AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 37/2007.(I.10.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 37/2007.(I.10.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ban biztosított jogkörében eljárva a Magyar Televízió Zrt. (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató MTV csatornáján augusztus 3-án két alkalommal megsértette az Rttv. 10. (5) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv (1) e) pontja és a a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót Ft, azaz ötszázezer forint bírság megfizetésére. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató MTV csatornáján augusztus 18-án egy alkalommal megsértette az Rttv. 15. (1) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv (1) e) pontja és a a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót Ft, azaz nyolcvanezer forint bírság megfizetésére. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató MTV csatornáján augusztus 10-én és augusztus 25-én két alkalommal megsértette az Rttv. 15. (2) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv (1) e) pontja és a a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót Ft, azaz ötvenezer forint bírság megfizetésére. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató MTV csatornáján augusztus 3-án és 25- én összesen négy alkalommal megsértette az Rttv. 24. (5) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv (1) e) pontja és a a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót Ft, azaz negyvenezer forint bírság megfizetésére.

2 A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató MTV és m2 csatornáján augusztus 3-án, 10-én, 16-án, 17-én, 18-án, összesen hat alkalommal megsértette az Rttv. 25. bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv (1) e) pontja és a a alapján. kötelezi a műsorszolgáltatót alkalmanként Ft, azaz összesen Ft, azaz kétmillió-négyszázezer forint bírság megfizetésére. A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a műsorszolgáltató Magyar Televízió Zrt augusztus hónapban sugárzott műsorfolyamát. Ennek során a következőket tapasztalta: MTV1 az Rttv. 10. (5) bekezdésének a sérelme A műsorszolgáltató által augusztus 3-án a kor közzétett ÚSZÓ-EB közvetítése során kor szponzortábla előtt nyilatkozott Kovács Ágnes, majd később Zubor Attila és Boulsevicz Beatrix. A szponzortáblán a következő logok, feliratok voltak láthatók: OMEGA, MTV. Ugyanezen a napon kor sugárzott ÚSZÓ EB közvetítése során kor szintén a szponzortábla előtt nyilatkozott Cseh László és Kerékjártó Tamás. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében október 12-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül nem reagált. Az Rttv. a burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza:,,2. 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. Az Rttv. 10. (5) bekezdése értelmében Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. " A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. 2

3 A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő ösztönző befolyást. Tehát a televíziós műsorszolgáltatók esetében a Testület és a bíróság sem vizsgálja, sőt nem is vizsgálhatja azt, hogy a logók, emblémák szponzorfalon való megjelenítésével származott-e bevétele a műsorszolgáltatónak vagy sem. A törvénysértés megállapításánál ez a tényező egyáltalán nem vehető figyelembe, irreleváns, lényegtelen, ugyanis csak és kizárólag azt lehet és kell vizsgálni, hogy a megjelenítéssel- kizárólag a megjelenítéssel és nem egyéb, a cégekkel kapcsolatos információ elhangzásával - megvalósult-e az a közreadás, amely ösztönző hatással bír(hat) a nézők számára, hiszen a burkolt reklám tilalmának lényege az, hogy ilyen jellegű közreadás egyáltalán nem jelenhet meg a képernyőn. A Főváros Ítélőtábla több, így 4. Kf.27070/2005/8., a 4.Kf /2005/5., a 2. Kf /2004/8., valamint a 2. Kf.27037/2004/6. számú ítélete a szponzorfal előtti készített riport kérdéskörével foglalkozott, melyek kapcsán az alábbi bírói gyakorlat került kialakításra: Az az információközlés minősül burkolt reklámnak, mely anélkül kelt vásárlási, szolgáltatás igénybevételi késztetést, hogy ezt a szándékát nyíltan vállalná. A szponzorfalon közreadott logók termékkel, szolgáltatással azonosíthatók be, így azok látványa az adott vállalkozás termékeire, szolgáltatásaira irányítja a nézők figyelmét; ezek közreadása burkolt reklámot valósít meg. A sportműsorban készített riportok ideje alatt a cégnevek indokolatlanul folyamatos bemutatása - a riport résztvevőinél magasságban és szélességben nagyobb tábla előtt készített riport, amely esetben a tábláról jól olvashatóan különböző cégnevek és termék nevek láthatóak- nem "ékelt információ",hanem cégreklám,amely alkalmas arra,hogy felkeltse a nézők figyelmét, és a céggel kapcsolatos üzleti magatartásra ösztönözze őket. Nem mentesíti a műsorszolgáltatót a törvényi előírások alól az, hogy sport-témájú a közvetítés, ugyanis a riportok helyszínének kiválasztása, illetve a sugárzás törvényes voltának biztosítása a műsorszolgáltató felelőssége, kötelessége. A műsorszolgáltató akkor jár el helyesen, ha nem reklámhordozók előtt készített interjút sugároz. Ezen a tényen egyébként még az sem változtat, ha a műsorszolgáltatót esetleg szerződés kötelezi arra, hogy a sportolókkal, szakvezetőkkel, szakemberekkel a "nyilatkozó fal" előtt készítsen interjúkat, sőt az sem, ha a sportolókat, szakvezetőket, szakértőket köti olyan tartalmú szerződés, amely szerint ők az egyes sporteseményekhez kötődően az elektronikus médiában csak az ún. szponzorfal előtt jelenhetnek meg, nyilatkozhatnak. Ugyanis a műsorszolgáltatót a maga, vagy a fentebb említett személyek magánjogi szerződéseiből keletkező kötöttségei nem mentesítik törvényi kötelezettségei teljesítése alól. Következésképpen pl. a műsorszolgáltató a szerződést csak az Rttv.-ben meghatározott kötelezettségeire tekintettel kötheti meg, és teljesítheti. Az Rttv. 3. (1) bekezdése a műsorszolgáltató szerkesztői szabadságát fogalmazza meg, annak minden felelősségével együtt. Mindebből az következik, hogy a műsorszolgáltatónak minden körülmény figyelembe vételével eleget kell tennie törvényi kötelezettségeinek, azok be nem tartására, vagy betartása "lehetetlenségére" bizonyos nyomásgyakorlására való tekintettel nem hivatkozhat, illetve olyan szerződést nem fogadhat el, amelynek teljesítésével eleve törvényszegést valósít meg. A bíróság kimondta, hogy amennyiben a sportmérkőzések szüneteiben készített riportokra, beszélgetésekre nem a pályát a nézőktől elválasztó - és nagyméretű reklámokkal fedett - palánk előtt, hanem az ún. szponzortábla (a szponzorok logóit, termékeit feltüntető hirdetőtábla) előtti beállítással kerül sor oly módon, hogy egyszerre, egy időben több logó (terméknév) veszi körül a 3

4 résztvevőket a riport teljes időtartama alatt, ez a beállítás a riporthoz szükségtelen, a logók által közvetített semleges (háttér) információ látszatát keltő tájékoztatás pedig jogsértő. A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy szponzorfal előtt készített nyilatkozatok közreadása minden további információ közlése nélkül burkolt reklámnak minősül, így jelen esetben sérült az Rttv. 10. (5) bekezdése, melynek értelmében Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.. az Rttv. 15. (1) bekezdésének a sérelme A műsorszolgáltató augusztus 18-án kor közérdekű közleményt tett közzé az Ó- Park Kft. megbízásából, melynek során a következő hangzott el: Augusztus 16-a és 20-a között az újszegedi Ligetben rendezik meg a IV. Szegedi Nemzetközi Grill Fesztivált, melyen a grill ételek mellett számos színes és érdekes programmal várják a finom grill ételekre és szórakozásra vágyó vendégeket. A fő attrakció a grill verseny lesz, amelyre amatőrök és profik egyaránt nevezhetnek. Az ételeket a zsűri Benke László Oscar-díjas mesterszakács elnökletével értékeli majd. A rendezvényre a belépés ingyenes. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében október 12-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül nem reagált. Az Rttv pontja szerint Közérdekű közlemény: a) az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, b) nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet. Az adott közlemény egy szórakoztató programra, a IV. Szegedi Nemzetközi Grill Fesztiválra hívja fel a nézők figyelmét, illetőleg ajánlotta azt. Egy ilyen vonatkozású program, esemény azonban nem minősül közérdekűnek, illetőleg ilyen cél előmozdítását nem segíti elő. Ezért az adott tartalmú szpotot elsősorban programajánlóban, vagy reklámban kellett volna a műsorszolgáltatónak közzétennie, mivel az nem közérdekű közlemény. Jelen esetben tehát sérült az Rttv. 15. (1) bekezdésének a) pontja, melyek értelmében Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni. az Rttv. 15. (2) bekezdésének a sérelme A műsorszolgáltató által augusztus 10-én kor közzétett közérdekű közleményben a 2012-es Labdarúgó Európa- bajnokságot népszerűsítette Kern András színész, Kiss Péter miniszter és Cseh László sportoló. 4

5 Augusztus 25-én kor ugyanezen tárgyú közleményben a 2012-es Labdarúgó Európabajnokságot népszerűsítette Bodrogi Gyula színész, Dávid Ibolya az MDF elnöke és Kovács Katalin sportoló. A szpotból valószínűsíthető, hogy kinek a megbízásából készült, ellenben nem hangzott el a szabályos és egyértelmű megfogalmazás (Készült a megbízásából). A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében október 12-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül nem reagált. A Testület álláspontja szerint az Rttv. 15. (2) bekezdése a közlemény szövegéből való következtetésnél pontosabb forrásmegjelölést ír elő. Az Rttv. 15. (2) bekezdésében olvasható "forrás" szó a közzététel megrendelőjére utal, vagyis azt kell megnevezni, aki a sugárzott közlemény közzétételét kérte. A jogalkotó szigorú szabályt írt elő e körben, hiszen nem csupán feltüntetést vagy rövid utalást, megemlítést követel meg, hanem úgy fogalmaz, hogy a forrást egyértelműen meg kell nevezni, azaz a hallgatónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ha felkeltette az érdeklődését a közlemény, akkor pontosan azonosíthassa a közzétevőt. A közzétevő ugyanis nem mindig egyezik meg a közérdekű közleményben vagy jótékonysági felhívásban megemlített szervezettel. A fenti közleményben nem hangzott el egyértelmű forrásmegjelölés, csupán a szöveg értelmezés alapján valószínűsíthető, hogy a közzétételt ki rendelte meg. Az Rttv. 15. (2) bekezdése szerint Közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. Jelen esetben a műsorszolgáltató, nem jelölte meg a közérdekű közlemény forrását, így sérült az Rttv. előbbiekben idézett bekezdése. az Rttv. 24. (5) bekezdésének a sérelme A műsorszolgáltató augusztus 3-án kor, kor, 25-én kor és kor a polisztirol zsalutégla reklámját tette közzé, melyben Galambos Lajos szerepelt. Galambos Lajos a SZUPERBULI című produkció készítője és főszereplője. A Szuperbuli című műsorszám kétszer szerepelt az MTV1 kínálatában augusztus hónapban. M SZUPERBULI 19:57:21 20:51:27 0:54:07 M SZUPERBULI 19:57:20 20:51:25 0:54:06 A Polisztirol zsalutégla reklámját 48 alkalommal mutatta be a televízió. (A szpotot csak a közszolgálati televízió mutatta be.) A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében október 12-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül nem reagált. 5

6 Az Rttv. 24. (5) bekezdése értelmében A közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsorszolgáltatásban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársak - a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg műsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. A médiatörvény fenti rendelkezése alapján a közszolgálati műsorszolgáltató felelőssége, hogy a törvény e rendelkezését betartsa és betartassa minden munkatársával. Ennek értelmében tehát a Magyar Televízió Zrt. valóban megsértette a fenti előírást, amikor Galambos Lajos a Szuperbuli című műsorszám műsorvezetőjeként rendszeresen a Magyar Televízió Zrt. műsorszolgáltatásában reklámban jelent meg. az Rttv. 25. bekezdésének a sérelme 1. A műsorszolgáltató augusztus 3-án kor az Izomláz című műsorszám előzetesét tette közzé, melynek a végén a következő hangzott el, illetve jelent meg: A műsorban látható sportközvetítések támogatója a MOL NYrt. és az MKB Bank. A műsorajánlóhoz tartozó műsorszám (amit 5-én sugárzott a műsorszolgáltató) tartalma a következő volt: - csopaki vízi aerobik és strand vízilabda, interjúk, - boglári strandfoci bajnokságon készült tudósítás, - strandröplabda Siófokon, - beach-foci (összeállítás), - tanácsok az őszi futószezonra, - a triatlon touron készült összeállítás, - programajánló, játék, izomláz pályázat ismertetése. A műsorszolgáltató augusztus 16-án kor és 18-án a kor az Izomláz című műsorszám előzetesét tette közzé, melynek végén a következő hangzott el, illetve jelent meg: A műsorban látható sportközvetítések támogatója a MOL NYrt. és az MKB Bank. A műsorajánlóhoz tartozó műsorszám (amit 19-én sugárzott a műsorszolgáltató) tartalma a következő volt: - standröplabda Balaton-bajnokságon készült összeállítás, - körmendi streetball fesztiválon készült tudósítás, - újpesti torna utánpótlás bemutatása, - újpesti focisták Visegrádon (interjúk), - hegyi kerékpár maratonon készült összefoglaló, - extrém sport a Tisza-tónál, összeállítás, - triatlon összeállítás, - programajánló, játék. 6

7 A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében október 12-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül nem reagált. A műsorszám szabadidős sportmagazin, amely minden korosztály számára ajánl hétvégi sport programokat, akár részvétel, akár azok megtekintése szempontjából, illetőleg azokról rövid összefoglalót, riportokat mutat be. 2. A műsorszolgáltató által augusztus 18-án kor közzétett POÉNRÓL- POÉNRA című műsorszám végén a stáblistában a következő felirat jelent meg: A műsorvezetőt öltöztette Energy Fashion Szmoking Szabóság. A Poénról poénra című műsor szórakoztató műsorszám, melynek augusztus 18-i adása Shütz Ila színművésznő szereplésével készült vidámabb jeleneteket, kabaré-színdarab részleteket mutatott be, a műsorvezető Kaszás Attila volt. Az Rttv a értelmében közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok támogathatók: Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú műsorszámok, b) művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvű, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató műsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok. A fenti két esetben a műsorszolgáltató olyan műsorszám esetén tüntetett fel támogatót, amely nem tartozik az Rttv ában felsorolt, közszolgálati műsorszolgáltatás során támogatható műsorszám közé, ily módon a műsorszolgáltató amik kapcsán megsértette az Rttv. előbbiekben idézett szakaszát. M2 az Rttv ának a sérelme A műsorszolgáltató augusztus 10-én kor az Izomláz című műsorszám előzetesét tette közzé, melynek végén a következő hangzott el, illetve jelent meg: A műsorban látható sportközvetítések támogatója a MOL NYrt. és az MKB Bank. A műsorajánlóhoz tartozó műsorszám (amit 12-én sugárzott a műsorszolgáltató) tartalma a következő volt: - agárdi aerobik táborban készült összeállítás, - egri strand-vízilabda döntőn készült tudósítás, - mozdulj Balaton! összeállítás, 7

8 - etyeki gólszüret, tudósítás, - a gödi golfparadicsomban megrendezésre került versenyről tudósítás, - vadvízi kajak világbajnokság Prágában, összeállítás, - programajánló, játék. A műsorszolgáltató augusztus 17-én kor az Izomláz című műsorszám előzetesét sugározta, melynek végén a következő hangzott el, illetve jelent meg: A műsorban látható sportközvetítések támogatója a VOLVO Autó Hungária Kft. és a Nemzeti Sporthivatal. A műsorajánlóhoz tartozó műsorszám (amit 19-én sugárzott a műsorszolgáltató) tartalma a következő volt: - strandröplabda Balaton-bajnokságon készült összeállítás, - körmendi sreetball fesztiválon készült tudósítás, - újpesti torna utánpótlás bemutatása, - újpesti focisták Visegrádon, (interjúk), - hegyi kerékpár maratonon készült összefoglaló, - extrém sport a Tisza- tónál, összeállítás, - triatlon összeállítás, - programajánló, játék. Az adott műsorszám - ahogy az fentebb - a műsorszolgáltató MTV csatornáján ugyanezen műsorszám közzététele kapcsán kifejtésre került a közszolgálati műsorszolgáltatás során, az Rttv. 25 -a alapján nem támogatható. A szankcionálás alapját az Rttv (1) bekezdés e) pontja és a jelenti: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. szerinti összeghatárok között, 135. (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni. A Testület az Rttv. 10. (5) bekezdésének a megsértése miatt 2006-ban eddig ötször szankcionálta a műsorszolgáltatót, ezek közül az egyik törvénysértés még novemberére 8

9 vonatkozott. A Testület mind a öt esetben bírságot szabott ki a műsorszolgáltatóval szemben, a januárjában, illetőleg februárjában elkövetett törvénysértés kapcsán a 963/I/2006.(V.3.) és az 1182/I/2006 (V.31.) számú határozataiban Ft Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót, míg a májusi hasonló törvénysértés kapcsán szintén Ft bírságot szabott ki vele szemben a 2284/2006. (X.11.) számú határozatában. A júniusi és a júliusi hasonló törvénysértések vonatkozásában, a Testület a műsorszolgáltatóval szemben, 2447/2006. (XI.8.) számú határozatában Ft, illetőleg a 2494/2006. (XI.15.) számú határozatában Ft bírságot szabott ki. A fentiekre, valamint arra tekintettel, hogy a műsorszolgáltató részéről gyakran tapasztalható hasonló törvénysértés, a Testület az Rttv (1) bekezdése e) pontja és a alapján Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A Testület 2006-ban öt alkalommal tapasztalta a műsorszolgáltató részéről az Rttv. 15. (1) bekezdésének a megsértését, melyből három még a műsorszolgáltató által 2005-ben elkövetett törvénysértésekre vonatkozott. A műsorszolgáltató februárjában és márciusában is megsértette az Rttv. 15. (1) bekezdését, melyért a Testület Ft, illetőleg Ft bíráságot szabott ki vele szemben. A műsorszolgáltatót a júliusi hasonló törvénysértés kapcsán a Testület 2494/2006. (XI.15.) számú határozatában Ft bírság megfizetésére kötelezte. Jelen esetben a műsorszolgáltató ismételten megsértette az Rttv. 15. (1) bekezdését, ezért a Testület a műsorszolgáltatóval szemben Ft bírságot állapított meg. A Testület 2006-ban három alkalommal tapasztalta a műsorszolgáltató részéről a 15. (2) bekezdésének a megsértését. A Testület 963/I/2006.(V.3.) számú határozatában a januárjában elkövetett hasonló törvénysértés kapcsán Ft bírságot szabott ki a műsorszolgáltatóval szemben, majd ezt követően a márciusi, illetőleg májusi törvénysértések miatt 1516/2006. (VII.5.) számú határozatában Ft, a 2284/2006. (X.11.) számú határozatában szintén Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltató viszonylag gyakran sérti meg az Rttv. 15. (2) bekezdését, a Testület jelen esetben vele szemben Ft bírságot állapított meg. A Testület 2006-ban három alkalommal tapasztalta a műsorszolgáltató részéről a 24. (5) bekezdésének a megsértését, melyből kettőt még októberében, illetőleg egyet decemberében követett el a műsorszolgáltató. Tekintettel azonban arra, hogy az adott reklámszpot nagy gyakorisággal, a vizsgált napokon összesen 4 alkalommal került közzétételre a műsorszolgáltató műsorfolyamában, a Testület jelen esetben alkalmanként Ft, azaz összesen Ft bírságot szabott ki a műsorszolgáltatóval szemben. Az Rttv ának megsérétse kapcsán már 2006-ban hozott testületi határozatokban az m2 csatornán augusztusában elkövetett törvénysértés miatt Ft, az MTV csatornáján októberében észlelt törvénysértések miatt Ft, majd mindkét csatornával szemben a novemberi törvénysértések vonatkozásában Ft, míg a decemberi, illetőleg a januári törvénysértések kapcsán Ft és Ft, valamint a februárban elkövetett törvénysértések miatt Ft (alkalmanként Ft), a márciusi hasonló, tíz alkalommal elkövetett törvénysértés kapcsán Ft (esetenként Ft), az áprilisi és májusi ugyanezen műsorszám kapcsán elkövetett törvénysértések miatt Ft és Ft megfizetésére lett kötelezve a műsorszolgáltató. A műsorszolgáltató által elkövetett júniusi, illetőleg júliusi hasonló törvénysértések vonatkozásában a Testület a 2447/2006. (XI.8.) számú határozatában Ft, valamint a 2494/2006. (XI.15.) számú határozatában Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. 9

10 A műsorszolgáltató jelen esetben hat alkalommal sértette meg az Rttv át, ebből ötször olyan műsorszám kapcsán, amely vonatkozásában hasonló törvénysértés miatt a Testület már szankcionálta a műsorszolgáltatót. Ezen szankciókat tartalmazó határozatokat pedig a műsorszolgáltató már kézhez kapta jelen törvénysértések elkövetésekor, ezért a szóban forgó műsorszámok támogathatóságára vonatkozó jogi értékeléssel már tisztában kellett lennie. Mivel a műsorszolgáltató ugyanazon műsorszám kapcsán, folyamatosan, rendszeresen és több alkalommal sértette meg az Rttv át, hogy a Testület jelen esetben alkalmanként Ft, összesen 6 x Ft, azaz Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Törvény 153. (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv 136. (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, január 10. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György elnök 10