AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2088/2007. (IX.19.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2088/2007. (IX.19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ában biztosított jogkörében a Magyar Televízió Zrt. (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató m1 csatornáján két alkalommal április 17-én kor és kor és m2 csatornáján három alkalommal április 6-án kor, április 22-én kor és 26-án kor megsértette az Rttv. 15. (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv (1) e) pontja és a a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót alkalmanként Ft, összesen Ft azaz háromszázötvenezer forint bírság megfizetésére. A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató m1 csatornáján április 10-én egy alkalommal megsértette az Rttv. 24. (1) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató m1 csatornáján április 14-én megsértette az Rttv ában foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv (1) e) pontja és a a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót Ft, azaz kilencszázezer forint bírság megfizetésére. A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás

2 A Testület az Rttv. 41. (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató április műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: m1 Az Rttv. 15. (2) bekezdésének a sérelme A műsorszolgáltató által április 17-én kor és kor közzétett társadalmi célú hirdetésben a Fehérkereszt Állatvédő Liga kérte az adó 1%-át. A szpotból valószínűsíthető, hogy kinek a megbízásából készült, ellenben nem hangzott el a szabályos és egyértelmű megfogalmazás (Készült a megbízásából). A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében július 12-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a Nap-kelte producere az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A munkatársai ellenőrizték az adott társadalmi hirdetést, melynek során kiderült, hogy a korábban már több alkalommal sugárzott társadalmi célú hirdetést a vágó elkeverte, és így a precíz, igényeknek megfelelő anyag helyett véletlenül azt tette fel a szalagra, amelyiket korában a kereskedelmi igazgatóság korrigált. A tévedésért elnézést kért a producer. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: A szpotból valószínűsíthető, hogy kinek a megbízásából készült, ellenben nem hangzott el a szabályos és egyértelmű megfogalmazás (Készült a megbízásából). A Testület álláspontja szerint az Rttv. 15. (2) bekezdése a közlemény szövegéből való következtetésnél pontosabb forrásmegjelölést ír elő. Az Rttv. 15. (2) bekezdésében olvasható "forrás" szó a közzététel megrendelőjére utal, vagyis azt kell megnevezni, aki a sugárzott közlemény közzétételét kérte. A jogalkotó szigorú szabályt írt elő e körben, hiszen nem csupán feltüntetést vagy rövid utalást, megemlítést követel meg, hanem úgy fogalmaz, hogy a forrást egyértelműen meg kell nevezni, azaz a hallgatónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ha felkeltette az érdeklődését a közlemény, akkor pontosan azonosíthassa a közzétevőt. A közzétevő ugyanis nem mindig egyezik meg a közérdekű közleményben vagy jótékonysági felhívásban megemlített szervezettel. A fenti közleményben nem hangzott el egyértelmű forrásmegjelölés, csupán a szöveg értelmezés alapján valószínűsíthető, hogy a közzétételt ki rendelte meg. Az Rttv. 15. (2) bekezdése szerint Közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. Jelen esetben a műsorszolgáltató, nem jelölte meg a közérdekű közlemény forrását, így sérült az Rttv. előbbiekben idézett bekezdése. 2

3 Az Rttv. 24. (1) bekezdésének a sérelme A műsorszolgáltató az alábbi időpontban az Rttv. 24. (1) bekezdésében a bármiként számított egy műsorórára előírt, 6 percnél hosszabb időtartamban sugárzott reklámot: A bemutatás napja (év, hó, nap) Időpontban kezdődő órában (óra:perc:mp) A jelölt órában bemutatott reklámok időtartama (perc:mp) április :00:55 0:06:20 0:00:20 Reklámidő-túllépés összesen: 20 másodperc Reklámidő-túllépés mértéke (perc:mp) A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében július 12-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: Az m1 csatornán április 10-én 20:00:55-kor kezdődő órában sajnálatos módon műsor lebonyolítási hiba történt, az eredetileg 21:03-ra tervezett blokk korábban került sugárzásra, így 20 másodperces hiba keletkezett, amelyet a műsorszolgáltató kénytelen volt reklámidővel kitölteni. Az előre tervezett reklámidő, illetve a reklám blokkok elhelyezése nem valósított volna meg túllépést. Az összességében leadott reklámok mennyisége végeredményben nem lett több, csak korábban kerültek adásba a későbbre tervezett reklámok, így a műsorszolgáltatónak abból plusz bevétele nem keletkezett. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: Az Rttv. 24. (1) bekezdésében foglaltak értelmében: A közszolgálati műsorszolgáltatónál és a közműsor-szolgáltatónál a reklám időtartama egyetlen - bármiként számított - műsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi műsoridő átlagában számított óránként a reklám időtartama nem haladhatja meg az öt percet. A műsorszolgáltató április 10-én 20:00:55-kor kezdődő reklámblokk során 20 másodperccel hosszabb időtartamban közvetített reklámot a törvényben előírtnál, így megsértette az Rttv. 24. (1) bekezdését. Az Rttv ának a sérelme A műsorszolgáltató április 14-én kor sugározta a VÁLASZD A MOZGÁST! c. műsorszámot, amelyben néhány perc erejéig - capoeira (brazil táncos küzdősport) oktatás volt látható, majd a szegmens végén a műsorszám támogatói alábbiak szerint jelentek meg: Sunbird Way Kft., a Maquard Média Magyarország Kft. 3

4 A műsorszám következő szegmensében - a közötti időintervallumban - a capoeira-csoport profi bemutatóját sugározta a műsorszolgáltató, ami után ugyancsak megjelent a támogatói szpot az alábbiak szerint:,,válaszd a Mozgást! sportközvetítés támogatója a Sunbird Way Kft., a Geomédia Zrt., a Celsus Kft. és a Police Press Kft. 4

5 A műsorszám következő szegmensében, kor a hét sportjáról, a capoeiráról beszélt Ránky Márta Ph.D. hallgató, Józsa Imre színész és Zákonyi Bence segédedző, végül a óra közötti időintervallumban capoeira oktatás került bemutatásra. Ennek az egységnek a végén is megjelentek a támogatók az alábbiak szerint: Sunbird Way Kft., Maquard Média Magyarország Kft. A műsorszám záró részében, a óra közötti időintervallumban ismét a capoeira-csoport bemutatója volt látható. Ennek a szegmensnek a végén is megjelentek a támogatók az alábbiak szerint: Sunbird Way Kft. a Geomédia Zrt., Celsus Kft., Police Press Kft. 5

6 A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében július 12-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A szóban forgó műsor egy olyan eseményt közvetít, amely a West-End Üzletközpont tetején található, nagyközönség számára nyitva álló, színpaddal ellátott szabad területen minden héten megrendezésre kerül. A rendezvény keretében minden héten más sportágat mutatnak be úgy, hogy a különböző kevésbé ismert sportágakról szakértők beszélgetnek, ezt követően pedig a sportág legutóbbi versenyre készült versenyszáma a színpadon bemutatásra kerül a helyszínen megjelent nézők számára. Így a műsorszolgáltató álláspontja szerint a szóban forgó műsorszámban a capoeira csoport versenyszámainak bemutatása során sportközvetítés valósul meg. A számú EBH szerint a kulturális eseményeket nem lehet szűkítően értelmezni. 6

7 Az ORTT 147/1999 (VI.14.) számú határozata a sportesemények közvetítésének támogathatóságával kapcsolatos 489/1998. (XII.3.) számú határozatának hatályát kiterjeszti minden sportágra. Az Rttv a b) pontja értelmében közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor szolgáltatásban a művészeti és kulturális eseményeket bemutató illetve közvetítő műsorszámok támogathatóak. Ha egy összetett műsorszámon belül támogatható kategóriába beillő tartalmú műsorszám jelenik meg, az a műsorszám önmagában támogatható. Az esetleges támogatót csak a támogatható műsorszám előtt és után lehet feltüntetni. Az elmondottak alapján az m1 csatornán április 14-én sugárzott Válaszd a mozgást című műsorban a támogatók megjelenítése, a műsorszolgáltató álláspontja szerint nem ütközött az Rttv. 25. b) pontjába. A műsorszolgáltató az ugyanezen műsorszám májusi adásai kapcsán adott nyilatkozatában azt is kifejtette, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sport Szövetség, a Magyar Szabadidősport Szövetség, a BOM és a Sportegyesületek Országos Szövetségének kifejezett kérésére tűzte adásba a Válaszd a mozgást! című műsorszámot. A műsorszámban látható közvetítések egy olyan rendezvényről adtak közvetítést, amely egyre több és több nézőt vonzott, így annak érdekében, hogy a rendezvényen a nézők elférjenek és a szóban forgó sportágakat kipróbálhassák, az esemény helyszínét meg kellett változtatni, a nyári adások már a Margit-szigeten kerültek megrendezésre. Emellett azt is leszögezte a műsorszolgáltató, hogy a közvetített sporteseményeket egy tőle teljesen különálló cég szervezi, melyen nézőként bárki megjelenhet. A sporteseményeken a műsorszolgáltató által sugárzott részeken kívül egyéb programok is megtekinthetők, illetve minden sportág kipróbálható. A Testület bekérte a műsorszolgáltatótól a műsorszámra vonatkozó támogató szerződéseket is. Erre azt válaszolta a műsorszolgáltató, hogy az adott műsorszámban látható eseményekről azért készít közvetítést, mert mint Közszolgálati Televízió feladatának tekinti nemcsak a közismert versenysportok, hanem a kevésbé ismert, de a hétköznapi emberek számára elérhető sportok eseményeiről történő közvetítést is. A műsorszolgáltató azt is közölte, hogy a műsorszámban látható események közvetítése okán semmilyen ellenszolgáltatásban nem részesült. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: A Testület 489/1998. (XII.3.) számú határozatában a következőket állapította meg elvi éllel: A Testület határozottan kimondja, hogy az olimpiai sportágak eseményeiről való televíziós közvetítések közszolgálati műsorszámnak minősülnek, mivel ezek a sportesemények a kulturális élet részét képezik, mint ilyenek kulturális eseménynek minősülnek. Majd ezen határozatához kapcsolódóan 147/1999. (XII.3.) számú határozatában a megállapította, hogy..a 489/1998. (XII.3.) számú határozatának hatályát minden sportágra kiterjeszti. A műsorszolgáltató által is hivatkozott számú EBH határozatban a bíróság a következőket mondta ki: Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor eltekintett a művészeti 7

8 és kulturális események fogalmának szűkítő értelmezésétől, a szokásos értelmezés alapján határozta meg és minősítette a felperes által sugárzott műsorszámot. Helyesen minősítette azt kulturális eseményt közvetítő műsorszámnak. Ezen Legfelsőbb Bírósági határozat azonban megemlíti a Testület 244/2002. (I.31.) számú határozatát is, melyben a Testület rögzítette, hogy azok a kulturális eseményeket bemutató műsorszámok nem tartoznak a közszolgálati műsorszolgáltatásban támogatható műsorszámok körébe, amelyeknél az eseményt a műsorszolgáltató maga szervezte vagy más közreműködésével szerveztette akár közönség jelenléte mellett is elsősorban abból a célból, hogy azt műsorában szerepeltesse. Ennek nyomán a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy A Legfelsőbb Bíróság figyelemmel az alperes fellebbezésében hivatkozott ORTT határozatokra, azok tükrében is értékelte a per tárgyát képező műsorszámot. Megállapította, hogy harmadik személy által szervezett, a nyilvánosság számára meghatározott helyen és időben zajló művészeti, kulturális esemény helyszínéről történő részleges közvetítés valósult meg. A Testület a fenti testületi és Legfelsőbb Bírósági határozatok alapján elsősorban azt vizsgálta, hogy az adott esemény sportesemény-e, valamint azt harmadik személy szervezte-e, a nyilvánosság számára meghatározott helyen és időben. A vitatott adás négy részből épült fel: 1) capoeira (brazil táncos küzdősport) oktatás, 2) capoeira-csoport profi bemutatója, 3) beszélgetés a capoeiráról szakértőkkel és laikusokkal, 4) capoeira-csoport bemutatója. E felépítés alapján a közzétett esemény felfogható olyan sportesemény bemutatásának, részletekben történő közvetítésének, amely a nyilvánosság számára meghatározott helyen és időben zajlik, és elsődleges célja a capoeira sportág népszerűsítése. Majd a Testület azt vizsgálta, hogy az adott sporteseményt harmadik személy szervezte-e. Ennek során figyelemmel volt a műsorszám műsorszolgáltató honlapján található, rövid tartalmi leírására, ismertetésére. A műsorszolgáltató honlapján a műsorszámmal kapcsolatosan a következőket lehetett olvasni: A műsorban heti egyszer 1 sport kerül bemutatásra. Szakértők, sportolók, sztárvendégek beszélnek az adott sportról, pár percben oktatást tartanak, majd a műsor végén profi bemutatót láthatnak a nézők. Ezzel párhuzamosan edzések is vannak a Westend tetején. Ebből egyértelműen kiderült, hogy az adott eseményt maga a műsorszolgáltató szervezte, illetve más közreműködésével szerveztette, ugyanis a műsorszám ajánlója nem egy harmadik személy által szervezett, a nyilvánosság számára meghatározott helyen és időben zajló sportesemény bemutatásáról, részletekben történő közvetítéséről szólt, hanem egy olyan, a műsorszolgáltató által készített, vagy készíttetett műsorszámról, amelyben heti rendszerességgel egy sportág került bemutatásra. Ezt az is mutatja, hogy a műsorszám során nem lehetett elkülöníteni azt a sporteseményt, amelyről az állítólag beszámolt, közvetített, így nem volt felfedezhető abban a közvetített sportesemény időbeli menete, szerkezete sem. Emellett bár a bemutató helyszíne a nyilvánosság számára nyitva állt, ez nem derült ki a műsorszám felvételeiből, mivel azok során közönség, így egyéb érdeklődő nem került feltüntetésre, bemutatásra. Ezt az álláspontot támasztja alá az a tény is, hogy a műsorszámban népszerűsített honlap a sportolnek.hu oldalra vissz el bennünket, ahol az adott sportesemény is a következő mondatokkal kerül reklámozásra Minden héten több alkalommal bemutatunk egy sportágat, melyet egy rövid videó formájában tekinthetnek meg. A videók pedig, ahogy az azokon látható logókból is kiderül a Magyar Televízió Zrt. ugyanezen című műsorszámából kerültek összeválogatásra. 8

9 Emellett a Testület további vizsgálatokat, kutatásokat végzett a tekintetben, hogy valóban helytálló-e a műsorszolgáltató azon állítása, hogy az adott sporteseményt egy tőle független cég szervezi. Az interneten és más egyéb információs vonalon sem talált azonban a Testület olyan információkat, amely szerint a műsorszolgáltató által közvetített sportesemény a műsorszolgáltatótól függetlenül, harmadik személy által, kizárólag a nagyközönség számára került volna megrendezésre. Sőt az összes arra vonatkozó hír, információ a műsorszolgáltató eseményen, annak megrendezésében történő aktív részvételére utalt. Ily módon lehet, hogy a sporteseményt egy a műsorszolgáltatótól független cég szervezte, de a műsorszolgáltató felkérésére, megbízására, elsősorban abból a célból, hogy az, illetőleg annak egy része adásba, közzétételre kerüljön. Az Rttv a értelmében Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsorszolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú műsorszámok, b) művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvű, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató műsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy mivel az adott sporteseményt a műsorszolgáltató maga szervezte vagy más közreműködésével szerveztette, a vitatott műsorszám nem minősül művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámnak, így az közszolgálati műsorszolgáltatás során nem támogatható. Erre tekintettel jelen esetben a műsorszolgáltató megsértette az Rttv át. M2 az Rttv. 15. (2) bekezdésének a sérelme 1. A műsorszolgáltató által április 6-án kor közzétett közérdekű közleményben a Civil Alapítvány (állatmenhely) az adó 1 %-ára hívta fel a figyelmet. 2. A műsorszolgáltató április 22-én kor és 26-án kor közérdekű közleményben hívta fel a figyelmet a tolerancia fontosságára (tolerancia hete a Magyar Televízióban). A fenti szpotokból valószínűsíthető, hogy kinek a megbízásából készültek, ellenben nem hangzottak el a szabályos és egyértelmű megfogalmazások (Készült a megbízásából). A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében július 12-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A vitatott társadalmi hirdetésekből egyértelműen kitűnik, hogy kinek a megbízásából készültek, a megbízóra további utalást nem tartalmaznak. A fenti közleményeket a műsorszolgáltató ilyen formában már nem közvetíti, és a jövőben megtesz mindent annak az 9

10 érdekében, hogy a közlemények végén szabályos megfogalmazásban kerüljenek a megbízók feltüntetésre. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: A szpotból valószínűsíthető, hogy kinek a megbízásából készült, ellenben nem hangzott el a szabályos és egyértelmű megfogalmazás (Készült a megbízásából). A Testület álláspontja szerint az Rttv. 15. (2) bekezdése a közlemény szövegéből való következtetésnél pontosabb forrásmegjelölést ír elő. Az Rttv. 15. (2) bekezdésében olvasható "forrás" szó a közzététel megrendelőjére utal, vagyis azt kell megnevezni, aki a sugárzott közlemény közzétételét kérte. A jogalkotó szigorú szabályt írt elő e körben, hiszen nem csupán feltüntetést vagy rövid utalást, megemlítést követel meg, hanem úgy fogalmaz, hogy a forrást egyértelműen meg kell nevezni, azaz a hallgatónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ha felkeltette az érdeklődését a közlemény, akkor pontosan azonosíthassa a közzétevőt. A közzétevő ugyanis nem mindig egyezik meg a közérdekű közleményben vagy jótékonysági felhívásban megemlített szervezettel. A fenti közleményben nem hangzott el egyértelmű forrásmegjelölés, csupán a szöveg értelmezés alapján valószínűsíthető, hogy a közzétételt ki rendelte meg. Az Rttv. 15. (2) bekezdése szerint Közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. Jelen esetben a műsorszolgáltató, nem jelölte meg a közérdekű közlemény forrását, így sérült az Rttv. előbbiekben idézett bekezdése. A szankcionálás alapját az Rttv. 24. (1) bekezdése tekintetében az Rttv (1) bekezdés a) pontja jelenti, amelyek értelmében: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A szankcionálás alapját az Rttv. 15. (2) bekezdése és 25. -a tekintetében az Rttv (1) bekezdés e) pontja és a jelenti, amelyek értelmében: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. szerinti összeghatárok között (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni. 10

11 A Testület a és évben összesen öt határozatában [963/I/2006.(V.3.), 1516/2006. (VII.5.), 2284/2006. (X.11.), 37/2007. (I.10.), 1481/2007. (VI.27.) számú ORTT határozat] szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 15. (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése miatt. Ezen határozatok során a Testület két alkalommal Ft és további két esetben Ft, míg legutoljára a februári törvénysértések kapcsán Ft bírságot szabott ki a műsorszolgáltatóval szemben. A fentiekre, valamint arra tekintettel, hogy a műsorszolgáltató jelen esetben öt alkalommal sértette meg az Rttv. 15. (2) bekezdését, a Testület az Rttv. 15. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés jelen esetben történt ismételt megsértése miatt Rttv (1) bekezdésének e) pontja értelmében a műsorszolgáltatót alkalmanként ,- Ft, azaz összesen Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte. A Testület es évben hat alkalommal tapasztalta a műsorszolgáltató részéről az Rttv. 24. (1) bekezdés megsértését. Az 527/2006. (III.8.) számú határozatában Ft, az 1379/2006. (VI.21.) számú határozatában Ft, a 2447/2006. (XI.8.) számú határozatában Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte a Testület a műsorszolgáltatót. A 834/I/2006. (IV.19.), 532/2007. (II. 28.) és 1481/2007. (VI.27.) számú határozataiban a Testület felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Arra tekintettel, hogy jelen reklámidő - túllépés mértéke még a fél percet sem érte el, tehát kifejezetten csekély mértékű volt, a Testület jelen törvénysértés kapcsán az Rttv (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben. Az Rttv ának megsértése kapcsán már 2006-ban hozott testületi határozatokban az m2 csatornán augusztusában elkövetett törvénysértés miatt Ft, az MTV csatornáján októberében észlelt törvénysértések miatt Ft, majd mindkét csatornával szemben a novemberi törvénysértések vonatkozásában Ft, míg a decemberi, illetőleg a januári törvénysértések kapcsán Ft és Ft, valamint a februárban elkövetett törvénysértések miatt Ft (alkalmanként Ft), a márciusi hasonló, tíz alkalommal elkövetett törvénysértés kapcsán Ft (esetenként Ft), az áprilisi és májusi ugyanezen műsorszám kapcsán elkövetett törvénysértések miatt Ft és Ft megfizetésére lett kötelezve a műsorszolgáltató. A műsorszolgáltató által elkövetett júniusi, júliusi, illetőleg augusztusi hasonló törvénysértések vonatkozásában a Testület a 2447/2006. (XI.8.) számú határozatában Ft, a 2494/2006. (XI.15.) számú határozatában Ft, valamint 37/2007. (I.10.) számú határozatában Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A műsorszolgáltató szeptember hónapban három, októberben két alkalommal megsértette az Rttv át, amely kapcsán a Testület 243/2007. (I.31.) és 532/2007. (II.28.) számú határozataiban Ft, illetőleg Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Az Rttv ának novemberében négy alkalommal, illetőleg decemberében két alkalommal történő megsértése miatt 1075/2007. (V.9.) és 1076/2007. (V.9.) számú határozataiban a Testület Ft, valamint Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A műsorszolgáltató jelen esetben egy alkalommal sértette meg az Rttv át, arra tekintettel, hogy ezen típusú törvénysértés gyakran tapasztalható a műsorszolgáltató részéről a 11

12 Testület az Rttv (1) bekezdésnek e) pontja és a a alapján kötelezte a műsorszolgáltatót Ft pénzbírság megfizetésére. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Törvény 153. (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, szeptember 19. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György elnök 12