016/2017. II. Félév) Az immunológia alapjai (2016/2017. II. Félév) A CELLULÁRIS IMMUNVÁLASZ ÉS EFFEKTOR FOLYAMATAI http://www.nobelprize.org/ Az adaptív immunválasz során a B- limfocitákból plazmasejtek keletkeznek, melyek

Részletesebben

Az immunológia alapjai

Az immunológia alapjai Az immunológia alapjai Kacskovics Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Budapest Citokinek Kisméretű, szolubilis proteinek és glikoproteinek. Hírvivő és szabályozó szereppel rendelkeznek.

Részletesebben

TestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor

TestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor Játékos feladatok, melyek rávilágítanak az emberi szervezet csodálatos működésére. TestLine - PappNora Immunrendszer oldal 1/6 z alábbiak közül melyik falósejt? (1 helyes válasz) 1. 1:07 Egyszerű T-Limfocita

Részletesebben

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe Immunológia alapjai T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe A limfocita fejlődés lépései Recirkuláció a periférián Korai érés és növekedési

Részletesebben

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet

Részletesebben

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti

Részletesebben

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?

Részletesebben

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1. Környezetegészségtan 2018/2019 Immunológia 1. 2018. XI.12. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@ttk.elte.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html

Részletesebben

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1. Környezetegészségtan 2016/2017 Immunológia 1. 2016. XI.11. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@freemail.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html

Részletesebben

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet

Részletesebben

Az immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a "veszélyes" és az ártalmatlan megkülönböztetésére

Az immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a veszélyes és az ártalmatlan megkülönböztetésére Az immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a "veszélyes" és az ártalmatlan megkülönböztetésére Az immunrendszer stratégiái a "veszélyes idegen" felismerésére A természetes (velünk született) immunrendszer

Részletesebben

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet

Részletesebben

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Prof. Sármay Gabriella, Dr. Bajtay Zsuzsa, Dr. Józsi Mihály, Prof. Kacskovics Imre Prof. Erdei Anna Szerdánként, 10.00-12.00-ig, 5-202-es terem 1 2016. 02. 17.

Részletesebben

Az Ig génátrendeződés

Az Ig génátrendeződés Az Ig génátrendeződés Háromféle változás játszódik le a molekula szerkezetét tekintve: B sejtek fejlődése alatt: VDJ átrendeződés (rekombináció) IgH izotípusváltás rekombináció (CSR) Szomatikus hipermutáció

Részletesebben

Apoptózis Bevezetés Apoptózis jelutak (1) belső jelút (1a) (1b) (2) külső jelút Programozott sejthalál ( apoptózis és autofágia

Apoptózis Bevezetés Apoptózis jelutak (1) belső jelút (1a) (1b) (2) külső jelút Programozott sejthalál ( apoptózis és autofágia Apoptózis Bevezetés (DIA 1) A többsejtű szervezetek testének kialakulását egy jól meghatározott genetikai/epigenetikai program irányítja. Ez a folyamat nem csupán új sejtek előállításából áll, hanem a

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen

Részletesebben

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek Cytokinek - definíció Cytokin (Cohen 1974): Sejtek közötti kémi miai kommunikációra alkalmas anyagok; legtöbbjük növekedési vagy differenciációs

Részletesebben

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun

Részletesebben

A szervezet védekezése vírusfertőzésekkel szemben, antivirális kemoterápia, virális vakcinák

A szervezet védekezése vírusfertőzésekkel szemben, antivirális kemoterápia, virális vakcinák A szervezet védekezése vírusfertőzésekkel szemben, antivirális kemoterápia, virális vakcinák Cytotoxicitás Antitest termelés B sejt Antigen presenting cell (APC) - MHCII B cell receptor Plazmasejt immunoglobulin

Részletesebben

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS

Részletesebben

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban 11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban HIV fertőzés kimutatása - (fiktív) esettanulmány 35 éves nő, HIV fertőzöttség gyanúja. Két partner az elmúlt időszakban. Fertőzött-e

Részletesebben

Immunológia Világnapja

Immunológia Világnapja a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Tumorbiológia Dr. Tóvári József, Országos Onkológiai Intézet Mágikus

Részletesebben

T sejtek II Vizler Csaba 2010

T sejtek II Vizler Csaba 2010 T sejtek II Vizler Csaba 2010 DENDRITIKUS SEJT Tc CD8+ Th CD4+ B SEJT CTL DTH Ab T sejtek és B sejtek - az elnevezés eredete A T sejt receptor (TcR) kialakulása T sejt érés és szelekció a tímuszban A T

Részletesebben

A.) Az immunkezelés általános szempontjai

A.) Az immunkezelés általános szempontjai II./ 3.3.4. Biológiai kezelések Bíró Kriszta, Dank Magdolna A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a tumorterápiában használható biológiai kezelések formáit. A fejezet elvégzését követően képes lesz

Részletesebben

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei TARTALOM - 1. Előadás: A jelutak komponensei 1. Egy egyszerű jelösvény 2. Jelmolekulák 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelmolekulák 1 1.1. Egy tipikus jelösvény sémája

Részletesebben

EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet AZ EXTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOKKAL SZEMBENI IMMUNVÁLASZOK A bőr és a nyálkahártyák elhatárolják

Részletesebben

17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására

17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására 11. 2016. nov 30. 17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására 17.3. ábra A sejtközötti térben és a sejten belül élő és szaporodó kórokozók ellen kialakuló védekezési mechanizmusok

Részletesebben

Immunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea

Immunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea Immunológia alapjai 8. előadás Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek Dr. Berki Timea Az immunválasz sejtjeinek párbeszéde 2 mechanizmussal zajlik: 1. Közvetlen sejt-sejt kapcsolódás útján:

Részletesebben

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András 1 AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András Az immunrendszer a szervezet védelmét szolgálja a baktériumokkal,

Részletesebben

Allergia immunológiája 2012.

Allergia immunológiája 2012. Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)

Részletesebben

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor

Részletesebben