PEDAGÓGIAI PROGRAM ZALASZENTGRÓT

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ZALASZENTGRÓT 2013

2 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Iskolai közösségi szolgálat Az intézmény helyi tanterve A 2-4, 6-8 és évfolyamokra érvényes tanterv A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám A középszintű érettségi vizsga témakörei Az emelt szintű érettségi vizsga Erkel Ferenc Tagintézmény Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola környezeti nevelési elvei. Az iskola pedagógiai hitvallása, az iskola célja Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás Tananyag a roma kisebbség oktatásához, valamint a roma kisebbséghez nem tartozó tanulók számára a kisebbség kultúrájának megismeréséhez A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A DFÁGM Pedagógiai Programjának kiegészítése és Helyi tanterve a Tánc-Játék tagintézményre vonatkozóan

3 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Általános célok Az iskola segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes felnőtté válhatnak. Segítse őket abban, hogy tudjanak majd beilleszkedni a társadalomba. Becsüljék a tudást, sajátítsák el a fegyelmet tudják annak értékét. Az iskola készítse fel tanulóit a továbbtanulásra, hiszen ez is része a sikeres életpályára való felkészítésnek. A nevelés fő céljaként megjelölt magatartások: Eszmei magatartások: humanizmus, közösséghez való tartozás, szabadság, hazafiság, egyenlőség, demokratizmus, a munka megbecsülése és tisztelete Társadalmi magatartások: szolidaritás, együttműködés, társadalmi hasznosság (anyagi és szellemi javak gyarapítása), felelősség, fegyelem Interperszonális magatartások (másokkal való viszony): személyes méltóság védelme, élet, tulajdon védelme, személyes meggyőződés, nézetek, szokások tisztelete Interperszonális magatartások (az egyén viszonya önmagához): személyes méltóság megtartása, önmegismerés, önkontroll, önmagunkért való felelősség, önfegyelem, önfejlesztés Kulturális magatartások: Igény, érdeklődés a kulturális értékek iránt, hagyományok tisztelete, ápolása Természethez való viszony: a természet szépségeinek észrevétele, természeti kincsek védelme, ember és természet. A TÁMOP célrendszere 1.1. Célja az egész életen át tartó tanulás elterjesztése, az iskolánkban folyó tevékenység a kompetencia-alapú nevelés, oktatás, képzés irányába való fejlesztése, módszertani változással a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása Az egész életen át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozása biztosítja a tudás alapú társadalom és gazdaság létrejöttének feltételeit A célok elérése érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakulása. A ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan fel kell váltania az iskolarendszer egészére kiterjedő, kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertannak A módszertani változást a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása kell, hogy kísérje Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban elsajátított alapképességek és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak A fejlesztendő kompetenciaterületek: olvasás-szövegértés, matematikai-logikai, valamint a választott kulcskompetencia területe A digitális kultúra közoktatásban történő elterjedése ugyancsak elengedhetetlen a versenyképes tudás, a munkaerő-piaci boldogulás szempontjából A TÁMOP programnak fel kell készíteni nemcsak a pedagógusokat, intézményvezetőket az iskola oktatási tartalmainak és módszertani kultúrájának fejlesztésére, a fejlesztési eredmények és a korszerű digitális eszközök alkalmazására az iskola életének minden területén. Mindez indokolja a pedagógusok és az intézményvezetés felkészítésének szükségességét a kompetencia alapú oktatás elterjesztése érdekében. A TÁMOP célcsoportjai: Közvetlen: pedagógusok, intézményvezetők Közvetett: tanulók 3

4 Konkrétcélok a nevelés-oktatás első szakaszára (1-4. osztály) A nevelő-oktató munka során az intézmény vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai életforma és tanulás tevékenységeibe. A gyermek váljék fogékonnyá a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. A folyamat építsen a gyermekek kíváncsiságára és tegye őket motiválttá, fejlessze a felelősségtudatot, a kitartást, mozdítsa elő érzelemviláguk gazdagodását. Kitűzött cél a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékek tudatosítása, a humánus magatartásmunkák megerősítése, szokásokat és a gyermek jellemét formálva a személyiség érésének elősegítése, a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. A fejlesztés kiemelt területei az alábbiak A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az ezt elősegítő szokások alakításával, az érzelmi élet gazdagításával, az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényének erősítésével. A szocializáció folyamatainak elősegítése: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, a kortársi kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése, fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés. A fentiekhez kapcsolódóan megjegyezzük, hogy kerettantervi ajánlás áll rendelkezésre a tantárgyi követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására. Második szakasz (5.-8. osztály) Figyelembe kell vennünk, hogy a éves gyermek erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, hogy a éves gyermek gondolkodásmódjában előtérbe kerül a fogalmi és elemző gondolkodás. Folytatnunk kell az első szakaszban megszerzett képességek és készségek fejlesztését. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek, tehetségüknek megfelelően kell felkészítenünk a továbbtanulásra. Szükséges a jogok és kötelezettségek törvényes gyakorlására való felkészítés. Elengedhetetlen annak figyelembevétele, hogy az ezen korosztályra tett nevelő hatások az összehasonlításokra, bizonyításokra alapuló, példákon és megoldott konfliktushelyzeteken keresztül, kommunikációs helyzetekben, meggyőző, minta- és példakövető érvekkel alátámasztott nevelői közvetítésekkel valósíthatók meg. A éves korosztályú gyermekek nevelésébe-oktatásába bele kell tervezni a biológiailag vezérelt fejlődés pszichés oldalát is. Sok empatikus készségre, és az adott kollektívát (osztályt) jól ismerő, segítő, közösségépítő elhivatottságra van szükség. - A kompetencia alapú oktatás megismerése, módszertanának elsajátítása és használata az oktató-nevelő munka során. 4

5 A nevelés és oktatás céljai 1. Növekedjen kooperatív módszerek alapján tanuló osztályok száma A sikeresség kritériumai Évente 20 %-kal növekedjen kooperatív módszerekkel tanuló osztályok száma A célok elérésének belső ellenőrzése Ki? Mikor, milyen időközönként? Milyen módszerrel? Igazgató, évente Napló, tanóra, Szakmai vezető, Tájékoztatás projektasz- kérése szisztens 2. Növekedjen kooperatív módszerek alapján tanított tanórák száma a projektben részt vevő osztályokban 3. Az IKT alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli munkában 4. A tantestület módszertani felkészítése a kompetencia alapú társadalomra 6 havonta Továbbképzéssel, továbbtanulással kapcsolatos jelentkezések áttekintése Pedagógusok irányítása és ösztönzése ilyen irányú továbbképzésekre évente Adatbank figyelemmel kísérése Munkaközösségi jelentések Versenyre történő jelentkezések Média, hírek 5. A tanulók kompetencia alapú készségeinek fejlesztése Haladja meg a 20.%- ot a kooperatív módszerekkel tanuló osztályokban tanított tanórák száma A belépő osztályoknál évente 20 %-kal növekedjen a kooperatív módszerekkel tanított tanórák aránya. A tanév végére 20 %- kal növekedjen a TÁMOP szerint tanított osztályokban A tanév végére 20 %- kal növekedjen a nem a TÁMOP szerint tanított osztályoknál A tantestület tagjai vegyenek részt ilyen irányú tovább-képzéseken. Évente 20 %-kal növekedjen a kompetencia alapú ismeretek alkalmazása tanulmányi versenyek, kiselőadások, érettségi vizsgák, kulturális és szabadidős programok területén Alapelvek, célok a zenei nevelésben Igazgató, Szakmai vezető, projektaszszisztens Igazgató, Szakmai vezető, projektaszszisztens Igazgató Szaktanárok Iskolatitkár Igazgató Szakmai vezető, projektasszisztens Szaktanárok DÖK-vezető 6 havonta Napló, tanóra, Tájékoztatás kérése 6 havonta Napló, tanóra, Tájékoztatás kérése 5

6 Prioritás Tevékenységünkben feltétlen prioritást élvez az az elv, hogy nekünk mindenek előtt zenebarát, zeneszerető, a zenét értékelő embereket kell nevelnünk és a teljes tevékenységünket ennek a célnak a szolgálatába kell állítanunk. Az által, hogy a gyermek bizonyos ismereteket elsajátít a hangszerén, részesévé válik egy olyan alkotói folyamatnak, amely egy holt anyagot a papírra vetett kottát kelt életre. Ezáltal aktív módon kerül közelebb a zenéhez, és minél magasabb szinten képes ezt a holt anyagot életre kelteni, annál mélyebb nyomot hagy benne a zene szeretete és annál valószínűbb, hogy ez tanulmányai befejeztével sem tűnik el belőle. Értékek, amit kiemelten fontosnak tartunk Iskolánkban a tanítványaink korszerű zenei ismereteinek, képességeinek kialakítása és bővítése valamint ezen keresztül teljes személyiségének komplex fejlesztése a legfontosabb feladat. Ennek érdekében: Tudatos, tervszerű nevelő-oktató munkánk a tanulók zenei képességeit fejleszti és számikra korszerű zenei alapműveltséget nyújt. Az iskola olyan ismeretek ad, sajátíttat el, melyek megalapozzák a tanulók zenei műveltségét és ezen keresztül formálják világszemléletét, világképét. Oktató tevékenységünkkel, a zene sajátos eszközeinek segítségével a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztéséhez kívánunk hozzájárulni. Fontos, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni gyakorlás, tanulás hatékony módszereit. Célunk, hogy a gyermekek körében a tudásnak, szorgalomnak, a becsületes és eredményes munkának legyen rangja. Törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre, toleranciára, szolidaritásra, megértésre. Segíteni kell észrevenni és értékelni a jót és a szépet, felismerni, megelőzni, elítélni a roszszat. Az igazságismeretére, a szépség igényére, a jóság és az igaz erkölcsi magatartás alapjainak az elsajátítására kell törekednünk. Az értékekből levezetett alapelvek A művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, az általános zenei műveltség megalapozása, befogadtatása, a tanulók érzelem gazdag személyiségének kibontakoztatása. A zenei ismeretek többoldalú, korszerű közvetítése Olyan tulajdonságok kialakítása mint a művelődés iránti igény a megbízhatóság a kiszámíthatóság a minőség iránt érzett felelősség Az általános zenei értékek továbbadása segítségével a tanulók alapvető erkölcsi ismereteinek elsajátításához való hozzájárulás. Így különösen: az erkölcsi tudatosság kialakítása és fejlesztése az erkölcsi meggyőződés kialakítása az erkölcsi érzelmek fejlesztése a jellem akarati tulajdonságainak a fejlesztése Irányelvek A művészi kifejező készség megalapozása az alapfokú művészeti neveléssel és oktatással 6

7 Tudatos és felelősségteljes felkészítés a szakirányú továbbtanulásra, a zenei pályaválasztás elősegítése. A nem zenei pályára készülő növendékek ösztönzése a továbbképző évfolyamok elvégzésére, a társas zenélésre. A felnőttkori aktív koncertlátogatás és amatőr zenélés igényének, a zenei élmények elmélyült átélésének, kisugároztatásának megalapozása. A zenével való aktív foglalkozás komplex nevelő hatásainak kiaknázása. A településen és vonzáskörzetében a zenetanulási igény öröklődővé tétele a zenét tanuló gyermek családjára és környezetére a gyermeken keresztül kisugárzó erő által. Folyamatos és céltudatos munkával a tehetségek felderítése. A város szellemi és kulturális életében történő meghatározó szerep további felvállalása. A hagyományok ápolása és bővítése, a nyilvános zenei tevékenység minél szélesebb körökkel történő megismertetése. A zenei nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében A gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve elsősorban a következő készségeket és tulajdonságokat igyekszünk kialakítani és fejleszteni tanulóinkban: az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz, problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető képességeket. az együttműködés és ezen keresztül az emberek közötti kapcsolatok helyes normáit és módszereit. az egyéni tanulás hatékony módszereit. A népzenén keresztül a nemzeti értékek, hagyományok ismeretét, megbecsülését és tiszteletét. a gyerekek erkölcsi és akarati tulajdonságait. Az iskola gyerekképe Milyen legyen a gyermek, amikor belép? Legyen ritmusérzéke, megfelelő dallamhallás készsége, alakítható dallamhangja, olyan alapszintű nyitottsága a zene befogadásának irányába, amire lehet építeni Milyen legyen a gyermek, amikor kilép? (A felsorolás mennyiségi sorrendet is jelent) zenét szerető hangverseny látogató amatőr zenész továbbtanuló kivételes tehetség A középiskolai képzés célja Gimnáziumként alapműveltséget nyújt. Az érettségi vizsgával minden irányban biztosítja a továbbhaladás lehetőségét, és felkészít a továbbtanulásra. Az iskola képzési céljai és funkciói: Érettségi vizsga (közép- és emelt szint) Felkészítés a továbbtanulásra, főiskolai, egyetemi felvételire Felkészítés nyelvvizsgára Iskolánk kiemelt feladatának tekinti az idegen nyelvek, a számítástechnikai ismeretek oktatását. A gimnáziumi oktatás 7

8 Az emelt szintű érettségire való felkészítést a tanulók igényeinek megfelelően igyekszünk megoldani. A 10. és 11. évfolyamos gimnáziumi tanulók emelt szintű érettségire való felkészítési igényeit tanév végén felmérjük. Azokból a tantárgyakból, amelyekből egy csoportnyi tanuló igényli az emelt szintű felkészítést, megszervezzük a heti 2 órás foglalkozást. Ha csak egy-két tanuló igényli valamelyik tantárgyból az emelt szintű felkészítést, egyéni foglalkozás keretein belül készítjük fel. A tanulóknak lehetőségük van előrehozott érettségi vizsgát tenni az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt. Az iskola megszervezi számukra a kötelező osztályozó vizsgát, amelynek sikeres letétele az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének feltétele. Az intézmény nevelési célkitűzései a rögzített alapelvek, a konszenzuson alapuló elképzelések, korunk modern emberi elvárásai és a jelenlegi képzési modell alapján határozhatók meg. A kitűzhető célok az embereszményre, az oktatás-nevelés folyamatára és az iskolaműködtetésre vonatkoztathatók. A célok egyik része a bemenetre, másik csoportja a kimenetre, a többi pedig a pedagógiai folyamatra irányul. Közös céljaink: Évente felfrissített beiskolázási programmal, megfelelő vonzerővel biztosítjuk a tanulói utánpótlást. Biztosítjuk az érettségire, a továbbtanulásra történő felkészítést. Részére pedig a közép- vagy emelt szintű érettségi megszerzését. A tanulói képességfejlesztést alapvető célkitűzésnek tekintjük. A kompetenciaalapú oktatás bevezetése, megszilárdítása a közismereti és a szakmai képzésben egyaránt kiemelt feladatunk. Következetesen fejlesztjük tanulóink fizikai állóképességét. Kiemelt feladatunk az egészséges, környezettudatos életmódra nevelés a tananyagba beépített egészségnevelés és környezetvédelem tantárgyak segítségével, valamint az iskola által kínált széleskörű sportolási lehetőségeken keresztül. Meghatározó feladatnak tartjuk az ismeretközvetítést. Kezdettől törekszünk a tanulás megtanítására, a legjobb tanulási módszerek és technikák elsajátítására. 8

9 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola célrendszere felfűzhető a személyiség fejlesztés nagy területeire. Az értelem kiművelése: Az oktatás nevelés feladata és lényege az értékközvetítés és értékteremtés. Az érték olyan produktum, amely kettős funkciót tölt be: hozzájárul szűkebbtágabb közösségek fejlődéséhez, elősegíti az egyén fejlődését. A nevelési folyamatban a személyiség különböző strukturális elemeinek fejlesztése történik meg. Mindebből következik, hogy minden iskola pedagógiai cél- és feladatrendszerében vezető helyen kell állnia a magatartás és tevékenység irányát meghatározó ösztönző-reguláló személyiségkomponensek formálást megjelölő és meghatározó eszköz- és értékrendszerének. A fenti célkitűzés alkotja a pedagógiai célrendszer domináns tartományát, ez jelölhető meg a nevelés alapvető céljául, elkülönítve ettől az oktatási-képzési célt, amely a személyiség sajátosságcsoportjainak fejlesztését írja elő. Az intellektuális-művelődési szükségletek kifejlesztése és megerősítése a tanulás, ami az értelmi aktivitás elérésén megszerettetésén alapul, mely nagyon fontos pedagógiai teendő, mivel a tanulók későbbi életvezetésére messzemenően kihat. Ez azt is jelenti, hogy a gyakorlatban nem a múlékony ismeretek túlhajtott közvetítése és megkövetelése az alapvető érték, hanem ennél sokkal fontosabb a tanulás megszerettetésére, az ismeretszerzéssel kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakítása, különösen az alapozó nevelés fázisában, az alapozó intézményekben. Az ismeretek elsajátíttatása tehát nem azonos értékű pedagógiai eredmény a tanulás megszerettetésével: az utóbbi a maradandóbb és fontosabb. Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó szükségletekre épül. Feladatunk a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása. A helyi tantervet is magába foglaló programunk összeállításkor elsődleges szempont a személyiségfejlesztő oktatás. 1. Segítő életmódra nevelés Célunk és feladatunk olyan iskolai életrend kialakítása, melyben a tanuló folyamatosan megtapasztalhatja egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttlétének, segítőkészségének előnyeit, hiányának káros következményeit (osztályközösség - jó működés). Közvetlenül megfigyelhető mindez a történelmi személyiségek, irodalmi hősök, csoportok példáin. Mások szociális viselkedésének, magatartásának vizuális elképzelései, melyek tervrajzként szolgálják a megfelelő viselkedés megvalósítását. Ezen célt többek közt kiválóan szolgálják az iskolában működő drámapedagógiai foglalkozások. Soha nem volt ennyire fontos a pedagógus személyisége egy olyan személyiségé, aki harmóniában él saját természeti és emberi mikro- és makrokörnyezetével, és ezt a harmóniát képes átadni, mint napjainkban. A belépő első osztályosok 6-7 hetes beszoktatási idejében szokások kialakítása, beilleszkedés, az alapvető emberi viselkedési szabályok ismertetése és gyakorlása folyik. Az évfolyamok csoportjai szerepeket, feladatokat kapnak, vállalnak, amelyekben a megfelelő viselkedést elsajátítják, átveszik a kulturális értékeket, átéljük a tanulókkal az intézményi szocializációt. Ez minden tanulócsoport nevelési folyamata. A nagyobb korcsoportoknál azt kell tudatosítanunk, hogy meg kell szerettetni magunkat, legyőzni a közösségben való közeledés akadályait és ez által saját magunkat, érzelmi világukat úgy kell gazdagítani, és cselekvő irányba elmozdítani, hogy a másságot is tolerálják. Önismeret, jó kapcsolatteremtő készség, empátia, tolerancia és akaratunk megfeszítésével, értelmes célok kitűzésével kell elkerülnünk a társadalmi élet buktatóit. Tanár és diák egyaránt gazdagíthatja egymást. Harmonikus együttműködés esetén. Nemcsak a gyerekek tanulnak a pedagógustól, hanem a pedagógus is tiszteletbeli tagjává válhat a gyermekek világának, amit kiválóan szolgálnak az iskolában működő drámapedagógiai foglalkozások is. 9

10 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai egészségnevelés célja Nevelésünkben különös hangsúlyt kap, hogy az iskola alakítsa ki az igényt az egészséges életmód iránt. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy az egészség érték, annak megóvása minden ember elemi érdeke és legfőbb feladata. A kulturált ember ismeri a veszélyeket, felkészül azok elhárítására. Egészségen testi és lelki egészséget értünk, mindkettőt egyformán fontosnak tartjuk. Célunk tanulóink pozitív gondolkodásának fejlesztése, szemléletének alakítása annak érdekében, hogy egészséges felnőttként feleljenek meg az élet kihívásainak Az egészségfejlesztés iskola feladatai Higiénés magatartásra nevelés: személyi higiénére nevelés területei: általános testápolás, egészséges öltözködés, fogápolás, serdülőkori higiénés problémák. A tisztaság iránti tartós igény kialakítása. A környezethigiénére való nevelés területei: a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje, a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, a település higiénéje Egészséges táplálkozásra nevelés: A táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése. A korszerű táplálkozástechnika megismertetése. A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása. Megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés: az étkezések higiéniája, az étkezések esztétikája, az étkezések társas jellege. Különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése. 10

11 Egészséges mozgásfejlődés biztosítása: A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése. A sportolás szükségletté tétele. A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése. Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése Baleset megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés: Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: az iskolában, a háztartásban, a közlekedésben. Elsősegélynyújtási ismeretek adása. Beteggondozási alapismeretek nyújtása. A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés. A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése Mentálhigiéné, krízisprevenció: A lelki egészség megóvására nevelés. A perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése. A problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése. A pozitív jövőkép kialakulásának támogatása Függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés: A függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése. Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés: Folyamatos, reális önismeretre nevelés. A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése. Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés. Felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés Családi életre, társsá, szülővé nevelés: A nemi szerepvállalásra való felkészítés. Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés. A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés. A családi szerepek megélésére való nevelés. 11

12 Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A tanulók képesek legyenek alapvető elsősegély nyújtásra Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: oktatások vöröskeresztes versenyek és felkészülés azokra egészség hetek katasztrófa versenyek és felkészülés azokra Tevékenységi formák az egészségnevelés terén kitűzött célok megvalósításához: Testnevelésórákon: Évente egy alkalommal tavasszal mérjük a tanulók fizikai állapotát. A testnevelést tanítók a mindennapos munka során alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje: Az egészséges tanulókat testnevelésóráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat állapotától függően nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembe vételével a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező. A gyógytestnevelés városi szervezésben zajlik Tevékenységi formák a többi tanórán: Osztályfőnöki órákon tíz kötelező egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként, melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is. A lelki egészség fejlesztését szolgálják a személyiségtesztek (6. és 8. évfolyam) értékelése utáni feladat-meghatározások az osztályfőnöki tevékenység során. Kortárs segítő középiskolások szükség szerint részt vesznek osztályfőnöki órákon a 7. és 8. évfolyamon. 12

13 Igény szerint külső szakember (orvos, védőnő, egészségszervező) meghívása. A helyes testtartás megkövetelése minden évfolyamon. A testi egészségre nevelést erősíti az Iskolai Egészségnevelő Program témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és életvitel, etika órákon. Ezek: egészséges táplálkozás dohányzás alkohol és drog szexualitás, AIDS A lelki egészségre nevelést a program Konfliktuskezelés témájának feldolgozása szolgálja; a feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a gyerekek életkorát (önismeret, stresszkezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás) Tevékenységi formák tanórán kívül: Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak a törvényben előírtaknak megfelelően. Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat. A kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok során. Osztálykirándulásokon, táborozások alkalmával az egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel. A városi szinten részt veszünk a gyerekekkel, s mozgósítjuk a szülőket is a programokra. A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a kulturális programok sem a tanórán kívül: színházlátogatás, rendhagyó irodalomórák, kiállítások, koncertek, művészeti közösségformáló csoportok működtetése Szabadidős programok: Osztályprogramok a szabad levegőn az évszakokhoz igazodva (séta, akadályverseny, hóemberépítés, kerékpározás, körjátékok, labdajátékok) Az Egészségnevelési hét eseményei Javasolt tevékenységformák: tablókészítés egészségnevelési TOTÓ korcsoportonként 13

14 keresztrejtvények kitöltése, találós kérdések versenye a témához kapcsolódóan csapatverseny a felső tagozaton egészségnevelő bevonásával salátakészítő verseny gyümölcs- és zöldségbábok készítése gyümölcsnap sportversenyek Tevékenységek a különböző ünnepkörökhöz kapcsolódóan Javasolt tevékenységi formák: hagyományőrző húsvéti ételek készítése szüreti mulatság, mustkészítés mézes receptek versenye a téli időszakban Egészségnevelési feladataink megoldásában kiemelt jelentőségű a napköziotthon, a tanulószoba és a menza a helyes szokásrend kialakításában, gyakoroltatásában betöltött szerepével. Az iskolai büfé működtetése során lehetőségeinkhez mérten szem előtt tartjuk az egészségnevelés követelményeit. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt iskolaorvosi teendők ellátására. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő munkáját a megállapodásnak megfelelően végzi. A tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő az igazgatóhelyettessel egyeztetett rend szerint végzi. Együttműködés az évente visszatérő feladatok során: Az iskolaorvossal, iskolai védőnővel egyeztetett időpontokban kerül sor a szükséges szűrővizsgálatokra és védőoltásokra. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Az osztályfőnökök tanévenként egy alkalommal fogászati rendelésre kísérik tanítványaikat. Az iskola megszervezi a 8. osztályos, továbbtanuló gyerekek alkalmassági vizsgálatát. A testnevelők együttműködnek a sporttal illetve gyógytestneveléssel összefüggő vizsgálatok alkalmával. A krónikus beteg, valamint testi, érzékszervi és egyéb fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett, fokozott ellenőrzése. A pszichés fejlődés zavaraival és magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése, szükség esetén szakértői bizottság elé utalása. Az intézmény Szervezeti- és Működési Szabályzata részletesen tartalmazza az egészségneveléssel kapcsolatos további feladatokat és tevékenységi formákat: 14

15 A tanulóbalesetek megelőzését szolgáló előírásokat. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat. A rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket Az egészségnevelés módszere: A követelmények indokoltságát, motiváltságát meggyőződéssé kell fejleszteni. Ennek útját és menetét is látnunk kell. Ismereteket kell nyújtani, azokat rendszerbe kell foglalni. Normákat kell megfogalmazni, azokat rendszerbe kell foglalni. Érzelmeket kell kelteni, kapcsolni az ismeretekhez, a normákhoz; a belátásig kell eljuttatni a gyermekeket, majd egy hosszú nevelési folyamatban formálódik a meggyőződés. A fentieket természetesen az életkor függvényében és az alkalmazott módszerek átgondolt megválasztásával, jó alkalmazásával érhetjük el. Az egészségnevelés nevelőtestületre vonatkozó követelményei A gyermekek életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja. A pedagógusok személyes példamutatása nevelésünk felelőssége. Az iskola, mint élettér is befolyásolja a gyerekek egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. Az egészségnevelés együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvető a családokkal való együttműködés, a kezdeményezés tudatos vállalása. Lényeges az egészségügyi hálózat lehet 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségi nevelés nevelő-oktató munkánk kiemelt területe, jelentős része pedagógiai tevékenységünknek E terület célja: Minden tanuló tudja megtalálni helyét, útját az életben, társaival való kapcsolatában, hogy eligazodjon a társadalmi együttélés normáiban, szabályaiban. Élete során képes legyen jól dönteni, s társait is erre ösztönözni. Legyen tisztában önmagával, valamint azzal is, hogy miként kell másokat látnia. Kezdetben fogadja szívesen mások tanácsait, hogy később ő adhasson tanácsot. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanulás: Segítsük diákjainkat abban az ismeretszerzési folyamatban, amelyben önmaga és közössége javára hasznos ismeretek birtokába kerüljön; szolgálva ezzel a nemzet és a társadalom érdekeit. Váljanak szabad, gazdag, művelt emberekké, felelős polgárokká, tisztességes, emberséges, alkotásra és boldogságra képes egyénekké. A megszerzett tudás segítse társadalomba történő beilleszkedésüket. Pedagógiai törvényszerűség, hogy amennyiben nem áll a tanuló rendelkezésére konstruktív tevékenységi lehetőség, akkor aktivitási szükségleteit destruktív módon fogja érvényesíteni. A gyermeknek a közösséggel való kapcsolata és az ebből származó cselekvéseinek sora kölcsönhatás, amelynek következtében vagy az adott személy vagy a környezete, esetleg mindkettő megváltozik, s mely kölcsönhatás életkoronként változik. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a zenei nevelésben A közösségfejlesztéssel kapcsolatos teendők színterei a zeneiskolában a szolfézs-, kamarazene-, zenekari- és énekkari órák, korrepetíciós foglalkozások. A kisegyüttesek és zenekarok hangversenyei, szereplései nagy összekovácsoló erővel rendelkeznek. A közösségi szellem kiala- 15

16 kításához, az egymásra figyelés képességének kifejlesztéséhez, az egymáson való segítés igényéhez nagyban hozzájárulnak. Ezért nagyon fontos, hogy amilyen hamar csak lehet, vonjuk be a gyerekeket a kamarazenélésbe. A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzatok a tanulók irányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladat: olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösség építő tevékenységek fejlesztése, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. A tanulóközösség megbízása alapján a jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja az egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogokat. Az iskolai hagyományok szellemében a diákönkormányzat feladatai közé tartozik: a gólyabál és a farsang megszervezése a diáknap programjainak megszervezése és lebonyolítása javaslatok előterjesztése a Deák-nap programjaira vonatkozóan A diákönkormányzat közreműködik az iskolai túra megszervezésében, a nyári tábor programjainak összeállításában. Szabadidős tevékenységek keretében megvalósítható közösségfejlesztés, munkaközösségi programok (részletesen az éves munkatervben). Az iskola, mint nagyközösség Iskolánk tanulói saját osztályközösségük mellett az iskola egészének, mint nagyközösségnek is tagjai. Fontosnak tartjuk az együvé tartozás érzésének erősítését. Ennek eszközei az iskola közös rendezvényei: az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, az iskolai túra, a rajzkiállítás, Őszbúcsúztató a napköziben Iskolakóstoló rendezvények a tavaszi időszakban a "Pop-art" című kulturális program, a Deák nap rendezvénysorozata, a diáknap, a farsang nyári táborok. 16

17 A mindennapokban az iskolaközösség erősítésének eszközei az iskolán belül meghirdetett pályázatok, a különböző korcsoportok összefogását igénylő versenyek, az iskola egészét megmozgató versenyek, vetélkedések, sportrendezvények, házibajnokságok. Az iskolában működő tanulási szervezetek Iskolánk az 1. osztályban kialakított osztályközösségek stabilitását fontosnak tartja. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti ) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. Az azonos érdeklődés alapján szerveződő közösségek Egy-egy csoport szerveződésének fontos motiváló tényezője lehet az azonos érdeklődési kör. Ennek alapján szerveződnek a szakkörök, művészeti csoportok, sportkörök, és az iskolai munkaközösségek által szervezett, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló rendezvények. Fontos tevékenységünknek tartjuk, hogy e szervezeti keretek között ne csak a tehetséggondozásra kerüljön sor, hanem a közösségben rejlő személyiségformáló erők is maximálisan kibontakozzanak. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, 17

18 az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség elkötelezettség, belső hajtóerő, érzék, állhatatosság. Ezen belső értékek kibontását, fejlesztését segítik a szakkörök és a felvételi előkészítő foglalkozások. A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek meg, amiről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. Működő szakköreink: 18

19 Matematika, magyar szakkör Informatika Rajz Énekkar felsős Kisénekkar alsós Idegen nyelvi Kézműves Sportkörök A középiskolai előkészítőket tovább kell folytatni. A felvételi arányszámok, és a tanulók helytállása az előkészítők hasznosságát és eredményességét támasztják alá. Előkészítőink: magyar irodalom magyar nyelvtan matematika idegen-nyelv alapfokú idegen nyelvi vizsgára való felkészítés Annak érdekében, hogy tanulóink a középiskolában megállják helyüket, és ne okozzon törést náluk az iskolaváltás, fontosnak tartjuk, hogy a továbbiakban ne csak felvételi előkészítő legyen, de a következő tanévtől kezdve középiskolai előkészítést is tartsunk. Ennek időtartama szeptembertől májusig húzódjon. Javasoljuk ezt magyar nyelvből, matematikából és idegen nyelvből. Az eredményes oktatás egyik mércéje a versenyeztetés is lehet. Továbbra is szorgalmazzuk mindenféle versenykihívásokon való részvételt, és díjazzuk az eredményes szereplést. Ennek két oka van, egyfelől a megismerteti a tanulókkal a versenyszellemet és a versenyek hangulatát, másfelől az iskola presztízsének növelését is elősegíti, hiszen az (eredményes) oktatás egyik mércéje a versenyeken való eredményes szereplés is lehet. Fontosnak tartjuk a megye által kiírt tanulmányi versenyekbe való benevezést. Szükséges, hogy ezeket mindig megelőzze a házi válogatóverseny. Jellemző versenytárgyak például a matematika és a történelem, melyekből évrőlévre sikerül rangos helyezéseket szereznünk. A központilag kiírt (országos, területi) versenyektől függetlenül iskolai versenyeket is rendeznünk, így a tanulók mind szélesebb köre mérheti meg magát, és mélyedhet el az adott tantárgy versenyeiben. A diákok tanulmányi, művészeti, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési, a megyei, valamint az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg és felelősek azok lebonyolításáért. A tehetség kibontakoztatásának módszerei a középiskolában Intézményünk pedagógusainak egyik nagyon fontos feladata meglátni, felismerni a valamilyen területen tehetséges tanulót, és segíteni tehetsége kibontakoztatásában, fejlesztésében. A tanórai tevékenységen túl tanórán kívüli foglalkozásokon fejlesztjük tehetséges tanulóink képességeit. Ilyenek: tantárgyhoz kapcsolható szakkörök (pl. számítástechnika, énekkar), nem tantárgyhoz kapcsolódó szakkörök (pl. Európa-kör, mazsorett), diáksportkör (pl. kézilabda, kosárlabda), tanulmányi versenyre felkészítő foglalkozások (pl. Szép magyar beszéd verseny, tantárgyi versenyek). A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program 19

20 A tanulók egyéni képességei különbözőek. A frontális osztálymunkát egyéni, differenciált bánásmóddal kombinálva is gyakran tapasztaljuk, hogy egy-egy gyermek lemarad az adott tananyagban, nem éri el a tantárgyi minimumkövetelményeket. Az órai munka megfigyelésével, a számonkérés különböző fajtáinak (felelet, felmérőlap) kiértékelése közben hamar kiderül, kik a lassabban haladó, gyengébben teljesítő tanulók. További teendőinket az határozza meg, hogy milyen típusú az adott gyermek problémája. A lassabban fejlődő tanulók közül azoknál, akik kissé lassabbak az osztály haladási tempójánál, de szorgalmasak, és csak megerősítést, elmélyítést igényelnek, tanulási nehézségről beszélünk. Náluk eredményesnek és elegendőnek bizonyul a korrepetálás, tantárgyi felzárkóztatás, amely az adott tananyag sokoldalú gyakorlását jelenti. Ebbe a csoportba tartozik a hátrányos helyzetű családokból érkező tanulók nagy része. Azok a gyermekek, akiknél jó értelmi képesség mellett kitartó gyakorlás ellenére sem tapasztalunk javulást, tanulászavarra (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, részképesség-zavarok) kell gyanakodnunk. Ennek megállapításához szakemberhez kell irányítanunk a tanulót. A diagnosztizálás után a gyermek rendszeresen speciális fejlesztő foglalkozáson vesz részt, amelyet a fejlesztést végző szakemberrel folyamatosan konzultálva, egyénre szabott terv alapján segíthetünk. Gátolhatják a teljesítményt a magatartási zavarok, amelyek szintén speciális kezelést igényelnek. Segítő szakemberek: A tanulási, magatartási zavarok vizsgálatát a keszthelyi Nevelési Tanácsadó és a zalaegerszegi Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság munkatársai végzik. Speciális fejlesztő foglalkozásokat az intézményt ellátó gyógypedagógusok és az intézményünk fejlesztő pedagógusai végeznek. A pedagógus feladatai a tanulási kudarcnak kitett tanulók megsegítésével kapcsolatban: Toleráns, empatikus magatartásával mutasson példát a másság elfogadására. Legyen jártas a témában a problémák felismerése, kiszűrése szintjén. (Tudja, hogy mikor, hova kell irányítani a gyermeket.) Folyamatosan tartsa a kapcsolatot a gyermeket segítő szakemberrel, a közösen megbeszélt terv alapján támogassa a gyermek fejlesztését. Egyéni, differenciált feladatadással segítse a gyermek fejlődését. Lássa el tanácsokkal a szülőket a gyermek fejlesztésével kapcsolatban. A tanulói kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok a középiskolában Pedagógusaink kiemelt feladatként kezelik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, ezzel a tanulási kudarc megelőzését. A tanulói kudarcnak számos oka lehet, amelyet a pedagógusnak fel kell tárnia. így például a gyenge olvasási készség nagyon megnehezíti a tananyag megértését. A rendszeres ellenőrzés hiánya, beszédhiba, személyiségzavar, rendszertelen feladatmegoldás, a problémamegoldó képesség hiánya mind oka lehet a tanuló kudarcainak. A kudarc kezelésének legfontosabb eleme, hogy minél hamarabb sikereket érjen el a tanuló. Ennek érdekében felzárkóztató feladatokat adunk a tanulónak, amelyeket értékelünk. A tanórán tehát differenciálunk, a tanórán kívül egyénre szabott feladatokat adunk fel a tanulónak otthoni megoldásra. A tanuló második vagy további alkalommal történő évfolyamismétlése esetén a diák, a szülő, az osztályfőnök, a szaktanárok közösen helyzetelemzést végeznek, és javaslatot tesznek esetleges pályamódosításra". Amennyiben a tanuló kitart eredeti elképzelése mellett, számára tanórán kívül egyéni foglalkozást szervezünk. 20