FIGYELŐ SZEMÉLYI HÍR N É P M O Z GALM I K G ST M U N K A C SO P O R T

Átírás

1 FIGYELŐ SZEMÉLYI HÍR A N épköztársaság Elnöki T anácsa 2/1962 számú határozatával Péter Györgyöt, a K özponti S tatisztikai H ivatal elnökét m iniszteri rangra emelte. П ЕРСОНАЛНОЕ И ЗВ ЕСТИ Е. Президиум Венгерской Народной Республики в своем указе 2/1962 присвоил председателю Центрального Статистического У правления, профессору Дьедю Петеру ранг министра. PERSO N A L N EW S. The Presidential Council of th e H ungarian People s R epublic adopted R esolution 2/1962 by w hich th e m inisterial rank was conferred on Professor György Péter, President of the H ungarian C entral S tatistical Office. N É P M O Z GALM I K G ST M U N K A C SO P O R T M oszkvában, a KGST tagországok központi statisztikai hivatalai elnökeinek március között m egtartóit értekezlete határozatot hozott a népmozgalmi statisztika kérdéseivel foglalkozó m unkacsoport felállítására. A m unkacsoport m unkájának megszervezésére a m agyar Központi Statisztikai H iv a talt kérték fel. РА БО Ч А Я ГРУППА СЗВ ПО ЕСТЕСТВЕННОМ У И М ЕХАНИЧЕС КОМУ Д В И Ж ЕН И Ю Н А С ЕЛ ЕН И Я. Состоявшееся в Москве с 22 по 26 марта 1962 года совещание предсе- дателей центральных статистических управлений стран-членов СЭВ вынесло решение относительно создания Рабочей группы по вопросам демографической статистики. Предложение относительно организации работы данной рабочей группы было внесено Центральным Статистическим Управлением Венгрии. V IT A L ST A TISTIC A L W O R K IN G G R O U P OF T H E CMEA M E M B E R C O U N T R IE S. The conference of th e Presidents of the C entral S tatistical Offices of the CMEA m em ber countries, held in Moscow betw een M arch 22 26, 1962, adopted a resolution about settin g up a W orking Group to deal w ith v ita l statistics. The H ungarian C entral Statistical Office has been charged to organise th e work of the W orking Group. N E M Z E T K Ö Z I D E M O G R Á FIA I S Y M P O S IO N BUDAPESTEN A M agyar Tudományos Akadémia Demográfiai Elnökségi Bizottsága november 20-tól 22-ig Nemzetközi Demográfiai Symposiont rendez Budapesten. A symposion célja, hogy a termékenység és családtervezés egyes kérdéseit vizsgálja és a népességben végbemenő átrétegeződési folyam at demográfiai

2 230 F I G Y E L Ő hatásait elemezze. Ennek megfelelően a Demográfiai Elnökségi Bizottság az alábbi tárgykörök m egvitatását látja szükségesnek : 1. A term ékenyrégre ható tényezők vizsgálatának eredm ényei, módszere és nem zetközi összehasonlítása : V árható családnagyság társadalm i-gazdasági csoportonként ; A családtervezés módszerei ; A különféle felvételekből nyert m utatók nem zetközi összehasonlításának kérdései ; A vizsgálatok eredm ényeinek felhasználása a term ékenység előrebecslésére. 2. Egyes gazdasági és társadalm i jelenségek dem ográfiai hatása : A társadalm i-foglalkozási átrétegeződés hatása a főbb népesedési jelenségekre; A falusi népesség városokba vándorlásának fontosabb dem ográfiai vonatkozásai; A társadalom szerkezetében bekövetkezett változások h atása a házassági mozgalom ra és a válások alakulására ; A társadalm i m obilitás és dem ográfiai hatásai. A symposionra a m agyar és a külföldi résztvevők tanulm ányok at küldhetnek be, a tanulm ányok terjedelme 5 gépelt oldal, ehhez egy oldalas rezümé csatlakozhat. A programról, a svmposionnal kapcsolatos további előkészületekről a DEM OGRÁFIA következő száma részletes beszámolót közöl. М ЕЖ ДУНАРО ДН Ы!! ДЕМ ОГРАФИЧЕСКИЙ СИМПОЗИУМ в Б У Д АП ЕШ ТЕ. Демографическая Комиссия Президиума Венгерской Академии наук организует в Будапеште с 20 по 22 ноября 1962 года М еждународный Демографический Симпозиум. Целью симпозиума является рассмотрение некоторых вопросов плодовитости и планирования семьи, и далее, анализ демографических воздействий происходящего внутри населения процесса рестратификации. В соответствии с этим Демографическая Комиссия считает целесообразным обсудить вопросы, входящие в круг следующих тем : 1. Результаты, методы и международное сопоставление изучения факторов, воздействующих на плодовитость ; Предполагаемая величина семьи по общественно-экономическим группам Методы планирования семьи Вопросы международного сравнения показателей, полученных в ходе различных обследований Применение результатов обследований для перспективного прогноза плодовитости 2. Демографические воздействия отдельных экономических и общественных явлений : Воздействие социальной рестратификации и рестратификацни по занятости на важнейшие демографические явления Важнейшие демографические аспекты миграции сельского населения в города Воздействие изменений в структуре общества на динамику браков ii разводов Общественная мобильность и ее демографические воздействия Н а симпозиум венгерские и зарубеж ные участники могут предоставить доклады. Объем доклада может составить пять машинописных страниц, к чему, далее, можно приложить резюме объемом в одну страницу.

3 F IG Y E L Ő 231 Сведения о детальной программе и дальнейшие подробности в связи с симпозиумом будут сообщены в следующем номере ж урнала «Демография». IN T E R N A T IO N A L D E M O G R A PH IC SYM POSIUM IN B U D A PEST. The P residential C om m ittee for D em ography of th e H ungarian A cadem y of Sciences organizes an In tern a tio n a l D em ographic Sym posium betw een 20 and 22 N ovem ber 1962, in B udapest. The aim of the Sym posium is, to stu d y certain questions of fe rtility and fam ily planning and, to analyse th e dem ographic effects of the process of social restratification going on am ong th e population. A ccordingly, the P resid ential C om m ittee for D em ography considers it necessary to discuss th e following subjects : 1. R esults, m ethods and in te rn atio n al com parison of th e inquiries connected w ith th e factors affecting fertility : Projected fam ily size distribution by socio-economic groups ; M ethods of fam ily planning ; Questions ab out th e international com parability of indices obtained by different surveys ; A pplication of th e results of inquiries for fertility forecast. 2. D em ographic effects of certain economic and social phenom ena ; E ffect of the reslratifieation by socio-oceupational statu s on the m ain vital e v e n ts ; Main dem ographic aspects of the ru ral m igration ; E ffect of the stru ctu ral changes of society on m arriages and divorces ; Social m obility and its dem ographic effects. B o th th e H ungarian and foreign p a rticip a n ts are welcome to send papers to the Sym posium, th eir length should not exceed 5 typew ritten pages w ith one m ore page containing a sum m ary of the treatise. The d etailed program m e and fu rth er p reparatio n s for the Sym posium will be reported in th e nex t issue of D EM O GRÁFIA. A Z M T A D E M O G RÁ FIAI E L N Ö K S É G I B IZ O T T S Á G Á N A K VITAÜLÉSEI A STATISZTIKAI ELŐREJELZÉS N É H Á N Y D E M O G R Á F IA I V O N A T K O Z Á S A A Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Elnökségi Bizottságának m ódszertani m unkabizottsága vitaülést rendezett, amelyen Vincze István kan didátus, az MTA M atem atikai K utató Intézetének helyettes igazgatója, a m unkabizottság vezetője a statisztikai előrejelzés néhány demográfiai vonatkozásáról ta rto tt referátum ot. Korreferens dr. Barsy Gyula, az Országos K özegészségügyi Intézet tudom ányos osztályvezetője volt. Vincze István a demográfiai idősorok vizsgálatával kapcsolatban megállapította, hogy a demográfiai jelenségeket lényegesen befolyásoló szisztem atikus hatások a közgazdasági, egészségügyi, biológiai, földrajzi, stb. tény e zők eredm ényeként alakulnak ki és így számos szaktudom ány segíthet bizonyos alapvető törvényszerűségek m egállapításában. H a a szisztem atikus hatásokban elméleti alapon álló előrejelzésről beszélhetünk, úgy az a felsorolt szaktudom ányok m egállapításain és a jövőre v o n atkozó reális esetleg alternatív feltevésein alapulhat. E m unka termesze-

4 232 F IG Y E L Ő tesen nem nélkülözheti a m atem atikai valószínűségszámítási módszereket. Ez a jelenségek vizsgálatának elméleti útja, am it eddig inkább a term észettudom ányok bizonyos folyam atainál sikerült megvalósítani, de számos demográfiai modell m egalkotására is tö rté n t kezdeményezés. E modellek legnagyobbrészt a jelenség biológiai h átterét veszik alapul. A gyakorlatban az idősorok vizsgálatánál a tr endvonalra vonatkozó valam ely m atem atikai formula feltételezése a kiindulási alap. Ez legtöbbször nem a szisztematikus tényezők alakulásának azok belső sajátosságait figyelembe vevő vizsgálatára alapozott, hanem az adott grafikon által kínált egyszerűbb függvény, ami igen sokszor jó közelítéshez vezet. H a feltehetjük, hogy a demográfiai jelenség átlagára, azaz a szisztematikus hatások okozta lefolyására m egnyugtató eredm ényünk van, akkor a további feladat a л-életlen ingadozások előrejelzése. Ez azt jelenti, hogy olyan határo k at adjunk meg, amelyek ad o tt nagy valószínűséggel m agukban foglalják a jelenség tényleges m egvalósulását. Ehhez a véletlen ingadozás sztochasztikus modelljének konstruálása szükséges. E sztochasztikus folyam at nem feltétlenül független az alapfolyam attól, vagyis a szisztem atikus tényezők h atását leíró elméleti trendtől. Feltételezésünk szerint e sztochasztikus folyam at elméleti átlaga időben zéró, azonban param éterei (szórása, korreláció függvénye) függhetnek a trendvonal alakulásától. E zt úgy is kifejezhetjük, hogy a kettő együtt tárgyalandó és a jelenséget egészében m int sztochasztikus folyam atot fogjuk fel, amelynek elméleti átlaga az általunk jelzett, a szisztematikus hatásokra adott trendvonal. H a a trendvo nal elméletileg nem eléggé m egalapozott, nem elégségesen nagyszám ú adaton alapul, akkor m a tem atikai statisztikai módszer kerül alkalm azásra és konfidencia sávot adunk meg, amely adott valószínűséggel m agába foglalja a jelenség tényleges lefolyását. A konfidencia intervallum ok szintjének gyakorlati felhasználásánál körültekintően kell eljárni oly módon, ahogyan azt a m atem atikai statisztika elmélete kidolgozta és az ipari felhasználásban eléggé általános. Végül a referens egy egyszerű példán dem onstrálta a kérdést. A vitaindító referátum után Barsy Gyula,,A demográfiai előrejelzés általános kérdései címen ta rto tta meg korreferátum át. Az előrejelzés a dem ográfiának is egyre növekv ő súlyú és m egnyugtatóan meg nem oldott feladatai közé tartozik. Lényegében előrejelzésről van szó akkor is, amikor a népmozgalmi és vándorlási adatok alapján a népesség jelenlegi állapotára következtetünk, s az eredmény megbízhatósága attól függ, hogy a rendelkezésre álló folyam atos adatgyűjtések m ennyire megbízhatóak és milyen becslést tesznek lehetővé. A szoros értelemben vett demográfiai előrejelzés m ár jóval bonyolultabb feladat. A közeli jövőre v onatkozólag az előrejelzés viszonylag nagy pontossággal végezhető el azért, m ert rövid idő alatt a népesedés alapvető irányzatai általában kevéssé változnak. A hosszabb időre szóló becslés esetében azonban a bizonytalanság erősen növekszik, m ert a trendek jövőbeli alakulását illetően csak többé-kevésbé önkényes feltételezésekkel élhetünk. A demográfiai irodalom még nem ismert eddig egyetlen hosszú időre szóló előrejelzést, amely valóban helyes lett volna. Nem válto ztato tt ezen az sem, hogy az előrejelzés fegyvertára jelentékenyen bővült és a puszta népszám valamilyen módon végzett előreszámítását az összetevők (halandóság, születések) lehetőleg igen beható elemzésén nyugvó becslése v áltotta fel. Megemlíthető, hogy a halandóság tényleges javulása mindig nagyobbnak bizonyult, m int az elm últ időszakok adatainak elemzése alapján nem és korcsoportok szerint tö rtén t előrevetítések. E m ellett a születési trendek jelentékeny v áltozásai m iatt a nagy hibák nem is a halandóság, hanem a termékenység becsléseiből adódtak. A népességi előrejelzések ma főleg a term ékenység tekintetében csak önkényes, m egalapozatlan feltevéseken nyugvó becsléseknek tekinthetők, amin nem változtat az, hogy a becsléseknél várható legnagyobb és várható legalacsonyabb számokat is megadnak, m ert a valóságos alakulás ezektől teljesen független. A demográfiai előrejelzés rendelkezésre álló módszerei úgyszólván kivétel nélkül nyugati szerzőktől szárm aznak. A tervgazdaságban a népesség előrejelzéséhez viszont igen fontos érdekek fűződnek, hiszen a népesség és az egyes

5 FIGYELŐ 233 népességi összetevők jövőbeli alakulása különösen a távlati tervezésnek egyik fontos alapja. Mindez nagyonis előtérbe helyezi a demográfiai előrejelzés kérdését s éppen a tervgazdálkodás szem pontjai szerint jóval szélesebb alapokra való helyezését. A gazdasági viszonyoknak a népesedésre gyakorolt h a tá sá t kell az eddiginél sokkal behatóbban vizsgálni és ilyen módon a népesség jövő szám át illetően az önkényes becslések talajáról, ha nem is a tervezés, de legalábbis a gazdasági megfontolásokon alapuló számítások szintjére emelkedni. A kialakult élénk v ita u tán az ülés az elnöklő Vincze István zárszavával ért véget. Н Е К О Т О РЫ Е ДЕМ ОГРАФИЧЕСКИЕ ВОПРОСЫ СТАТИСТИЧЕС К И Х П РЕДСКАЗА Н И Й. Н а заседании диспута методологической рабочей группы демографической комиссии Президиума Венгерской Академии Н аук кандидат, заместитель директора Исследованельского Института Математики ВАН., заведующий рабочей группы Игитван Винце прочитал реферат о некоторых демографических вопросах статитисческих предсказаний. Корреферептом был заведующий научного отдела Общегосударственного Института Здравоохранэния др. Д ю ла Бариш. SOME D EM O G R A PH IC ASPECTS OF STATISTICAL P R O JE C T IO N. On th e deb a te of th e M ethodological W orking G roup of th e P resid ential C om m ittee of th e H u n g a rian A cadem y of Sciences, István Vincze, can d id ate of m ath em atical sciences, d eputy d irecto r of th e R esearch In stitu te for M athem atics, C hairm an of th e W orking G roup, held a p aper on th e above subject. It has been followed by th e contrib u tio n of dr. Gyula Barsy, chief of section of th e H ungarian In stitu te for Public H ealth. PE RIO DIKU S D E M O G R Á F IA I J E LE N S ÉG E K LEÍRÁSA A Magyar Tudom ányos Akadémia Demográfiai Elnökségi B izottságának m ódszertani m unkabizottsága február 27-én vitaülést rendezett. A vitaülés tárgya egy, a periodikus demográfiai jelenségek leírására szolgáló modell ism ertetése és m egvitatása volt. A modellt Tekse Kálmán, a Központi Statisztikai H ivatal Népességtudományi K utató Csoportjának m unkatársa és dr. Vukovich György, a Demográfiai Elnökségi Bizottság tagja dolgozták ki és ism ertették. Tekse Kálmán referátum ában bevezetőül a demográfiai modellek növekvő jelentőségéről beszélt. Ilyen, a demográfiai jelenségek egyre szélesebb körét átfogó modellek, amelyek bonyolultságuknál fogva régebben alig voltak alkalm azhatók a gyakorlatban, a modern elektronikus számológépek b irto kában lehetővé teszik a demográfiai jelenségek egyre pontosabb mennyiségi vizsgálatát, valam int a társadalm i és gazdasági tényezők egym ásrahatásának pontosabb elemzését. Ily módon e modellek a szocialista társadalm i rendben hozzájárulnak a jobb népgazdasági tervek elkészítéséhez is. A szezonális periodicitást m u tató demográfiai jelenségek leírása lényegesen bonyolultabb feladat, m int szezonalitást nem m utató jelenségeké. A demográfiai jelenségek szezonális változásainak vizsgálata mégis fontos feladat, mivel mélyebb betekintést enged e jelenségek okaira, ugyanakkor változásainak körülményeire és dinam izm usára is fényt derít. A referens ezután röviden ism ertette a periodicitást nem m utató tö r vényszerűségek, illetve a periodicitásokat figyelmen kívül hagyó modellek egy csoportját. Ilyen modellek relatíve egyszerűen megfogalmazhatók és gyakran közönséges differenciálegyenletek form ájában írhatók le. Így például a Gompertz Makeham törvény, amely szerint a halálozási intenzitás a korral exponenciálisan növekszik, az x korú élők lx szám ára (mely a kor differenciálható függvénye) vonatkozó elsőrendű differenciálegyenletre vezet. Hasonló

6 234 FIGYELŐ differenciálegyenletekre vezet Lazarus halandósági törvénye, Moser form ulája, Jastremskij reprodukciós törvénye stb. I. Lah kim u tatta, hogy m indezen törvények és a demográfia más fontos form ulái is a Quiquet-től származó és a halandósági intenzitásra vonatkozó л-edrendű állandóegyütthatós homogén differenciálegyenlet speciális eseteiként nyerhetők. Ha a halandósági intenzitás a kor n-szer differenciálható függvénye, akkor e differenciálegyenlet (1) A i /j'x -;- A 2 f X b.. 4-4«: ' 0 alakú, ahol A 1 A 2,..., A n konstansok. I. Lah, a korábbi gyakorlattól eltérően a fenti differenciálegyenlet karakterisztikus gyökei között komplex szám okat is megengedett, és ezáltal (1) megoldásai között periodikus tagok is felléphettek. A kor helyett tetszőleges f = (x) változóra való áttéréssel (1) megoldásai átfogják a legfontosabb demográfiai törvényeket, ezért Lah (l)-et a statisztikai jelenségek alapegyenletének nevezi. A referens szerint I. Lah fenti prepozíciója komoly bírálat tárg y át képezheti. A demográfiai jelenségek sokrétűsége, a társadalm i és gazdasági jelenségekkel való bonyolult összefüggései nem írhatók le egy, vagy néhány egyszerű egyenlet segítségével, bárm ilyen sok integrációs állandót tartalm azzanak is. Ennek bizonyítására szemléletes példát szolgáltatnak a szezonális periodicitást m utató demográfiai jelenségek. Ezek leírására I. Lah is kísérletet te tt (1) segítségével, azonban a legfontosabb, hasonló tulajdonságú demográfiai jelenségek nem tárgyalhatok az I. Lah proponálta módon. A továbbiakban a referens ism ertette a dr. Vukovich Györggyel közösen végzett vizsgálatok főbb eredményeit. A vizsgálatok a házassági mozgalom, a term ékenység és a halálozások havonkénti alakulásának leírására szorítkoztak. A kiindulási adatok (Magyarország 1000 lakosra eső megfelelő népmozgalmi adatai az években) évenkénti periodicitást m utató idősorokat alkotnak. Ezen idősorok három komponensből tevődnek össze : 1. A jelenség alakulását leíró trendvonalból, amely legtöbbször lineáris, exponenciális, vagy trigonom etrikus függvények, parabolák és ezek szuperpozíciói segítségével írható le. 2. Az évenkénti periodicitást leíró függvényből, amelynek amplitúdói időben változhatnak. 3. Véletlen ingadozásokból (melyek várható értékét 0-nak vehetjük). Az alkalm azott modell lényege ezen komponensek analitikus leírása. Itt nem szükséges a sztochasztikus folyamatok elméletének felhasználása, m ert num erikus szem pontból egyszerű folyam atokról van szó. Másrészről a viszonylag rövid alapidőszak ilyen eljárást nem is te tt volna lehetővé. Az elm ondottak figyelembevételével, ha у (t) a vizsgált demográfiai jelenség valamely mennyiségi m utatója, amely a független változó n-szer differenciálható függvénye, akkor ez a következő n-edrendű állandó együtthatós inhomogén differenciálegyenlet megoldásaként áll elő : ni (2) if») (0 + ayj w-h ( /)+...+ a.2 y (t) + а л if (!) + a y (t) = ^ ew fj (t), i - i ahol a, (i = 1, 2,... n) és a bj (j = 1, 2,... m) mennyiségek konstansok, az Jj (t) к (/ = 1, 2... mi) évenkénti periodicitást m utató, egyenletesen konvergens trigonom etrikus sorba fejthető függvények. Speciálisan az 1000 főre eső házasságkötések, halálozások, illetve születések szám át vizsgálva a jelenségek alakulását exponenciális, illetve trigonom etrikus függvénnyel kifejezhető trendvonal írja le, az évenkénti periodicitás am plitúdói pedig exponenciális függvény szerint változnak, ezért ebben az egyszerű esetben a vizsgált jelenséget leíró у (t) függvény az (3) y (0 + ay (/) = ebt f (í) differenciálegyenlet megoldásaként állítható elő. E differenciálegyenlet rám u tat a jelenség alakulásának dinamizmusára. Csillapított harmonikus rezgőmozgás egyenlete ugyanis (3) típusú homogén

7 FIGYELŐ 235 differenciálegyenletre vezet. H a ehhez még egy perturbáló periodikus kényszererő is járul (ez jelen esetben pl. a mezőgazdasági m unkák szezonalitásának. évszakok változásának, társadalm i szokásoknak stb. hatása lehet), amely időben eb szerint változik, akkor pontosan a (2) típusú differenciálegyenletre ju tu n k. A (3) differenciálegyenlet általános megoldása (4) alakú, ahol az F (t) függvény f (t)-hez hasonló típusú, a b + n1 (n = 1, 2...,) m ennyiségek pedig nem gyökei a homogén differenciálegyenlet k arakterisztikus egyenletének, és ahol C1és C2 integrációs állandók. (4)-ben az együtthatókat a legkisebb négyzetek elvének megfelelően választjuk meg. (4) ism eretében (3) együtthatói könnyen m eghatározhatók. Az у (t) megoldásra természetesen általában még egy véletlen tényező is szuperponálódik. A modell konkrét alakjának (pl. a trendvonal) m eghatározásánál és felhasználásánál a demográfiai jelenség, illetve a reá ható társadalm i és biológiai tényezők sokoldalú quan titativ vizsgálatára, ezek messzemenő figyelembevételére van szükség. A modell pontossága nő, ha a megszerkesztésénél alapul v e tt időszak demográfiai szempontból nyugodt, stabil. A modell kellő körültekintéssel különböző időszakok, illetve sokaságok megfelelő népmozgalmi adatainak összehasonlítására, rövidebb időszakra extrapolációra (ado tt hibával), egy sokaság fejlődési törvényszerűségei megváltozásának ellenőrzésére stb. alkalm azható. Segítségével pl. Magyarországon az 1000 lakosra eső születések havonkénti v árható alakulását évre átlagosan 2%-os relatív hibával lehetett becsülni. Dr. Vukovich György korreferátum ában bevezetőül a demográfiai modellek fogalm át ism ertette. Véleménye szerint a modellképzés szükségessége a demográfia m int tudom ány céljából fakad, a népesedési jelenségekben észlelhető objektív törvényszerűségek megállapítása, megfogalmazása végül is jórészt csak modellek segítségével valósítható meg. Az objektív népesedési törvények k u tatásán ak első eredményei a halandósági táblák, pontosabban a kihalási rend. Ebben a tekintetben sokat tettek Halley, Gompertz, Makeham stb. Ugyancsak a népesedési jelenségek m ögött feltételezett term észeti és társadalm i törvények m eghatározására jö ttek létre a m últ század közepén a népességi folyam atokat mai szemmel nézve sokszor nem a legszerencsésebben általánosító elméleti konstrukciók : Quetelet átlagem bere, Lexis normálembere. A halandósági tábla m ellett a legfontosabb elméleti konstrukciónak a Lotka-féle stabil és stacioner népességi m odellt, illetőleg ennek továbbfejlesztését tarth atju k. E modellek bizonyos népesedési folyam atok törvényszerű következm ényeit tá rjá k fel. A népességtudom ány fejlődése, megfigyelési körének egyre több jelenségre való kiterjesztése, a társadalm i és term észeti kölcsönhatások felismerése arra a korreferens véleménye szerint helyes elképzelésre vezetett, hogy a demográfiai jelenségeknek egy absztrakt form ába való szűkítése lehetetlen és helytelen is, m ert a környezeti hatások ennél sokkal bonyolultabbak. Az egyes jelenségek alakulása során természetesen találhatunk bizonyos specifikus törvényszerűségeket, ezek azonban időben változnak. Az időbeli instabilitás különösen azoknál a jelenségeknél tapasztalható, am elyekre döntően a társadalm i-gazdasági körülm ények hatnak, viszonylagos állandóságot az elsősorban biológiai okokon alapuló jelenségek m utatnak (pl. a születéskori nemi arány stb.). A statikus összefüggéseket feltáró modellek dinam izálása igen nagy óvatossággal végezhető csak el, az összefüggések erőssége, iránya az időben

8 236 FIGYELŐ Ugyanis állandóan változik, és a jelenlegi határok mechanikus kivetítése a jelenség feltételezett jövőbeni lefolyását erősen torzíthatja. A demográfiai modellek több típusba sorolhatók. Beszélhetünk statikus és dinamikus modellekről, valam int teljes és részleges modellekről. Statikusak általában az ún. demo-ökonómiai modellek, vagy a stabil népesedési modell, bár ezeknek is vannak dinam ikus értelmezési lehetőségeik. Teljes modelleknek tekinthetők Quiquet, vagy újabban Lah modelljai, de az ún. alapösszefüggéseket leíró modellek képzése viszonylag ritkán fordul elő, m ert a demográfiai alapösszefüggések olyan nagyfokú általánosításához vezetne, amely alig használható akkor, ha partikuláris összefüggések vizsgálatáról van szó. Ezzel szemben részleges modellek m eghatározására és bizonyos határok közötti összegezésére kell a demográfiai kutatásoknak irányulniok. (Ilyen részleges modellek a termékenységre egy adott időszakban ható társadalm i és gazdasági tényezők egzakt m egállapítása, az egyes népmozgalmi jelenségek közötti kölcsönhatások, a periodikus demográfiai jelenségek leírása stb.) Gyakorlati szempontból olyan modellek készítése látszik indokoltnak, amelyek egy-egy részterület viszonylag pontos leírását teszik lehetővé, megragadják adott időszakban és helyen a népesedési jelenségek alakulásában jelentkező esetleges szabályszerűségeket és alkalm asak arra, hogy a szóban forgó jelenség jövő, vagy múltbeli változása és egy adott időszakban m atem atikailag is leírt alakulása közötti különbségre felhívják a figyelmet. A korreferens ezután a periodikus demográfiai jelenségek leírására szerkesztett modellből levonható néhány következtetést ism ertetett. K ifejtette, hogy a népmozgalmi események havi periodikus ingadozása m ár régen ism ert, de egzakt leírásuk még nem tö rtén t meg, illetőleg csak néhány param éterüket vizsgálták. A periodikus ingadozásokat társadalm i tényezők okozzák, de ezek a tényezők változnak és így bizonyos időszakokban m utatkozó állandóságuk csak az adott időszakra, az akkor ható társadalm i körülm ényekre jellemzők. Az ism ertetett modell éppen arra alkalmas, hogy a vizsgált időszakra állapítson meg törvényszerűségeket, m ajd ezeket egyéb időszakokra, vagy területi egységekre kiszám ított param éterekkel veti egybe és ezzel a törvényszerűségek m egváltozására, különbségeire következtet. A modell gyakorlati felhasználásakor nehézségeket okozhat a nyers arányszám ok felhasználása, ezeknél ugyanis éppen a feltételezett társadalm i törvényszerűségek érvényesülése vagy megszűnése, módosulása tekintetében vannak hibalehetőségek, m iután a nyers arányszám számos tényező eredőjének tekinthető. A b em u tato tt modell illusztrálására azonban ezek az arányszámok is megfelelnek. A modell param étereinek megváltozása term észetesen sok tényező hatásaként jöhet létre, az okok feltárásához m élyreható demográfiai elemzés szükséges. Így a kiszám ított és a tényleges adatok közötti eltérések, akár a jelenre, akár a jövőre vagy a m últra vonatkoznak, csak arra adhatnak választ, hogy a törvényszerűségek m egváltoztak, a vizsgált jelenségre az általánostól, vagy az eddigitől eltérő okok h ato ttak, A vizsgált három népmozgalmi eseményre egyaránt hatnak a társadalm i és a gazdasági tényezők, bár m indegyikre eltérő mértékben. A társadalm i okra a demográfiai következm ény természetesen bizonyos idő eltelte után következik, az ok és okozat időbelileg elkülönül egymástól. A nyers házassági arányszám tényleges és a modell segítségével szám ított adatainak egybevetése arra utal, hogy az adatok havonkénti átlagos szórása éppen a fluktuáció szempontjából kritikus hónapokban a legnagyobb, ez a házasságkötési arányszám érzékenységéből következik. A modell egyébként jól írja le a vizsgált jelenséget, a tényleges adatok a szám ított adatok hibahatárai közé esnek. A legreálisabb m int erről m ár szó esett a tisztíto tt m utatók megfigyelése le tt volna, esetleg az éves házasságkötések havi százalékos megoszlásának a megfigyelése. A nyers házassági arányszám m al leírt tíz éves trend a trigonom etrikus függvénnyel végzett kiegyenlítéshez jól simul és úgy tűnik, hogy ez a trend még 1962-ben is érvényesül, m ajd feltehetően megváltozik, A havi ingadozásokat leíró F (t) függvény param étereinek megváltozása egyelőre nem látható előre. A nyers születési arányszám az elmúlt tíz év folyamán sajátos alakulást m u ta t, így általános az egész periódusra jellemző tren d et nem volt célszerű

9 FIGYELŐ 237 szám ítani. Jól sikerült jellemezni ezzel szemben az időszakokra a nyers születési arányszám alakulását, mégpedig exponenciális függvénnyel. Ehhez a függvényhez a tényleges adatok jól simulnak és még 1962-ben is számolni lehet az exponenciális függvény param étereinek változatlanságával. A szám ított adatok alakulásából egyébként azt a következtetést lehetne levonni, hogy az éves nyers születési arányszám még tovább csökken, de nem sokkal süllyed m ár 14 /00 alá, m ajd ezután stagnálni fog. Nyilvánvaló, hogy a kiegyenlített adatok alapján nem szabad és nem is lehet az arányszám jövőbeni alakulására következtetéseket levonni. Mindenesetre feltehető, hogy 1962-ben az időszakra m egállapított exponenciális görbe k itevőjében szereplő állandó m égnem változik és a havi ingadozást leíró F (t) trigonom etrikus függvény param éterei is változatlanok m aradnak. Ezután feltehetőleg a 0, értékű konstans további, valószínűleg erős csökkenésével és így az eddigi törvényszerűség újabb m egváltozásával kell számolni. A korreferens ezután a nyers halálozási arányszám leírására végzett szám ításokat ism ertette. Az éves nyers arányszám ok tízéves alakulását trigonom etrikus és exponenciális függvénnyel kísérelték meg kiegyenlíteni, de m ind az elméleti megfontolások, m ind pedig a kétféle módszerrel kiszám í to tt adatoknak a tényleges adatokhoz való illeszkedése arra utal, hogy az exponenciális görbével való megközelítés sokkal jobb eredm ényt biztosit, a jelenség alakulását jobban írja le. A szám ított és az empirikus görbék eltéréseinek négyzetösszege a trigonom etrikus görbe esetében 1,63 ; az exponenciális görbe esetében pedig 1,29. A nyers halálozási arányszám elmúlt 10 év alatti alakulására viszonylag jelentős, de nem egyenletes csökkenés a jellemző. A halálozások szám át a számítások szem pontjából hátrányosan több olyan tényező befolyásolja, amelyek véletlenszerűek és így a havi fluktuáció leírását meglehetősen nagym értékben gátolják, illetőleg rendkívül bonyolulttá teszik. A halálozási arányszám trendjét leíró exponenciális görbe konstansa 0,002737, a csökkenés értéke teh át alacsony. A havi átlagok szórása nagy, ami a m egnyugtató szám ításokat kétségessé teszi. Annak ellenére, hogy az adatok általában 2 a közé esnek, a nagy szórás, a a értékek abszolút nagysága arra utal, hogy a véletlen hatások, így például az időnként fellépő influenzajárványok a jelenség szabályszerű alakulását erősen torzítják. Mindezek ellenére a nyers halálozási arányszám ingadozása és hosszabb időre megfigyelt alakulása leírható. A korreferens befejezésül u talt arra, hogy a bem utatott és csak nyers arányszám okkal illusztrált modell kidolgozásával igazolható az, a dem ográfusok egy részénél még mindig nem kellően elismert tétel, hogy viszonylag bonyolultabb m o z g ást m utató népesedési jelenségeket is leírhatunk m atem atikailag és az így kapott modellt egyéb modellrendszerekbe be lehet építeni. Az érdeklődéssel fogadott előadásokat élénk vita követte. A vita során a hozzászólók kiem elték a szerzők m unkásságának nagy fontosságát és foglalkoztak a periódus m egválasztásának nehézségeivel, valam int a nyers arányszám oknál pontosabb, lehetőleg tisz títo tt arányszám ok felhasználását ajánlották. Többen foglalkoztak a param éterek szociológiai tartalm án ak meghatározási lehetőségeivel, és úgy vélték, hogy a kutatásokat e területen is tovább kell folytatni. A vitaülés a m unkabizottság elnökének, Vincze Istvánnak zárószavaival ért véget. ОПИСАНИЕ П ЕРИ О ДИЧЕСКИХ ДЕМ ОГРАФИЧЕСКИХ Я В Л Е НИЙ. Методологическая рабочая группа Демографической комиссии Президиума Венгерской Академии Н аук провела 27 февраля 1962 года дискуссионное совещание. Предметом дискуссии было изложение и обсуждение модели, служащ ей целям описания периодических демографических явлений. Н астоящ ая модель была разработана и излож ена сотрудником Демографической исследовательской группы Центрального Статис- 16 Dem ográfia

10 238 FIGYELŐ тического Управления Кальманом Текше и членом Демографической комиссии д-ром Дьердем Вуковичем. Кальман Текше в своем докладе изложил исследования, связанные с попыткой обобщения I. Lah модели Quiquet. Докладчик указал, что показывающие сезонную периодичность демографические явления, как правило, не могут обсуждаться на основании моделей названного типа (поэтому он возраж ает против присвоения форме (1) названия «основного уравнения» статистических явлений) и отмечает, что для их описания существует необходимость в обобщении формы (1). В дальнейшем докладчик останавливается на проделанной им совместно с д-ром Дьердем Вуковичем работе в этом направлении. Месячные данные относительно брачности, плодовитости и смертности населения Венгрии в период с 1951 по 1960 год показывают, что y(t), которое обозначает исследуемый показатель данных демографических явлений, как дифференцируемая п раз функция времени, удовлетворяет дифференциальное уравнение типа (2), которое в рассматриваемых случаях упростилось в форму (3). Здесь f(t) является располагающей годовой периодичностью, поддающейся разложению в равномерно сходящийся тригонометрический ряд, функцией, выражающей воздействие периодических пертурбаций принуждающих сил (например, посредством обычаев, сельскохозяйственных работ, сезональной смены времен года) на формирование демографического явления, в то время, как b представляет собой характерную для изменения масштаба этих сил во времени постоянную величину ( а = const.) Далее, y(t), которое представляет собой решение дифференциального управнения (3) t и которое может быть определено на основании исходных данных при помощи метода наименьших квадратов или анализа Фурье), состоит из двух частей : из изображаю щего формирование явления тренда и выражающей периодичность периодической функции. К решению, конечно, присоединяется еще один случайный фактор. Если нам известен y(t), то мы можем вычислить коэффициенты (3). Это дифференциальное уравнение дает картину динамики изменения явления (ср. дифференциальное уравнение гармоничного затухающего колебания при появлении периодичной пертурбации принуждающих сил). При использовании модели (например, при определении линии тренда) имеется необходимость в тщательном качественном изучении демографического явления. В качестве исходного пункта следует принять относительно спокойный в демографическом отношении период. Н астоящ ая модель при условии достаточной осмотрительности может быть использована для сопоставления соответствующих демографических данных различных периодов или, соответственно, совокупностей в отношении более коротких периодов для экстраполяции (с данной ощибкой), далее, для контроля изменения свойств определенной совокупности и т. д. При помощи данной модели, например, можно было дать оценку формирования в Венгрии в 1961 году ежемесячного числа рождений в расчете на 1000 человек населения с 2% средней относительной ошибкой. Д -р Дьердь Вукович в вводной части своего доклада остановился на понятии демографических моделей. Согласно его мнению необходимость образования моделей вытекает из самой цели демографии, как науки, так как установление и выражение наблюдаемых в демографических явлениях объективных закономерностей в конечном итоге в значительной степени могут быть осуществлены только при помощи демографических моделей. Автор содоклада вкратце излож ил историю демографических моделей от Halley до Lotka. Он не считает целесообразным, из-за сложности общественных и экономических факторов, воздействующих на демографические явления, образование общих моделей и придает большое значение формированию моделей, характеризующих отдельные специфические закономерности определенных явлений. Специфические закономерности, между тем, изменяются во времени. Нестабильность во времени наблюдается в первую очередь у тех явлений, которые в решающей мере подвержены

11 FIGYELŐ 239 воздействию со стороны общественно-экономических факторов, и, наоборот, такие явления, как, например, пропорция рождений по полу, имеют относительно постоянный характер. Изучение во времени моделей, отражаю щ их статистические взаимосвязи долж на производиться весьма осмотрительно, так как интенсивность и направление взаимосвязей во времени постоянно изменяется, ввиду чего механическое перенесение нынешних соотношений на будущее формирование явления может привести к неправильным выводам. После этого автор содоклада излагает несколько выводов относительно модели, составленной для целей описания периодических демографических явлений. Он отмечает, что месячное периодическое колебание демографических событий является давно известным фактом, но, однако, ихточное описание еще не имело места, или, соответственно, исследованию были подвергнуты только некоторые их параметры. Приводимая на данном месте модель является пригодной как раз для установления закономерностей изучаемого периода, при чем в дальнейшем она сопоставляет последние с параметрами, исчисленными относительно прочих периодов или территориальных единиц, и, таким образом, позволяет делать выводы об изменении этих закономерностей и различиях между ними. При практическом использовании модели общие демографические коэффициенты, конечно, не являю тся достаточными, но для целей иллюстрации они пригодны. Расхождения между исчисленными и действительными данными, несмотря на то, относиятся ли они к прошлому, настоящему или будущему свидетельствуют о том, что закономерность изменилась. Причины этого может вскрыть только более глубокое демографическое исследование. Сопоставления во времени и пространстве по сути дела осуществляются посредством сравнения параметров. Во второй части своего содоклада автор подвергает анализу различия между фактическими и исчисленными данными общих коэфициентов брачности, рождаемости и смертности, которые были выработаны для иллюстрации настоящей модели. Параметры функции коэффициента ро ж даемости и брачности F ( t) удовлетворительно отражаю т месячные колебания. Месячное колебание коэффициента смертности подвержено воздействию многих случайных факторов (например, зимняя эпидемия гриппа) и это обстоятельство затрудняет математическое описание данного явления. Однако, несмотря на все это при помощи настоящей модели можно описать колебание общего месячного коэффициента смертности, а такж е излож ить его тренд на сравнительно длительный период. После заслушанных с интересом докладов последовала оживленная дискуссия. Выступающие подчеркнули важ ное значение работы авторов, остановились на трудностях выбора периода и рекомендовали применение вместо общих коэффициентов по возможности более точных очищенных коэффициентов. Многие из участников дискуссии остановились на возможностях определения социологического содержания параметров и высказались в пользу дальнейшего продолжения исследований в этой области. Результаты дискуссии были обобщены в заключительном слове председателя рабочей комиссии Иштвана Винце. D E S C R IP T IO N O F PE R IO D IC A L D EM O G R A PH IC PH EN O M E N A. The W o rk ing Group for M ethodology of the Presidential Com m ittee for D em ography of the H u n garian A cadem y of Sciences held a debate on F ebru ary 27, The subject was to in form about, and to debate a m odel describing periodic dem ographic phenom ena. The m odel was elaborated and described by K álm án Tekse m em ber of th e Dem ographic R esearch G roup of th e C entral S tatistical Office and Dr. György Vukovich, m em ber of th e Presidential Com m ittee. In his paper K álm án Tekse described investigations connected w ith th e generalization experim ent to Quiquet s m odel w orked out by I. Lah. He showed th a t, as a rule, dem ographic phenom ena indicating a seasonal periodicity cannot be discussed 16*

12 240 FIGYELŐ w ith th e aid of m odels of the m entioned ty p e (and for this reason he finds it open to challenge to call (1) th e fundam ental equation of statistical phenom ena") and th u s for th eir description (1) a generalization is needed. M r. Tekse reported fu rth er ab o u t his a ctiv ity perform ed in this field together w ith Dr. György Vukovich. The m o n th ly d ata concerning th e m arriage m ovem ent, th e fe rtility and m o rtality of H u n g ary s population betw een show th a t у (t) representing th e exam ined in d icato r of these dem ographic phenomena as th e function to be differentiated tim es satisfies a differential equation of ty p e (2) sim plified in th e given cases to form (3). H ere f (t) is a function w ith annual periodicity to be developed into an evenly converging trigonom etric row Which represents a periodic p ertu rb in g force acting on th e developm ent of dem ographic phenom ena (e. g. th ro u g h social custom s, agricultu ral works, th e changes of th e seasons) w hereas b is a constan t (a = const.) characteristic of th e changes in tim e of the value of such forces. The solution у (t) of differential equation (3) to be determ ined from th e d ata of dep artu re w ith th e m ethod of m inim um squares and th e Fourier analysis (it consists of tw o p arts : the tren d describing th e phenom enon in its developm en t and th e periodic function expressing th e periodicity. Upon this solution, of course, a chance factor is being superim posed. If we know у (t) the coefficients of (0) can be comp u ted. This differential equation should give a pictu re about th e dynam ism of th e changes of th e phenom enon. (See differential equation of dam ped harm onic vibration in case of periodic pertu rb in g force acting). W hen using th e m odel (e. g. when defining th e trend) a thorough q u a litativ e analysis of th e dem ographic phenom enon is required. F or a sta rt a dem ographic relatively quiet period should be taken as a basis. W ith due circum spection th e m odel can be applied for th e com parison of dem ographic d a ta of different periods and m u ltitudes, for th e extrapolation of shorter periods (w ith a given error) for controlling changes of th e qualities of a m u ltitu d e, etc. It has helped to estim ate the expected m onthly num ber of b irth s per 1000 population of H ungary, for 1961, w ith a relative average error of 2 p. c. In his contribution Dr. György Vukovich, describing by way of intro d u ctio n described th e concept of dem ographic m odels. In his opinion th e necessity of form ing m odels comes forth from th e very purpose of demography as a science and the definition of objectiv e regularities to be observed in dem ographic phenom ena can, after all, be realized only w ith th e help of models. T hen Dr. Vukovich passed over to acquaint the audience w ith the history of dem o graphic m odels from H alley to Lotka. H e is opposed to developing general m odels because of th e com plexity of social and econom ic factors acting on th e dem ographic phenom ena and finds it im p o rtant to m ake m odels describing certain specific regularities of some facts. Specific regularities change, however, in tim e. The in stability in tim e can be experienced especially w ith phenom ena on w hich th e socio-economic conditions act decisively, and w hich show a relative stability such as phenom ena based prim arily on biologic grounds. (E. g. sex ratio a t b irth etc.) Models revealing static interconnections can be dynam ized only w ith great cautio since th e strength and tendency of th e interdependences is constantly changing in tim e, a n d th e m echanic projection of present effects can strongly deviate from the future developm ent of the phenom enon in question. Dr. Vukovich w ent on to describe some conclusions to be draw n from th e m odel constru c te d to describe periodic dem ographic phenom ena. He pointed out th a t th e m onthly periodic flu ctu atio n s of dem ographic phenom ena have been long know n b u t th ey have not been accurately described and only some of th eir param eters have been exam ined. The here described m odel is suited to establish regularities for th e reportin g period a n d com paring them w ith param eters com puted for other periods or o th er regional units, and he draws conclusions concerning changes and differences of these regularities. For th e practical use of th e m odel th e crude dem ographic ratio s are, of course, in ad e q u ate b u t th ey are good enough for illu stratio n. D eviations betw een calculated and a ctu al d ata wh ether they relate to th e present, th e p ast or th e fu tu re indicate th a t th e regularity has changed. Its reasons can be cleared up only by a more deepgoing dem ographic analysis. Com parisons in space and tim e can be actually effected by com paring th e param eters. In th e second p a rt of th e contribution he analysed the differences betw een the actu al and calculated d a ta of the crude m arriage, b irth an d m o rtality rates elaborated to illustrate the model. The b irth and m arriage rates conform well to the calculated trends

13 FIGYELŐ 241 and th e param eters of function F (t) describing the m onthly periodicity conclusively indicate the m onthly fluctuations. M any accidental factors act on the m onthly fluctuation of th e m o rta lity rate (e. g. influenza epidem ic in w inter) w hich renders the m ath em atic description of th e phenom enon m ore difficult. N evertheless, th e m odel helps to describe the m onthly fluctuation and the trend observed for a longer period of the crude death rate. The lectures were received w ith great in terest and followed by a keen debate in the course of w hich th e speakers appreciated th e great im portance of th e work perform ed b y th e authors, d ealt w ith the difficulties in chosing th e period and suggested th e use of rates m ore exact th an the crude rates w hich should be preferably net rates. Several speakers d ealt w ith th e possibility of defining the sociological coverage of the param eters and expressed th eir opinion th a t the research be continued in this field. The debate finished w ith the concluding words of István Vincze, President of the W orking Group. A TÖRTÉNETI D E M O GRÁ FIA T Á R GYA ÉS M Ó D SZEREI A Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Elnökségi Bizottságának történeti demográfiai m unkabizottsága április 27-én Ember Győző akadémikus vezetésével vitaülést rendezett a történeti demográfia tárgyáról és módszereiről. Az ülésen az Elnökségi Bizottság, valam int a m unkabizottság tagjain kívül m eghívott történészek és levéltárosok is resztvettek. A v ita indító referátum ot dr. Danyi Dezső, a m unkabizottság tag ja ta rto tta. Az előadó bevezetőjében röviden u talt arra, hogy a m agyar történeti demográfiai k u tatás ez ideig elsősorban a ta tá r és a török háborúknak népességünk szám ára és összetételére gyakorolt hatását elemezte és alig tá rta fel az elm últ századok egyéb demográfiai jellemzőit, még kevésbé népesedési törvényszerűségeit. A k u tatási terület kibővítése, valam int az A kadém ia Demográfiai Elnökségi Bizottságának tám ogatása teszi időszerűvé a történeti demográfia tárgyának és módszereinek rendszerezését. A történeti demográfia tárgyának m eghatározására törekedve joggal vethető fel az a kérdés, hogy szükséges-e elkülöníteni a m últ népesedési jelenségeinek tanulm ányozását a történeti jellegű demográfiai tudom ányon belül. Az előadó szerint ezt az elkülönítést nem csak praktikus, hanem ta r talm i és módszerbeli indokok is szükségessé teszik, m ert bár a történeti demográfia tárgya, fogalma azonos a demográfia tárgyával és fogalmával, de módszerei a szokásos, általánosan használt m ódszerektől eltérnek. Az eltérést a történeti források sajátossága idézi elő. A m últ népességi, népesedési viszonyait ugyanis legnagyobbrészt másodlagos források alapján elemezzük. A források problem atikus volta és a forrásokhoz alkalmazkodó különleges módszerek azonban nem m inősítik a történeti dem ográfiát kisebb vagy korlátozottabb értékű tudom ánynak, m ert a demográfiai kutatás szám ára értékesíthető források köre módszereinek elmélyülésével feltehetően állandóan bővülni fog. A történeti demográfia legelső m unkafázisa a forráskutatás, a forrásértelmezés és a forráskritika. Ezek a m unkarészek, v alam int a tö rté n e t tudom ány általános, az emberiség sorsának alakulását vizsgáló célkitűzése m ia tt a történ eti dem ográfiát többen a történettudom ány részének m inősítették. Nem tagadható sőt állandóan szem előtt tartan d ó, hogy noha a történeti demográfia sajátos tárggyal és módszerrel rendelkezik, a kutatás minden fázisában együttesen kell alkalmazni a két tudom ány m ódszereit és ism ereteit, illetve, hogy a történeti demográfia m egállapításai mind a két tudom ány, a demográfia és a történettudom ány részét képezik. A történeti dem ográfiát a fenti jellemzők az interdisciplináris tudom ányok közé sorolják. Az előadás második része a történeti demográfiai források és módszerek áttekintésére törekedett. A források közül kiemelkednek a népesedési célú, a népesség számának, összetételének, változásának feljegyzését, rögzítését szolgáló írásos vagy egyéb emlékek. A m agyar népesedési célú források közé tartozn ak :

14 242 FIGYELŐ a) a X V II. század óta fennm aradt egyházi anyakönyvek, b) az ún. egyházlátogatási jegyzőkönyvek (canonica visitatio), c) az egyházak X V III. század első felében m egindított szám lálásai (num erus anim arum ), d) a X V III. század közepétől rendelkezésünkre álló lelkek összeírásai (conscriptio anim arum ), e) az évi népszám lálás, f ) az 1804-ben m egkezdett, több éven keresztül elkészített, a nem nem es népességre vonatkozó összeírások (Conscriptio Ignobilium A nim arum ). Ezeket a forrásokat hibáik, hiányaik, pontatlanságuk ellenére a m agyar történeti demográfia legfontosabb forrásainak kell m inősítenünk. Éppen ezért kívánatos, hogy elkészüljön az em lített források pontos katasztere, m ajd a hiányzó adatok pótlása, a tévedések kijavítása, végül alkalm as m intavétel útján a legfontosabb demográfiai jellemzők megállapítása. Anyakönyveink és egyéb népesedési célú forrásaink feldolgozása egyrészt feltárja a X V III. század közepén bekövetkezett demográfiai változás magyarországi m értékét és jellemzőit, másrészt bizonyos m értékben analógia-képpen útba igazíthat a X V II. századot megelőző népességi viszonyok kereteinek meghatározásában. Az előadó ezután röviden összefoglalta azokat a demográfiai jelenségeket és törvényszerűségeket, am elyeket a külföldi irodalom erre a korszakra m ár m egállapított, illetve elfogadott. A nem népesedési célú források közös jellemzője, hogy valam ely sajátos módszer segítségével megközelíthetővé teszik a népességi viszonyok feltárását. Rendszerint más források, analógiák vagy együtthatók alkalm azása n y ú jt segítséget. A m agyar történeti demográfiai irodalom ez ideig főként az adóösszeírásokat, a település-földrajz ism ereteit használta népességtörténeti kutatásai során. Elsősorban ennek tulajdonítható, hogy k utatásaink a népességszám, népsűrűség m egállapítására korlátozódtak. Az adó-források feldolgozásakor nem vettük igénybe a népesedési jellegű forrásaink útm u tatásait, illetve az egyéb, a demográfiai viszonyokat mélyebben feltáró genealógiákat, örökhagyó szerződéseket stb. Az adó és egyéb gazdasági jellegű források elemzése során kiemelkedő szempont a családok, háztartások szociológiai szerepének és összetételének módosulása ; továbbá a termelés, fogyasztás és készletek feltételezhető viszonylagos egyensúlya. Az előadó ezután röviden vázolta azokat az eredményeket, am elyeket a külföldi történeti demográfiai irodalom az adó és egyéb gazdasági jellegű összeírások, illetve a középkor demográfiai viszonyainak elemzése során m egállapított, rám utatva arra, hogy a m atem atikai statisztika és a gazdaságtörténeti elemzés, népszámlálások és népmozgalmi statisztika nélkül is megközelítheti a legfontosabb demográfiai jelenségeket és összefüggéseket. Az előadás befejező részében a tö rtén eti demográfia harm adik forráscsoportjának, az archeológia szolgáltatta leleteknek jelentőségét vázolta az előadó. Hangsúlyozta, hogy a pannóniai kutatások, valam int a X. és X I. századi ásatások a paleodemográfia rendszere, kiterjedtebb m űvelése korai népességtörténetünk legfontosabb eszköze. Az eddigi eredmények meglepő azonossága a cseh m orva ásatásokból levont következtetésekkel, a m ódszerek helyességét is tanúsítja. A referátum után több hozzászólás hangzott el egyrészt a tö rténeti demográfia módszereivel, m ásrészt a m agyar történeti demográfia feladataival kapcsolatban. A hozzászólások után Ember Győző akadém ikus, a m unkabizottság elnöke foglalta össze a vitaülés tanulságait. Az ülést követően a m unkabizottság m egvitatta m unkatervét, illetve perspektivikus célkitűzéseit. A m unkaterv a népesedési jellegű források felmérését, illetve feldolgozását jelölte meg legfontosabb feladatként. Továbbá a m unkabizottság jóváhagyta több olyan monografikus vagy módszertani jellegű tanulm ány elkészítését, amelyek a m agyar népességtörténet kiemelkedő jelentőségű kérdéseit h iv ato ttak feltárni. П РЕДМ ЕТ И МЕТОД ИСТОРИЧЕСКОП ДЕМ ОГРАФИИ. SUB JE C T AND M ETH O D OF H ISTO R IC A L D EM O G R A PH Y.

15 FIGYELŐ 243 AZ M TA FÖLDRAJZI ВIZO TTSÁ GÁ N A K VITAÜLÉSE A Magyar Tudom ányos Akadémia Földrajzi Bizottsága február 9-én vitaülést rendezett a népességföldrajz kérdéseiről. A vitaindító referátum ot,,a népességföldrajz tárgya, módszere és helye a földrajztudom ányok rendszerében címmel dr. K olta János ta rto tta. Előadásának bevezető részében dr. Kolta János a népesség geográfiai vizsgálatának tö rtén e ti kialakulását ism ertette, amelynek során m egállapíto tta, hogy a polgári determ inista földrajztudom ány Ratzel nyom án a táj és az ember kapcsolatának vizsgálatában látja az emberföldrajz célját és feladatát. A szocialista földrajztudom ány viszont az em bert m ár nem tá j elemnek, hanem a term elési viszonyok alanyának tekinti, amely győzedelmeskedik a term észet erői felett. A népességföldrajz feladatát a polgári földrajzi irodalom a referens véleménye szerint csaknem kizárólag a népességstatisztikai tevékenységben, a demográfiában látja, esetleg egyes képviselői még némi demológiai feladattal kívánják a népességföldrajzi vizsgálatok körét kibővíteni. Az előadó szerint ez a koncepció helytelen. Szerinte a népességföldrajz létjogosultságát az adja meg, hogy vizsgálatának tárgya tulajdonképpen nem a népesség, vagy a népesedés, hanem azok a kölcsönhatások, melyek a népességi, a népesedési, valam int a term észeti földrajzi és a társadalom gazdasági jelenségek és folyam atok között fennállnak. Az előadó ezután a népességföldrajzi kutatóm unka m ódszertanának főbb alapelemeivel foglalkozott. K ifejtette, hogy a földrajzi vizsgálatot mindig történeti szemlélettel kell végezni, a vizsgálatoknak tartalm at a genetikus fejlődés és a kauzalitás feltárása ad, ugyanakkor azonban perspektivikusnak is kell lennie. Az előadó véleménye szerint a népességföldrajzi vizsgálatoknak sajá t m etodikai szabályai is vannak. Így a demográfia és a demológia eredm ényei felhasználhatók a népességföldrajzi vizsgálatoknál, bár ez nem helyettesíth eti az önálló geográfiai analízis elvégzését. Em ellett a földrajzi szintézis elkészítésénél a kölcsönhatások feltárásának főeszköze az összehasonlítá s, valam int a grafikus ábrázolás. Az előadás befejező része a népességföldrajz tudom ányrendszertani helyének kijelölésével és a földrajztudom ányok rendszerével foglalkozott. Az előadást élénk v ita követte, amelynek során a hozzászólók részben a földrajztudom ány rendszerével és a népességföldrajz tudom ányrendszertani helyének kijelölésével foglalkoztak, részben pedig a népességföldrajz tárgyát és a demográfiához való viszonyát érintették. Az utóbbi tém akörrel kapcsolatban általános észrevétel volt, elsősorban a geográfusok részéről, hogy dr. Kolta János megfogalm azásában a népességföldrajz és a demográfia tárg y a meglehetősen átfedik egym ást s a népességföldrajzosok vizsgálataikat csak akkor folytathatják egy önálló tudom ányág keretében, ha meg tu d ják jelölni azt a specifikus tárgyat, ami kizárólagosan népességföldrajzi és elválasztja mind a jól definiált demográfiától, mind pedig a gazdaságföldrajztól. A demográfus és statisztikus hozzászólók is elsősorban ezzel a problém ával foglalkoztak. A fogalmi tisztánlátás kedvéért felhívták a figyelmet arra, hogy az előadó a demográfia és demológia kifejezéseket eltérő értelem ben használja, holott a népességgel és annak változásával, e változások környezeti kölcsönhatásaival foglalkozó népességtudom ányt általánosan a demográfia néven ismerik. A népességtudom ányt korábban demológiának is nevezték, de ezt a kifejezést m a m ár nem használják ; a népességi statisztik a pedig a demográfia egyik módszere. A hozzászólók általában úgy vélték, hogy a demográfia tudom ánya tárg y át és módszerét tekintve lényegében az előadásban körvonalazott népességföldrajz koncepciót is m agában foglalja. Az a követelm ény, hogy a népességföldrajz nem csak kauzális, hanem komplex szemlélettel is dolgozzék, még nem teszi külön tudom ányággá, hiszen a demográfia is komplex szemléletű, a népesedési jelenségekre ható valam ennyi társadalm i-gazdasági és term észeti tényezőt figyelembe vesz akkor, amikor a törvényszerűségek m egállapítására törekszik. De ezen túlm enően is, m inden tu dom ány kom plex módon kell hogy vizsgálja tárgyát. A népességföldrajz talán

16 244 FIGYELŐ abban adhat többet, hogy a demográfia által felismert törvényszerűségeket egy geográfiai szintézis kereteibe építi bele. A demográfusok vélem énye szerin t azonban az előadásban körvonalazott népességföldrajz koncepció jórészt demográfia, és így a demográfia részeként is felfogható. A népességföldrajz tárgykörében írt m űvek jelentős része többek között az előadó számos írása is valóban kifejezetten demográfiai jellegű. Az ilyen vizsgálatok, monográfiák arra is utalnak, hogy a népességföldrajz és a regionális demográfia (amely a demográfiának egyik régóta m űvelt tudom ányos tárgyköre) határai sem tisztázottak még. Az előadó válaszában hangsúlyozta, hogy a népességföldrajz és a dem ográfia különbségét a szintézisben látja, valam int abban, hogy a népességföldrajz elsősorban egy-egy földrajzi régió m unkaerőhelyzetét, m unkaerővel való ellátottságát elemzi, bár ezt a vélem ényét éppen a vitában elhangzottak alapján még jobban átfo g ja gondolni, s igyekezni fog pontosabban elhatárolni a népességföldrajz tárgy át. Az érdekes és magas színvonalú v ita ism ét felhívta a figyelm et arra, hogy helyes, ha a rokontudom ányágak képviselői minél gyakrabban találkoznak és megismerik egymás ku tatási területeit. Az ilyen v iták hozzájárulnak a határok kérdéseinek tisztázásához és ez m indegyik tudom ányág szám ára csak hasznos lehet. V. Gy. ДИСПУТ ГЕОГРАФИЧЕСКОЙ КОМИССИИ В. A. H. D E B A T E OF T H E G E O G R A PH IC COMMISSION O F T H E H U N G A R IA N A C A D E M Y OF SCI ENCES. A N E M Z E T K Ö Z I NÉPESSÉGT U D O M Á N Y I UNIÓ b i z o t t s Á G a i Az Unió Végrehajtó Bizottsága szeptember 15-én ta rto tt ülésén megszervezte az új O ktatási és K utatási Bizottságot. A Bizottság elnöke : D. V. Glass (Egyesült Királyság), rapportőrje : D. K irk (Egyesült Államok), tagjai : L. Buquet (Franciaország), B. Colombo (Olaszország), A. Farrag (Egyesült Arab K öztársaság), Kiinger A. (M agyarország), R. Sundrum (B urma), L. Tabah (Franciaország). Az Unió szeptem ber 15-én ta rto tt közgyűlése elfogadta a term é kenységi vizsgálatok és fogalmak egységesítésére vonatkozó m agyar jav aslatot. Ä kérdés tanulm ányozására az Unió irodája B izottságot szervezett, amelynek tagjai : Acsádi Gy. (Magyarország), M. C. Chandrasekaran (India), M. R. Freedman (Egyesült Államok). КОМИССИИ М ЕЖ ДУНАРОДНОГО СОЮЗА ПО НАУЧН О М У И З У ЧЕН И Ю Н А РО Д О Н А СЕЛЕН И Я. TW O N E W.COM M ITTEES O F T H E IN T ER N A T IO N A L U N IO N F O R T H E SC IE N T IFIC STUDY OF P O P U L A T IO N. DEM OGRÁFIAI ÉRTEKEZLETEK VIDÉKI VÁRO SO KBAN A Magyar Tudom ányos Akadém ia Demográfiai Elnökségi B izottságának egyik fontos célja, hogy az országban folyó demográfiai kutatásokat koordinálja, ilyen k u tatáso k at szervezzen, a dem ográfia fontosságát ismertesse. Ez év áprilisában az Elnökségi Bizottság több tagja vidéki városokban ism ertette a B izottság szervezetét és a hazai demográfiai kutatások főbb

17 FIGYELŐ 245 problém áit. Április 9-én Pécsett, a Jogtudom ányi E gyetem Statisztikai T anszékének szervezésében ta rto tta k kerekasztal konferenciát, amelyen az E l nökségi Bizottság tagjai a demográfia iránt érdeklődő, részben e tém ába tartozó k u tatáso k at végző pécsi földrajzkutatókkal, orvosokkal, történészekkel és statisztikusokkal m egtárgyalták B aranya megye és Dél-D unántúl főbb demográfiai problém áit, a pécsi szakértők beszám oltak a megyében folyó, demográfiai szempontból érdeklődésre számot tartó kutatásokról, kutatási tervekről. A megbeszélés során az a vélemény alakult ki, hogy helyes lenne e kutatásokat koordinálni, az Elnökségi Bizottság k utatási terveibe beépíteni. A pécsi résztvevők a közeljövőben megvizsgálják egy egységes kutatási terv kialakításának lehetőségeit. A m unkában különböző határtudom ányágak képviselői vesznek részt. Az egységes kutatás végrehajtása szervezett demográfiai m unkacsoport keretében lenne biztosítható, amely az Elnökségi Bizottság irányításával, önálló m unkabizottságként dolgozna. Egerben április 20-án a Pedagógiai Főiskolán ta rto tta k kerekasztal értekezletet a demográfia irán t érdeklődő határtudom ányágak egri, miskolci és salgótarjáni képviselői. Az értekezleten a Demográfiai Elnökségi Bizottság titk á ra tájékoztatta a résztvevőket a hazai népességtudom ány helyzetéről szervezetéről és feladatairól. A megbeszélés során a hozzászólók azt a vélem ényüket hangoztatták, hogy helyes lenne, ha a Demográfiai Elnökségi Bizottság hozzájárulna egy, az észak-magyarországi demográfiai kérdésekkel foglalkozó m unkacsoport létrehozásához. Az értekezlet határozata alapján a résztvevők m egkezdték a szervezési m unkával kapcsolatos előkészületeket. A közeljövőben Debrecenben is tájékoztató értekezletet kiván tartan i az Elnökségi Bizottság. A Tiszántúl sajátos, az ország többi részétől részben eltérő demográfiai viszonyai szükségessé teszik, hogy ezen a területen is megkezdődjenek a regionális demográfiai kutatások, amelyek hozzájárulhatnak e vidék népességi szerkezetének, a népmozgalom és a vándorlás irányának, okainak jobb megismeréséhez. СОВЕЩ АНИИ ПО ДЕМ ОГРАФИИ В П РО В И Н Ц И А Л Ь Н Ы Х ГО РОДАХ. D EM O G R A PH IC C O N FEREN C ES IN PR O V IN C IA L TOW NS.