SZEGEDI WALDORF ÓVODA ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

Átírás

1 SZEGEDI WALDORF ÓVODA ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

2 Szegedi Waldorf Óvoda 6728 Szeged, Napos út 16. Tel/Fax: A SZEGEDI WALDORF ÓVODA Esélyegyenlőségi programja 1 a március 1-jétől február 28-ig terjedő időszakra Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók kiemelt feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymást nem helyettesíthető fogalmak, hanem egymás kiegészítői. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan - általában - passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Előmozdítása aktív cselekedet, eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül: az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. A fenntartó és intézményei fogadókészségét fejleszteni kell, ki kell alakítani: - a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlő bánásmódot, - az emberi méltóság tiszteletben tartását, - a társadalmi szolidaritás kialakítását. Közoktatási esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség érvényesítése valamennyi hátrányos helyzetű csoport részére a közoktatásban is kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják óvodai beilleszkedésük sikerességét. 1 A program a szakminisztérium hivatalos útmutatója alapján készült.

3 Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek mind a településen működő azonos típusú intézmények, mind azok tagóvodái, feladatellátási helyei között érvényesülnie kell (a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet). Pedagógiai koncepciónk Óvodánk a Waldorf - Óvodapedagógiai program - mint minősített program - szerint dolgozik, annak adaptációját alkalmazzuk. Az abban foglaltak határozzák meg nevelési alapelveinket és célkitűzéseinket. Különösen fontos az óvoda családias, nyugodt légköre, ami óvónőink szívügye; céljuk, hogy a Waldorf - Óvoda ideáját egyre elmélyültebbé tegyék a maguk számára: itt és most. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek sokszínű és mégis ismétlődő tevékenységére, egyéni képességek figyelembevételével. A program lényege a gyermekre épül, emberként tekintve rá, tartalmazza a nevelési feladatokat, tevékenységeket, ezen keresztül biztosítva a gyermek személyiségének fejlődését (utánzás -játék - fantázia). Pedagógiai ars poeticánk: Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek most már meg ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk. És őket is a keresők útjára kell vezetnünk. /Rudolf Steiner/ Óvodánkban az emberkép, gyermekkép, az óvodáskor az énfejlődés kitüntetett szakasza, a tényleges én - funkciók, az én - tudat kialakulásának és megszilárdulásának első stádiuma. A gyermekek sajátos testi, lelki, értelmi fejlődést mutatnak, melyeket az őket körülvevő személyi, tárgyi környezet erősen befolyásol, alakít. Ez az életszakasz a társas kapcsolatok egyik alapozó szakasza, melyben szokásokat, szabályokat, fogalomrendszert sajátítanak el, és aktívan illeszkednek be a csoportba. Legfőbb tevékenységük a szabad játék, ahol tapasztalatokat szereznek, és ezek személyiségfejlődésükre meghatározó jelentősséggel bírnak. Mindezek tudatában vajon milyen gyermekeket szeretnénk nevelni? Egészséges, jó teherbírású, lelkileg kiegyensúlyozott, másokkal szemben toleráns gyermekeket, akik a másságot elfogadják, azt tiszteletben tartják, a felnőttek felé segítőkészséget mutatnak, akik szeretik és értékelik a szépet, a jót. Olyan gyermekeket, akik fantáziájuk által kreatív gondolkodásúak, akik nyitottak az őket körülvevő világ felé, optimista szemléletűek.

4 Az óvoda története Szegeden őszén kezdte meg munkáját a Waldorf Baráti Kör szülők, pedagógusok, és az antropozófia iránt érdeklődők részvételével. Heti rendszerességgel tartottak összejöveteleket, melyek keretében kézművességgel, zenével és képzőművészettel, önismereti játékokkal, az évkör ünnepeivel és néphagyományokkal, valamint gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. A Kör célja volt a Waldorf-pedagógia és szellemi hátterének széleskörű társadalmi megismertetése, az oktatás és nevelés területén történő gyakorlati alkalmazása, értékeinek és érdekeinek védelme és képviselete, valamint egy Waldorf Óvoda és egy Waldorf Iskola működtetése. Céljaik megvalósítása érdekéhen nyarán közhasznú egyesületet hoztak létre Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület néven. Egyesületünk közhasznú tevékenységeinek keretei kötött szeptemberétől fenntartója lett a Szegedi Szabad Waldorf Irányba Tevékenykedő Óvodának, mely nyara óta - név és telephelyváltás után Szegedi Waldorf Óvoda néven működik szeptemberében pedig elindult a Szabad Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény egy első osztállyal, mely azóta is minden évben újabb első osztály indításával bővül. A 2008/2009-s tanévben legmagasabb évfolyamunkkal elindult a Szabad Waldorf Általános Iskola és Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működése. Az óvoda sajátosságai Óvodánk Szegeden, a Napos út 16. sz. alatt található, egy önkormányzati tulajdonú ingatlan egyik épületét béreljük. Az óvoda működése zavartalan, mivel a többi épületrésztől teljesen elkülönítetten helyezkedik el. Óvodánk mind tömegközlekedési eszközzel, mind gépkocsival jól megközelíthető. Óvodánkat szeptember 1-jén nyitottuk meg, akkor még egy önkormányzati óvoda földszinti termeit béreltük Szeged belvárosában nyarán az Önkormányzat megszűntette a bérleményt, ekkor lehetőség adódott, hogy az Óvoda a fenntartó Egyesület által bérelt Napos út 16. szám alatti ingatlan egyik épületében kapjon helyet. Jelenleg egy gyermekcsoportban (vegyes életkorban) neveljük a Waldorf pedagógiát választó családok gyermekeit. Jövőbeni terveink között szerepel az Óvoda két - csoportosítása. Óvodánk nyitott a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó családok fogadására is. Sajátos nevelési igényű gyermekek fogadása abban a formában valósulhat meg, ha a család óvodai időn túl biztosítja gyermeke számára a szakellátást. (Óvodai időben szakember segítségét sajnos nem tudjuk biztosítani.) Óvodánkban a szakfejlesztés nélküli befogadó integráció valósulhat csak meg - a sérült gyermek speciális igényeit figyelembe véve nevelhetjük ép társaikkal együtt. Elmondható a családokról, hogy közepes anyagi helyzetben élnek, elvétve van gyermekét egyedül nevelő szülő. Az óvoda alapkoncepciója (családban és ne intézményben nevelődjenek a gyermekek) úgy valósulhat meg, hogy az édesanyák vagy otthon

5 maradnak (gyakran vállalnak harmadik, vagy negyedik gyermeket is), vagy vállalkozásban, esetleg részmunkaidőben dolgoznak. Összességében elmondható, hogy a családok gyermekük életkori igényéhez (sok családi együttlét) igazítják életüket. Kapcsolatunk a családokkal naprakész és szoros, mindenki mindenkit ismer és nagy előny ez abból a szempontból is, hogy a szemünk előtt születnek és nevelkednek a gyerekek. A szülőkkel való kapcsolatunk az évek folyamán egyre jobban kiteljesedik, ezt szolgálja a nyitott óvoda szemlélete és gyakorlata. Az óvoda helyzetképe A csoport mellett jelenleg 2 főállású óvodapedagógus, 1 dajka, és 1 ügyvívő dolgozik, aki a helyettesítő óvodapedagógusi teendőket is ellátja. Óvodánk egy gyermekcsoportban neveli elsősorban szegedi és a szomszédos települések gyermekeit. A csoport létszáma átlag 25 fő, jelenleg 19 fő. Ebből 1 sajátos nevelési igényű, atipusos autista kisgyermek van, ő a helyi Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján integrált nevelésben részesül min. napi 2 órában. A sajátos nevelési igényű kisgyermek szegregációjára nincs jel a csoportban. Az alapvető adatokból kitűnik, hogy az óvoda nem folytat szegregált nevelés-szervezési gyakorlatot. Mindezek alapján elmondható, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az intézményben adottak. Óvodánkba jelenleg nem jár hátrányos helyzetű (HH), vagy halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) kisgyermek. Az előző évek során azonban már volt rá példa. Az ő integrációjuk is biztosított. Más településről jelenleg 1 kisgyermek jár be, őt a szülők saját személygépkocsijukkal szállítják. A gyermekek többségét a szülők egyénileg szállítják az intézménybe, kisebb részük a tömegközlekedést veszi igénybe. A csoport két összenyitott teremben éli mindennapjait, itt zajlik a napi tevékenység minden folyamata: szabad játék, tevékenységek, euritmia, dalos kör, étkezés, délutáni altatás, stb. Az intézménynek a csoportszobán kívül 1 főző-, és melegítőkonyhája, egy gyermek vizesblokkja, 1 felnőtt öltözője és vizesblokkja, egy irodája, és egy gyermeköltözője van. Az irodában 1 számítógép van, mely rendelkezik internet hozzáféréssel. A szolgáltatott adatok alapján az óvoda felszereltsége megfelelő. Az épület állaga közepesen jónak mondható, minden évben több és több anyagi forrást igényel az állagmegóvás, a szinten tartás. Az óvodai tér kialakítására nyarán került sor, azóta a szülők bevonásával csak tisztasági festést végeztünk. Óvodánk tágas belső terei természetes fénytől kellően megvilágítottak. A nyílászárók felújításra szorulnak, ezt igyekszünk a jövőben pályázati segítséggel megvalósítani. A fűtésrendszer már korábban, a burkolatok és a falak felújítása, a melegítőkonyha korszerű kialakítása nyarán megvalósult. Törekszünk a belső terek esztétikus megformálására, a Waldorf pedagógiának megfelelő egyszerű berendezési tárgyak, eszközök, játékok biztosítására.

6 Régi álmunk valósult meg akkor, amikor önálló udvarrészünk lett. Ez a terület az ingatlan zöldterületéből került leválasztásra olyan módon, hogy az óvodás korú gyermekek számára biztonságos, védett érzetet keltsen. Homokozó, mászódomb, és a szülők által, fából készült játékelemekkel berendezett terület áll a gyermekek rendelkezésére. Így a Waldorf pedagógia sarkalatos elvei megvalósulhatnak. Lehetőségünk nyílik olyan kertet biztosítani, ahol a gyermek önmaga fedezheti fel a természetet. Minden gyermek kielégítheti természetes mozgásigényét: futás, ugrás, egyensúlyozás, járás, futó fogó játékok. A pedagógia segítségével végiggondolt és kialakított udvari tér helyet biztosít az óvodai élet szülőkkel közös ünnepeinek is. Mindezen lehetőségek mellett sétákat teszünk parkokba, ligetekbe; kirándulunk. Távlati célunk az udvar folyamatos megformálása az alábbi területeken: parkosítás, járóösvények kialakítása, fa játékelemek készítése, játékteret határoló elemek korszerűsítése. Az óvoda bérleti díja évről - évre fokozatosan emelkedik, ez egyre nagyobb terhet ró a fenntartó Egyesületre. Lehetőségeink korlátozottak. Az Önkormányzattal tárgyalásokat folytattunk, de Közoktatási Megállapodás nem jött létre. Az intézmény lemorzsolódási aránya elenyésző (az ok többnyire a család költözésével hozható összefüggésbe), ez a mutató az évek során állandónak mondató. Az intézmény beiskolázási mutatóinak vizsgálata során kitűnik, hogy a gyermekeket szüleik elsősorban a Szabad Waldorf Általános Iskola és Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe kívánják taníttatni. A délutáni óvodai ellátást jelenleg 7 kisgyermek veszi igénybe. Ez a mutató kismértékű emelkedést jelez az előző évek arányszámaihoz képest. Ez az emelkedés betudható a szülők anyagi helyzetének romlásával, mely nem teszi lehetővé azt, hogy a szülő kizárólag a délelőttben dolgozzon és délben hazavigye gyermekét. Az intézmény pedagógusai közül eddig még senki nem vett részt olyan típusú továbbképzésen, ami a sajátos nevelési igényű kisgyermek integrált nevelését gyógypedagógiai szempontból is segítené az intézmény keretein belül. Erre a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Külső szakemberként megbízási szerződéssel foglalkoztatunk egy fejlesztő gyógypedagógust az SNI-s kisgyerek mellé. Évente kétszer végez szűrést a körzetben praktizáló gyermekorvos illetve védőnő, ők látják el a teendőket óvodai baleset esetén is. Az intézménynek alkalmi a kapcsolata a Szociális és Népjóléti Irodával (étkezési hozzájárulás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylése), a Nevelési Tanácsadó Iskolaérettséget Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottságával, valamint a Gyermekjóléti Szolgálattal (logopédus, pszichológus, családsegítők, gyermekvédelmi m.k. foglalkozásai). Az óvodának nincs kapcsolata kisebbségi önkormányzatokkal. Ezt szükség esetén ki kell alakítani.

7 Óvodánkban a gyermekvédelmi feladatokat egy óvónő látja el. Fennállásunk óta óvodánkba még nem jelentkezett deviánsan élő, vagy így gondolkodó család. Étkeztetési támogatásban jelenleg 4 kisgyermek részesül, ők háromgyermekes családból érkeztek. Az óvoda feladatai - Pedagógus továbbképzés - Az esélyegyenlőtlenségre utaló jelekkel rendelkező gyermekek kiszűrése - A nevelési időszakban kiemelt figyelem - A rászoruló kisgyermekek fejlesztése a csoportvezető óvónő, a fejlesztő gyógypedagógus, valamint szükség esetén a szakszolgálat munkatársainak segítségével - Délutáni óvodai ellátás biztosítása - Támogatások: étkezési, pályázatok - Partnerekkel történő együttműködés - Nyomonkövetés (a csoportvezető óvónő nyomon követi a gyermek elméleti tudásában, mozgásában, szociális viselkedésében, stb. történt előmenetelét, rendszeresen egyeztet a fejlesztő gyógypedagógussal) - Gyermekmegfigyelések - Csoportmegfigyelés Óvodánk szülői kezdeményezésre jött létre és nonprofit közhasznú egyesület fenntartásában működik. Az óvoda fenntartója a nevelést érintő napi kérdések intézését az Óvónői Kollégiumra ruházza. Az Óvónői Kollégium képviseli az óvoda pedagógiai ethoszát, és együttesen vagy delegált képviselője által minden olyan területen felelősséggel tartozik, amelyet az Óvoda SZMSZ-e deklarál. Az óvoda működtetését érintő kérdésekben, jogi, gazdasági téren, valamint a minőség ellenőrzésében az Óvoda szorosan együttműködik a fenntartóval. Az óvodáért, mint közintézményért a fenntartó vállal mindennemű felelősséget. Legfontosabb feladata, hogy megteremtse a neveléshez szükséges feltételeket. A nevelésért, a Helyi Nevelési Program fejlesztéséért, a minőségellenőrzésért, a pedagógusok felvételéért és azok képzéséért, továbbképzéséért, a gyermekek felvételéért, az napi-, heti és éves rend kialakításáért, az ünnepek megtartásáért az Óvónői Kollégium a felelős. Módszertani képzettség az intézményben Óvodánk pedagógiai kollégiuma innovatív pedagógusokból áll. Fontosnak tartjuk a folyamatos önképzést, önfejlesztést. Ezzel nemcsak a rendelkezésünkre álló tudás bővül, hanem az az eszköztár is, amit az óvodai élet során alkalmazhatunk. A gyerekek társadalmi környezete változik: mások az időtöltési szokások, más módokon tartjuk fenn

8 kapcsolatainkat, átalakult a családok együttléte, sokkal több inger és információ ér bennünket. Mindezzel együtt változik a gyerekek óvodai léte, viselkedése is. Eredményesen nevelni csak akkor lehet, ha mindezen változásokat figyelembe vesszük, és módszertanilag elég sokoldalúak vagyunk ahhoz, hogy meg tudjunk felelni az elvárásoknak. A gyerekek a nevelés folyamatában is egyre inkább egyéniségek, akiknek fejlődését akkor tudjuk elősegíteni, ha képesek vagyunk egyéni különbségeiket előnyként használni, és folyamatosan törekszünk az önnevelésre. Olyan képzéseket, tanfolyamokat igyekszünk elvégezni, amelyek fő célja ezen az úton segít minket előrejutni, fejlődni. Az Esélyegyenlőségi Program célja A közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programnak alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az esélyegyenlőségre a beiratkozásnál, a felvételt megelőző családlátogatásnál, a gyermek felvételénél, a nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a fegyelmezés gyakorlatában, a tevékenységi rend megválasztásában, alkalmazásában, a beiskolázásban, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Kötelezettségek és felelősség Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, neveltje, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az intézményben jól látható helyen függesszék ki, az évet nyitó óvónői kollégiumi ülésen annak tartalmát ismertessék. Az intézmény vezetője felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. Az Óvónői Kollégium minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. Az Óvónői Kollégium minden tagjának felelőssége továbbá,

9 hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt az intézmény vezetőjének. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. Akcióterv Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok: Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény rendelkezéseire). Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési sikerességét. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely nevelési szolgáltatáshoz (pl. tevékenységekben való részvétel, délutáni óvodai ellátás igénybevétele, óvodán kívül megrendezett óvodai ünnepeken való részvétel, gyermekétkeztetési támogatás igénybevétele), vagy az intézményben biztosított nevelési feltételekhez (pl. megfelelő kialakítású óvodai terek, nevelést segítő eszközök, szakfeladatok ellátásában szakemberek foglalkoztatása, stb.) nem biztosított egyenlő hozzáférés a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és SNI-s gyermekek részére. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. mutizmus, kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, stb.) gyermekek együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %-nál). Az érintett gyermekek aránya az intézményben nem haladja meg a 7%-ot, ezért nincs szükség speciális intézkedésekre.

10 Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás Az épület állagmegóvására folyamatosan szükséges ügyelni. Kapcsolattartás a szakszolgálatokkal, a kisebbségi önkormányzatokkal. A pedagógusok vegyenek részt HH-s, HHH-s és SNI-s gyermekek integrált nevelését célzó pedagógus továbbképzéseken. Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézmény folyamatosan alkalmas legyen a nevelő munkára. Az intézmény kapcsolattartása legyen rendszeres a szakszolgálatokkal, szükség esetén kapcsolat kialakítása kisebbségi önkormányzatokkal. Több olyan pedagógusra van szükség az intézményben, aki HHs, HHH-s és SNI-s gyermekek integrált nevelését magasabb fokon képes biztosítani. Intézkedés leírása Rendszeres állagmegóvási munkálatok elvégzése. Kapcsolat fenntartása a szakszolgálatokkal, kapcsolat kialakítása a kisebbségi önkormányzatokkal. Folyamatosan biztosítani kell az intézményben dolgozó pedagógusok továbbképzését az érintett tárgykörben. Az intézkedés felelőse Fenntartó, óvoda -vezető Óvoda - vezető Óvoda - vezető Az intézked és megvaló sításának határide je Folyama -tos Folyama -tos Folyama -tos Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Az intézmény alkalmas legyen a nevelő munkára Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (5 év) Az intézmény alkalmas legyen a nevelő munkára Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (10 év) Az intézmény alkalmas legyen a nevelő munkára Az intézmény Az intézmény Az intézmény kapcsolattartása legyen kapcsolattartása kapcsolattartása legyen rendszeres a legyen rendszeres a rendszeres a szakszolgálatokkal, szakszolgálatokkal, szakszolgálatokkal, szükség esetén szükség esetén szükség esetén kapcsolat kapcsolat kialakítása kapcsolat kialakítása kialakítása kisebbségi kisebbségi önkormányzatokkal. kisebbségi önkormányzatokkal. önkormányzatokkal. - - A pedagógusok közül legalább 1 végezzen el továbbképzést a hatékony együttnevelés tárgykörében.

11 Megvalósítás Az intézmény biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Az intézmény együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. Az intézmény - vezetőjén keresztül - az érzékelt problémák alapján javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére az óvodában felmerülő esélyegyenlőségi helyzetek javítása céljából. Az intézmény - vezetőjén keresztül - folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel az intézmény akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra. Az intézmény belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét érintő főbb változásokat, kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában. Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az óvodai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az intézmény vezetője felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő Bánásmód Hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételi eljárás dokumentációját biztosítja. Az intézmény befogadó légkört biztosít a gyermekek és a dolgozók számára. Az intézmény biztosítja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a Helyi Nevelési Programba és az intézményi Minőségirányítási Programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. A stratégiai dokumentumok vizsgálatánál az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez c. dokumentum ellenőrzőlistáját használja fel. Értékeli és beépíti jelen program ellenőrzése, éves monitoringja során szerzett információkat, tapasztalatokat stratégiai programjaiba és a következő nevelési időszak vonatkozásában elfogadásra kerülő közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programjába. Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére.

12 Monitoring és nyilvánosság, visszacsatolás Az intézmény belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét érintő főbb változásokat, melynek keretében kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában, valamint dokumentálja jelen programmal kapcsolatos javaslatokat, melyek a gyermekek képviselői, a szülők/gondviselők, valamint a fenntartó részéről kerülnek előterjesztésre. Az intézmény a helyi Önkormányzat felé biztosítja a kapcsolódó adat- és információszolgáltatást. Az intézmény esélyegyenlőségi programjának elkészítéséről és felülvizsgálatáról az óvodavezető saját felelősségi körében gondoskodik. Az esélyegyenlőségi terv elkészítésének és megvalósulása nyomonkövetésének során szerzett tapasztalatairól az Óvónői Kollégium ülésén számol be az óvodavezető. Jelen programot érintő felülvizsgálat fő tartalmi elemei: A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek intézményi nevelési esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása. Az intézményt, a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő programok és tevékenységek, valamint az őket érintő főbb intézményi változások bemutatása. Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeiről. A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása. A nyilvánosság biztosítása: Az intézmény Esélyegyenlőségi Programjának egy példányát az óvodavezető köteles irattárban elhelyezni, és egy példányát az ott dolgozók részére könnyen elérhető helyen hozzáférhetővé tenni. Az intézmény az intézménybe járó gyermekek szüleinek/gondviselőinek kérésére jelen programot köteles nyomtatott formában a kérést követő 5 munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az óvodavezető felel. Ezeket az észrevételeket, javaslatokat írásba kell foglalni, azokat a következő időszakra vonatkozó Esélyegyenlőségi Programba beépíti. Az intézmény jelen program által meghatározott eljárásaiban a személyes adatok, különösen a szenzitív adatok védelméről a magasabb szintű jogszabályok, kiadott hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen programban meghatározott eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat vagy információ, amelyből akár közvetett módon az érintett személyére lehet következtetni) nem hozható nyilvánosságra. Az etnikai hovatartozásra, vallási felekezethez tartozásra, szexuális orientációra

13 vonatkozó adat csak az érintett személy, illetve szülőjének, gondviselőjének írásos nyilatkozata alapján gyűjthető, tartható nyilván az intézmény által. Szankcionálás Az intézményi közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni a fenntartó képviselőjének és a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független szakértő bevonásával. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot, vagy állapotot megszüntetni. Ellenkező esetben a fenntartó köteles az intézménnyel, illetve az intézmény vezetőjével szemben saját hatáskörében eljárni. Záró rendelkezés A Szegedi Waldorf Óvoda Esélyegyenlőségi Programját a Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület, az óvoda Óvónői Kollégiuma és a szülők képviseletében eljáró Kerekasztal február 24-i ülésén egyhangúlag elfogadta. Az Esélyegyenlőségi Program március 1-jétől érvényes. Szeged, február 24. Rója Ferenc Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület elnök Ökrösné Forró Mária Szegedi Waldorf Óvoda óvodavezető Köszler Zoltán Kerekasztal-tag