Mit teszel a szívedért, hogy élj?

Átírás

1 Mit teszel a szívedért, hogy élj? "...vésd szívedbe parancsaimat, mert megszaporítják napjaidat és életed éveit, jólétet és békességet hoznak neked!" (Péld. :-, EFO) Készítette: Wágner Kinga Iskola:Bocskai István Református Oktatási Központ Dátum:.május

2 Mélységesen hiszek abban, hogy a vér, a test bölcsebb az értelemnél. Szellemünk tévedhet. De amit vérünk érez, hisz és mond, az mindig igaz. David Herbert Richards Lawrence. Bevezetés Én azért választottam ezt a témát, mert érdekesnek és egyben elszomorítónak találom, hogy az emberek fele a szív és érrendszeri megbetegedésekben hal meg. Ami ellen tudnának tenni helyes táplálkozással valamint rendszeres testmozgással. Minden megelőzhető, ha az ember figyel magára, másokra. Azonban néha nem elég az odafigyelés vannak olyan otromba betegségek, amelyeket családunk más tagjaitól örököltünk ekkor nem csak egy kicsit kell magunkat távol tartani a fűszeres és sóban gazdag ételektől. Sok ember nem akar lemondani az ilyen fajta élvezeti cikkekről mondván egyszer úgyis meg kell valamiben halni, szerintem ez nem helyes és nincs helyén, hogy direkt a halálukat gyorsítják meg különböző módszerekkel. Ha meg akarnak, valamiben halni akkor inkább boldogan, idő előre haladásától egy nyugágyon halljanak meg, ne egy kórházi szoba ágyán ahol az orvosok számára csak egy átlagos ember, aki ismét nem tett semmit egészsége megőrzéséért.

3 . A keringési rendszer A kielégítő sejtműködéshez különböző alkotóelemekre van szüksége a szervezetnek. Oxigénre, energiaszolgáltató "üzemanyagra" (táplálék formájában), vitaminokra, hormonokra, megfelelő hőmérsékletre. Az anyagcsere bonyolult biokémiai folyamatában a sejtek feldolgozzák és a szervezet számára hasznosíthatóvá alakítják ezeket az alapelemeket. A felszabaduló hőt és az anyagcsere-termékeket el kell távolítani a sejtekből. A sejtek táplálása, a lebontási termékek kiszűrése és elszállítása a vérkeringés feladata. A vér hozza-viszi a szükségessé vagy fölöslegessé váló anyagokat. Az artériákban, oxigénben és tápanyagokban gazdag vér kering, melyet az erek a szervezetkülönböző részeibe szállítanak el. A vénák visszaszállítják a szívbe a szén-dioxiddal és salakanyagokkal megtelt vért. A szív funkciója az, hogy az oxigénben szegény vért a szervezetből összegyűjtse, és a tüdőbe továbbítsa, ahol az oxigénnel telítődik, és leadja a szén-dioxidot, ezután az oxigénnel feldúsult vért a tüdőből összegyűjtse, és a szervezet felé továbbítsa.. A vér A vér folyékony sejt közötti állományú, kötőszövet. A vörösvértest, fehérvérsejt és a vérlemezke az alakos elemek közé tartozik. A vörösvérsejt a vér eleminek legnagyobb részét teszik ki. Sejtmagot nem tartalmazó ovális korong alakú testek. Ezek tartalmazzák a vörösvér festéket, a hemoglobint, melyek a belélegzett levegőből megkötik az oxigént és átadják a test szöveteinek. A vörösvérsejtek a csontvelőben képződnek. Számuk egy felnőtt ember mm vérében átlagosan millió. A vörösvérsejt átlagos élettartama nap, a lépben és a májban bomlanak le. A fehérvérsejtek vagy leukociták az immunrendszer sejtjei, amelyek megvédik a testünket a fertőző betegségektől és az idegen anyagoktól. Sokféle különböző fehérvérsejt létezik, azonban mindegyik a csontvelő egy sokirányú differenciálódásra

4 képes (pluripotens) sejtjéből származik, amelyet vérképző őssejtnek nevezünk. A vérben levő fehérvérsejtek száma gyakran jelzi a betegségeket. Egészséges emberben, egy liter vérben 9 és 9 között van a fehérvérsejtek száma, ez a vérnek körülbelül %-át jelenti. A fehérvérsejteket szerepük alapján két nagy csoportba soroljuk őket: falósejtek, melynek további két fajtáját különböztetjük meg: Granulociták: olyan fehérvérsejtek, amelyeknek a sejtplazmájában különbözőképp festődő szemcsék láthatók, ha fénymikroszkóppal nézzük. Ezek a szemcsék membrán-kötött enzimek, és főként a bekebelezett részecskék emésztésében vesznek részt. Három fajtájuk van: neutrofilek, bazofilek és eozinofilek, mindhárom a festődési jellegzetességéről kapta a nevét. Agranulociták: olyan fehérvérsejtek, amelyeknek a sejtplazmájában nincsenek szemcsék. Ezek közé tartoznak a nyiroksejtek (limfociták), az egymagvú fehérvérsejtek (monociták) és a nagy falósejtek (makrofágok). A vérlemezkék sejtmag nélküli, kisméretű sejtes elemei a vérnek. Számuk mm vérben - ezer. A véralvadásban van szerepük. Az érfal sérülése esetén a véralvadás akadályozza meg, hogy a vér elhagyja az érpályát. A vérlemezkék kitapadnak a sérült érfalra, és a belőlük felszabaduló anyag hatására egy olyan reakciósorozat indul meg, amelynek végeredményeként a vérplazmában oldott állapotban található fibrinogén nevű fehérje a sérülés helyén oldhatatlan, fonalas szerkezetű fibrinné alakul át. A fibrinszálak rárakódnak a sérült érfalra, és lezárják a sebet. A képződő fibrinhálóba bezáródnak a vérsejtes elemei is. A vér állaga alvadás közben kocsonyaszerűvé válik. A képződött alvadék alatt megkezdődik az érfal és a sérült szövetek regenerációja, végül az alvadék is lebomlik, eltűnik. A véralvadás átlagosan - perc alatt játszódik le. A folyamatban a vérplazma sokféle fehérjéje vesz részt. A normális véralvadáshoz Ca + ionok is szükségesek. A vérzést jelentősen csökkentik a sérült érfalból és a vérlemezkékből felszabaduló érszűkítő anyagok. A sejt közötti állomány a vérplazma, sárgás színű folyadék, amelynek legnagyobb része víz. Különböző ionokat (Na +, K +, Ca +, Cl -, HCO -, PO - stb.), szőlőcukrot, aminosavakat, fehérjéket és egyéb szerves anyagokat tartalmaz. Egyszerű fehérjéi például az albuminok, amelyek a májban szintetizálódnak.

5 Viszonylag nagy mennyiségben vannak jelen a vérplazmában. Fontos szerepük van a vérplazma és a szövetnedv közötti ozmózisnyomás-különbség kialakításában, a vízben nem oldódó lipidek (zsírsavak, szteroidok) megkötésében és szállításában. A vérplazma összetett fehérjéi részt vesznek például a kórokozók elleni védekezésben (globulinok) és a véralvadásban (fibrinogén)... Az érhálózat A vér, áramlását biztosító szerv az ér. Az emberi testben - liter vér folyik. A szív pumpálja a testbe, oxigént és táplálékot visz a sejtekhez, onnan pedig, elszállítja a salakanyagokat. Az emberi test érhálózatának hossza mintegy km, és csőhálózatként szövik át a testet. Az érhálózatot artériák, hajszálerek és vénák alkotják. Az artériák és a vénák üregét egyrétegű laphám béleli. A hámsejtek alatt rugalmas rostokat tartalmazó kötőszövet és simaizom található változó mennyiségben az értípustól függően. Kívülről az artériákat és a vénákat is kötőszövet borítja. Ha összehasonlítunk egymással két azonos átmérőjű artériát és vénát, azt látjuk, hogy az artériák falában több a rugalmas rost, és vastagabb az izomréteg is. Ennek következtében az artériák rugalmasak, ellenállnak a vérnyomás feszítő hatásának. A vénák viszont tágulékonyak, kevéssé rugalmasak. A vastag, többrétegű érfal miatt sem az artériák, sem a vénák fala nem átjárható az anyagok számára. Az anyagcsere a hajszálerek területén történik. A kapillárisok falát ugyanis lényegében csak egyrétegű laphám alkotja, nincs benne izomzat és kötőszövet. A vékony laphámsejtek könnyen átjárhatók egyes anyagok számára. Sok helyen apró nyílások, pórusok is találhatók rajtuk, amelyek lehetővé teszik a kis molekulájú anyagok átjutását az érfalon. A kapillárisok tehát féligáteresztő sajátságúak.

6 Az emberi testben az érhálózat két vérkört alkot. A kis vérkör a jobb kamrából kiinduló tüdőartériával kezdődik. A tüdőartéria szén-dioxid dús vért szállít. A tüdőben egyre kisebb artériákra ágazik szét, majd a kisvérköri kapillárisokban folytatódik. A hajszálerek falán át megtörténik a szén-dioxid leadása a vérből, és az oxigén felvétele. Az oxigén dús vért vénák gyűjtik össze, végül a tüdővéna a szív bal pitvarába torkollik. A bal pitvarból a vér a bal kamrába, majd onnan a nagy vérkör kezdetét jelentő aortába jut. A nagy vérkör artériái az egész testet behálózzák, és minden szervben, szövetben-kapillárisokban folytatódnak. A kapillárisokon keresztül megtörténik az oxigén leadása és a szén-dioxid felvétele. Végül a szén-dioxidban dús vér a vénákon keresztül a jobb pitvarba jut.

7 .. A szív 7 A vérkeringés központja a szív a mellüregben, a két tüdőfél között helyezkedik el. Fala háromrétegű. Kívülről a vékony szívburok borítja. Ez alatt található a szívizomszövetből álló szívizom. A szívizomszövetet harántcsíkolt izomrostok alkotják, melyek gyors összehúzódásra képesek és nem fáradékonyak. A szív belső rétege az üregeket bélelő, rugalmas szívbelhártya.a szív belső üregrendszerét egy hosszanti sövény két, egymástól teljesen elkülönülő részre: jobb és bal szívfélre osztja. A két szívfelet a szívbelhártyából kiinduló hártyás billentyűk pitvarra és kamrára tagolják. A pitvarok vékonyabb, a kamrák vastagabb izomzatúak. A pitvarokba torkollanak a vénák, a kamrákból indulnak ki az artériák. A jobb kamrából a tüdőartéria a kis vérkör felé, a bal kamrából a főverőér, az aorta a nagy vérkör felé pumpálja a vért. Az artériák kilépésénél zsebes billentyűk találhatók. A szív szöveteinek vérellátását a szívkoszorúerek biztosítják. A szív tartja áramlásban a vért a keringési rendszerben. Összehúzódásaival kialakítja a vérnyomáskülönbséget a szívből kiinduló artériák és a szívbe vezető vénák között. A vérnyomás a vérnek az érfalra gyakorolt hidrosztatikai nyomása. A keringési rendszerben a vér a fizika törvényeinek megfelelően a nagyobb nyomású hely felől áramlik a kisebb nyomású hely felé. A vér egyirányú áramlását a szívben a billentyűk biztosítják. A szívműködés ismétlődő szakaszokra, szívciklusokra tagolható. A szívciklus első ütemében a pitvarok megtelnek vérrel, majd összehúzódnak. A vérnyomás növekedése miatt megnyílnak a hártyás billentyűk, és a vér a kamrákba áramlik. Ezt követően a kamrák húzódnak össze. A billentyűk lemezei alá nagy nyomással áramló vér bezárja a hártyás billentyűket, melyek szorosan illeszkedő lemezei megakadályozzák a vér visszaáramlását a pitvarba. A növekvő vérnyomás miatt ugyanakkor kinyílnak a zsebes billentyűk, és a vér az aortába, illetve a tüdőartériába áramlik. Az artériába jutott vér belefolyik a zsebes billentyűk tasakjaiba, amelyek egymáshoz simulva megakadályozzák a vér visszaáramlását, amikor a kamra elernyed. A billentyűk tehát szelepként működnek, és a vérnyomás mozgatja őket. A jobb és a bal kamra minden egyes összehúzódásával azonos térfogatú vért továbbít

8 8 a kis, illetve a nagy vérkörbe. A szív nyugalomban átlagosan 7-7-ször húzódik össze percenként. Egy-egy összehúzódással a jobb és a bal kamrából mintegy 7-7 cm vér kerül az érpályába. Az egy perc alatt továbbított vérmennyiség, vagyis a keringési perctérfogat így kb. dm. Ez azt jelenti, hogy egy perc alatt a teljes vértérfogat megfordul mind a kis vérkörben, mind pedig a nagy vérkörben. Nagyobb igénybevétel esetén emelkedik az egy összehúzódással továbbított vér mennyisége, valamint az összehúzódások száma is. Ennek következtében a keringési perctérfogat a nyugalmi érték többszörösére emelkedhet.. Vérnyomás betegségek Vérnyomás az az erő, melyet a bal kamrából kikerült vér az erek rugalmas falára kifejt. Vérnyomásméréskor két értéket mérünk, a systolés és dyastolés. Systolés érték a bal kamra összehúzódása után az ütőerekben kialakult legnagyobb nyomás. Dyastolés érték a kamra ernyedésekor az erek rugalmassága által fenntartott legkisebb nyomás... Alacsony vérnyomás Krónikusan alacsony vérnyomásról beszélhetünk, ha a vérnyomás első, azaz szisztolés értéke tartósan nem haladja meg a Hgmm-t. Fontos megkülönböztetni a helyzetváltozatás kapcsán esetlegesen fellépő vérnyomáseséstől (orthostaticus hypotonia). Ilyenkor a fekvés után mért nyugalmi értékhez képest felállást követően a szisztolés vérnyomás legalább Hgmm-rel, a "per" érték (diasztolés vérnyomás) legalább Hgmm-rel lesz alacsonyabb. A tartósan alacsony vérnyomás elsősorban fiatalokra jellemző. Ezzel ellentétben a helyzetváltoztatás kapcsán fellépő, ún. orthostaticus (függőleges) hypotonia a évnél idősebb emberek %-ban észlelhető. Tünetei elsősorban a szédülés, kábultság, látászavar, fejfájás, ájulás, alvászavar, depresszió, koncentrálási zavar, fülzúgás jelentkezhet. A rosszullétet a szimpatikus idegrendszer kompenzációja követi, mely szapora szívveréssel, hideg, sápadt végtagokkal, émelygéssel, izzadással jár. A betegek fokozottan érzékenyek a hidegre.

9 9 A krónikus hypotonia a figyelem és memória minden típusát rontja, így csökken a figyelem. A krónikus alacsony vérnyomás demenciához, azaz elbutuláshoz vezethet. Helyzetváltoztatáshoz kötött alacsony vérnyomásnál fekvésből történő felálláskor jelentkezhet szemkáprázás, szédülés, homályos látás, ájulás. Az alacsony vérnyomást két típusra osztjuk. Gyakoribb az ún. esszenciális vagy primer forma, amikor az eltérés pontos okát nem tudjuk felderíteni. Ez a típus a fiatal, magas nők körében a leggyakoribb és legtöbbször családi halmozódást mutat. Ártalmatlan eltérés, nem betegség. A secunder típusban pontosan tudjuk a kiváltó okot. Gyógyszer indukálta (pszichopharmakonok, szívritmus szabályozó gyógyszerek, vérnyomáscsökkentők, vízhajtók, koszorúér- tágítók stb.), endokrin eredetű kórképek (pajzsmirigy alulműködés, mellékvese elégtelenég, hypophysis elülső lebenyének elégtelensége, hypoaldosteronismus), szívérrendszeri eltérések (aorta szűkület, szívelégtelenség, ritmuszavarok, pulmonalis hypertonia, a szívburok gyulladása, mely a szív működését akadályozza), hosszan tartó ágyban fekvés, fertőző betegségeket követően, alacsony folyadék és só bevitel. Kezelése a sportolás, a szabadidő aktív eltöltése jó hatású. A kardio mozgások, a szív- és vérkeringési rendszert edző ciklikus mozgásformák ajánlhatók, mint a kocogás - futás (edzettségi szint függvényében), kerékpározás, úszás. A kellő mértékű folyadékfogyasztás is a vérnyomás növekedése felé hat: erre a célra legjobban a magasabb ásványi anyag tartalmú természetes eredetű vizek (ásványés forrásvizek) javasolhatók napi,- liter. Segíthet az ágynyugalomból való lassú, fokozatos felkelés, kompressziós harisnya viselése, valamint, ha éjszaka felső testünket kb. fokkal megemeljük... Magas vérnyomás, hipertónia Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha nyugalmi állapotban, nem szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között, különböző napokon végzett legalább két, inkább három mérés átlaga nagyobb, mint /9 Hgmm. Az erek falára gyakorolt fokozott nyomás káros. A magas vérnyomás lehet elsődleges és másodlagos. Ez utóbbi annyit jelent, hogy más betegség tüneteként jelentkezik a magas vérnyomás. Az elsődleges

10 hipertónia multi faktoriális eredetű kórkép, több tényező együttese alakítja ki. Esszenciális/elsődleges/ hipertóniáról beszélünk, ha a vérnyomás-emelkedés hátterében kiváltó kórfolyamatot nem sikerül kimutatni. Ilyen a magasvérnyomásbetegségek mintegy 8 százaléka. Bizonyos örökletes tényezőkön kívül a stresszel járó, illetve a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, a magas sótartalmú étrend, az életkor és a fogamzásgátlók használatának hatásait vizsgálták a hipertónia kialakulásában. A helytelen táplálkozás sokféleképpen járulhat hozzá a magas vérnyomáshoz. A dohányfüstben lévő nikotin érszűkítő hatása miatt emeli a vérnyomást. Az alkohol kis mennyiségben, például napi - dl bor fogyasztásakor még nem emeli, de nagy mennyiségben - a megnövekedett folyadékbevitel miatt - fokozza a vérnyomást. A feketekávé kis mennyiségben (napi - csészéig) általában nem befolyásolja, előfordulhat azonban, hogy valakinek a szervezete fokozottan reagál a kávéra, ezért nem árt ellenőrizni a vérnyomást kávéivás előtt és után. Egykét csészénél nagyobb mennyiség azonban már mindenképpen egészségtelen. Másodlagos hipertónia esetén pontosan megállapítható a magas vérnyomásért felelős kórfolyamat. A betegek kezelése tehát a kiváltó októl függően különböző lehet, amelyet szakorvosnak kell eldönteni. A magas vérnyomás kiváltó okai közül az érelmeszesedést legegyszerűbben a nyaki főverőérben lehet kimutatni ultrahangos vizsgálattal. Tapasztalatok szerint a magas vérnyomásos páciensek legalább 8 %-ában jelentős az érelmeszesedés, Idősebb korban az arány csaknem százalékosra tehető. Idült vesebetegségek veseartéria szűkület endokrinológiai kórképek (pajzsmirigy, mellékvesekéreg-túlműködés, pl. fokozott aldoszteron termelés, Cushing-szindróma és Cushing-kór), a hipotalamusz betegségei (dienkefalózis), adrenalint termelő daganat (feokromocitóma), fejlődési rendellenességek (pl. az aorta mély szűkülete, a koarktáció aorté). Minél magasabb a vérnyomása és minél tovább nincsen megfelelően kezelve, annál nagyobb a szövődmények veszélye. A kezeletlen magas vérnyomás az alábbi elváltozásokat eredményezheti:

11 Az artériák károsodása: Ez az artériák falának megkeményedéséhez és megvastagodásához vezethet, ami szívinfarktust és egyéb szövődményeket okozhat. Ha az egyén veleszületett érfali rendellenességekkel rendelkezik, pl. az érfal kitágulása vagy gyengesége egy adott területen (aneurizma), az fokozottan romlik hipertóniában. Szívelégtelenség: Mivel a szívnek nagyobb nyomással szemben kell kipumpálnia a vért a szervezet felé, a szívizom megvastagszik. Idővel a megvastagodott szívizomnak egyre romlik a vérellátása, ami szívelégtelenséghez vezet. Stroke: Az agyban elzáródott vagy megrepedt ér stroke-ot eredményez. Fontos ismerni a stroke tüneteit, hiszen a gyors orvosi segítség életet is menthet! A hirtelen kialakuló végtag-gyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arc fél, továbbá a beszédzavar, és szóformálási nehézség is árulkodó lehet, csakúgy, mint a kettős látás, a látótér kiesés, látásvesztés vagy a csökkenő látásélesség. De utalhat stroke-ra az egyensúlyvesztés, a koordinációs zavar, a térérzékelés elvesztése és a memóriazavar is.ha az erek a vesében szűkülnek be, károsodhat a vesék működése. Látásvesztés: Amennyiben a szem erei megvastagodnak, szűkülnek vagy megrepednek, a magas vérnyomás látásvesztéshez vezethet. A kezeletlen magas vérnyomás olyan komplikációkhoz vezethet, mint az ideghártya fő verő- vagy visszerének elzáródása, kóros új erek, kötőszövetes lemezek képződése, vagy az üvegtesti térbe törő vérzés. Metabolikus szindróma: Ez a szindróma megemelkedett has körfogatot, megemelkedett trigliceridszintet, alacsony HDL ("jó koleszterin") szintet, magas LDL ("rossz koleszterin") szintet, magas vérnyomást és magas inzulinszintet jelent. Ha a metabolikus szindróma egyik összetevője már kialakult Önnél, akkor nagy a valószínűsége, hogy idővel a többi összetevő is megjelenik. Minél több komponens van jelen, annál nagyobb a cukorbetegség, a szívbetegség és a stroke kockázata.

12 . Saját kutatás A kutatásom célja az volt, hogy felmérjem a diákok egészségi állapotát, miszerint milyen életmódot folytatnak, tesznek-e valamit azért, hogy egészségesek maradjanak. Kiosztottam az osztályomba -db kérdőívet azonban csak 8-db-ot kaptam vissza. Melyben a tanulók étkezési szokásairól (hányszor esznek főtt ételt, milyen gyakran járnak gyorsétterembe és milyen fajta ételeket részesítenek előnyben) családban előforduló betegségekről. Ide egy leírás kellene, hogy mit szerettl volna kutatni. Hogyan tetted?miről szól a krdőív? Kiket kérdeztél?..... A kérdőív Kérdőív: Vérnyomás betegségek Wágner Kinga vagyok /a tanuló. Idei évben fogok biológiából érettségizni és egy projektmunkát készítek. A kérdőívben szereplő adatokat bizalmasan, titkosan valamint névtelenül kezelem.. Korod? év. Tömeged? kg. Magasságod? cm. Nemed? férfi/nő. Rendszeresen méred a vérnyomásod? igen/nem. Van-e vérnyomás betegséged? igen/nem 7. Családban volt már vérnyomás betegség? igen/nem 8. Ha igen, kinek és milyen gyógyszereket szed rá? Családtag Betegség Gyógyszer 9. Hányszor étkezel nap? több. Milyen ételeket fogyasztasz? a, Figyelek az egészséges táplálkozásra (magas rosttartalmú ételek, sok zöldség gyümölcs,fehér hús) b, kevésbé figyelek c, egyáltalán nem figyelek. Hányszor eszel főtt ételt nap? x x x többször kevesebbszer. Szoktál-e gyorsétteremben enni? igen/nem. Van-e valamilyen betegséged? igen/nem

13 . Szedsz-e gyógyszert? igen/nem Betegség Gyógyszer.. A kérdőívek kiértékelése A következő válaszokat kaptam a kérdőívemben. Az első kérdésemben a nemek eloszlására voltam kíváncsi. A kérdőívet nő, férfi töltötte ki, összesen 8 fő. Nemek eloszlása Mivel az osztályom tanulóiról van szó, így nem meglepő a koreloszlásuk. 9 éves 9 éves éves 9 éves Ezek után személyes kérdéseket tettem fel.

14 Testsúly eloszlás Nagyon sok családban van már otthon is vérnyomásmérő készülék. Mér-e rendszeresen vérnyomást? 8 9 Nem Igen Nem Igen

15 Meg szerettem volna tudni, hogy van-e olyan a megkérdezettek közül, aki maga is vérnyomásbetegségben szenved. Van-e vérnyomásbetegsége? 7 7 Igen Nem Igen Nem Konkrétan arra is rákérdeztem, hogy szed-e valamilyen gyógyszert állandóan. Szed-e gyógyszert? betegség Igen betegség Nem

16 Mire szed gyógyszert?,,, Arra voltam kíváncsi, hogy a családban van-e olyan aki vérnyomásbetegségben szenved. Vérnyomásbetegség a családban Igen Nem Igen Nem A vérnyomás betegségek sokszor az életmód következményei, így rákérdeztem néhány szokásra is, amely befolyásolhatja a vérnyomásbetegségek kialakulását. Először a táplálkozási szokásokról kértem információkat.

17 Mennyire figyel az ételekre? étkezések száma Több 7 Egyáltalán nem Kevésbé 8 Egészséges ételeket 8

18 Főtt ételek száma nap Nem minden nap 8 Gyorséttermet látogat-e rendszeresen? Nem Igen

19 Irodalomjegyzék (...) 7 (...) 9 (--) (--) evfolyam/az-erhalozat-felepitese-es-mukodese/az-erhalozat-felepitese (--) evfolyam/az-emberi-ver/a-verlemezkek-es-a-veralvadas (--) evfolyam/az-ember-verkeringese/a-sziv (--) evfolyam/az-ember-verkeringese/az-emberi-sziv-mukodese (--) (- -) (-- ) (--) (--)