AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1360/2008. (VII.15.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1360/2008. (VII.15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ában biztosított jogkörében a Magyar Televízió Zrt. (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató m1 csatornáján április 1-én kor megsértette az Rttv. 15. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató m1 csatornáján április 13-án 1 perc 30 másodperces túllépéssel megsértette az Rttv. 24. (1) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv (1) e) pontja és a a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót Ft, azaz negyvenötezer forint bírság megfizetésére A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató m1 csatornáján április 1-én 18:42:32-kor és április 4-én 18:43:04-kor két alkalommal megsértette az Rttv ában foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv (1) e) pontja és a a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.

2 Indokolás A Testület az Rttv. 41. (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató áprilisi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: m1 Az Rttv. 15. (1) bekezdése b) pontjának a sérelme A műsorszolgáltató által április 1-én kor közzétett HÍRADÓ c. műsort közvetlenül megelőzően a HONDA CIVIC kereskedelmi reklámszpotját láthattuk. A jelzett reklám főcíme akusztikus hangzásban a Híradó főcímével mutatott nagyfokú hasonlóságot, hiszen annak zenei világát tükrözte, ezért az akusztikus elválasztás nem valósult meg jól felismerhetően. Az Rttv. 15. (1) b) pontja konjunktív feltételként kívánja meg a reklámok más műsorszámoktól való akusztikus és vizuális elválasztását. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében május 26-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A műsorszolgáltató 2007 őszén új szignált vezetett be a Híradó című műsorszám felvezetésére. Az új szignál meghatározó színvilága a piros és fehér, illetve némely motívum tekintetében kék, akusztikájában a korábbihoz képest lágyabb zenét tartalmaz. A Híradót megelőző HONDA CIVIC kereskedelmi reklámszpotjának főcíme mind színvilágában, mind akusztikáját tekintve jól elkülönül ettől. Ez alapján a műsorszolgáltató szerint a vitatott reklámszpot jól elkülöníthető módon került megjelenítésre a Híradó főcím előtt. A reklámszpot a reklámot jelző felvezető és befejező szignál választotta el a Híradó bevezetőjétől. A reklámblokk bevezetőjében és lezárásában látható volt nagybetűkkel kiemelve a reklám felirat, ennek okán a tévénézők egyértelműen elkülöníthették a reklámblokkot egyéb műsorszámoktól. A híradó szignálja hosszú időn keresztül volt látható az m1 csatornán, amely a televíziónézők számára lehetőséget nyújtott a műsor reklámszpottól történő elhatárolására. A műsorszolgáltató álláspontja szerint akusztikai hasonlóságról egyáltalán nem lehet beszélni, hiszen a Híradó főcíme egy hosszabb, lágyabb, dallamosabb zenei mű, míg a HONDA CIVIC kereskedelmi reklámszpotjának főcíme markánsabb, pergőbb hangzású, ráadásul élesebb ritmusváltások találhatóak benne és a két zenei részlet dallamában is igen eltér egymástól. 2

3 A műsorszolgáltató véleménye az, hogy az Rttv ának értelmezésével megállapítható az a törvényi előírás, hogy a televíziós műsorszolgáltató esetében az optikai és az akusztikus elkülönülés együttesen kell, hogy megvalósuljon, tehát a kép és a hang együttesen kell, hogy kifejtse az elkülönüléshez szükséges hatást a televíziónézőkben. A kizárólag akusztikus úton működő rádiózásra vonatkozóan írja elő a törvény azt, hogy az akusztikus elkülönülésnek egymagában kell a reklámot elválasztania az egyéb műsorszámoktól. A műsorszolgáltató szerint tehát jelen esetben nem sértette meg az Rttv. 15. (1) bekezdését. A Testület a fentiek alapján az alábbi álláspontot alakította ki: Jelen esettel analóg volt a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltató október, november és december folyamán elkövetett törvénysértése. Ennek során a műsorszolgáltató hírműsorának kezdő időpontjában a képernyőn a Híradó című műsorszám főcímzenéjére emlékeztető hangeffekt mellett a hírműsorhoz hasonló háttérrel megjelent a Következik a Híradó felirat. Néhány másodperccel később a felírat reklám -ra változott és egy éles képi és hangi váltást követően a felperes elkülönítetten adott közre egy klasszikus reklámot. A bejátszások tartalmukat tekintve október és november hónapokban kozmetikumokat, december hónapban pedig alkohol tartalmú italt népszerűsítettek. A Fővárosi Bíróság 24.K.32587/2005/2. számú, a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf /2006/4. számú ítéletével helybenhagyott ítéletében a műsorszolgáltató által elkövetett törvénysértés tényét az alábbiak szerint indokolta: Az Rttv. 15. (1) bekezdése értelmében - reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megevezéssel, továbbá egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni. Az Rttv pontja szerint a reklám: ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. Reklám az önreklámozás céljára felhasznált műsoridő a 28/A. pontban meghatározott műsorelőzetes kivételével. A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az esti hírműsor szignálja és képi megjelenítése eltért a vitatott reklám megjelenítéséhez képest, ugyanakkor a fellelhető különbségek nem olyan számottevőek, amelyek a reklám és a hírműsor elkülönítését egyértelművé tették. Az egymásba mintegy átúszó hang-és képi effektek, az alkalmazott színek és formai elemek hasonlósága nagyban nehezítik az elkülönítést. A megjelenítés lényeges eleme a bíróság észlelése szerint tehát éppen az, hogy az egyik műsor megkezdésének jellegzetes optikai és akusztikus elemei keverednek a reklám főcímhez tartozó optikai és akusztikus elemekkel. A közreadás ezen módja éppen a jól felismerhető és meghatározott műsorokhoz köthető elemek keveredésére épül. Ezért a közlés nem eredményez az Rttv. 15. (1) bekezdése szerinti jól felismerhető, optikai és akusztikus elválasztást. A bíróság visszautalva a /2004. szám alatti perben elfoglalt álláspontjára rámutat az alábbiakra: A hang és képi elemek kapcsán joggal vonható le az a következtetés, hogy a főcím után megkezdődik a hírműsor. Ekkor váratlanul- kellő elkülönítés nélkül egy önmagában álló reklám kerül sugárzásra. Értelemszerű, hogy az a néző, aki a hírműsor miatt kapcsolt a csatornára, ilyen helyzetben a képernyő előtt marad. Következésképpen azzal, hogy a felperes nem teljesítette az Rttv. 15. (1) bekezdésében foglalt blokkban történő közlés kötelezettségét, 3

4 az egyedülálló reklám számára lényegesen nagyobb hatékonyságot biztosított. Ezt a hatást fokozza az a tény, hogy az elbírált esetek közül a reklám sugárzására több alkalommal 18 óra 30 perces kezdettel, tehát éppen a hírműsor kezdési időpontjára került sor. A műsorszolgáltató jelen esetben a Híradó című műsorszám előtt néhány perccel, annak főcímzenéjének hangzásvilágára emlékeztető reklámfőcímek között a HONDA CIVIC. reklámszpotját tette közzé. A lezáró reklámfőcím megszakítás nélkül úszott át a Híradó című műsorszám főcímébe. Ezért jelen esetben szintén megállapítható, hogy bár a műsorszolgáltató a hírműsorszám előtt sugárzott reklámot mind formailag, mind akusztikailag elválasztotta attól, viszont a fellelhető különbségek nem olyan számottevőek, amelyek a reklám és a hírműsor elkülönítését egyértelművé tették. A reklám és a Híradó főcímek ugyanis hangvilágukat tekintve oly módon megegyeztek, hasonlóak voltak egymásra, hogy e két műsorszám elkülönítését megnehezítették. A műsorszolgáltató azon álláspontja sem helytálló, mely szerint akusztikai hasonlóságról egyáltalán nem lehet beszélni, hiszen a Híradó főcíme egy hosszabb, lágyabb, dallamosabb zenei mű, míg a HONDA CIVIC kereskedelmi reklámszpotjának főcíme markánsabb, pergőbb hangzású, ráadásul élesebb ritmusváltások találhatóak benne és a két zenei részlet dallamában is igen eltér egymástól. A Híradó főcím zenéje valóban egy hosszabb, dallamosabb zene, mint a szóban forgó reklámszpotté, viszont a lassabb, lágyabb rész után a hírműsorszám főcímzenéje is felgyorsul és pergőbb lesz, és ezen része mutat nagy fokú hasonlóságot a HONDA CIVIC reklámjának főcím zenéjével. A műsorszolgáltató a Testület álláspontja szerint tévesen értelmezi az Rttv át abból a szempontból, hogy a televíziós műsorszolgáltató esetében az optikai és az akusztikus elkülönülés együttesen kell, hogy megvalósuljon, tehát a kép és a hang együttesen kell, hogy kifejtse az elkülönüléshez szükséges hatást a televíziónézőkben és a törvény ennek során nem tiltja az esetleges képi, illetőleg akusztikai hasonlóságokat más műsorszámokkal. Az Iroda álláspontja szerint ugyanis az Rttv. 15. a) bekezdése értelmében reklám, közérdekű közlemény, jótékonysági felhívás, politikai hirdetés esetén más műsorszámoktól való elkülönítést mind akusztikus, mind optikai módon is teljes értékűen meg kell valósítani, tekintettel arra, hogy a televízió az akusztikus és optikai érzékszervi modalitásra egyszerre hat, így e hatások bármelyikének más műsorszámok okozta hatásokkal való hasonlósága, esetleges megegyezése megnehezíti a reklám, közérdekű közlemény, jótékonysági felhívás, politikai hirdetés más műsorszámoktól történő elkülönítését. Ez alapján megvalósult a Fővárosi Bíróság fentiekben hivatkozott ítélete által is megállapított hatás, vagyis a hírműsorszám előtt, az előbbiekben részletezett módon történő közzététellel a műsorszolgáltató az adott reklámnak nagyobb hatékonyságot biztosított. A műsorszolgáltató tehát nem tett eleget az Rttv. 15. (1) bekezdése b) pontjában foglalt, akusztikus elkülönítés követelményének, megsértve ezzel az Rttv. ezen rendelkezését. Az Rttv. 24. (1) bekezdésében foglaltak megsértése A műsorszolgáltató a április 13-án 05:19:03-kor kezdődő órában 7 perc 30 mp időtartamban sugárzott reklámot, így az Rttv. 24. (1) bekezdésében a bármiként számított 4

5 egy műsorórára előírt, 6 percnél 1 perc 30 másodperccel hosszabb időtartamban sugárzott reklámot. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében május 26-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A törvénysértés műsorszerkesztési hiba miatt történt, amely reklámösszecsúszást okozott. A reklámösszecsúszás oka az volt, hogy 04:55-kor tévedésből rossz adásgép indult el, a reklám helyett a Pénz-vidék című műsorszám. A reklám e műsorszám után került adásba, ami a Napkelte struktúrájában lévő reklámmal összecsúszott. A műsorszolgáltató hangsúlyozta, hogy ha ez nem történt volna meg, akkor a tervezett reklámidő, illetve a reklámblokkok elhelyezése megfelelt volna az Rttv. előírásainak, az MTV Zrt. nem lépte volna át a hat percet és az összességében leadott reklámok időtartama sem haladta meg a törvényi előírásban foglaltakat, így abból a műsorszolgáltatónak bevétele nem keletkezett. A műsorszolgáltató jelezte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy hasonló esetre a jövőben ne kerüljön sor. A Testület a fentiek alapján az alábbi álláspontot alakította ki: Az Rttv. 24. (1) bekezdése értelmében A közszolgálati műsorszolgáltatónál és a közműsorszolgáltatónál a reklám időtartama egyetlen - bármiként számított - műsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi műsoridő átlagában számított óránként a reklám időtartama nem haladhatja meg az öt percet. A műsorszolgáltató a fenti esetben 6 percnél hosszabb időtartamban sugárzott reklámot, így április 13-án 05:19:03-kor kezdődő órában 1 perc 30 másodperces reklámidőtúllépés állapítható meg a műsorszolgáltató m1 csatornája részéről, tehát a vizsgált esetben a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 24. (1) bekezdését. Az Rttv. 3. (1) bekezdése alapján a műsorszolgáltató tartozik felelősséggel a műsorszolgáltatásáért, így ez alól az annak során előállt technikai hiba sem mentesíti őt a törvénysértés alól. A technikai hiba tényét a Testület a törvénysértésért kiszabott szankció mértékének a megállapítása során veheti figyelembe. Az Rttv ának a sérelme A műsorszolgáltató által április 1-én 18:42:32-kor és április 4-én 18:43:04-kor közzétett ÖRÖKÖS című műsorszám végén, a képernyő alsó részén futó krollban olvasható volt a stáblista. A felsorolt nevek között a következő cégnevek is feltüntetésre kerültek: Készítették: ASSO, DOGFISH, G.B SHOW, VISUAL POWER. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében május 26-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére 5

6 a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: Az Örökös című produkció az MTV Zrt. külső műsorgyártásában készül. Az MTV Zrt. és az IKO Műsorgyártó Kft. között létrejött vállalkozási szerződés értelmében a Gyártó kötelezettséget vállalt a Produkció elkészítéséért. A fent említett szerződés értelmében a Gyártó cég csupán egy esetben, a Produkcióban képben megjelenő közreműködők kiválasztásakor köteles egyeztetni az MTV Zrt-vel. A tekintetben az MTV Zrt-nek nincs rálátása, hogy a gyártási folyamat során, azaz egyes munkafolyamatok elvégzését milyen alkotók bevonásával valósítja meg a Gyártó. Jelen esetben azonban tudomással bírunk arról, hogy a tárgybeli, kifogásolt cégek a látványtechnika és az építészet területén fejtettek ki tevékenységet. A hatósági ellenőrzés során kifogásolt gazdasági társaságot tehát a külső gyártó cég, mint alvállalkozókat vonta be a Produkció elkészítésébe. A műsorszolgáltató levelében azt is hangsúlyozta, hogy a stáblistán feltüntetésre került cégnevek mögötti gazdasági társaságok, illetve azok képviselői alkotó módon járultak hozzá a Produkció elkészítéséhez, ténylegesen tevékenységet fejtettek ki a gyártási folyamat során. Hivatkozott a műsorszolgáltató az ORTT 428/1998 (XI.11.) számú határozatában foglaltakra, mely szerint a műsorszámban kreatívan működnek közre mindazok, akik a gyártásban kreatívan, élő munkával vesznek részt. A stáblista a Produkció elkészítéséhez alkotó módon hozzájáruló magán, illetve jogi személyek feltüntetésére szolgál. A stáblista elkészítése egyúttal a gyártó cég kötelezettsége is, ennek eleget téve tüntette fel a kifogásolt cégneveket. A műsorszolgáltató levelében a Legfelsőbb Bíróság KGD számú állásfoglalására is hivatkozott és előadta, hogy a hatósági ellenőrzés során kifogásolt gazdasági társaságok illetve ezek képviselői mind a műsorszámban közreműködők nem nyújtanak pénzbeli szolgáltatást, mint a támogatók és a tevékenységük, mint a műsorszámhoz való hozzájárulásuk esetén a támogatóktól megkülönböztethetően minden esetben szerephez jut a szakmai felkészültségük, aktív közreműködésük is. Emellett a stáblistában feltüntetésre került cégek illetve képviselőjük által kifejtett tevékenység nem felel meg a Médiatörvény pontjában foglalt, a támogatás fogalmára vonatkozó értelmező rendelkezésnek. A tárgybeli gazdasági társaságok nem tettek eleget a támogatás fogalmi kritériumainak, figyelemmel arra, hogy ezen gazdasági társaságok audiovizuális mű előállításával foglalkoznak, továbbá az MTV Zrt. részére még közvetve sem nyújtottak pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulást, továbbá az ezen gazdasági társaságok cégnevének vagy a róla alkotott kép népszerűsítése sem történt meg. Az ORTT 572/2000. (VII.5.) számú határozatában foglaltak megállapítják, hogy a műsorszám elkészítéséhez közvetlenül a gyártó számára nyújtott segítség nem minősül támogatásnak, ennek megfelelően ezen társaságoknak a stáblistában való felsorolása megengedett. Ezen határozat értelmében is jelen esetben a gazdasági társaságok alkotó módon hozzájárultak a műsorszám elkészítéséhez, melyre figyelemmel a stáblistában feltüntetésre kerültek, a műsorszám támogatása azonban nem valósult meg. A Testület a fenti eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: Az Rttv alpontja értelmében Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a 6

7 műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse. Az Rttv a a következő: "Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor - szolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú műsorszámok b) művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvű, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató műsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok. " A Legfelsőbb Bíróság iránymutató, Kf.III /2002/14. számú, június 29. napján meghozott döntésének értelmében az öltözékeket biztosító cégek nevének feltüntetése a támogatás Rttv-ben megadott tényállását valósítja meg. A kreatív közreműködéssel kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy az Rttv. szabályozási módszere a részletes fogalom meghatározáson alapul. Mivel az Rttv. a kreatív közreműködést nem tartalmazza értelmező rendelkezései között, így az egyes fogalom meghatározások sorát értelmezéssel nem lehet tágítani, mert az a jogalkotó akaratával ellentétes eredményre vezetne. A Legfelsőbb Bíróság ezen döntése alapján az adott műsorszám stáblistájában feltüntetett cégek nem minősülnek kreatív közreműködőnek. Emellett azonban, ahogy azt a műsorszolgáltató levelében is kifejtette a stáblistában szereplő cégek a látványtechnika és az építészet területén fejtettek ki tevékenységet a műsorszám elkészítésében, vagyis egyéb, gazdasági természetű hozzájárulást nyújtottak annak elkészítéséhez, tehát azok stáblistában való feltüntetése a támogatás Rttv-ben megadott tényállását valósítja meg. A műsorszolgáltató azon állítása sem helytálló, hogy ezen cégek mindegyike audiovizuális mű előállításával foglalkozik ugyanis az Asso cipők nagykereskedelmével, míg a Dogfish Stúdió különböző cégek arculattervezésével, a Visual Power Kft. pedig elektronikai és fénytechnikai eszközök telepítésével foglalkozik, ily módon tehát a támogatás meghatározásában a támogatóval szemben rögzített kritériumoknak megfelelnek. A műsorszolgáltató emellett arra is hivatkozott, hogy az adott műsorszámot nem saját maga készítette, hanem az IKO Műsorgyártó Kft.-vel külső gyártásban készítette. A műsorszolgáltatót a maga, vagy a fentebb említett cégek magánjogi szerződéseiből keletkező kötöttségei nem mentesítik törvényi kötelezettségei teljesítése alól. Következésképpen pl. a műsorszolgáltató a szerződést csak az Rttv.-ben meghatározott kötelezettségeire tekintettel kötheti meg, és teljesítheti. Az Rttv. 3. (1) bekezdése a műsorszolgáltató szerkesztői szabadságát fogalmazza meg, annak minden felelősségével együtt. Mindebből az következik, hogy a műsorszolgáltatónak minden körülmény figyelembe vételével eleget kell tennie törvényi kötelezettségeinek, azok be nem tartására, vagy betartása "lehetetlenségére" nem hivatkozhat, illetve olyan szerződést nem fogadhat el, amelynek teljesítésével eleve törvényszegést valósít meg. 7

8 Ezért jelen esetben tehát a műsorszolgáltató nem hivatkozhat arra, hogy az adott műsorszám külső gyártásban készült, mivel saját műsorszolgáltatásáért Ő tartozik felelősséggel, ezért az arra vonatkozó vállalkozási szerződést oly módon kellett volna megkötnie, hogy az annak következtében elkészült műsorszám semmilyen módon ne sértse az Rttv. rendelkezéseit. A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv át. A szankcionálás alapját az Rttv. 15. (1) bekezdése a) pontjának tekintetében az Rttv (1) bekezdés a) pontja jelenti, amelynek értelmében: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A szankcionálás alapját az Rttv. 24. (1) bekezdésének és 25. -a tekintetében az Rttv (1) bekezdés e) pontja jelenti, amelyek értelmében: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. szerinti összeghatárok között (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni. A Testület 2007-ben négy alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 15. (1) bekezdésének a megsértése miatt. A Testület a 37/2007. (I.10.) számú határozatában, ami még a augusztusában elkövetett hasonló törvénysértésre vonatkozott, Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Majd a Testület 1065/2007. (V.9.) számú határozatában, amely új eljárás során elbírált, a műsorszolgáltató által novemberében elkövetett hasonló törvénysértésekre vonatkozott Ft pénzbírságot szabott ki a műsorszolgáltatóval szemben. A Testület utoljára augusztusában, és szeptemberében tapasztalt hasonló törvénysértést a műsorszolgáltató részéről, amelyek kapcsán a 2522/2007. (XI.7.) és a 2739/2007. (XII.6.) számú határozataiban az Rttv (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben. Arra tekintettel, hogy ezen törvénysértések óta hosszabb időszak eltelt anélkül, hogy a Testület hasonló törvénysértést tapasztalt volna a műsorszolgáltató részéről, a Testület jelen esetben ismételten az Rttv (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben, azaz felhívta arra, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló törvénysértés elkövetésétől. 8

9 Az Rttv. 24. (1) bekezdésének a sérelme műsorszerkesztési hiba folytán állt elő, így annak során a műsorszolgáltató jogosulatlanul elért bevételhez nem jutott, így a Testület az Rttv. 24. (1) bekezdésének a megsértése miatt az Rttv (1) bekezdésének e) pontja és a a alapján bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A bírság a következő módon került megállapításra: A Testület a év során három alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 24. (1) bekezdésének a megsértése miatt, így a még 2006 októberében elkövetett törvénysértés kapcsán 532/2007. (II.28.) számú határozatában, illetőleg a 2090/2007. (IX.19.) számú határozatában a 2007 júniusában elkövetett törvénysértés vonatkozásában az Rttv (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület a decemberében, illetőleg 2008 januárjában elkövetett hasonló törvénysértés kapcsán, tekintettel arra, hogy ezen törvénysértés ritkán volt tapasztalható a műsorszolgáltató részéről, valamint a törvénysértés csekély súlyára, az 1015/2008. (VI.5.) és 1016/2008. (VI.5.) számú határozataiban a műsorszolgáltatóval szemben ismételten az Rttv (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szankciót állapította meg.. Tekintettel arra, hogy az elmúlt féléves időintervallumban ezen típusú törvénysértést a Testület viszonylag gyakran, vagyis három alkalommal tapasztalta a műsorszolgáltató részéről, és jelen esetben a túllépés mértéke jelentős (1 perc 30 másodperc), ezért a Testület jelen esetben az Rttv (1) bekezdésének e) pontja értelmében kötelezte a műsorszolgáltatót minden 30 másodperc reklámidő-túllépés miatt Ft, azaz összesen 3X Ft, Ft összegű bírság megfizetésére. Jelen esetben, mivel a törvénysértéssel érintett műsorszám külső gyártásban készült a műsorszolgáltató részéről jogosulatlanul elért bevétel összege nem volt megállapítható, így a Testület az Rttv ának jelen esetben kettő alkalommal történt megsértése miatt az Rttv (1) bekezdésének e) pontja és a a alapján bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A bírság a következő módon került megállapításra: A év során a Testület a 243/2007. (I.31.) számú határozatában Ft, az 532/2007. (II.28.) számú határozatában Ft, az 1075/2007. (V.9.) számú határozatában Ft, az 1076/2007. (V.9.) számú határozatában Ft, valamint a 2088/2007. (IX.19.), a 2089/2007. (IX.19.) és a 2353/2007. (X.10.) számú határozatokban Ft, illetve a 2521/2007. (XI.7.), 2739/2007. (XII.6.) és 419/2008. (II.27.) számú ORTT határozataiban Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót az Rttv (1) bekezdésének e) pontja és a alapján az Rttv ának a megsértése miatt. A Testület a 2007 decemberében, 2008 januárjában és februárjában elkövetett hasonló törvénysértések kapcsán, tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltató részéről nagyon gyakran tapasztalható az Rttv ának a megsértése, az 1015/2008. (VI.5.), 1016/2008. (VI.5.) és 1017/2008. (VI.5.) számú határozataiban Ft, illetőleg a januári törvénysértés kapcsán Ft, valamint a februári törvénysértés vonatkozásában Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Tekintettel a törvénysértés gyakori, ismétlődő jellegére a Testület az Rttv ának jelen esetben két alkalommal történt megsértése miatt az Rttv (1) bekezdésének e) pontja értelmében ismételten kötelezte a műsorszolgáltatót alkalmanként Ft, azaz összesen Ft összegű bírság megfizetésére. 9

10 Az eljárás során a Ket (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, július 15. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László elnök 10