AZ ENSZ NÉPESEDÉSI BIZOTTSÁGÁNAK 21. ÜLÉSE

Átírás

1 K Ö Z LEM ÉN Y EK 305 AZ ENSZ NÉPESEDÉSI BIZOTTSÁGÁNAK 21. ÜLÉSE Az ENSZ Népesedési Bizottsága jan u ár 28. és február 4. között tartotta 21. ülését, New Yorkban. A bizottságnak 24 tagállam a tagja. M agyarországot 1981-től második négyéves időszakra választotta meg a bizottság tagjának az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa, figyelem be véve a m agyar dem ográfia fejlettségét. A bizottság m unkájában rajtu n k kívül két szocialista ország: a Szovjetunió és az U krán SZSZK vesz részt. A fejlett tőkés országok 8 tagsággal szerepelnek; a bizottság 13 tagja pedig fejlődő ország, közöttük 5 Latin-A m erikából, 5 A frikából és 4 Ázsiából. K ína megfigyelővel képviseltette magát. Az ülésen M agyarországot B a rta Barnabás, a Központi Statisztikai H ivatal elnökhelyettese, az MTA Dem ográfiai Bizottságának elnöke, K lin g e r A ndrás, a Központi Statisztikai H ivatal főosztályvezetője, az MTA Demográfiai Bizottságának titk ára képviselte. Az ülés elnökévé Sri Lanka küldöttét választották meg; a három alelnök Finnország, P anam a és U krajna küldötte volt; a rapportőr pedig a nigériai delegáció egyik tagja. Az ülésen a tagállom ok küldöttein kívül részt vettek az ENSZ szakosított szervezeteinek küldöttei, a regionális ENSZ szervek és oktatóközpontok vezetői és a nem -korm ányszervek (Népességtudományi Unió, Nemzetközi Statisztikai Intézet, Nemzetközi Családtervezési Szövetség stb.) megbízottai. Nagy szám m al vettek részt az ülésen az ENSZ T itkárság m unkatársai, élükön L. T a b a h -val, a Népesedési Főosztály vezetőjével. Az ülés érdemi napirendi kérdéseinek m egvitatása előtt az ENSZ főtitkára nevében három bevezető hangzott el. Az elsőt a Nemzetközi Gazdasági és T ársadalm i ügyek főtitkárhelyettese, a m ásodikat a T echnikai Segítség és F ejlesztés főtitkárhelyettese, a harm ad ik at az ENSZ Népesedési A lapja vezérigazgatója tartotta. M indhárm an hangsúlyozták az ENSZ különféle tevékenységeiben a népesedési kérdések növekvő fontosságát, különösen a fejlődő országok népességnövekedésének a társadalm i-gazdasági fejlődésben játszott negatív szerepe vonatkozásában. Az ülés napirendje a következő volt: 1. A világ népesedési helyzete, a népesedéspolitika. 2. A népesedéssel kapcsolatos ENSZ tevékenység ( ). 3. Javasolt rövid távú népesedési tevékenység ( ). 4. Javasolt közép távú népesedési tevékenység ( ). 5. A következő Népességi V ilág Kongresszus összehívásának lehetősége. E kérdésekkel kapcsolatban a Népesedési Bizottság a következő m egállapításokat tette. ( A napirendi pontot a bizottság összevontan, tém ánként tárgyalta, így ezek összefoglalását is az eddig végzett és a jövőre tervezett m unkák tekintetében ily módon ism ertetjük.) A v ilá g népesedési helyzete, a népesedéspolitika A z évi bukaresti Világ Népesedési Kongresszus határozata értelm é ben a Népesedési Bizottság kétévenként rendszeresen nyomon kíséri a népesedési helyzet és a népesedéspolitika változásait. így ilyen jellegű összefoglalásra a bizottság ülései keretében harm adszor k erü lt sor. A tárgyalás alapjául a G az

2 306 KÖZLEM ÉN Y EK dasági és Szociális Tanácshoz benyújtandó két rövidített, összefoglaló anyag, illetve a Népesedési Főosztály által készített két igen bő, elem zést tartalm azó kötet szolgált, am elyeket tekintettel arra, hogy mindegyik anyag csak a helyszínen került kiosztásra a Népesedési Főosztály vezetője szóban összefoglalta. Ezek alapján a bizottság bizonyos pontosításokkal és kiegészítésekkel a következő összefoglaló képet rajzolta a világ népesedési helyzetéről, illetve a népesedéspolitika változásairól. A legfontosabb változás az, hogy kism értékben csökkent az elm últ időszakban a világ népességnövekedése. A Népesedési Főosztály becslése szerint az évi népességnövekedés ütem e a század végére 1,5%-ra csökkenhet, az 1980-as 1,7%-ról, illetve a 15 évvel ezelőtti 2%-ról. Term észetesen ez is az em beriség tö r ténelm ében soha sem látott népességnövekedést eredm ényez így a küldöttek egy része óvta a bizottságot a túlzott optimizmustól. E szám ítás alapján a világ jelenlegi 4,4 m illiárdnyi népessége a század végére 6,1 m illiárdra fog növekedni és a közepes szám ítás szerint 2025-ben 8,3 m illiárdot érhet el. A világ továbbra is erősen megoszlik a népesedés tekintetében is. Az összefoglalás szerint a fejlett tőkés országok nagy részében a term ékenység erősen visszaesett és jelenleg m ár 17 országban ez az egyszerű reprodukció szintje alatt mozog. Az európai szocialista országok még nem követték ezt a trendet, ott 8 országból 7-ben a term ékenység még fölötte van az egyszerű reprodukciónak, de itt is a jövőben szám ítani kell a term ékenység visszaesésével. A h a landósági különbségek a fejlett országok között erősen csökkentek (ez ún ben még a várható élettartam ban éves különbséget jelentett; de ma m ár csak 9 év a különbség a m agasabb és legalacsonyabb érték között). A h alan dóság javulása azzal járt, hogy néhány országban az átlagos élettartam eléri a 78 évet. A fejlődő országokra általánosságban a term ékenység csökkenése a jellem ző. A nyers születési arányszám re becsült 41 ezrelékes aránya 32 ezrelékre esett vissza. Ezt elsősorban K ína és néhány kelet- és délkelet-ázsiai és latin-am erikai ország term ékenység visszaesése okozta. U gyanakkor A frikában, Közép- és D élnyugat-á zsiában nem m utatkozik még visszaesés. Annak ellenére, hogy az ENSZ előrebecslések a fejlődő országok születési arányszám ának csökkenésére szám ítanak, oly módon, hogy ez 1980-ban 26 ezrelék alá esik vissza a fejlődő országok népességszáma továbbra is erősen növekedni fog, évente millió fővel. Ez azt jelenti, hogy a fejlődő országok népességszáma 1980 és 2000 között m ásfélszeresére fog növekedni. A fejlődő országok halandóságára vonatkozó inform ációk elég bizonytalanok, de a javulás kisebb m érvű m int azt az 1974-es Világ Népesedési Kongreszszuson feltételezték. Így a fejlett és fejlődő országok népességei élettartam a közötti különbség még fokozódott: átlagosan m integy 20 évet tesz ki. A népesedéspolitika céljai tekintetében is eltérés m utatkozik a fejlett és fejlődő országok között. Az iparilag fejlett országok csaknem m indegyike alacsonynak tekinti a népesség jelenlegi gyarapodását és ezért különböző népesedéspolitikai intézkedésekkel ennek növelését kívánják elérni. V annak országok, am elyek úgy vélik, hogy nem szükséges különösebben aggódni a népesség jö vőbeni fogyásán, mivel a jelenlegi csökkenő trendek maguktól is m egállhatnak, m int ahogy a legtöbb országban tö rtén t a II. világháború után. Ezzel szem ben a fejlődő országok többsége úgy vélekedik, hogy a jelenlegi népességszaporodásuk túl magas és ennek csökkentése érdekében kívánnák alkalm azni népesedéspolitikájukat. Csak néhány olyan fejlődő ország van, amely az utóbbi években m egváltoztatta vélem ényét és elégedett népessége nagyarányú növekedési arányával, de ezek inkább kis népességű, főleg közel-keleti országok. A világ három legnépesebb fejlődő országa: Kína, India és Indonézia a népességnövekedés jelentős csökkentése érdekében kíván intézkedéseket tenni. Á ltalában a népesedéspolitikai intézkedések közé tartoznak a születésszabályozási módszerek beleértve a sterilizáció és művi abortusz elterjesztése, a házasságkötési kor felemelése. A halandósági színvonal m egítélését tekintve szintén tapasztalható véleménykülönbség a fejlett és fejlődő országok között. A 39 iparilag fejlett ország közül 30 elégedett volt a halandóság jelenlegi szintjével, de a 126 fejlődő ország közül 98 az élettartam hosszát alacsonynak tartja.

3 KÖZLEM ÉN Y EK 307 Jelentős változások következtek be a népesség területi mozgásában is, am elyeket az egyes országok jogszabályai megfelelő irányba kívánnak befolyásolni. így erősen növekszik a falvakból a városokba történő vándorlás, különösen a fejlődő országokban, ahol 6 ország kivételével a jelenlegi területi népességmegoszlást nem tekintik kielégítőnek. 101 olyan ország van a világon, amely lassítani kívánná a városokba áram lás ütem ét és csak 21 olyan, am ely ezt fokozni kívánná. A nemzetközi vándorlásban is jelentősek a változások, ezeket elsősorban a bevándorló iparilag fejlett tőkés országok fokozódó gazdasági válsága okozza, azáltal, hogy csökken a m unkaerő iránti igény. U gyanakkor más régiókban fokozódik a m unkaerő iránti kereslet és így növekszik a bevándorlás, ez főleg az olajban gazdag, kis népességű közép- és közel-keleti országokra jellemző. E folyam athoz tartozik az is, hogy az elm últ években m egnövekedett a m enekültek száma. A bizottság a kérdés vitájában hangsúlyozta, hogy a jövőbeni elemzések során nagyobb hangsúlyt kell kapni a régiókon belüli különbségeknek, mivel az egyes területek dem ográfiai fejlődése eléggé különböző. U gyanakkor a term é kenység ku tatása m ellett egyre nagyobb m értékben kell foglalkozni a h alan dóság, a nemzetközi vándorlás és az eddig elhanyagolt népességösszetétel k u tatásával. V alam ennyi népesedési trend bem utatása m ellett az okok és tényezők kiem elése is szükséges. E kérdés tárgyalásánál több ország küldötte ism ertette országa népesedési helyzetét és a m egtett népesedéspolitikai intézkedéseket. Ezek sorába ta rto zott M agyarország is, am elynek képviselői elm ondották, hogy korm ányunk az 1974-ben bevezetett népesedéspolitikai intézkedésekkel mi módon kívánta befolyásolni a népesség fejlődését, milyen változások következtek be a legutóbbi években és mi várható a jövőben országunk dem ográfiai fejlődésében. Beszám olónkat nagy érdeklődés kísérte, m ivel talán ez volt az egyetlen, am ely kom p lex módon m u tatta be a társadalm i és népességi fejlődést, illetve annak összefüggéseit a népgazdasági tervezéssel. A z E N S Z népesedési tevékenysége Az ENSZ T itkárság népesedési tevékenysége érdem i felad atait a N épesedési Főosztály irán y ítja és ebben részt vesznek a különböző régiókban m űködő Gazdasági Bizottságok különböző szintű népesedési szervei, valam int a szakosított szervek (WHO, UNESCO, ILO, FAO, Világbank). Az elm últ két év ( ), illetve a következő két év ( ), valam int a középtávú tervezés időszaka ( ) tevékenységét a következő öt tém akörben foglalták össze: 1. A v ilá g népesedési helyzetének elemzése A népesedési trendek, illetve a népesség összetétel-elemzése során az elm últ két évben főleg a halandóság kérdését tűzték vizsgálataik homlokterébe. Ennek során a W HO-val közösen elemezték a halandóság jelenlegi szintjét és alakulását és kísérletet tettek egy 1979-ben tarto tt szem inárium on a halandóság társadalm i-gazdasági különbségeinek a m eghatározására. Üjabb halandósági tábla m odelleket dolgoztak ki, amelyek alkalm asak a különböző régiók halandóságának m eghatározására és előrebecslésére. Foglalkoztak a v á rosi és falusi népességnövekedés kérdéseivel, valam int a népesség belső v án dorlásának trendjeivel. Végül tanulm ányt készítettek a nemzetközi vándorlás trendjeiről az utolsó 30 évben. A következő időszakban ugyanezek a tém ák szerepelnek a főosztály m u n katervében, azzal, hogy az eddiginél is nagyobb prioritást kívánnak adni a h a landósággal kapcsolatos kutatásoknak. E rről két kiadványt kívánnak m egjelentetni (1982-ben és 1983-ban), m ajd további részletes kutatásokat végezni a nyolcvanas évek m ásodik felében. Ezenkívül fontosnak ta rtják a belső és nem zetközi vándorlás, illetve az urbanizációs folyam at további nyom onkísérését és elemzését.

4 308 KÖZLEM ÉN Y EK 2. Népességelőreszám itások A Népesedési Főosztály egyik legfontosabb tevékenysége a népességelőreszám ítások végzése, illetve újabb ism eretek alapján történő módosítása. A legutolsó ilyen jellegű m unkát az 1978-as állapotnak megfelelően végezték el és publikálták, de most folyik az újabb revízió alap ján az 1980-as állapotnak m egfelelő népességelőreszám ítás kiadása, am ely m ár nem csak 2000-ig, de 2025-ig tartalm azza a népesség országonkénti várh ató számát. Tervezik a h áz ta rtások és családok szerinti előreszám ítások elvégzését és a bizottság tagjai, így a m agyar küldöttség is aláhúzta ennek fontosságát, m ivel az ezzel kapcsolatos m unkák elhúzódása nehezíti az országok közötti m ódszertani összehasonlításokat is. Készülnek újabb dem ográfiai modellek összeállítására is, amelyek elősegíthetik a további népességelőreszám ításokat. A következő időszakban folytatni kívánják a rendszeres előreszám ítási m unkát bár több hozzászóló felvetette, hogy talán a jövőben nem lenne szükség kétévenként revideálni a perspektívákat. A módszerek finom ítása érdekében új program csom agokat és m odelleket kívánnak kidolgozni. Több ország így M agyarország javaslata alapján elhatározták, hogy a jövőben jobban tám aszkodnak a nemzeti intézm ények előreszám ításaira. A hosszú távú előreszám ítások m ellett részletes naptári évenkénti és koréves előreszám ításokat dolgoznak ki egy 10 éves periódusra vonatkozóan. E tém a kapcsán k erü lt m egvitatásra az is, hogy az ENSZ közrem űködésével a m agyar korm ány tám ogatásával 1980-ban egy oktató szem inárium ra k e rü lt sor Budapesten, am elyen a fejlődő országok szakem bereit oktatták a népességelőreszám ítás módszereire. A bizottság e m unkát elism eréssel vette tudomásul, azzal, hogy a szem inárium anyaga a közeljövőben kerül kiadásra. 3. T erm éke nysé gi és családtervezési kuta tá sok A Népesedési Főosztály legfontosabb kutatási területe eddig e tém akör volt. Ezzel kapcsolatban becsléseket végeztek a világ term ékenységi színvonaláról. Üj kutatásként jelentkezett a házasodás kérdésének elemzése a fejlődéssel és a term ékenység színvonalával összefüggésben. V izsgálták azokat a tényezőket, am elyek a családtervezési program ok elfogadásával kapcsolatosak és ugyanezen tém ában egy szakértői szem inárium ot is tartottak. Fontos feladatuk volt a családtervezési program ok hatékonyságának vizsgálata. Újszerű eredm ényekhez vezetett a Világ Termékenységi Vizsgálat összehasonlító elemzése, am elyet eddig csak a fejlődő országok vonatkozásában végeztek, de a bizottság tagjai jav a solták, hogy a jövőben e m unkába vonják be a fejlett országok vizsgálati an y a gait, am elynek elem zésével eddig csak az Európai Gazdasági Bizottság foglalkozott. A jelenlevő országok közölték, hogy közvetlenül rendelkezésre bocsátják a nem zeti vizsgálatok eredm ényeit tartalm azó gépi szalagokat. Az elkövetkező időszakban mindezek a kutatások tovább folytatódnak. A fő tevékenysége ezután is a Világ Term ékenységi Vizsgálat anyagainak elemzése lesz, de a bizottság tagjai felhívták a figyelm et arra, hogy a term ékenység vizsgálatánál tám aszkodjanak az 1980 körüli népszámlálások, illetve a népmozgalmi statisztika adataira is. Az eddiginél behatóbban javasolták vizsgálni azokat a tényezőket, am elyek a reprodukciós folyam atot befolyásolják. 4. Népesedés és fejlődés A bukaresti Népesedési V ilágkongresszus m egállapításai szerint a dem o gráfiai kutatások hom lokterébe kell állítani a népesedés és a társadalm i-gazdasági fejlődés kölcsönös összefüggéseinek vizsgálatát. Ezért a Népesedési Főosztály m unkájában egyre több olyan tém a szerepel, am ely ilyen jellegű kérdések feltárását tűzi ki célul. Így 1975 körüli adatok segítségével elem ezték a társad alm i-gazdasági fejlettség és a dem ográfiai trendek összefüggéseit. Elemezték a népességi trendek és az országon belüli jövedelmi különbségek összefüggéseit és erre vonatkozóan előreszám ításokat is végeztek 2000-ig. E tém ára vonatkozóan

5 KÖZLEM ÉN Y EK 309 részletes esettanulm ányt végeztek a Fülöp-szigetekről. Érdekes eredm ényekhez vezetett a fogyasztási színvonal és szokások és ezzel összefüggő gazdasági és dem ográfiai tényezők vizsgálata, bár e tém ában egyértelm ű következtetések levonására még nem került sor. Szakértői értekezletet tarto ttak a népesedés és fejlődési modellek tém akörében, bár a bizottság véleménye szerint ennek megállapításai igen általánosak voltak és hiányzott belőlük a dem ográfiai változók m élyebb figyelembevétele. Egy kézikönyv került kiadásra a népességi változók figyelem bevételére a fejlesztési tervek készítésénél ben a svéd korm ány m eghívására egy szimpózium került összehívásra, am ely első ízben tárgyalta a források, a környezet, a népesedés és fejlődés összefüggéseit. A szimpózium jelentését a bizottság rendelkezésére bocsátották azzal, hogy e vonatkozásban további tevékenységre lesz szükség. A bizottság véleménye szerint e területen sokkal behatóbb és az összefüggéseket jobban feltáró m unkára van szükség. Több erőfeszítést kell tenni m ódszertani téren és a különböző tudom ányágak képviselőivel együttesen kell a népesedés és a fejlődés összefüggéseit kutatni. A következő időszakban nagyobb erőforrásokat kell e tém ához biztosítani. 5. N épesedéspolitika A Népesedési Főosztály végrehajtotta a negyedik m egkérdezést a korm á nyok népesedéspolitikai intézkedéseiről. Ennek alapján adatbankot hozott létre. K ísérlet tö rtén t arra, hogy a népesedéspolitikai célokat mi módon lehet konkrét program okká átalak ítan i és erre a célra ajánlásokat dolgoztak ki, am elyeket szem inárium on v itattak meg A következő időszakban e tém a kapcsán ja vaslatot kívánnak kidolgozni, hogy m iként illeszkedjen a népesedéspolitika az 1980-as évek nemzetközi fejlesztési stratégiájába. Jelentős prioritást adnak arra, hogy összehasonlító vizsgálatot végeznek a nem zeti népesedéspolitikai intézkedésekről és azok hatékonyságáról. Vizsgálni kívánják a népesedéspolitika, az em beri jogok és a nők helyzete összefüggéseit. Tovább kívánják folytatni a népesedéspolitikai adatbank kialakítását. A Népesedési Főosztály tevékenységének m egtárgyalása m ellett a bizottság m eghallgatta a te c h n ik a i e g yü ttm ű kö d é si tevékenységről szóló jelentést, am elyet e főosztály népesedési kérdésekkel foglalkozó helyettes vezetője te r jesztett elő. Itt főleg az ENSZ irányításával folyó regionális és interregionális oktató tevékenység fejlődéséről szám oltak be, am ely 7 különböző oktató központban folyik. Ezek közül kettő m űködik szocialista országban: a CEDOR (ENSZ Rom ánia Demográfiai Központ) 1975 óta Bukarestben és az ENSZ Szovjetunió Program 1976 óta Moszkvában. Ez utóbbi interregionális dem ográfiai oktató és kutató program ként m űködik, am ely a népesedés és a népgazdasági tervezés összefüggéseivel foglalkozik. Az ENSZ Statisztikai H ivatal képviselője beszám olt a T itkárság dem o g rá fia i s ta tis z tik a i tevékenységéről. E vonatkozásban főleg az 1980 körüli népszám lálások előkészítését az ezekre vonatkozó irányelvek kiadását és végreh ajtását ism ertette. E szerint 1975 és 1979 között 74 ország h ajto tt végre népszám lálást, további 130 ország tervez ilyet 1980 és 1984 között; de 28 országban nem lesz összeírás 1980 körül. Em ellett hangsúlyozta a Statisztikai H ivatal erőfeszítéseit a belső és nemzetközi vándorlások statisztikája fejlesztésében. A bizottság elfogadta a jelentést, de hangsúlyozta, hogy erőfeszítéseket kell tenni a népmozgalmi statisztika továbbfejlesztésére a fejlődő országokban, az anyakönyvezési rendszer kialakítása útján. Javasolta a bizottság, hogy a Nemzetközi N épességtudom ányi Unió által kidolgozott m űvi abortusz statisztik ára vonatkozó javaslatokat a Statisztikai Bizottság fogadja el nem zetközi ajánlásként. A regionális ENSZ bizottságok jelentései alapján az Európai Gazdasági Bizottság dem ográfiai tevékenysége látszik a legkisebbnek. Itt ez ideig lényegében csak a Világ Termékenységi Vizsgálat európai adatainak feldolgozása és elemzése folyik 16 ország anyaga, így M agyarországé is áll a népességi részleg rendelkezésére. A jövőben további tevékenységet terveznek, a rövidlejáratú n é pességi változások megfigyelésére és néhány speciális tém a (í pl. az öregedés, házasodási elemzésére. Más régiókban így Á zsiában 1982-ben, A frikában

6 310 K ÖZLEM ÉN Y EK 1983-ban terveznek regionális népességi konferenciát. Ennek m egtartására Európában még nem gondoltak. Az ENSZ szakosított szerveinek népességi tevékenysége kapcsolódik az általános témákhoz, de ezek az adott szervezet célkitűzéseinek megfelelően behatóbb elemzését jelentik. Bizonyos tém ák tekintetében így pl. a halandóság kutatásánál a WHO esetében összehangolt m unka folyik az ENSZ-szel, m ásutt pl. az ILO kutatásai a foglalkoztatottság és népesedés összefüggéseiről önálló kutatások folynak. A következő népességi világkongresszus m egtartása A Gazdasági és T ársadalm i Tanács 1979-ben felkérte a Népesedési Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy következő Népességi Világkongresszus m egtartását tíz évvel az előző kongresszust követően. E kérdés m egvitatását tarto tta a N épességi Főosztály az ülés legfontosabb feladatának, mivel a bizottság állásfoglalása alapján kívánták a további előkészületeket m egtenni. Az előzetes vitában kétféle vélemény alakult ki. Főleg a fejlődő országok delegációi, valam int néhány európai ország küldötte üdvözölte a kongresszus gondolatát és általában a korm ányszintű értekezlet m eg tartását szorgalm azták. Más vélem ények m eggondolandónak tarto tták egy nagy, igen drága, politikai vitákra koncentráló világkonferencia m egtartását. Az ülés elnöke ezután a Népesedési Főosztály ja v aslatára m unkacsoportot hozott létre, am elyet felkért, hogy dolgozza ki jav aslatát a kongresszus tárgyában. A m unkacsoport jav aslata egyértelm űen állást foglalt az évi Népességi Világkongresszus m egtartása m ellett. F orm áját tekintve korm ányszintű kongresszust javasolt. A bizottság egyetértett abban, hogy m indenképpen el kell kerülni azt, hogy a következő Népességi Kongresszus az előzőhöz hasonlóan töm egm éretű, hosszú, im produktív, drága értekezlet legyen. E zért javasolta, hogy lim itálni kell id ő tartam át (5 6 napra), a delegációk nagyságát és üléseinek szám át (csak plenáris ülés legyen). Em ellett az előkészületek se legyenek túlzottak, a szakmai anyagok elkészítésére legfeljebb négy szakértő csoportot hoznak létre. Ajánlatos, hogy regionális előkészületek is legyenek. A Népesedési Bizottság 21. ülése végezetül elfogadta a következő 22. ülés napirendjét, am ely teljesen azonos lesz a jelenlegivel, de még nagyobb hangsúlyt kap azon a Népességi Világkongresszus előkészítése. 21. СЕССИЯ КОМИССИИ ПО НАРОДОНАСЕЛЕНИЮ ООН 21ТН SESSION OF THE UN POPULATION COMISSION