Immunbiológia - II. 2. Immunbiológia II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Immunbiológia - II. 2. Immunbiológia II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK"

Átírás

1 II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK 2. Immunbiológia Immunbiológia - II Hasonlóan az antitest válaszhoz, a T sejtek által közvetített immunválasz szintén antigén-specifikus. A T sejtválasz két fontos szempontból különbözik a B sejtekétől. (A) A T sejtek csak akkor aktiválódnak (az antigének által), ha azokat antigén prezentáló sejtek (APC, antigen presenting cell; általában dendritikus sejtek) mutatják be a felszínükön a perifériás nyirokszervekben. A T sejtek ugyanis az antigéneket más formában ismerik fel, mint a B sejtek: míg a B sejtek módosítatlan antigéneket ismernek fel, addig a T sejtek antigén fragmenseket, melyek az APC-ben részlegesen megemésztődnek. Az antigén fragmensek speciális fehérjékhez, - az MHC (major histocompatibility complex) fehérjékhez kötődnek, s együtt kerülnek ki az APC-k felszínére, ahol a T sejtek felismerik őket. Megjegyzés: az emberi MHC proteineket HLA (human leukocyte antigen, human fehérvérsejt antigén) rendszernek nevezik. (B) A másik lényeges különbség a két rendszer között az, hogy az aktivált effektor sejtek közeli hatásúak (vagy a másodlagos nyirokszervekben, vagy a fertőzés helyszínén), míg a B sejtek által kiválasztott antitestek távoli hatásúak. A T sejtek 3 osztályát különböztetjük meg: (1) citotoxikus T sejtek, helper T sejtek és szabályozó (szupresszor) T sejtek. Az effektor citotoxikus T sejt közvetlenül megöli a vírus, vagy más intracelluláris patogén által fertőzött sejtet (pontosabban apoptózisra kényszeríti). (2) Az effektor helper (segítő) T sejtek más sejtek (makrofágok, dendritikus sejtek, b sejtek, citotoxikus T sejtek) válaszreakcióját serkentik. (3) Az effektor szabályozó sejtek gátolják más sejtek működését, különösen az önreaktív T sejtekét. DIA 1 A T sejt receptorok (TCR-ek) antitest-szerű heterodimerek A T sejtek az antigéneket a T sejt receptoraik (TCR, T cell receptor) által ismerik fel. A TCR-ek hasonlóak az antitestekhez, de csak membrán-kötött formában léteznek. A TCR-ek két, diszulfid híd által összekapcsolt, fehérjeláncból állnak. Mindkét lánc 2 Ig-szerű domént tartalmaz, az egyik variábilis (V) a másik konstans (C), s van még egy transzmembrán szegmensük is. A TCR úgy néz ki, mint az Y alakú antitest egyik ága, mivel nem található meg a nehéz láncnak megfelelő komponens. Az antitestek homodimerek, míg a TCR-ek heterodimer szerkezetűek, egy és egy láncból állnak. Az embernél a két szálat kódoló gének más kromoszómán helyezkednek el ( : 14. kromoszóma; : 7. kromoszóma). A lánc V, D és J szegmensekből áll, míg az csak V és J szegmensekből. A szegmensek hely-specifikus rekombinációval kapcsolódnak össze a T sejtek érése során a tímuszban. A T sejtek, egy kivételével, ugyanazt a mechanizmust használják a TCR-ek sokféleségének kialakítására, mint a B sejtek az antitestekére. A T sejtek ugyanazokat a RAG proteineket használják, de nem rendelkeznek a szomatikus hiper-mutáció mechanizmusával. Ebből következően, a TCR-ek affinitása az antigénekhez alacsonyabb fokú, mint az antitesteké. A legnagyobb affinitással rendelkező T sejtek az antigénekkel való kapcsolódás hatására memóriasejtekké alakulnak át. A T sejtek 5-10%-a és alegységek helyett, és δ alegységekből áll. Hasonlóan a B sejtek antigén receptoraihoz, a TCR-ek számos membrán fehérjével állnak szoros kapcsolatban, melyek fő funkciója a jelutak indukálása. 1 DIA 2 A dendritikus sejtek 2 funkciója (1) A T sejtek aktivációja A naiv citotoxikus és helper T sejtek aktivációt igényelnek a szaporodásukhoz és az effektor sejtekké való differenciálódásukhoz. Az aktiváció a perifériás nyirokszervekben történik, a dendritikus sejtek által bemutatott antigén-mhc protein komplexek és egyéb ko-stimuláns fehérjék hatására. A dendritikus sejtek a professzionális APC-k legfontosabbika, legalábbis az antigén prezentációban. A memória T sejtek más típusú APC-k (makrofágok és B sejtek) hatására is aktiválódhatnak. A dendritikus sejtek endocitózis útján bekebelezik a patogéneket, vagy azok termékeit. Ha ez nem egy nyirokszervben történik meg, akkor a dendritikus sejtek a nyirok által a nyirokcsomókba szállítódnak. A patogénnel való találkozás aktiválja a dendritikus sejtek mintázatfelismerő receptorait, s stimulálja a dendritikus sejt érését, ami által az egy professzionális antigén prezentáló sejtté válik. A

2 dendritikus sejteket a szöveti sérülés aktiválja. Sérülés esetén a sejtek nekrózis útján pusztulnak el, s a belőlük kiszabaduló hősokk fehérjék végzik az aktivációt. Az aktivált dendritikus sejtek háromféle molekulát mutatnak be a felszínükön, melyek fontosak a T sejtek aktivációban (effektor vagy memóriasejtekké való differenciálódás). (1) MHC proteinek, melyek az idegen antigéneket (peptid) mutatják be a TCR számára; (2) ko-stimulációs proteinek, melyek a T sejteken lévő saját receptoraikhoz kapcsolódnak; és (3) sejt adhéziós molekulák, amelyek segítik a T sejtekhez való kapcsolódást. Az aktivált dendritikus sejtek citokineket választanak ki, melyek hatással vannak T sejtek diferenciációjára és vándorlására. (2) A T sejtek toleranciája A nem-aktivált dendritikus sejteknek van egy nagyon fontos funkciója: segítenek az önreaktív T sejteket a saját antigénekkel szemben toleránssá tenni, legalább kétféle módon: (a) apoptózist indukálásával, vagy (b) a szabályozó T sejtek aktiválásával (ez a sejt végzi a többi T sejt gátlását). DIA 3 A citotoxikus T sejtek 2 módszere a célsejtek öngyilkosságra való késztetésére A citotoxikus T sejtek a gerinceseket védik az intracelluláris patogénektől (vírusok, néhány baktérium). A sejt belseje ugyanis nem hozzáférhető az antitestek számára. A citotoxikus T sejtek rendszerint még azelőtt elpusztítják a fertőzött sejteket, mielőtt a kórokozók el kezdtek volna szaporodni. A citotoxikus T sejteket az APC-k által bemutatott antigének aktiválják. Az aktiváció első lépéseként, a citotoxikus T sejtek TCRei felismerik az antigén-mhc komplexet. Ezt követően, a T sejtek átalakítják a citoszkeletonukat, s fókuszálják a gyilkoló apparátusukat a sejtmembránon. Ez annyit jelent, hogy a TCR-ek maguk köré gyűjtik a különféle ko-receptorokat, adhéziós molekulákat és jelfehérjéket. Ez a célfelület a célsejttel való immunológiai szinapszis kialakításához fog szolgálni. A citotoxikus T sejtek kétféle stratégiával pusztítják el a célsejteket. Mindkét stratégia az apoptózis indukálásán alapul. (1) A perforin-függő ölés a perforin nevű pórus-képző fehérje kibocsátásán alapul (megjegyzés: a perforin homológ a C9-es komplement komponenssel). A perforinok szekretoros hólyagocskákban tárolódnak, s endocitózissal ürülnek a célsejttel való kontakt régióban. A perforin molekulák polimerizálódnak a célsejt membránjában, s így transzmembrán csatornákat képeznek. A szekretoros hólyagocskák tartalmaznak szerin proteázokat is, melyek a perforin csatornákon át bejutnak a célsejt citoplazmájába. Az egyik ilyen proteáz a granzim B, amely a pro-apoptotikus Bid proteint aktiválja, úgy hogy levág abból egy peptid darabot. Az így keletkezett tbid aktivizálja a Bax/Bac pro-apototikus fehérjéket, amelyek, az aggregációjukat követően, a citokróm C mitokondriumból való kiszabadulását eredményezik, ami az ismert módon beindítja az apoptózis kaszpáz kaszkádját (a részleteket illetően ld. apoptózis előadás). Megjegyzés: Az ugyanezt a módszert használó, de TCR-eket nem kifejező sejtek a természetes ölő (NK, natural killer) sejtek. Az intracelluláris kórokozók minden lehetséges módon gátolni próbálják a gazdasejt immunrendszer felé küldött jelzéseit. Többek között, az antigén prezentációt is gyakran gátolják. Erre a szituációra alkalmasak az NK sejtek, amelyek egy más, eddig még nem feltárt, mechanizmus révén ismerik fel a fertőzött (vagy tumoros) sejteket. (2) A Fas-függő ölés képviseli a másik stratégiát, melynek lényege az, hogy a citotoxikus T sejtek kifejezik a homotrimer szerkezetű Fas ligandot, amely, hozzákapcsolódván a Fas halál receptorhoz, aktivizálja a pro-kaszpáz 8 molekulát (peptid hasítással), amely egy kaszpáz kaszkád iniciálása révén, apoptózist indukál a célsejtben. 2 DIA 4 A helper T sejtek segítenek az öröklött és az adaptív immunrendszer sejtjeinek aktiválásában A helper T sejteket az APC sejtek aktiválják (antigén bemutatásával), amelyek ezt követően, részt vesznek mind az extracelluláris (B sejtek serkentése révén), mind az intracelluláris (makrofágok és citotoxikus T sejtek aktiválása révén) kórokozók elleni védelemben. Továbbá, a helper T sejtek a dendritikus sejteket aktív állapotban tartják. A helper T sejtek a hatásukat kétféleképen fejtik ki: egyrészt, ko-stimuláns citokineket választanak ki, másrészt, ko-stimuláns fehérjéket mutatnak be a felszínükön. A naiv helper T sejtek két irányban differenciálódhatnak, melynek eredményeként T H1 vagy T H2 effektor sejtek jönnek létre. (1) A T H1 sejtek elsősorban az intracelluláris immunitásban vesznek részt,

3 a makrofágok és a citotoxikus T sejtek aktiválásával; míg (2) a T H2 sejtek főként az extracelluláris kórokozók ellen védenek, a B sejtek aktiválása révén. A szabályozó T sejtek gátolják más T sejtek aktivitását Néhány esetben a naiv helper T sejtek nem effektor helper T sejtekké, hanem szabályozó T sejtekké alakulnak, melyek egy különálló osztályt képeznek a T sejteken belül. Ezek a sejtek alapvetően fontos szerepet játszanak az immuntoleranciában, azáltal, hogy gátolják az önreaktív effektor helper és citotoxikus sejteket. E sejteknek szintén fontos szerepük van a gyulladásos folyamatok kordában tartásában és a túlzott gyulladás megakadályozásában. Tehát, általánosan fogalmazva, a szabályozó T sejtek funkciója az adaptív immunrendszer szövetkárosító hatásainak gátlása. DIA 5 Az antigén-mhc komplex felismerése T sejtek által Mind a citotoxikus T sejteket és a helper T sejteket az APC sejtek (dendritikus sejt, a naiv T sejtek esetében) aktiválják a felszínükön bemutatott antigén-mhc komplex révén a perifériás nyiroksejtekben. Az MHC fehérjék megkötik a protein fragmenseket, s magukkal viszik a sejtfelszínre, ahol bemutatják ezeket a T sejteknek. Az aktivációt követően, az effektor T sejt képes felismerni ugyanezt az antigén-mhc komplexet annak a sejtnek a felszínén, amire hatnak (B sejt, citotoxikus T sejt, vagy fertőzött makrofág egy helper T sejt esetében, vagy bármilyen fertőzött gazdasejt a citotoxikus T sejt esetében). Az MHC proteineket az MHC gének kódolják, melyek az embernél a 6. kromoszómán helyezkednek el. Az MHC proteinek két nagy osztályt alkotnak, melyeknek tagjai mind szerkezetileg, mind funkcionálisan különböznek egymástól. Az MHC-I fehérjék minden sejtben jelen vannak, s az idegen peptideket főként a citotoxikus T sejtek számára mutatják be. Az MHC-II fehérjék csupán az APC sejtekben (dentritikus sejtek, B sejtek, makrofágok, stb.) képződnek (az APC sejtek kifejeznek MHC-I-et is), s feladatuk az antigének helper és szabályozó T sejteknek való bemutatása. DIA 6, 7 A két MHC protein osztály tagjainak szerkezete, bizonyos fokig, hasonló egymáshoz. Mindkettő heterodimer szerkezetű transzmembrán fehérje, extracelluláris N-terminál doménekkel. (1) Az MHC-II proteinek két alegységből állnak: egy transzmembrán láncból ( lánc), amit az MHC-I gének egyike kódol, és egy kis extacelluláris peptidből, amelyet 2-mikroglobulinnak nevezünk. Ez utóbbi molekula nem lóg bele a sejtmembránba, s egy olyan gén kódolja, amely nem az MHC klaszterben helyezkedik el. Az lánc 3 extracelluláris domént ( 1, 2, 3) képez, az 3 domén pedig a 2- mikroglobulinnal kapcsolódik (mindkettő hasonlít a konstans Ig doménekre). (2) Az MHC-II proteinek szintén heterodimer szerkezetűek, de mindkét alegységük átéri a sejtmembránt, s az MHC gén klaszterben található mindkettőjük génje. Az MHC-II molekulák két Ig-szerű konzervált doménnel ( 2 és 2) és két változékony N terminális doménnel rendelkeznek. Az Ig-szerű domének jelenléte az antitestekkel (és TCR-ekkel) való közös evolúciós gyökerekre utal. Az MHC-I proteinek 6 különféle típusúak lehetnek (3 anyai, 3 apai), míg az MHC-II, a különböző génkombinációk miatt, több. Az MHC gén klaszter a 6. kromoszómán helyezkedik el, 140 génből áll, melyek kb. fele immunológiai funkcióval rendelkezik. 3 DIA 8 Az MHC protein egy peptidet köt meg, s egy T sejt recetorral kapcsolódik (1) Az MHC-I fehérje egyetlen peptid-kötő hellyel rendelkezik, amely egy 8-10 aminosavból álló peptidet képes megkötni. Néhány aminosav oldallánc az MHC protein variábilis aminosavaihoz kapcsolódik, míg más oldalláncok a citotoxikus T sejtek TCR-éhez. Egy egyed csupán néhány MHC fehérje típust képes előállítani, amelyeknek azonban képesnek lenniük bármilyen idegen fehérje szegmenst bemutatni a T sejtek számára. Röntgenkrisztallográfiai vizsgálatok derítettek fényt arra, hogy hogyan képes az MHC protein az ehhez a feladathoz szükséges szerkezetet biztosítani. Az MHC-I fehérje nem variábilis része az idegen peptid nem-specifikus vázát ismerik fel, míg az MHC-I protein variábilis régiója az idegen peptid aminosav-specifikus oldalláncaihoz kapcsolódnak, s így az MHC-I molekulák egyes allélikus formái rengeteg különböző peptid szekvenciát képesek felismerni, igaz, nem túl specifikusan. Mivel, az egyének különböznek az MHC allélokban, ezért ugyanazt az idegen peptidet

4 mindenki egyéni módon ismeri fel meg az MHC fehérjéivel. Megjegyzés: az MHC-I protein csak 6 féle lehet egy egyénben, de az egyének között nagy a változékonyság a molekula variábilis aminosavaiban. (2) Az MHC-II fehérjék térszerkezete nagyon hasonlít az I-es típusra, de az antigén-kötő helye aminosav hosszúságú peptideket is képes megkötni. Egy adott MHC-II allélikus forma jóval heterogénebb peptid szekvenciákat tud megkötni, mint egy MCH-I protein. DIA 9 CD4 és CD8 ko-receptorok az MHC proteinek invariáns részeihez kapcsolódnak A TCR-ek affinitása az MHC-peptid komplexhez eléggé alacsony, ezért járulékos receptorok is szükségesek a folyamathoz. Eltérően TCR-ektől és az MHC proteinektől, a járulékos receptorok nem az idegen antigénhez kapcsolódnak, s ettől a ténytől nem függetlenül, nagyon konzervatív a szerkezetük is. Egy járulékos receptort akkor nevezünk ko-receptornak, ha saját intracelluláris jelek képzésével járul hozzá a T sejtek aktiválásához. A legfontosabb T sejt ko-receptorok a CD4 és CD8 proteinek. Mindkét molekula egyetlen membrán-kötő doménnel és egy Ig-szerű extracelluláris doménnel rendelkezik. Hasonlóan, a TCR-ekhez az MHC proteineket ismeri fel, de eltérően azoktól, az MHC invariáns részéhez kapcsolódnak, távol a peptid-kötő helytől (a TCR-ek az antigénhez is kapcsolódnak!). A CD4 a helper és a szabályozó T sejtekben fejeződik ki, s az MHC-II proteinekhez kapcsolódik, míg a CD8 a citotoxikus T sejtekben expresszálódik, és az MHC-I fehérjékhez kapcsolódik. A ko-receptorok funkciója ebből a tényből egyszerűen levezethető. A két ko-receptor citoplazmás farka egy tirozin kináz enzimmel asszociált, amely egy sor intracelluláris jelfehérjét foszforilál. Ironikus módon, a HIV a CD4 molekulákat (+ kemokin receptorokat) használ a helper T sejtekbe való bejutáshoz. Az AIDS pácienseket a HIV rendszerint nem közvetlenül betegíti meg, hanem a helper T sejtek elpusztításával, amely védtelenné teszi a szervezetet más patogénekkel szemben. A HIV a makrofágokba is a CD4 és a kemokin receptorok segítségével jut be. DIA 10 A virális antigének prezentációja a citotoxikus T sejtek számára - az MHC-I rendszer A belső vírus proteinek a sejtek citoplazmájában képződnek (a köpeny fehérjék a bejutáskor a membránban maradnak), s lebontásuk a proteaszómákban történik. A kérdés az, hogy az így keletkezett virális peptid fragmensek hogyan kerülnek kapcsolatba az MHC-I proteinek peptid-kötő régiójával az ER lumenben. Ezt a feladatot egy ABC transzporter végzi, amely az ER membránban helyezkedik el, s az ATP energiáját használva pumpálja a peptideket a citoszólból az ER lumenébe. A peptidek ER-be kerülését egy chaperon is segíti. A folyamat részletei illetően ld. DIA. Az ABC transzporter két alegységét kódoló gének, - érdekes módon-, az MHC gén klaszterben helyezkednek el. Sőt, a virális peptideket előállító két proteaszóma alegység gén is ugyanitt van. E jelenség nyilvánvaló magyarázata abban rejlik, hogy azok a gének, amelyek egyidejűleg fejeződnek ki egy adott szituációban, egymás közelében helyezkednek el egy kromoszómán. Egy funkcionálisan kapcsolt génekből álló génhálózatot egyszerűbb úgy aktiválni, ha a tagjai fizikailag közel vannak egymáshoz a DNS-en, mivel, rendszerint ugyanazon transzkripciós faktorok hatása alatt állnak, s egyszerűbb hozzáférhetővé tenni egyetlen kromatin szakaszt, mint többet. A proteaszómákban nyilvánvalóan saját peptid fragmensek is képződnek, melyeket a sejt normális folyamatai termelnek. A normális fehérjepusztulás mellett, a helyzet az, hogy az emlős fehérjék több mint 30%-a hibásan keletkezik, s azonmód le is bomlik a proteaszómákban. A saját peptidek is bepumpálódnak az ER-be, s az MHC-I által a sejtfelszínre szállítódnak. Ezek azonban nem rendelkeznek antigenitással, melynek oka az, hogy azok a citotoxikus T sejtek, amelyeknek fel kellene ismerniük őket már eliminálódtak, inaktiválódtak, vagy gátoltak az immuntolerancia mechanizmusai által. 4 DIA 11 interferon- (IFN ), Amikor az antigének egy citotoxikus T sejtet vagy egy helper T sejtet (T H1 ) aktiválnak, akkor a keletkezett effektor sejt IFN -t kezd el kiválasztani. Ez a dimer szerkezetű citokin fehérje molekula nagymértékben növeli a sejt anti-virális válaszának hatékonyságát. Az IFN kétféle módon hat a vírussal fertőzött sejtekre: (1) blokkolja a vírus replikációját, és (2) serkenti az MHC gén klaszter több génjének a kifejeződését. Ezek a gének a következő fehérjéket kódolják: I MHC proteinek, 2

5 proteaszóma alegység, és 2 ABC transzporter alegység. Tehát, az a genetikai gépezet, amely a citotoxikus T sejtek számára való antigén prezentációhoz szükséges, IFN által koordináltan fejeződik ki. A folyamat végeredménye a megnövekedett fogékonyság a citotoxikus T sejtek hatására, ami maga az apoptózis. DIA 12 A helper T sejtek az MHC-II-vel kapcsolt idegen peptidekre reagálnak Míg az MHC-I rendszer minden sejtben működik, az MHC-II csupán specializált immunsejtekben (antigén prezentáló sejtek; APC-k). Antigén prezentáló sejtek: Professzionális APC-k: dendritikus sejtek, makrofágok, B sejtek Nem-professzionális APC-k: fibroblaszt sejtek, glia sejtek, pankreász -sejtek, vaszkuláris epitél sejtek, stb. Szemben a citotoxikus T sejtekkel, a helper T sejtek nem lépnek közvetlen kölcsönhatásba a fertőzött sejtekkel, ehelyett, a makrofágokat stimulálják, hogy azok hatékonyabban semmisítsék meg az intracelluláris patogéneket. Továbbá, a helper T sejtek segítik a B és citotoxikus sejteket a mikrobiális antigénekre való hatékony reagálásban. A helper sejtek is a patogén mikroorganizmusból származó peptideket ismer fel, az azt bemutató APC felszínén, de nem az MHC-II fehérjéhez kapcsoltan. Azonban, mind a peptid forrása, mind az MHC-t megtaláló útvonal különbözik az előző rendszertől. Míg az MHC-I rendszer esetében az idegen peptid a citoplazmában szintetizált fehérjéből származik, addig az MHC-II rendszer esetében a forrás az endoszóma. A sejtbe való bejutás után, a sejt vagy azonnal darabjaira szedi a behatolót, vagy a mikroba az endoszómában szaporodik. A peptid fragmensek nem kerülnek be az ER-be, hogy találkozzanak az MHC molekulákkal, hanem az MHC-II proteinek szállítódnak az endoszómába, ahol kapcsolódnak az idegen peptidekkel, majd együtt vándorolnak a sejtfelszínre. Az MHC-II protein peptid-kötő régiója könnyen aspecifikus kapcsolatokat létesíthet pl. saját peptid szakaszokkal, s így eltömődhet. Ezt a nemkívánatos eseményt hivatott megakadályozni egy speciális polipeptid, az ún. invariáns lánc, amely az újonnan szintetizálódott MHC-II heterodimerhez kapcsolódik az ER-ben. Az invariáns lánc nem csupán elfedi a peptid kötő régiót, hanem a transz-golgi hálózatból a kései endoszómákba irányítja az MHC-II molekulákat, ahol egy proteáz elhasítja a polipeptidet, s csak egy kis fragmens marad ideiglenesen az MHC-II protein peptid-kötő régiójában. A továbbiakban ez a fragmens kicserélődik az idegen peptidre, majd az MHC-peptid komplex a sejtfelszínre szállítódik, ahol a helper sejtek, specifikus TCR-e segítségével, felismeri azt. 5 Kereszt prezentáció A két MHC rendszer elkülönülése nem abszolút. A dendritikus sejteknek pl. képeseknek kell lenniük a citotoxikus T sejtek aktiválására, hogy azok elpusztítsák a fertőzött sejteket, abban az esetben is, amikor a vírus magát a helper sejtet nem fertőzte meg. Ezt a feladatot a dendritikus sejtek az ún. kereszt-prezentációval érik el, melynek során a fagocitált vírus fragmensek egy részét aktívan a fagoszómával a citoplazmába juttatják, ahol azok a proteaszómában lebontódnak, majd az ER szállítódnak, ahol az MHC-I molekulákkal való kapcsolódást követően a sejtfelszínre kerülnek (ez a tipikus MHC-I útvonal). A dendritikus sejtekben való kereszt-prezentáció nem csak az idegen antigének ellen aktivizálja a citotoxikus T limfocitákat, hanem a ráksejtek tumor antigénjei és az idegen szerv transzplantátumok MHC proteinjei ellen is. Mindkét MHC protein zömében saját antigéneket mutat be a felszínén, pl. a 10 5 től nagyobb számú sejtfelszíni MHC-II molekulák csak egy kis töredéke mutat be idegen peptidet. Akár egyetlen idegen peptid-mhc komplex jelenléte egy dendritikus sejt felszínén elegendő lehet egy helper T sejt aktivációjára. DIA 13 A citotoxikus és helper T sejtek szelekciója A citotoxikus és helper T limfociták egy kétlépéses szelekciós folyamat révén válogatódnak ki. (1) A tímuszban, pozitív szelekció során azok az éretlen T sejtek (timociták), amelyek képesek egy APC által bemutatott saját MHC-idegen peptid komplexet felismerni (a saját MHC-t nem túl nagy affinitással), de érzéketlenek a saját antigénekre, túlélnek és differenciálódnak, míg azok a sejtek, amelyek vagy, - valamilyen ok miatt,- nem termelnek TCR-eket,

6 vagy nem ismerik fel a saját MHC-t, az apoptózis útjára lép. Csakúgy, mint azok a sejtek, amelyek erős affinitással rendelkeznek a saját antitestekre. A tímuszban azok a sejtek, amelyek TCR-e MHC-I proteint ismer fel, citotoxikus T sejtekké válnak, míg az MHC-II-t felismerő sejtek helper vagy szabályozó T sejtek lesznek. A differenciáció előtt a sejtek mind CD4-et, mind CD8-at kifejeznek, később az előbbi sejtekben eltűnik CD8, az utóbbiakban a CD4 ko-receptor. (2) A szelekció második lépése a perifériás nyirokszervekben történik. Itt az idegen peptiddel erős kölcsönhatást kialakító TCR-el rendelkező sejtek szaporodnak el. Az MHC variabilitás evolúciós értelme Mi lehet az oka annak, hogy az MHC gének populációs szintű variabilitása jóval nagyobb az egyéb gének változékonyságánál? A kórokozókra erős szelekciós nyomás hat, antigénjeik olyan megváltoztatására, hogy azt ne ismerje fel a gazda MHC rendszere. Mivel, szemben az antitestekkel, az MHC variabilitása egy egyénen belül alacsony, egy populációs szintű változékonyság hatékony ellenszere lehet a folyamatosan megújuló patogének elleni küzdelemben. Az új (megváltozott antigéneket kifejező) kórokozók egyrészt nehezebben tudnak terjedni, ha a populációban az egyedek egy része védett ellenük, másrészt, egy faj populációs szinten is küzd az új kórokozóval, mégpedig úgy, hogy a populáció genetikai összetétele (gene pool) is megváltozik (nagyobb lesz a hatékonyabb MHC-t kódoló gének aránya). HELPER T SEJTEK ÉS LIMFOCITA AKTIVÁCIÓ A helper T sejtek az adaptív immunrendszer legfontosabb T sejtjei, mivel szükségesek szinte minden adaptív immunválaszhoz. Ők aktiválják a B sejteket, hogy antitesteket termeljenek, a makrofágokat, hogy semmisítsék meg a kórokozót, a citotoxikus T sejteket, hogy apoptózisra késztessék a fertőzött sejteket, és a dendritikus sejteket, hogy hatékonyabban aktiválják a naiv citotoxikus T sejteket. Az AIDS páciensek esete azt mutatja, hogy helper T sejtek nélkül nem tudjuk megvédeni magunkat még az egyébként ártalmatlan kórokozókkal szemben sem. A helper sejteket is aktiválni kell azonban ahhoz, hogy effektor sejtekké váljanak. A naiv helper sejtek a dendritikus sejtek felszínén aktiválódnak, a dendritikus sejtek maguk pedig az öröklött immunrendszer patogének általi mozgósítása során aktiválódnak. 6

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:

Részletesebben

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az

Részletesebben

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt

Részletesebben

A szervezet védekező rendszere

A szervezet védekező rendszere A szervezet védekező rendszere Passzív: Mechanikai: Bőr, könny, nyál, Nyálkahártya: nyálka, csillók Kémiai: Bőr, könny, nyál: keratin, olajsav, lizozim; izzadság, gyomornedv: savas ph Biológiai: Természetes

Részletesebben

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Előzetes ismeretek: a sejt felépítése sejtalkotók szerepe a sejtmembrán szerkezete sejtfelszíni molekulák szerepe (marker-receptor) fehérjeszintézis alapja, folyamata Megjegyzés:

Részletesebben

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése 1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Vér alakos elemei: 1mm3 vérben: 4-5 millió vörövértest 6000-9000 fehérvérssejt 200-400 ezer thrombocyta(vérlemezke) Fehérvérsejtek: agranulocyták:

Részletesebben

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok A test őrei 1. Az immunrendszer működése Az individualitás legjobban az immunitásban mutatkozik meg. Feladatai: - a saját és idegen elkülönítése, felismerése -

Részletesebben

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett

Részletesebben

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Dr. Kacskovics Imre tszv. egy. tanár Immunológiai Tanszék ELTE http://immunologia.elte.hu/ Medicina Kiadó 2012. Az Immunológiai Tanszék kutatási témái: http://immunologia.elte.hu/

Részletesebben

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés Biológiai alapismeretek Az immunrendszer Immunis (latin szó): jelentése mentes valamitől Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok: 1. megtalálása

Részletesebben

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? ERDEI ANNA Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? Erdei Anna immunológus egyetemi tanár Az immunrendszer legfontosabb szerepe, hogy védelmet nyújt a különbözô kórokozók vírusok, baktériumok, gombák,

Részletesebben

A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció

A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció Autotranszplantáció: saját szövet átültetése, pl. autológ bőrtranszplantáció, autológ őssejt-transzplantáció.

Részletesebben

Az immunológia alapjai

Az immunológia alapjai Az immunológia alapjai Kacskovics Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Budapest Citokinek Kisméretű, szolubilis proteinek és glikoproteinek. Hírvivő és szabályozó szereppel rendelkeznek.

Részletesebben

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet

Részletesebben

Az Ig génátrendeződés

Az Ig génátrendeződés Az Ig génátrendeződés Háromféle változás játszódik le a molekula szerkezetét tekintve: B sejtek fejlődése alatt: VDJ átrendeződés (rekombináció) IgH izotípusváltás rekombináció (CSR) Szomatikus hipermutáció

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen

Részletesebben

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek Cytokinek - definíció Cytokin (Cohen 1974): Sejtek közötti kémi miai kommunikációra alkalmas anyagok; legtöbbjük növekedési vagy differenciációs

Részletesebben

Apoptózis Bevezetés Apoptózis jelutak (1) belső jelút (1a) (1b) (2) külső jelút Programozott sejthalál ( apoptózis és autofágia

Apoptózis Bevezetés Apoptózis jelutak (1) belső jelút (1a) (1b) (2) külső jelút Programozott sejthalál ( apoptózis és autofágia Apoptózis Bevezetés (DIA 1) A többsejtű szervezetek testének kialakulását egy jól meghatározott genetikai/epigenetikai program irányítja. Ez a folyamat nem csupán új sejtek előállításából áll, hanem a

Részletesebben

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei TARTALOM - 1. Előadás: A jelutak komponensei 1. Egy egyszerű jelösvény 2. Jelmolekulák 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelmolekulák 1 1.1. Egy tipikus jelösvény sémája

Részletesebben

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Prof. Sármay Gabriella, Dr. Bajtay Zsuzsa, Dr. Józsi Mihály, Prof. Kacskovics Imre Prof. Erdei Anna Szerdánként, 10.00-12.00-ig, 5-202-es terem 1 2016. 02. 17.

Részletesebben

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun

Részletesebben

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?

Részletesebben

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban 11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban HIV fertőzés kimutatása - (fiktív) esettanulmány 35 éves nő, HIV fertőzöttség gyanúja. Két partner az elmúlt időszakban. Fertőzött-e

Részletesebben

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS

Részletesebben

A.) Az immunkezelés általános szempontjai

A.) Az immunkezelés általános szempontjai II./ 3.3.4. Biológiai kezelések Bíró Kriszta, Dank Magdolna A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a tumorterápiában használható biológiai kezelések formáit. A fejezet elvégzését követően képes lesz

Részletesebben

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András 1 AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András Az immunrendszer a szervezet védelmét szolgálja a baktériumokkal,

Részletesebben

Allergia immunológiája 2012.

Allergia immunológiája 2012. Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)

Részletesebben

T sejtek II Vizler Csaba 2010

T sejtek II Vizler Csaba 2010 T sejtek II Vizler Csaba 2010 DENDRITIKUS SEJT Tc CD8+ Th CD4+ B SEJT CTL DTH Ab T sejtek és B sejtek - az elnevezés eredete A T sejt receptor (TcR) kialakulása T sejt érés és szelekció a tímuszban A T

Részletesebben

Az immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a immunterápiájában

Az immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a immunterápiájában a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Az immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a

Részletesebben

Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia. Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai

Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia. Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Janeway, Travers, Walport, Schlomchik: Immunobiology Paraziták Virulencia egyes

Részletesebben

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András Összefoglalás: A komplex felépítésű, dinamikusan változó immunrendszer

Részletesebben

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban 11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban HIV fertőzés kimutatása (fiktív) esettanulmány 35 éves nő, HIV fertőzöttség gyanúja. Két partner az elmúlt időszakban. Fertőzött-e

Részletesebben

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I. Kórházhigienikus képzés, DE OEC KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I. AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Dr. Sipka Sándor DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika Regionális Immunológiai Laboratórium A főbb ábrák és táblázatok

Részletesebben

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt

Részletesebben

10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok

10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok 10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok Kacskovics Imre Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék 2016. április 27. TUMOR Tumor (neoplázia): növekedési kontroll (immunosurveillance) alól

Részletesebben

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek 1 ÖSSZ-TARTALOM: 1. Az alapok 1. Előadás 2. A jelutak komponensei 1. Előadás 3. Főbb jelutak 2. Előadás 4. Idegi kommunikáció 3. Előadás TARTALOM

Részletesebben

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok 1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis biztosítása Klasszikus folyadékmozaik

Részletesebben

Immunológia alapjai 11-12. előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Immunológia alapjai 11-12. előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe Immunológia alapjai 11-12. előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe A limfocita fejlődés lépései Recirkuláció a periférián

Részletesebben

Az adenovírusok morfológiája I.

Az adenovírusok morfológiája I. Adenovírusok A vírusok Elnevezésük a latin virus szóból ered, amelynek jelentése méreg. A vírusok a legkisebb ismert entitások. Csak elektronmikroszkóppal tanulmányozhatóak, mert méretük 20-400 nanométerig

Részletesebben

A citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma

A citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma A citoplazma matrix (citoszol) A citoszol szolubilis fehérjéi 1. Enzimek - Organellumok nélküli citoplazma -A sejt fejlődéstani szempontból legősibb része (a sejthártyával együtt) Glikolízis teljes enzimrendszere

Részletesebben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)

Részletesebben

A veleszületett (természetes) immunrendszer. PAMPs = pathogen-associated molecular patterns. A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése

A veleszületett (természetes) immunrendszer. PAMPs = pathogen-associated molecular patterns. A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése A veleszületett (természetes) immunrendszer PAMPs = pathogen-associated molecular patterns PRRs = pattern recognition receptors A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése Eukariota sejtmembrán Az

Részletesebben

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek károsodásához vezet Az

Részletesebben

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet A méhnyak rák előfordulása / év / 100 000 nő WHO 2005 A KÓROKOZÓK ÉS AZ IMMUNRENDSZER KÉTIRÁNYÚ

Részletesebben

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter

Részletesebben

Fertőzések immunológiája. Influenza vírus okozta fertőzések

Fertőzések immunológiája. Influenza vírus okozta fertőzések Fertőzések immunológiája Influenza vírus okozta fertőzések Kacskovics Imre ELTE, TTK, Biológiai Intézet, Immunológiai Tanszék, Budapest (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunrendszer alapjai kórokozó Veleszületett

Részletesebben

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett

Részletesebben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK

Részletesebben

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. A felosztás mai szemmel nem a leglogikusabb, mert nem tesz különbséget az allergia, az autoimmunitás és a a transzplantációs immunreakciók között.

Részletesebben

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk.

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A genetikai betegségek mellett, génterápia alkalmazható szerzett betegségek, mint

Részletesebben

A fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők:

A fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők: 1 Az ember vérkeringési rendszere Az anyagszállító szervrendszer egyik alapvető feladata a különböző szállítófunkciók ellátása. Az emberi test egyrészt igen sok egymástól távol eső és ráadásul eltérő működésű

Részletesebben

Regulátoros T sejtek és sejtes környezetük immunmediált gyermekkori gasztroenterológiai kórképekben

Regulátoros T sejtek és sejtes környezetük immunmediált gyermekkori gasztroenterológiai kórképekben Regulátoros T sejtek és sejtes környezetük immunmediált gyermekkori gasztroenterológiai kórképekben Doktori értekezés Dr. Cseh Áron Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető:

Részletesebben

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS Dr. Mohamed Mahdi MD. MPH. Department of Infectology and Pediatric Immunology University of Debrecen (MHSC) 2012 Diagnózis HIV antitest teszt: A HIV ellen termel

Részletesebben

Immunológia alapjai. 23-24. előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Immunológia alapjai. 23-24. előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Immunológia alapjai 23-24. előadás Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Tolerált bőr graftok MHC (H2) azonos egereken TOLERANCIA & AUTOIMMUNITÁS Toleranciáról beszélünk, ha

Részletesebben

Paraziták elleni immunválasz

Paraziták elleni immunválasz Paraziták elleni immunválasz Parazita fertőzések okozói: Egysejtű élősködők (protozoa) malária (Plasmodium spp) álomkór (Trypanosoma spp) leishmóniázis (Leishmania spp) Többsejtű férgek Orsóférgesség (Ascaris

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR Áramlási citometria, sejtszeparálás ÁRAMLÁSI CITOMETRIA, SEJTSZEPARÁLÁS BIOFIZIKA 2. 2015. március 3. Dr. Bugyi Beáta Biofizikai Intézet ÁRAMLÁSI folyadékáramban

Részletesebben

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben esirna mirtron BEVEZETÉS TÉMAKÖRÖK Ősi RNS világ RNS-ek tradicionális szerepben bevezetés BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek

Részletesebben

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter

Részletesebben

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot. Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

A természetes és a szerzett immunitás evolúciója és egymásra épülése

A természetes és a szerzett immunitás evolúciója és egymásra épülése 1 of 9 09/04/2011 06:14 PM Magyar Tudomány, 2004/10 1072. o. Védekezési mechanizmusok az élővilágban Erdei Anna az MTA levelező tagja, MTA-ELTE Immunológiai Kutatócsoport, ELTE Immunológiai Tanszék, Budapest

Részletesebben

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll Adaptív/anticipatív immunrendszer Egyedi, klonális receptorok A természetes immunrendszer DANGER szignáljainak kontrollja alatt áll EHRLICH oldallánc-elmélete Alapfogalmak: antigén epitop haptén karrier

Részletesebben

A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer

A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer Prof. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK Élettani Intézet, 2015 ELLENSÉG AZ IMMUNOLÓGIÁBAN: - VÍRUS, BAKTÉRIUM, GOMBA, PARAZITÁK - IDEGEN SEJTEK - SAJÁT SEJTEK

Részletesebben

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: Kalcium anyagcsere A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: 2/13 szervetlen sók, főleg hidroxiapatit Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH) formájában a belső vázat alkotja másrészt oldott állapotban az extracelluláris

Részletesebben

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás

Részletesebben

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS Dr. Mohamed Mahdi MD. MPH. Department of Infectology and Pediatric Immunology University of Debrecen (MHSC) 2012 Történelmi tények a HIV-ről 1981: Első megjelenés

Részletesebben

Neoplazma - szabályozottság nélküli osztódó sejt

Neoplazma - szabályozottság nélküli osztódó sejt 9. előadás Rák Rák kialakulása: A szervezet 10 14 sejtet tartalmaz, ezek mutálnak és osztódnak A rákos sejt nem követi a sejtosztódás korlátait és végül a rákos sejtek elfoglalják a normál szövetek helyét.

Részletesebben

LIPID ANYAGCSERE (2011)

LIPID ANYAGCSERE (2011) LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN

Részletesebben

Endocitózis - Exocitózis

Endocitózis - Exocitózis Molekuláris sejtbiológia Endocitózis - Exocitózis Dr. habil.. Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immnubiológiai Intézet Budapest Endocitózis Fagocitózis szilárd fázishoz közel álló

Részletesebben

Természettudomány. 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör

Természettudomány. 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör Természettudomány 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör Az ember immunrendszere Immunrendszer: kórokozók, veszélyes anyagok elleni

Részletesebben

A transzplantáció immunológiai vonatkozásai. Transzplantáció alapfogalmak. A transzplantáció sikere. Dr. Nemes Nagy Zsuzsa OVSZ Szakképzés 2012.

A transzplantáció immunológiai vonatkozásai. Transzplantáció alapfogalmak. A transzplantáció sikere. Dr. Nemes Nagy Zsuzsa OVSZ Szakképzés 2012. 1 A transzplantáció immunológiai vonatkozásai Dr. Nemes Nagy Zsuzsa OVSZ Szakképzés 2012. Transzplantáció alapfogalmak Transzplantáció:szövet/szervátültetés Graft: transzplantátum Allotranszplantáció:

Részletesebben

Vírusellenes szerek. Készítette hidasi Nóra: Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. előadásához

Vírusellenes szerek. Készítette hidasi Nóra: Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. előadásához Vírusellenes szerek Készítette hidasi Nóra: Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. előadásához Vírusok Sejtes szerveződés nélküli szubmikroszkópikus obligát sejtparaziták. Örökítő

Részletesebben

Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje

Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje 1 Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje Írta és rajzolta: Hargitai Zsófia Ágota Munkában részt vett: Dr. Sarkadi Balázs, Dr. Apáti Ágota A szerkesztésben való segítségért

Részletesebben

Engedjék meg, hogy röviden ismertessem Timár professzor Úr tudományos életrajzát.

Engedjék meg, hogy röviden ismertessem Timár professzor Úr tudományos életrajzát. Gerlóczy Zsigmond díj Tisztelt Kongresszus! Kedves Kollégák. Hölgyeim és Uraim! A Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság Vezetısége 2007. decemberi ülésén egyhangúan szavazta meg Timár

Részletesebben

A természetes és adaptív immunitás egyes tényezőinek vizsgálata cöliákiában, 1-es típusú diabetes mellitusban és a két betegség társulásakor

A természetes és adaptív immunitás egyes tényezőinek vizsgálata cöliákiában, 1-es típusú diabetes mellitusban és a két betegség társulásakor A természetes és adaptív immunitás egyes tényezőinek vizsgálata cöliákiában, 1-es típusú diabetes mellitusban és a két betegség társulásakor Doktori Értekezés Dr. Dezsőfi Antal Semmelweis Egyetem Klinikai

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnolóiai mesterképzés mefeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a écsi Tudományeyetemen és a Debreceni Eyetemen Azonosító szám: TÁMO-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi biotechnolóiai

Részletesebben

A programozott sejthalál mint életfolyamat

A programozott sejthalál mint életfolyamat APOPTOSIS Réz Gábor A programozott sejthalál mint életfolyamat A sejteknek, legyenek bár prokarióták vagy eukarióták, öröklött képességük van arra, hogy belső vagy külső jelek hatására beindítsák a programozott

Részletesebben

Fotoferezis másként. Dr. Tremmel Anna Semmelweis Egyetem I.sz. Belgyógyászati Klinika Aferezis

Fotoferezis másként. Dr. Tremmel Anna Semmelweis Egyetem I.sz. Belgyógyászati Klinika Aferezis Fotoferezis másként Dr. Tremmel Anna Semmelweis Egyetem I.sz. Belgyógyászati Klinika Aferezis Extracorporális fotoferezis (ECP) Fotoaferezis ( PAP) Egy leukaferezis alapú immunmodulációs terápia: ahol

Részletesebben

Intracelluláris bakteriális fertőzések

Intracelluláris bakteriális fertőzések Intracelluláris bakteriális fertőzések 2015. október 2. Bajtay Zsuzsa A kórokozók és a gazdaszervezet kapcsolata - egyensúly alakul ki, mindkét fél tanul - labilis a szimbiózis - patogének változékonyak

Részletesebben

Vércsoportszerológiai alapfogalmak. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen

Vércsoportszerológiai alapfogalmak. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen Vércsoportszerológiai alapfogalmak Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen 1 Vércsoportszerológia Az immunológia tudományának speciális ága, mely a vörösvérsejtek felületi antigénjeivel, és

Részletesebben

Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása

Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása II. Az ellenanyagok metabolizmusa (génátrendeződés, izotípusváltás, affinitásérés, termelés, elimináció, megoszlás biológiai terekben) Dr. Kacskovics Imre egyetemi

Részletesebben

3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika

3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika 3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz Varga Lilian emmelweis Egyetem III. z. Belgyógyászati Klinika Az ellenanyag funkciói Molekuláris kölcsönhatások helye az immunglobulinon Paratop specifikus ab Idiotípus

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

Antigén szervezetbe bejutó mindazon corpuscularis vagy solubilis idegen struktúra, amely immunreakciót vált ki Antitest az antigénekkel szemben az

Antigén szervezetbe bejutó mindazon corpuscularis vagy solubilis idegen struktúra, amely immunreakciót vált ki Antitest az antigénekkel szemben az Antigén szervezetbe bejutó mindazon corpuscularis vagy solubilis idegen struktúra, amely immunreakciót vált ki Antitest az antigénekkel szemben az immunválasz során termelődött fehérjék (immunglobulinok)

Részletesebben

Környezetegészségtan. Fogalmak definíciója

Környezetegészségtan. Fogalmak definíciója Környezetegészségtan Fogalmak definíciója 1. Adaptív (szerzett) immunitás: antigénspecifikus B- és T-sejtek által kialakított immunválasz, ami immunológiai memória kialakulásához is vezet. 2. Adequát inger:

Részletesebben

III. fejezet: Az ember szervezete és életműködései

III. fejezet: Az ember szervezete és életműködései III. fejezet: Az ember szervezete és életműködései A külső védekezésnek ez az összetett módja nagyfokú hatékonysága ellenére is sérülékeny. Elég csak a fogmosás, a borotválkozás vagy az egyszerű horzsolásos

Részletesebben

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok. Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.

Részletesebben

Lujber László és a szerző engedélyé

Lujber László és a szerző engedélyé Allergia genetikai háttere Dr. Szalai Csaba 2012. Szeptember 24. 1 Allergia: multifaktoriális vagy komplex betegség: Genetikai háttér (több száz gén, több ezer genetikai variáció) + környezeti tényezők

Részletesebben

Alapfogalmak I. Elsősorban fehérjék és ezek szénhidrátokkal és lipidekkel alkotott molekulái lokalizációjának meghatározásának eszköze.

Alapfogalmak I. Elsősorban fehérjék és ezek szénhidrátokkal és lipidekkel alkotott molekulái lokalizációjának meghatározásának eszköze. Alapfogalmak I. Immunhisztokémia: Az immunhisztokémia módszerével szöveti antigének, vagy félantigének (haptének) detektálhatók in situ, specifikus antigén-antitest kötés alapján. Elsősorban fehérjék és

Részletesebben

A TERMÉSZETES SEJTHALÁL LEGGYAKORIBB FORMÁJA AZ APOPTÓZIS Fésüs László

A TERMÉSZETES SEJTHALÁL LEGGYAKORIBB FORMÁJA AZ APOPTÓZIS Fésüs László A TERMÉSZETES SEJTHALÁL LEGGYAKORIBB FORMÁJA AZ APOPTÓZIS Fésüs László Összefoglaló Az emberi szervezet sejtjeinek nagy többsége meghatározott idő után természetes módon elhal, helyette új sejtek képződnek.

Részletesebben

Rekombináns Géntechnológia

Rekombináns Géntechnológia Rekombináns Géntechnológia Tartalom: 1 1. Biotechnológia, géntechnológia, társadalom 2. Genetikai rekombináció 3. Génbevitel tenyésztett sejtekbe 4. Genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) 4a. Transzgénikus

Részletesebben

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András Vírusok Szerk.: Vizkievicz András A vírusok az élő- és az élettelen világ határán állnak. Önmagukban semmilyen életjelenséget nem mutatnak, nincs anyagcseréjük, önálló szaporodásra képtelenek. Paraziták.

Részletesebben