A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M IA D E M O G R Á F IA I B IZ O T T S Á G Á N A K

Átírás

1 A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M IA D E M O G R Á F IA I B IZ O T T S Á G Á N A K á l l á s f o g l a l á s a A Z M T A G A Z D A S Á G - É S J O G T U D O M Á N Y O K O S Z T Á L Y A R É S Z É R E A M A G Y A R O R S Z Á G O N F O L Y Ó D E M O G R Á F IA I K U T A T Á S O K R Ó L K É S Z ÍT E T T H E L Y Z E T E L E M Z É S R Ő L (1981. n o v e m b e r 24.) A helyzetelem zés általános ism ertetése A M agyar Tudom ányos A kadém ia D em ográfiai Bizottsága az MTA Gazdaság- és Jogtudom ányok Osztálya m egbízása alapján átfogó helyzetelem zést készített a dem ográfia tudom ányága területén az ötéves időszakban M agyarországon folytatott kutatásokról. A helyzetelem zés kidolgozásának szükségességét indokolta egyrészt az a tény, hogy az MTA szervei még nem foglalkoztak a tudom ányág helyzetének elemzésével, m ásrészt indokolta a dem ográfiai kutatások áttekintésének szükségességét a m agyar népesedési helyzet alakulása is. A helyzetelemzés az interdiszciplinaritás elve alapján épült fel, vagyis felöleli a más tudom ányágak keretében végzett dem ográfiai, illetve rokonjellegű k utatásokat is. A helyzetelemzés célja, hogy felm érve a jelenlegi széles körben értelm ezett dem ográfiai kutatásokat, útm utatóként szolgáljon az állam i, p árt és tudom ányos szervek részére a jövő kom plex népesedéspolitikáján ak kialakításában M agyarországon, továbbá, hogy a tudom ányág eredm é nyei felhasználásra kerüljenek az egyes intézm ények például az Országos Tervhivatal (távlati és középtávú tervezési), a Központi Statisztikai H ivatal, a KSH Népességtudom ányi K utató Intézete, az Egészségügyi M inisztérium és más szervek m unkájában. A dem ográfiai kutatások bázisintézm énye M agyarországon a Központi S tatisztikai H ivatal, illetve annak N épességtudom ányi K utató Intézete. Az ezekben az intézm ényekben folyó kutatások jelentik a szűkebb értelem ben vett dem ográfiai alapkutatásokat. Azonban tágabb és kevésbé tág értelem ben vett dem ográfiai kutatások folynak számos m ás tudom ányág (társadalom - és term é szettudományok) területén és az egyetem ek keretében (például a statisztikai tanszékek többségén). K övetkezésképpen ennek szem előtt tartásával történt a m agyarországi dem ográfiai kutatóhelyek kiválasztása és felkérése rövid beszámolók összeállítására dem ográfiai kutatásaikról az átfogó helyzetelemzés elkészítéséhez. A D em ográfiai Bizottság a felkérést m integy 80 kutatóhelynek küldte ki, ta rta l m ában egységes, hangvételében azonban egyéni körlevél form ájában. A kutató helyek, am elyekhez a D em ográfiai Bizottság a felkérést intézte, főként intézm é nyek, részben pedig intézm ényekhez kötődő, aktív állom ányú kutatók [éppen az intézm ényhez kötődés elve m iatt az inaktív (nyugállományú) kutatók nem szerepelnek a dem ográfiai kutatóhelyek között, irodalm i m unkásságukat azonban figyelem be vettük a beszámolási időszak tágabb értelem ben v ett dem ográfiai irodalm ából készített inform atív összeállításban].

2 100 KÖZLEMÉNYEK A felkérésekre m integy 50 kutatóhelytől érkezett válasz, illetve a k u ta tásokról szóló beszámoló. K ifejezetten negatív választ (az intézm ényben dem ográfiai kutatásokat egyáltalán nem folytatnak) csupán 9 kutatóhely küldött. Voltak olyan kutatóhelyek is, am elyek kifejezetten dem ográfiai kutatásokat ugyan nem folytatnak, de érintőlegesen foglalkoznak kutatásaik során dem ográfiai tém ákkal. Ezeket a kutatásokat is figyelem be vettük. A felkért és válaszadó kutatóhelyek az alábbi tudom ányokat képviselték: Társadalom tudom ányok (dem ográfiai alapkutatásokkal foglalkozó intézm ények, szociológia, állam - és jogtudom ány, statisztika, népességnyilvántartás, közgazdaságtudom ány, tervgazdaság, m unkagazdaságtan, munkaügy, filozófia, pszichológia, történettudom ány, néprajz, egyéb társadalom tudom ányok); Term észettudom ányok [földrajz, biológia (humánbiológia,), antropológia, hum ángenetika]; M űszaki tudom ányok; O rvostudom ányok (elm életi orvostudom ányok, klinikai orvostudom ányok, társadalom -orvostudom ányok). A beérkezett válaszok feldolgozása a M agyarországon folyó dem ográfiai kutatások egységes tem atikája alap ján tö rtén t (a tem atikát tartalm azták a k u tatóhelyeknek kiküldött felkérések is). A tem atika felöleli a dem ográfiai k u tatások valam ennyi tém áját és bontása lehetőséget nyújt az interdiszciplináris dem ográfiai kutatások besorolására. A tem atika összefoglaló pontjai az alábbi kutatási tém ákat tüntetik fel: Á ltalános dem ográfiai kutatások, népesedéselm életek; Területi dem ográfia; Népességnagyság és változása; S trukturális dem ográfia; Családdem ográfia; Term ékenység; H alandóság; V ándorlások; Reprodukció; Dem ográfiai és gazdasági-társadalm i kölcsönhatások; Népesedéspolitika; D em ográfiai kutatási és elemzési módszerek. A helyzetelemzés a kutatóhelyektől beérkezett válaszok alapján áttekintést adott a M agyarországon folyó dem ográfiai kutatásokról a tem atika és a kutató helyek szerint, m ajd összefoglalta a dem ográfiai kutatások főbb eredm ényeit és problém áit. A demográfiai kutatások főbb eredm ényei Az eredm ények és a problém ák tárgyalásánál a Demográfiai Bizottság kifejtette álláspontját, am ely szerint a dem ográfiai kutatások főbb eredm ényeinek értékelésénél a Bizottságot az a szem pont vezette, hogy a kutatások nem öncélúan folynak, hanem az a rendeltetésük, hogy a tágabb értelem ben vett m agyar népesedési helyzet m egismerését, problém áinak feltárását szolgálják és segítséget nyújtsanak a felism ert nehézségek kiküszöbölésében, népesedési helyzetünk javításában. E szemléletből kiindulva a Demográfiai Bizottság m egállapította, hogy az elm últ ötéves időszakban a m agyar dem ográfiai kutatások főként a következő területeken értek el jelentős eredm ényeket: A népesedéspolitikai határozat alapján kialakult dem ográfiai helyzet figyelem m el kísérése; A term ékenységcsaládtervezés tém aköréhez tartozó vizsgálatok, am elyek ugyancsak a népesedéspolitikai intézkedések figyelem m el kísérését, illetve új intézkedések kidolgozását szolgálják; A csecsem őhalandóság terén végzett interdiszciplináris k u ta tások, melyek nyom án hozott intézkedések eredm ényeként javulás m utatkozott a csecsemőhalandóság területén; A perinatális halandóság és a koraszülöttség visszaszorítása érdekében végzett interdiszciplináris vizsgálatok, valam int a veleszületett rendellenességekre vonatkozó orvosi-hum ángenetikai kutatások; F ejlődésbiológiai vizsgálatok és hum ángenetikai kutatások, melyek jól szolgálják a népesség minőségi javításának igényeit; A középkorú férfiak halandóságának vizsgálata, am elynek eredm ényei hasznosíthatók lesznek az e korcsoporthoz ta r tozó férfiaknál észlelt em elkedő halandóság visszaszorításában. Külön kiem elte a helyzetelemzés az Egészségügyi M inisztérium irányító és koordináló szerepét számos, az illetékességi körébe tartozó kutatásnál. Eredm ényként könyvelhető el a részvétel nem zetközi szervek vizsgálataiban, több kutatás vonatkozásában. K iem elte a helyzetelem zés az MTA Szociológiai K utató Intézetének a szocialista életm ód alapvető ism érvei, feltételei, fejlődési tendenciái kutatási fő

3 KÖZLEMÉNYEK 101 irányon belül végzett Életút, életmód, egészség vizsgálatát, am ely úttörő k í sérlet volt az egészség társadalm i összefüggéseinek szociológiai kutatása terén M agyarországon. Az eredm ények között em lítette a helyzetelemzés, hogy számos kutatás terén van együttm űködés, kapcsolat a különböző tudom ányágakhoz tartozó kutatóhelyek között, több tém ában folyik közös kutatás. K ívánatos lenne m egfelelő koordináció alap ján fokozni az együttm űködést, a közös kutatások in tenzitását. Publikációs tevékenység (eredm ények és problém ák) A dem ográfia tudom ányága területén szűkebb és interdiszciplináris fogalm akban m érve is élénk publikációs tevékenység folyik. (A publikációs tevékenység több helyütt is beleértve az irodalm i válogatást tartalm azó m ellékletet szerepel a helyzetelemzésben.) A publikációs tevékenységet elősegíti az önálló dem ográfiai folyóirat: a Dem ográfia című negyedéves periodika, am elyben a szűkebb értelem ben vett dem ográfián kívül m ás tudom ányágak (például orvostudom ány, hum ánbiológia, antropológia) szerzői is m egjelentethetik tanulm ányaikat. A D em ográfia k ü l földön is jól ism ert: orosz és angol nyelvű összefoglalókkal jelenik meg. Dem ográfiai tém ájú cikkek m egjelennek még a KSH havi folyóiratában: a Statisztikai Szem lében (ugyancsak orosz és angol nyelvű összefoglalókkal), az Orvosi H etilapban, a Társadalm i Szemlében, a G azdaságban és számos más folyóiratban. A sorozatok közül elsősorban m egem lítjük a KSH Népességtudom ányi K utató Intézetének Közleményeit, am ely m onográfiákat tartalm az aktuális dem ográfiai tém ájú vizsgálatok eredm ényeiről. Ezek közül több angol nyelven is m egjelent. M onográfiákat publikál a Központi S tatisztikai H ivatal is a KSHban folyó dem ográfiai kutatások eredm ényeiről (részben ugyancsak angol nyelven is hozzáférhető). Em lítésre m éltóak a részletes eredm ényeket tartalm azó népszám lálási kötetek, továbbá a KSH D em ográfiai Évkönyve (ugyancsak idegen nyelvű orosz, angol fordítással). Könyvkiadási tevékenység is folyik a dem ográfia tém akörében, részben szintén angol nyelven. A dem ográfiai tém ájú könyvkiadás területén több m unkát is az Akadém iai Kiadó publikált. Problém a viszont a tankönyv hiány. A Bevezetés a dem ográfiába című á t fogó m unka közel k ét évtizeddel ezelőtt jelen t meg. A tankönyvkiadási tevékenység azóta inkább csak szórványos jellegű, részterületeket érint. Célszerű lenne egy új dem ográfiai kézikönyv m egírása és publikálása, am i egyben tan könyvül is szolgálhatna, s elősegítené a (graduális és posztgraduális) dem ográfus képzést is. A demográfiai kutatások, a demográfia oktatásának és a dem ográfus tudom ányos m inősítés főbb problém ái Az eredm ényeknél részletesebben foglalkozott a helyzetelem zés a problém ákkal; egyrészt azért, m ert az eredm ények tém ák és kutatóhelyek szerinti tárgyalása szerepelt az anyag III. fejezetében, m ásrészt azért, m ert a problém ák feltárása elengedhetetlenül szükséges a jövő dem ográfiai kutatási irányzatának, a kutatások m ódjának m egállapításához. A kutatóhelyektől beérkezett beszám olóknak a tem atik a szerint tö rtén t feldolgozása során kitűnt, hogy vannak olyan tém ák, am elyeknek ku tatása a beérkezett válaszok szerint nem folyik M agyarországon. Ezek a következők: 1. a strukturális dem ográfián belül a pszichológiai, 2. a családdem ográfián belül a családi állapot, 3. a term ékenységen belül a dem ográfiai, 4. a halandóságon belül a halálozások és az öregkori halandóság, 5. a dem ográfiai és gazdaságitársadalm i kölcsönhatások közül a term észeti erőforrás, a gazdaságnövekedés és az élelmezés altém ák kutatása. Ezeket sorra véve a Dem ográfiai Bizottság úgy véli, hogy:

4 102 KÖZLEMÉNYEK 1. A hiányt pótolni lehetne az MTA Pszichológiai K utató Intézetének b e vonásával a term ékenységi-családtervezési, v alam int az olyan egyéb dem ográfiai vizsgálatokba, am elyeknél a pszichológiai attitű d szerepet játszhat. 2. A családi állapot, ha nem is képezi külön kutatás tárgyát, szervesen beépül más dem ográfiai vizsgálatokba (például házassági, term ékenységi vizsgálatok) ; a tém a külön kutatása jelenleg nem látszik elengedhetetlenül fontosnak. 3. A dem ográfiai term ékenység kutatásának, bár m utatói egy részének kutatása ugyancsak jelentkezik a term ékenységi-családtervezési vizsgálatokban (például az anya kora, a születési sorrend, a születések közötti időköz), nagyobb figyelm et kellene szentelni a jövőben. G ondolunk itt a házas term ékenység, a befejezett term ékenység k u tatására is. 4. A halálozások k utatása a halandóság részletezettebb kutatásába épül be. T ekintettel erre és arra a körülm ényre, hogy a halandóság kutatása m esszemenően interdiszciplináris módon folyik M agyarországon, eltekinthetünk a h a lálozások általános kutatásától a közel jövőben. Ezzel szemben kívánatosnak látszana az öregkori halandóság kiem elt halálokok alap ján történő külön k u tatása. Ezt indokolja az átlagos életkor m eghosszabbodása és az öregkornak részarányának növekedése a népességen belül. 5. K ívánatosnak látszana a term észeti erőforrások tém ájának kutatása a dem ográfiai és gazdasági-társadalm i kölcsönhatások tém akörén belül, in terdiszciplináris kutatásként, megfelelő szervek (például ОТ, Vízügyi Hivatal, Földrajztudom ányi K utató Intézet stb.) bevonásával. Szükségesnek látszana a gazdasági növekedés kom ponensének interdiszciplináris kutatása is, megfelelő intézm ények (például ОТ, BUVÁTI, VÁTI, ELTE Regionális Földrajzi Tanszék stb.) bevonásával. Az élelmezés kom ponensének külön kutatásától a dem ográfiai és gazdasági-társadalm i kölcsönhatások tém akörén belül a jelen m agyarországi viszonyok között el lehet tekinteni. 6. Ugyanezen a tém akörön belül az eddigi (pl. a család- és háztartás terü letén folytatott) részkutatásokon kívül bővíteni kell a népesség és a gazdaság közötti összefüggések kutatását, különös tekintettel a beruházások, a fogyasztás, az eltartottsági arányok kérdéseinek népességi vonatkozásaira. M egfontolandó, hogy a reprodukció népesedésstatisztikai m érésén és biológiai vonatkozású kutatásán kívül szükséges-e a reprodukció több kutatóhely bevonásával végzendő interdiszciplináris vizsgálata is. A problém ák sorában em lítjük meg azokat az igényeket, am elyek több kutatóhely válaszában jelentkeztek a dem ográfiai alapkutatásokkal kapcsolatos jobb tájékoztatásuk, a hivatásos dem ográfusokkal való kapcsolat m egerősítése és szervezettebbé tétele, a jobb kölcsönös tájékoztatás, a vitákon való részvétel biztosítása vonatkozásában. A D em ográfiai Bizottság úgy véli, hogy e jogos igények kielégítésre v árn ak és ehhez meg kell találni a megfelelő form ákat. A további kutatások sikeres elvégzése érdekében feltétlenül meg kell találni a je lenleginél szervezettebb koordináció m egterem tésének m ódjait. A problém ák sorában em lítjük a dem ográfiai ism eretterjesztés fokozásának kérdését. E téren vannak ugyan eredm ények: m űködik a TIT Dem ográfiai- Szociológiai V álasztm ánya, am ely önállóan vagy más társaságokkal közösen a nyilvánosság szám ára dem ográfiai előadásokat rendez. Az utóbbi időben azonban lendülete kissé lanyhult, kívánatos volna az aktivitás fokozása. A TIT-ben folyó m unkákon kívül az eddiginél jobban fel kell használni a töm egkom m unikációs eszközök ny ú jto tta lehetőségeket a legszélesebb körű dem ográfiai ism e retterjesztésre. Ez annál is inkább szükséges, m ert sajátos népesedési helyzetü n k következtében a népesedési kérdések közügynek tekinthetők hazánkban. U tolsónak hagytuk a problém ák sorában a dem ográfiai kutatások tudom á nyos m egalapozottságának kulcskérdését: a dem ográfia oktatásának problém áját. E kérdés annyira fontos és sürgető, hogy külön tárgyalást kíván meg. A hazai népességtudom ányi kutatások az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején intézm ényesültek; lé trejö tt az MTA D em ográfiai Bizottsága, m egalakult a KSH N épességtudom ányi K utató Intézete és a D em ográfia cím ű folyóirat. Az intézm ényesülés lényeges és hosszú távú hatásaiban a jövőben is negatív következm ényekkel járó hiányossága volt az, hogy nem jö tt létre önálló dem ográfiai tanszék (más szavakkal kifejezve, az intézm ényrendszer nem volt m inden tekintetben a szükségletekkel arányos).

5 KÖZLEMÉNYEK 103 Ilyen tanszék létrehozása a dem ográfiai kutatások tudom ányos m egalapozottságának is kulcskérdése; a dem ográfiai kutatások jövőben kívánatos színvonalát csak akkor lehet biztosítani, ha a dem ográfia jelenlegi intézm ényrendszere önálló dem ográfiai tanszékkel bővül helyeként legcélszerűbbnek a M arx Károly K özgazdaságtudom ányi Egyetem et tartjuk. E tanszék a posztgraduális képzést a jövőben biztosító más tanszékekkel együttm űködve és m unkáju k at bizonyos értelem ben szervezve jelentősen hozzájárulhatna a dem ográfus utánpótlás intézm ényes biztosításához és segítséget nyújthatna a dem ográfia kívánatos oktatásához más egyetem eken (főként a társadalom tudom ányi és orvostudom ányi karokon). A tanszék létrehozásának szükségességét hazai tapasztalataink egyértelm űen bizonyítják; ezen nem változtat annak figyelem bevétele sem, hogy dem o gráfiai oktatás főként a statisztikai tanszékek keretében szórványosan folyik M agyarországon, a dem ográfia tudom ányának több címzetes docense van, akik oktató m unkát végeznek, egyetemi jegyzeteket írnak, valam elyes tankönyv írási tevékenység is folyik, és készültek dem ográfiából kisdoktori disszertációk. A helyzetelemzés hosszabban foglalkozott a dem ográfia egyetemi oktatásának sürgős m egoldásra váró kérdésével, m egadta az erre vonatkozó alapelveket és alternatívákat, hasonlóképpen körvonalazta az önálló dem ográfusképzés altern atív áit is. Az önálló dem ográfusképzés történhetne graduális képzésként (más tá rsa dalom tudom ányi szakképzéshez hasonlóan egy vagy több diszciplína keretében egyetemi dem ográfusszak létrehozásával) vagy ezt követően vagy enélkül is posztgraduális képzés kialakításával. Bárm elyik alternatíva m egvalósításának elengedhetetlen előfeltétele az előbbiekben em lített önálló egyetemi tanszék létrehozása. Az egyetemi dem o gráfusképzés (graduális és posztgraduális képzés) intézm ényes keretek között történő m egvalósítása előm ozdítaná a dem ográfiai problém ák időben való felism erését és elősegíthetné azok megoldását. A Dem ográfiai Bizottság szorgalmazza egy önálló egyetemi dem ográfiai tanszék mielőbbi létesítését és úgy véli, hogy ennek k ilátásait jelentősen előm ozdíthatná. ha a dem ográfiai tanszék felállításának ügyét tudom ányos szempontból tám ogatná a M agyar Tudományos Akadémia. Az egyetemi szintű dem ográfus szakképzés m egoldása perspektivikusan a m inősített dem ográfus szakem berek utánpótlásának is feltétele. A TMB Szociológiai-Dem ográfiai Szakbizottsága m ár sok évvel ezelőtt felism erte a dem ográfus tudom ányos minősítés fontosságát, am it azonban ennek érdekében tenni tudott a növekvő feladatokhoz képest nem elégséges. A dem ográfiában m inősítettek szám a nagyon kevés, és azok többsége is ötven éven felüli. Ha rem élhető is az elkövetkező években az egyetemi szintű dem ográfus képzés m egindítása, annak eredm énye csak hosszabb időtáv elteltével érezhető a m inősített szakem ber-utánpótlásban. Pedig jelenleg is vannak olyan, jól képzett dem ográfusok, akik nem rendelkeznek még tudom ányos fokozattal. Ezek egy része olyan szakem ber, akinek m u n k áját itthon is, külföldön is elismerik. Publikációs tevékenységük mennyisége és minősége, szakmai, tudom ányos felkészültségük, a hazai és a nem zetközi szakm ai közéletben játszott szerepük alapján tudom ányos m inősítésükre valam ilyen m egoldást kell találni. A jól képzett dem ográfusok egy m ásik része elsősorban a KSH szervezeti k eretein belül működő, a fiatalabb generációhoz tartozó szakem ber, akiknél a je len leginél nagyobb fokú ösztönzésre, publikációs lehetőségeik bővítésére lenne szükség ahhoz, hogy igen rövid idő 1 2 év alatt m inősítésre kerüljenek. Ezenkívül utánpótlást képezhetnek olyan kiem elkedő teljesítm ényt nyújtó egyetemi hallgatók (pl. közgazdász, jogász) is, akik potenciálisan bevonhatók dem ográfiai tém ákban az aspiránsképzésbe. A jelenlegi helyzetben érdem es lenne az utánpótlás olyan lehetőségeit is kihasználni, m int például pályázatok kiírása a népesedés speciális kérdéseinek kutatására, am ely ugyancsak bővíthetné a dem ográfiával foglalkozó azon fiatal szakem ber-gárdát, akik közül a jövendőbeli aspiránsok, kandidátusok kikerülhetnek.

6 104 KÖZLEMÉNYEK N em zetközi kapcsolatok A helyzetelemzés foglalkozott a dem ográfia nem zetközi kapcsolataival és a m agyar dem ográfiai tevékenység nem zetközi elismerésével. A nem zetközi kapcsolatok főbb területei: 1. A Nemzetközi N épességtudom ányi Unió (IUSSP) m unkájában való részvétel. 2. A KGST, ENSZ és szakosított szerveinek m unkájában való részvétel. 3. B ilaterális kapcsolatok nem zeti intézm ényekkel és kutatóhelyekkel. 1. Az IUSSP m unkája számos bizottságban folyik. A bizottságok egyegy nem zetközileg p rio ritást élvező tém ára épülnek (term ékenységi összehasonlító elemzésekkel foglalkozó bizottság, a halandóságot befolyásoló tényezőkkel foglalkozó bizottság stb.). Az IUSSP-nek 16 m agyar dem ográfiai tudom ányos m unkával foglalkozó tagja van. A csak a tagsági viszonyból eredő tudom ányos m unkásságra sajnos igen szűk a keresztm etszet, mivel a tanulm ányok készítésére felkért tagoknak az egyes értekezletek, ülések m unkájában is aktívan részt kellene venniök. Erre azonban ism ert anyagi okokból nincs lehetőség, így a többség esetében a tagság form ális jellegű. Más a helyzet azoknál a tagoknál (ezek száma igen kevés), akik valam ely szakbizottság tagjai, m ivel azok részére az IUSSP esetenként fedezi az üléseken és a kongresszuson való részvételt. Ezekre az ülésekre az utóbbi időben több m agyar tanulm ány készült. Célszerű lenne a Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI) m agyar tagjait összefogó bizottsághoz hasonlóan, de külön bizottság létrehozása nélkül, ha a D em ográfiai Bizottság összefogná az IUSSP m agyar tagjainak ott k ifejte tt tudom ányos tevékenységét, illetve esetenként tám ogatná egy-egy szám unkra is fontos tém ának (kutatásnak) a m unkájába való bekapcsolódást. Ez annál is inkább indokolt, m ivel az em lített 16 tagból 11 tagja a D em ográfiai B izottságnak. 2. a) A KGST S tatisztikai Á llandó Bizottságban az utóbbi években m a gyar szakem berek aktív részt vállaltak m ódszertani és szervezési ajánlások k i dolgozásában a 80-as évek népszám lálásaihoz. A közeljövőben kezdem ényezni kívánjuk a Bizottságon belül a következő népszám lálások m ódszertani m egújításának és a végrehajtás lényeges egyszerűsítésének tudom ányos alapon való kidolgozását. b) Az ENSZ és annak dem ográfiai vonatkozású szakosított szerveiben való m agyar részvételt úgy lehetne jellem ezni, hogy hallatunk m agunkról, sőt az utóbbi időben egyre gyakrabban tanulm ányok és korreferátum ok készítésére kérik fel a m agyar szakem bereket. M agyarország a KSH képviseletében m ásodik alkalom m al tagja az ENSZ Népesedési Bizottságának (egy-egy tagság 3 éves időtartam ú). Ilyen m i nőségben három alkalom m al vettünk részt a Bizottság ülésén, ahol a tém ákhoz több m agyar vonatkozású felszólalásunk volt. A KSH ugyancsak tagja az ENSZ Statisztikai Bizottságának, am elynek ez évi ülésén számos d em ográfiai-társadalm i vonatkozású napirend szerepelt, am elyek kapcsán ugyancsak kifejtettük a m agyar véleményt. A WHO központ és Európai Regionális H ivatalának és az UNESCO-nak a m unkájában gyakran szerepel dem ográfiai jellegű tudom ányos kutatások kidolgozása és azok m egvitatása szakértői értekezleteken. A WHO központja az utóbbi időkben nagy súlyt helyez a csecsem őhalandóság alakulásának és okainak az összehasonlító vizsgálatára. E tém ában két m agyar tanulm ányt készítettünk, az egyik a m agyarországi, a m ásik az európai szocialista országok helyzetével foglalkozott. A WHO Európai Regionális H ivatala szervezésében részt vettünk az európai régió dem ográfiai stru k tú ráján ak trendje vizsgálatában. Az UNESCO Társadalom tudom ányi Tanácsának közgyűlésein rendszeresen részt veszünk az IUSSP képviseletében. Az ENSZ Európai G azdasági Bizottsága Európai Statisztikusok É rtekezletének (ESÉ) m unkájában is hallatnak m agukról a m agyar szakem berek. Részt vettünk a társadalm i-dem ográfiai jelzőrendszer kialakításában. Az ESÉ 1982.

7 KÖZLEMÉNYEK 105 évi plenáris ülésén napirendre kerül a népszám lálások más, kisebb felvételekkel való helyettesítésének kérdése, am elyhez m ódszertani tudom ányos k o rreferátum ot készít a KSH is. E szervezetek m unkájában való aktív részvétel is hasonlóan az 1. pontban em lítettekhez korlátozott anyagi vonatkozása m iatt. A számos tudományos tém ával foglalkozó értekezleten való részvétel önálló tanulm ány készítése nélkül is jelentős tapasztalatokkal gazdagítaná a m agyar tudom á nyos kutató m unkát. 3. A m agyar és a nem szocialista nem zeti kutatóhelyek (demográfiai intézetek) között korábban igen szoros intenzív kapcsolat volt. Közös kutatásokat és összehasonlító elem zéseket készített a KSH N épességtudom ányi K utató Intézete. A tudom ányos együttm űködés lendületében az 1970-es évek m ásodik felében törés következett be, s a helyzet azóta sem változott. R észvételünk a nem zetközi két és többoldalú együttm űködésekben esetleges, gyakran egy-egy kutató személyes kapcsolatának függvényében alakul. Javulás ezen a területen a tapasztalatcserék, a kétoldalú együttm űködések, közös kutatások szám ának növelésével lenne elérhető. A szocialista országokhoz fűződő tudom ányos kapcsolatok az utóbbi években javulónak nevezhetők. A KSH Népességtudom ányi K utató Intézete ban kapcsolódott be a szocialista országok tudom ányos akadém iái közötti sokoldalú együttm űködés keretében létrehozott XVI. Problém a Bizottság Demográfiai M unkacsoportjának tevékenységébe. Az évente m egrendezésre kerülő m unkacsoport ülések lehetőséget biztosítanak egyrészt a közös kutatások m unkaprogram jainak kialakítására, m ásrészt a szocialista országok dem ográfusainak találkozójára, tapasztalatcseréjére. A közös m unka eredm ényeként 1981-ben cikkgyűjtem ény jelenik meg a Szocialista társadalom dem ográfiai folyam atai és szocialista stru k tú rá ja tém akörben, 1985-re tervezik A születésre ható tá r sadalm i-gazdasági tényezők hatása a szocialista társadalom ban c. közös kötet kiadását. Jelenleg Csehszlovákiával folyik egy dem ográfiai-társadalm i vonatkozású összehasonlítás, am elynek befejezése után közösen teszünk javaslatot a KGSTben érvényben levő szociálstatisztikai m utatórendszer és m ódszertan tökéletesítésére. M egállapodásunk van ugyancsak Csehszlovákiával a halandóság összehasonlítására. Egyébként ebben a tém ában rem ény van az ENSZ Népesedési A lapja (UNFPA) tám ogatásának m egnyerésére a m agyar halandóság nem zetközi m éretekben való összehasonlítására és tudom ányos összefoglalására. A m unka befejezése hasznos tájékoztatást nyújt m ajd az állam i irányító szervek részére döntéshozatalok céljára. A jövőbeli dem ográfiai kutatások főbb feladatai, irányelvei, kiem elt kutatási irányok A Dem ográfiai Bizottság úgy véli, hogy a jövőbeli dem ográfiai kutatások főbb feladatainak m eghatározásánál ism ét csak azt kell szem előtt tartani, hogy a kutatásoknak a jövőben is az a rendeltetésük, hogy a m agyar népesedési helyzet javítását szolgálják, elősegítsék a népesedési folyam atok tendenciáinak, trendjeinek felism erését, rám utassanak az erre ható tényezőkre. A szocialista fejlődés előttünk álló szakaszában megnő a tudom ányosan m egalapozott társadalm i irányítás, a társadalm i m echanizm usok m egism e résének és befolyásolásának jelentősége. A tudom ányos társadalm i irányítást elsősorban megalapozó hosszútávú társadalm i-gazdasági tervezés egyre fontosabb alapját és kiinduló bázisát jelentik a tudom ányosan és összefüggésükben feltárt dem ográfiai folyam atok, v alam int az ezeken alapuló prognózisok összefüggő rendszere. A hazai népesedés sajátos jellem zői m indenekelőtt a te r mékenység és a halandóság alakulása, ennek következm ényeként a népesség létszám ának stagnálása, illetve csökkenése, végül a népesség elöregedése m iatt a következő évtizedek társadalm i-gazdasági fejlődését az általánosnál nagyobb m értékben határozzák meg és befolyásolják a népesedési folyam atok és jelenségek. Ezért hazánkban a következő évtizedekben a népesedés nagyfontosságú nem zeti és társadalom politikai kérdés lesz, a népesedéstervezés és

8 106 KÖZLEMÉNYEK a népesedéspolitika pedig szerves része és lényeges eleme a társadalm i-gazdasági tervezésnek és a társadalom politikának. Ennek figyelem bevételével a jövőben a népesedési kutatások szervezésében az alábbi m eghatározó irányelveket célszerű érvényesíteni : prioritást, illetve fokozottabb tám ogatást kell biztosítani azoknak a kutatásoknak, am elyek közvetlenül felhasználhatók a politikai döntésekben és a hosszú távú társadalm i-gazdasági tervezésben; kevesebb kutatási célt kitűzve, a kutatási feladatokat konkrétabban m eghatározva, a távolabbi és a közelm últ és a mai dem ográfiai folyam atok jobb m egism erésére irányuló alapkutatások m ellett egyre inkább biztosítani kell, hogy a társadalom tudom ányok korszerű fu n k ciójának megfelelően a k u tatás tárgyát jelentő folyam atok előrejelzése is integrálódjék a kutatásokba; a kutatásokban hatékonyabban kell érvényesíteni az interdiszciplináris m egközelítés elvét, m indenekelőtt a szociológiával, a közgazdaságtudom ánnyal, a társadalom -lélektannal és az orvostudom ányokkal erősítve és szélesítve a kutatási együttm űködést. A fenti elvek érvényesítése m egköveteli, hogy a népesedési kutatások közülük is m indenekelőtt a kiem elt kutatások szorosan kapcsolódjanak a m ár létező, illetve a jövőben induló különböző szintű kutatási főirányokhoz. Ez feltétlenül érinti a k utatás szervezését is; a társadalm i szükségletek m egvalósulását a kutatásokban fokozottabban elő kell segíteni. Növekvő jelentőséget kell, hogy kapjanak a konkrét kutatási feladatokra létrehozott interdiszciplináris (intézetközi) m unkacsoportok. A fő kutatási tém ák m eghatározása során elősorban a népesedési helyzetből és a társadalm i-gazdasági tervezés igényeiből célszerű kiindulni. Ennek megfelelően az erőfeszítéseket az eddiginél nagyobb m értékben célszerűbb koncentrálni az alábbiakra: a népesedéssel és különösen a népesedéspolitikával összefüggő elvi-elméleti (szociológiai, közgazdasági, társadalom politikai, tervezési stb.) kérdések k u tatásán ak bővítése; a népességgel összefüggő társadalm i-dem ográfiai hosszú távú prognózisok, esetleg ezek rendszerének létrehozása, különös tekintettel a népesség területi elhelyezkedésére és mozgására, a népesség iskolázottságára, szakképzettségére, foglalkozási stru k tú rájára, a családra és a háztartásra, valam int a társadalm i m obilitásra; a népesség és a gazdaság közötti összefüggések k utatásának bővítésére, különös tekintettel a beruházások, a fogyasztás, az eltartottsági a rá nyok kérdéseinek népességi vonatkozásaira; az alapvető dem ográfiai folyam atokban a term ékenység m ellett k i em elt figyelm et kell fordítani a halandóság alakulására; a családdal és a háztartással összefüggő kutatások lényeges bővítésére; a népesség öregedésével összefüggő kérdések k u tatására; a népesség népesedési m agatartását alakító kulturális-tudati viszonyok, a népesedés és a k u ltu rális-tu d ati tényezők közötti összefüggések k u tatására; a népesség egészségi-biológiai állapotával, a népesség minőségével összefüggő kutatásokra; a dem ográfia m ódszertani apparátusának kutatására és művelésére, fejlesztésére, alapvetően a társadalm i kutatásokhoz kapcsolódóan és m indenekelőtt a társadalm i környezet változásából adódó követelm é nyeket és lehetőségeket figyelem be véve: figyelem be kell venni a kutatások gyakorlati orientáltságát; szorgalm azni kell a nem zetközi együttm űködésben végzett kutatásokat. A társadalm i cselekvés szem pontjából kiem elt fontosságú és a népesedési helyzet által is ilyennek m inősített kutatási irányok kiem elésére elsősorban a népesedéssel és népesedéspolitikával foglalkozó közötti időszakra szóló középtávú tárcaszintű kutatási főirányt kell felhasználni. E kutatási főirány keretében három kutatási irány kiem elése látszik célszerűnek: társadalm i-dem ográfiai prognózisok; halandóság;

9 KÖZLEMÉNYEK 107 népesedéspolitika. A társadalm i-dem ográfiai prognózisok kutatási irány legfontosabb feladata, hogy körültapogassa, m eghatározza, feltárja azokat a tendenciákat, folyam atokat, am elyeket a következő évtizedekben a társadalom tudatos fejlesztése nagyobbrészt adottságokként kezelhet és ezzel hozzájáruljon a társadalm i fejlesztés m ozgásterének m egalapozottabb körülhatárolásához. A halandósággal foglalkozó kutatási iránynak m indenekelőtt annak feltárására kell törekednie, hogy m ilyen tényezők váltották ki a halandóság kedvezőtlen tendenciáit az elm últ időszakban, mely halálokokkal összefüggésben m ilyen lehetőségei vannak a társadalom nak a helyzet javítására, végül szoros összefüggésben a tá rsadalm i-gazdasági fejlődés egészével, az életm ód alakulásával, m ilyen m értékben befolyásolható a folyam atok alakulása. A népesedéspolitika kutatási irány fő feladata a jövőbeni népesedéspolitika átfogóbb és teljesebb tudom ányos m egalapozása, a hazai népesedéspolitika tapasztalatainak elemzése, a népesedéspolitika és a társadalm i-gazdasági tervezés közötti kapcsolatok kutatása, a népesedéspolitika hatékonyságának vizsgálata, a társadalm i-gazdasági fejlődés és a népesedés közötti kölcsönhatások elemzése. A középtávú kiem elt kutatási főirány bázis-intézm énye a KSH Népességtudom ányi K utató Intézete. E kutatási főirány kutatásait szorosan össze kell hangolni több más kutatási főiránnyal, elsősorban a szociálpolitika, az oktatáspolitika és az ifjúságpolitika tudom ányos m egalapozását, az 1980-as évtized társadalm i-gazdasági fejlődését szolgáló, végül a tudat, az életm ód és a m obilitás összefüggéseit elemző kutatási főirányokkal, a társadalm i és gazdasági fejlődés összefüggéseit vizsgáló kutatásokkal. M indez együttesen a jövőre vonatkozóan arra m utat és azt kívánja, hogy a kutatás prioritásait az egyes tém ák társadalm i fontosságának megfelelően határozzuk meg és ezekkel a kutatók nagyobb arányban foglalkozzanak. Erre fel kell használni azokat a tudom ányszervezési eszközöket is, am elyek a hazai tudom ány irányítási és tudom ányszervezési gyakorlatában az elm últ időszakban létrejöttek és beváltak. U gyanakkor nem lenne helyes a népesedést érintő kutatások jelenlegi sokszínűségét, sokféleségét jelentősebben csökkenteni. M indenképpen indokolt azonban a társadalm ilag fontos és részben ma hiányzó tém ák kiem elt tám ogatása, kezelése. A jövő k u tatásaira vonatkozó elvek és célkitűzések m egvalósítása megkívánja a dem ográfiának az eddiginél jobb m obilizálhatóságát, az eredm ények és a problém ák prezentálását. Fokozni kell a dem ográfiának a többi tudom ányágba történő integrálódását. A jövőre vár a dem ográfia egyetem i oktatása az előzőekben k ifejtett problém ájának, a tudom ányos m inősítési problém ák megoldása. * * * A fentiekben k ifejtett állásfoglalást és a m agyarországi dem ográfiai kutatásokról készített átfogó helyzetelem zést az MTA Dem ográfiai Bizottsága ezennel tisztelettel beterjeszti a M agyar Tudományos A kadém ia Gazdaság- és Jogtudom ányok O sztályának, azzal a megfontolással, hogy a dem ográfia tudom ányága helyzetére vonatkozó, az előbbiekben összefoglalt tennivalókat a Dem ográfiai Bizottság tudom ányszervező és -koordináló m u n k ájáb an alapul tekinti. * * * Az MTA G azdaság- és Jogtudom ányok Osztálya ja n u ár 18-i ülésén m egvitatta a dem ográfia tudom ányága területén folyó kutatásokról készített helyzetelem zést és a következő osztály-állásfoglalást alak íto tta ki : 1. A G azdaság- és Jogtudom ányok Osztálya a Demográfiai Bizottság által a dem ográfiai kutatásokról készített kitűnő és értékes helyzetelemzést és az arró l készített állásfoglalást elfogadja. A két anyag jól foglalja össze a demográfiai tudom ány jelenlegi helyzetét és megfelelő javaslatokat tartalm az a következő időszak tevékenységére, ezért az Osztály ezeket elfogadja és elkészí

10 ÍÓ8 k ö z l e m é n y e k téséért köszönetét fejezi ki. Ezzel azonban a dem ográfia önvizsgálata nem zárul le, a D em ográfiai Bizottság a jelentésekben foglaltak, illetve az Osztály v itá jában felvetettek alapján tűzze v itára a legfontosabb tennivalókat, m eghatározva elsősorban a k utatás prioritását. 2. A Bizottság n apirendjére vegyen fel olyan tartalm i kérdéseket m egvitatásra, am elyekkel eddig nem foglalkozott, de a továbbfejlődéshez elengedhetetlenek. E rre vonatkozóan a vita is felvetett javaslatokat, am elyek közül megalapozó jellege m iatt elengedhetetlennek látszik a gazdasági és dem ográfiai viszonyok összefüggéseinek és a népesedéselm élet áttekintése. 3. Szükséges a dem ográfiai alapkutatások koncentrálása, am elyre vonatkozóan a Népesedés és N épesedéspolitika tárcaszintű középtávú kutatási főirány am elynek tudom ányos felügyeletét a Demográfiai Bizottság látja el tem atikája m ár a három kutatási irán y m egfogalm azásával m eghatározott. 4. A Demográfiai Bizottság csak a szűkebb értelem ben vett dem ográfiai alapkutatások koordinálását vállalhatja. U gyanakkor a különböző tudom ányterületeken a dem ográfia h atárterü letein folyó népesedési tárgyú k u tatásokat is ism ernie kell és hasznosítania elemzései során. U gyanakkor megfelelő szakm ai segítséget ad h at a m ás tudom ányterületeken folyó kutatásokhoz. 5. Az Osztály egyetért a dem ográfia egyetem i oktatása szükségességével és megfelelő m értékű fejlesztésével. Nem alak u lh ato tt ki azonban egységes vélemény az oktatás helye, fokozata, tartalm a, intenzitása tekintetében. Felkéri ezért a Dem ográfiai Bizottságot, hogy kellő részletességgel és mélységgel tá rja fel az egyetemi és posztgraduális dem ográfiai oktatás szükségleteit és terjesszen elő javaslatot a megoldás m ódjára vonatkozóan. 6. Az Osztály szükségesnek ta rtja a tudom ányos fokozatokkal rendelkező dem ográfusok szám ának növelését. Indokoltnak tartja, hogy kiem elkedő tudományos m unkával rendelkező kutatók doktori fokozatot nyerjenek és a dem o gráfus utánpótlás biztosítása érdekében fiatalabb dem ográfusok szám ára segítséget kell nyújtani a kandidátusi fokozat eléréséhez. Ebből a célból fel kell k érni a TMB-t, hogy a dem ográfus asp iran tu ra lehetőségeit m egterem tse. 7. A dem ográfiai kutatások részeredm ényeinek megfelelő publikálása m ellett most m ár szükséges az eddigi tudom ányos eredm ények szintetizálása. Ezért elengedhetetlen minél előbb egy újabb dem ográfiai kézikönyv (tankönyv, összefoglalás) m egszerkesztése és kiadása. Ehhez az Osztály az A kadém iai K i adó segítségét fogja kérni. 8. Az eddigi dem ográfiai szakm ai-tudom ányos viták eredm ényesek voltak, de eredm ényeik általánosításához, közvélem ényform áló tevékenységük fokozásához további vitalehetőségeket kell terem teni m ind a Demográfiai Bizottság keretében, mind pedig más akadém iai bizottságok bevonásával, illetve az Osztály szervezésében. Az osztály-állásfoglalást Kulcsár K álm án osztályelnök terjesztette elő: az előterjesztést az O sztálynak az ülésen részt vevő tagjai egyhangúlag elfogadták.

11 KÖZLEMÉNYEK 109 МНЕНИЕ ДЕМОГРАФИЧЕСКОЙ КОМИССИИ ВЕНГЕРСКОЙ АКАДЕМИИ НАУК ОБ АНАЛИЗЕ ПОЛОЖЕНИЯ ПРОВОДЯЩИХСЯ В ВЕНГРИИ ДЕМОГРАФИЧЕСКИХ ИССЛЕДОВАНИЙ, ПРЕДСТАВЛЕННОМ ДЛЯ ОТДЕЛЕНИЯ ЭКОНОМИЧЕСКИХ И ЮРИДИЧЕСКИХ НАУК ВЕНГЕРСКОЙ АКАДЕМИИ НАУК (24 ноября 1981 г.) Резюме По поручению Отделения экономических и юридических наук Венгерской академи наук Демографическая комиссия Венгерской академии наук составила материал для подробного анализа положения демографических исследований, проведенных в Венгрии за пятилетку гг. Анализ был осуществлен по принципу интердисциплинарности, то есть он охватывает также и проведенные в рамках других дисциплин демографические исследования и исследования сходного характера. Оценивая теперешние демографические исследования в широком смысле, этот анализ должен дать информацию государственным, партийным и научным органам в разработке комплексной политики народонаселения Венгрии на будущее, а также для использования результатов дисциплины в работе отдельных учреждений. В Венгрии базисные учреждения демографических исследований Центральное статистическое управление или его Исследовательский институт по демографии. Проводящиеся в этих учреждениях исследования представляют собой основные демографические исследования в узком смысле. Однако, в более или менее широком смыле демографические исследования осуществляются в пределах ряда дисциплин (общественных и естественных наук) и в университетах (например, в большинстве статистических кафедр). С учетом этого были выбраны пункты демографических исследований Венгрии, к которым Демографическая комиссия обратилась с просьбой составить короткие отчеты о своих демографических исследованиях для подообного анализа положения. В ответ на эту просьбу примерно 50 исследовательских пунктов представили отчеты о своих исследованиях. Приглашенные и отвечающие исследовательские пункты представили следующие дисциплины: общественные науки (учреждения, занимающиеся основными демографическими исследованиями, социология, политические и юридические науки, статастика, регистрация населения, экономические науки, плановое хозяйство, экономика труда, труд, философия, психология, историческая наука, этнография, поочие общественные науки); естетвенные науки (география, биология) биология человека, (антропология, генетика человека) ; технические науки. медицинские науки (теоретическая медицина, клиническая медицина, общественная медицина). Полученные ответы были разработаны по единой тематике проводящихся в Венгрии демографических исследований. Сводные пункты тематики указывают следующие темы исследований : общие демографические исследования. теории народонаселения: региональная демография; величина населения и ее изменение: структурная демография: демография семьи: плодовитость: смертность: миграции: восппоизводство населения: демографические и сопиалъно-акономические взаимодействия: политика народонаселения,- методы демографических исследований и анализов. Демографическая комиссия установила, что за прош лую пятилетку венгерские демографические исследования достигли значительных результатов. главным образом в следующих областях: наблюдение демографического положения, создавшегося под влиянием постановления о политике народонаселения: исследования по плодовитости и планированию семьи, служантие тоже для наблюдения мепоппиятий политики натюдонаселения и для разработки новых меп: интепписциплинапные исследования по детской смелтности. на осново котопых были поиняты мепы. способствовавшие снижению лесткой смертности: интепдисттиплинапые исследования для снижения пепинатальной смертности и преждевременных родов, а также медицимские иссле

12 110 KÖZLEMÉNYEK дования и исследования в области генетики человека в отношении врожденных аномалий; исследования в области биологии развития и генетики человека для удовлетворения требований к повышению качества населения; исследование смертности мужчин среднего возраста, результаты которых можно будет использовать для уменьшения увличиваюгцейся смертности мужчин относящихся к этой возрастной группе. Достижением считается участие в исследованиях международных органов по некоторым темам. Из проблем анализ занимался более подробно важнейшим вопросом научной обоснованности демографических исследований: проблемой преподавания демографии. В конце 1950-ых и в начале 1960-ых годов были созданы органы для осуществления венгерских демографических исследований : Демографическая комиссия Венгерской академии наук. Исследовательский институт по демографии Центрального статистического управления и журнал Демографиа". Создание этих органов оказывало большое и длительное влияние на развитие демографических исследований, но недостатком считался факт, что не было организовано самостоятельной кафедры демографии (другими словами, система учреждений не соответствовала во всех отношениях требованиям). Создание такой кафедры является основным вопросом также и научной обоснованности демографических исследований; желательного для будущего уровня демографических исследований можно достичь только при расширении теперешней системы учреждений демографии самостоятельной кафедрой демографии. Необходимость создания кафедры единогласно подтверждается накопленным в Венгрии опытом; такая самостоятельная кафедра нужна несмотря на то, что демография преподается спорадически в Венгрии, главным образом в рамках кафедр статистики. Решение специального образования демографов в университетах является условием пополнения состава специалистов демографии с научной степенью. Что касается демографических исследований будущего, по мнению Демографической комиссии, при определении их основных задач нужно снова принять во внимание, что эти исследования должны и в будущем продвигать улучшение венгерского демографического положения, способствовать установлению тенденций, трендов процессов народонаселения и указать на ф акторы, оказывающие действие на эти тенденции. В предстоящей фазе развития увеличится научно обоснованное общественное управление, повысится значение познания общественных механизмов и оказания на них влияния. Демографические процессы, установленные научно и в своих взаимоотношениях, а также связная система прогнозов, обоснованных на демографических процессах, служат основной базой с увеличивающимся значением для долгосрочного социально-экономического планирования, обосновывающего прежде всего научное общественное управление. Изза свойственных характеристик народонаселения Венгрии главным образом из-за динамики плодовитости и смертности и вследствие этой динамики из-за застоя или снижения численности населения и наконец, из-за старения населения демографические процессы в явления определять будут в большей мере чем обычно социально-экономическое развитие следующих десятилетии и будут оказывать на них большее влияние. Поэтому в Венгрии за следоюгцие десятилетия народонаселение становится очень важным национальны,м вопросом и вопросом социальной политики, а планирование народонаселения и политика народонаселения представляют собой органическую часть и важный элемент социально-экономического планирования и социальной политики. С учетом этого в будущем целесообразно соблюдать следующие важные принципы при организации демографических исследований: отдать предпочтение и оказать большую помощь исследованиям, которые могут быть использованы непосредственно для политиче-

13 KÖZLEMÉNYEK 111 ских решений и долгосрочного социально-экономического планирования; назначая меньше исследовательских целей, определяя более конкретно задачи исследований, наряду с основными исследованиями для лучшего узнания демографических процессов более далекого прошлого, близкого прошлого и настоящего времени, нужно все больше обеспечить интеграцию прогноза представляющих собой темы исследования процессов в научные исследования, в соответствии в современной функцией общественных наук; в исследованиях нужно более эффективно соблюдать принцип интердисциплинарного приближения, прежде всего следует увеличить и расширить сотрудничество с социологией, социальной психологией и медицинскими науками. При определении основных тем исследований целесообразно исходить из демографического положения и из требований социально-экономического планирования. В соответствии с этим рекомендуется концентрировать больше усилия, чем до сих пор на следующие вопросы: расширение исследования принципиально-теоретических вопросов, связанных с народонаселением и особенно с политикой народонаселения (вопросов социологии, экономики, социальной политики, планирования И Т. П.); связанные с населением долгосрочные социально-демографические прогнозы, возможно создание их системы, с особым учетом территориального размещения и движения населения, школьного образования, квалификации, профессиольной структуры населения, с учетом семьи и домашнего хозяйства, а также общественной мобильности; расширение исследования связей между населением и экономикой, с особым учетом демографических аспектов капвложений, потребления и пропорций иждивений; в основных демографических процессах наряду с плодовитостью обращать особое внимание на динамику смертности; значительное расширение исследований семьи и домашнего хозяйст ва,- исследование вопросов старения населения,- исследование условий культуры и сознания, формирующих демографическое отношение населения, изучение взаимосвязей между народонаселением и факторами культуры и сознания,- исследования состояния здоровья, биологического состояния и качества населения; исследование и развитие методологического аппарата демографии, в основном в связи с общественными исследованиями и прежде всего с учетом требований и возможностей, предоставленных изменением общественной среды; необходимо учитывать ориентацию исследований на практику; стимулировать исследования в рамках международоного сотрудничества. Мнение Демографической комиссии Венгерской академии наук об анализе состояния демографических исследований Венгрии, проведенном для Отделения экономических и юридических наук Венгерской академии наук, было обсуждено на сессии Отделения 18 января 1982 г. Отделение приняло позицию Демографической комиссии относительно анализа демографических исследований Венгрии и наметило цели дальнейшего разития венгерских демографических исследований, а также задачи Демографической комиссии в исполнении этих целей.

14 112 KÖZLEMÉNYEK P O S IT IO N O F T H E D E M O G R A P H IC C O M M IT T E E C O N C E R N IN G T H E A N A L Y S IS P R E P A R E D O N T H E S IT U A T IO N O F D E M O G R A P H IC R E S E A R C H W O R K IN H U N G A R Y F O R T H E D IV IS IO N O F S C IE N C E S O F E C O N O M IC S A N D L A W O F T H E H U N G A R IA N A C A D E M Y O F S C IE N C E S (24 N o v e m b e r 1981) Sum m ary The Dem ographic Com m ittee a t the request of the Division of Sciences of Economics and Law of the H ungarian Academy of Sciences prepared a com prehensive analysis on the state of research done in H ungary in the five year period of in the sphere of the discipline of dem ography. The analysis w as form ed on the basis of the principle of in te r disciplinarity, i. e. it also contained dem ographic or related research done w ithin the fram ew ork of other disciplines. The aim of the analysis is as follows: surveying current dem ographic research in a broad sense to serve as a guideline for state, party and scientific organs to form the future complex population policy in H ungary and to prom ote the use of the achievem ents of the discipline in the w ork of different organisations. Basic institutions of dem ographic research w ork in H ungary are the H ungarian C entral Statistical Office (HCSO), resp. the Demographic Research Institute of the HCSO. Research done in these institutions can be considered as the basic dem ographic research w ork in the country. However, dem ographic research in a broader and less broad sense in carried out in the sphere of many other disciplines (in the field of social and n atu ra l sciences) and a t the universities (e. g. a t the m ajority of chairs of statistics). Taking this into consideration the Demographic Com mittee selected the H ungarian dem ographic research units and requested them to subm it short reports on their dem ographic research for a com prehensive analysis. At the requests about 50 research units sent an answ er or report on the research done. The invited research units having sent a reply represented the following disciplines: Social sciences (institutions carrying out basic dem ographic research, sociology, political science and law, statistics, population registration, economics, planning, labour economy, labour, philosophy, psychology, history, ethnography, other social disciplines); N atural sciences (geography, biology [hum an biology], anthropology, hum an genetics); size and Technical sciences; M edical sciences (theoretical medicine, clinical m edicine, social medicine). Processing of the answ ers got was carried out on the basis of the standard list of the dem ographic research done in Hungary. Main points of the standard list indicate the following them es: G eneral dem ographic research, population theory; Regional dem ography; size and change of population; S tructu ral dem ography; Fam ily dem ography; F ertility; M ortality; M igration; R eproduction; Interrelation of dem ographic and socio-economic factors; Population policy; M ethods of dem ographic research and analysis. The D em ographic Com m ittee stated th a t H ungarian dem ographic research w as particularly successful in the following fields in the past 5-year period: M onitoring dem ographic situation developed in consequence of the Decision on Population Policy; Surveys belonging to the sphere of fertility and fam ily planning, serving both for m onitoring population policy m easures and for elaborating new measures, respectively; Interdisciplinary research in the field of infant m ortality resulting in m easures owing to which there was a favourable developm ent in infant m ortality; Interdisciplinary studies carried out in order to decrease perinatal m ortality and prem ature births, as well as m edical-genetical research on congenital anom alies; Studies on evolutional biology and research in hum an genetics, serving w ell the dem ands of im prov-

15 KÖZLEMÉNYEK 113 ing the quality of population; Studying m ortality of m iddle-aged men the results of which can be used for decreasing the growing m ortality of men belonging to this age-group. Participating in studies of international organizations in respect of several subjects can also be considered as a result. Among the problem s the analysis discussed in detail the key-problem of the scientific foundation of dem ographic research: i. e. the question of teaching dem ography. H ungarian dem ographic research got an organized form in the late 50-es and early 60-es. A t th at tim e the Demographic Com m ittee of the Hungarian Academy of Sciences, the Demographic Research Institute of the H ungarian C entral Statistical Office and the journal Dem ográfia w ere established. However, an im portant lack producing in its long term effects also in the fu tu re negative consequences of th e institutionalization w as th a t no in dependent chair of dem ography w as established (in other w ords the institutional system of dem ography lagged behind the growing dem and certain respect). Form ing such a chair is also a key-problem of the scientifically founded dem ographic research; the desirable level of dem ographic research can be secured in the future only in the case of expanding the present institutional system w ith a chair of dem ography. The need for establishing this chair is proved unam bigously by our home experiences; this is the case even if we take into consideration that teaching of dem ography chiefly w ithin the fram e of chairs of statistics is going on sparsely in Hungary. To solve the question of professional education of dem ographers on u n i versity level is in the perspective also the precondition of replacem ent of professional dem ographers w ith a scientific degree. In respect of future dem ographic research the Demographic Committee is of the opinion th a t when deciding the m ain tasks of dem ographic research for the future it should be again taken into consideration, th at also in the fu tu re research has the intended purpose to im prove the dem ographic situation in Hungary, to contribute to perception of tendencies and trends of population processes, to indicate the factors having an influence on these processes. In the forthcom ing stage of social and economic developm ent scientifically founded social guidance, getting acquainted w ith form s of social mechanism and their influencing become more and m ore significant. The dem ographic processes revealed scientifically and their interactions and the projections based upon them are of growing im portance and form a starting point of long term socio-economic planning. On account of the specific characteristics of the H ungarian population first of all the developm ent of fertility and m ortality and as their consequence the stagnation or decrease of the population num ber, finally ageing of population the socio-economic developm ent of the fo rth coming decades will be determ ined and influenced by population processes and phenom ena m ore than it is custum ary. Therefore population will be a question of.great im portance in the national and in the social-political sense in our country in the coming decades and population planning and population policy will form an organic p art and im portant elem ent of socio-economic planning and social policy. Taking this into consideration at the organization of future dem ographic research it will be expedient to realize the following most im portant guidelines: priority or increased assistance should be given to research which can be used directly for political decisions and long term socio-economic planning; setting less research targets, determ ining more concretely the research tasks, beside the basic research aim ing at the better recognition of dem ographic processes of th e farth er and n earer past and of the present, also