TÁMOP / A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése"

Átírás

1 TÁMOP / A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Összehasonlító elemzés a felsőoktatási alágazat keretében folyó képzések képesítési és kimeneti követelményeiről az OKKR kidolgozása szempontjából egészségügyi, agrár, gazdasági, műszaki és informatikai képzési terület Készítette: Hollós Sándor, Dóka Ottó, László Gyula, Jobbágy Ákos, Gábor András Pillérvezető: Temesi József Elemiprojekt-vezető: Ütőné Visi Judit Alprojekt: Országos Képesítési Keretrendszer Elemi projekt: 2. Az OKKR felsőoktatási szintjei leírásának előkészítése Feladat sorszáma: Dátum: március 9.

2 Tartalomjegyzék Hollós Sándor: Orvos- és egészségtudományi képzési terület képzési és kimeneti követelményeinek áttekintése és elemzése az Európai Képesítési Keretrendszer és a készülő Országos Képesítési Keretrendszernek történő megfeleltetés szempontjából. 4 A vizsgálat célja. 4 A vizsgálat tárgya. 4 A vizsgálat módszere és körülményei. 6 A vizsgálat és eredményei. 7 Megállapítások. 12 Megbeszélés. 12 Következtetések, javaslatok. 14 Irodalom. 15 Dóka Ottó: Az agrárképzési terület képzési és kimeneti követelményeinek (KKK) elemzése az OKKR szintkövetelményeinek és deskriptorainak szempontjából. 16 Előzmények. 16 A mezőgazdasági mérnöki alapszak elemzése. 19 Javaslat a mezőgazdasági mérnöki alapszak KKK-inak átdolgozására. 21 Az agrármérnöki mesterszak elemzése. 21 Javaslat az agrármérnöki mesterszak KKK-inak átdolgozására. 23 László Gyula: Az OKKR és a KKK-k összevetése a gazdaságtudományi képzési területen Az OKKR-tervezet és a KKK-k szemléletmódja Átállás a tartalomszabályozásról a kimeneti szabályozási elvre A deskriptorok A KKK-k koncepciója és struktúrája Felsőfokú szakképzés Alapképzési szakok Mesterképzési szakok A kompetenciák tartalma és megfeleltethetősége Felsőfokú szakképzés Alapképzési szakok Mesterképzési szakok Összegzés. 51 2

3 Függelékek függelék A végzettségi szinteket leíró általános jellemzők (2006) függelék A Gazdálkodási menedzserasszisztens FSZ-képzés szakmai és vizsgakövetelményei függelék A Kereskedelmi szakmenedzser FSZ-képzés szakmai és vizsgakövetelményei (kivonat, a program vázlata) függelék A Kereskedelem és marketing alapképzési szak Képzési és kimeneti követelményei függelék A Marketing mesterképzési szak Képzési és kimeneti követelményei függelék A BA-képzések kimeneti követelményei függelék A BA-képzések képesítési követelményei függelék Az MA-képzések kimeneti követelményei függelék Az MA-képzések képesítési követelményei. 95 Jobbágy Ákos: A műszaki képzési terület képzési és kimeneti követelményeinek elemzése. 99 Függelék. 101 Javaslat a 15/2006. OM rendelet szövegének módosítására. 101 Gábor András: Az informatika képzési terület ágazati képesítési követelmények vizsgálata

4 Hollós Sándor: Orvos- és egészségtudományi képzési terület képzési és kimeneti követelményeinek áttekintése és elemzése az Európai Képesítési Keretrendszer és a készülő Országos Képesítési Keretrendszernek történő megfeleltetés szempontjából A vizsgálat célja Választ kapni arra, hogy az orvos- és egészségtudományi felsőoktatási képzési terület jelenleg létező Képzési és kimeneti követelményei (KKK) leírásukban mennyire feletethetőek meg a jelenleg érvényesnek tekintett Európai Képesítési Keretrendszerre (EKKR) épülő, ahhoz szándékaiban illeszkedni kívánó, készülő Országos Képesítési Keretrendszernek (OKKR). Kérdések:»» A KKK-k és a képesítési keretrendszerek fogalomtára, nómenklatúra használata összeegyeztethető, összehasonlítható, transzferálható-e?»» A KKK-ban a kompetenciák megjelölése (deskriptív lista) mellett leírt formatív és szummatív elemek (inkluzíve lista) mennyiben utalnak további elvárt kompetenciákra, illetve mennyiben pontosítják a megjelölt adott kompetencialistát?»» A deskriptív módon megjelenített kompetenciák a tervezett OKKR mely szintjére sorolhatóak be, milyen átlagértéket-átlagszintet képviselnek?»» Az inkluzíve kompetenciaelemekkel együtt ez miként módosul?»» Szükséges, javasolt-e az inkluzíve elemek deskriptív megjelenítése a továbbiakban KKK-k és az OKKR közötti transzparencia, komparabilitás érdekében?»» Ezek hatása a megvalósuló képzési programok autonómiájára, Európai Felsőoktatási Térségben való helyzetének támogatására A vizsgálat tárgya A 245/2004-es Kormányrendelet a felsőoktatás alapképzési (Bachelor, 1. ciklus) szakstruktúrában az alábbi négy alapszakot határozta meg az orvos- és egészségtudományi képzési területen: 1. ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 2. EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK 3. EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 4. ORVOSI LABORATÓRIUMI ÉS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAP- KÉPZÉSI SZAK A kormányrendelet az alapszakok szakirányi kimeneteit is meghatározta: 4

5 Ápolás és betegellátás alapképzési szak szakirányai: ápoló, dieteteikus, gyógytornász, mentőtiszt, szülésznő Egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak szakirányai: népegészségügyi ellenőr, védőnő Egészségügyi szervező alapképzési szak szakirányai: egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervező, egészségturizmus-szervező Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak szakirányai: orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika, orvosi kutatólaboratóriumi analitika, képalkotó diagnosztikai analitika, optometria 1 A képző, akkor még Egészségügyi Főiskola -i karok a képzési kimeneti követelményeket az Egészségügyi Bologna Albizottsággal szoros együttműködésben közös konszenzus szerint dolgozták ki ben. Az új alapképzések 2006 szeptemberében indultak el a MAB által történt jóváhagyás után, az egyidejűleg elvégzett engedélyezési eljárás alapján. A Bologna-reform magyarországi előre eltervezett menetrendje szerint az alapképzésekre épülő mesterképzések alapítására az alapképzési KKK-k elfogadása után került/kerül sor. A mesterképzési szakstruktúrát jogszabályi rendelet előre elvileg nem határozta meg, annak képzési területen belüli kialakítását a képző intézményekre bízta. Ezért ez a szakstruktúra a továbbra is egységes osztatlan képzési rendszerben működő orvos, fogorvos, gyógyszerész mesterképzések kivételével folyamatosan módosul, fejlődik. Jelenleg az orvos- és egészségtudományi képzési terület mesterképzési szakstruktúrája az alábbi: 1. EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA MESTERKÉPZÉSI SZAK 2. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI MESTERKÉPZÉSI SZAK 3. EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK 4. ÁLTALÁNOS ORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS 5. FOGORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS 6. GYÓGYSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS 7. TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK 8. KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK 9. ÁPOLÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK 10. KLINIKAI LABORATÓRIUMI KUTATÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK 11. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK A képzési terület mesterképzési szakai a Népegészségügyi mesterképzési szak kivételével jelenleg nem rendelkeznek szakirányi kimenetekkel. Népegészségügyi mesterképzési szak szakirányai: népegészségügyi felügyelő, epidemiológia, környezet- és foglakozás-egészségügyi, egészségfejlesztés szakirányok A szakirányú továbbképzések alapítása nem szabályozott jelenleg rendeleti szinten, az az intézményi autonómia körébe tartozik. Ezekről megbízható, részletes listát nem találtam. Az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Regisztrációs Központ honlapján létezik egy felsorolás a regisztrált képzésekről, de eb- 1 Az optometria szakirány az eredeti rendeletben nem szerepelt, az az alapszak a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán történő indítási engedélyezésével egy folyamatban szak-alatti szakirányként került elfogadásra. 5

6 ben a pontos beazonosítás a rövidítések alkalmazása következtében nem volt lehetséges. Az intézményi honlapok áttekintése során a szakterület alábbi szakirányú továbbképzési programjait találtam meg: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar: Addiktológiai konzultáns, akut betegellátó, Egészségügyi projektmenedzser, Klinikai és kórházüzemeltető szakmérnök Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar: Interdiszciplináris közösségi munka, Alkalmazott szociális gerontológia Felsőfokú szakképzések tekintetében jelenlegi adataim szerint egy intézményben (Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar) folyik 5.5. Képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens képzés, melynek szakmai képesítési követelményei az OKJ-s KKK-k elvárásai szerint készültek el, és nem e dolgozat vizsgálódásának a tárgya. A doktori programok képzési és kimeneti követelményeiről semmiféle adattal nem rendelkezem jelenleg. Ezekre vonatkozó utalást sem a MAB, sem a képző intézmények honlapján nem találtam. A vizsgálat módszere és körülményei A KKK-k egységes formai és tartalmi elemeinek csoportosítása: A KKK-k kivétel nélkül MAB-szabályozás szerint többé-kevésbé részletezett, tételesen felsorolt kimeneti kompetencialistát tartalmaznak: Ide sorolható a MAB szakindítási útmutatóból: Az elsajátítandó szakmai kompetenciák (kapcsolódva a szakirányokhoz) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek és a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírása. A képzési ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános kompetenciái. Ezen elemeket a továbbiakban deskriptív elemeknek nevezem, mert tételesen közvetlenül utalnak a kompetenciára. A MAB-szabályozás szerint a KKK-k számos egyéb elemet tartalmaznak, melyek a képzési program kereteire és elvárt tartalmi elemeire vonatkoznak, de ezen elemek megvalósítása természetükből adódóan bizonyos kompetenciákat eredményeznek, számos esetben olyanokat, melyek az adott KKK tételes ( deskriptív ) kompetencialistájában meg sem jelennek. Ezeket a KKK-k inkluzív kompetenciaelemeinek nevezem. Ide sorolható a MAB szakindítási útmutatóból például: Az alapképzési/mesterképzési szak képzési célja Nyelvi követelmények Elmélet/gyakorlat aránya Főbb tanulmányi területek Például: elmélet/gyakorlat aránya, nyelvi követelmények megadásából joggal lehet következtetni a tudáskompetenciák mellett elsajátítandó készség- és nézet- kompetenciára, tanulási képességre stb. Tekintetbe kell venni azt a tényt is, hogy főleg az alapszakok esetében az első BSc alapszakok létesítése során MAB elvárásai szerint a KKK-k még nem követelték meg az általános kompetenciák tételes felsorolását. 6

7 További nehézséget jelent, hogy az az OKKR, amelyhez illeszteni kell a képzési terület KKK-it jelenleg nem létezik. Ami létezik: EFT-KKR, továbbá a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási képzési szintek (felsőfokú szakképzés [FSZ], alapképzés, mesterképzés, doktori képzés). Az Ftv. 245/2004. végrehajtási rendeletének melléklete tartalmazta az Ftv.-ben megjelölt képzési szintek szintleírásait. A 245/2004. Kormányrendeletet felülíró 289/2005. Kormányrendelet melléklete azonban már csak az alap- és mesterképzési szint szintleírásait tartalmazza, FSZ- és doktori képzés szintleírásról nem intézkedik, és sem korábban, sem jelenleg semmiféle jogszabályi utalás nincs a szakirányú továbbképzések szintleírásaira. Egyetlen lehetséges út marad ezért a megfelelési vizsgálat elvégzésére, melyhez az e projektben szintén közreműködő Derényi András A felsőoktatás által alkalmazott deskriptorok megfeleltetése az EKKR descriptorainak (2007. május 27.) Beszámoló az OKKR I. munkacsoport tevékenységéről 8. számú mellékleteként rendelkezésemre bocsátott publikációjában foglaltakat kívánom felhasználni. Derényi András igen áttekinthető formában készített táblázata az OKKR I. munkacsoportja által nevesített deskriptorok szerint:»» Tudás»» Nézetek, attitűdök»» Készségek, képességek»» Autonómia, felelősségvállalás Csoportosította felsőoktatási szintek szerint (FSZ, alapképzés, mesterképzés, doktori képzés) a felsőoktatási szintleírások egyes elemeit, melyek mellett egyúttal egyenként megjelölte azt a képzési szintet, melyhez véleménye szerint az EKKR-szintezésben tartozik. Vizsgálatomban a képzési területhez tartozó KKK-t sorra véve, e módszerrel kívánom csoportosítani és szintezni a nevesített kompetenciaelemeket egyenként, majd az egyes kompetenciacsoportokban átlagot számolva, illetve a KKK teljességére is átlagolva kívánok az elvi lehetséges megfeleltetésre választ adni. A KKK-kban csak inkluzíve megjelenő, a kompetenciákat csak promotáló elemek vonatkozásában csak egy deskriptív összefoglalásra merek vállalkozni. A kapott eredményeket a továbbiakban megpróbálom elemezni és a nemzetközi irodalomban ajánlott szakterületi rankekkel összevetni. A vizsgálat és eredményei A munka első szakaszában mintegy pilot study -ként egy alapképzés: Ápolás, betegellátás alapképzési szak KKK-it vizsgálom. A deskriptív kompetencialista osztályozása (KKK 7. pontja) (sorok: közös és az egyes szakirányok speciális kompetenciái, oszlopok: kompetenciacsoportok, számok a kompetencia megnevezések mellett: EKKR-szinteknek történő megfelelőség Derényi A. dolgozatában bemutatott módszer szerint) 7

8 Ápolás-betegellátás alapszak Közös alapozás Ápoló szakirány KKK-kban megjelölt kompetenciák osztályozása az EKKR-szint megjelölésével Tudás Nézetek, attitűdök Készségek, képességek Ismerik az egészség fogalmát és kritériumait, valamint az ember szomatikus, pszichés és szociális állapotának sajátosságait (6.), az egyén, a család, a közösség és a társadalom egészségvédelmének és az egészség helyreállításának tudományos alapjait az egészségügyi és szociális ellátás szervezeti felépítését, informatikai alapjait, finanszírozási rendszerét, közép és hosszú távú célkitűzéseit (5.) pszichés és szociális állapotának sajátosságait; Ismerik az egészségügyi és szociális intézményrendszert (5.), az egészséges szervezet működését, az egészségkárosodások etiológiai tényezőit, megelőzésük lehetőségeit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusát (6.), a gyakoribb betegségek diagnosztikájában alkalmazott vizsgáló módszereket (5.), a gyakoribb betegségek kezelési módozatait, a prevenció, a rehabilitáció lehetőségeit (5.), a betegellátás (gondozás) során előforduló nosocomialis ártalmakat, a megelőzés és az elhárítás módjait, a hygiene szabályait (6.) megelőzés és az elhárítás módjait, valamint a higiéné szabályait lehetőségét Képesek az egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában önálló felelősséggel részt venni (6.), saját szakterületükön a menedzsment feladatokat ismerik (4 5.), Képesek az egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában önálló felelősséggel részt venni. (3.), részt venni az egészségügyi és/vagy szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munka folyamataiban (6.), szükség esetén elsősegélynyújtást biztosítani és a szakképzettségének megfelelő intézkedést hozni (4.), egészségnevelő feladatok ellátására, továbbá az informatikai eszközök és módszerek alkalmazására, továbbá a dokumentációs feladatok ellátására (5.), önálló és szakmai csoportban munkaszervezésre, munkavégzésre, interperszonális kapcsolatok kialakítására és fenntartására (5 6.), saját szakterületükön összefüggések felismerésére, az eredmények, tapasztalatok értékelésére, valamint az elméleti és gyakorlati oktatásban való részvételre (5.), személyiségének és szakmai felkészültségének folyamatos, tervszerűen tudatos fejlesztésére (5.) Képesek segítséget nyújtani az egészségügyi és szociális szolgáltatások elérésében (5.), a beteg (gondozott) sajátos szükségleteinek a feltárására (6.), az ápolási diagnózis felállítására és a prioritások alapján történő szakszerű feladatellátásra (6.), együttműködésre az egészségügyi és szociális szolgáltatások tervezésében, fejlesztésében, lebonyolításában (6.), az ápolási modellek megválasztására, azok alkalmazására (6.), Autonómia, felelősségvállalás Képesek az egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában önálló felelősséggel részt venni (6.) Képesek ápolási folyamat megvalósításához szükséges információk, erőforrások feltárására, felhasználására (6.) 8

9 Ápolás-betegellátás alapszak Dietetikus szakirány Gyógytornász szakirány KKK-kban megjelölt kompetenciák osztályozása az EKKR-szint megjelölésével Tudás Nézetek, attitűdök Készségek, képességek Ismerik az egészséges táplálkozás Ismerik a követelményeit, a helytelen különböző táplálkozás egészségkárosító üzemeltetők hatását, a megelőzés módjait és (önkormányzat, lehetőségeit (5.), a gyakoribb vállalko- betegségek és betegségtípusok zási formák) etológiai tényezőit, fontosabb által működtetett morfológiai és funkcionális élelme- jellemzőit, patomechanizmusait zési üzemek és a dietoterápia lehetőségeit (6.), menedzsment az élelmezési üzemre vonatkozó feladatait, az általános követelményeket, a korszerű alapellátás, ételkészítési technológiákat gondozás és a diétás konyhatechnológia (hospice, eljárásait, alkalmazási lehetőségeit home care) (6.),, az ételek tápanyag-összetételét, szerepét, fel- az ételkészítés során abban adatait (4 5.), végbemenő változásokat és a tápanyagok szerepét az egészséges és a beteg ember táplálkozásában (6.), az élelmezés területén adódó nosocomialis ártalmakat, azok megelőzésének, kiküszöbölésének módjait, valamint az élelmezéshigiéné előírásait (6.) Ismerik az egészséges szervezet működését, az egészségkárosító hatásokat (6.), a gyakori betegségek etiológiai tényezőit, a megelőzés lehetőségeit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusait (5.), a mozgásszervi betegségek belgyógyászati, pszichiátriai, sebészeti, neurológiai, ortopédiai és más betegségek fizioterápiás gyógyító eljárásait (6.), a fizioterápiában használatos orvostechnikai berendezések, gyógyászati segédeszközök működési elvét és gyakorlati alkalmazását (5.), a betegellátás kapcsán előforduló nosocomialis ártalmakat, azok megelőzésének, kiküszöbölésének módjait, valamint a kórházhigiéné előírásait (6.) Képesek az élelmezési üzemek vezetésére, továbbá egyéni és csoportos dietetikai szaktanácsadásra (5.), a kulturált étkeztetés feltételeinek és körülményeinek kialakítására (5.), feladatkörükben az élelmezési üzem munkafolyamatainak megszervezésére és az élelmezési szolgálat irányítására (6.), a gondozó team tagjaként a dietetikai és táplálási feladatok ellátásra (5.) Képesek a mozgásrendszer funkcionális vizsgálatára és elemzésére, a mozgásszervi státus felvételére, dokumentálására, valamint az egészséges mozgásképesség kritériumainak megállapítására (6.), a mozgásszervi betegségek belgyógyászati, pszichiátriai, sebészeti, neurológiai, ortopédiai és más betegségekben a saját vizsgálatra épülő fizioterápiás gyógyeljárások alkalmazására, az orvos diagnózisa alapján és az orvosi kezelésbe illeszkedően (6.) Autonómia, felelősségvállalás Képesek táplálkozási és élelmezési szakemberként a dietoterápia önálló művelésére(5.), Képesek fizioterápiás és rehabilitációs terv önálló készítésére és rehabilitációs programok végrehajtására (6.), 9

10 Ápolás-betegellátás alapszak Mentőtiszt szakirány KKK-kban megjelölt kompetenciák osztályozása az EKKR-szint megjelölésével Tudás Nézetek, attitűdök Készségek, képességek Ismerik a hazai egészségügy szervezeti felépítését és intézményrendszerét; ezen belül a mentőellátás helyét, szerepét és kapcsolatrendszerét (5), a hazai mentőellátás szervezetét, működését és a vonatkozó jogszabályokat (5.), a mentésben használatos korszerű eszközöket, gyógyszereket, kötszereket és műszereket (5.), a sürgősségi ellátást igénylő betegségeket és helyzeteket (5.) Alkalmasak a sürgősségi betegellátás körülményei között szükségessé váló egyes orvosi beavatkozások szakszerű és biztonságos elvégzésére (5.), tömeges balesetek és megbetegedések, illetve katasztrófa helyszínén a kompetenciájukba tartozó mentőfeladatok ellátására (5.), az ismeretek szakszerű alkalmazására valamennyi oxiológiai ellátást igénylő esetben a helyszínen, illetve a sürgősségi betegellátás rendszerében gyógyintézeti keretek között, elsősorban sürgősségi osztályon (6.) Autonómia, felelősségvállalás Ismerik az operatív mentőmunka szolgálati, működési és magatartási szabályait (6.), alkalmasak a sürgősségi betegellátás körülményei között szükségessé váló egyes orvosi beavatkozások szakszerű és biztonságos elvégzésére (3.), tömeges balesetek és megbetegedések, illetve katasztrófa helyszínén a kompetenciájukba tartozó mentőfeladatok ellátására (3.), munkacsoport munkájának a megszervezésére (6.), elsősegélynyújtás oktatására, mentőápolók és mentő-gépkocsivezetők képzésében és továbbképzésében való részvételre (4.) 10

11 Ápolás-betegellátás alapszak Szülésznő szakirány KKK-kban megjelölt kompetenciák osztályozása az EKKR-szint megjelölésével Tudás Nézetek, attitűdök Készségek, képességek Ismerik a legfontosabb élettani folyamatokat, a kóros állapotokat, veszélyhelyzeteket, a nőgyógyászati és szülészeti sürgősségi tennivalókat; az orvos által használt beavatkozásokat és technikákat, az emocionális változásokat és azok jelentőségét (5 6.), az orvosi standardok lehetőségeit és azok korlátait, a szülészeti protokollt, a nő- és anyavédelem törvényi szabályozását, valamint e körben meglévő egészségügyi és szociális forrásokat, a tiszta és aszeptikus technikák elveit és gyakorlatát, az emberi szexualitás folyamatát és problémáit, a reproduktív egészséggel kapcsolatos etikai megfontolásokat, a kulturális különbözőségeket, a gondozási alternatívákat (6.), a terhesség felismerésének módszereit, a terhes nő környezeti és foglalkozási veszélyeit, a genetikai veszélyeket, a magzat növekedését és fejlődését, a különböző szűrőmódszerek indikációit és kivitelezését, az RH-negatív nők speciális gondozási szükségleteit, a terhesség alatti veszélyeket (6.), a normális női életciklusokat, a női reproduktív rendszerek problémáinak okait és kezelésük módját, az öregedés anatómiai és fiziológiai jelenségeit, a menopauza hatását a fizikális és mentális egészségre, az előrehaladott korú nők szűrő és diagnosztikus tesztjeit (6.) Alkalmasak a szülés vezetésére, az újszülött ellátására szülés után, az anya-újszülött korai közvetlen kapcsolatának biztosítására (5.), a gyermekágyas megfigyelésre, gondozásra, a szoptatás segítésére, a hazabocsátással kapcsolatos feladatok ellátására (tanácsadás, kóros tünetek felismerése, intézkedés) (5 6.), terhesgondozási feladatok végzésére (5.), általános ápolási feladatok végzésére (5.), feladatkörében biztonságos higiénés környezet megteremtésére (egészségügyi technika, eszközök, műszerek ismerete és szakszerű használata, fertőtlenítési és sterilizálási eljárások alkalmazására (5.), nőbetegek gondozására, ápolására, speciális kezelésére, szülészeti és nőgyógyászati műtéteknél segédkezésre, műtétre váró betegek előkészítésére (5.), kommunikációra a terhes és szülő nővel, azok családjával, felvilágosításra és tanácsadásra a fogamzásgátlással és a családtervezéssel kapcsolatban (5 6.) Autonómia, felelősségvállalás Ápolás-betegellátás alapszak KKK-kban megjelölt kompetenciák besorolási szintjeinek átlaga Tudás Nézetek, attitűdök Készségek, képességek Autonómia, felelősségvállalás Közös alapozás átlaga (5,33) 5,5 5,0 4,8 6 Ápoló szakirány átlaga (5,73) 5,4 5,8 6 Dietetikus szakirány átlaga (5,14) 5,8 4,5 5,25 5 Gyógytornász szakirány átlaga (5,94) 5,8 6 6 Mentőtiszt szakirány átlaga (4,91) 5 5,33 4,4 Szülésznő szakirány átlaga (5,5) 5,9 5,1 Szakirányok szintátlaga a teljes képzési programra vetítve (a közös alapozást is belevéve): Ápoló: 5,53 Dietetikus: 5,24 Gyógytornász: 5,64 Mentőtiszt: 5,12 Szülésznő: 5,42 11

12 Megállapítások 1. A vizsgált alapszakok kompetenciái nagy többséggel a Tudás és Készségek-képességek csoportba tartozik (52 elem), ennek mintegy ötöde a Nézetek-attitűdök és Autonómia-felelősségvállalás csoportokba tartozó elemek száma (12 elem). 2. A listázott kompetenciaelemek szakirányonkénti megoszlása is igen eltérő. 3. A KKK-ban megfogalmazott szummatív és tartalmi elvárások további kompetencia-elemekre irányuló elvárásokat rejtenek magukban a szakterületen gyakorlott programfejlesztő oktatók számára. Ezen inkluzíve megjelenő kompetenciaelemek feldolgozása a fenti módszerrel nem lehetséges, de mindenképpen utalnak arra, hogy a listákban megjelenített kompetenciáknál a KKK lényegesen többet vár el a nézet-attitűd ás autonómia-felelősségvállalás csoportokban is. A teljesség igénye nélkül: a gyakorlati képzésben kötelezően megszerzendő kreditek magas száma, a nyelvi követelmények külön pontban megfogalmazott tartalma, a képzésben kötelezően előírt ismeretkörök, szakmai személyiséget fejlesztő tréningek, mindezek kreditszámmal történő súlyozása, a szakdolgozat magas kreditszáma.»» A hivatkozott kormányrendelet-mellékletekben lévő szintleírásokban részletezett több kompetenciaelem a vizsgált KKK-ban semmilyen módon nem azonosítható be, nincs meg. A teljesség igénye nélkül: saját tevékenysége kritikus értékelése, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazása, információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni. Megbeszélés A vizsgált KKK EKKR szintjei és EKKR/OKKR kompetenciaklaszterek szerinti vizsgálata a jelenlegi KKK-struktúrák, elvárások és létező kidolgozott, megalapított szakágazati képzési programok szempontjából is számos problémát vetnek fel. A kormányrendeleti szintleírások és az EKKR 5 8. szintjei nem fedik le egymást teljesen. Lényeges átfedések vannak. A kormányrendeleti szintleírás a TUNING-projekt általános kompetencialistájához áll talán a legközelebb, mely 153 felsőoktatási intézmény 11 képzési területének oktatói (subject area), a munkáltatók és munkavállalók szakmai szervezetei, valamint a kliensek képviselőinek konszenzusa alapján alakult ki. Számos lisszaboni kulcskompetenciára is utal. Számos elemet azonban más megközelítésben fogalmaz meg, illetve számos elemet utalásszerűen sem tartalmaz. Ilyenek a teljesség igénye nélkül: gazdálkodás az idővel, másság, eltérő kultúra elfogadása, képesség nemzetközi környezetben történő munkavégzésre, tanulásra, más nemzetek szokásainak a megértése, önkritika képessége. Ennek a ténynek magyarázata lehet, hogy a hazai szintleírás lényegében 2004-ben született, míg a TUNINGkonszenzus legkorábban 2007-től ismerhető. A szakterület szempontjából állásfoglalásom szerint a TUNING-ajánlások tekinthetők etalonnak, mert az első olyan áttekintő nemzetközi kompetenciaelemzés, mely a formális kereteken túlmenően valóban az elért képességeket, intellektuális és gyakorlati, személyiségi elemeket veszi figyelembe a kompetencia elemek definiálása és csoportosítása terén. Európa-szerte jelenleg is probléma a kompetenciák eltérő rendszerezése. Csak a hazai viszonyoknál maradva hivatkozom a szakképzés ágazati kompetenciarendszere és a felsőoktatási (hiányos) szintleírások jelenlegi összeegyeztethetetlenségére, mely az átjárhatóság egyik akadálya. Az egységes OKKR lehet az a híd, amely a kettő közötti transzfer egy sarokeleme lehet. Ehhez azonban a fogalmak tisztázása 12

13 és egységes használata szükséges, továbbá egy olyan útmutató, amely standardizálja azt, hogy a KKKkban valóban minden kompetenciacsoport megjelenjen. Intézményi és oktatói és számos egyéb szempontból is üdvözölhető az oktatáspolitika azon szándéka, miszerint a képzési programok kidolgozásában minden eddiginél nagyobb szabadságot kíván adni az intézményeknek, támogatva a felsőoktatás piacosodását, a karakteres, helyi sajátosságokat felmutató programok fejlesztését. Ennek azonban nem feltétlenül kívánatos következménye lehet az a jelenség, hogy az egyes kompetenciaelemek definiálása igen gyakran rendkívül általános, az ismeret elem az esetek döntésében nem kapcsolódik az egyéb kompetenciacsoportok tevékenységi, döntési, felelősségi szintjeihez. Utóbbiakra igen indirekt módon az esetek egy részében az inkluzíve elemekből lehet csak következtetni. Mindez nehezen értelmezhető még a gyakorlott oktató programfejlesztők számára, s meggyőződésem, hogy a munkáltatók és az érdekelt hallgatók számára pedig semmitmondó. A cél és a társadalmi igény pedig ugyanakkor az, hogy a munkáltató és a munkavállaló a kompetenciák megértése és átlátása birtokában dönthessen. Jó példaként idézem a TUNUNG Ápolói munkacsoport által megfogalmazott specifikus ápoló kompetenciák a képzés első ciklusára (BSc) vonatkozó egy részletét: Hatáskörök/illetékességek/feladatok, amelyek az ápolók professzionális értékeihez és szerepéhez kapcsolódnak»» Képes a professzionális, etikai, szabályozó és törvényi normák szerint működni és felismeri valamint reagál a morális/etikai dilemmákra a napi tevékenysége során.»» Képes holisztikus, toleráns, gondoskodó, érzékeny és előítéletektől mentes módon praktizálni, biztosítva, hogy a különböző egyének és csoportok jogai, hite és kívánságai nem sérülnek.»» Képes nevelni, elősegíteni, támogatni és bátorítani az egészséges, haldokló, beteg, fogyatékos, lelki és testi problémákkal küszködő népesség, közösség, csoportok és egyének egészségét, jólétét és kényelmét.»» Tisztában van az ápoló különböző szerepeivel, felelősségeivel és feladataival.»» Képes a szerepét a népesség/betegek igényeihez igazítani a hatásos reagálás érdekében. Képes ellenszegülni a fennálló rendszerek ellen, amennyiben az szükséges és helyénvaló, hogy kielégítse a népesség/betegek igényeit.»» Képes elfogadni a felelősségét a személyes tanulása és professzionális fejlődése tekintetében az értékelés módszerét úgy alkalmazva, hogy az tükrözze és fejlessze a teljesítményét és előmozdítsa a szolgáltatás minőségét. Hatáskörök/illetékességek/feladatok, amelyek az ápolói gyakorlathoz és a klinikai döntésképességhez kapcsolódnak»» Képes átfogó és szisztematikus értékeléseket készíteni a páciensek számára megfelelő eszközök és keretek felhasználásával, figyelembe véve releváns fizikai, szociális, kulturális, pszichológiai, lelki és környezeti tényezőket.»» Képes felismerni és értelmezni az egészség/betegség, fájdalom vagy a rokkantság változó jeleit (értékelés, diagnózis).»» Képes megfelelni a páciensek szükségleteinek úgy, hogy megtervezi, végrehajtja és értékeli az ápolás megfelelő és személyre szabott programjait, együttműködve a páciensekkel, ápolóikkal, családjaikkal és egyéb egészségügyi, illetve szociális munkásokkal.»» Képes kritikusan megkérdőjelezni, értékelni, értelmezni és összefoglalni az adatok és információk forrásait, hogy megkönnyítse a betegek döntéseit.»» Képes megalapozott klinikai döntéseket hozni, hogy biztosítsa, a minőségi követelmények teljesülnek és a gyakorlat bizonyítékokkal megalapozott. 13

14 Szerencsés helyzet azonban, hogy a vizsgált KKK alapján indított programok tantárgyi kimeneteinek összességében azonban a KKK-nál több, részletesebb kimeneti kompetenciák mutatkoznak, a konkrét képzési programot többnyire mégiscsak elnevezésének megfelelő szintre beállítva. Ez a jelenség valószínűleg a hosszú hazai és nemzetközi oktatói tapasztalattal és oktatói elkötelezettséggel magyarázható. Példaként idézem a SE ETK BSc Ápoló képzési program nyelvi kimeneti kompetenciaelemeit (Oprics Borbála SE ETK lektorátus vezető engedélyével): Szakmai KKK vonatkozó kompetenciaeleme»» Az alapfokozattal rendelkező szakemberek képesek személyiségüknek és szakmai felkészültségüknek folyamatos, tervszerűen tudatos fejlesztésére.»» Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió tagállamainak hivatalos nyelvéből vagy orosz nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. Kompetenciák az intézményi program kimenetében»» Képesek konferenciákon angol/német nyelvű előadásokat, szakmai megbeszéléseket követni, rövidebb előadásokat tartani, poszterekhez magyarázatot adni, szakmai esetekről világos és folyékony leírást adni, szakmai véleményeket és cselekedeteket megindokolni, megmagyarázni»» Angol/német nyelven jól, akár anyanyelvi szinten beszélő kollegákkal szakmai kérdéseket megvitatni, betegekről, gyógymódokról, folyamatokról információt cserélni»» Külföldi betegekkel angol/német nyelven kommunikálni, egészségi állapotukra, betegségükre vonatkozó panaszaikat megérteni, szakmai kompetenciájuknak megfelelően tanácsot adni, őket pl.egy kezelés szükségességéről meggyőzni»» Képesek hosszú és összetett szakmai szövegeket átolvasni, azok gondolatmenetét megérteni, a lényeges információkat abból kiemelni»» Képesek az egészségügyre jellemző általános témákban leveleket, eket, esetleírásokat, jelentéseket ill. emlékeztetőket írni / információkérés-adás, panaszkezelés, pályázatok, kongresszusi jelentkezések stb/. Az is többször előfordul, hogy ugyanazon kompetenciaelem több kompetenciacsoportba is besorolható, ez azonban az értelmezést nem zavarja véleményem szerint. Az OKKR kialakítása a szakágazaton belül is segítené a kompetenciák megnevezésre irányuló konszenzus kialakulását is. Következtetések, javaslatok»» Sürgető az OKKR megalkotása és szakágazati értelmezése, alkalmazása.»» Többi szakterületi KKK is vizsgálandó a részletesebb vélemény kialakítására.»» A vizsgálati módszer validálást igényel.»» A KKK-k a jelenlegi szintleírásnak sem felelnek meg maradéktalanul.»» A kompetenciák részletes deskriptív megjelenítése a minőségbiztosítás nélkülözhetetlen feltétele.»» A csak inkluzíve, indirekt megjelenítés esetlegessé teszi a minőséget, a nem szakemberek számára nem átlátható, a munkaadók nem értik, nem értékelik, a hallgató sincs tisztában saját kompetenciáival, mire alkalmas, és ez a piacképességet, a nemzetközi összehasonlíthatóságot rontja. 14

15 »» A KKK-k nincsenek konzekvens figyelemmel az általános képesítési követelményekre. Javasolt az ún közös kompetenciák ezekkel történő módosítása, vagy legalább a képzési szintet jellemző általános kompetenciákra történő hivatkozás.»» Konszenzus a kompetenciák nevezéktanában, csoportosításában. Irodalom Képzési és kimeneti követelmények. Derényi András: A felsőoktatás által alkalmazott deskriptorok megfeleltetése az EKKR deskriptorainak. Munkaanyag, május 27. TUNING Educational Structures in Europe. Universities Contribution to the Bologna Process Pilot Project Phase II Report Book. Report from the Commission to the Council, The European Parlament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. Report on progress in quality assurance in higher education. Brussels

16 Dóka Ottó: Az agrárképzési terület képzési és kimeneti követelményeinek (KKK) elemzése az OKKR szintkövetelményeinek és deskriptorainak szempontjából Előzmények A kétciklusú képzés bevezetésével a duális képzésre vonatkozó képesítési követelmények mind az egyetemi, mind a főiskolai szintű képzések tekintetében érvényüket vesztették, illetve kifutó rendszerben érvényüket vesztik. Az új képzési rendszer bevezetése nemcsak elnevezésben (az eddigi képesítési követelmények helyett képzési és kimeneti követelmények [KKK]), hanem mind formai, mind tartalmi szempontból a követelményrendszerek megújítását követelték meg. Az új KKK (alapszakokra) tartalmi és formai követelményrendszerének általános, minden képzési területre kiterjedő megfogalmazása ban történt. Az időpont a jelenlegi elemzés szempontjából azért fontos, mert az EKKR és ennek következtében az OKKR szintleírásai és azok deskriptorai csak az utóbbi időben, illetve napjainkban kerültek megfogalmazásra és leírásra, azaz a KKK-k, illetve ezt megelőzően az egyes szaklétesítési kérelmek egyáltalán nem vették, nem tudták figyelembe venni sem az EKKR, sem az OKKR szintleírásait és azok deskriptorait. Természetesen felmerülhet az a kérdés, hogy mit illesszünk mihez? Figyelembe véve azonban azt a tényt, hogy az OKKR-nek valamilyen módon harmonizálnia kell az EKKR-rel egyébként pont a legfontosabb értékét veszítené el az OKKR kialakítása, célszerűnek az tűnik, ha a meglévő KKK-t dolgozzuk át, hozzuk arra a szintre szerkezetileg, formailag és tartalmilag egyaránt, amely egy adott OKKR- és így egy EKKR-szintnek feleltethető meg, illetve egyértelmű megfeleltetést eredményez. A KKK-k alapját jelentő szaklétesítési kérelmek tartalmi és formai kialakítása általánosan, minden képzési területre kiterjedően, országos testületek, szervezetek (MRK Bologna Bizottsága, Nemzeti Bologna Bizottság, szakterületi vezetői konferenciák, MAB stb.) véleményezésével alakultak ki. Az egyes képzési területekre és képzési ágakra vonatkozóan nem készültek KKK-k. A KKK-k alapját képező szaklétesítési dokumentumokat az agrárképzési területen az egyes intézményekből összeállt konzorciumok készítették el a MAB honlapján ma is megtalálható határozatok alapján (2004/3/II/3. sz. MAB határozat az alapképzési és a MAB 2005/5/IV/2. sz. határozata a mesterképzési szakokokra vonatkozóan). Ezen dokumentumok két pontja releváns a jelenlegi elemzés szempontjából, az alapszakokra vonatkozóan: 9. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák (kapcsolódva a szakirányokhoz) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek és a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírása 10. A képzési ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános kompetenciái 16

17 a mesterszakokra vonatkozóan: 9. Az előzményként elfogadott alapszakok megnevezése, valamint a kritérium ismeretkörök és kreditértékek meghatározása (előtanulmányi feltételek) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, illetve kreditkövetelmények 11. A képzés eredményeként elvárt általános és szakmai kompetenciák A mesterszakokra vonatkozó 9. pont értelemszerűen azt kell, hogy jelentse, hogy az elfogadott vagy részben elfogadott alapszak kompetenciáit szükségesnek és meglévőnek tételezi fel a befogadó mesterszak, ezért az itt megfogalmazottak szintén az adott mesterszak kompetenciáihoz tartoznak. Az agrárképzési területen a vonatkozó KKK-k a szaklétesítési dokumentumok jelentősen leszűkített változataként jelentek meg. Valószínűnek tűnik, hogy a részletesebb szaklétesítési kérelmek további hasznos információkat tartalmaznak az OKKR szempontjából, ezek azonban nyilvánosan nem állnak rendelkezésre, habár a MAB és nyilván az OKM rendelkezik az összes elfogadott szak anyagával. Az egyes intézményekben megvalósuló, tényleges képzéseket a szakindítási kérelmek tartalmazzák. Ezekre vonatkozóan a MAB 2007/7/III/2. sz. (frissítés: 2008/9/IX.) határozata (és az ezt megelőző határozatok), valamint a 289/2005. sz. Kormányrendelet az irányadó. Alapszakok esetén ennek II. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása, a szak tanterve és a tantárgyi programok leírása, a kompetenciák elsajátíttatásának terve, az ellenőrzés módjai című pontjában szereplő 3. pont vonatkozik azon kompetenciák elsajátítására, amit a kérelemben be kell mutatni: 3. Kompetenciák elsajátíttatása Mutassák be az alapszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának megvalósítási tervét. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, oktatási módszereik és gyakorlatuk.) Mesterszakok indítására ugyancsak a fenti határozatok vonatkoznak, és ezen dokumentum II. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása. A belépés feltételei, a mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása, a kompetenciák elsajátíttatásának terve, az ellenőrzés módjai című pont 4. pontja vonatkozik azon kompetenciák elsajátítására, amit mesterszak indítási kérelemben be kell mutatni: 1. Kompetenciák elsajátíttatása Mutassák be a mesterszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének megvalósítási tervét. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, oktatási módszereik és gyakorlatuk.) Annak vizsgálata, hogy a KKK-k mennyiben felelnek meg egy kompetenciaalapú követelményrendszernek, illetve a KKK-k egy meghatározott szempontrendszer (Falus Iván és Setényi János: 8 lépés az alapszakok képzési és kimeneti követelményeinek vizsgálatában doc) szerinti kritikai elemzése megtörtént a A felsőoktatási és a munkáltatói oldal együttműködése a mesterszintű képzési és kimeneti követelmények kidolgozásában című projekt keretében. E projekt keretében a fenti szempontrendszer szerint az agráralapszakok közül a mezőgazdasági mérnöki és az élelmiszermérnöki alapszakok kerültek elemzésre, amelyek A kidolgozott alapszakok kritikai elemzése, a felhalmozott tapasztalatok összegzése címen, a következő weboldalon részletesen megtalálhatók: 17

18 Ugyancsak a fenti projekt keretében készült egy javaslat a mesterszintű agrármérnöki szak tanulási eredményeinek, egy lehetséges szerkezetére és tartalmára vonatkozóan, amely megtalálható az alábbi oldalon: Úgy ítélem meg, hogy az előzőek mindenképpen hozzátartoznak ahhoz, hogy az agrárfelsőoktatás OKKR szintleírásairól és deskriptorairól kritikai elemzést készítsünk az alábbi szempontrendszer alapján:»» Az EKKR-ben, az OKKR-tervezetben megfogalmazottak és a KKK-k szemléletének összevetése.»» Mit jelenítenek meg az OKKR lehetséges deskriptoraihoz kapcsolódóan (ismeret, képesség, autonómia, felelősségvállalás, nézetek és attitűdök) a KKK-k?»» Használható-e az OKKR tervezetében megjelenő deskriptor rendszer az ágazat képesítéseinek leírásához? Ha nem, mit kellene másként megfogalmazni?»» Alkalmas lehet-e az OKKR a tudományterületi sajátosságok kezelésére?»» A tanulási kimenetre történő utalás, a kompetenciaalapú megközelítés megjelenik-e a KKKban? Esetleges konkrét példák bemutatása. Mielőtt még a konkrét elemzésre rátérnénk, mindenképpen ide kívánkozik néhány általános megjegyzés: A szaklétesítési és a szakindítási dokumentumok követelményrendszerét figyelembe véve, mindegyik követelmény egyértelműen csak szakmai kompetenciát említ és követel meg. Nincsen szó autonómiáról, felelősségvállalásról, nézetekről stb. Az sem tekinthető mellékes körülménynek, hogy milyen képzéseket tekintünk az elemzés szempontjából felsőoktatásnak? A projekt négy szintet különít el:»» felsőfokú szakképzés,»» alapképzés,»» mesterképzés,»» doktorképzés. Tekintettel arra, hogy a felsőfokú szakképzésről külön készül egy átfogó elemzés, ezért jelen anyag erre nem tér ki. A doktorképzésekre vonatkozóan nem léteznek KKK-k, legalábbis az agrárképzési területen nem, ezért egyelőre nincs mit vizsgálni ezen a területen, illetve fontos megjegyezni, hogy amennyiben ezek kidolgozásra kerülnek, akkor az EKKR és OKKR leírásait figyelembe kell venni, hogy elkerüljük azt a később megoldandó problémát, hogy az elkészített anyagokat újra át kell alakítani a harmonizáció miatt. Sajnálatosnak tartom, hogy a szakirányú továbbképzések nem szerepelnek a felsőoktatás vonatkozásában, mert széles spektrumot képeznek és a képzésben részt vevők mérnöki szakokon messze meghaladják a doktorképzésben részt vevők számát, azaz sokakat érintenek, és ezek a képzések rendelkeznek KKK-kal. Annak ellenére, hogy a szakirányú továbbképzések nem jelentenek újabb végzettséget, valamit kell kezdeni velük az OKKR szempontjából. Egy további megjegyzés, hogy az agrárképzési terület feltételezhetően más képzési területekhez hasonlóan nem rendelkezik sem a képzési területre, sem a képzési ágakra vonatkozó általános KKKkal, hanem csak egy adott szakra vonatkozó KKK-val, aminek egyenes következménye, hogy az egyes KKK-k jelentős mértékben tartalmaznak nem szakspecifikus követelményeket, azaz a képzési területre, képzési ágra vonatkozó általános követelmények keverednek az adott alap- vagy mesterszakra jellemző speciális követelményekkel. Az előzőekben leírtak miatt a következőkben csak az alapszakok és mesterszakok KKK-ival foglalkozunk. 18

19 Az EKKR és OKKR szerkezete, szemlélete: az EKKR tudás, készségek, kompetenciák szerkezetre osztott, míg az OKKR tudás, nézetek és attitűdök, készségek és képességek, valamint autonómia, felelősségvállalás kategóriákra tagolódik. Mind az EKKR, mind az OKKR egyértelműen kompetenciaalapú kimenetek alapján határozzák meg a szinteket. Az agrárképzési terület KKK-iban (alap-, mesterszakon egyaránt) szerepel egy pont (általában a 7. pont), amely a képzési cél megfogalmazására és az elsajátítandó szakmai kompetenciákra vonatkozik. Ezen pont struktúrája és szemlélete alapszakok esetén általában olyan kategóriákat jelent, hogy az adott szakon végzett mérnök»» mit ismer,»» mire képes,»» mire alkalmas. Mesterszakok esetén az agrárképzési terület szintén tartalmaz egy pontot (általában a 7. pont), amely az adott szak képzési célját és az elsajátítandó szakmai kompetenciákat tartalmazza. A képzési cél leírását követően egységes struktúrával és szemlélettel kerültek megfogalmazásra a szakmai kompetenciák minden szakra (még az osztatlan képzésekre is) vonatkozóan, az alábbi módon:»» a képzés során elsajátítandó ismeretek,»» a mesterszakon végzettek mire alkalmasak,»» a szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek megnevezése. Mielőtt még egy konkrét alapszak és mesterszak elemzésére rátérnék, néhány további általános észrevétel az alapszakokkal kapcsolatban:»» Az alapszakok esetében a tudás kategóriája jelentősen meghaladja az elvártakat, legalábbis a KKK-ban megfogalmazottak szerint, amennyiben az alapszakoknak az EKKR és a tervezett OKKR 6. szintjét tekintjük megfelelőnek. Ez nyilvánvalóan annak a törekvésnek köszönhető, hogy az alap- és mesterszakok kidolgozása nem egy időben, egymásra épülve történt, és ezért a konzorciumok szinte mindent belezsúfoltak az alapszakokba.»» A KKK-ban felsoroltak nem különülnek el a készségek és képességek kategóriákra. Általában az igaz a kompetenciákra, hogy mindkét kategóriából tartalmaznak elemeket, de túlnyomó hányadát a képességek felsorolása jelenti.»» A nézetek, attitűdök, autonómia, felelősségvállalás kategóriákra vonatkozóan egyöntetűen minden KKK-ban ugyanaz az egy mondat szerepel, nevezetesen:»» Rendelkeznek a szakmai, szakmaközi együttműködés és kommunikáció képességével, az alkalmazók igényei felmérésének képességével, idegennyelv-tudással, felelősségtudattal. Az alábbiakban az agrárképzési terület egy alap- és mesterszak KKK-ja alapján megvizsgálom a KKK alapján történő besorolás lehetőségét az EKKR, illetve OKKR hatodik és hetedik szintjére. A választott két szak a mezőgazdasági mérnöki alapszak és ennek megfelelő egyenesági mesterszak, az agrármérnöki. A mezőgazdasági mérnöki alapszak elemzése A fentiekben leírt általános észrevételek, megjegyzések kivétel nélkül érvényesek a mezőgazdasági mérnöki alapszakra is. Tudáselemek A KKK kétségkívül felsorolja azokat az ismereteket, amelyek feltételei a mesterszakra történő belépésnek. Ebbe a körbe tartoznak az alábbiak, a mezőgazdasági mérnöknek rendelkeznie kell természettudo- 19

20 mányos, műszaki, mezőgazdasági és gazdasági ismeretekkel, valamint ezek elméleti alapjaival is, pontosan a második ciklusba történő belépés érdekében. A KKK módszertani kérdésekre egyáltalán nem tér ki, sem tanulás-módszertani, sem ismeretszerzés-módszertani kérdésekre. A megszerzett ismeretek alkalmazását illetően elsősorban arra tér ki a KKK, hogy milyen feladatok ellátására alkalmas egy mezőgazdasági mérnök. Ezek termelői, vezetői, irányítói és szervezési feladatok ellátását jelentik elsősorban, valamint a termeléssel kapcsolatos kereskedelmi és gazdasági folyamatok elemzését. Az információelemzés és -feldolgozás szintjére vonatkozóan még utalás sincs. A tudáselemeket illetően úgy ítélem meg, hogy a KKK kis kiegészítéssel megfelel a tervezett OKKR követelményeinek, sőt helyenként túlmutat azon. Nézetek, attitűdök Ebből a szempontból a KKK teljesen fehér foltnak tekinthető, hiszen azon túlmenően, hogy a mezőgazdasági mérnöknek rendelkeznie kell a mérnöki feladatok ellátásához szükséges kommunikációs készséggel és felelősségtudattal, semmilyen más konkrét kompetencia nincs megnevezve. Ellentmondásnak tűnik, hogy míg az előző pontban említett irányítási, vezetői alkalmasság elvárható egy mezőgazdasági mérnöktől, addig a személyes, egyénre jellemző tulajdonságokra vonatkozóan nincsenek megfogalmazva deskriptorok. Jelenlegi formájában a KKK egyáltalán nem írja le az OKKR szintjének megfelelően a nézeteket és attitűdöket. Teljes mértékű kiegészítés szükséges. Készségek, képességek A KKK kompetenciáit tekintve kétségkívül a legrészletesebbnek a képességek felsorolása tekinthető. Áttekintve ezeket, az állapítható meg, hogy általában jól vannak megfogalmazva, és a mezőgazdasági mérnökkel szemben elvárható készségeket és képességeket széles körűen leírják. Két terület megfogalmazása azonban nagyon hiányzik. Ismerve a munkavállalói oldal végzettekkel szemben megfogalmazott elvárásait általában az első két helyen említik az informatikai ismeretek alkalmazását és az idegennyelv-tudást célszerűnek tűnik a készségek, képességek ilyen irányú kiegészítése. Az utóbbi kiegészítéssel a KKK jól írja le az OKKR-nek megfelelő szintet. Autonómia, felelősségvállalás Ebben a vonatkozásban a KKK, hasonlóan a Nézetek, attitűdök elemekhez, semmilyen deskriptort nem tartalmaz. Még azt az általánosságot sem, hogy a mezőgazdasági mérnökök alkalmasak szakképzettségüknek megfelelő munkakör betöltésére, noha két olyan kompetencia is megfogalmazásra került, ami közvetetten ide sorolható. Ezek szerint alkalmasak:»» különböző méretű és jellegű mezőgazdasági vállalkozások termelői, vezetői, irányítói és szervezési feladatainak ellátására;»» mezőgazdasági termékek feldolgozásával, kereskedelmével foglalkozó vállalkozásokban, valamint szakigazgatási feladatok ellátására. Továbbképzésre, önálló tanulási folyamatok megszervezésére vonatkozóan semmi nem található a KKK-ban, hasonlóan a szakmai attitűdökhöz és személyes tulajdonságokhoz, együttműködési készségekhez. A KKK jelenlegi formájában gyakorlatilag semmit nem tartalmaz, ami alapján az OKKRszintbesorolás elvégezhető. 20

21 Javaslat a mezőgazdasági mérnöki alapszak KKK-inak átdolgozására Az alapképzési szakok KKK-i voltak az elsők a kidolgozás során, megelőzték pl. a 289/2005. sz. Kormányrendeletet. Ebből adódóan nem vették figyelembe a későbbi követelményeket, szerkezeti és tartalmi elemeket. A képzés tartalmaz egy teljesen összefüggő szemesztert a gyakorlati ismeretek megszerzésének érdekében, sajnálatos azonban, hogy ennek ellenére a KKK a gyakorlattal kapcsolatosan semmilyen konkrét kompetenciát nem fogalmaz meg a gyakorlati deskriptorok vonatkozásában. Ez is a pótolandó elemek sorába tartozik. Célszerűnek tartanám olyan kompetenciák megfogalmazását az OKKR deskriptorainak megfelelően, amelyek szerkezetileg három szintből állnak. Egyrészt azokból a deskriptorokból, amelyek a teljes agrárképzési területre vonatkoznának, másrészt az egyes képzési ágakra vonatkozóan, míg harmadrészt az egyes szakokra, szakspecifikusan. Ezek a szintek jól elkülöníthetők. Következményeként nem keverednének az általános kompetenciák a szakmai kompetenciákkal, jól áttekinthető volna, valamint jól mutatná a különbségeket az egyes szakok között. Valóban közelítene a kompetenciaalapú kimeneti megfogalmazáshoz. A jelenlegi agráralapszakok KKK-i átdolgozhatók, és helyenként jó alapot jelentenek az előzőek megvalósításához. Az agrármérnöki mesterszak elemzése Erre a szakra is igazak az előzőekben általánosan megfogalmazott megállapítások. Mivel a mesterszakok KKK-inak kidolgozása időben a vonatkozó kormányrendelet megjelenését követően történt, ezért ennek bizonyos jelei megtalálhatók a kompetenciák szerkezetében, illetve megfogalmazásában. Valószínűleg ennek köszönhető az, hogy az agrármérnöki mesterszak szakmai kompetenciái is a korábban említett három kategóriába sorolódtak. Tudás Az ide tartozó deskriptorokat a mesterszakon megszerezhető ismeretek tartalmazzák, illetve kellene, hogy tartalmazzák. Figyelembe véve az EKKR és OKKR hetedik szintjét megállapítható, hogy a KKKban megfogalmazottak nem felelnek meg ennek a szintnek. Ez a szint bizonyos szintű eredetiséget, az átlag feletti gondolkodásmódot és ismereteket követel meg, amelynek tükröződnie kellene a KKK-ban. A mesterszak lényegében előszobája a doktorképzésnek, aminek meg kellene jelennie a deskriptorokban. Ez nem így van. Legjobban talán úgy érzékeltethető, ha az alapszak hasonló kompetenciáival vetjük össze a mesterszak ezen elemeit. Az agrármérnöki mesterszakon megszerezhető ismeretek egyikéről sem lehet elmondani, hogy adott esetben nem lehetnének a mezőgazdasági alapszakon megszerezhető ismeretek. Ha csak a deskriptorokat látnánk és nem tudnánk, hogy mesterszakról van szó, illetve öszszekevernénk az alap- és mesterszakok ismeretre vonatkozó megfogalmazásait, nagy valószínűséggel állítható, hogy nem lehetne szétválasztani őket, hogy mi hova tartozik. Példa: alapszak esetén a megfogalmazás: A mezőgazdasági mérnök képes a»» természettudományi, műszaki, mezőgazdasági, technológiai, gazdasági és gazdálkodási ismeretek alkalmazására; az agrármérnök rendelkezik: 21

AZ ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

AZ ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI AZ ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. Az alapképzési szak megnevezése: ápolás és betegellátás (Nursing and Patient Care) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM /2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti

Részletesebben

Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapszak. A szak képzési és kimeneti követelményei a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet alapján:

Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapszak. A szak képzési és kimeneti követelményei a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet alapján: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapszak A szak képzési és kimeneti követelményei a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet alapján: 1. Az

Részletesebben

A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI. 1. A mesterképzési szak megnevezése: a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott szakmegnevezés

A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI. 1. A mesterképzési szak megnevezése: a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott szakmegnevezés KÖNYVTÁROSTANÁR OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSI SZAK (8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Az oktatási miniszter. 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete. az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről

Az oktatási miniszter. 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete. az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről Az oktatási miniszter 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. -a (2) bekezdésének b)

Részletesebben

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.)

Részletesebben

Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására és a bevezetés menetére

Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására és a bevezetés menetére TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására

Részletesebben

TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ SZAK, NAPPALI TAGOZAT

TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ SZAK, NAPPALI TAGOZAT TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ AZ ALAPKÉPZÉSI TANULMÁNYAIKAT 2014 SZEPTEMBERÉBEN MEGKEZDŐ HALLGATÓK RÉSZÉRE: CSECSEMŐ ÉS KISGYERMEKNEVELŐ SZAK, NAPPALI TAGOZAT Szerkesztette: Mészárosné Dr. Darvay Sarolta Technikai

Részletesebben

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2010/2011 PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2010/2011 PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2010/2011 PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET 1 Felelős kiadó: Dr. Szekeres Tamás Szerkesztette: Benecz Judit Dr. Író Béla Orbánné Persa Krisztina Schwartz Regina Kzült

Részletesebben

JELENTÉSEK A MAGYAR FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÉRŐL. Párhuzamos vizsgálatok: egészségtudományi képzések. Budapest 2015

JELENTÉSEK A MAGYAR FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÉRŐL. Párhuzamos vizsgálatok: egészségtudományi képzések. Budapest 2015 JELENTÉSEK A MAGYAR FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÉRŐL 10 Párhuzamos vizsgálatok: egészségtudományi képzések Budapest 2015 Párhuzamos vizsgálatok: egészségtudományi képzések Budapest 2015 Magyar Felsőoktatási Akkreditációs

Részletesebben

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás

Részletesebben

Székesfehérvári felsőoktatási képzések

Székesfehérvári felsőoktatási képzések Székesfehérvári felsőoktatási képzések Corvinus Egyetem Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Két egyetemmel való együttműködés célja: a meglévő munkaerőhiányt csökkentsük, és a vállalatok által jelzett

Részletesebben

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről A Kormány a felsőoktatásról

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről A Kormány a felsőoktatásról 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.)

Részletesebben

A kompetencia alapú képzés a kiút a mőszaki felsıoktatás válságából? - vitaindító

A kompetencia alapú képzés a kiút a mőszaki felsıoktatás válságából? - vitaindító A kompetencia alapú képzés a kiút a mőszaki felsıoktatás válságából? - vitaindító dr. Abonyi János 2009. február 9. Válság??? reform??? Nem minden egyetem, fıiskola kínál jó minıséget; igen sok helyen

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. KÖTET, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 10. SZ. MELLÉKLETE KÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2007.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. KÖTET, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 10. SZ. MELLÉKLETE KÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2007. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. KÖTET, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 10. SZ. MELLÉKLETE KÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2007. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusa a felsőoktatásról

Részletesebben

akut betegellátó szakirányú továbbképzési szak

akut betegellátó szakirányú továbbképzési szak akut betegellátó szakirányú továbbképzési szak I. A szakirányú továbbképzés neve: akut betegellátó szakirányú továbbképzési szak II. A szakirányú továbbképzési szak FIR-kódja: T09001 III. A létesítést

Részletesebben

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2011/2012. tanév TANÁR - JÁTÉK- ÉS SZABADIDŐ-SZERVEZŐ TANÁR mesterszak 3 félév 90 kredit NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szerkesztők: Dr. Patyi Gábor

Részletesebben

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Ikt. sz.: 487/1000/245-2/2013 A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg Debrecen 2013. december 10. Tartalom: Preambulum...4

Részletesebben

OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS. Dr. Csorba Péter Dr. Pusztai Gabriella

OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS. Dr. Csorba Péter Dr. Pusztai Gabriella Szakfelelős: A pedagógiaipszichológiai modul felelőse: Szakfelelősök: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS Dr. Csorba

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma a Balassi Intézettel közösen pályázatot hirdet miniszteri ösztöndíjra a 2008/2009-es tanévben magyarországi felsőoktatási intézményekbe

Részletesebben

az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól

az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés i) pont ie) alpontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Egészségügyi Szervező Alapképzés

Egészségügyi Szervező Alapképzés DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR Egészségügyi Szervező Alapképzés KÉPZÉSI PROGRAM Egészségügyi ügyvitelszervező szakirány Egészségbiztosítás szakirány Nyíregyháza, 2006. május I. A képzés legfontosabb

Részletesebben

Műszaki szakoktató alapszak

Műszaki szakoktató alapszak Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Műszaki szakoktató alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai

Részletesebben

PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK. A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék

PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK. A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK

Részletesebben

EGY LÉPÉS A KIVÁLÓSÁG IRÁNYÁBA KARBANTARTÁSI SZAKMENEDZSER Gaál Zoltán Balogh Ágnes Bognár Ferenc

EGY LÉPÉS A KIVÁLÓSÁG IRÁNYÁBA KARBANTARTÁSI SZAKMENEDZSER Gaál Zoltán Balogh Ágnes Bognár Ferenc EGY LÉPÉS A KIVÁLÓSÁG IRÁNYÁBA KARBANTARTÁSI SZAKMENEDZSER Gaál Zoltán Balogh Ágnes Bognár Ferenc Előzmények és a képzés indoklása: A karbantartás problémája attól kezdve kíséri végig a munkát végző embert,

Részletesebben

A felsőoktatási minőségirányítási rendszer. Bruhács Tamás Oktatási Minisztérium FFTÜF

A felsőoktatási minőségirányítási rendszer. Bruhács Tamás Oktatási Minisztérium FFTÜF A felsőoktatási minőségirányítási rendszer Bruhács Tamás Oktatási Minisztérium FFTÜF A TÖRVÉNY CÉLJA a minőségelv érvényesülése a felsőoktatási intézmény oktatásikutatási, szervezeti-működési-gazdálkodási

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA. Miskolc, 2007.

A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA. Miskolc, 2007. A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2007. 1.1.26. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA A Miskolci Egyetem Szenátusának 32/2007. sz. határozata. Készült 200 példányban.

Részletesebben

Oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsgák táblázata a DF szakjainál

Oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsgák táblázata a DF szakjainál Dunaújvárosi Főiskola Oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsgák táblázata a DF szakjainál A Képzési és Kimeneti Követelmények ján összeállítva Farkas Beáta 2012.07.30. Tartalom Anyagmérnöki... 2 Anyagmérnöki

Részletesebben

VEGYÉSZ MSc. mesterképzés

VEGYÉSZ MSc. mesterképzés VEGYÉSZ MSc mesterképzés Tájékoztató a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karáról A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara 1921-ben kezdte meg működését,

Részletesebben

A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja

A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja Fábri István MŰHELY felsô oktatási A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja A képzés és a munkaerôpiac kapcsolata már a kilencvenes években a nyugat-európai és egyesült

Részletesebben

R_20: Összefoglaló beszámoló az AGROSKILL projekt tesztképzéséről. Magyarországon

R_20: Összefoglaló beszámoló az AGROSKILL projekt tesztképzéséről. Magyarországon Leonardo da Vinci 01-1-FR1-LEO05-81 AGROSKILL Transzferálási módszerek az informális tanulás érvényesítésében a szakképző intézményekben a fenntartható mezőgazdaság területén R_0: Összefoglaló beszámoló

Részletesebben

ÁPOLÁS MESTERSZAK SZAKI TÁJÉKOZTATÓ

ÁPOLÁS MESTERSZAK SZAKI TÁJÉKOZTATÓ DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR ÁPOLÁS MESTERSZAK SZAKI TÁJÉKOZTATÓ Hatályos: 2015. szeptember 1-től ÁPOLÁS MESTERSZAK KÉPZÉSI PROGRAM Hatályos: 2015. szeptember 1-től 2 ÁPOLÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA

A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA Készítette: Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Készült az FKA-KT-68/2008 NSZFT támogatási szerződés

Részletesebben

A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Szervezeti és Működési Rendje ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Szervezeti és Működési Rendje ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Szervezeti és Működési Rendje ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A főiskolai kar elnevezése: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara angolul: University

Részletesebben

Tisztelt Érdeklődő, Kedves Hallgatónk!

Tisztelt Érdeklődő, Kedves Hallgatónk! Tisztelt Érdeklődő, Kedves Hallgatónk! Felnőttképzési Intézetünk 1991. óta működik, mint akkreditált felnőttképzés intézet és vizsgaközpont. Fő profilunk az iskolarendszeren kívüli felnőtt szakképzés,

Részletesebben

PTE_DPR_Hallgatok_2015. Válaszadók száma = 4620. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

PTE_DPR_Hallgatok_2015. Válaszadók száma = 4620. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Válaszadók száma = 60 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % 0% 0% 0% % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt.

Részletesebben

Tájékoztató az érettségiről és a felvételiről

Tájékoztató az érettségiről és a felvételiről Tájékoztató az érettségiről és a felvételiről KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA JELENTKEZÉSI DILEMMÁK A Z ÉRETTSÉGI ÉS A FELVÉTELI KAPCSOLATA BOLOGNAI RENDSZER FELVÉTELI A kétszintű érettségi néhány jellemzője

Részletesebben

OKM közlemény. igen. igen

OKM közlemény. igen. igen OKM közlemény szakokról érettségi vizsgatárgyakról a 2009-es felsőoktatási felvételi eljárás során, valamint az adható többletpontokról a 2008-as 2009-es felvételi eljárás során * A felsőoktatási felvételi

Részletesebben

ÍGY FEST EGY SEBÉSZ...

ÍGY FEST EGY SEBÉSZ... ÍGY FEST EGY SEBÉSZ... SCHERFEL TIBOR SCHERFEL TIBOR: HAJÓNAPLÓ H A J Ó N A P L Ó 4800 Ft Scherfel Tibor HAJÓNAPLÓ A könyv betekintést ad egy karizmatikus magyar sebész életútjába. A szakmai teljesítmény

Részletesebben

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT angoltanár, franciatanár, latintanár,

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2006. június Tartalomjegyzék Bevezetés 5 I. PREAMBULUM 5 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9 1.Az egyetem jogállása 9 2.Az

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat

Szent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat FI 69207 Szent István Egyetem Gödöllő A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Bevezetés...5 I. PREAMBULUM...6 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...9

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Szenátusa a a nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.),

Részletesebben

Az MRK hatásköre: 1) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

Az MRK hatásköre: 1) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény Az MRK hatásköre: 1) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 79. (5) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége üléseire tanácskozási joggal meg

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019.

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

EGÉSZSÉGET A VILÁGNAK! EGÉSZSÉGÜGYI KAR MISKOLCI EGYETEM

EGÉSZSÉGET A VILÁGNAK! EGÉSZSÉGÜGYI KAR MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGET A VILÁGNAK! 1 EGÉSZSÉGÜGYI KAR MISKOLCI EGYETEM A CAMPUSON AZ EGÉSZSÉGÜGYI KAR 2 TÉGED IS VÁRUNK! 3 A MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KARÁNAK BSC KÉPZÉSEI 4 alapszakok Egészségügyi gondozás és

Részletesebben

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 LEHETŐSÉG AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 LEHETŐSÉG AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 www.jgypk.hu/mentorhalo MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 LEHETŐSÉG AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 Mentor(h)áló 2.0 Program Az SZTE JGYPK TÓKI

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei 33594 MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 140. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A nemzeti erõforrás miniszter 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelete az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól Az

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005 KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar FELSZÁMOLÁSI ÉS VAGYONFELÜGYELETI SPECIALISTA szakirányú továbbképzési szak A világméretű pénzügyi- és gazdaság válság ráirányította a figyelmet a fizetésképtelenségi

Részletesebben

A TANÁRKÉPZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEMEN

A TANÁRKÉPZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEMEN A TANÁRKÉPZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEMEN Konferencia előadás Előadó: Dr. Pálvölgyi Ferenc A kutatócsoport tagjai: Dr. Gloviczki Zoltán, Nábrádiné Dr. Jurasek

Részletesebben

E rendszerben csak az az eljárás kerülhet befogadásra a közfinanszírozásba, amely szerepel az Engedélyezett Orvosi Eljárások katalógusában.

E rendszerben csak az az eljárás kerülhet befogadásra a közfinanszírozásba, amely szerepel az Engedélyezett Orvosi Eljárások katalógusában. Javaslat az Engedélyezett Orvosi Eljárások Katalógusának kialakítására (Egészségügyi technológiák egységes életciklus-esemény-rendszerének megteremtése) (Dr. Kincses Gyula és az ESKI megbízása alapján

Részletesebben

PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Alapképzések. (nappali, levelező és távoktatási tagozat)

PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Alapképzések. (nappali, levelező és távoktatási tagozat) PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013. tanévre Alapképzések (nappali, levelező és távoktatási tagozat) Budapest, 2012. július Budapesti Gazdasági Főiskola TARTALOMJEGYZÉK ALAPKÉPZÉS (BA/BSC) NAPPALI TAGOZAT...

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Szakirányú továbbképzések. (levelező és esti tagozat)

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Szakirányú továbbképzések. (levelező és esti tagozat) FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013. tanévre Szakirányú továbbképzések (levelező és esti tagozat) Budapest, 2011. november Budapesti Gazdasági Főiskola TARTALOMJEGYZÉK Szakirányú továbbképzések Adó- és Pénzügyi

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 SOPRON 205 Változatszám: Kiadás dátuma: A példány

Részletesebben

AZ EGSÉZSÉGTURISZTIKAI MUNKAERŐPIAC HELYZETE ÉS AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZAKEMBERKÉPZÉS

AZ EGSÉZSÉGTURISZTIKAI MUNKAERŐPIAC HELYZETE ÉS AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZAKEMBERKÉPZÉS AZ EGSÉZSÉGTURISZTIKAI MUNKAERŐPIAC HELYZETE ÉS AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZAKEMBERKÉPZÉS Dr. Horváth Mónika Ph. D. főiskolai tanár, tanszékvezető Szalai Emese egészségturisztikai szakértő Semmelweis Egyetem

Részletesebben

A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások

A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások KÁRPÁTINÉ DARÓCZI Judit Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest karpati.d.judit@gmail.hu A felsőfokú szakképzés

Részletesebben

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Alternatív kerettantervek szerint működő iskolák Alternatív

Részletesebben

INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS (Második akkreditációs értékelés) SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA

INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS (Második akkreditációs értékelés) SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS (Második akkreditációs értékelés) A MAB plénumának 2007/7/XI/1/5. sz. határozata SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A MAB plénuma által elfogadott Látogató Bizottság

Részletesebben

ÉPÍTÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

ÉPÍTÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK ÉPÍTÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: építész mesterképzési szak /Architecture (a képesítési jegyzékről szóló 139/2015 kormányrendelet 3. melléklet 147. szerint). 2. A mesterképzési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április

Részletesebben

A nemzeti erőforrás miniszter 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelete az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól

A nemzeti erőforrás miniszter 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelete az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól 1 A nemzeti erőforrás miniszter 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelete az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés i) pont ie)

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR Közlekedésmérnöki alapképzési (BSc) szak Budapest 2008 Tartalomjegyzék Alapadatok... 1 Bevezetés... 2 1. A Közlekedésmérnöki Karon folyó

Részletesebben

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM I. AZ ISKOLA TÖMÖR BEMUTATÁSA I./1. Hivatalos adatok Az intézmény elnevezése: Batsányi János Gimnázium és Kollégium székhelye: Tapolca, Liszt F.

Részletesebben

WSUF Gazdasági Tudományos Tanácsadó Testület

WSUF Gazdasági Tudományos Tanácsadó Testület Sümeg Város Önkormányzata és a John Henry Newman Oktatási Központ megállapodása alapján 2015-ben megalapításra került a John Henry Newman Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ A sümegi képzési központban

Részletesebben

Korszerű mérnöki tudással a környezetért. Záró konferencia kiadvány

Korszerű mérnöki tudással a környezetért. Záró konferencia kiadvány Korszerű mérnöki tudással a környezetért Záró konferencia kiadvány Debrecen 2008 Az Európai Unió által társfinanszírozott projekt 1 ZÁRÓKONFERENCIA KIADVÁNY Felelős kiadó: Prof. Dr. Fésüs László rektor

Részletesebben

Felsőfokú Szakképzés Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar www.gtk.uni-miskolc.hu

Felsőfokú Szakképzés Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar www.gtk.uni-miskolc.hu Felsőfokú Szakképzés Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar www.gtk.uni-miskolc.hu 1. Banki szakügyintéző OKJ: 55 3441 01 Pénzintézeti finanszírozási ügyintéző (3631) Pénzügyi ügyintéző (3605) Számviteli

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM

DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM EGÉSZSÉGÜGYI KAR AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS 2011 Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2. SZERVEZET ÉS MŰKÖDÉS:

Részletesebben

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA A 2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. A BGF feladatköre és tevékenysége... 5 1.1. Az Intézmény neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe...

Részletesebben

3. számú melléklet KÉPZÉSI PROGRAM

3. számú melléklet KÉPZÉSI PROGRAM KÉPZÉSI PROGRAM 3. számú melléklet Preambulum A Szolnoki Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa - különös tekintettel a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényre (a továbbiakban: Nftv.)

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁSBAN 2014. január Készítette: Az Intézeti akkreditációt előkészítő bizottság: Dr. Nagy Sándor

Részletesebben

Kulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia

Kulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia Mondok Anita A felsőoktatási szakképzés követelményeinek elemzése a turisztikai munkaadók elvárásainak való megfeleltetéssel Analysis of ISCED 5 level education s requirements according to tourism professionals

Részletesebben

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Műszaki és Gépészeti Tanszék KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak

Részletesebben

Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve

Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve Készült: Konzorciumi normatív, a felsőoktatásra általánosan értelmezhető minőségértékelési

Részletesebben

Európai Képesítési Keretrendszer. magyar képesítési keretrendszer

Európai Képesítési Keretrendszer. magyar képesítési keretrendszer Európai Képesítési Keretrendszer magyar képesítési keretrendszer Szakmai lektor: Palencsárné Kasza Marianna A megrendelő részéről lektorálta: Szlamka Erzsébet Észrevételeiket, visszajelzéseiket hálásan

Részletesebben

Előterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának 2009. október 13-i ülésére

Előterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának 2009. október 13-i ülésére Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának Elnöke Szám: 1311-8/2009. Előterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának 2009. október

Részletesebben

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 Szolnok 2014. TARTALOM 1. A KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI.. 3 1.1. Az Európa 2020, a kapcsolódó hazai vállalások, a 2014-2020-as programozási

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szabályzata. A hallgatói egészségügyi és munkaköri alkalmassági vizsgálatáról

A Pécsi Tudományegyetem. Szabályzata. A hallgatói egészségügyi és munkaköri alkalmassági vizsgálatáról A Pécsi Tudományegyetem Szabályzata A hallgatói egészségügyi és munkaköri alkalmassági vizsgálatáról Pécs 2010. A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa az Egyetemre felvételt nyert, továbbá

Részletesebben

Vélemény és javaslatok a Felsőoktatási törvénykoncepció PEDAGÓGUSKÉPZÉS c. fejezetében írottakhoz

Vélemény és javaslatok a Felsőoktatási törvénykoncepció PEDAGÓGUSKÉPZÉS c. fejezetében írottakhoz FARAGÓ MAGDOLNA Soósné dr. Faragó Magdolna Vélemény és javaslatok a Felsőoktatási törvénykoncepció PEDAGÓGUSKÉPZÉS c. fejezetében írottakhoz Egyetértek a pedagógusképzés tanárképzésen kívüli formáinak

Részletesebben

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERV

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERV MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERV Testnevelési Egyetem Doktori Iskola 2014. 1 1. A Testnevelési Egyetem Doktori Iskolája A Testnevelési Egyetem Doktori Iskolája kiemelkedő professzorok, kutató-személyiségek körül

Részletesebben

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: -Ismeri a történelem tantárgy, valamint az ember és társadalom műveltségterület tanításának céljait, feladatait,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS szakirányú továbbképzési szak A humán erőforrás képzés a szervezetek működtetésének emberi erőforrás menedzseléséhez kapcsolódó szakmai kérdéseivel

Részletesebben

IV. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDSZERE. 1. Cím. Működési elvek

IV. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDSZERE. 1. Cím. Működési elvek IV. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDSZERE 1. Cím Működési elvek 75. (1) Az egészségügyi ellátások rendszere az egészségügyi szolgáltatások biztosítását és a népegészségügyi célok megvalósulását összehangoltan

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (PQM) ÉS MONITORING ISMERETEK

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (PQM) ÉS MONITORING ISMERETEK 2010. SWOT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (PQM) ÉS MONITORING ISMERETEK Oktatási segédanyag Az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) értelmezésében a minőség a termék vagy a szolgáltatás olyan tulajdonságainak és

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor

W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor Kelt: Budapest, 2015. Telefon: 577-0502, fax: 577-0503 Vezetői nyilatkozat A Wesley János Lelkészképző

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL ÉS A FELVÉTELI ELJÁRÁSRÓL 2016.01.19.

TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL ÉS A FELVÉTELI ELJÁRÁSRÓL 2016.01.19. TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL ÉS A FELVÉTELI ELJÁRÁSRÓL 2016.01.19. 1. Jelentkezés az érettségi vizsgára 1. Ki tehet érettségi vizsgát, milyen feltételekkel? Érettségi vizsga abból a vizsgatárgyból

Részletesebben

Tartalom Bevezető Az érettségi vizsgáról történeti áttekintés A kétszintű érettségihez kapcsolódó vizsgálat bemutatása

Tartalom Bevezető Az érettségi vizsgáról történeti áttekintés A kétszintű érettségihez kapcsolódó vizsgálat bemutatása Kutatási jelentés A kétszintű érettségi rendszerrel kapcsolatos változtatási igények felmérése a gyakorlati tapasztalatok alapján a TÁMOP-3.1.8-09projekt keretében /1-2010-0004 azonosító számú II. számú

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN 2015. Jogszabályok: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

KÉPZÉSI- ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

KÉPZÉSI- ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK KÉPZÉSI- ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK HR SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK 1. A szakirányú továbbképzési szakok megnevezése: HR szakjogász 2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: HR szakjogász

Részletesebben

Kari képzésfejlesztési stratégia 2010-2014.

Kari képzésfejlesztési stratégia 2010-2014. 1 SEMMELWEIS EGYETEM Egészségügyi Közszolgálati Kar Dékáni Hivatal 1125 Budapest, Kútvölgyi út 2. tel: 1-488-7600, fax: 1-488-7610 e-mail: dekani@ekk.sote.hu Stratégia képzésfejlesztés Kari képzésfejlesztési

Részletesebben

Zsakó László Informatikai képzések a ELTE-n ELTE Informatikai Kar zsako@ludens.elte.hu

Zsakó László Informatikai képzések a ELTE-n ELTE Informatikai Kar zsako@ludens.elte.hu Zsakó László Informatikai képzések a -n Informatikai Kar zsako@ludens.elte.hu Informatikai képzések az Informatikai karán Felsőfokú szakképzések Informatikai alapszakok Informatikai mesterszakok Szakirányú

Részletesebben

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM REHABILITÁCIÓS ÚSZÁSOKTATÓ FELSŐFOKÚ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése Rehabilitációs úszásoktatás 2. A szakképzettség oklevélben

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

RENDEZVÉNY MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

RENDEZVÉNY MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS RENDEZVÉNY MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2016 A képzés teljesítése után a hallgatók képesek lesznek saját kisvállalkozásban, vagy egy működő rendezvényszervező partnereként különféle

Részletesebben

MARKETING MESTERKÉPZÉS. 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MARKETING MESTERKÉPZÉS. 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: MARKETING MESTERKÉPZÉS 1. A mesterképzési szak megnevezése: marketing 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat

Részletesebben