KERINGÉSI SZERVRENDSZER

Átírás

1 KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés szív + érhálózat (artéria, véna) Összeállította: Ignáth Györgyi 1 KERINGÉS szív a keringési rendszer központi szerve vérerek: artéria, véna, kapilláris nyirokerek a keringési rendszer perifériás része 1

2 Szív (cor) keringés központi szerve kúp alakú, izmos falú, üreges szerv tömege kb. 300 gr nagysága kb. egyén zárt ökle Elhelyezkedése: mellüreg - mediastinum(gátorüreg) - elülső, alsó részében Tüdők: szív nagy részét fedik, középvonaltól balra 1 gyermektenyérnyi részt hagy szabadon Rekeszizmon (diaphragma) nyugszik Hossztengelye: jobbról felülről hátulról előre, lefelé bal felé irányul Felszíne: Sternocostalis szegycsont/borda felé, Diaphragmatica : rekeszi Alapot a csúcstól elválasztja: koszorúbarázda: sulcus coronarius 3 SZÍV HELYZETE 2/3 bal, 1/3 jobbra Jobb kamra: mellkasfal, bal pitvar: nyelőcsővet érint J felső széle: vena cava superior beömlés, 3 borda felső széle, sternumtól jobbra 1 cm Jobb alsó szél: jobb 6. porc - sternum vége bal felső széle: 3 borda felső szélén sternumtól balra 3 cm Szívcsúcs lökési helye: Bal alsó határ 5. bordaköz, sternumtól kb. 8 cm-re balra 4 2

3 SZÍV (cor) felső része:széles szívalap (basis cordis) alsó része: szívcsúcs (apex cordis) Fülcsék: pitvarok kiszélesedése Jobb fülcse: auricula dextra Bal fülcse: auricula sinistra Kamrán kívülről: hosszanti elülső /hátsó barázda: koszorúserek 5 SZÍV ÜREGEI Hosszirányban: jobb/bal szívfél: szívsövény (septum cordis) Körbefutó barázda: pitvarra / kamrára oszt Pitvar kamra közt: Rostporcos gyűrű: (anulus fibrosus) Üregei: o pitvarok / atrium o kamrák / ventriculus kamra izomzata vastagabb bal kamra 3x vastagabb mint jobb 6 3

4 JOBB PITVAR (atrium dextrum) felső főviszér: vena cava superior alsó főviszér:vena cava inferior Szív viszér: Sinus coronarius SZÍV ÜREGEI JOBB KAMRA (Ventriculus dexter) Félhold alakú, fala vékonyabb, Kiindul: truncus pulmonalis 7 SZÍV ÜREGEI BAL PITVAR (atrium sinistrum) kocka alakú 4 véna pulmonalis tüdővéna - ömlik bele Pitvar / kamrai szájadék: billentyű BAL KAMRA ( ventriculus sinister) kör alakú fala vastag izomzatú aorta kiinduló helye 8 4

5 SZÍVBILLENTYŰK véráram irányítását szabályozzák szelepszerűen működnek megakadályozzák a vér visszaáramlását kamarákból a pitvarok felé nagyartériákból a kamrák felé SZÍVBILLENTYŰK vitorlás billentyűk: (valvula cuspidalis /vénás/ mitrális) pitvarok /kamrák között Vitorla cuspis Inhúrok: corda tendinea Szemölcsizom: musculi papillares alakú vitorla alapja P-K szájadékhoz rögzül csúcs kamra felé néz szemölcsizmokhoz rögzül

6 SZÍVBILLENTYŰK zsebes billentyűk: (valvula semilunalis) 3-3 félhold alakú tasak nagyartériák kezdeténél bal kamrából: aortánál jobb kamrából: tüdőverőérnél Tasak: keringés irányába néz A tasakot érfalhoz nyomja Szív működése: Systole (összehúzódás) Diastole (elernyedés) Pitvarok / kamrák szinkronban működnek 11 Szívfal szerkezete Külső réteg: szívburok -epicardium Fénylő savós hártya belső zsigeri lemeze összenőtt a szív izomréteggel Középső réteg: szívizom -myocardium szívizomszövet legvastagabb réteg külső: ferde középső: körkörös belső: hosszanti lefutás Szemölcsizom:belső izomréteg,hálózatos izomgerendák Belső réteg:szívbelhártya -endometrium elasztikus kötőszövet Ennek kettőzete: szívbillentyűk

7 SZÍVBUROK (PERICARDIUM) Tömlő szerű, kettős falú, savós hártya Zsigeri rész (visceralis) szívizommal összenőtt (epicardium) Fali rész: ( parietalis) nagyerek kezdeti részét magába foglalja Mellkasfal / tüdő felszíntől választja el Ürege: cavum pericardii savós hártya néhány csepp folyadékot termel 13 A SZÍV INGERKÉPZŐ ÉS INGERÜLETVEZETŐ RENDSZER sinuscsomó A-V csomó Hisköteg Tawara szárak Purkinje-rostok Ingerképző rendszer: 1. Szinusz csomó: elsődleges ingerképző központ jobb pitvar felső-hátsó falában pitvar fala tovább vezeti az ingert 2. Pitvar-kamrai csomó: másodlagos ingerképző központ jobb pitvar-kamra határán 7

8 A SZÍV INGERKÉPZŐ ÉS INGERÜLETVEZETŐ RENDSZER Ingervezető rendszer His-köteg / nyaláb: a pitvar-kamrai csomóból indul átvezeti az ingerületet a kamrákba tovább oszlik jobb és bal oldali szárra (Tawara szárak) halad a szívcsúcsig végső ágai (Purkinje rostok) rostokként a szív falában végződnek 15 Koszorús artériák: arteriacoronaria dextra / sinistra sinus aorta kezdetéből indul Arteria Coonaria Dextra: JOBB elől: sulcus coronaria-ban fut, lefelé a két kamra közti barázda, szívcsúcs irányba. Jobb pitvar, jobb kamra nagyobb része, kamrasövény hátsó 2/3 Artéria Coronaria Sinistra: BAL oszlik: 1. ág: kamra közti barázdába elől a szívcsúcshoz 2. ág: sulsus coronáriában: bal oldalról kerüli bal pitvar, bal kamra, jobb kamra elülső részét, kamrasövény 1/3-át Funkcionális végartériák SZÍV SAJÁT EREI

9 SZÍV VÉNÁS RENDSZERE Vénák: véna cordis magna elülső és bal véna cordis media: hátsó véna cordis parva: jobb szívrészből SINUS CORONARIUS-ba gyűlnek össze 17 SZÍV MŰKÖDÉSE Szívciklus: Szív ritmusos összehúzódás: systole Szív ernyedése: dyastole Kamrai ernyedés után: szünet: szívpauza Szívösszehúzódás: 60-80/perc

10 SZÍVBŐL KILÖKÖTT VÉR MENNYISÉGE Verőtérfogat / sziszlolétérfogat: 60-70ml a nagyerekbe kilökött vér Kamra térfogat: 200 ml 130 ml reziduális vér Perctérfogat: kamrai összehúzódás: (60-70 ml) kilökött vér * perenkénti összehúzódás 70 Nyugalmi perctérfogat: 4-6 liter/perc Erős izommunka: liter/perc 19 Kisvérkör: jobb kamra>tüdők>bal pitvar Nagyvérkör: bal kamra>szervek>jobb pitvar KISVÉRKÖR: A szervezetből elhasznált vért összeszedő nagy, felső és alsó fő visszér bevezet a jobb pitvarba, a szív saját elhasznált vérét szállító vénájával együtt. Onnan az elhasznált vér a jobb kamrába kerül, amelyet a háromhegyű vitorlás billentyű nyit és zár el. A jobb kamrából a vér a tüdőkbe jut a tüdőverőér segítségével és a tüdőhólyagocskák falának hajszálereiben kering. Itt megtörténik a gázcsere

11 A friss vért a tüdővisszerek a bal pitvarba viszik a bal kamrába a kéthegyű vitorlás billentyűn át kerül A bal kamrából a kiinduló vér a szervezet legnagyobb verőerébe, az aortába (főverőér) jut a gerincoszlop előtt minden szervhez leadja azokat az ágakat, amelyeken a friss vér eljut a szervekhez NAGY VÉRKÖR 21 A KÖTELEZŐ RAJZ! Kis vérkör: JK elhasznált vér tüdőartérián Tüdő gázcsere tüdővénán BP Nagy vérkör: BK oxigén dús vér sejtekhez a vénák visszaszállítják JP

12 KERINGÉSI ÉRRENDSZER 1. Verőerek artériák 2. Viszerek vénák 3. Hajszálerek- kapilláris 23 AZ EREK FALÁNAK FELÉPÍTÉSE Külső réteg ( tunica adventitia) jellemzői: - laza ktsz. rugalmas rostokkal - az ereket a környező szövetekhez fűzi Középső réteg ( tunica media) jellemzői: - simaizomsejtek - kollagén- és elasztikus rostok Belső réteg ( tunica intima) jellemzői: -vékony rugalmas hártya (lamina elastica interna) - érbelhám - endothel 12

13 Erek falának szerkezete 1. intima - Endothel sejt - Alatta kötőszöveti rost 2. media - Artériák: elasztikus rost / simaizom - Vénák: simaizom + kollagén rost 3. adventitia laza rostos kötőszövet Ebben: érfalat tápláló kiserek Érlument szabályozó idegek 1. VERŐEREK / ARTÉRIÁK Szív felől a periféria felé SZÁLLÍTÓ -faluk rugalmas 1.Elasztikus szív közeli nagyartériák -sok elasztikus rugalmas rost 2.Muscularis sok simaizum: tágasságuk szabályozható 3.Kisartériák: kapilláris előtti artériás szakasz: simaizom, jelentősen változtatható a tágasságuk

14 VÉNÁK gyűjtőerek / visszerek Apró ágakból erek nagy gyüjtőerek Ürege tágabb Fala vékonyabb Benne: semilunalis billentyűk 27 KAPILLÁRISOK (hajszálerek) csak mikroszkóppal láthatóak faluk igen vékony (félig áteresztő) gyors tágulásra/ szűkülésre képesek érpálya legtágabb része biztosítja a vér és a sejtek közötti közvetlen kapcsolatot

15 Kapillárisok (hajszálerek) Egyrétegű laphám, kötőszöveti és izomsejtekkel Kapcsolatot teremtenek az artériák és vénák között Felületükön zajlik le a tápanyagok és gázok diffúziója a szervekben Nyugalmi állapotban: 10% működik igénybevételre: nő Erek közti összeköttetés anasztomózisok Feladata: Ér elzáródáskor: szomszédos érből az adott terület vérellátása Arteriovenosus: artéria a vénával kapcsolódik (kapilláris megkerülésével) tehermentesítő shunt (keringés tehermentesítő) Collateralis anasztomózis: proximális disztálissal kötik össze (ér lekötésnél is van keringés Funkcionális végartéria: nincs összeköttetés

16 A r t é r i á s k e r i n g é s A nagyvérkör főbb artériái Aorta: 1. felszálló aorta aorta ascendens 2. aortaív arcus aortae 3. leszálló aorta aorta descendens: szakaszai: 1. mellkasi aorta (aorta thoracica) 2. hasi aorta (aorta abdominalis) 16

17 AORTA SZAKASZAI 1. FELSZÁLLÓ AORTA aorta ascendens nagyobb része szívburkon belül van kiindul: arteria coronaria dextra/ synistra (jobb/ bal koszorúserek) AORTA SZAKASZAI 2. AORTA ÍV -arcusaortae jobbról balra / hátra ível lovagol a bal tüdőgyökéren 6 hátcsigolya magasságban 3. LESZÁLLÓ AORTA: aorta descendens gerinc bal oldalához fekszik rekeszizom felett: mellkasi, rekeszizom alatt: hasi IV-V. ágyéki csigolya előtt két végága: két csípőverőér

18 Aortaív ( arcus aortae) 1. Tuncus brachiocephalicus: arteria anonima rövid érszakasz Arteria carotis communist dextra artéria subclavia dextrára oszlik 2. A. carotis communis sinstra: Bal közös fejverőér 3. A. subclavia sinistra: bal kulcscsont alatti verőér BAL felső végtag 35 KÖZÖS FEJVERŐÉR arteria carotis communist a nyakon légcsövet, nyelőcsövet, gégét közrefog, elágazás nélkül halad jobb bal oldalt, nyelvcsont magassága: két végág, külső és belső fejverőér

19 a. carotis externa: Külső fejverőér Ágai: pajzsmirigy, gége egy részét, nyelvet, garatot, tarkótájékot, fülkagylót halántéktájékot, az arcot Mély ágai: szájüreg, orrüreg, lágyszájpad, garat és fogak Artéria carotis interna: az agy/ koponyába az agyvelő vérellátása Elágazás nélkül halad a koponyaalapig halántékcsont csatornájában belép a koponyaüregbe Elágazik: 1.Halántékcsatorna: középfül 2.Belső érből: agyvelő elülső és középső verőere, szemüreg, szemgolyó artéria

20 Vállöv és felső végtag verőerei Artéria subclavia felső végtag A.axillaris (hónalji) A.Brachialis (kar) A. Ulnaris Radialis Tenyéren verőeres ív: arcus palmaris (superficialis /profundus) KULCSCSONT ALATTI VERŐÉR artéria subclavia Mellkasban ered, ívben felhajlik nyak terület A. vertebralis a nyakcsigolya nyílásán át a koponyaalapra. öreglyukon át lép a koponyába Nyúltagyvelőt, kisagyat, nagyagy hátsó, agyalapon összeköttetésbe a belső fejverőér agyalapi ágával= érgyűrű Ellátja még: pajzsmirigy alsó artériája mellkasban a bordaközhöz, elülső gátor Szívburok rekeszizom

21 FELSŐ VÉGTAG ARTÉRIÁI Hónaljverőér: válltájék, mellkasfal felső végtagon: felkari verőér: a. brachiális felkar izma Felkarcsont könyökizület Könyökárokba oszlik: orsócsonti Singcsonti Tenyéri részen: összeköttetésbe lépfelületi és mély verőeres ív PULZUS: ARTÉRIA RADIALIS 41 Nagyvérkör mellkasi szakasz aorta thoracica Aorta descendens: leszálló aorta Gerinc bal oldalán gerincoszlop előtt, nyelőcső mellett Fali ágak Bordaközti artériák (intercostalis) Mellkasfalat, hátső ágak hátizom és hát bőre. Csigolyaközti lyukon a gerincvelőhöz Zsigeri ágak hörgőket követve tüdőbe tüdőszövetet hátsó gátorüregben a nyelőcsőhöz 21

22 AORTA ABDOMINALIS Rekeszizmot átlépi gerincoszlop előtt halad, 4. lumbális csigolyánál villa alakban oszlik.jobb és bal csípőverőér arteria iliaca xommunis dextra /sinistra Fali ágak: hasfalat látják el Zsigeri ágak Páros ágak: urogenitalis rendszerhez Renalis vese Spermatika interna ivarmirigy Suprarenalis mellékvese Páratlan zsigeri ágak: emésztőrendszerhez Arteria coeliaca : 3 ágra a.artéria Gastrica - gyomor b.artéria lienalis - lép c.artéria hepatica - máj Artéria mesenterica superior felső bélfodor hasnyál, vékonybél és vastagbél egy része Arteria mesenterica inferior: alsó bélfodor vastagbél és végbél KÖZÖS CSÍPŐ VERŐÉR Artéria iliaca communis dextra/sinistra medencében 2 ágra oszlik: 1. Belső csípőverőér: artéria iliaca interna kismedencei szerveket lát el: húgyhólyag, méh, végbél egy része 2.Külső csípőverőér: artéria iliaca externa 3.hasfal, külső nemi szervek bőrét látja el ligamentum inguinale alatt kilép a comb első oldalára: artéria femoralis

23 ALSÓ VÉGTAG VERŐEREI Combverőér (comb izma, combcsont, külső nemi szervek bőre) Térdárki verőér (térdizület) Elülső sípcsonti verőér (lábszár izmai) Hátsó sípcsonti verőér Mély rétegben fut Talpra kanyarodik két ágra válik Verőeres ív artéria dorsalis pedis ARTÉRIÁK RAJZ!

24 VÉNÁS RENDSZER Hajszálerek hálózatából indul ki Egyre nagyobb vénákba Szív felé halad 1. Felületes vénás rendszer (közvetlen a bőr alatt) 2. Mély vénás rendszer (verőereket kísér) 47 VÉNÁK vena cava inferior vena cava superior vema portae

25 A nagy vérkör vénás rendszere 1. vena cava superior 2. vena cava inferior 3. vena portae rendszere 1. vena cava superior: fej, nyak és a karok vénás vérét gyűjti össze. Itt több véna egyesülése: vénás szöglet angulus venosus: nagy nyirokerek itt ömlenek a vérerekbe 2. vena cava inferior: lábak, hasfal, kismedencei szervek egy része, páros hasüregi szervek 1. Vena cava superior felső fő viszér Felső végtag, fej, nyak vénás vére rövid értörzs /2 nagy törzs összeömlése: vena brachiocephalica dextra/ sinistra 1. Vena jugularis interna 2. Vena subclavia összeömlés helye: Angulusvenosus: Vénás szöglet

26 A fej-és nyaktájék vénás elvezetése Vena jugularis interna: mély nyaki viszér: koponyaalapon indul fej, koponya, nyaki szervek vére Vena jugularis externa: felületes nyaki viszér Fül mögött indul, bőr alatt fut fejbiccentő izmot keresztezi. Erőlködéskor kidagad. Vena subclavia-ba ömlik Elülső arci viszér: Belső szemzugban ered, szemüreg viszereivel közlekedik Agyalapi viszeres öblökbe szinuszokba ömlenek Hátsó arci viszér: halántéktájról állkapocs nyaka mögötti terület rágóizom, fogak, Foghús, szájpad, orrüreg Agyvelő vére: viszeres öblökbe gyűlik Külső koponyai vénákkal kötik össze: Koponya nyomás kiegyenlítése Felső végtag véna 1.Felületes 2.Mély Mélyvéna: kíséri párosával az artériát Felületes vénák: ujjakon kezdődnek, kézháton hálózat, 2 vénán vezetődik mély felé Könyökárokban egymással erős ág útján közlekednek: vena mediana cubiti - vénás injekció helye Vena subclavia: felső végtag mellkas oldalfal nyak felületes része Vana cava superiorba

27 Nagyvérkör - a mellkas gyűjtőerei A Vena azygos és hemiazygos V. cava superior, jobb pitvar Nagyvérkör - a hasüreg gyűjtőerei A Vena cava inferior Két csípőverőér összefolyása Alsó végtag Hasfal Kismedencei szervek Hasüreg páros szerveinek vére Vena porte vére 27

28 Közös csípvéna iliaca communis: külső / belső csipőviszér egyesül Belső: medencefal, ágyéktáj, gát, fartájék, belső nemi szervek húgyhólyag vénás vére Külső: csipőtájék, hasfal, alsó végtag, külső nemi szervek Hasfali felületes és mélyvénák: anasztomozálnak a mellkasfal ereivel Vena cava inferior, és vena cava superior egymással kapcsolatban van 55 Vénák Alsó végtag: Felszínes vénák: 1. Vena saphena parva: térdhajlatárokban a vena poplitea-ba ömlik 2. Vena saphena magna: lágyékhajlatnál vena femoralis-ba ömlik Mélyvénák Elnevezés: mint az artériák Lefutás: artériák mellett, párosan (kivétel nagyarteriák mellett) 28

29 Nagyvérkör - a májkeringés Vena Portae májkapu gyűjtőér páratlan szervek vénás vérét gyűjti Emésztőcsatorna (mesenterica inferior/superior Lép (lien) Hasnyálmirigy (pancreas) Vena hepatica V. cava inferior 29

30 Magzati vérkeringés (circulatio fetalis) Tüdő / bélrendszer nem működik Magzat / méhlepényen (placenta) keresztül: anyától kap tápanyagot anyagcsere végterméket ide ad le Kizárólag a máj kap oxigénben dús vért a vena umbilicalisból ( köldökvéna) egy ér (ductus venosus Arantii) fut az alsó üres visszérhez (vena cava inferiorhoz) itt a vénás és az arteriás vér keveredik

31 Magzati vérkeringés (circulatio fatelis) A VÉR ÚTJA 1. A vér egy része a jobb pitvarba jut nyitott ovalis nyíláson (foramen ovale) keresztűl a bal pitvarba 2. A vér másik része a jobb kamrába a tüdő verőértörzsbe (truncus pulmonalis) tüdő verőértörzsből a tüdő elkerülésével a magzati életben meglevő összeköttetésen ( Botallo vezeték /ductus arteriosus Botalli) az aortába / aortaívbe / jut 3. A magzat vére a belső csípőverőérből induló két köldökartérián (arteria umbilicalis) keresztül jut vissza a méhlepénybe 61 Magzati vérkeringés összefoglalva GÁZCSERE A TÜDŐBEN NINCS! ARTÉRIÁS VÉRT CSAK A MÁJ KAP MAGZATI ÉLETBEN MEGLÉVŐ ÖSSZEKÖTTETÉSEK: 1.ductus venosus Arantii (a vena umbilicalis és a vena cava inferior között 2.Botalli (a truncus pulmonalis és az aortaív között) 3.foramen ovale (a jobb és a bal pitvar között)"

32 JÓ TANULÁST