Az Ig génátrendeződés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Ig génátrendeződés"

Átírás

1 Az Ig génátrendeződés Háromféle változás játszódik le a molekula szerkezetét tekintve: B sejtek fejlődése alatt: VDJ átrendeződés (rekombináció) IgH izotípusváltás rekombináció (CSR) Szomatikus hipermutáció (SM)

2 Véletlenszerű- e a génátrendeződés? The Nobel Prize in Physiology or Medicine 1984 Niels K. Jerne, Georges J.F. Köhler, César Milstein Niels Jerne: primer repertoár saját antigénekre korlátozott, ezt követi az antigén által indukált szelekció A génszegmentek véletlenszerű átrendeződése Az embrionális génátrendeződés genetikailag korlátozott, nem véletlenszerű, (pl. bizonyos Vb gének nagyobb gyakorisággal, mint mások, 12/23 RSS-rekombináz kölcsönhatási preferenciák) Hatékony szelekció limitált diverzitás Széles felismerési repertoár maximális diverzitás

3 Antigén felismerő receptorok sokfélesége limitált kódoló DNS?? Aminosav analízis: Ig molekula N terminális része sokféle, C terminális szekvencia azonos Egy gén egy polipeptid?? Deyer és Benett 1965: 2 gén: variábilis és konstans Niels Jerne: 1984 Nobel Díj: "for theories concerning the specificity in development and control of the immune system Susumu Tonegawa 1987 Nobel Díj "for his discovery of the genetic principle for generation of antibody diversity Az embrionális, vagy nem limfoid szövetből nyert Ig gének szerkezete eltér az ellenanyagot termelő tumor sejtekben (myeloma) található Ig gének szerkezetétől.

4 Embrionális (germline) DNS Szomatikus rekombináció D-J átrendeződés Szomatikus rekombináció V-J vagy V-DJ átrendeződés Transzkripció Elsődleges RNS átirat Splicing mrns Transzláció Polipeptid lánc Könnyű lánc Figure 4-2 Nehéz lánc Egy klónra jellemző repertoár- egyedi V-D-J rekombináció

5 Emberi Ig könnyű és nehéz lánc lókuszainak embrionális szerveződése a genomban L: leader peptid, a fehérje irányítása (extracelluláris fehérje) 3 külön lókusz, 2, ill. 3 génszegmens több kópiában, majd a konstans doméneket kódoló gének, H lánc: 9 C gén, ezeken belül 5 vagy 6 exon

6 DJ szegmensek: H lánc, J szegmensek: L lánc V szegmensek

7

8 Minden rekombinálódó V, D és J génszegmentumot nem kódoló régiók határolnak: konzervált heptamer és nonamer szekvenciák csatlakoznak a kódoló szekvenciákhoz, ezek között 23, vagy 12 nukleotid hosszú nem konzervált szekvencia (spacer). Szerepe: RAG hozzáférés bitosítása. Rekombinációs szignál szekvencia (RSS), ezt ismerik fel és ehhez kötődnek a RAG1 és RAG2 fehérjék RAG gének csak a fejlődő limfocitákban fejeződnek ki

9 A könnyűlánc V és J génszegmenseinek rekombinációja 4 lépésben 1. Szinapszis A RAG1-RAG2 fehérje komplex kötődik a 12 és a 23 bp spacer-res RSS-hez Újabb fehérjék (Ku, DNS függő protein kinázok) csatlakoznak a hajtűhöz és az elhasított RSS végekhez RAG1:RAG2 RAG1:RAG2 A fehérjekomplexek kötődnek egymáshoz, közelitve a szegmenseket A DNS hajtűk kinyílnak, a TdT újabb nukleotidokat ad a végekhez, illetve az exonukleázok eltávolítanak nukleotidokat 3. Kódoló végek módosítása 2. Dupla szálhasítás A DNS elhasad, a gén szegmensek végén hajtű struktúra jön létre RAG: rekombinációt aktiváló enzim komplex TdT: terminális deoxinukleotidil transzfeáz A DNS ligáz összekapcsolja a génszegmensek végeit Kódoló vég Szignál vég 4. Csatlakozás (NHJ: Nonhomolog end joining)

10

11 A VDJ rekombináció lépései: 1. Rag1/Rag2: VDJ rekombináz. Rag2: más fehérjékhez kapcsol 1 Génszegmensek megfelelő helyzetben tartása. 2. Rag1: hasítás egyik szálon szabad 3 OH másik szál, kovalens kötés hajtű Szignál vég: blunt end KU70, KU80 DNS-PK kötődése, aktiválja Artemis endonuleázt hajtű felnyílik (DNS-PK hibás SCID-ben) 4 4. TdT, DNS ligáz IV, kódoló végek csatlakozása

12 Hogyan befolyásolja a Rag mutációja a kódoló és szignál végek kapcsolódását? Rag hiányában sem B sem T sejtek nem fejlődnek ki. Csak B és T sejtekben fejeződik ki és csak bizonyos fejlődési fázisban! Csak Go és G1 fázisban, osztódó sejtben nincs Rag!

13 Figure 4-8 A RAG komplex kötődik és hasítja az egyik DNS szálat a kódoló és a heptamer szekvencia között hajtűket eredményezve A DNS szálak párosodása A hajtűk kinyílása palindrom P- nukleotidokat eredményez A páratlan nukleotidokat elhasítja az exonukleáz Az üres helyek feltöltése után a kódoló végeket csatlakoztatja a DNS ligáz Újabb nukleotidok beépülése TdT közvetítésével N: nem templát alapján hozzáadott nukleotid

14 Az Ig gének átrendeződésének lépései, sorrendje Az érett, naív B sejtek felszínén azonos specificitású migm és migd jelenik meg IgM IgD B sejt A RAG gének kiütése -> limfocita fejlődés megáll, súlyos kombinált immunhiány (severe combined immunodefficiency): SCID fenotípus

15 Allél exklúzió

16 Szomatikus hipermutáció - további variabilitás Elszórt mutációk a V régióban Figure nap nap További mutációk felhalmozódása a V régióban Negatív szelekció A legjobb antigénkötő, legtöbb mutációt tartalmazó B sejtek fejlődnek tovább > affinitás érés Activation induced cytidine deaminase: AID-hiánya gátolja a szomatikus hipermutációt

17 A immunoglobulin repertoár sokféleségének kialalkulása négy folyamat eredménye: Kombinatórikus diverzitás - könnyű és nehéz láncok V régiói, több kópia minden génszegmensből, ezek különböző kombinációi Génszegmensek kapcsolódása által meghatározott sokféleség (VJ, VDJ) Kombinatórikus diverzitás - a lehetséges H és L lánc párok kialakulása Szomatikus hipermutáció az átrendeződött V régió génekben - negatív és pozitív szelekció, a legjobban kötődő receptorral rendelkező sejtek kiválogatódása ~10 11 lehetséges repertoár, de valójában ~10 9 klón

18 IgM és IgD Alternatív splicing

19 Ig nehézlánc izotípusváltás

20 Izotípus váltás: rekombináció specifikus switch szignálok között Figure 4-21

21 Izotípusváltás (Class-switch recombination - CSR) rekombináció/deléció mechanizmusával történik S régió: GAGCT, CSR: GGGGT CSR nem tartalmaz konszenzus szekvenciát mint RSS, GC-ben van, de kivüle is,

22 Izotípus váltás (class switch recombination) Minden CH gén 5 végén van switch régió (S), kivéve Cd- az IgD alternatív splicing-gal jön létre S régió: repetitív szekvenciák transzkripció indul 5 S régió-tól indul, fúzió 3 S régióval, fúzió az intronban- nem befolyásolja a transzláció leolvasási keretét Activation induced cytosine deamináz (AID) szükséges, (RAG nem) AID: citidin specifikus mutátor Csak B sejtekben van AID, AID hiányában (egér KO) nincs CSR! In vivo: T sejtektől függő mechanizmus: CD40-CD40 ligandum kölcsönhatás In vitro: LPS, citokinek hatására indukálható Szabályozás: transzkripciós faktorok-i régió promoter kapcsolat

23 Az izotípusváltás mechanizmusa Nehézlánc gének IgM-et expresszáló sejtben CD40L, citokinek Switch-rekombináció az S régióknál (Kettős szálú DNS törés) deléció Nehéz lánc gének IgA-t expresszáló sejtben

24 A kettősszálú DNS törés létrejöttének mechanizmusa a switch régiókban Switch-régió csira-vonal átirat Kódoló szál R-hurok Az AID C / U átalakulást indukál Uracil glycosylase (UNG), APE: AP endonukleáz APE I: hasítja a bázishiányos helyet UNG: bázishiányt hoz létre Kettős szálú DNS törés a switch régióban

25 AZ AID-indukált DNS törés, mutáció és transzlokáció izotípusváltás hibajavítás mutáció transzlokáció Uracil glycosylase (UNG), APE: AP endonukleáz

26 Az AID szerepe az SHM és az izotípusváltás során Szomatikus hipermutáció Izotípusváltás Uracil glycosylase (UNG, green wedge), base excision repair (BER), mismatch repair proteins (MSH2/6)

27 A V-gének szomatikus mutációja H lánc V régiók L lánc V régiók 7. nap primer 14. nap primer Másodlagos Harmadlagos Affinitás érés: szomatikus mutációk -- > szelekció

28 A membránon kifejezett és a szekretálódó m lánc létrejöttének mechanizmusa Primer RNS átirat Poliadenilációs helyek Nyugvó B-sejt B-sejt differenciálódás transmembrán

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja

Részletesebben

4. A humorális immunválasz október 12.

4. A humorális immunválasz október 12. 4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező

Részletesebben

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért

Részletesebben

Bevezetés Áttekintés

Bevezetés Áttekintés Bevezetés Áttekintés Fogalmak Egy lymphocita életének áttekintése Human Ig-izotípusok morfológiája Human Ig-izotípusok funkciói Miért? Válasz: más Ig effektor funkciók C fixáció FcR Polymerizáció Izotípusváltás

Részletesebben

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása Uher Ferenc, PhD, DSc Az immunglobulinok szerkezete Fab V L V H C L C H 1 C H 1 Az egér immunglobulin géncsaládok szerveződése Hlánc

Részletesebben

Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia

Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia Dr Pállinger Éva Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet Nem antigén- specifikus antigénreceptorok Opszonizáló receptorok Mintázat felismerő receptorok

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:

Részletesebben

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és Immunológia alapjai 15-16. előadás A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és csíracentrum reakció, affinitás-érés és izotípusváltás. A B-sejt fejlődés szakaszai HSC Primer

Részletesebben

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

A T sejt receptor (TCR) heterodimer Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus

Részletesebben

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α. Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs

Részletesebben

Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása

Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása II. Az ellenanyagok metabolizmusa (génátrendeződés, izotípusváltás, affinitásérés, termelés, elimináció, megoszlás biológiai terekben) Dr. Kacskovics Imre egyetemi

Részletesebben

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll Adaptív/anticipatív immunrendszer Egyedi, klonális receptorok A természetes immunrendszer DANGER szignáljainak kontrollja alatt áll EHRLICH oldallánc-elmélete Alapfogalmak: antigén epitop haptén karrier

Részletesebben

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ

Részletesebben

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés

Immunológia alapjai előadás. Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés Immunológia alapjai 11-12. előadás Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés Az antigén-receptor gének kifejeződésének főbb kérdései Minden testi sejt tartalmaz TcR/BcR

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok

Részletesebben

B sejtek és a B sejt közvetített immunválasz. Pállinger Éva

B sejtek és a B sejt közvetített immunválasz. Pállinger Éva B sejtek és a B sejt közvetített immunválasz Pállinger Éva IMMUNVÁLASZ VELESZÜLETETT SZERZETT HUMORÁLIS CELLULÁRIS HUMORÁLIS CELLULÁRIS A SZERZETT HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZT A PLAZMASEJTEK ÁLTAL TERMELT IMMUNGLOBULINOK

Részletesebben

13. RNS szintézis és splicing

13. RNS szintézis és splicing 13. RNS szintézis és splicing 1 Visszatekintés: Az RNS típusai és szerkezete Hírvivő RNS = mrns (messenger RNA = mrna) : fehérjeszintézis pre-mrns érett mrns (intronok kivágódnak = splicing) Transzfer

Részletesebben

Az immunrendszer szerepe

Az immunrendszer szerepe Immunbiológia I Az immunrendszer szerepe 1 Védekezés: (1) Patogén szervezetek ellen (vírusok, baktériumok, gombák, egysejtűek, férgek) (2) Tumor sejtekellen ellen Hibás működés: Autoimmun betegségek (pl.

Részletesebben

Antigén, Antigén prezentáció

Antigén, Antigén prezentáció Antigén, Antigén prezentáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február. 26 Bev. 2. ábra Az

Részletesebben

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása Uher Ferenc, PhD, DSc Délpesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Budapest Az immunglobulinok szerkezete

Részletesebben

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az

Részletesebben

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) A T és a B LIMFOCITÁK FEJLŐDÉSE, ÉRÉSE ÉS JELÁTVITELE A limfociták különböző típusai a multipotens Hemopoetikus őssejtből fejlődnek ki A limfociták rendkívül

Részletesebben

DNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál

DNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál DNS replikáció DNS RNS Polipeptid Amino terminus Templát szál Karboxi terminus Szuper-csavarodott prokarióta cirkuláris DNS Hisztonok komplexe DNS hisztonokra történő felcsvarodása Hiszton-kötött negatív

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 6. előadás Humorális és celluláris immunválasz A humorális (B sejtes) immunválasz lépései Antigén felismerés B sejt aktiváció: proliferáció, differenciálódás

Részletesebben

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti

Részletesebben

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe Immunológia alapjai T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe A limfocita fejlődés lépései Recirkuláció a periférián Korai érés és növekedési

Részletesebben

TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)

TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) Biokémia és molekuláris biológia I. kurzus (bb5t1301) Tematika 1 TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) 0. Bevezető A (a biokémiáról) (~40 perc: 1. heti előadás) A BIOkémia tárgya

Részletesebben

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Dr. Kacskovics Imre tszv. egy. tanár Immunológiai Tanszék ELTE http://immunologia.elte.hu/ Medicina Kiadó 2012. Az Immunológiai Tanszék kutatási témái: http://immunologia.elte.hu/

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett

Részletesebben

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása Uher Ferenc, PhD, DSc Délpesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Hematológiai és Őssejttranszplantációs

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4 A Név: Csoportszám: EGYSZERŰ VÁLASZTÁS 1. Mi atlr-5 legfontosabb ligandja? A endospóra B flagellin C poliszacharid tok D DNS E pilus 2. Mi alkotja az ellenanyag antigénkötő helyét? A a H és L láncok konstans

Részletesebben

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs

Részletesebben

Biológus MSc. Molekuláris biológiai alapismeretek

Biológus MSc. Molekuláris biológiai alapismeretek Biológus MSc Molekuláris biológiai alapismeretek A nukleotidok építőkövei A nukleotidok szerkezete Nukleotid = N-tartalmú szerves bázis + pentóz + foszfát N-glikozidos kötés 5 1 4 2 3 (Foszfát)észter-kötés

Részletesebben

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:

Részletesebben

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban 11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban HIV fertőzés kimutatása (fiktív) esettanulmány 35 éves nő, HIV fertőzöttség gyanúja. Két partner az elmúlt időszakban. Fertőzött-e

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Immunitás és evolúció

Immunitás és evolúció Immunitás és evolúció (r)evolúció az immunrendszerben Az immunrendszer evolúciója Müller Viktor ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék http://ramet.elte.hu/~viktor Az immunitás

Részletesebben

Immunológia alapjai 11-12. előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Immunológia alapjai 11-12. előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe Immunológia alapjai 11-12. előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe A limfocita fejlődés lépései Recirkuláció a periférián

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

Az X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót

Az X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót Az X kromoszóma inaktívációja A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót Férfiak: XY Nők: XX X kromoszóma: nagy méretű több mint 1000 gén Y kromoszóma: kis méretű, kevesebb, mint 100 gén Kompenzációs

Részletesebben

A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata

A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata Buzás-Bereczki Orsolya Témavezetők: Dr. Bálint Éva Dr. Boros Imre Miklós Biológia

Részletesebben

1b. Fehérje transzport

1b. Fehérje transzport 1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros

Részletesebben

OTKA ZÁRÓJELENTÉS

OTKA ZÁRÓJELENTÉS NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása

Részletesebben

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban 11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban HIV fertőzés kimutatása - (fiktív) esettanulmány 35 éves nő, HIV fertőzöttség gyanúja. Két partner az elmúlt időszakban. Fertőzött-e

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

Fehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia

Fehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra

Részletesebben

NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag

NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak

Részletesebben

Az ellenanyagok orvosbiológiai. PhD kurzus 2011/2012 II. félév

Az ellenanyagok orvosbiológiai. PhD kurzus 2011/2012 II. félév Az ellenanyagok orvosbiológiai alkalmazása PhD kurzus 2011/2012 II. félév A kurzus célja Az ellenanyagok széleskörű (diagnosztika, terápia, kutatás) felhasználhatóságának bemutatása, mindennapos orvos-biológiai

Részletesebben

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett

Részletesebben

Immunbiológia I. 1. Immunbiológia 0. BEVEZETÉS

Immunbiológia I. 1. Immunbiológia 0. BEVEZETÉS Immunbiológia I 0. BEVEZETÉS DIA 1 Az élőlények szervezete folyamatosan ki van téve a kórokozók támadásainak. Az immunrendszer fő funkciója e kórokozók elleni védekezés. Ezt a feladatot úgy kell elvégeznie,

Részletesebben

A csontvelõ-átültetés után kialakuló B-sejt-készlet a korlátozott ellenanyag-sokféleség molekuláris alapjai

A csontvelõ-átültetés után kialakuló B-sejt-készlet a korlátozott ellenanyag-sokféleség molekuláris alapjai A csontvelõ-átültetés után kialakuló B-sejt-készlet a korlátozott ellenanyag-sokféleség molekuláris alapjai Vas Virág, Pálóczi Katalin dr. és Uher Ferenc dr. Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet,

Részletesebben

A replikáció mechanizmusa

A replikáció mechanizmusa Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Transzláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a

Transzláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a Transzláció Transzláció Fehérje bioszintézis a genetikai információ kifejeződése Szükséges: mrns: trns: ~40 Riboszóma: 4 rrns + ~ 70 protein 20 Aminosav aktiváló enzim ~12 egyéb enzim Szintetikus folyamatok

Részletesebben

Epigenetikai Szabályozás

Epigenetikai Szabályozás Epigenetikai Szabályozás Kromatin alapegysége a nukleoszóma 1. DNS Linker DNS Nukleoszóma mag H1 DNS 10 nm 30 nm Nukleoszóma gyöngy (4x2 hiszton molekula + 146 nukleotid pár) 10 nm-es szál 30 nm-es szál

Részletesebben

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben esirna mirtron BEVEZETÉS TÉMAKÖRÖK Ősi RNS világ RNS-ek tradicionális szerepben bevezetés BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek

Részletesebben

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra

Részletesebben

Többgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll

Többgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll Többgénes jellegek Többgénes jellegek 1. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek Multifaktoriális jellegek: több gén és a környezet által meghatározott jellegek 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása

Részletesebben

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális

Részletesebben

Kromoszómák, Gének centromer

Kromoszómák, Gének centromer Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

Szignalizáció - jelátvitel

Szignalizáció - jelátvitel Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,

Részletesebben

Antiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei)

Antiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei) Antiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei) Az antiszenz elv története Reverz transzkripció replikáció transzkripció transzláció DNS DNS RNS Fehérje

Részletesebben

A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben

A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben Tory Kálmán Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika A ~20 ezer fehérje-kódoló gén a 23 pár kromoszómán A kromoszómán található bázisok száma: 250M

Részletesebben

I. A sejttől a génekig

I. A sejttől a génekig Gén A gének olyan nukleinsav-szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.

Részletesebben

A molekuláris biológia eszközei

A molekuláris biológia eszközei A molekuláris biológia eszközei I. Nukleinsavak az élő szervezetekben Reverz transzkripció replikáció transzkripció transzláció DNS DNS RNS Fehérje DNS feladata: információ tárolása és a transzkripció

Részletesebben

Ellenanyag reagensek előállítása II Sándor Noémi

Ellenanyag reagensek előállítása II Sándor Noémi Ellenanyag reagensek előállítása II 2019.03.04. Sándor Noémi noemi.sandor@ttk.elte.hu Ellenanyagok módosítása 1. Kémiai módosítás Részleges redukció láncok közötti diszulfid hidak megszűnnek, szabad SH

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen

Részletesebben

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges

Részletesebben

Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet

Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Gén mrns Fehérje Transzkripció Transzláció A transzkriptum : mrns Hogyan mutatható

Részletesebben

Kappelmayer János. Malignus hematológiai megbetegedések molekuláris háttere. MOLSZE IX. Nagygyűlése. Bük, 2005 szeptember

Kappelmayer János. Malignus hematológiai megbetegedések molekuláris háttere. MOLSZE IX. Nagygyűlése. Bük, 2005 szeptember Kappelmayer János Malignus hematológiai megbetegedések molekuláris háttere MOLSZE IX. Nagygyűlése Bük, 2005 szeptember 29-30. Laboratóriumi vizsgálatok hematológiai malignómákban Általános laboratóriumi

Részletesebben

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges

Részletesebben

3. Sejtalkotó molekulák III.

3. Sejtalkotó molekulák III. 3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció

Részletesebben

3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)

3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3.1 Fehérjék, enzimek A genetikai információ egyik fő manifesztálódása

Részletesebben

A biológia szerepe az egészségvédelemben

A biológia szerepe az egészségvédelemben A biológia szerepe az egészségvédelemben Nagy Kinga nagy.kinga@mail.bme.hu 2017.10.24 Mikróbák az ember szolgálatában (Néhány példán keresztül bemutatva) Antibiotikumok (gombák, baktériumok) Restrikciós

Részletesebben

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi

Részletesebben

A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban

A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban című támogatott kutatás fő célja az volt, hogy olyan regulációs mechanizmusoknak a virulenciára kifejtett

Részletesebben

DNS-szekvencia meghatározás

DNS-szekvencia meghatározás DNS-szekvencia meghatározás Gilbert 1980 (1958) Sanger 3-1 A DNS-polimerázok jellemzői 5'-3' polimeráz aktivitás 5'-3' exonukleáz 3'-5' exonukleáz aktivitás Az új szál szintéziséhez kell: templát DNS primer

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában

Részletesebben

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés Biológiai alapismeretek Az immunrendszer Immunis (latin szó): jelentése mentes valamitől Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok: 1. megtalálása

Részletesebben

Alapfogalmak I. Elsősorban fehérjék és ezek szénhidrátokkal és lipidekkel alkotott molekulái lokalizációjának meghatározásának eszköze.

Alapfogalmak I. Elsősorban fehérjék és ezek szénhidrátokkal és lipidekkel alkotott molekulái lokalizációjának meghatározásának eszköze. Alapfogalmak I. Immunhisztokémia: Az immunhisztokémia módszerével szöveti antigének, vagy félantigének (haptének) detektálhatók in situ, specifikus antigén-antitest kötés alapján. Elsősorban fehérjék és

Részletesebben

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi

Részletesebben

Fehérje interakciók az ecetmuslica telomerének retrotranszpozonjain. Takács Sándor

Fehérje interakciók az ecetmuslica telomerének retrotranszpozonjain. Takács Sándor Ph. D. értekezés tézisei Fehérje interakciók az ecetmuslica telomerének retrotranszpozonjain Takács Sándor Témavezető: Dr. Török Tibor Biológia Doktori Iskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi

Részletesebben

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,

Részletesebben

Egy 10,3 kb méretű, lineáris, a mitokondriumban lokalizált DNS-plazmidot izoláltunk a

Egy 10,3 kb méretű, lineáris, a mitokondriumban lokalizált DNS-plazmidot izoláltunk a Egy 10,3 kb méretű, lineáris, a mitokondriumban lokalizált DNS-plazmidot izoláltunk a Fusarium proliferatum (Gibberella intermedia) ITEM 2337-es törzséből, és a plazmidot pfp1- nek neveztük el. Proteináz

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

AZ IS30 BAKTERIÁLIS INSZERCIÓS ELEM CÉLSZEKVENCIA VÁLASZTÁSÁNAK MOLEKULÁRIS TÉNYEZŐI DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ MÓNIKA

AZ IS30 BAKTERIÁLIS INSZERCIÓS ELEM CÉLSZEKVENCIA VÁLASZTÁSÁNAK MOLEKULÁRIS TÉNYEZŐI DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ MÓNIKA AZ IS30 BAKTERIÁLIS INSZERCIÓS ELEM CÉLSZEKVENCIA VÁLASZTÁSÁNAK MOLEKULÁRIS TÉNYEZŐI DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ MÓNIKA Gödöllő 2007. 1 A Doktori Iskola megnevezése: Szent István Egyetem Biológia Tudományi

Részletesebben

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) A HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZ és az ELLENANYAGOK ÁLTAL KÖZVETÍTETT EFFEKTOR FUNKCIÓK Humoral immunity is mediated by macromolecules (as opposed to cells) found in

Részletesebben

Nukleinsavak építőkövei

Nukleinsavak építőkövei ukleinsavak Szerkezeti hierarchia ukleinsavak építőkövei Pirimidin Purin Pirimidin Purin Timin (T) Adenin (A) Adenin (A) Citozin (C) Guanin (G) DS bázisai bázis Citozin (C) Guanin (G) RS bázisai bázis

Részletesebben

Doktori tézisek. Dr. Reiniger Lilla. Semmelweis Egyetem Patológia Tudományok Doktori Iskolája. Témavezető: Dr. Szepesi Ágota egyetemi adjunktus, PhD

Doktori tézisek. Dr. Reiniger Lilla. Semmelweis Egyetem Patológia Tudományok Doktori Iskolája. Témavezető: Dr. Szepesi Ágota egyetemi adjunktus, PhD Az aktiváció-indukált citidin deamináz és az aberráns szomatikus hipermutáció szerepe a krónikus lymphocytás leukaemia Richter és prolymphocytás transzformációjában Doktori tézisek Dr. Reiniger Lilla Semmelweis

Részletesebben

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor

Részletesebben

Immunológia alapjai T sejt fejlődés a tímuszban Differenciálódási stádiumok, környezeti faktorok szerepe

Immunológia alapjai T sejt fejlődés a tímuszban Differenciálódási stádiumok, környezeti faktorok szerepe Immunológia alapjai T sejt fejlődés a tímuszban Differenciálódási stádiumok, környezeti faktorok szerepe Berki Timea A tímusz szerkezet A tímusz lebenyke szerkezet The thymic stoma creates the microenvironment

Részletesebben