A NÉPESSÉG D E M O G RÁFIAI M A G A T A R T Á S Á T KIFEJEZŐ D E M O G RÁFIAI Á L L A P O T F Ü G G VÉNYRŐL*

Átírás

1 A NÉPESSÉG D E M O G RÁFIAI M A G A T A R T Á S Á T KIFEJEZŐ D E M O G RÁFIAI Á L L A P O T F Ü G G VÉNYRŐL* NEMES SZENDE A népesség jövőbeli alakulásának előrebecslése és e népesség gazdasági tevékenységének, azaz a gazdasági fejlődésnek m egtervezése a demográfia és a gazdaságtudom ány legaktuálisabb feladatai közé tartoznak. E feladatok időszerűsége a népesedési és a gazdasági folyam atok tudatos, társadalm i irányítá sa igényének növekvő térh ó d ításáb ó l fakad. E z az igény, tek in tettel a népesedési és a gazdasági folyam atok nagyfokú bonyolultságára, új követelm ényeket tám aszt m ind a közgazdasági, m ind pedig a dem ográfiai kutatással szemben. E bonyolult folyam atok és á lta lában a bonyolult folyam atok jövőbeli alakulásának ism erete, illetve ezen ism ereteket lehetővé tevő tudom ányos m ódszerek kidolgozása a társad alom tudom ányok területén még csak a kezdet kezdetén van. A társadalom tudom ányok tárg y át képező rendszerek ugyanis az eddig ism ert rendszerek közül az egyik legbonyolultabbak beleértve az igen bonyolult biológiai és az an y ag szerkezetének rendszerét is. E rendszerekről és az azokban végbem enő folyam atokról, a rendelkezésünkre álló m ódszerekkel am elyek egyszerűbb rendszerek és kapcsolataik jellemzésére szolgálnak nem tu d u n k átfogó, az egész fo ly am ato t ábrázoló k ép et kapni. E hiányosság m ia tt azu tá n nem is vagyunk képesek e folyam atok jövőbeli alakulását áttek in ten i. E folyam atok jövőbeli alakulásának irányításához és az irányítás megtervezéséhez az elm on dottak értelm ében ism ernünk kellene az irán y í tandó rendszer m űködési sajátosságait, m inthogy a vezérlési és irányítási elvek kialakítása meg sem közelíthető az a d o tt rendszer m echanizm usának ism erete, ill. ezen ism eretek alap ján a rendszer m odelljének felállítása nélkül. E célkitűzés m egoldásának elősegítésére első lépésként m egkíséreljük felvázolni az a d o tt (vagy bárm ely) társadalm i-gazdasági rendszer főbb összefüggéseit és kölcsönhatásait, m inthogy a demográfiai jelenségek m aguk is e rendszer jelenségei. * A jelen cikk főbb gondolatait tartalm azza szerző kutatásainak,m elyeknek célja egy népesedési modell kidolgozása. A feladat eredm ényes megoldása érdekében az első közelítésként kidolgozott m ódszertani jav aslato t v itára bocsátjuk. (A szerk. megjegyzése.) A tanulm ány m atem atikai m egoldásának kidolgozásában részt v ett Lajos Sándor m atem atikus, a M arx Károly Közgazdaságtudom ányi Egyetem adjunktusa.

2 5 0 0 NEMES SZENDE A to váb biakban, m ivel végső célunk egy népesedési modell kidolgozása, úgy gondoljuk, hogy ism ernünk kellene e m odellt alkotó népesség m agatartásának főbb tendenciáit az a d o tt társadalm i-gazdasági viszonyok között. Az előbbiek alapján te h á t m inthogy a népesség m ag atartását egy ad o tt társadalm i-gazdasági rendszer jelenségeiként értelm ezzük ism ernünk kellene e jelenségeket m eghatározó társadalm i-gazdasági rendszer állapotát (a rendszer sajátosságainak összeségét) és m űködési sajátosságait. Meg kell jegyeznünk, hogy valam ely társadalm i-gazdasági rendszer állapotának (az a d o tt rendszer szintjének) m eghatározására még nincs egyértelm űen elfogadott m ódszer. A jelen tan u lm án y keretei k ö zött csupán a probléma m egoldásának egyik lehetséges m egközelítéséről beszélhetünk. Úgy gondoljuk, hogy ezek a közbenső lépések az a d o tt társadalm i-gazdasági rendszer állapotának, m ajd ezen társadalm i-gazdasági szituáció alapján, a népesség dem ográfiai m ag atartását kifejező demográfiai állapotfüggvény kidolgozása közelebb vihet egy népesedési modell felépítéséhez. Ezen közbenső fokozatok m egoldásával igyekszünk ugyanis képet kapni a modellezendő rendszer folyam atainak jelenségeiről és eseményeiről. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A gazdasági és népesedési folyam atok egységes rendszerként való értelmezése nem új gondolat a társadalom tudom ányok történetében. M arx volt az, aki a tudom ány történetében először definiálta a gazdasági és népesedési folyam atok egységes rendszerként való létezését és a társadalm i term elési mód fogalm ában fejezte ki azt. Később a Szovjetunióban, a húszas években folyó viták b an a közgazdászok (Feldm ann, Krzsizsanovszkij, Preobrazsnszkij, Popov, Litosenko és m ások) éppen a m arxi kategóriából levezetett gyakorlati konklúzióként fogalm azták meg ezen egységes rendszer társadalm i irányításának főbb elveit (1). Ezek a felismerések azonban a társadalom tudom ányokban bekövetkezett dogm atizálódás m iatt háttérb e szorultak és a továbbiakban nem tek in tették a gazdasági tervek kidolgozása elm életi kiindulópontjának. K orszakunkban a gazdasági és a népesedési folyam atok jövőbeli alakulásának problém áival két tudom ányág (a gazdaságtudom ány és a demográfia) művelői foglalkoznak. V izsgálódásaikat, tudom ányterületük kérdéseinek megoldása során kialakult, különböző m ódszerek segítségével foly tatják és annak eredm ényeit ugyancsak különböző módon fejezik k i.1 E párhuzam os, egym ással össze nem kapcsolódó módszerek nem teszik lehetővé egyik tudom ányág művelői szám ára sem a m ásik terület kom plex hatásainak figyelem bevételét a saját m unkájuk területén. A demográfusok e problémából adódóan a népesség alakulására vonatkozó előreszám ítások készítésénél nem tu d ják a népesség alakulására h atást gyakorló nagyszám ú társadalm i-gazdasági tényezőt figyelem be venni.2 Ú gyszintén a közgazdászok 1 A közgazdászok a társadalm i-gazdasági folyam atok fejlődésének várható alakulását főleg modell formában (2) (3) (4) (5), a demográfusok pedig a népesség alakulásával kapcsolatos előrebecsléseiket eltekintve az utóbbi években az ENSZ dem ográfiai osztálya által közzétett, a különböző gazdasági körzetekre vonatkozó m odellszámitásoktól főleg előreszámitások és elemzések formájában dolgozzák ki (6). 2 E zt a m egállapítást tám asztják alá azok a m egnyilatkozások is, am elyek a B udapesten 1965-ben m egrendezett II. N em zetközi Demográfiai Symposionon hangzottak el. I tt a dem ográfiai előrebecslések megoldandó fő problém áját a következőkben jelölték m eg: M ielőtt pontosabb előre-

3 D E M O G R Á F I A I Á LL AP ОT F Ü G G V Ё N Y 501 sem tu d ják a gazdasági növekedés m odelljeinek kialakításánál a népesség várható alakulását m int a körülm ényektől befolyásolt, állandóan változó tényező h a tá sá t figyelemmel kísérni. Az egységes társadalm i-gazdasági rendszer részét képező népesedési és gazdasági folyam atok jövőbeli alakulásának e k ét, egym ástól független m ódszerrel történő megközelítése3 azzal a következm énnyel jár, hogy a külön-külön k apott eredm ények nem tü krözik a zt a bonyolult és sokrétű kapcsolatot, am elyek a népesedési folyam atok és az egységes társadalm i-gazdasági rendszer k ö zött fennállanak. K övetkezésképpen a k ap o tt eredm ények nem tu d ják kielégíteni azt a társadalm i igényt, hogy az egységes újraterm elési folyam at m űködési sajátosságaira tám aszkodva lehessen m egtervezni egy a d o tt népesség jövőbeli alakulását. MÓDSZERTANI PROBLÉMÁK M ielőtt rátérnénk a népesség m ag atartását m eghatározó feltételek vizsg álatára, előbb legalább is főbb vonásokban foglalkoznunk kell annak a társadalm i-gazdasági rendszernek a főbb összefüggéseivel és kölcsönhatásaival, am ely az ad o tt népesség sajátosságait, m ag atartását kialakítja és m eghatározza. A társadalm i-gazdasági folyam atokban igen nagy számú és egymással kölcsönös kapcsolatban és kölcsönhatásban álló elem vesz részt. Ez azt jelenti, hogy a dem ográfiai jelenségek egy igen nagyfokú bonyolultsággal rendelkező rendszer részei. A bonyolultságot az elemek nagy száma és ezek sokszorosan összetett kapcsolatai okozzák. A társadalm i-gazdasági rendszerek bonyolultságából következik, hogy azok az elem zési m ódszerek, am elyeket e tu d o m án y terü letén eddig alkalm aztak az ilyen rendszerek m űködési sajátosságainak értelmezésére m ár csak k o rlátozottan alkalm asak. E m ódszereket ugyanis az jellemzi, hogy a vizsgált te rü le t elem eit közös tulajdonságaik kiem elésével (általánosításával) csoportosítják, osztályozzák. A csoportok, osztályok m eghatározása azonban csak részleges inform ációt n y ú jth a t az összfolyam at szerkezetéről és működési sajátosságairól, mivel a rendszer egyes csoportjainak jellem zését az összfolyam attól elvonatkoztatva végzi. E zért felvetett kérdésünkre nem adhat kielégítő m agyarázatot, m ert az ilyen bonyolult rendszer elemeinek viselkedése csupán az elem eknek az egész rendszerben b etö ltö tt helye alapján és a rendszer többi eleme által m eghatározottan értelm ezhető. A társadalm i-gazd asági rendszer szerkezetének és m űködésének feltárásához te h á t ism ernünk kell e rendszert alkotó tényezőket (elemeket), azok kap csolatait és függvényviszonylatait, m e rt csak ezen ism eretek alapján kereshetjük meg az alkalm azandó m atem atikai eljárásokat a kölcsönhatások kifejezésére. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az ilyen bonyolult rendszerek és m agának a bonyolultság m értékének leírására és értelm ezésére még nem rendelkezünk teljesen kidolgozott m atem atik ai eljárásokkal. V annak azonban becsléseket készítünk, pontosan ism ernünk kell azokat a m ódokat, ahogyan az egész társadalom és gazdaság, valam int annak egyes alkotórészei a különböző tényezők hatására változnak (7). 3 Az irodalom ban m ár találunk olyan igényt, am ely e két terület módszereinek egyesítését sürgeti (8).

4 502 NEMES SZENDE olyan közelítő m egoldást nyújtó eljárások, am elyek az ilyen bonyolult jelenségek m űködési sajátosságainak visszatükrözésére m ár alkalm asak (9). A kom plex rendszerek szerkezetének és m űködési sajátosságainak á ltalános elveivel foglalkozó rendszerelm élet m ár kidolgozta a z á rt rendszerek leírására és értelm ezésére vonatkozó elveket és m atem atik ai eljárásokat.4 A mi esetünkben a fő problém át az okozza, hogy a társadalm i-gazdasági rendszer nem zárt, hanem n y ito tt rendszer. S ugyanígy a társadalm i-gazdasági rendszer részét képező, a demográfiai m ag atartást m eghatározó kapcsolatok rendszere is n y ito tt rendszer (10), ami azt jelenti, hogy e rendszerek környezetükkel állandó kölcsönhatásban v ann ak, s így a z á rt rendszerek értelm ezésére kidolgozott m atem atik ai m egoldások csak bizonyos h a tá ro k k ö zö tt alkalm azhatók általános érvénnyel. A nnak ellenére, hogy az ilyen n y ito tt rendszerek teljes leírására még nem rendelkezünk m inden részletében kidolgozott m ódszerekkel, m egkíséreljük, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel egy lépést tegyünk a megoldás felé. A TÁR S A DAL MI-GAZDA SÁGI RENDSZER FŐBB.JELLEMZŐI ÉS A RENDSZER ÁLLAPOTÁNAK MEGHATÁROZÁSA A m ár em lített nagyfokú bonyolultságra való tek in tettel m egkíséreljük a demográfiai m ag atartást m eghatározó társadalm i-gazdasági rendszert részekre, alrendszerekre bontani, hogy ezáltal az m atem atikai form ában könynyebben m egfogalm azható és kifejezhető legyen. A népesség dem ográfiai m a g a ta rtá sá t k ialakító társadalm i-gazdasági rendszer (a későbbiekben csak rendszer), nem egy bárhol és bárm ikor létező általános érvényű rendszert jelent, hanem m indig az ad o tt term előerők és az ezek által m eghatározott társadalm i-gazdasági kapcsolatok rendszerét. E m eghatározást azért ta rtju k szükségesnek elsőként m egtenni, m ert ez a dem ográfiai jelenségek specifikum át jelenti, a zt tudniillik, hogy a demográfiai jelenségeket m indig az adott term előerők és term elési viszonyok határozzák meg. B árm ely m eghatározott társadalm i-gazdasági rendszer egy kom plex, nyito tt rendszert jelent, am ely tö b b részrendszerre tagozódik. A részrendszerek közül elsősorban a term észet és a társadalom között végbemenő anyagcserefolyam at rendszerét, továbbá a társadalom tag jai k ö zött végbem enő anyagcserefolyam at rendszerét és ezen belül elsősorban a javak társadalm i közvetítésének m ikén tjét különböztetjük meg. A term észet és a társadalom között végbemenő anyagcserefolyam at m inden társadalom ban az a keret, am ely az em beri lé t feltételeit és körülm ényeit határozza meg. E feltételekre és körülm ényekre m in t a rendszer m ásodik részrendszere visszahat a társadalm on belüli anyagcserefolyam at, illetve közvetlenül a jav ak társad alm i közvetítésének m ikéntje. E k é t részrendszer együttes létezésének m ódja alakítja az em berek, illetve az emberek azonos társadalm i-gazdasági feltételek közötti csoportjainak demográfiai m agatartási rendszerét. A lé trejö tt dem ográfiai mozgások és e m ozgásoknak megfelelő demográfiai jelenségek a halálozást kivéve ak arati tevékenységek, am elyek a rendszer feltételeihez és körülm ényeihez ad ap tálódn ak. 4 Z árt rendszernek nevezzük azt a rendszert, am ely teljesen izolált környezetétől.

5 DEMOGRÁFIAI ÁLLAPOTFÜGGVÉNY 503 E k é t részrendszer együttes létezése a lk o tja a zt az egységes társadalm i gazdasági rendszert, am ely a gazdasági és a dem ográfiai jelenségeket, m int a rendszer jelenségeit h atározza m eg. R endszerünk e k ét részrendszerre való felosztás u tán is még igen bonyolult, sok és összetett kölcsönhatást tartalm azó rendszer m arad. A rendszernek ez a bonyolultsága a történelm i fejlődés során egyre fokozódik, m inthogy állandóan nő a rendszert alkotó elemek szám a, s ezáltal nagyobb lesz a k apcsolatok szám a és bonyolultabb azok jellege. Meg kell jegyeznünk, hogy b á r m ely társadalm i-gazdasági rendszer leírásához igen sok a d a tra lenne szükségünk, a továbbiakban azonban csak a z t a n éhányat használjuk fel, am elyből a rendszer szám unkra fontos tu lajd o n ságait m egtudhatjuk. Az első, m ajd a m ásodik részrendszert jellem ző adato k sokaságából kiválasztjuk te h á t azokat, am elyek jellemzői, illetve m eghatározói lehetnek a tá r sadalm i-gazdasági rendszer e k ét részrendszerének és a továbbiakban a szám ítások alapját képezhetik. A felhasznált m u tató k m egválasztásánál arra is tek in tettel voltunk, hogy azok a jellem ezni k ív án t részrendszerekre szignifikánsak legyenek, lehetőleg a m agyar és nem zetközi statisztikai kiadványokban rendelkezésre álljanak, hogy ily m ódon a m ajd kiszám ítandó, s a m agyar népesség állapotára jellemző dem ográfiai állapotfüggvény, a más országok népességére sz á m íto tt állapotfüggvénnyel összehasonlítható legyen. Az első részrendszer jellemzői, am elyek az a d o tt term előerők szintjét, azaz a kiindulási vág}' alapállapotot k ív án ják m eghatározni, s am elyen a m á sodik részrendszer tu lajd o n ság ait értelm ezni lehet, a következők; az egy főre ju tó társadalm i összterm ék, az egy főre jutó nem zeti jövedelem, az egy főre jutó napi fehérjefogyasztás, a főre jutó orvosok szám a, a főre ju tó kórházi ágyak szám a a főre ju tó főiskolát végzettek szám a. A m ikor a term észet és a társadalom k ö zött végbem enő anyagcsere-folyam atot, azaz az em beri lét feltételeit és körülm ényeit m eghatározó gazdasági kiindulási állapot jellem zőit tárg y alju k, meg kell jegyeznünk, hogy a gazdasági helyzet nem az egyedüli a k tív, az ok szerepét betöltő tényező valam ely tá rsad alm i rendszerben, és m inden m ás csak passzív okozat, hanem kölcsönh atás m egy végbe a gazdasági szükségszerűség alapján, am ely végső fokon m indig érvényesül. (11) A m ásodik részrendszer jellem zői, am elyek az előbbi általános gazdasági szituáció alapján fejtik ki h a tá su k a t és határozzák meg az em berek helyzetét az a d o tt társadalm i-gazdasági folyam atban a k övetkezők: a család nagysága, a keresők szám a, a család összjövedelme, a családon belüli egy főre ju tó jövedelem, M iután k iv álaszto ttu k a rendszert jellem ző ad ato k sokaságából feladatu n k m egoldása szem pontjából a legjellem zőbbeket, m egkíséreljük e k ét részrendszer együttes eredőjeként azt a dem ográfiai állapotfüggvényt m egható-

6 5 0 4 NEMES SZENDE rozni, am ely a d o tt társadalm i-gazdasági viszonyok között elgondolásaink alapján kifejezheti a különböző nagyságú és különböző anyagi és kulturális helyzetben levő családok dem ográfiai m ag ata rtását. A DEMOGRÁFIAI ÁLLAPОTFÜGGVÉNY MEGHA TÁ ROZÁSA A dem ográfiai állapotfüggvény m eghatározása bonyolult m atem atikai m űveletsorozat elvégzését igényli, ezért, hogy a fejtegetés logikai m enetét ne zavarjuk, a függvény részletes m atem atikai leírását m ellőzzük, csupán a m egértéshez szükséges logikai összefüggéseket tárgyaljuk. Az első részrendszer jellemzői alapján az F-függvény, a 6 elemű lineáris térnek bizonyos részhalm azán értelm ezendő, a G pedig a m ásodik részrendszer 4 elem ű v ekto rai lineáris terének valam ely részhalm azán. E meggondolások alapján a következő függvényt írh a tju k fel: A X, у vektorok által m eghatározott állapotot a z = F (x ) + G (y) skalárral lehet jellemezni. (Az, hogy az F függvényre pl. az x 1 m ilyen irányban hat, az F és G függvények explicit m eghatározásánál jelentkezik m ajd a továbbiakban problém aként.) Végső soron te h á t a D -t (a dem ográfiai állapotfüggvényt) az F és G skalár-vektor függvények h atáro zzák meg. Összefoglalva az eddigieket úgy gondoljuk, hogy a dem ográfiai állapotfüggvény (am ely családtípusonként fejezi ki a dem ográfiai m ag atartást) kidolgozása segítséget n y ú jth a t egy a d o tt társadalm i-gazdasági szituációban, az e szituáció által m eghatározott népesség dem ográfiai m agatartása főbb tendenciáinak ábrázolásához. A to v áb b iak b an pedig m int arra a bevezetőben is u ta ltu n k ezen ism eretek alapján elkezdődhet egy a d o tt tá rsa dalm i-gazdasági viszonyok k ö zö tti népesség népesedési m odelljének kidolgozása.

7 DEMOGRÁFIAI ÁLLAPOTFÜGGVÉNY 505 IRODALOM 1. Foundations of Soviet Strategy for Economic Growth. Bloomington, p. 2. R. Harrod: Dinam ikus közgazdaságtan felé. A gazdasági fejlődés feltételei c. tanulm ánykötetben. B udapest, H. Leibenstein: A Theory of Economic-Demographic Developm ent, Princeton, R. M inam i: A Model of Econom ic and D em ographic Developm ent. Hitotsubashi Journal of Economics, No R. Nelson: A Theory of Low E quilibrium T rap in the U nderdeveloped Economics. The American Economic Review, dec. Vol. X LV I. No Bevezetés a dem ográfiába. Szcrk.: dr. Szabadi] Egon B udapest, p. 7. Nemzetközi Demográfiai Symposion Budapesten, Demográfia, sz p. 8. A. Saiwy: Demográfiai előrebecslések, gazdasági előrebecslések. Population, No N eum ann János: Az a u to m aták általános és logikai elmélete. A kibernetika klasszikusai c. kötetben, Budapest, S p. 10. A. D. Hall, R. E. Fagcn: D efinition of System. General System s. Vol. I. Ann Arbor, Mich p. 11. K. M arx, F. Engels: Levelek a Tőké"-ről, Engels Starkenburghoz, B udapest, p. О ФУНКЦИИ ДЕМОГРАФИЧЕСКОГО СОСТОЯНИЯ, ВЫРАЖАЮЩЕЙ д е м о г р а ф и ч е с к о е ПОВЕДЕНИЕ НАСЕЛЕНИЯ Резюме Исходя из проблемы прогноза демографических процессов, в настоящей работе ставится требование относительно разработки демографической модели в качестве составной части модели, изображающей единый процесс экономического и демографического воспроизводства. В целях разработки демографической модели, автор первым шагом определяет функцию демографического состояния, выражающую определенное демографическое поведение. Ф ункция z = D (х, у) = р(ж) + G(y) состоит из двух частей, где первый компонент (F) определяется общественно-экономическим пространством, имеющим п димензий (в данном случае 6 димензий). Второй компонент (G) функции составляет так называемая демографическая собственная функция, выражаю щ ая демографическое поведение семей. Сумма этих двух функций и даст функцию демографического состояния, выражающую демографическое поведение семьи. Таким образом, полученная величина является одной из возможных количественных х а р а к теристик внутри определенной общественно-экономической системы, определенной этой системой. Путем соответствующей динамики факторов, определяющих функцию демографического поведения можно такж е повлиять и на будущую динамику функции. ON THE STATE FUNCTION EXPRESSING THE DEMOGRAPHIC BEHAVIOUR O F THE POPULATION Summary Starting from the problem of projecting the population trends the author raises in her paper the requirem ent of drawing up a population model forming a p art of the model expressing the uniform economic and population reproduction process. As a first step to draw up this population movement model the author determines a demographic status function expressing the demographic behaviour. The function z = D (x, y) = F (x) +G (y) consists of two parts, where the first component (F) is determined by a socio-economic space of

8 506 NEMES SZENDE n dimensions (in the given case a space of 6 dimensions). The second component of the function (G) is th e so-called demographic eigenfunction expressing the demographic behaviour of the families. The superposition of the two functions gives the demographic reproduction function expressing the demographic behaviour of the family. The scalar quantity obtained is therefore one of the possible quantitative characteristics of the behaviour in a given socio- economic system determined by this system. By the proper changing of the factors determining the demographic z = D (x, y) status function the future developm ent of the function can be influenced.