JELENTÉS a Magyar Demokrata Néppárt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Magyar Demokrata Néppárt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről november

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /2003. Témaszám: 654 Vizsgálat-azonosító szám: V0082 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János főigazgató helyettes Az ellenőrzést vezette: Dr. Szávai Tamás osztályvezető főtanácsos Az összefoglaló jelentést készítette: Horváth Balázs tanácsos Az ellenőrzést végezték: Horváth Balázs tanácsos Dr. Dotterweich Antal tanácsadó A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Magyar Demokrata Néppárt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről sorszáma 0111 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 6 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 8 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A évi beszámolók Bevételek Kiadások A Pártnak a beszámoló összeállítására és az ezt alátámasztó könyvvezetésre vonatkozó szabályozása és gyakorlata A belső szabályozás rendszere A könyvvezetés gyakorlata, összhangja a törvényi és belső előírásokkal Analitikus nyilvántartások A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése A gazdálkodó tevékenység törvényessége A gazdálkodással összefüggő egyéb jogszabályokban foglalt előírások betartása Személyi jellegű kifizetések Az adózási, társadalombiztosítási és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesülése A Párt belső ellenőrzésének rendszere Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések 22 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú A Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámoló 2. számú A Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámoló 3. számú A Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámoló 4. számú Jelentésre érkezett észrevétel 5. számú Észrevételre adott válasz 2

5 BEVEZETÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE APEH ÁSZ OH Párttörvény Párt PGSZ Szja. törvény Szt. Szja Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Állami Számvevőszék Országos Hivatal A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. tv. Magyar Demokrata Néppárt Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. tv. A számvitelről szóló évi C. tv. Személyi jövedelemadó 3

6

7 5

8 BEVEZETÉS JELENTÉS a Magyar Demokrata Néppárt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 5. -a és a 16. (2) bekezdése, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. tv. (továbbiakban: Párttörvény) 10. (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. Az ÁSZ évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a Magyar Demokrata Néppárt (a továbbiakban: Párt) évi gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzés célja annak megállapítása, volt, hogy: a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a számvitelről szóló - többször módosított évi C. tv. (a továbbiakban: Szt.) és az egyéb jogszabályi rendelkezéseket és belső előírásokat; a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a Párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, nem fogadott-e el tiltott vagyoni hozzájárulást, illetőleg adományt. Az ellenőrzés körülményeit illetően rögzíteni szükséges 1, hogy a Párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló-mintához magyarázatot, kitöltési útmutatót nem készítettek a jogalkotók, így ennek kitöltése pártonként a kialakított számviteli politikájuknak megfelelően eltérő lehet; a beszámoló-minta a számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg, sem az eredmény-kimutatás követelményeinek. Az ellenőrzést az ÁSZ elnöke által 13/2003. sz. utasításával kiadott "Módszertan a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséhez" c. kiadvány (a továbbiakban: Módszertan) alapján készítettük elő és hajtottuk végre. A helyszíni ellenőrzés március 31 május 9. közötti időszakban történt. 1 az ÁSZ folyamatosan javasolja a Kormánynak a pártellenőrzésről készített jelentéseiben a Párttörvény módosítását. 6

9 BEVEZETÉS A június 1-jén történt választások eredményeként a Párt vezetése teljesen megújult. A Párt új képviselőjének jogerős bírósági bejegyzésére csak decemberében került sor. Az állami támogatás megszűnése miatt a Pártnak új székhelyre kellett költöznie és a gazdasági munkát végzők alkalmazását meg kellett szüntetnie. A Párt új vezetése a szükséges dokumentumokat és információkat a helyszíni vizsgálat időszakában még nem tudta maradéktalanul az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani. Ezek a körülmények nehezítették a vizsgálat lefolytatását. Az ellenőrzés során felmerült a személyes felelősség megállapításának szükségessége, mellyel kapcsolatban a vizsgálatot végzők írásbeli magyarázatot kértek. A Párt felelős vezetőitől kapott írásbeli nyilatkozatok és csatolt dokumentumok lehetővé tették az ellenőrzés lezárását. Az ellenőrzés körülményei és a számviteli rend megsértése azonban indokolták a büntetőeljárás kezdeményezését. 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Párt a 2000 és évi pénzügyi beszámolóját a Magyar Közlönyben határidőben közzétette. A évi beszámoló a szerkesztőségi átfutás tíz napos időtartama következtében egyhetes késéssel jelent meg a hivatalos lapban. A Párt által közzétett pénzügyi beszámolók nem feleltek meg a törvényi követelményeknek. Ebben szerepe volt a belső szabályozások hiányának és korszerűtlenségének, valamint az előírások figyelmen kívül hagyásának is. A Párt csak az új Szt. rendelkezésére, 2001-től alakította ki a Számviteli Politikát. A szabályozásban meghatározta a betartandó számviteli alapelveket, az eszközök minősítésének előírásait, valamint az amortizációs politikát. Egységesen rendelkezett az egyszeres könyvvezetésről és kiegészítő analitikájáról, az éves beszámoló elkészítésének határidejéről. A Számviteli Politikához rendelt szabályzatok részletesen meghatározták a leltározási, értékelési, pénzkezelési előírásokat. A Párt a beszámoló összeállítására, a könyvvezetés módjára vonatkozóan óta változatlan formában hatályban tartotta a PGSZ-t. A szabályozást nem aktualizálták a Párttörvény módosításának, valamint az új Szt. rendelkezésének megfelelően. A gyakorlatban részlegesen tartották be a szabályzat előírásait. Ennek következtében a könyvvezetés és a beszámoló összeállítása során sérültek egyes számviteli alapelvek. A teljesség alapelve, mert az egyes években a helyi és területi szervezetek számát a Párt nem tudta hitelt érdemlően tanúsítani, továbbá a évi beszámolóból hiányzott Ft összegű értékesítésből és adományból befolyt bevétel szerepeltetése. A valódiság alapelve, mert a közzétett évi beszámolóban 28,3 % mértékű, lényeges összegű hibát okozott a kiegyenlítő átvezetési és előleg elszámolás egyéb bevételként való szerepeltetése, valamint az egyes évek beszámolóinak nem volt teljes körű a bizonylati alátámasztottsága. A következetesség alapelve, mert azonos tartalmú tételeket más rovatra könyveltek, így a könyvvezetés és beszámolás terén nem érvényesülhetett az állandóság, illetőleg összehasonlíthatóság követelménye. A számviteli alapelvek megsértésének hatásaként a bevételek főöszszegére vetített hiba 2000-ben 1,0%, 2001-ben 28,2%, valamint ben 2,9%-os mértéket ért el. A évi pénzügyi beszámoló halmozódásból eredő hibája Ft bevételi, illetve Ft kiadási eltéréssel lényegesnek minősült, ezért az éves beszámoló ismételt megjelentetése szükséges. A Párt könyvvezetésének ellenőrzése három helyszínre korlátozódott. A vizsgálat mindegyik szervezetnél talált hibákat, így a számszerű mértékek nem az 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK összes hibát, eltérést mutatják. A könyvvezetés gyakorlata a Budapest IX. kerületi szervezet kivételével nem felelt meg a törvényi követelményeknek. Az OH naplófőkönyvének bevételi és kiadási rovatai nem igazodtak a Párttörvényben meghatározott beszámoló sorokhoz, a zárások és javítások szabálytalanul történtek. A Budapest XIV-XVI. kerületi szervezet az előírástól eltérő pénztárjelentését hiányosan vezette. A Párt az analitikus nyilvántartások valóságnak megfelelő, folyamatos és teljes körű vezetéséről nem mindenkor gondoskodott. A vevőkkel szembeni követeléseket nem vette nyilvántartásba. A kiadott előlegeket, a szállítói tartozásokat részletező nyilvántartás vezetését nem igazolta. A pénztárjelentés szabályszerű vezetéséről, megőrzéséről nem gondoskodtak. A hiányosságok visszavezethetők voltak a leltározás nem szabályos bonyolítására. A kiegészítő analitikát érintő hiányosságok nem veszélyeztették a Párt éves beszámolóinak határidőre való összeállítását. A Párt által hatályban tartott PGSZ kötelezettségvállalási előírásai korszerűtlenek voltak. Ennek oka, hogy időközben a szervezeti felépítés megváltozott, az ügyrendi szabályozásból hiányzott a pénzügyi hatáskör differenciálása. Az Alapszabály előírása nyomán a Párt elnöke mellett a két alelnök is rendelkezett utalványozási jogosultsággal. Ennek ellenére az OH II. félévi pénztári kifizetései utalványozás nélkül teljesültek. A Párt szabályozta a bizonylati elv és bizonylati fegyelem előírásait. A gyakorlatban mégsem érvényesültek következetesen a bizonylatolás tartalmi és formai követelményei. A megbízási szerződések egyharmada adathiányos volt, a térítés jellegű befizetések fele számlával és megállapodással nem lett dokumentálva, az elszámolási előlegek engedélyezése felhasználási jogcím és elszámolási határidő kikötése nélkül történt. Jellemzően a pénztári ellenőrzés hiányosságaiból fakadóan sérült az Szt. számviteli bizonylatokra vonatkozó rendelkezése, mivel folyamatosan elmaradt a bizonylatok könyvelői és pénztárellenőri hitelesítése. A számviteli rend megsértése miatti személyes felelősség megállapításának kezdeményezésére nem voltak alkalmasak az ellenőrzés részére átadott eseti megbízási szerződések. A konkrét felelősség megállapíthatósága szempontjából releváns dokumentumokat, így munkaszerződést és munkaköri leírást a Párt nem tudott az ellenőrzés rendelkezésére bocsátani. A Párt gazdálkodó tevékenysége körében: tulajdonában álló ingókat hasznosított díj ellenében, szabad pénzeszközeit lekötött betétekben helyezte el. A Párttörvényben foglalt korlátozásokat a vizsgált három szervezet bizonylatai szerint folyamatosan betartotta. Részvényt nem vásárolt, névtelen adományt nem fogadott el, továbbá egyszemélyes kft-n kívül más gazdasági társaságban részesedést nem szerzett. A Párt feladatai ellátása érdekében a tömegközlekedési eszközökön kívül saját és magántulajdonú személygépjárműveket vett igénybe. A Párt tulajdonában lévő gépjármű hivatalos célú használatának ellenőrzésére nem volt mód, mivel a menetleveleket a költöztetés után nem találták. A hatályos rendelkezések szerint a dokumentumokat az adó megállapításához való jog elévülésének 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK idejéig kell megőrizni. A Párt a magántulajdonú gépjárművek hivatalos célú használatát a motor hengerűrtartalmától függő alapnorma-átalány és az APEH által közzétett üzemanyagár alkalmazásával térítette. Az üzemanyagköltség térítése a kifizetések 20-25%-os arányában hiányos adatszolgáltatáson alapult. A Párt OH-nál került sor munkaviszony és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésére. A munkaerő-foglalkoztatással összefüggő nyilvántartások alkalmasak voltak a munkáltatót, a munkavállalót terhelő költségvetési kötelezettségek megállapítására. Ennek éves bevallását a Párt határidőre teljesítette, de a havi kötelezettségű bevallást február hónaptól elmulasztotta benyújtani. Ezzel összefüggésben az APEH a 2001 október 2-ig kiadott folyószámla kivonatban 2,5 millió Ft-ot meghaladó túlfizetésről értesítette a Pártot. A Párt gazdálkodásának, számviteli munkájának belső ellenőrzésére vonatkozó jogosítványokat és követelményeket az Alapszabály, a Számviteli Politika, illetőleg a PGSZ tartalmazta. Az Alapszabály 2001-től kétszintűen szabályozta a Számvizsgáló Bizottságok működését. A PGSZ nem követte a Párt Alapszabályának módosulásait, valamint a szervezeti és képviseleti változásokat sem. Így nem épültek ki a pénzügyi tevékenység vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzésének szabályozott feltételei. A Párt Országos Számvizsgáló Bizottsága között ténylegesen nem működött. Így az Országos Küldöttgyűlésnek sem teljesítette az országos költségvetés végrehajtásáról előírt beszámolási kötelezettségét. A Pártnál a munkafolyamatba épített pénzügyi-számviteli ellenőrzésre 2000-ben megbízást adtak, de a belső ellenőrzés tényét nem dokumentálták. A Párt képviselői az előző jelentés felhívására tett intézkedéseket felelősségi magyarázatkérésre a helyszíni ellenőrzést követően intézkedési tervvel igazolták. Ennek során megküldték az új Szt. előírásai szerint összeállított Számviteli Politikát, valamint az egyidejűleg kiadott leltározási, eszköz- és forrásértékelési, pénz- és értékkezelési szabályzatokat. A belső ellenőrzés feladataira szóló időszakos megbízást érvényes szerződéssel dokumentálták. A Párt a tervezett intézkedések közül nem teljesítette a módosított és évi beszámolójának megjelentetését, nem biztosította a számvizsgáló bizottságok működését, teljes körűen nem szerzett érvényt a számviteli alapelveknek, illetve a bizonylati rend és fegyelem előírásainak. Mindezek az intézkedések annak következtében maradtak el, mivel a Párt képviseletét 2002 végéig ellátó elnök a törvényesség helyreállítását szolgáló feladatok végrehajtását nem kérte számon. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett felhívjuk: a Párt elnökét 1. Aktualizáltassa a Párt Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatát, figyelemmel a hatályos törvényekre, illetve az Alapszabály, a Számviteli Politika és kapcsolódó szabályzatai előírásaival való összhang megteremtésére. 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Intézkedjen, hogy tegyék közzé ismételten az ellenőrzési megállapításokra figyelemmel a Párt évi gazdálkodásáról szóló módosított beszámolóját. Egyben tegyen eleget az intézkedési terv alapján elmaradt és évi beszámoló ismételt megjelentetésének is. 3. A könyvvezetés és a beszámoló összeállítása során a jövőben szerezzen érvényt a hatályos számviteli alapelveknek. 4. Intézkedjen az analitikus nyilvántartások valóságnak megfelelő, folyamatos és teljes körű vezetésére. Gondoskodjon a leltározás szabályszerű lebonyolításáról és dokumentálásáról. 5. Intézkedjen a bizonylati elv és bizonylati fegyelem előírásainak maradéktalan betartására. Felülvizsgálat keretében tegyen eleget a II. félévi pénztári kifizetések utalványozásának. 6. Pótoltassa az OH január 1-jétől vezetett pénztárjelentését, valamint hivatali gépjárművének menetlevelét. 7. Intézkedjen, hogy a hivatali gépjármű kizárólag hivatalos célú használatának menetlevéllel való igazolása hiányában a Párt végezzen önellenőrzést és indokolt esetben a cégautó adó befizetési kötelezettségének tegyen eleget. 8. Vizsgáltassa felül a magántulajdonú járművek hivatalos célú használatára fizetett üzemanyag költségtérítések útnyilvántartásának szabályszerűségét. 9. Intézkedjen az adó- és járulékkötelezettségek önellenőrzésére annak érdekében, hogy az APEH által kimutatott túlfizetés is rendeződjön. 10. Vizsgáltassa felül, és az Alapszabállyal hozza összhangba a belső ellenőrzés rendszerének szabályozását. Gondoskodjon a számvizsgáló bizottságok hatáskörébe rendelt feladatok éves tervszerű megvalósulásáról és a beszámoltatásról. Teremtse meg a törvényesség megbízható feltételrendszerét. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak Kezdeményezze a Párttörvény következők szerinti módosítását: A korábbi pártvizsgálatok alapján tett jelzésekre is figyelemmel azon, a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldását, amelyek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló többször módosított évi XXXIII. törvény, valamint a január 1. napjától hatályos új számviteli törvény között továbbra is fennállnak. 11

14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A PÁRT GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ ÉVI BESZÁMO- LÓK A Párt az előző évi gazdálkodásról szóló beszámolóit mindhárom évben az OH naplófőkönyvében rögzített gazdálkodási adatok, továbbá a helyi és területi szervezetek által hiányosan megküldött beszámolók alapján állította össze. A Párt minden beszámolási időszakra körlevélben intézkedett az éves pénzügyi beszámoló összeállítására. A határidőt elmulasztó helyi szervezeteknek rendszeresen felszólító levelet küldött. Az intézkedések nyomán jelentősen nőtt a nemleges jelentések hányada. Az ellenőrzés tényként rögzítette, hogy évben a begyűjtött éves beszámolók fele, majd és évben már kétharmada értékelhető adatot nem tartalmazott. A Párt évenkénti beszámolóját minden esetben, a törvényes határidőn belül küldte meg a Magyar Közlöny szerkesztőségének. A évi az MK. 48/2001. április 27.-i, a évi az MK. 50/2002. április 29.-i, a évi az MK. 47/2003. május 7.-i számában jelent meg. A legutóbbi beszámoló április 30-ig való közzététele a tíz napos szerkesztőségi átfutás miatt nem teljesülhetett. A beszámolók szerkezetükben igazodtak a Párttörvény 1. számú mellékletében előírt mintához (1-3. számú melléklet) A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A Párt által közzétett pénzügyi beszámolók nem feleltek meg az Szt. alapkövetelményeinek. Ebben szerepe volt a belső szabályozások hiányának, korszerűtlenségének. Ennek következtében a könyvvezetés és a beszámoló összeállítása során sérültek egyes számviteli alapelvek 2. A teljesség alapelve, mert az egyes években a helyi és területi szervezetek számát a Párt nem tudta hitelt érdemlően tanúsítani, továbbá a évi elszámolásból hiányzott forint összegű értékesítésből és adományból befolyt bevétel szerepeltetése. A valódiság alapelve, mert a közzétett évi beszámolóban 28,3 % mértékű, lényeges összegű hibát okozott a kiegyenlítő elszámolás egyéb bevételként való szerepeltetése, továbbá az egyes évek beszámolóinak nem volt teljes körű a bizonylati alátámasztottsága. 2 Az Szt. 14. (1) bekezdés értelmében: A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a ban meghatározott alapelveket kell érvényesíteni. 12

15 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A következetesség alapelve, mert azonos tartalmú tételeket más rovatra könyveltek, így a könyvvezetésben nem érvényesülhetett az állandóság és összehasonlíthatóság követelménye A évi beszámolók A évről közzétett beszámoló alapjául szolgált összesítő OH sora eltért a naplófőkönyv adataitól. A Párt csak a helyszíni vizsgálatot követő felelősségi nyilatkozattal adta magyarázatát az eltéréseknek. A és évi pénzügyi beszámoló adatai a naplófőkönyvből, valamint a Párt által készített kimutatásokból levezethetők voltak. A évi kiadások esetében a valódiság követelményét ki nem elégítő, bizonylatokkal alá nem támasztott korrekciók is történtek. A Párt által a években közzétett beszámolók ellenőrzése során megállapított hibákat - beszámoló soronként - a következő összeállítás részletezi: Adatok: beszámoló szerint forintban Megnevezés Párt által közzétett beszámoló Ellenőrzés által megállapított hiba évi évi évi évi évi évi BEVÉTEL 1. Tagdíjak Állami t Egyéb hj Jogi sz Gazd. t Magán Egyéb bev ÖSSZESEN: halmozódás kimaradt KIADÁS 2. Támogat Vállalkoz Működési Eszközb Politikai Egyéb k ÖSSZESEN:

16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Bevételek A tagdíjak közölt összegéhez képest 2000-ben 1,8%, 2001-ben 6,2% eltérést tárt fel az ellenőrzés a következőkkel összefüggésben: a évi beszámolóban az OH naplófőkönyvi adatához képest Fttal kisebb összeget tüntettek fel az összesítőben; a évi beszámolóban a Budapest, XI. kerületi szervezet Ft tagdíjat közölt, de a csatolt nyilvántartása csak Ft befizetésről tanúskodott. A Párt az eltérések okát nem dokumentálta, az összesítőben vagy könyvelésében indokát nem jelölte. Hasonlón nem lehetett megbizonyosodni a évi adat valódiságáról, mivel a helyi szervezetek a belső rendelkezést megsértve a pénzügyi beszámolóhoz nem csatolták a tagdíjnyilvántartásukat. Az állami költségvetésből származó támogatás évi adata egyezett a főkönyvi és bizonylati adatokkal, valamint a Magyar Államkincstár által jelzett teljesítéssel is. A kincstári hivatalos adatszolgáltatás nyomán nyert megállapítást, hogy a évi beszámolóban könyvelési hiba folytán Ft-tal több támogatást szerepeltettek. Az egyéb hozzájárulások, adományok döntő részt az egyéb bevételekkel összefüggésben mutattak eltéréseket. A Budapest, XI. kerületi szervezet 2000-ben Ft egyéb bevételnek minősülő költségtérítést magánszemélyektől származó hozzájárulásként jelentett. Hasonló tartalmi hibát vétett ben is Ft, illetve Ft összegben. A Budapest, XIV-XVI. kerületi szervezet évi beszámolójában Ft jogi személytől származó hozzájárulást egyéb bevételnek minősített. A hiba 2001-ben Ft összegben ismétlődött. Az egyéb bevételeket érintően a beszámolók évente változó összegű halmozódást is tartalmaztak. A évi Ft, valamint a évi Ft halmozódás a szervezetek közötti pénzforgalom bevételi elszámolásából eredt. A évi beszámoló összes bevételét 28,3%-kal torzító lényeges hibát okozott az átvezetési rovat Ft és előleg rovat Ft összegű forgalmának tényleges bevételként való elszámolása. A Párt bevételi elszámolásából kimaradt pénzügyi teljesítést 2002-ben állapított meg az ellenőrzés, összességében Ft nagyságrendben. A bevételből Ft a Párt egyszemélyes kft-je eladásával összefüggő részletfizetésből, míg Ft magánszemélytől származó adományból teljesült. Mindezek hatásaként a vizsgálat által megállapított a bevételek főösszegére vetített hiba 2000-ben 1,0%, 2001-ben 28,2%, 2002-ben 2,9 %-os mértéket ért el. A évi beszámoló hibája lényegesnek minősült, ezért a pénzügyi beszámoló ismételt megjelentetése szükséges. 14

17 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Kiadások A Párt rendelkezett olyan belső szabályzattal, amely meghatározta az egyes kiadási sorok ismérveit, követelményeit. Ennek ellenére fordultak elő a számviteli alapelveket sértő hibák. A Párt évben Ft-ot nyújtott egyéb szervezetek támogatása címén, de az összeget helytelenül a saját szervezeteknek biztosított támogatások közé sorolta. Az OH évi beszámolási adata a működési kiadásoknál Ft-tal, a politikai tevékenységnél Ft-tal tért el a naplófőkönyvi zárlattól. A Pártnál a törvényi követelményeknek megfelelő dokumentumot, bizonylatot nem tudtak bemutatni a végrehajtott korrekció igazolására. Az OH évi egyéb kiadások elszámolása tartalmazta a bank és pénztár közötti átvezetés Ft, valamint az előleg elszámolás Ft összegét. A tételek nem minősültek kiadásnak. A halmozódás következtében a tényleges kiadás a közölt összegnek csak 7,8%-a volt. A Párt helyi szervezetei által jelentett kiadások helyességének ellenőrzése teljes körűen nem valósulhatott meg, mivel a kiválasztott szervezet közül és 2002-ben mindegyik, 2001-ben 9 szervezet elmulasztotta a beszámolóhoz csatolni a kiadásokat részletező szabályzatban előírt munkalapot. 2. A PÁRTNAK A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA ÉS AZ EZT ALÁTÁ- MASZTÓ KÖNYVVEZETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA ÉS GYA- KORLATA 2.1. A belső szabályozás rendszere A Pártnál a beszámoló összeállítására és a könyvvezetésre vonatkozóan előírásokat tartalmazó belső szabályzatként az május 29-én elfogadott, valamint a április 21-étől megújított Alapszabályt, továbbá az óta hatályban tartott PGSZ-t bocsátották az ellenőrzés rendelkezésére. Az éves beszámolót illetően mindkét Alapszabály 105. (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy "A helyi szervezetek minden év február 15-ig kötelesek gazdasági beszámolójukat az Országos Hivatalba megküldeni." A PGSZ szabályozása hiányos és részben elavult, mivel a szabályozásban nem követték a Párttörvény, az Szt. és az egyéb jogszabályok változásait. A könyvvezetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó PGSZ előírás keret jellegű szabályozást tartalmazott az egyszeres könyvvitel és kapcsolódó analitika, valamint a naplófőkönyv, időszaki pénztárjelentés vezetésére. Ennek okán rendelkezett a PGSZ 3. pontja arról, hogy "A számviteli politika nem a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat tárgya, elkészítéséről a Párt gazdasági vezetése gondoskodik." 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt a helyszíni ellenőrzés lezárását követően bocsátotta a vizsgálatot végzők rendelkezésére a október 30-án elkészült Számviteli Politikát. Ehhez csatolták az egyidejűleg kiadott leltározási szabályzatot, eszköz- és forrásértékelési szabályzatot, pénz- és értékkezelési szabályzatot. A Párt a Számviteli Politikában meghatározta a betartandó számviteli alapelveket, az eszközök minősítésének előírásait, valamint a Párt amortizációs politikáját. Egységes rendelkezést tartalmazott az egyszeres könyvvezetésre és kiegészítő analitikájára, az éves beszámoló elkészítésének határidejére. A Számviteli Politikához rendelt szabályzatok részletesen meghatározták a leltározási, értékelési, pénzkezelési előírásokat. A kiadott szabályozásokkal a Párt pótlólag teljesítette az Szt. 14. (3) és (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét A könyvvezetés gyakorlata, összhangja a törvényi és belső előírásokkal A helyszíni ellenőrzés során hiányolt Számviteli Politika és hozzárendelt szabályzatai előírásainak ismerete nélkül az ellenőrzés a törvényi követelmények betartását vizsgálta. Az OH naplófőkönyvet vezetett az ellenőrzött időszakban, a könyvvezetés idősorrendben, bizonylatok alapján történt. A gazdasági események bizonylatai visszakereshetők voltak a naplófőkönyv adatai alapján. A naplófőkönyv vezetése a következők miatt nem felelt meg a törvényi követelményeknek: Negyedéves és éves szabálytalan zárások találhatók a naplófőkönyvben, a záró adatokat ceruzával, nem időtálló módon rögzítették. A javítások szabálytalanok, az egyes rovatokban a golyóstollal rögzített adatokat ceruzával áthúzták és más rovatokban ceruzával rögzítették. A naplófőkönyv megfelelő oldalainak átvitel és a következő oldal áthozat sorait nem módosították a javításoknak megfelelően, csak az éves záró sorok alatt voltak szabálytalan - ceruzával eszközölt - módosító adatok. A naplófőkönyv bevételi és kiadási rovatai nem igazodtak a Párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló soraihoz és az egyes években a Párt beszámolójának összeállítását szolgáló összesítő rovatokhoz sem. A évi záró adatok egyeztetése során kimutatott eltérésekre a Párt képviselője felelősségi nyilatkozatban magyarázatot adott. A évi adatok a mellékszámításokból és a naplófőkönyv egyes záró rovataihoz fűzött ceruzás megjegyzések alapján egyeztethetők voltak az összesítő adataival. Az éves zárlat időpontja nem volt megállapítható, jelölése a naplófőkönyvben nem történt meg. 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Budapest, IX. kerületi szervezet egyszeres könyvviteli nyilvántartásként pénztárkönyvet vezetett, amely megfelelt a törvényi követelményeknek. A nyilvántartás bevételi és kiadási rovatait a Párt beszámoló nyomtatványa sorainak megfelelően nyitották meg. A könyvvezetési adatok egyeztethetők voltak az alapbizonylatok adataival. Hiba, hogy a évi beszámolóban közölt Ft magánszemélyek hozzájárulása összegből - a bizonylatok és a pénztárkönyv tanúsága szerint Ft költségtérítés, a évben pedig a Ft magánszemélyek hozzájárulásból Ft a költségtérítés. Ezeket az összegeket szabályszerűen az egyéb bevételek soron kellett volna közölni. A Budapest, XIV-XVI. kerületi szervezet kockás füzetben teljesítette könyvvezetési kötelezettségét, amely nem felelt meg a törvényi követelményeknek. A könyvelésben hiányzott a bizonylatszám jelölése, így a visszakeresés csak tételes egyeztetéssel volt lehetséges. A év összes bevétele a beszámolóban Ft, a füzetben Ft volt. Az eltérés Ft, amely nem könyvelt OH támogatásból adódott Analitikus nyilvántartások A Párt belső szabályzatában meghatározta az egyszeres könyvvitelhez kapcsolódó analitikus nyilvántartások körét, de a valóságnak megfelelő és teljes körű vezetéséről nem mindenkor gondoskodott. A Párt a közötti években ingó vagyontárgyait hasznosította, de erről a vevőkkel szembeni követelésekre előírt nyilvántartást nem vezette. A kiadott pénztári előlegek elszámolását, valamint a szállítói tartozásokat részletező nyilvántartást a helyszíni ellenőrzés során bemutatni nem tudta. A Párt képviselőjének felelősségi nyilatkozata szerint mindkettőt vezették, de csak az utóbbit találták meg a helyszíni ellenőrzést követő iratfelkutatás során. A Párt a számviteli analitika szabályszerű zárásához a leltározási szabályzata szerint elrendelt leltározási utasítást nem készített. A leltározást nem szabályszerűen dokumentálta, továbbá nem mindig végezte el. Ennek folytán ben elmaradt a leltár aláírásokkal való hitelesítése, 2002-ben nem készült leltár. A Párt az 50 ezer forint értékhatárt meghaladó tárgyi eszközökről egyedi nyilvántartást vezetett. A kartonok vezetése nem volt egységes, kitöltése tartalmilag hiányosnak minősült ben hét nettó értékkel bíró eszköz közül csak kettőnél hajtották végre az értékcsökkenés leírását; általános hiba a tárgyi eszköz műszaki paraméterek jelölésének hiánya. A Párt a készpénzforgalom egységes nyilvántartására időszaki pénztárjelentést rendszeresített. A vizsgált két helyi szervezet a belső előírástól eltérő nyomtatványt, illetve füzetet használt. Ennél súlyosabb hiba, hogy az OH és évi millió Ft nagyságrendű pénztári forgalmát a kétpéldányos rendszerű pénztárjelentés egy eredeti példányban, ceruzásan tartalmazta. A havi pénztárzárlatok szakszerűtlenek voltak, mivel folyamatosan hiányzott a 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK pénztáros aláírása, a címletjegyzék kitöltése, az ellenőrzés végrehajtása. Hasonlóan szabálytalan módon könyvelte a gazdasági eseményeket a Budapest, XIV- XVI. kerületi szervezet is 3. A január 1-jétől nyitott pénztárjelentés ellenőrzésére nem volt mód, mivel a dokumentum a Párt képviselőjének nyilatkozata szerint az ellenőrzést megelőző székhelyváltozás során eltűnt. Az analitika hiánya nem akadályozta a pénztári be-és kifizetések ellenőrzését, de nem lehetett meggyőződni a pénzkezelési és pénztárzárlati szabályok érvényesüléséről. A Pártnak az Szt (2) bekezdés szerint kell gondoskodni a nyilvántartás megőrzéséről, pótlásáról. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó bizonylatot (ideértve az analitikus és részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján, visszakereshető módon megőrizni. A szigorú számadású nyomtatványok körét meghatározták, de hitelesítésük és nyilvántartásuk módját a PGSZ vonatkozó előírása szerint - a szervezet Működési és Eljárási Rendjében nem szabályozták. A belső előíráshoz képest a nyilvántartás nem tartalmazta a naplófőkönyv, a pénztárjelentés, a menetlevél, az úti elszámolás nyomtatványok dokumentálását A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése A Párt által hatályban tartott PGSZ kötelezettségvállalási előírásai az elmúlt időszakban korszerűtlenek voltak. Ennek oka, hogy időközben az OH szervezeti keretei megváltoztak, az ügyrendi szabályozásból hiányzott a pénzügyi hatáskör differenciálása. Az Alapszabály előírása nyomán a Párt elnöke mellett a két alelnök is rendelkezett utalványozási jogosultsággal. Ennek ellenére volt olyan időszak, amikor az OH házipénztári kifizetéseknél e jogosultságát egyikük sem gyakorolta. A Párt által kiadott bizonylati elv és bizonylati fegyelem előírásai nem érvényesültek következetesen a bizonylatolás tartalmi, formai követelményei vonatkozásában. A Párt, két-három tagjával, havonkénti rendszerességgel kötött megbízási szerződéseket. A Ft/fő összegű díjazás folyósítása az esetek egyharmadában adathiányos dokumentum alapján történt. Így hiányzott: a megbízó 3 Az Szt. előírásával összeegyeztethetetlen gyakorlatra már az közötti törvényességi ellenőrzés jelentése rámutatott, de az ÁSZ elnökének felhívása ellenére sem szüntették meg a szabálytalanságokat. 4 A számviteli mulasztás megszüntetésére az ÁSZ 111/2001. számú jelentése felhívást tartalmazott. 18

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK vagy megbízott aláírása, az elvégzendő feladatot a felelősségi nyilatkozathoz csatolt éves keretszerződéssel utólag igazolták. Az OH készpénzforgalmi bizonylatolása a következőkben nem volt szabályszerű: a II. félévi pénztári kifizetések utalványozás nélkül teljesültek; a bizonylatok hitelesítése folyamatosan hiányos volt, mivel egyetlen bizonylaton sem szerepelt a pénztárellenőr, a könyvelő aláírása; a térítésjellegű befizetések jogszerűsége a tételek mintegy felénél számlával, megállapodással nem lett dokumentálva; az elszámolási előlegek engedélyezése felhasználási jogcím és határidő kikötése nélkül történt. A banki forgalom bizonylatolásában eseti hiba, hiányosság mutatkozott. Így előfordult jelentősebb pénzforgalmi tétel nem megfelelő dokumentálása: ben 700 ezer Ft összegű bérleti díjról nem állítottak ki számlát. A vizsgált két helyi szervezet közül a Budapest, IX. kerületi szervezet bizonylatolása felelt meg az előírásoknak. A Budapest, XIV-XVI. kerületi szervezet hibás gyakorlatot folytatott: a pénztári bizonylatok kitöltése hiányosan történt, a központi támogatásokat utólagosan és egy hiánnyal dokumentálták, a szervezet magánszemély nevére kiállított telefonszámlákat is kifizetett. A jelzett hibák esetében súlyosan sérült az Szt (1) és 167. (1) bekezdés számviteli bizonylatokra vonatkozó alapkövetelménye. 3. A GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉG TÖRVÉNYESSÉGE A Párt könyvelt bevételei - a vizsgált időszakban - a következő jogcímekből származtak: tagdíjak, költségvetési támogatás, hozzájárulások és adományok, banki kamat, egyéb bevétel. A három szervezetnél megvizsgált bizonylatok tanúsága szerint a Párt gazdálkodó tevékenysége keretében: tulajdonában álló ingókat hasznosított díj ellenében, szabad pénzeszközeit lekötött betétekben helyezte el, részvényt nem vásárolt, szabad pénzeszközeit tiltott módon nem hasznosította, névtelen adományt nem fogadott el, egyszemélyes kft-n kívül más gazdasági társaságban részesedést nem szerzett. 19

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A rendelkezésre bocsátott és ellenőrzött dokumentumok szerint - a Párt gazdálkodó tevékenysége megfelelt a Párttörvényben meghatározott rendelkezéseknek. 4. A GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB JOGSZABÁLYOKBAN FOG- LALT ELŐÍRÁSOK BETARTÁSA 4.1. Személyi jellegű kifizetések A Pártnál külföldi kiküldetésre nem került sor, így e jogcímen pénzfelhasználás nem történt. A Párt feladatai ellátása érdekében a tömegközlekedési eszközökön kívül saját és magántulajdonú személygépkocsit vett igénybe. A gépjárműhasználatot belsőleg nem szabályozta. A Párt tulajdonában lévő 1 db gépjármű hivatalos célú használatának ellenőrzésére nem volt mód, mivel a székhelyváltozást követően a menetleveleket nem találták. A személygépkocsinak az alapfeladatokhoz kapcsolódó kizárólagos használatát igazoló dokumentumokat (menetlevél, útnyilvántartás) az adó megállapításához való jog elévülésének idejéig a kifizetőnek meg kell őriznie. Bizonyíték hiányában elkerülhetetlen a cégautóadó önellenőrzéssel való bevallása, befizetése az SZJA törvény 70. -a előírása szerint. A Párt a magántulajdonú gépkocsik hivatalos célú használatát a motor hengerűrtartalmától függő alapnorma-átalány és az APEH által közzétett üzemanyagár alkalmazásával térítette. Az adómentes költségtérítés folyósítását útnyilvántartással dokumentálta. A költségtérítések egyötöde hiányos adatszolgáltatáson alapult. Az igénylők elmulasztották közölni az utazás célját, a partner megnevezését, de esetenként a hivatalos út időpontját is. Ezzel nem tettek eleget az Szja törvény 5. számú melléklete II. 7. pontjában foglalt adatkövetelménynek 5. A Párt külön megállapodással, nem jogszabályon alapuló költségtérítést is folyósított két tagjának. A saját tulajdonú mobiltelefon hivatalos célú használatát normatív számla szerinti összegre, havi átalányra korlátozott mértékkel ismerte el. A költségtérítést a kiadott jövedelemigazolásban nem szerepeltették. A vizsgálat feltárására önellenőrzést hajtottak végre. Az érintetteket írásban értesítették a költségtérítés évenkénti nagyságáról és bevallásának kötelezettségéről. 5 Az útnyilvántartásnak a következő adatokat kell feltétlenül tartalmaznia: gépjármű típusa, forgalmi rendszáma, fogyasztási norma, utazás időpontja, utazás célja (honnan-hová), partner megnevezése, megtett kilométerek száma. 20

23 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 4.2. Az adózási, társadalombiztosítási és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesülése A Párt OH-nál került sor munkaviszony és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésére. A munkaerő-foglalkoztatással összefüggő nyilvántartások alkalmasak voltak a munkáltatót, illetve a munkavállalót terhelő költségvetési kötelezettségek megállapítására. A Párt a személyi jövedelemadót, valamint a munkaadói és munkavállalói járulékot havonta megállapította, illetőleg rendszeresen befizette. Hasonlóan teljesítette nyugdíj- és egészségbiztosítási, továbbá egészségügyi hozzájárulási és magánnyugdíj pénztári számfejtési, befizetési kötelezettségeit. Az erről szóló éves bevallását határidőre benyújtotta. Az APEH által január 1. és október 2-a közötti időszakban könyvelt tételekről kiadott legutóbbi folyószámla kivonat, különféle adó- és járuléknemekből, összességében 2,5 millió Ft-ot meghaladó túlfizetést mutatott. Ennek oka, hogy a Párt februártól elmulasztotta a kötelező havi bevallások elkészítését. A Párt gondoskodott az szja bevallásához szükséges munkáltatói igazolás kiadásáról. A évi igazolás kitöltése során hat foglalkoztatott, összességében 1,1 millió Ft-ot megközelítő megbízási díját adókedvezmény elszámolására jogosító szellemi tevékenység bevétele -ként igazolta. Az ellenőrzés feltárása alapján a tévedés helyesbítésére intézkedtek. A Párt között nem tett eleget az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló évenként kiadott kormányrendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettségének. A Pártnál az adózási és társadalombiztosítási rendelkezések közötti betartását az APEH, az Egészségbiztosítási Pénztár, illetve a Nyugdíjbiztosítási Pénztár nem ellenőrizte. 5. A PÁRT BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDSZERE A Párt gazdálkodásának, pénzügyi-számviteli munkájának belső ellenőrzésére vonatkozó jogosítványokat és követelményeket az Alapszabály, a Számviteli Politika, illetőleg a PGSZ tartalmazta. Utóbbi nem követte az Szt. változásait, a Párt Alapszabályának módosulásait, valamint a szervezeti és képviseleti változásokat sem. Így a Pártnál nem épültek ki a pénzügyi tevékenység vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzésének szabályozott feltételei. Az Alapszabály 2001-től kétszintűen szabályozta a Számvizsgáló Bizottságok működését. Az Országos Számvizsgáló Bizottság hatáskörébe utalta a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését, a gazdálkodási és számviteli rendelkezések betartásának vizsgálatát, a vagyoni helyzet alakulásának figyelemmel kísérését. A helyi szervezetek gazdálkodásának ellenőrzését a területi szervek Számvizsgáló Bizottsága feladatkörébe rendelte. 21

24 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt Országos Számvizsgáló Bizottsága között ténylegesen nem működött. Így az Országos Küldöttgyűlésnek sem teljesítette a Párt működéséről és az országos költségvetés végrehajtásáról előírt beszámolási kötelezettségét. A területi számvizsgáló bizottságok tevékenysége információ hiányában nem volt értékelhető. Mindezek alapján az ellenőrzés felelősségi magyarázatot kért a belső ellenőrzés elmulasztásának, szervezeti hiányosságának okaira. A Pártot a vizsgált időszakban képviselő korábbi elnök a pénzügyiszámviteli tevékenység munkafolyamatba épített ellenőrzésére január 1.-december 31-e közötti időszakra szóló megbízást igazolt, de a belső ellenőrzés tényét nem dokumentálta. 6. AZ ELŐZŐ ELLENŐRZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAIRA TETT INTÉZKEDÉSEK A Párt képviselői a helyszíni ellenőrzést követően felelősségi magyarázatkérésre intézkedési tervvel igazolták az évi gazdálkodás törvényességi ellenőrzése során feltárt mulasztások, hibák megszüntetését célzó feladatokat. A törvényes állapot helyreállításának végrehajtásáról csak részben gondoskodtak. A Párt 2001 végén elkészítette a Számviteli Politikát, illetve hozzárendelten kidolgozta a leltározási, az eszköz- és forrásértékelési, valamint a pénz- és értékkezelési szabályzatokat. Ezzel utólag eleget tett az Szt. 14. (3), illetve (5) bekezdésben foglalt előírásoknak. A Párt által tervezett intézkedések közül nem teljesült az és évi pénzügyi beszámoló felülvizsgálata, így elmaradt az ismételt megjelentetésre szóló felhívás végrehajtása is; következetesen nem szereztek érvényt a számviteli politika alapelveinek, a belső szabályzatok előírásainak; nem biztosították II. félévben a kötelezettségvállalás és utalványozás szabályszerű működésének feltételeit; nem gondoskodtak a Számvizsgáló Bizottságok Alapszabálynak megfelelő működéséről és beszámoltatásáról. A meghatározott intézkedések elmaradása összefüggésbe hozható azzal, hogy a Párt képviseletét 2002 végéig jogilag ellátó korábbi elnök a feladatok végrehajtását nem kérte számon. Budapest, november " Dr. Kovács Árpád Melléklet: 5 db 22

25

26

27

28

29

30

31