JELENTÉS a központi költségvetési támogatásban nem részesült pártok évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a központi költségvetési támogatásban nem részesült pártok évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről április

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /2004. Témaszám: 700 Vizsgálat-azonosító szám: V0182 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János általános főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Horváth Balázs osztályvezető főtanácsos Az összefoglaló jelentést készítette: Tóth István tanácsadó Baracsi Szilvia számvevő Az ellenőrzést végezték: Baracsi Szilvia számvevő Szakmányné Bilik Mária számvevő Dr. Dotterweich Antal tanácsadó Szendrey Lajos számvevő Dr. Faragóné Tóth Mária tanácsos Tóth István tanácsadó A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a pártok beszámolási és beszámoló közzétételi kötelezettsége teljesítésének általános gyakorlatáról sorszáma 9807 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 8 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A pártok évi beszámolási kötelezettségének teljesítése, értékelése A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A évi pénzügyi beszámolók megbízhatósága Bevételek Kiadások A pártok belső számviteli szabályozása és gyakorlata A belső szabályozás rendszere A könyvvezetés gyakorlata, összhangja a törvényi és belső előírásokkal Analitikus nyilvántartások A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése A pártok bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége A gazdálkodással összefüggő egyéb jogszabályokban foglalt előírások betartása A pártok belső ellenőrzésének rendszere A belső ellenőrzés rendszerének szabályozottsága A belső ellenőrzés működése Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések A pártok megszüntetésével és nyilvántartásával összefüggő szabályozási kérdések A gazdálkodást nem folytatott pártok megszüntetésével kapcsolatos problémák A pártok nyilvántartására vonatkozó jogszabályi követelmények érvényesülése 27 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Kimutatás a helyszíni ellenőrzési körbe nem vonható pártokról 2/a. számú melléklet 2/b. számú melléklet 2/c. számú melléklet Az ellenőrzött pártok Magyar Közlönyben közzétett évi beszámolói bevételeinek és kiadásainak összege, felülvizsgálati eredménye Az ellenőrzött pártok Magyar Közlönyben közzétett évi beszámolói bevételeinek és kiadásainak összege, felülvizsgálati eredménye Az ellenőrzött pártok Magyar Közlönyben közzétett évi beszámolói bevételeinek és kiadásainak összege, felülvizsgálati eredménye 3. számú melléklet Beszámolási és közzétételi kötelezettséget nem teljesített pártok könyvviteli nyilvántartás szerint felülvizsgált évi bevételeinek és kiadásainak kimutatása 4. számú melléklet A pártok számviteli szabályozása és gyakorlata 5. számú melléklet A vizsgált időszakban bejegyzett, törvényes módon nem működött pártok évi gazdálkodásának jellemző adatai 6/a. számú melléklet 6/b. számú melléklet 7/a. számú melléklet 7/b. számú melléklet A Magyar Nyugdíjasok Pártja elnökének észrevétele Az Állami Számvevőszék elnökének válasza A Kereszténydemokrata Néppárt elnökének észrevétele Az Állami Számvevőszék elnökének válasza 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 1 ÁSZ ÁSZ törvény Etv. IHM OITH KVI Párttörvény Pártok Állami Számvevőszék Az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény Az egyesülésről szóló évi II. törvény Informatikai és Hírközlési Minisztérium Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Kincstári Vagyoni Igazgatóság A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló többször módosított évi XXXIII. törvény Központi költségvetési támogatásban nem részesült pártok Számviteli törvény A számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény Szja. törvény A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított évi CXVII. törvény F. É. P. Földi Élet Pártja Független Kisgazdapárt Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt KDNP Keresztény Demokrata Néppárt KPDP Korrupcióellenes Polgári Demokrata Párt MAVEP Magyar Vállalkozó Egység Párt MDNP Magyar Demokrata Néppárt MÉP Magyar Érdek Pártja MKPP Magyar Kisgazda és Polgári Párt MSZDP Magyarországi Szociáldemokrata Párt MSZMP Magyar Szocialista Munkáspárt SZDP Szociáldemokrata Párt ÚMP Új (Zöld) Magyarország Párt 1 A pártok nevének rövidítései megfelelnek a bírósági nyilvántartás hivatalos rövidítéseinek. 3

6

7 JELENTÉS A központi költségvetési támogatásban nem részesült pártok évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 5. -a és a 16. (2) bekezdése, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. tv. (továbbiakban: párttörvény) 10. (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. Az ÁSZ évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a központi költségvetési támogatásban nem részesült pártok évi gazdálkodása törvényességét. A jogállamiság kiépítéséhez év végén nyílt meg a lehetősége annak, hogy a társadalmi szervezetek megfelelő feltételek megléte esetén pártként működjenek, illetve az állampolgárok csoportjai pártot alapítsanak. A párttörvény adta lehetőséggel élve év elejére közel 70 párt jött létre. A rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben összességében pártot jegyeztek be a bíróságok, melyek közül 2004-ig 128-at töröltek. A pártok megszüntetése döntően ügyészségi indítványra részben az ÁSZ előzetes javaslatára történt. A Legfőbb Ügyész hivatalos tájékoztatása szerint a benyújtott keresetek a következő eredménnyel jártak: Az évi országgyűlési képviselő választást követően 69 párt ellen nyújtottak be keresetet a párttörvény 3. (3) bekezdése alapján, mivel két egymást követő általános országgyűlési választáson nem állítottak jelöltet. A bíróságok 15 párt megszüntetését és nyilvántartásból való törlését rendelték el a párttörvény 3. (2) bekezdése alapján, továbbá 44 pártnak engedélyezték, hogy társadalmi szervezetként működhetnek tovább. Az ÁSZ javaslatával összefüggésben a bíróságok 8 párt megszűnését állapították meg az éves beszámolók közzétételének elmulasztása miatt. A évi országgyűlési képviselő választást követően 58 párt ellen nyújtottak be keresetet, melynek nyomán 45 politikai szervezet pártként megszűnt, de társadalmi szervezetként tovább működhetett. A bíróságok 8 párt megszűnését, nyilvántartásból való törlését rendelték el. 2 Nem tekinthető pontos adatnak, mivel az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által vezetett társadalmi szervezetek nyilvántartásban a pártként történő működés nem volt jelölve. 5

8 BEVEZETÉS A pártok finanszírozásának törvényi szabályozása az elmúlt időszakban többször változott: A párttörvény hatályba lépésekor a pártoknak járó állami költségvetési támogatást az első választási fordulóban a pártlistákra és az egyéni pártjelöltekre leadott szavazatok alapján rendelte felosztani. Állami költségvetési támogatásra azon párt volt jogosult, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át megszerezte. A költségvetési törvényben meghatározott támogatási keret negyedét a parlamenti mandátummal rendelkező pártok között egyenlően, a többit pedig szavazatarányosan osztották szét. A támogatást a költségvetés negyedévente utólagosan folyósította. A törvény 5. (3) bekezdése kimondta, hogy A (2) bekezdés második mondatában említett költségvetési támogatás a párt bevételeinek 50%-át nem haladhatja meg. A párt köteles a többlet költségvetési támogatás visszafizetésére, ha az éves mérlege elkészítésekor megállapítja, hogy a költségvetési évben 50%-on felüli támogatást vett fel. Az előző bekezdés utolsó mondatában említett szabályt a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt módosító évi LXII. törvény hatályon kívül helyezte. A hivatkozott törvény 2. -a kimondta, hogy A támogatások kifizetése negyedévenként történik, a negyedév első napján. Az évi XLIV. törvény 2. -a kimondta, hogy az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át - egyenlő arányban - az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani, így az állami támogatás egynegyedét nem mandátummal, hanem az országos listás mandátummal rendelkező pártok között kellett felosztani. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (továbbiakban: OITH) által központilag vezetett számítógépes nyilvántartásában szereplő és a megyei bíróságok által működő pártként nyilvántartott 110 párt közül a jelenleg hatályos párttörvényi szabályozás szerint mindössze 7 párt részesült rendszeres költségvetési támogatásban. Jelen ellenőrzés a rendszeres központi költségvetési támogatásban nem részesült pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére irányult. Az ellenőrzéshez előtanulmány készült a rendszeres állami költségvetési támogatásban nem részesült pártok közötti gazdálkodási tevékenységének, jellemző pénzügyi adatainak, könyvvezetési és beszámolási kötelezettségének kérdőíves adatai - elemzésével. A kérdőíves beszámoltatás eredményeként a helyszíni ellenőrzésbe vonható pártok körét a következők befolyásolták: Csoport Szempontok Pártok száma 1. A vizsgált időszakban megszűnt Nyilvántartásban szereplő címen nem található A megkeresést átvette, de nem válaszolt Vizsgált időszakban bejegyzett, de törvényesen nem 24 működött 5. Működő, de tevékenységét évtől kezdte meg A vizsgált időszakban működő, vizsgálandó 19 Kérdőíves felmérés összesen 103 6

9 BEVEZETÉS A felülvizsgálat során kiszűrésre kerültek a vizsgált időszakban megszűnt és a nyilvántartási címen nem található, továbbá elkülönítésre kerültek az ÁSZ megkeresésére nem válaszoló pártok (1-3 csoportba tartozó pártok név szerinti listáját az 1. számú melléklet részletezi). A nyilvántartási adatok alapján nem található pártok vonatkozásában az ÁSZ a Legfőbb Ügyész intézkedését kérte, mivel nem lehetett megállapítani, hogy a névjegyzékben szereplő adatok valós, létező pártot takarnak-e. A felülvizsgálat eredményeként az ÁSZ a Legfőbb Ügyész további intézkedését kezdeményezi az adatszolgáltatást nem teljesített 18, valamint a vizsgált időszakban bejegyzett, de törvényesen nem működött 24 párt körében. Utóbbi, 4. csoportra jellemző helyzetértékelést a jelentés 7.1. pontja, valamint az 5. számú melléklet részletezi. A gazdasági tevékenységét évtől kezdő pártokat nem volt indokolt vizsgálni, így végül a helyszíni ellenőrzés 19 pártnál valósulhatott meg. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: a pártok a gazdálkodásról készített beszámolókat a párttörvény 9. (1) bekezdésében foglaltak alapján, annak 1. számú mellékletében meghatározott minta szerint közzétették-e, érvényesültek-e a számviteli törvény szabályozási, könyvvezetési és bizonylatolási követelményei, betartották-e a gazdálkodó tevékenységre vonatkozó korlátozásokat, eleget tettek-e az egyéb jogszabályokban foglalt kötelezettségeknek. Az ellenőrzés körülményeit illetően rögzíteni szükséges, hogy az ÁSZ évek óta folyamatosan javasolja a Kormánynak a pártok ellenőrzéseiről készített jelentéseiben a párttörvény módosítását tekintettel arra, hogy a párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló-mintához magyarázatot, kitöltési útmutatót nem készítettek a jogalkotók, így ennek kitöltése pártonként kialakított számviteli politikájuknak megfelelően eltérő lehet; a beszámoló-minta a számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg, sem az eredmény-kimutatás követelményeinek. Az ellenőrzés egységes szempontjait és módszereit az ÁSZ elnöke 13/ számú utasításával kiadott "Módszertan a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséhez", valamint az azt kiegészítő Segédlet a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzése tervezéséhez, előkészítéséhez, az egyedi ellenőrzési program összeállításához és a helyszíni vizsgálat lefolytatásához című szakmai iránymutatások határozták meg. Az ellenőrzött időszak: a 19 vizsgált párt esetében kiterjedt a pártok közötti gazdálkodására, kivéve a évi választások eredményeként 2003-tól rendszeres támogatásban nem részesült pártokat (KDNP, MDNP, Független Kisgazdapárt), melyek gazdálkodásának ellenőrzése - a korábbi kétéves rendszeres ellenőrzések végrehajtásával évekre korlátozódott. Az elnöki értekezlet által elfogadott jelentésre kapott érdemi észrevételeket, illetve az erre adott válaszokat a 6/a-b, 7/a-b. számú melléklet tartalmazza. 7

10 ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A központi költségvetési támogatásban nem részesült pártok évek közötti gazdálkodási tevékenységének szervezésében nem érvényesültek a működés törvényességi kritériumai. A párttörvényben előírt éves beszámolási, közzétételi kötelezettséget a vizsgált pártok kétharmada rendszeresen elmulasztotta. A évben a 14 beszámolásra kötelezett párt közül öt határidőben megjelentette éves beszámolóját. A évi pénzügyi beszámolót 16, illetve 19 párt közül mindössze egy-egy párt jelentette meg a törvényben előírt határidőre. A törvényi mulasztás következtében a között nyilvánosságra nem hozott bevételek aránya a számviteli nyilvántartások alapján - 25%-ról 80%-ra, a kiadásoknál 26%-ról 86%-ra emelkedett. A közvélemény hiányos informálása mellett a pártok a megbízható tájékoztatásról, a beszámoló és könyvvezetés összehangolásáról sem gondoskodtak. A Magyar Közlönyben megjelentetett évi beszámolók háromnegyede lényeges hibák miatt nem felelt meg a teljesség és valódiság elvének. A törvényi rendelkezések betartásának, érvényesítésének alacsony szintje a számviteli szabályozás, a könyvvezetés és bizonylatolás, valamint a belső ellenőrzés hiányosságaiból fakadt. A számviteli törvényben előírt belső számviteli szabályozási kötelezettségnek a KDNP, az MDNP tett teljes körűen eleget. A Magyar Nőpárt szabályozásából hiányzott az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata. A pártok által összeállított szabályzatok a törvényi rendelkezésekkel összhangban, a gazdálkodási sajátosságokra figyelemmel készültek. Az ellenőrzött 19 párt közül ugyanakkor 16 nem rendelkezett számviteli politikával és hozzárendelt eszközök és források értékelési, leltárkészítési és leltározási, valamint pénzkezelési szabályzattal. A pártok a szabályozási mulasztással megsértették a számviteli törvény előírásait. A könyvvezetési kötelezettséget három párt kettős, 12 párt egyszeres könyvvitel vezetésével teljesítette. A könyvvezetési kötelezettségét naplófőkönyv vezetésével teljesítő pártok közül négynek a könyvelését külső vállalkozó, további hétnek a párt egy egy tagja végezte. A főkönyvi könyvelést a Független Kisgazdák Országos Pártja, a Magyarországi Népjóléti Párt, a Magyar Nőpárt és a KDNP szabályszerűen vezette. Az ellenőrzés több jelentősnek minősülő könyvvezetési hibát tárt fel, így a Nyugdíjasok Pártjánál, illetve a Magyar Nyugdíjasok Pártjánál nem könyvelték a kft. alapításával kapcsolatos pénzmozgásokat, az SZDP központilag nem gondoskodott a helyi szervezetek pénzforgalmi feladásainak könyveléséről, továbbá négy párt teljes körűen elmulasztotta a gazdasági események könyvelését. A kettős könyvvitelhez kapcsolódó számlarend hiánya, illetve az egyszeres könyvvezetés elégtelenségei miatt az ellenőrzés tartalmi hibákat állapított meg 8

11 ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK az analitikus nyilvántartási kötelezettségek tekintetében. A szigorú számadású nyomtatványokról és részletező nyilvántartásokról 13 párt nem vezetett kimutatást. A könyvviteli záráshoz kapcsolódó évenkénti leltározást a leltárkészítési szabályozással nem rendelkező pártok mindegyike elmulasztotta. A bizonylati elv és bizonylati fegyelem előírásai nyolc pártnál érvényesültek, hat pártnál a bizonylati rend a pártok képviseletére jogosult vezető nyilatkozata szerint - például iratok eltulajdonítása miatt - nem volt vizsgálható. Az utalványozási, pénzforgalmi hiányosságok következtében öt pártnál sérültek a bizonylatolás alaki és tartalmi törvényi követelményei. A bevételszerző gazdálkodó tevékenység három párt kivételével - megfelelt a párttörvény előírásainak. A pártok bevételei tagdíjakból, adományokból és hozzájárulásokból, gazdálkodási tevékenységgel összefüggő hasznosításból és kölcsönből, választási célú eseti juttatásból tevődtek össze. Az SZDP az általa ingyenesen használt helyiségek egy részét térítés ellenében hasznosította, ezzel megsértette az állami tulajdonban lévő ingatlanok pártok által történő hasznosításáról szóló törvény használatra vonatkozó előírásait. Figyelemmel a hivatkozott törvény hatásköri előírásaira az ÁSZ a KVI-hez fordult a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A KVI az ügyben soron kívüli célvizsgálatot végzett és ennek eredményéről tájékoztató jelentést küldött. A párttörvény előírásaiba ütköző tiltott gazdálkodó tevékenységet évben állapított meg az ellenőrzés. A Magyar Nyugdíjasok Pártja meg nem engedett nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el és tiltott bevételt szerzett, a KDNP nem a tulajdonában álló ingatlant hasznosított díj ellenében. A megállapított összegre a párttörvény előírásai vonatkoznak. A nevezett pártoknál költségvetési támogatás hiányában nincs lehetőség a párttörvényben szereplő azon szankció alkalmazására, miszerint a párt költségvetési támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás összegével csökkenteni kell. A pártok csak a tiltott gazdálkodásból eredő bevétel befizetésére kötelezhetőek. A hatályos szabályozás a szankcionálásban különbséget tesz a költségvetési támogatásban részesülő és nem részesülő pártok között. A vizsgált pártok az ellenőrzött időszakban vállalatot nem alapítottak, részvényt és egyéb értékpapírt nem vásároltak, a párttörvényben korlátozott gazdasági társaságban részesedést nem szereztek. Egyszemélyes kft-t alapított a Nyugdíjasok Pártja, amelyet még ugyanabban az évben értékesített és a Magyar Nyugdíjasok Pártja, amelyet a következő évben felszámoltak. A gazdálkodással összefüggő adózási és társadalombiztosítási kötelezettségek a vizsgált pártoknál bér- és bérjellegű kifizetés hiányában nem keletkeztek. Ennek megfelelően a pártok adó- és járulék bevallási kötelezettségüknek minden évben nullás bevallással tettek eleget. A pártok által teljesített különféle költségtérítésekkel összefüggésben adófizetési kötelezettség nem keletkezett. A pártok nem szabályozták átfogóan a gazdálkodás belső ellenőrzési rendszerét. Ellenőrző/Számvizsgáló Bizottság létrehozásáról 17 párt rendelkezett. A megválasztott ellenőrző testületek közül 14 nem működött. Dokumentált ellenőrzést a Független Kisgazdák Országos Pártja, a KDNP és az MDNP ellenőrző 9

12 ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK testülete végzett. A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés négy pártnál utalványozás, pénztárellenőrzés formájában szabályozás szerint működött. Az ÁSZ előző ellenőrzésének megállapításaira a korábban, kétéves rendszerességgel ellenőrzött KDNP-nél, MDNP-nél és Független Kisgazdapártnál tartalmaztak a törvényes állapot helyreállítására szóló felhívást. A KDNP intézkedései nem értékelhetők teljes körűnek, mivel nem jártak eredménnyel a kintlévőségek behajtására, a vagyoni helyzet tisztázására irányult kezdeményezések. Emiatt a Párt ismeretlen tettes ellen büntető feljelentést tett. Az MDNP hasonlóan részben tett eleget a felhívásban foglaltaknak. A szabályozás terén nem történt meg a pénzügyi és gazdálkodási szabályzat aktualizálása, a Párt a évi beszámoló összeállításánál nem érvényesítette teljes körűen a számviteli alapelveket. A Független Kisgazdapárt az előző ÁSZ jelentésben, öt pontban megfogalmazott felhívásnak nem tett eleget. A gazdálkodást nem folytatott pártok esetében a párttörvény nem határozza meg, hogy milyen tényezők együttes fennállása esetén teljesül a tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik megszüntetés kritériuma. A szabályozás fogyatékosságára vezethető vissza, hogy a központi költségvetési támogatásban nem részesült 24 pártnál gazdálkodási tevékenység hiányában az ellenőrzés meghiúsult. A pártok nyilvántartására vonatkozó követelmények a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli rendszerében szabályozottak. A társadalmi szervezetek nevéről vezetett nyilvános országos névjegyzék a pártok teljes körű felméréséhez nem szolgáltatott megbízható adatot. A pártokról nyilvántartott adatok pontatlanságát okozta a változások aktualizálásának hiánya, illetve a politikai tevékenység besorolás nem megfelelő alkalmazása. A helyszíni ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak 1. Kezdeményezze a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. törvény következők szerinti módosítását: a) A korábbi pártellenőrzések alapján tett jelzésekre is figyelemmel a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldását, amelyek a párttörvény, valamint a január 1. napjától hatályos számviteli törvény között továbbra is fennállnak. b) A párttörvény 3. (2) bekezdésében szereplő tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik szövegrészt értelmező rendelkezéssel pontosítsa. c) A párttörvény 4. (4) bekezdés és 6. (5) bekezdését úgy változtassa meg, hogy megszűnjön a költségvetési támogatásban részesülő és nem részesülő pártok között jelenleg meglévő szankcionálási különbség. 2. Kezdeményezze az egyesülési jogról szóló évi II. törvény 15. (7) bekezdésének módosítását, a változás-bejelentési kötelezettség határidejének elmulasztása esetére írjon elő szankciót. 10

13 ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK az igazságügyi miniszternek Vizsgálja felül a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló többször módosított 6/1989. (VI. 8.) IM rendeletet annak érdekében, hogy a társadalmi szervezetek nyilvántartásából társadalmi szervezet típusonként legyen biztosított az adatok elkülönített nyilvántartása. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett az Állami Számvevőszék elnöke felhívja: a Magyar Szocialista Munkáspárt elnökét 1. Intézkedjen a számviteli törvény 14. -ában előírt, a Párt gazdálkodási sajátosságait figyelembe vevő számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatok elkészíttetéséről. 2. Gondoskodjon a és évi gazdálkodásról szóló beszámolók ismételt öszszeállításáról a számviteli törvény 15. (2)-(3) és (9) bekezdésében rögzített teljesség, valódiság számviteli alapelvek érvényesítésével, valamint a párttörvény 4. (5) bekezdésében előírt nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás értékének meghatározásáról és a módosított beszámolók a párttörvény 9. (1) bekezdésben szabályozott módon történő közzétételéről. 3. Alakítsa ki a Párt gazdálkodása, pénzügyi és számviteli tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének átfogó szabályozását és biztosítsa a belső ellenőrzés működését. a Magyar Érdek Pártja elnökét 1. Tegyen eleget működésének teljes időszakára kiterjedően a számviteli törvény ában előírt könyvvezetési kötelezettség teljesítésének. 2. Intézkedjen a számviteli törvény 14. -ában előírt, a Párt gazdálkodási sajátosságait figyelembe vevő számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatok elkészíttetéséről. 3. Gondoskodjon a számviteli törvény 15. (2)-(3) bekezdésében rögzített teljesség és valódiság számviteli alapelvek figyelembevételével a évi beszámolók elkészítéséről és a párttörvény 9. (1) bekezdésében szabályozott módon történő közzétételéről. 4. Alakítsa ki a Párt gazdálkodása, pénzügyi és számviteli tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének átfogó szabályozását és biztosítsa a belső ellenőrzés működését. 11

14 ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a Magyarországi Népjóléti Párt elnökét 1. Intézkedjen a számviteli törvény 14. -ában előírt, a Párt gazdálkodási sajátosságait figyelembe vevő számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatok elkészíttetéséről. 2. Gondoskodjon a párttörvény 9. (1) bekezdésében szabályozott módon a Párt gazdálkodásáról szóló évi pénzügyi beszámolók közzétételéről. 3. Alakítsa ki a Párt gazdálkodása, pénzügyi és számviteli tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének átfogó szabályozását és biztosítsa a belső ellenőrzés működését. a Földi Élet Pártja elnökét 1. Tegyen eleget működésének teljes időszakára kiterjedően a számviteli törvény ában előírt könyvvezetési kötelezettség teljesítésének. 2. Intézkedjen a számviteli törvény 14. -ában előírt, a Párt gazdálkodási sajátosságait figyelembe vevő számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatok elkészíttetéséről. 3. Gondoskodjon a évi beszámolók elkészítéséről és a párttörvény 9. (1) bekezdésében szabályozott módon történő közzétételéről, továbbá az ellenőrzés megállapításaira tekintettel a évről közzétett beszámoló ismételt megjelentetéséről. 4. Biztosítsa a számviteli törvény 167. (1) bekezdésében szabályozott módon a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylatok általános alaki és tartalmi követelményeinek betartását. 5. Alakítsa ki a Párt gazdálkodása, pénzügyi és számviteli tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének átfogó szabályozását és biztosítsa a belső ellenőrzés működését. a Független Kisgazdák Országos Pártja elnökét 1. Intézkedjen a számviteli törvény 14. -ában előírt, a Párt gazdálkodási sajátosságait figyelembe vevő számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatok elkészíttetéséről. 2. Tegyen eleget a Párt évi gazdálkodásáról készített beszámolók közzétételi kötelezettségének a párttörvény 9. (1) bekezdésében előírt módon. a Magyar Vállalkozó Egység Párt elnökét 1. Tegyen eleget működésének teljes időszakára kiterjedően a számviteli törvény ában előírt könyvvezetési kötelezettség teljesítésének. 12

15 ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Intézkedjen a számviteli törvény 14. -ában előírt, a Párt gazdálkodási sajátosságait figyelembe vevő számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatok elkészíttetéséről. 3. Gondoskodjon a Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámolók elkészítéséről és a párttörvény 9. (1) bekezdésében szabályozott módon történő közzétételéről. 4. Alakítsa ki a Párt gazdálkodása, pénzügyi és számviteli tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének átfogó szabályozását és biztosítsa a belső ellenőrzés működését. a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt elnökét 1. Intézkedjen a számviteli törvény 14. -ában előírt, a Párt gazdálkodási sajátosságait figyelembe vevő számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatok elkészíttetéséről. 2. Gondoskodjon a Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elkészítéséről és a párttörvény 9. (1) bekezdésében szabályozott módon történő közzétételéről. 3. Biztosítsa a tárgyi eszközök nyilvántartásának és számbavételének teljes körűvé tételét. 4. Alakítsa ki a Párt gazdálkodása, pénzügyi és számviteli tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének átfogó szabályozását és biztosítsa a belső ellenőrzés működését. 5. Tegyen eleget az előző ÁSZ jelentésben, öt pontban meghatározott felhívásnak. a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnökét 1. Tegyen eleget működésének teljes időszakára kiterjedően a számviteli törvény ában előírt könyvvezetési kötelezettség teljesítésének. 2. Intézkedjen a számviteli törvény 14. -ában előírt, a Párt gazdálkodási sajátosságait figyelembe vevő számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatok elkészíttetéséről. 3. Gondoskodjon a Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámolók elkészítéséről és a párttörvény 9. (1) bekezdésében szabályozott módon történő közzétételéről. 4. Gondoskodjon a Párt belső ellenőrzési rendszerének működtetéséről. a Magyar Nők Pártja elnökét 1. Intézkedjen a számviteli törvény 14. -ában előírt, a Párt gazdálkodási sajátosságait figyelembe vevő számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltáro- 13

16 ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK zási, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatok elkészíttetéséről. 2. Gondoskodjon a Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámolók elkészítéséről és a párttörvény 9. (1) bekezdésében szabályozott módon történő közzétételéről. 3. Alakítsa ki a Párt gazdálkodása, pénzügyi és számviteli tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének átfogó szabályozását és biztosítsa a belső ellenőrzés működését. a Magyar Nőpárt elnökét 1. Gondoskodjon a Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámolók elkészítéséről és a párttörvény 9. (1) bekezdésében szabályozott módon történő közzétételéről. 2. Készíttesse el a számviteli törvény 14. (5) bekezdésében előírt eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát. 3. Biztosítsa a Párt belső ellenőrzési rendszerének működtetését. a Szociáldemokrata Párt elnökét 1. Biztosítsa, hogy a Párt az ellenőrzött évekre teljes körűen, minden gazdasági eseményre kiterjedően tegyen eleget a számviteli törvény 12. -ában előírt könyvvezetési kötelezettségnek 2. Intézkedjen a számviteli törvény 14. -ában előírt, a Párt gazdálkodási sajátosságait figyelembe vevő számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatok elkészíttetéséről. 3. Gondoskodjon a számviteli törvény 15. (2)-(3) bekezdésében rögzített teljesség és valódiság számviteli alapelve érvényesülése érdekében, valamint a helyszíni ellenőrzés megállapításaira figyelemmel a Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámolók ismételt közzétételéről. 4. Alakítsa ki a számviteli törvény 162. (1) bekezdés előírásainak megfelelő részletező nyilvántartásokat. 5. Biztosítsa a Párt belső ellenőrzési rendszerének működtetését. az Új (Zöld) Magyarország Párt elnökét 1. Intézkedjen a számviteli törvény 14. -ában előírt, a Párt gazdálkodási sajátosságait figyelembe vevő számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatok elkészíttetéséről. 14

17 ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Gondoskodjon a Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámolók elkészítéséről és a párttörvény 9. (1) bekezdésében szabályozott módon történő közzétételéről. 3. Gondoskodjon a számviteli törvény 167. (1) c. pontja előírásainak betartása érdekében a bevételek és kiadások utalványozásáról. 4. Biztosítsa a Párt belső ellenőrzési rendszerének működtetését. a Korrupcióellenes Polgári Demokrata Párt elnökét 1. Intézkedjen a számviteli törvény 14. -ában előírt, a Párt gazdálkodási sajátosságait figyelembe vevő számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatok elkészíttetéséről. 2. Gondoskodjon a Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámolók elkészítéséről és a párttörvény 9. (1) bekezdésében szabályozott módon történő közzétételéről. 3. Alakítsa ki a Párt gazdálkodása, pénzügyi és számviteli tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének átfogó szabályozását és biztosítsa a belső ellenőrzés működését. a Kereszténydemokrata Néppárt elnökét 1. Készíttesse el, és tegye ismételten közzé a Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámolót, figyelemmel az ellenőrzés egyéb kiadásokat érintő megállapítására. 2. Gondoskodjon a számviteli törvény 167. (1) c. pontja előírásainak betartása érdekében a bevételek és kiadások utalványozásáról. 3. Alakítsa ki a Párt gazdálkodása, pénzügyi és számviteli tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének átfogó szabályozását és biztosítsa a belső ellenőrzés működését. 4. A tiltott gazdálkodó tevékenységből származó 450 ezer Ft összegű bevételt a párttörvény 4. (4) bekezdése előírásának megfelelően fizesse be a központi költségvetésbe. a Magyar Kisgazda és Polgári Párt elnökét 1. Intézkedjen a számviteli törvény 14. -ában előírt, a Párt gazdálkodási sajátosságait figyelembe vevő számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatok elkészíttetéséről. 2. Gondoskodjon a Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámolók elkészítéséről és a párttörvény 9. (1) bekezdésében szabályozott módon történő közzétételéről. 15

18 ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 3. Határozza meg a számviteli törvény 162. (1) bekezdés előírásai figyelembevételével a vezetendő részletező nyilvántartásokat és a ban előírt szigorú számadású bizonylatok vezetésnek rendjét. 4. Gondoskodjon a számviteli törvény 165. (1)-(2) bekezdése előírásainak megfelelően a bizonylati elv és bizonylati fegyelem, valamint a 167. (1) bekezdés c. pontjában rögzítettek szerint a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeinek érvényesítéséről. 5. Alakítsa ki a Párt gazdálkodása, pénzügyi és számviteli tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének átfogó szabályozását és biztosítsa a belső ellenőrzés működését. 6. Gondoskodjon a jelentésben megjelölt nem pénzbeli hozzájárulás értékének meghatározásáról és ennek összegét szerepeltesse a évi gazdálkodásáról készítendő beszámolóban. a Magyar Nyugdíjasok Pártja elnökét 1. A Párt könyvvezetése során szerezzen érvényt a számviteli törvény 162. (1) bekezdésében rögzített egyszeres könyvvitelre vonatkozó előírásainak, gondoskodjon a szükséges analitikus nyilvántartások vezetéséről. 2. Intézkedjen a számviteli törvény 14. -ában előírt, a Párt gazdálkodási sajátosságait figyelembe vevő számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatok elkészíttetéséről. 3. A Párt könyvvezetése és a beszámoló elkészítése során szerezzen érvényt a számviteli törvény 15. (2) bekezdésében megfogalmazott teljesség számviteli alapelvnek. 4. Gondoskodjon a Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámolók elkészítéséről és a párttörvény 9. (1) bekezdésében szabályozott módon történő közzétételéről. 5. Gondoskodjon a számviteli törvény 165. (1) bekezdésében szabályozottaknak megfelelően az alapbizonylatok kiállításáról, továbbá a 167. (1) bekezdés c) pontja előírásai szerint az utalványozás és a pénztárellenőrzés dokumentálásáról. 6. A tiltott gazdálkodásból és tiltott vagyoni hozzájárulás elfogadásából származó ezer Ft összegű bevételt a párttörvény 4. (4) bekezdése előírásának megfelelően fizesse be a központi költségvetésbe. 7. Tegye meg a szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a Párt Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága az Alapszabály előírásainak megfelelően lássa el feladatát. a Magyar Vidék és Polgári Párt elnökét 1. Intézkedjen a számviteli törvény 14. -ában előírt, a Párt gazdálkodási sajátosságait figyelembe vevő számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatok elkészíttetéséről. 16

19 ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Határozza meg a számviteli törvény 162. (1) bekezdés előírásai figyelembevételével a vezetendő részletező nyilvántartásokat és a ban előírt szigorú számadású bizonylatok vezetésének rendjét. 3. Gondoskodjon a könyvvezetés során a számviteli törvény ában, a könyvviteli zárlatra, a bizonylati elv és fegyelemre vonatkozó törvényi előírások betartatásáról. 4. Alakítsa ki a Párt gazdálkodása, pénzügyi és számviteli tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének átfogó szabályozását és biztosítsa a belső ellenőrzés működését. a Magyar Demokrata Néppárt elnökét 1. Gondoskodjon a Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámolók ismételt elkészítéséről és a párttörvény 9. (1) bekezdésében szabályozott módon történő közzétételéről. 2. Intézkedjen a Párt pénzügyi és gazdálkodási szabályzata korszerűsítésére. 3. Biztosítsa, hogy a Párt gazdálkodásának ellenőrzéseit megfelelően dokumentálják. a Nyugdíjasok Pártja elnökét 1. Intézkedjen a számviteli törvény 14. -ában előírt, a Párt gazdálkodási sajátosságait figyelembe vevő számviteli politika, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatok elkészíttetéséről. 2. Gondoskodjon a Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámolók ismételt elkészítéséről és a párttörvény 9. (1) bekezdésében szabályozott módon történő közzétételéről. 3. A Párt könyvvezetése és a beszámoló elkészítése során szerezzen érvényt a számviteli törvény 15. (2)-(3) bekezdésében megfogalmazott teljesség és valódiság számviteli alapelveknek. 4. A Párt gazdálkodása és könyvvezetése során biztosítsa a számviteli törvény 162. (1), 165. (3), valamint a 167. (1) bekezdésében rögzítettek érvényesülését. 5. Tegye meg a szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a Párt Ellenőrző Bizottsága az Alapszabály előírásainak megfelelően lássa el feladatát. 6. Gondoskodjon a bérleti díjkedvezmény formájában kapott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének meghatározásáról, és ennek összegét szerepeltesse a évi gazdálkodásáról készítendő beszámolóban. 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A PÁRTOK ÉVI BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE, ÉRTÉKELÉSE 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A költségvetési támogatásban nem részesült pártok alapvetően figyelmen kívül hagyták a párttörvény 9. (1) bekezdésében foglaltakat. A törvényi előírás értelmében: A pártok kötelesek minden év április 30 -ig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót a Magyar Közlönyben e törvény 1. számú mellékletében meghatározott minta szerint közzétenni. A helyszíni vizsgálattal ellenőrzött pártok évi beszámolási kötelezettségének teljesítése gazdasági évenként a következőkben részletezhető: Megnevezés Gazdasági évek Beszámolásra kötelezett pártok száma Közzétett beszámolók száma (db) aránya (%) ebből határidőre megjelentek száma (db) aránya (%) Az összeállításból megállapíthatóan a vizsgált időszakban 5%-ra csökkent az éves beszámolási kötelezettséget határidőben teljesítők aránya. A pártok mintegy egyötöde illetve egyharmada között késedelemmel tett eleget a közzétételi előírásoknak. A párttörvényben meghatározott beszámolási követelményeket a pártok kétharmada minden évben megszegte. A Magyar Közlönyben megjelentetett éves beszámolók pénzügyi adatainak felülvizsgálata alapján az ellenőrzés a évi beszámolókhoz kapcsolódóan lényeges eltéréseket is megállapított. A lényegességi küszöböt meghaladó mértékben tért el az MSZMP évre közölt bevételi és kiadási főösszege, a Nyugdíjasok Pártja egyaránt ezer Ft-tal kisebb összeggel szerepeltette bevételét és kiadását, valamint évre az MSZMP bevételei 44%-kal alacsonyabb, illetve a KDNP bevételei 18%-kal, kiadásai 16%-kal magasabb összeggel szerepeltek (2/a-c. számú melléklet). Az ellenőrzés a beszámolási és közzétételi kötelezettséget nem teljesített pártok pénzforgalmi felülvizsgálata alapján megállapította, hogy között a nyilvánosságra nem hozott bevételek aránya 25%-ról 80%-ra, a kiadásoknál 26%-ról 86%-ra emelkedett (3. számú melléklet). 18

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.2. A évi pénzügyi beszámolók megbízhatósága A rendszeres támogatásban nem részesült pártok nyilvánosságra hozott beszámolóinak 75%-a lényeges hibák, hiányosságok miatt nem felelt meg a számviteli törvény 15. (2)-(3) bekezdésében foglalt teljesség és valódiság számviteli alapelvének. A beszámolók közül nem volt ellenőrizhető az ÚMP évi beszámolójának valódisága, mivel a könyvelés és az alapbizonylatok nem álltak rendelkezésre. A Párt bejegyzett képviselőjének nyilatkozata szerint a képviselőváltáskor nem történt meg a gazdasági ügyek és kapcsolódó iratok átadása-átvétele. Az SZDP évi beszámolói egyik évben sem minősültek megbízhatónak, mivel a helyi szervezetek pénzforgalmát nem könyvelték és a beszámolóban sem szerepeltették. Az MDNP évi beszámolójából szintén kimaradt a helyi szervezetek pénzforgalmának közlése, ugyanis nem gondoskodtak a pénzügyi beszámoltatásról. A F.É.P. elnökének nyilatkozata szerint a Párt működésére saját pénzéből évente mintegy 150 ezer Ft-ot fordított. A Párt az adományt és annak felhasználását szabályszerűen nem dokumentálta, a évi közzétett beszámolójában nem szerepeltette. A pártok nyilvánosságra hozott beszámolói a könyvelési adatokkal döntő részt nem voltak egyeztethetők, mivel a pártok többsége nem teremtette meg az összhangot a beszámolósorok és könyvelési jogcímek között. E pártok körében az egyeztetéshez számítási anyagok nem álltak rendelkezésre Bevételek Tagdíjak címen a beszámolókban feltüntetett adatok a Nyugdíjasok Pártja, az MSZMP, az MKPP esetében mindhárom évben megegyezett a főkönyvi nyilvántartás adatával. A KDNP évi beszámolójában szereplő adat szintén megegyezett a könyvelésben szereplő tagdíjbevétel összegével. Állami költségvetésből származó bevételt az SZDP mutatott ki 313 ezer Ft összeggel, mely megegyezett a évi országgyűlési választáson történt jelöltállítás arányában kapott támogatással. Ugyanezen jogcímen az MSZMP 35 ezer Ft támogatásban részesült, de az összeg könyvelésének hiányában a évi beszámolójában elmulasztotta a szerepeltetését. Az egyéb hozzájárulások, adományok beszámolósoron feltüntetett összeg mindegyik párt esetében megegyezett a főkönyvi könyvelésben szereplő összeggel. Ennek ellenére egyes pártok által közölt bevétel nem a valóságot tükrözte a következő szabálytalanságok miatt. Az SZDP évi beszámolóiban szereplő, összességében ezer Ft bevétel teljes egészében - a jelentés 3. pontjában részletezett - tiltott gazdálkodó tevékenységből származott. 19

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az MDNP évi beszámolójából hiányzott a helyi szervezetek belföldi magánszemélyektől származó adománybevétele 364 ezer Ft összegben. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok évi ingyenes, vagy kedvezményes használatával összefüggésben az MKPP, a Nyugdíjasok Pártja és az MSZMP a beszámolóban nem állapította meg a piaci értékhez képest mutatkozó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékét. A beszámolókban szereplő egyéb hozzájárulások egy személy által adott értéke a párttörvény 1. számú mellékletében meghatározott nevesítési határt egy kivétellel - nem érte el. Az MDNP évben az Összefogás Magyarországért Centrumtól 2000 ezer Ft összegű támogatást kapott, melyet a beszámolóban szabályszerűen nevesítettek. Az egyéb bevétel beszámolósoron a pártok által kimutatott összegek az MSZMP, a Nyugdíjasok Pártja kivételével megegyeztek a főkönyvi könyvelésben szereplő bevétellel. Az MSZMP nem közölte a könyvelésében szereplő költségtérítéseket a évi beszámolóban 100 ezer Ft, a évi beszámolóban 65 ezer Ft összegben. A Nyugdíjasok Pártja a Kft. alapításához igénybe vett ezer Ft kölcsönt évben nem könyvelte és beszámolójában sem szerepeltette Kiadások Vállalkozások alapítására fordított összeg címen egyik párt sem mutatott ki beszámolóiban kiadást. A beszámolók egy pártot kivéve a tényleges helyzetet tükrözték. A Nyugdíjasok Pártja évben egyszemélyes Kft-t alapított 3000 ezer Ft törzsbetéttel. A párt a vállalkozás alapítására fordított összeget évi beszámolójában nem szerepeltette. Működési kiadások címen évről a beszámolót közzétett öt párt közül három közölt összesen 4314 ezer Ft összeget. A évről négy párt összesen 5594 ezer Ft összeget szerepeltetett beszámolójában, ebből három párt esetében egyezett a kiadás a nyilvántartások adataival. A évről hét párt jelentetett meg adatot, együttesen 7095 ezer Ft összeggel. A nyilvántartásokkal megegyező adatokat három párt közölt. Eszközbeszerzés címen az SZDP évi beszámolója tartalmazott adatot, mely az alapbizonylaton szereplő összegnél 30 ezer Ft-tal magasabb volt. Politikai tevékenység kiadása címen évről három párt közölt együttesen 440 ezer Ft összeget. Két párt esetében egyezett a nyilvántartásokkal a beszámolóban jelzett összeg. A évről három párt szerepeltetett összesen 1156 ezer Ft-ot, amely a pártok könyvviteli zárlati adatainak felelt meg. A évről ugyancsak három párt közölt összesen 1510 ezer Ft összeget, melyből két pártnál egyezett a beszámolóban jelzett összeg a nyilvántartások adataival. Az MDNP 291 ezer Ft politikai tevékenység kiadást a működési kiadások közt szerepeltetett. Az egyéb kiadások beszámolósoron évről egy párt szerepeltetett összeget, ez egyezett a nyilvántartások adataival. A évről két párt közölt össze- 20

23 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK sen 611 ezer Ft összeget, ebből egy pártnak az adatai egyeztek a főkönyvi könyveléssel. A évben a KDNP 603 ezer Ft összeggel szerepeltetett kiadásából 445 ezer Ft összeg nem volt alapbizonylattal alátámasztva. 2. A PÁRTOK BELSŐ SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁSA ÉS GYAKORLATA 2.1. A belső szabályozás rendszere A számviteli törvény 14. (8) bekezdésének előírása alapján a hatálya alá tartozó szervezetek kötelesek voltak 90 napon belül a hivatkozott törvény 14. (4) bekezdése alapján a számviteli politikát, (5) bekezdése szerint az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási, az eszközök és a források értékelési, a pénzkezelési szabályzatát összeállítani. A törvényben meghatározott szabályozási kötelezettség teljesítésének alakulását a 4. számú melléklet részletezi. Az összeállításból megállapítható, hogy a KDNP és az MDNP tett eleget teljes körűen a törvényi előírásnak. Az elkészített szabályzatok tartalmazták a szabályzat tárgyával kapcsolatos fogalmakat, rögzítették a feladatokat és végrehajtásának módszereit, tartalmazták a könyvvezetés bizonylatait, dokumentációját és a kapcsolatot az analitikus nyilvántartásokkal. A Magyar Nőpárt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata kivételével teljesítette a törvényben előírt szabályozási kötelezettséget. A szabályzatok megfeleltek a törvényi követelményeknek és tükrözték a Párt sajátosságait is. Az ellenőrzött 19 párt közül 16 megsértette a számviteli törvény 14. előírásait A könyvvezetés gyakorlata, összhangja a törvényi és belső előírásokkal A számviteli törvényben előírt könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitel vezetésével tett eleget a KDNP, a Független Kisgazdapárt és az ÚMP. A kettős könyvvitelt vezető pártok közül a Független Kisgazdapárt és az ÚMP nem rendelkezett a számviteli törvény ában előírt számlarenddel. A könyvvezetési kötelezettségnek egyszeres könyvvezetéssel tett eleget 12 párt, ebből 11 naplófőkönyvet vezetett. A Magyar Vidék és Polgári Párt pénztárkönyvben rögzítette a gazdasági eseményeket, amely nem felelt meg a számviteli törvény ában az egyszeres könyvvezetésre vonatkozó előírásoknak. A könyvvezetési kötelezettségét naplófőkönyv vezetésével teljesítő pártok közül négy párt könyvelését külső vállalkozó, hét párt könyvelését a párt egy egy tagja végezte. Nem tett eleget a számviteli törvény 12. -ában meghatározott könyvvezetési kötelezettségnek a MÉP, a F. É. P., a MAVEP és az MSZDP. A Független Kisgazdák Országos Pártja, a Magyarországi Népjóléti Párt, a Magyar Nőpárt és a KDNP főkönyvi könyvelése megfelelt a számviteli törvényben előírt követelményeknek. 21

24 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az ellenőrzés az egyes pártoknál az alábbi könyvvezetési hibákat állapította meg: A Nyugdíjasok Pártja könyvelése nem felelt meg a számviteli törvény 15. (2)-(3) bekezdésben előírt teljesség, valódiság követelményének. A Párt évben kft-t alapított 3000 ezer Ft törzsbetéttel, de a szükséges forrással nem rendelkezett, azt kölcsönből fedezte. A könyvelésből hiányzott a kölcsön felvételével és visszafizetésével, valamint a Kft. alapításával kapcsolatos pénzmozgások könyvelése. Az MKPP könyvelésében a bevételi és a kiadási jogcímeket nem különítették el. A könyvelést a gazdasági évek végén szabályosan nem zárták le, ezzel megsértették a számviteli törvény 164. (3) bekezdésének előírását. A Magyar Nyugdíjasok Pártja pénztári forgalom könyvelésében negatív pénztári egyenlegek is előfordultak, mivel a tagi kölcsönöket nem, vagy csak a felhasználás után bizonylatoltak, könyveltek. A évben alapított egyszemélyes Kft. törzsbetétének fedezetére felvett 3000 ezer Ft összegű kölcsönt, annak visszafizetését és a Kft. alapításával kapcsolatos pénzmozgásokat nem könyvelték. Ezzel a Párt megsértette a számviteli törvény 15. (2) bekezdésében megfogalmazott teljesség és a (3) bekezdésében rögzített valódiság számviteli alapelvet. Az SZDP a helyi szervezetek éves könyvelési feladásait egyik évben sem könyvelte. Az MSZMP évben nem könyvelte az országgyűlési képviselő választásra kapott 35 ezer Ft támogatást és annak felhasználását Analitikus nyilvántartások A főkönyvi könyveléshez kapcsolódó analitikus nyilvántartások körét és tartalmát a Magyar Nőpárt, a KDNP és az MDNP határozta meg. Az analitikus nyilvántartásokat a követelményeknek megfelelően vezette az MSZMP, az ÚMP, a KDNP, az MDNP és a Magyar Nőpárt; a Független Kisgazdapárt esetében az analitika hiányos volt. A szigorú számadású nyomtatványok és részletező nyilvántartások vezetését 13 párt elmulasztotta. A könyvviteli záráshoz kapcsolódó leltározási kötelezettségét a KDNP és az MDNP szabályzatának megfelelően, a Független Kisgazdapárt hiányosan teljesítette. A leltárkészítési szabályozással nem rendelkező pártok az évenkénti leltározási kötelezettséget elmulasztották A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése A bizonylati elv és bizonylati fegyelem érvényesülésével kapcsolatos összefoglaló megállapítások pártok szerinti részletezését a 4. számú melléklet részletezi. Az ellenőrzés során megvizsgált bizonylatok esetében nyolc pártnál az ellenőrzés hiányosságot nem tapasztalt, hat pártnál a bizonylati fegyelem a pártok képviseletére jogosult vezető nyilatkozata szerint - például iratok eltulajdonítása miatt - nem volt vizsgálható. 22