JELENTÉS. a központi költségvetési támogatásban nem részesülő pártok évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a központi költségvetési támogatásban nem részesülő pártok évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről november

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /2009. Témaszám: 940 Vizsgálat-azonosító szám: V-0457 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János általános főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Horváth Balázs főcsoportfőnök-helyettes Az összefoglaló jelentést készítette: Tóth István számvevő tanácsadó Az ellenőrzést végezték: Tóth István számvevő tanácsadó Dr. Veress Tiborné számvevő Dr. Faragóné Tóth Mária számvevő tanácsos Vincze B. Róbert számvevő Szakmányné Bilik Mária számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a pártok beszámolási és beszámoló közzétételi kötelezettsége teljesítésének általános gyakorlatáról Jelentés a központi költségvetési támogatásban nem részesülő pártok évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A pártok évi beszámolási kötelezettségének teljesítése A beszámolási kötelezettség teljesítésének értékelése, jellemző mutatói A közzétett évi beszámolók megbízhatósága, lényeges hibái A pártoknak a beszámoló összeállítására és az azt alátámasztó könyvvezetésre vonatkozó belső szabályozása, gyakorlata A belső számviteli szabályozás rendszere A könyvvezetés gyakorlata, összhangja a törvényi és a belső előírásokkal Analitikus nyilvántartások vezetése A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése A pártok bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége A pártok évi felülvizsgált gazdálkodásának bevételei Tiltott bevételszerző, gazdálkodó tevékenység A pártok évi felülvizsgált gazdálkodásának kiadásai A gazdálkodással összefüggő egyéb jogszabályokban foglalt előírások betartása A pártok belső ellenőrzésének rendszere A belső ellenőrzés rendszerének szabályozottsága A belső ellenőrzés működése Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések A személyes felelősség megállapítása 27 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Ellenőrzött rendszeres költségvetési támogatásban nem részesült pártok 2. számú Kimutatás az ellenőrzött pártok évi beszámoló-közzétételi kötelezettségének teljesítéséről 3. számú Éves beszámolót hivatalosan közzétett pártok bevételei és kiadásai felülvizsgálatának eredménye 4. számú Ellenőrzött pártok számviteli szabályozása és gyakorlata 5. számú Számviteli politika és számlarend szabályozási hibáinak jellemzői 6. számú Számviteli politikához kapcsolódó szabályzatok jellemző hibái 7. számú Könyvvezetési és analitikus nyilvántartási hibák jellemzői 8. számú Bizonylatolási hibák jellemzői 9. számú Ellenőrzött pártok felülvizsgált gazdálkodásának évi bevételei és kiadásai jogcímenkénti összege és megoszlása FÜGGELÉKEK 1. számú A Legfőbb Ügyészségnek intézkedés-kezdeményezésre átadott pártok listája 2. számú Törvényességi felhívás az ellenőrzött pártok elnökeinek 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE APEH Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ÁSZ Állami Számvevőszék FIMÜV ZRT. Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalkozói Zártkörűen Működő Részvénytársaság MNV ZRT. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság OITH Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala A jelentés mellékleteiben a pártok rövidített neve MÖSZP A MI ÖSSZEFOGÁSUNK SZÖVETSÉG PÁRTJA ÉLŐLÁNC Élőlánc Magyarországért Párt FKNEP Független Kisgazda Nemzeti Egység Párt HUMANISTA Humanista Párt JOBBIK Jobbik Magyarországért Mozgalom Párt KPSZ Kisgazda Polgári Szövetségpárt MDU Magyar Demokratikus Unió MNRP Magyar Nemzeti Rend Párt MVMP Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja MVPP Magyar Vidék és Polgári Párt MESZ Magyarok Egymásért Szövetsége MMP Magyarországi Munkáspárt MSZDP Magyarországi Szociáldemokrata Párt MZP Magyar Zöld Párt MCF MCF Roma Összefogás Párt ÖSZP Összmagyar Szövetség Pártja PNNP Petőfi Nemzeti Néppárt SZDP Szociáldemokrata Párt TEMP Tiszta Energiával Magyarországért Párt Árpád Népe Árpád Népe Magyar Nemzeti Párt Fogyatékosok Fogyatékosok Pártja FKGP Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Harmadik Utas Harmadik Utas Magyar Párt Internetes Internetes Demokrácia Pártja Magyar Függetlenségi Magyar Függetlenségi Párt MNP Magyar Nemzeti Párt MaSzePP Magyar Szegényeket Pártoló Párt Vállalkozó Egységpárt Magyar Vállalkozó Egységpárt Szolidaritás Párt Magyarországi Szolidaritás Párt Megújult Roma Megújult Magyarországi Roma Összefogás Párt Nép Oldali Párt Nép Oldali Párt NÉPPÁRT.HU NÉPPÁRT.HU TIP Társadalmi Igazságosság Pártja Zöld Erő Párt Zöld Erő Párt 3

6 Art Az adózás rendjéről szóló többször módosított évi XCII. Törvény ÁSZ törvény Az Állami Számvevőszékről szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény párttörvény A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló többször módosított évi XXXIII. törvény számviteli törvény A számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény Szja. tv. A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított évi CXVII. törvény választási törvény A választási eljárásról szóló többször módosított évi C. törvény SZMSZ Szervezeti és Működési Szabályzat 4

7 JELENTÉS a központi költségvetési támogatásban nem részesülő pártok évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény (ÁSZ törvény) 5. - a, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvény (párttörvény) 10. (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jogosult. Az ÁSZ a pártok gazdálkodását az ÁSZ törvény 16. (2) bekezdése és 17. (2) bekezdése alapján törvényességi szempontok szerint rendszeresen ellenőrzi. Az ÁSZ évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgáltuk a rendszeres központi költségvetési támogatásban nem részesült pártok évi gazdálkodása törvényességét. A magyarországi pártok többsége, 91%-a nem jogosult rendszeres központi költségvetési támogatásra, mivel az országgyűlési képviselőválasztás első fordulójában részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerezték meg. A központi költségvetési támogatásban nem részesülő pártok esetében csak rendszeres ellenőrzési kötelezettség áll fenn, mivel a párttörvény csak a rendszeres állami költségvetési támogatásban részesülő pártok (9 párt) esetében ír elő kétéves gyakorisággal ellenőrzést. Ebből következően az ellenőrzés jelentőségét nem az ellenőrzött pártok gazdálkodásának nagyságrendje, hanem a jogállamiságból eredő azon garanciális követelmény indokolja, hogy valamennyi párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzése biztosított legyen. Legutóbb a évi gazdálkodási időszakot ellenőriztük 1. Az ellenőrzés 98 párt gazdálkodási tevékenységére terjedt ki. Jelen ellenőrzés előkészítése során továbbra is megállapítható volt, hogy Magyarországon napjainkban nem megoldott a pártok társadalmi szervezetektől elkülönült nyilvántartása annak ellenére, hogy az előző jelentésben javasoltuk a nyilvántartás ez irányú továbbfejlesztését 2. A rendszeres állami támogatásban nem részesült pártoktól kért adatszolgáltatások összegzése után a következő szervezeteket nem tudtuk az ellenőrzésbe bevonni: 1 Az ÁSZ számú jelentése a Jelentés a központi költségvetési támogatásban nem részesülő pártok évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről. 2 Az OITH-tól kapott információ szerint napirenden van a társadalmi szervezetek nyilvántartásának korszerűsítése. 5

8 18BBEVEZETÉS a kiküldött értesítőlevelet és a tanúsítványt 22 párt sem a székhelyén, sem képviselőjének a megyei bírósági nyilvántartásban szereplő címén nem vette át; 17 párt az értesítést átvette, de a tanúsítványt nem küldte vissza; 19 párt a tanúsítvány alapján gazdálkodó tevékenységet nem igazolt, nullás adatszolgáltatást teljesített; 6 szervezet korábban már megszűnt, vagy nem pártként működik. Az említett esetekben (1. számú függelék) az ÁSZ jelzéssel élt az ügyészség felé. A tanúsítványi adatszolgáltatások felülvizsgálatának eredményeként az alábbiak szerint végeztük a pártok évi gazdálkodásának törvényességének ellenőrzését: 19 párt esetében a helyszíni ellenőrzés lefolytatása volt indokolt. 14 párt minimális nagyságrendű gazdálkodási tevékenységére, és további 1 párt halasztási kérelmére tekintettel az egységes módszertani elveknek megfelelő egyszerűsített ellenőrzést (jegyzőkönyv felvétele) végeztünk. A rendszeres költségvetési támogatásban nem részesült pártok közül az ellenőrzésbe vonható pártokat teljes körben ellenőriztük. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a hatályosan bejegyzett, közötti időszakban működött, központi költségvetési támogatásban nem részesült pártok: eleget tettek-e párttörvény 9. (1) bekezdésben előírt éves beszámolási és beszámoló közzétételi kötelezettségüknek, az éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a számvitelről szóló többször módosított évi C. tv. (számviteli törvény) és az egyéb jogszabályok rendelkezéseit, a belső gazdálkodási és számviteli előírásokat; a működéshez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használtak-e fel, a párttörvényben engedélyezett gazdálkodó tevékenységet folytattak-e; betartották-e a párttörvény 4. (2) (3), illetve 6. (3) bekezdésbe foglalt korlátozásokat. A beszámolás és gazdálkodás szabályszerűségének törvényességi ellenőrzése a beszámolóval lezárt évekre terjedt ki. Az ellenőrzést a pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés módszertani szabályai szerint, a pártellenőrzésre kiadott segédletbe foglalt, egységes követelmények alapján hajtottuk végre. A pártellenőrzéseknél évek óta kifogásoljuk, hogy a párttörvény és a számviteli törvény előírásai nincsenek egymással összhangban, valamint hogy a párttörvény a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében nem tartalmaz megfelelő szankciókat. A hiányosságok megszüntetését is szolgálja a Kormány által T/237. számon, illetve országgyűlési képviselők egyéni indítványaként T/4190. számon benyújtott törvénymódosító javaslat. Előbbit levették a napirendről, utóbbit a jelentés elkészítéséig még nem fogadta el az Országgyűlés. 6

9 19BÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Magyarországon működő, a közötti időszakban rendszeres költségvetési támogatásban nem részesült pártok gazdálkodásukról egyik évben sem adtak teljes körű, hiteles képet. Az ellenőrzött pártok kétharmada minden évben elmulasztotta a párttörvényben meghatározott beszámoló közzétételét. Beszámolók közzétételének alakulása 100% 80% 60% 40% 20% 0% 37% 33% 33% 32% 63% 67% 67% 68% Éves beszámolót hivatalosan közzé tett pártok aránya Éves beszámoló közzétételét elmulasztó pártok aránya A nyilvánosság alacsony szintje mellett az éves gazdálkodásról adott képet torzította, hogy a hivatalosan közzétett beszámolók 80%-a nem minősült megbízhatónak és valósnak (35 megjelentetett éves beszámoló közül 28). A számvevőszéki felülvizsgálattal feltárt lényeges mértékű beszámolási hibák a számviteli törvény előírásainak megsértéséből fakadtak és szabályozási, könyvvezetési, valamint bizonylatolási szabálytalanságokkal egyaránt összefüggtek. A pártok nem szereztek érvényt az éves beszámolók összeállítása során a teljesség, a valódiság, a következetesség elveinek. Az ellenőrzés által megállapított eltérések évenkénti összegét és mértékét a következő táblázat szemlélteti: FELTÁRT HIBA I. Bevételek Összege ezer Ft Mértéke 60,6% 30,7% 77,8% 124,1% II. Kiadások Összege ezer Ft Mértéke 55,7% 10,3% 39,9% 14,3% A pénzügyi beszámoló közzétételének elmulasztásával, illetve a megbízhatatlan közléssel előidézett korábban is jellemző törvényi szabálytalanságokat a hatályos párttörvény nem szankcionálja. 7

10 19BÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A lényeges eltérésben kulcsfontossággal bírt a számviteli szabályozások hiánya, hiányossága. A korábbi ellenőrzési tapasztalatokhoz hasonlóan a vizsgált pártok körében periódusában megoldatlannak bizonyult a párttörvény és a számviteli törvény egymástól eltérően szabályozott beszámolási rendjének összehangolása. A számviteli törvény által kötelezően előírt, a párt képviselőjének felelősségi körébe utalt számviteli szabályozással a pártok 41,2%-a nem, 29,4%-a hiányosan rendelkezett. A vizsgált időszakban hatályos számviteli politikák közül csak minden negyedik felelt meg a számviteli törvény és a párttörvény előírásainak, a pártok gazdálkodási sajátosságainak. Jellemzően nem határozták meg a beszámoló öszszeállításának rendjét, az érvényesítendő számviteli alapelveket, a beszámolósorok tartalmi ismérveit és főkönyvi megfelelését, a megbízhatóság szempontjából fontos lényegesség mértékét, a zárlati feladatokat és követelményeket, esetenként ellentmondásosan nem a párttörvényben meghatározott beszámoló készítését írták elő. A számviteli politikához kapcsolódó értékelési, leltározási szabályzatok valamivel több, mint fele; a pénzkezelési szabályzat mindössze három pártnál minősült elfogadhatónak. Könyvvezetési kötelezettségét is elmulasztotta a számviteli szabályozással nem, vagy hiányosan rendelkező pártok 58%-a, összességében tizennégy pártnál állapítottuk meg az egyszeres, illetve kettős könyvvitel hiányát. A Magyar Közlönyben megjelentetett éves beszámolók közül tizenkettőnek nem volt könyvvezetési megalapozottsága. A pártok az éves beszámolók alapjául 60%- ban egyszeres könyvvitelt vezettek. A kettős könyvelést teljesítő pártok közül mindössze háromnak a számlarendje minősült megfelelőnek. A szabályozási és személyi feltételek hiányában a pártok fontos számviteli alapelveket nem érvényesítettek a könyvvezetés során: a könyvelés nem tartalmazott minden bevételt és kiadást (teljesség elve); ténylegesen fel nem merült pénzforgalmat könyveltek (valódiság elve); különféle kiadásoknál nem teljesült a jogcímenkénti elszámolás azonossága (következetesség elve); szabályozási hiányosság miatt elmaradt a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások értékelése (egyedi értékelés elve). A számviteli törvénysértések sorában a pártok 35%-a nem végezte el a szabályszerű könyvviteli zárlatot-nyitást (folytonosság elve). A főkönyvi könyveléshez kapcsolódó analitikus nyilvántartások körét a pártok kiadott számviteli szabályzatai meghatározták, de a belső előírások betartásáról döntő részt nem gondoskodtak. Négy olyan párt nyilvántartása minősült megfelelőnek, amely a kötelezően előírt szabályozásokkal nem rendelkezett. A pártok egyharmad arányban nem, illetve hiányosan vezették az analitikát, ennek keretében súlyosnak minősült az időszaki pénztárjelentés, valamint a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása vezetésének elmulasztása. A bizonylati elv és fegyelem érvényesüléséhez a pártok több mint 90%-a nem szabályozta bizonylati rendjét. A számviteli törvény rendelkezéseinek sokrétű megszegését állapította meg az ellenőrzés: négy pártnál a bizonylatokat nem őrizték meg, ezáltal meghiúsították a gazdasági események vizsgálatát; kilenc pártnál a pénzügyi tranzakciókat alapbizonylatok, tizenegy pártnál pénztárbizonylatok nélkül bonyolították; a pártok fele nem tartotta be a bizonylatolás alaki és tartalmi követelményeit. 8

11 19BÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A rendszeres költségvetési támogatásban nem részesült, vizsgálatba vont pártok rendelkezésre bocsátott számviteli bizonylatok tanúsága szerint években együttesen ezer Ft bevétellel gazdálkodtak. A pártok gazdálkodásának felülvizsgálata eredményeként az ellenőrzés a párttörvényben meghatározott beszámoló minta jogcímenkénti szerkezetében rögzítette a pártok évenkénti bevételi forrásait, amelynek négy évre összesített adatai megoszlását az alábbi ábra szemlélteti: Bevételek megoszlása 2,0% 1,5% 20,8% 75,7% Tagdíjak Állami támogatás Egyéb hj., adomány Egyéb bevételek Az ellenőrzött pártok tagdíj befizetésének alacsony részaránya abból fakadt, hogy a tagdíjfizetési kötelezettség alapszabályi előírása mellett a pártok közgyűlése jellemzően nem határozta meg a tagdíj mértékét, amelynek hiányában a befizetések elmaradtak. A évi általános országgyűlési képviselő-választáson történt jelöltállításra tekintettel az ellenőrzött pártok közül kilenc, együttesen ezer Ft összegű költségvetési céltámogatásban részesült. A választási törvény által előírt elszámolási kötelezettségnek hat párt nem tett eleget, közülük számviteli nyilvántartása szerint egy párt a 994 ezer Ft összegű költségvetési támogatást nem használta fel, azt bankszámláján tartotta. Az Önkormányzati Minisztérium államtitkára a jelentés-tervezet alapján felszólította az érintett pártok elnökeit az elszámolás teljesítésére, illetve a maradványok visszafizetésére. A pártok jogi és magánszemélyektől jogszerűen ezer Ft hozzájárulásban, adományban részesültek. Az ellenőrzés feltárása alapján nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat hat párt kapott, de annak párttörvény szerinti értékelését elmulasztotta (négyen a helyszíni vizsgálatot követően meghatározták értékét). Az egyéb bevételek kiugróan magas, 75,7%-os részarányára döntő hatással volt egy párt saját tulajdonú székházának eladása, amelyből ezer Ft bevétele származott. 9

12 19BÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A bevételszerző gazdálkodó tevékenység párttörvényben meghatározott korlátozásait hat párt kivételével betartották. Az ellenőrzés a következőkben tárt fel tiltott forrásból, illetve tevékenységből származó, a pártot meg nem illető bevételt: Adatok ezer Ft-ban FELTÁRT, A PÁRTOT MEG NEM ILLETŐ BEVÉTEL MEGNEVEZÉSE ÖSSZEG MCF Roma Összefogás Párt kisebbségi feladatokra nyújtott költségvetési támogatást fogadott el 600 A MI ÖSSZEFOGÁSUNK SZÖVETSÉG PÁRTJA névtelen adományból teljesítette a törzstőke befizetését 500 Magyar Demokrata Unió névtelen adományból teljesítette a törzstőke befizetését Magyarországi Munkáspárt névtelen adományt fogadott el 45 Petőfi Nemzeti Néppárt tulajdonában nem álló, állami ingatlant adott bérbe Szociáldemokrata Párt tulajdonában nem álló, állami ingatlant adott bérbe Ellenőrzés által feltárt tiltott bevétel együttesen: A párttörvény által tiltott bevételeket a hatályos szabályozás a központi költségvetésbe rendeli befizetni. A hatályos rendelkezés szerint e körben nem érvényesíthető a bevételszerzés azonos összegű szankcionálása, mivel nincs mód a rendszeres állami támogatásban részesülő pártokhoz hasonló támogatási zárolásra. A Magyarországi Munkáspárt az ellenőrzés megállapítására a névtelen adománynak megfelelő összeget a központi költségvetésbe önként befizette. A számviteli bizonylatok szerint az ellenőrzött pártok években együttesen ezer Ft kiadást teljesítettek az alábbi jogcímeken: Kiadások összege (ezer Ft) Támogatás szerv. Kft. alapítása Működési Eszközbeszerzési Politikai Egyéb kiadások A pártok ráfordításainak mintegy harmada működési és politikai kiadásokra teljesültek. Az egyéb kiadások 62,6%-os magas részarányát hitel visszafizetés és tartozás kiegyenlítés indokolta, amelyből az ingatlanát hasznosító párt 10

13 19BÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ezer Ft teljesítése volt meghatározó. A párttörvényben engedélyezett egyszemélyes kft-t két párt alapított, amelynek forrásaként névtelenül bevételezett adományokat jelöltek meg. Az adózási, társadalombiztosítási jogszabályok előírásainak a pártok munkáltatóként és kifizetőként egy párt kivételével nem tettek eleget. Az adó- és járulékfizetési kötelezettség elmulasztásából fakadóan a nyilvántartások egy pártnál ezer Ft APEH tartozást mutattak, két párt az adó- és járulékkötelezettség megállapítása nélkül teljesített 3900 ezer Ft megbízási díjat, valamint 5307 ezer Ft költségtérítést, három pártnál nem teljesítették a telefonok magáncélú használatából eredő költségvetési befizetési kötelezettséget. A pártoknál foglalkoztatói és kifizetői minőségben, valamint az alkalmazott és juttatásban részesített magánszemélyek körében egyaránt adóhiány keletkezett, amely az adózás rendje szerint önellenőrzéssel állapítható meg és rendezhető. A pártok belső ellenőrzése a szabályozási és működési hiányosságok miatt nem tárta fel a pártok gazdálkodásának és számvitelének lényeges hibáit, valamint törvényi és belső előírások megsértését és személyes felelősséggel is járó súlyosabb mulasztásait. A belső kontroll hiányából fakadóan az előző számvevőszéki jelentés felhívásait egy párt nem, négy párt részben hajtotta végre. A pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzése során megállapítottuk, hogy az önkéntes jogkövetés nem volt megfelelő. Az ellenőrzött harmincnégy párt között egyetlen olyan sem akadt, amely maradéktalanul betartotta volna a pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok előírásait. Az ellenőrzés személyes felelősséget állapított meg a párttörvény, a számviteli törvény, az adózási törvények többszöri megsértésével összefüggésben nyolc párt elnökét érintően az éves pénzügyi beszámolási, számviteli szabályozási, könyvvezetési és bizonylatolási, adó- és járulékfizetési kötelezettség elmulasztása, a belső kontroll hiánya miatt. A hatályos párttörvényben nincs visszatartó erejű szankciója a törvénysértéseknek. Az éves pénzügyi beszámoló közzétételét rendszeresen elmulasztó pártok az ÁSZ felhívására retorzió nélkül akár több évre visszamenőleg pótolhatják a gazdálkodási beszámoló hivatalos közzétételét. Hasonlóan nincs szankciója a gazdálkodásról adott nem megbízható tájékoztatásnak sem. A rendszeres állami támogatásban nem részesülő pártoknál nincs mód a tiltott bevétellel azonos mértékű költségvetési zárolásra. A számvevőszéki hatáskör kizárólag a párttörvénybe ütköző módon szerzett bevétel központi költségvetésbe való befizetésének felhívására ad jogosultságot. A pártok finanszírozásának átláthatóságát és ellenőrizhetőségét érintően jelen körben végzett vizsgálati tapasztalatok ismételten megerősítették, hogy tovább nem tartható fenn a párttörvény számviteli törvény szabályozásától eltérő ellentmondásosan alkalmazható beszámolási rendje. Az ÁSZ évek óta jelzi kiadott jelentéseiben, hogy a pártok éves beszámolóiban feltárt lényeges hibák egyik eredője a törvények összehangolatlansága, a gazdálkodási beszámoló áttekinthetőségét és valódiságát rontó, pártfüggő szabályozása vagy szabályozatlansága. A hatályos törvényből hiányoznak a gazdálkodásról adott hivatalos közlés megbízhatóságára vonatkozó garanciák is (pl. kötelező könyvvizsgáló megbízása, képesített könyvelő alkalmazása). 11

14 19BÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A pártok gazdálkodásának átláthatósága fokozott érvényesítéséhez halaszthatatlan a párttörvény módosításának politikai konszenzussal való elfogadása. A helyszíni ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak Ismételten terjessze elő a pártfinanszírozás átláthatóságának, a pártok elszámoltathatóságának fokozott érvényesítése érdekében a párttörvény módosítását figyelemmel: 1. a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő már évek óta fennálló ellentmondások feloldására, amelyek a párttörvény és a számviteli törvény között továbbra is fennállnak; 2. a rendszeres állami támogatásban részesülő és a nem részesülő pártok között jelenleg meglévő, a tiltott bevételszerzésre vonatkozó szankcionálási különbség megszüntetésére; 3. az éves beszámolók közzétételét elmulasztó, vagy a gazdálkodásról nem megbízható adatokat közlő pártok visszatartó erejű szankcionálására; 4. a pénzügyi beszámoló megbízhatósága érdekében előírandó garanciális követelményekre, különös tekintettel a kötelező könyvvizsgáló megbízására, képesített könyvelő alkalmazására. a pénzügyminiszternek 1. Kísérje figyelemmel a részletes megállapítások 3.2. pontjában érintett pártok befizetési kötelezettségének teljesítését. 2. A kötelezettség nem teljesítése esetén a párttörvény 4. (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően intézkedjen a tartozás adók módjára történő behajtására. az önkormányzati miniszternek Intézkedjen olyan eljárási rend kialakítására, amellyel biztosítható az országgyűlési képviselő-választásra folyósított jelöltarányos támogatás szabályszerű elszámolása, visszafizettetése. A helyszíni ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítása mellett az Állami Számvevőszék felhívja a pártok elnökeit: Tegyenek intézkedéseket a párttörvény 10. (4) bekezdése alapján a törvényes állapot helyreállítására, a 2. számú függelékben részletezettek szerint. 12

15 20BII. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A PÁRTOK ÉVI BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE 1.1. A beszámolási kötelezettség teljesítésének értékelése, jellemző mutatói A rendszeres költségvetési támogatásban nem részesült pártok közül az ellenőrzésbe vonható pártokat teljes körben ellenőriztük, tizenkilencet helyszínen, tizenötöt egyszerűsített módon vizsgáltuk (1. számú melléklet). A költségvetési támogatásban nem részesült pártok kétharmada a párttörvény 9. (1) bekezdésben előírt beszámolási kötelezettségét minden évben megszegte (2. számú melléklet). A párttörvény 9. (1) bekezdése előírja, hogy: A pártok kötelesek minden év április 30-áig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben, valamint saját honlappal rendelkező pártok a honlapjukon is e törvény 1. számú mellékletében meghatározott minta szerint közzétenni. A párttörvény 9. (1) bekezdésében előírt kötelezettség elmulasztásához a hatályos törvény nem rendel szankciót. A pártok évi beszámolási kötelezettségének teljesítése gazdasági évenként az alábbiak szerint alakult: Megnevezés Gazdasági évek Beszámolásra kötelezett pártok száma Közzétételt teljesítő pártok száma ebből: közzétételi határidőt betartó pártok száma A os évekről, határidőben egyetlen beszámolót sem tettek közzé és a évről is csupán egyet. A évi beszámolók közül nyolc megjelent határidőben, így az előző évekhez képest feltűnő javulás mutatkozott. A helyszíni, illetve az egyszerűsített vizsgálatot követően nyolc párt az elmulasztott beszámolási kötelezettségét pótolta: Élőlánc Magyarországért, Független Kisgazda Nemzeti Egység Párt, Magyarok Egymásért Szövetsége, Árpád Népe Magyar Nemzeti Párt, Internetes Demokrácia Pártja, Magyar Függetlenségi Párt, Magyar Nemzeti Párt, Magyar Szegényeket Pártoló Párt. 13

16 20BII. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.2. A közzétett évi beszámolók megbízhatósága, lényeges hibái A Magyar Közlönyben közzétett beszámolók pénzügyi adatainak felülvizsgálata alapján az ellenőrzés a beszámolókat minősítette, amelynek eredményét az alábbi összeállítás szemlélteti: Beszámoló minősítése Gazdasági évek Megbízhatónak minősült Nem megbízható, nem valós Ebből: könyvvezetés hiánya miatt: lényeges eltérés miatt Közzétett beszámolók együttesen Összességében 35 megjelentetett éves beszámoló közül 28 (80%) nem minősült megbízhatónak és valósnak. A beszámolók közül nem volt ellenőrizhető a Magyar Vidék és Polgári Párt évi, a Magyarországi Munkáspárt évi, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt évi, az Összmagyar Szövetség Pártja évi és a Szociáldemokrata Párt évi beszámolójának valódisága, mivel könyvvezetéssel nem támasztották alá (3. számú melléklet). A vizsgálat a könyvvezetéssel alátámasztottan nyilvánosságra hozott éves beszámolók közül az alábbiakban nem minősítette megbízhatónak azon pártok beszámolóját, amelyeknél a feltárt hiba mértéke meghaladta a pártellenőrzéseknél egységesen elfogadott 2%-os lényegességi mértéket. 3 A Független Kisgazda Nemzeti Egység Párt a évi beszámolója szerint nem gazdálkodott, ezzel szemben könyvvitele szerint 10 ezer Ft magánszemélytől származó adományban részesült és egyezer Ft bankköltsége merült fel. A Humanista Párt időszakában gazdálkodó tevékenységet nem folytatott (nullás beszámolókat tett közzé), a évi kiadásait 5%-os eltéréssel jelentette meg, az egyéb kiadások között nem tüntetett fel 14 ezer Ft bankköltséget. A Kisgazda Polgári Szövetségpártnál hasonlóan a évi beszámoló kiadási oldala tartalmazott 56%-ban hibát, amely abból eredt, hogy a működési kiadások között politikai kiadást számolt el. A Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja évi lekönyvelt bevételei 152, illetve 101%-kal tértek el a közzétett összegtől: 2007-ben 432 ezer Ft összegű magánszemélyektől és 503 ezer Ft összegű jogi személyektől származó adományt a beszámolóban nem tüntetett fel, ugyanakkor az egyéb bevételek között 955 ezer Ft összegben bizonylattal és könyveléssel alá nem támasztott bevételt szerepeltetett. A évi beszámolóból pedig 3 Módszertan a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséhez. 14

17 20BII. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK kimaradt 384 ezer Ft összegű magánszemélyektől és 592 ezer Ft összegű jogi személyektől származó nem pénzbeli adomány értéke; a évi kiadásait megbízható adatokkal közölte, de a évi beszámolóban ténylegesen fel nem merült 1162 ezer Ft összegű működési kiadást szerepeltetett. A Magyar Vidék és Polgári Párt a közötti gazdálkodásáról megbízható adatokkal tájékoztatott, időszakában bevétele nem volt. A Magyarok Egymásért Szövetsége határidő után tette közzé évi beszámolóját, melyben ezer Ft összegű, egy jogi személytől származó adományt nevesítve a magánszemélytől származó adományok soron szerepeltetett. A kiadási oldalon 8160 ezer Ft összegű eszközbeszerzése alapbizonylat hiányában nem volt ellenőrizhető. A Magyarországi Zöld Párt évi beszámolói lényeges mértékű hibák miatt egyik évben sem minősültek megbízhatónak. A beszámolóból mindegyik évben kimaradt az ingyenes, vagy kedvezményes díjtételű ingatlanhasználat formájában, valamint egyéb formában kapott adományok értéke: 2005-ben 1139 ezer Ft, 2006-ban 479 ezer Ft, 2007-ben 414 ezer Ft, 2008-ban 1768 ezer Ft értékben; a évi egyéb kiadásai között 1945 ezer Ft összegben hibásan működési, eszközbeszerzési és politikai kiadásokat számolt el. Hasonlóan 2006-ban 32 ezer Ft működési kiadást, ban 393 ezer Ft, illetve 187 ezer Ft működési és politikai kiadást számolt el az egyéb kiadások között. A Petőfi Nemzeti Néppárt időszakában teljesítette beszámolási és közzétételi kötelezettségét, de a beszámolók lényeges mértékű hibák miatt, egyik évben sem mutattak megbízható és valós képet ban összességében 31 ezer Ft egyéb bevételt mutattak ki tagdíjként. A beszámolóból mindegyik évben kimaradt az ingyenes, vagy kedvezményes díjtételű ingatlanhasználat formájában kapott adományok értéke 2005-ben 2155 ezer Ft, 2006-ban 3320 ezer Ft, 2007-ben 4020 ezer Ft értékben; a kiadásokat egyik évben sem a valóságnak megfelelően hozták nyilvánosságra. A támogatás egyéb szervezetnek beszámolósoron működési kiadást vettek figyelembe 2005-ben 535 ezer Ft, 2006-ban 370 ezer Ft, 2007-ben 216 ezer Ft összegben ben 47 ezer Ft, 2006-ban 66 ezer Ft összegben nem a párt kiadásának minősülő kiadást számoltak el ban együttesen 118 ezer Ft politikai és működési kiadást egyéb kiadásként számoltak el. A Szociáldemokrata Párt évi bevételi és kiadási adatai egyaránt lényeges eltérést mutattak; 2008-ban, a beszámolóban szereplő összes kiadás nem tükrözött valós képet. A bevételi oldalon a tagdíjak soron ban az országgyűlési képviselő-választásra kapott 76 ezer Ft költségvetési céltámogatást tagdíjként jelölték, 2007-ben a belső pénzforgalommal összefüggő, 100 ezer Ft halmozódást tartalmazott. A kiadásokból mindhárom évben hiányzott 320 ezer Ft értékkel becsült adó- és járulékköltség, 2007-ben 180 ezer Ft eszközbeszerzési kiadást működési kiadásként szerepeltettek. A Tiszta Energiával Magyarországért Párt évi beszámolója a belső szabályozásnak megfelelően mutatta a párt bevételeit és kiadásait. A kiadási többlet forrása kölcsön és szállítói tartozás volt. 15

18 20BII. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 2. A PÁRTOKNAK A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA ÉS AZ AZT ALÁ- TÁMASZTÓ KÖNYVVEZETÉSRE VONATKOZÓ BELSŐ SZABÁLYOZÁSA, GYAKORLATA 2.1. A belső számviteli szabályozás rendszere Az éves beszámolással összefüggésben feltárt törvényi mulasztások és lényeges hibák a számviteli szabályozottság elégtelenségével párosultak. Az ellenőrzött pártok 29,4%-a rendelkezett a számviteli törvény 14. (3) (5), valamint a 161. (1) (3) bekezdéseiben előírt számviteli szabályozással: számviteli politikával és hozzárendelt pénzkezelési, értékelési és leltározási szabályzatokkal, számlarenddel. A szabályozást a pártok 41,2%-a egyáltalán nem készítette el, 29,4%-a hiányosan adta ki. Kettő párt a szabályzatait a vizsgálattal érintett időszakon túl helyezte hatályba, illetve a teljes vizsgált időszakra nem rendelkezett szabályzatokkal. A vizsgált, rendszeres költségvetési támogatásban nem részesült pártok számviteli szabályozottsága megfelelősége szintjét szabályzatonként az alábbiakban ábrázoljuk: % Számviteli politika Számlarend Leltározási Értékelési Pénzkezelési Megfelelő Hibás Nincs Összességében huszonnégy párt megsértette a számviteli törvény 14. (9) bekezdésében 4 előírt kötelezettségét. A számviteli törvény 14. (9) bekezdése szerint: Az újonnan alakuló gazdálkodó a (3)-(4) bekezdés szerinti számviteli politikát, az (5) bekezdés szerint elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni január 1-jétől hatályos rendelkezés 14. (11) bekezdésre módosult. 16

19 20BII. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A számviteli politika felülvizsgálata eredményeként az ellenőrzés tizennégy párt közül tizenegynél állapított meg egy vagy több hiányosságot: hét-hét esetben nem tartalmazta a szabályzat a párttörvény 9. (1) bekezdésében meghatározott beszámoló közzétételére vonatkozó előírását, a számviteli törvény 3. (3) bekezdés 5. pontjában meghatározott megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba nagyságának rögzítését, az egyéb bevételek tartalmát, a működési és politikai tevékenység és az egyéb kiadások körét, ismérveit. Nem szabályozta gazdálkodási sajátosságainak megfelelően a számviteli törvény ban megfogalmazott alapelveket három, a beszámoló összeállításának rendjét öt, valamint a számviteli törvény 164. (1) bekezdésében előírt zárlati feladatokat egy párt (5. számú melléklet). Az ellenőrzött pártok közül tizenegynek kellett rendelkeznie a számviteli törvény ban előírt számlarenddel, azonban ezt csak nyolc párt készítette el (4. számú melléklet). A számviteli törvény 161. (2) bekezdés d) pontjában előírt bizonylati rendet csak három párt készített, azok tartalma megfelelt a jogszabályi követelményeknek és a párt gazdálkodási sajátosságainak. Az ellenőrzés a kiadott számlarendekben a számlakapcsolatok előírásának; az analitikák meghatározásának, az egyeztetési előírásoknak, a zárlati feladatok meghatározásának, a bizonylati rendnek; az egyéb hozzájárulások, adományok számlák tartalmi előírásának, az alkalmazott főkönyvi számlák teljes körű kijelölésének hiányát állapította meg (5. számú melléklet). A számviteli politikához kapcsolódó pénzkezelési, értékelési és leltározási szabályzatok felülvizsgálata eredményeként az ellenőrzés megállapította, hogy mindegyik párt szabályozásában mutatkoztak kisebb-nagyobb hiányosságok (6. számú melléklet). Pénzkezelési szabályzattal tizennyolc párt rendelkezett, melyekből tizenkettő esetben hiányzott a 10/2007. (X. 1.) MNB rendeletből adódó kerekítési szabályok érvényesítése. Nyolc párt szabályzata nem tartalmazta teljes körűen a január 1-jétől hatályban lévő számviteli törvény 14. (8) bekezdésében szabályozottakat: a készpénz és bankszámla közötti forgalomra, a pénztárellenőrzés gyakoriságára, a pénzszállítás feltételeire, a napi maximális záró pénzkészletre vonatkozó előírásokat. Az eszközök és források értékelési szabályzatát tíz párt készítette el, amelyeknél két jelentős hibát állapított meg az ellenőrzés. Hét párt nem szabályozta a párttörvény 4. (5) bekezdésében előírt, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelését, illetve négy párt az állományból történő kivezetést. A leltárkészítési és leltározási szabályzattal tizenhat párt rendelkezett. A pártok közül öt nem rögzítette a leltár-előkészítés feladatait, a leltári egyeztetést és leltárellenőrzést. Négy esetben a leltárbizonylatok megőrzésének szabályai és két esetben a leltári körzetek kijelölése hiányzott A könyvvezetés gyakorlata, összhangja a törvényi és a belső előírásokkal A vizsgált harmincnégy párt közül könyvvezetési kötelezettségének húsz párt tett eleget: kettős könyveléssel nyolc, egyszeres könyveléssel tizenkettő. Az egyszeres könyvvitelt vezető pártok könyvelését két esetben külső vállalkozó, tíz 17

20 20BII. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK esetben a párt egyik tagja társadalmi munkában végezte. A kettős könyvvitelt alkalmazó pártok közül négy párt könyvelését vezette külső vállalkozó. Könyvvezetési kötelezettségének tizennégy párt nem tett eleget, ebből négy párt a gazdasági események hiánya miatt (4. számú melléklet). A kettős, illetve egyszeres könyvelés elmulasztásával tíz párt megsértette a számviteli törvény 159., illetve 162. (1) bekezdésében foglaltakat. A számviteli törvény 159. szerint: A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. A számviteli törvény 162. (1) bekezdése szerint: Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. A Kisgazda Polgári Szövetségpárt, a Magyarok Egymásért Szövetsége, Árpád Népe Magyar Nemzeti Párt, a Fogyatékosok Pártja, az Internetes Demokrácia Pártja, a Magyar Vállalkozó Egységpárt, a Magyarországi Szolidaritás Párt és a Nép Oldali Párt könyvelése megfelelt a számviteli törvényben előírt követelményeknek. A többi párt könyvvezetésében nem érvényesültek a számviteli törvényben meghatározott alábbi számviteli alapelvek: a 15. (2) bekezdésében előírt teljesség elve, mert a könyvelés nem tartalmazta az egyes pártok összes bevételét és kiadását (hét párt); a 15. (3) bekezdésében előírt valódiság elve, mert a valóságban nem található bevételt, vagy kiadást könyveltek, illetve nem a valós jogcímen könyvelték a kiadásokat (hat párt); a 15. (5) bekezdésében előírt következetesség elve, mert működési és politikai kiadásokat esetenként egyéb kiadásként könyveltek (három párt); a 15. (6) bekezdésében előírt folytonosság elve, mert a könyvelés nyitó adatai nem egyeztek meg az előző évi könyvelés záró adataival, illetve egyes esetekben a könyvelés folytonossága nem állt fenn (négy párt); a 16. (1) bekezdésében előírt egyedi értékelés elve, mert elmulasztották a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások értékének a párttörvény 4. (5) bekezdésében előírt értékelését és könyvviteli nyilvántartását, az értékcsökkenés elszámolását (hat párt). A számviteli alapelveken túlmenően hét párt nem tartotta be teljes körűen a számviteli törvény 164. könyvviteli zárlatra vonatkozó előírásait. A könyvvezetési szabálytalanságok a pártok éves beszámolójában lényeges hibákhoz vezettek (könyvvezetési hibákat pártonként a 7. számú melléklet tartalmazza). 18

21 20BII. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 2.3. Analitikus nyilvántartások vezetése A főkönyvi könyveléshez kapcsolódó analitikus nyilvántartások körét a pártok részben a számviteli politikában, részben a számlarendben, részben pedig a pénzkezelési szabályzatban határozták meg. Az analitikus nyilvántartásokat a számviteli törvény általános előírásainak megfelelően vezette tíz párt, ezen belül több olyan párt nyilvántartása volt szabályszerű, amely számviteli szabályozásokkal nem rendelkezett (4. számú melléklet). Tíz pártnál az analitikák vezetése szabálytalannak minősült: a tárgyi eszközök, a szigorú számadású bizonylatok, a pénztárjelentések, a vevők és szállítók, az elszámolási előlegek nyilvántartásának hiánya miatt. A pénztári nyilvántartás vezetése során nem tartották be a számviteli törvény 165. (3) bekezdésében előírt határidőt. Tizennégy párt elmulasztotta az analitika vezetését, ezen belül négy párt a gazdasági események hiánya miatt nem rendelkezett analitikával (7. számú melléklet) A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése A bizonylati elv és fegyelem csak hat pártnál érvényesült, négy párt a bizonylatokat nem őrizte meg, ezzel megsértette a számviteli törvény 169. (2) bekezdésének előírását (4. számú melléklet). A számviteli törvény 169. (2) bekezdése szerint: A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. Az ellenőrzés húsz pártnál a számviteli törvény 165. és aiba ütköző hibákat tárt fel (négy párt a gazdasági események hiányáról nyilatkozott): a gazdasági események megtörténtét igazoló alapbizonylatok részben, vagy egészében hiányoztak kilenc pártnál, nem tartották be a számviteli törvény 165. (1) bekezdésének előírását; a készpénzes gazdasági eseményekről, vagy azok egy részéről elmulasztottak pénztárbizonylatot kiállítani tizenegy pártnál, nem érvényesült a számviteli törvény 165. (2) bekezdésének előírása; a könyvviteli nyilvántartást közvetlenül alátámasztó bizonylatokról tizenhárom pártnál hiányzott az utalványozó aláírása, öt párt esetében a készpénzkezelési bizonylatok egy részéről hiányzott a felvevő, illetve a befizető aláírása, megszegték a számviteli törvény 167. (1) bekezdés c) pontja előírását; a könyvelés alapjául szolgáló bizonylatokról, vagy azok egy részéről hét pártnál hiányzott a könyvelés módjára, az alkalmazott könyvviteli számlára történő hivatkozás, nem tartották be a számviteli törvény 167. (1) bekezdés h) pontjának előírását; a könyvviteli bizonylatokról teljes körűen hiányzott a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja és igazolása tizenhárom pártnál, így nem érvényesült a számviteli törvény 167. (1) bekezdés i) pontjának előírása (8. számú melléklet). 19

22 20BII. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 3. A PÁRTOK BEVÉTELSZERZŐ, GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉGE 3.1. A pártok évi felülvizsgált gazdálkodásának bevételei Az ellenőrzött, rendszeres költségvetési támogatásban nem részesült pártok a években együttesen ezer Ft bevétellel gazdálkodtak (9. számú melléklet). A pártok gazdálkodásának felülvizsgálata eredményeként az ellenőrzés a párttörvényben meghatározott beszámoló-minta jogcímenkénti szerkezetében állapította meg a pártok évenkénti bevételi teljesítését, amelynek megoszlását az alábbi diagrammal ábrázoljuk: A pártok ellenőrzött gazdálkodásának összesített évi bevételei jogcímenkénti megoszlása 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 54,4% 43,1% 44,1% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 91,7% 44,1% 39,7% 51,4% 9,8% 7,3% Tagdíjak Állami támogatás Egyéb hj., adomány Egyéb Tagdíjak: A gazdálkodás négyéves periódusában az ellenőrzött, költségvetési támogatásban nem részesült pártok bevételének 2%-a származott tagdíjbefizetésből (összege: ezer Ft). E bevételek alacsony hányada abból fakadt, hogy a pártok többsége alapszabályában előírta a tagdíjfizetési kötelezettséget, de mértékének a pártok közgyűlése által történő meghatározása hiányában a párttagok befizetései elmaradtak. Állami támogatás: A évi általános országgyűlési képviselő-választáson történt jelöltállításra tekintettel az ellenőrzött pártok közül kilenc, együttesen ezer Ft összegű költségvetési céltámogatásban részesült: Élőlánc Magyarországért Párt 153 ezer Ft, Független Kisgazda Nemzeti Egység Párt 994 ezer Ft, Magyar Demokratikus Unió (Létminimum Alatt Élők és Esélyteremtők Pártja néven részesült a támogatásban) 38 ezer Ft, Magyar Vidék és Polgári Párt 4854 ezer Ft, Magyarok Egymásért Szövetsége 268 ezer Ft, Magyarországi Munkáspárt ezer Ft, MCF Roma Összefogás Párt 4549 ezer Ft, Szoci- 20

23 20BII. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK áldemokrata Párt 76 ezer Ft, Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 650 ezer Ft. A választási törvény 91. (4) bekezdésében előírt elszámolási kötelezettségének csak az Élőlánc Magyarországért Párt és a Magyarországi Munkáspárt tett eleget. A Független Kisgazda Nemzeti Egység Párt számviteli nyilvántartása szerint a céltámogatást nem használta fel (bankszámláján maradt). Ezen túlmenően az MCF Roma Összefogás Párt szintén 2006-ban a pártok részére tiltott, 600 ezer Ft pályázati támogatást fogadott el. Egyéb hozzájárulások, adományok: A pártok jogi és magánszemélyektől ezer Ft (20,8%) hozzájárulásban, adományban részesültek, amelyből 3545 ezer Ft névtelen volt. Az ellenőrzés feltárása alapján nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat kapott hat párt, de elmulasztotta azokat a párttörvény 4. (5) bekezdése értelmében értékelni. Ebből a Jobbik Magyarországért Mozgalom Párt, a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja, a Magyarországi Munkáspárt 2006, valamint a Magyarországi Zöld Párt az értékelést a helyszíni vizsgálat során pótolta. A pártok által elfogadott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások az alábbi forrásokból származtak: önkormányzattól, jogi és természetes személyektől bérelt helyiség kedvezményes díja és a piaci bérleti díj különbözetéből évente a következő hozzájárulásokat kapták a pártok: 2005-ben 909 ezer Ft, 2006-ban 3117 ezer Ft, ben 2733 ezer Ft, 2008-ban 3004 ezer Ft; számviteli szolgáltatás formájában nyújtott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el a Magyar Demokratikus Unió években 1800 ezer Ft; a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja évben 486 ezer Ft, 2008-ban 432 ezer Ft; az MCF Roma Összefogás Párt nem értékelte; tagok által nyújtott irodai felszerelések formájában részesült a Magyarországi Munkáspárt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban, években 105 ezer, 102 ezer és 110 ezer Ft összegben. Egyéb bevételek: A pártok számviteli bizonylatai felülvizsgálatával az ellenőrzés ezer Ft teljesítést állapított meg, amely a források 75,7%-át jelentette. Az évenkénti adatok alapján a évi kiugró, ezer Ft bevételből a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt saját székház eladásából ezer Ft származott. E jogcímen az ellenőrzés ezer Ft tiltott gazdálkodó tevékenységből származó bevételt tárt fel (részletes leírás a következő pontban) Tiltott bevételszerző, gazdálkodó tevékenység A pártok bevételszerző gazdálkodó tevékenysége hat párt kivételével igazodott a párttörvény 4. (2)-(3), valamint 6. (1) és (3)-(4) bekezdésében meghatározott korlátozásokhoz. Az ellenőrzés a bevételi sorokhoz kapcsolódóan a következőkben tárt fel tiltott forrásból, illetve tevékenységből származó, a pártokat meg nem illető bevételt: állami támogatásból költségvetési támogatás elfogadása 600 ezer Ft; egyéb hozzájárulásból névtelen adománynak minősült 3545 ezer Ft; egyéb bevételekből nem a párt tulajdonát képező ingatlan hasznosítása ezer Ft. A tiltott bevétel a vizsgált négy évben összesen: ezer Ft volt. 21

24 20BII. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A párttörvény 4. (2) bekezdése szerinti a meg nem engedett forrásból származó vagyoni hozzájárulást fogadott el az MCF Roma Összefogás Párt március 3-án 600 ezer Ft összegben. A 12/2006. (II. 16.) OGY határozat alapján a párt jogelődje, a Magyar Cigány Szervezetek Fóruma társadalmi szervezet részére ítélték oda a támogatást, azzal a feltétellel, hogy E költségvetési támogatás a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei működési költségeinek fedezetére szolgál. Egyrészt a társadalmi szervezet ekkor már pártként működött és rendeltetésétől eltérően pártcélokra használták fel a költségvetési forrást, ezért a céltámogatást vissza kellett volna utalni. A párt a támogatást a párttörvény 4. (2) bekezdése alapján nem fogadhatta volna el. A párttörvény 4. (2) bekezdése szerint: A párt költségvetési szervtől, továbbá állami vállalattól, állami részvétellel működő gazdasági társaságtól, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párttörvény 4. (3) bekezdése által meg nem engedett, névtelen adományt három párt fogadott el: A MI ÖSSZEFOGÁSUNK SZÖVETSÉG PÁRTJA 2008-ban 500 ezer Ft törzstőkével a párttörvény 6. (3) bekezdése alapján engedélyezett egyszemélyes kft-t alapított, de az alapításkor befizetett összeg befizetőjének személyét az ellenőrzés során bemutatott bizonylatok nem igazolták. A Magyar Demokratikus Unió 2007-ben 3000 ezer Ft törzstőkével a párttörvény 6. (3) bekezdésében engedélyezett egyszemélyes kft-t alapított, de az alapításkor befizetett összeg befizetőjének személyét az ellenőrzés során bemutatott bizonylatok nem igazolták. A Magyarországi Munkáspárt ezer Ft értékben fogadott el olyan adományt, melynek befizetője a bizonylatról nem volt megállapítható. A párttörvény 4. (2) (3) bekezdésének megsértése miatt a 4. (4) bekezdés szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni. A párttörvény 4. (4) bekezdése szerint: Az a párt, amely a (2)-(3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét - az Állami Számvevőszék felhívására - tizenöt napon belül az állami költségvetésnek befizetni. A Magyarországi Munkáspárt a számvevői jelentés átvételét követően a névtelen adománynak megfelelő összeget a központi költségvetésbe önként befizette. Két ellenőrzött párt a vizsgált időszakban a párttörvény 6. (1) bekezdés b) pontjában meg nem engedett gazdálkodó tevékenységet folytatott. A Petőfi Nemzeti Néppárt és a Szociáldemokrata Párt a Magyar Állam tulajdonában álló, a Budapest, VIII. Baross u. 61. szám alatti helyiségek egy részét térítés ellenében hasznosította. A pártok olyan helyiségeket használtak és adtak bérbe, melyek használatának jogszerűségét igazoló a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 2. (5) bekezdésében előírtak szerint a vizsgált időszakra vonatkozó szerződéseket az el- 22