KÁRMÁN TAMÁSNÉ A NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÓ NÉPESEDÉSSTATISZTIKA FEJLŐDÉSE A X IX. SZAZAD UTOLSO NEGYEDÉBEN* (LUIGI BODIO)

Átírás

1 K ÖZLEM ÉN Y EK 493 A NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÓ NÉPESEDÉSSTATISZTIKA FEJLŐDÉSE A X IX. SZAZAD UTOLSO NEGYEDÉBEN* (LUIGI BODIO) KÁRMÁN TAMÁSNÉ Az évi szolnoki S tatisztikatörténeti Vándorülésen Fredrik Theodor Berg 100 év előtti m unkásságáról szám oltam be a nemzetközi népességstatisztika területén1, am ellyel véleményem szerint a nemzetközi összehasonlító dem ográfiai statisztika, Q uetelet és Heuschling ilyen irányú tevékenységét2 folytatva, a m egvalósítás ú tjá ra lépett. A XIX. század utolsó negyedében Luigi Bodio, az Olasz Statisztikai H ivatal igazgatója, Em ile Levasseur, a neves fra n cia statisztikus és földrajztudós, a College de France professzora, Jacques Bertillon, a Párizs Városi Statisztikai H ivatal és Kőrösy József, a Budapest Fővárosi Statisztikai H ivatal igazgatója m unkásságának eredm ényeként újabb előrehaladást tett a nemzetközi összehasonlító dem ográfiai statisztika. A következőkben Luigi Bodio, illetve az Olasz Statisztikai H ivatal nem zetközi összehasonlító népmozgalmi statisztikáit szeretném röviden bem utatni. Levasseur részben ugyancsak Bodioval együttm űködve a terület és n é pesség nemzetközi összehasonlító statisztikájának kidolgozásán m unkálkodott, Bertillon és Kőrösy a népszám lálások eredm ényeinek nemzetközi összehasonlításán fáradoztak. Az ő m unkásságukkal az idő szabta korlátok m iatt egy későbbi alkalom m al szeretnék foglalkozni. Az Olasz Statisztikai H ivatal nemzetközi összehasonlító népesedésstatisztikájáról Sir Rawson W. Rawson, a Statistical Society of London elnöke, s egyben az 1885-ben m egalakult Nemzetközi Statisztikai Intézet első elnöke számolt be a Társaság novem berében tartott ülésén, megnyitó beszédében.3 Sir Rawson elnöki m egnyitója (valójában egy hosszú előadás) éppen a tém a rendkívüli fontossága m iatt a statisztikában a nemzetközi statisztikával foglalkozott, Európa és az USA egyes állam ai népmozgalmi statisztikája illusztrálásával. Sir Rawson elm ondotta, hogy Bodio, am ikor a Statistical Society évi jubileum i ülésén azon a statisztikatörténeti szempontból oly nagy fontosságú ülésen, ahol a Nemzetközi Statisztikai Intézet m egalakítása is történt Lononban járt, felhívta a figyelm ét az Olasz Statisztikai Hivatal..Confronti internazionali. Movimento dello stato civile negli anni című kiadványára, am ely az olasz hivatal Popolazione. Movimento dello stato civile. Anno XXII c. kiadványával egybekötve jelen t meg 1884-ben. A eím- * A M a g y a r K ö z g a z d a sá g i T á rs a s á g S ta tis z tik a i S z a k o sz tá ly a S ta tis z tik a tö rté n e ti S z a k c s o p o r tjá n a k X V I. v á n d o rü lé s é n (V esz p rém, m á ju s 31 jú n iu s 2.) t a r to tt e lő a d ás. 1 L. b ő v e b b e n : A n e m z e tk ö z i ö s sz e h a s o n lító n é p e s e d é s s ta tis z tik a a m e g v a ló s ítá s ú tjá n (F re d rik T h e o d o r B e rg ), D e m o g rá fia szám, o ld a l. 2 L. b ő v e b b e n : K ís é r le t eg y n e m z e tk ö z i ö s sz e h a s o n lító n é p e s s é g i s ta tis z tik á r a (Q uelelet H e u sc h ilin g ), D em o g ráfia, szám, oldal. 3 J o u r n a l o f th e S ta tis tic a l S o c ie ty, V ol. X L V in, 1885, P a r t IV, o ld a l és B u lle tin d e l I n s titu t In te r n a tio n a l d e S ta tis tiq u e, T o m e I, 1 2. liv r., R o m e 1886, o ld al.

2 494 K ÖZLEM ÉN Y EK nél kifejezőbb a tartalom, m ert valójában Európa és az USA négy állam a nemzetközi összehasonlító népmozgalmi statisztikáját rejti m agában az olasz kiadvány közel 300 oldal terjedelem ben. Sir Rawson az olasz nemzetközi népmozgalmi statisztikát előadásában (amelyet az ISI Bulletin I. kötete is ta r talmaz) a statisztikai vagyon valóságos b ányájának nevezte, de az érc állapotában levő, illetve olyan nyersanyagnak minősítette, ami még csiszolásra és kifejtésre vár/' Ezt egyébként Sir Rawson m indjárt meg is kezdte, am enynyiben értékelést és különböző kiem eléseket végzett a főbb m utatók tekintetében és területi csoportosítással is csiszolta az összeállítást. Az Olasz Statisztikai H ivatal nemzetközi népmozgalmi statisztikáját Sir Rawson úgy emlegette, hogy Bodio táb lái.5 Ez szerintem m int ténym egállapítás is megfelelt a valóságnak. Az Olasz Statisztikai H ivatal évi 1884-ben kiadott publikációja ugyan valóban h i vatalos kiadványként, név feltüntetése nélkül jelent meg, a KSH K önyvtárának gazdag állom ányából azonban előkerült a hivatkozott kiadvány (helyesebben, m int erről még szó lesz: sorozat) ősanyaga : Bodionak A népm ozgalom Olaszországban és Európa más állam aiban 5 című, az Olasz Statisztikai Hivatal Archivio di Statistica c. folyóiratának évi évfolyam ában közölt nagyterjedelm ű (több m int 80 oldalas) és a későbbi sorozat szerkezetét m ár jól m utató tanulmánya.** Bodio táb lái Sir Rawson em lített előadása, de főleg annak az ISI Bulletinben való publikálása nyomán az általa hivatkozott évi olasz hivatalos statisztikával váltak ism ertté a kortársak előtt, illetve kerültek be a statisztika történetébe. Ezt a kötetet em elte ki előszavában a Német Statisztikai Hivatal Stand und Bewegung dér Bevölkerung des Deutschen Reichs und frem der S taaten in den Jahren 1841 bis 1886 című kiadványa7 megemlékezve az Olasz Statisztikai H ivatal ezirányú m unkáiról, ezt em lítette Georg M ayr professzor, a neves ném et statisztikus és dem ográfus a nem zetközi összehasonlításokkal foglalkozó, az Allgemeines Statistisches A rchívban m egjelent cikksorozatának a népmozgalommal foglalkozó részében,8 erre hivatkoztak Friedrich Zahn0 és J. W. N ixo ni0 az ISI történetével foglalkozó könyveikben a népmozgalmi statisztikának az ISI keretében történt m űvelése áttekintésekor. Természetesnek tűnik előttem, hogy Bodio 1885-ben Londonban járv a a legfrissebb kiadványról számolt be Sir Rawsonnak, nyilván a hivatkozott kötetet adta át vagy küldte el neki. Azonban a nemzetközi összehasonlító népmozgalmi statisztika művelését, m int Bodiona!с az előzőekben em lített cikke is m utatja, m ár jóval korábban kezdte meg az olasz statisztika. Ezen kívül az évi kötet nemzetközi összehasonlításokat tartalm azó része utal arra is, hogy a nemzetközi összehasonlitásokal a Movimento évi kötetében kezdték meg, az évi tízéves időszak bem utatásával.11 Hasonló u ta lás található a Movimento ban kiadott egyik kötetében is, am elynek az olasz népesedésstatisztikai adatok részletes bem utatásán kívül jelentős részét képezi a nemzetközi összehasonlító népmozgalmi statisztika. Hasonló ; Uo. 510, illetv e 154. oldal. r J o u r n a l o f th e S ta tis tic a l S o ciety, V ol. X L V III, 1885, P a r t IV., 510. o ld a l. L u ig i B o d io : II m o v im e n to d e lla p o p o la z io n e in I ta lia e in a ltri S ta ti d E u ro p a. A r chivio di S tatistica, Vol. I. 1876, oldal. ** E z ú to n s z e re tn é k k ö s z ö n e té t m o n d a n i R á th S z a b o lc s k o llé g á m n a k, a k i seg ítsé g e t n y ú jto tt s z á m o m ra az o lasz a n y a g o k jo b b m e g é rté sé b e n. 7 S ta tis tik d es D e u ts c h e n R eich s, N e u e F o lg e, B a n d 44, B e rlin, 1892, 211 o ld al. 8 G eorg v o n M a y r : I n te rn a tio n a le S ta tis tis c h e U b e rs ic h te n n i. B e v ö lk e ru n g s - b e w eg u n g, A llg e m e in e s S ta tis tic h e s A rc h iv, 1894, Ш. J a h r g a n g, 2. H a lb b a n d, 675. o ld al. 0 F rie d rich Z a h n : 50 a n n é e s d e l I n s titu t In te r n a tio n a l d e S ta tis tiq u e, H ág a, 1934 (?), 77. o ld al. 10 J. W. N ix o n : A H is to ry o f th e In te rn a tio n a l S ta tis tic a l I n s titu te , H ág a 1960, 75. o ld al. 11 P o p o la z io n e. M o v im en to d e llo s ta to civ ile. A n n o X X H. 1883, R o m a, X C I. o ld al.

3 K ÖZLEM ÉN Y EK 495 adatok de m ár sokkal részletesebben és több országra találhatók például a Movimento évi 1882-ben kiadott kötetében is, ugyancsak utalással a nemzetközi népmozgalmi statisztika publikálásának sorozat jellegére. A sorozat jellegre utal egyébként az i, hogy a M ovim ento... az 1900-as évek elejéről szárm azó kötetei is tartalm aznak nem zetközi népm ozgalm i statisztikát. Bodio táblái nemzetközi együttm űködésben készültek. A Movimento évi kötetének nemzetközi része például 28 ország statisztikai vagy más hivatala vezetője M agyarország részéről K eleti Károly közrem űködésére épült, illetve hivatalos statisztikai kiadványokra tám aszkodott. A későbbiekben Bodio, m int a Nemzetközi Statisztikai Intézet akkori egyben első főtitkára is folytatta a m unkát, eleget téve az ISI kívánságának. A nem zetközi összehasonlító népm ozgalm i statisztika házasságokkal és születésekkel foglalkozó része az ISI Bulletinjének VII. kötetében jelent meg és az évekre tartalm azott adatokat, összesen 165 oldal terjedelem ben, a h a lálozásokkal foglalkozó része a Bulletin X. kötetében került publikálásra az es időszak adataival és a házasságok és születések adatainak 1894-ig történt kiegészítésével, összesen 170 oldal terjedelem ben. E statisztikák is az előzőekhöz hasonlóan nem zetközi együttm űködésben készültek (M agyarország adatait Jekelfalussy József szolgáltatta), a felhasznált külföldi hivatalos statisztikai kiadványok köre azonban a hivatkozások szerint igen jelentősen kibővült. Az ISI Bulletinekben közölt táblák címei és fejrovatai m ár franciául is szerepelnek az olasz mellett. Az ISI Bulletinekben történt publikálás és a francia megnevezések jelentősen előm ozdították az olasz népm ozgalm i statisztikák közkinccsé válását. A Bulletin VII. kötetében publikált anyagban utalás található arra, hogy a nemzetközi statisztikát Luigi Grimaldi-Costa, az Olasz Statisztikai H ivatal titk ára szerkesztette és Enrico Raseri, a H ivatal Demográfiai- és egészségügyi osztályának vezetője látta el m agyarázatokkal. Érdekes módon a Bulletin VII. kötetében közölt bevezető a sorozat eredetét csak az 1884-ben kiadott (1883. évi) M ovimento... kötetre vezeti vissza az akkor kialakult nézetnek megfelelően, holott szerintem, am int azt a korábbiakban m ár em lítettem, a sorozat jóval korábban a KSH K önyvtárában talált kötetek tanúsága szerint is m ár az 1870-es évek végén, a hivatkozott korábbi utalások szerint pedig m ár az 1870-es évek közepén vette kezdetét. Véleményem szerint ezen nem változtat az sem, hogy az 1870-es években publikált nemzetközi népm ozgalmi statisztikák m ind a bem utatott országok, m ind pedig a népmozgalm i m utatók szám a tekintetében általában szerényebbek voltak, m int a későbbi kiadványok. Az 1882-ben és az 1884-ben m egjelentetett kötetek statisztikai anyaga viszont az országok szám a és a bem utatott népmozgalmi m utatók köre tekintetében általában csak kevés eltérést m utat, az 1882-ben közreadott nem zetközi népm ozgalmi statisztikáról mégsem találtam em lítést az irodalom ban. Ennek m agyarázatát ism ét csak abban látom, hogy Sir Rawson előadása és annak az ISI B ulletin I. kötetében rövidített form ában történt m egjelentetése m iatt az évi nemzetközi összehasonlító népm ozgalmi statisztika került be, m int tényanyag a statisztikai irodalom ba és ezt a felfogást valam ilyen oknál fogva elfogadta m aga az olasz statisztika is. Azért hangsúlyoztam az előzőekben többször is Bodio táblái, illetve az olasz hivatalos statisztika nemzetközi összehasonlító népesedésstatisztikai köteteinek sorozatjellegét, m ert éppen ebben látom e kiadványok legfőbb pozitívum át a fejlődés, a nemzetközi dem ográfiai évkönyvek kialakulása szem pontjából. Ma, ha dem ográfiai évkönyvekről beszélünk, m agától értetődően sorozatra gondolunk, évről évre hasonló tartalom m al (esetleges kiem elt tém ákkal) idősorokat publikáló kötetekre. Ilyen a KSH N épesedésstatisztikai főosztálya által 1955 óta évenként kiadott Demográfiai Évkönyv, ilyen az ENSZ által 1948 óta m egjelentetett Demographic Yearbook. M egítélésem szerint éppen a nemzetközi együttm űködésben készülő, nemzetközi összehasonlító adatokat tartalm azó demográfiai évkönyvek kísérleti sorozatát terem tették meg a hivatkozott olasz kiadványok sorozatjellegük által, még akkor is, ha körük csupán a népm ozgalom statisztik ájára korlátozódott. Ezzel term észetesen nem azt kívánom állítani, hogy akár egy személy, akár egy nemzeti statisztikai hivatal által kiadott, nemzetközi együttm űködésen alapuló nemzetközi statisztikai sorozat m inden tekintetben egyenértékű lehet egy nemzetközi szervezet adatgyűjtésén alapuló

4 496 KÖZLEM ÉN Y EK kiadványsorozattal, hanem a rra szeretném a figyelm et felhívni, hogy vélem é nyem szerint a m a megszokott nem zetközi dem ográfiai évkönyv sorozatok (gondolok elsősorban az ENSZ dem ográfiai évkönyvére) első megjelenési form áját Bodio táblái és az Olasz Statisztikai H ivatal az előbbiek szerkezetét követő nemzetközi népmozgalmi statisztikai sorozatai képezték. A korábbi nemzetközi összehasonlító dem ográfiai statisztikák: Q uetelet Heuschling és Berg m unkái egyszeri összeállítások voltak, nem pedig sorozatok. Nézzük meg e kissé hosszúra nyúlt bevezető után am elyet azonban statisztikatörténeti szempontból nem tartok feleslegesnek milyen m utatókat tartalm aztak Bodio táb lái. Ami Bodio táb lái és az olasz sorozatok tartalm át, m utatóit illeti, a bem utatás éppen a sorozat jelleg m iatt nem olyan egyszerű, m int Quetelet Heuschling és Berg köteteinek esetében. Ott elm ondhattam, hogy a kötet x számú országot tartalm az és ezekre y számú főbb m utatószám ot közöl. Itt annyit tehettem meg, hogy a sorozat néhány kötetét (Bodio 1876-ban m egjelent cikke, a Confronti in tern azio n ali ben és 1884-ben m egjelent kötetei, az ISI B ulletin VII. és X. köteteiben publikált nem zetközi házassági, születési és halálozási statisztikák) igyekeztem egy táblában feldolgozni, m egjelölve a m utatókat, a földrészeket és ezen belül az országok számát, az időszakokat, am elyeket közöltek. Term észetszerűleg a sorozat első tagja, Bodio tanulm ánya volt az, amely a legkevesebb országot és m utatószám ot tartalm azta, a tanulm ány csak E urópára terjedt ki, az országok m axim ális szám a 14 volt, de ezt a számot csak a három alapvető népm ozgalmi m utató: a házasságkötési, az élveszületési és halálozási arányszám érte el. A tanulm ány közölte a legfontosabb népmozgalmi m utatókat, azonban az összeállításban csak ritkán fordultak elő abszolút számok, a közölt m utatók többnyire arányszám ok, illetve megoszlási viszonyszámok voltak. Érdekességként megemlítem, hogy a házasságkötésekkel foglalkozó rész tartalm azta néhány országra egy-egy évre a vőlegény és a menyasszony átlagos életkorának kom binációját és a házasságok átlagos term ékenységét, ezek a m utatók az általam átnézett későbbi kiadványokban m ár nem szerepelnek többé. A születések statisztikáján belül kiem elt szerep jutott a halvaszületéseknek, különös tekintettel a házasságon kívüli születésre (e tém a vizsgálata egyébként jellemző a sorozat későbbi köteteire is), az ikerszületéseknek (e tém a még bővebb kim unkálása figyelhető meg az 1882-ben kiadott kötetnél), a halálozási statisztika viszonylag szerényen, csak néhány m utatószám m al szerepel. Bodio tanulm ányában általában az közötti tízéves időszak ad atait m u tatja be. A Confronti internazionali ben és 1884-ben kiadott kötetei (ez utóbbi a Sir Rawson által bem utatott és bírált összeállítás), m int em lítettem, egymáshoz hasonló tartalom m al készültek, nagyjából hasonló a bem utatott országok száma is (m axim um 33). M indkét kötet az európai országokon kívül m ár néhány USA-beli állam m al (M assachusetts, Connecticut, Rhode Island) bővült (összehasonlításul: Q uetelet Heuschling összeállításában E urópán kívül szerepelt az USA is, Berg m unkájában csak Európa), a felölelt időszak az 1882-ben publikált összeállításnál általában , az 1884-ben kiadottban általában Az 1884-ben publikált kötet m egszüntette az ikerszületésekre vonatkozó statisztikák közlését, bővült viszont az előzőhöz képest a gyerm ekhalandóság és az öngyilkosságok statisztikájának részletesebb kim unkálásával. Az ISI Bulletin VII., 1894-ben kiadott kötetében publikált nemzetközi h á zassági és születési statisztika és a Bulletin X., 1897-ben m egjelentetett kötetében közzétett nemzetközi halálozási statisztika hivatalos elism erését jelen tette annak, hogy az ISI m agáévá tette a Nemzetközi Statisztikai Kongresszusoknak a nemzetközi összehasonlító statisztika m egterem tésére irányuló kezdeményezését. Az ISI Bulletinben publikált nemzetközi házassági és születési statisztika az országok körének tekintetében Buenos Aires tartom ánnyal bővült (az országok m axim ális száma azonban 30 alá csökkent), a felölelt időszak általában volt. A m utatók megfeleltek az előző összeállítások m utatószám ainak, csupán a rokonok közötti házasságkötések adatait hagyták el. A nem zetközi halálozási statisztika, am elyet az ISI Bulletin X. kötete közölt, az országok körét illetően tovább bővült: az eddigieken túl Uruguay, Chile

5 KÖZLEM ÉN Y EK 497 és Japán adatai is szerepeltek az összeállításban. Megjegyzendő, hogy ez volt az első eset, am ikor az ázsiai kontinens egy országa is m egjelent a nemzetközi együttm űködésben készült összehasonlító dem ográfiai statisztikában. Az összeállításban szereplő országok szám a ism ét 30 fölé em elkedett, a bem utatott időszak sok esetben , m ás esetekben ennél rövidebb volt. A halálozási statisztikán kívül az összeállítás tartalm azta a házassági és születési statisztika kiegészítő adatait 1894-ig és az újonnan bevett országok házassági és születési statisztikáját. A halálozási statisztika a korábbihoz képest csökkent néhány m utató tekintetében (például elm aradt a halálozások nem és családi állapot szerinti megoszlásának, a halálozások korcsoportok szerinti viszonyszámának, továbbá a csecsemő -és gyerm ekhalandóság részletesebb m utatóinak közlése), viszont valószínűleg B ertillon haláloki nóm enklatúrája 1893-ban történ t elfogadásának eredm ényeként belépett a nemzetközi összehasonlító halálozási statisztikába a halálozások szám ának halálokok szerinti közlése. A kiem elt h a lálokok szerinti halálozásokat az évi időszakra tartalm azta az összeállítás, a következő részletezésben: him lő: 25 ország; kanyaró: 21 ország; vörheny: 21 ország; diftéria: 23 ország; tífusz: 23 ország; szamárköhögés: 21 ország; m alária és mocsárláz: 16 ország; tüdőbaj és tbc: 21 ország; szifilisz: 10 ország; akut és krónikus alkoholizm us: 12 ország; ezen kívül néhány ország település nagyság szerinti nem részletezett nagyvárosi, illetve városi halálozásainak haláloki adatait is közölte. A statisztikákat több-kevesebb m értékben (Bodio tanulm ánya és táblái esetében hosszabb, az ISI Bulletinekben közölt összeállításokban rövidebb) Quetelet Heuschling nemzetközi népességstatisztikájához hasonlóan elemző szöveges rész kísérte, a szerkezet m egfelelt a m ai dem ográfiai-statisztikai évkönyvek szerkezetének (témák, ezen belül országok). Az országok közlése viszont még m indig bizonyos földrajzi elhelyezkedési rend és nem a ma megszokott abc sorrend, illetve földrészeken belüli alfabetikus sorrend szerint történt. Term észetesen nincs mód egy rövid előadás keretében arra, hogy bem u tassam, milyen adatokat tartalm aztak M agyarországról e statisztikák. Röviden csak annyit, hogy például az ISI Bulletin VII. kötetében közölt táblákban adatok találhatók többek között M agyarország népességszámáról, a házasságkötések szám áról és arányszám áról, a házasulok családi állapot és korcsoportok szerin ti megoszlásáról, az élveszületések szám áról és az élveszületési arányszám ról, az élveszülöttek nem ek szerinti megoszlásáról, a házasságon kívüli születésekről, a halvaszületésekről és ezek arányáról az összes születéseken belül, a halvaszülöttek nem ek szerinti megoszlásáról, a X. kötetben a halálozások szám áról és a halálozási arányszám ról, a halálozások nem ek szerinti megoszlásáról, a kiem elt halálokok nagy részéről (néhány év kivételével), a csecsemőés gyerm ekhalandóság és a korspecifikus halandóság nemzetközi statisztikájában viszont M agyarország csak 1891-től szerepel. Ennek oka az volt, hogy 1891-ig a halálesetek bejegyzésére az egyházi hatóságoknak kiküldött tábla csak az öt éven alul és azon felül elhaltakat különböztette meg és csak 1891 után került sor a halálozási statisztika részletesebb korcsoportos bontásban történt begyűjtésére.12 * * * Ha összegezni kívánom Bodio és az olasz statisztikai szolgálat, illetve az ISI-nek Bodio főtitkársága alatt a nem zetközi összehasonlító dem ográfiai statisztika terén kifejtett m unkásságát, a következő eredm ényeket látom : a) Bodio személyes m unkája és az irányítása alatt álló hivatal, m ajd pedig Bodio ISI főtitkári posztja idején az ISI égisze alatt m egjelentetett nemzetközi népmozgalmi statisztikák sorozata Quetelet, Heuschling, Berg a nemzetközi népesedésstatisztika m egterem tésére irányuló tevékenysége sikeres folytatásának könyvelhető el; b) e kiadványok, éppen sorozat jellegük m iatt, úttörő vállalkozásnak tekinthetők a nem zetközi statisztikai-dem ográfiai évkönyvek m egterem 12 B o k o r G u s z tá v : A m a g y a r h iv a ta lo s s ta tis z tik a fe jlő d é s e és s z e rv e z e te, B u d a p e s t, 1896, 182. o ld al.

6 498 KÖZLEM ÉN Y EK tése szempontjából, hiszen az évkönyvek valódi értékét éppen az adja meg, hogy hosszabb összehasonlító időszakokat közölnek azonos m u tatókra és azonos országokra; c) az a tény, hogy e statisztikákat az 1890-es években az ISI publikálta, jól m utatja, hogy a statisztikusok új nemzetközi szervezete m ár néhány évvel m egalakulása után a gyakorlati m unkában is érvényesítette alapszabályának azt a pontját, am ely a statisztikák nemzetközi összehasonlíthatóságára való törekvést írta elő; d) e publikációk útm utatók voltak az ISI későbbi nemzetközi demográfiai évkönyve szem pontjából; e) m indezek alapján úgy vélem, hogy e nem zetközi összehasonlító népmozgalmi statisztikák fontos szakaszát képezték m ind a mai, modern értelem ben vett nem zetközi népesedésstatisztika, m ind pedig az ugyancsak m odern értelem ben vett nemzetközi statisztikai-dem ográfiai évkönyvek kialakításának. IRODALOM Luigi Bodio: II m o v im e n to d e lla p o p o la z io n e in I ta lia e in a ltr i S ta ti d E u ro p a, A rc h iv io di S tatistica, V ol. I. 1876, p P o p o la z io n e. M o v im e n to d ello s ta to c iv ile. C o n fro n ti in te rn a z io n a li n e g li a n n i R o m a, 1882, p P o p o la z io n e. M o v im en to d ello s ta to civ ile. C o n fro n ti in te rn a z io n a li n e g li a n n i R o m a, 1884, p p. XCI. P o p o la z io n e. M o v im e n to d e llo s ta to c iv ile. A n n i In tr o d u z io n e c o n r a f f r o n ti di s ta tis tic a in te rn a z io n a le. R o m a, 1878, p. X III. M o v im e n to d e lla p o p o la z io n e in a lc u n i S ta ti d E u ro p a e d A m e ric a. P a r te I. M atrim o n i e n a s c ite n e g li a n n i B u lle tin de l I n s titu t In te r n a tio n a l d e S ta tis tiq u e, T o m e VII. 2. liv raiso n, R om e, 1894, p M uvdm ento d e lla p o p o la z io n e in a lc u n i S ta ti d E u ro p a e d 'A m e ric a. P a r te IT. S ta tis tic a d elle m o rti n e g li a n n i e d A g g iu n te a lla P a r te I. M a trim o n i e n a s c ite n eg li an n i B u lle tin d e l I n s titu t In te r n a tio n a l d e S ta tis tiq u e, T o m e X. P r e m iè r e liv ra is o n. R om e, 1897, p. V X LII + p B u lle tin d e l I n s titu t In te r n a tio n a l de S ta tis tiq u e, T o m e I, 1ère e t 2émc liv ra is o n, R o m e, 1886 p S ir R a w s o n W. R a w s o n : In te r n a tio n a l S ta tis tic s, illu s tr a te d b y v ita l s ta tis tic s... J o u r n a l of th e S ta tis tic a l S o c ie ty, L o n d o n, V ol. X L V III, 1885, P a r t IV, p S ta n d u n d B e w e g u n g d é r B e v ö lk e ru n g d e s D e u ts c h e n R e ic h s u n d fr e m d e r S ta a te n in d en J a h r e n 1841 b is 1886, S ta tis tik d e s D e u tsc h e n R eich s, N e u e F o lg e, B a n d 44, B erlin 1892, pp G eo rg v o n M a y r : I n te rn a tio n a le S ta tis tis c h e Ü b e rsic h te n. Ш. B e v ö lk e ru n g sb e w e g u n g, A llg e m e in e s S ta tis tis c h e s A rc h iv, 1894, III. J a h r g a n g, 2. H a lb b a n d, p F rie d rich Z a h n : 50 a n n é e s de l I n s titu t In te rn a tio n a l de S ta tis tiq u e, L a H a y e, 1934 (?), pp J. W. N ix o n : A H is to ry o f th e In te r n a tio n a l S ta tis tic a l I n s titu te , T h e H a g u e, pp B o k o r G u s z tá v : A m a g y a r h iv a ta lo s s ta tis z tik a fe jlő d é s e és s z e rv e z e te. O rszá g o s M ag y a r K irá ly i K ö z p o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta l, B u d a p e s t, 1896, 182. o ld al.

7 KÖZLEM ÉN Y EK 499 Luigi Bodio és az Olasz Statisztikai Hivatal nem zetközi összehasonlító népesedésstatisztikája (táblázatos áttekintés) М еж дународная сравнит ельная ст ат ист ика народонаселения Л уидж и Бодио и Итальянского статистического управления (т абличны й обзор) International Comparative Population Statistics of Luigi Bodio and the Italian Statistical Office (table review)

8 500 KÖZLEM ÉN Y EK

9 K ÖZLEM ÉN Y EK A rc h iv io d i S ta tis tic o, V ol , o ld a l (E u ró p a, á lta lá b a n az é v e k a d a ta i, 5 14 o rs z á g ra ). 2 P o p o la z io n e. M o v im e n to d e llo s ta to civ ile. C o n fro n ti in te rn a z io n a li n e g li a n n i R o m a, 1882, o ld a l (E u ró p a -f- 3 U SA á lla m, á lta lá b a n az é v e k a d a ta i, 6 33 o sz á g ra ). 3 P o p o la z io n e. M o v im e n to d e llo s ta to c iv ile. C o n fro n ti in te rn a z io n a li n e g li a n n i R o m a, 1884, o ld a l (E u ró p a és 3 U S A á lla m, á lta lá b a n az é v e k a d a ta i, 8 33 o rs z á g r a ). 4/1 M o v im e n to d e lla p o p o la z io n e in a lc u n i s ta ti d E u r o p a e d A m e ric a. P a r te I. M a trim o n i e n a s c ite n e g li a n n i IS I B u lle tin. T o m e V II. 2. liv r. R o m e, 1894, I o ld a l (E u ró p a, 3 U S A á lla m 4- B u e n o s A ire s ta r to m á n y, á lta lá b a n az é v e k a d a ta i, o rs z á g ra ). 4/2 M o v im e n to d e lla p o p o la z io n e in a lc u n i s ta ti d E u r o p a e d A m e ric a. P a r te II. S ta tis tic a d e lle m o rti n e g li a n n i e d A g g iu n ta a lla P a r te I. M a trim o n i e n a s c ite n e g li a n n i IS I B u lle tin, T o m e X, 1. liv ra is o n R o m e, 1897 V X L II és o ld a l. (E u ró p a, 3 U SA á lla m, B u e n o s A ire s ta r to m á n y, U ru g u a y, C h ile, J a p á n, á lta lá b a n az é v e k a d a ta i, ille tv e k ie g é s z íté s 1894-ig, o rs z á g r a ). X a m u ta tó e lő fo rd u lá s a. a C sa k a n é p e s s é g s z á m a. b 1000 la k o s r a, ille tv e 1000 é lv e s z ü lö tt le á n y ra....

10 502 KÖZLEM ÉN Y EK c H á z a s sá g o n k ív ü li h a lv a s z ü le té s e k s zám a. d 25 o rs z á g : h im lő ; 21 o rs z á g : k a n y a r ó ; 21 o rs z á g : v ö rh e n y ; 23 o rs z á g : d ifté r ia ; 23 o rs z á g : tíf u s z ; 21 o rs z á g : s z a m á rk ö h ö g é s ; 16 o rs z á g : m a lá ria és m o c s á rlá z ; 21 o rs z á g : tü d ő b a j és tb c ; 10 o rs z á g : sz ifilis z ; 12 o rs z á g : a k u t és k ró n ik u s a lk o h o liz m u s (n é h á n y o rs z á g ra te le p ü lé s n a g y s á g s z e rin ti n e m ré s z le te z e tt n a g y v á r o s o k a d a ta i is), e 1000 s z ü le té s re v a g y 1000 tú lé lő re s z á m ítv a, f A b sz o lú t s z á m o k és a rá n y s z á m o k, g A b sz o lú t szám o k. Вертикальная графа: 1. Браки; 2. Численность населения и количество браков; 3. Количество браков; 4. Количество браков на 1000 человек; 5. Количество браков и число заклю чающих брак лиц по семейному состоянию; 6. Процентное распределение браков и заклю чающих брак лиц по семейному состоянию; 7. Комбинация среднего возраста ж ениха и невесты; 8. Количество браков по возрастным группам заключающих брак лиц; 9. Процентное распределение браков по возрасту (возрастным группам) жениха и невесты; 10. Б раки между родственниками; 11. Рождение, плодовитость; 12. Средняя плодовитость браков; 13. Общее количество рождений (вместе с мертворождениями), в том числе количество мертворождений; 14. Количество живорождений; 15. Количество живорождений на 100 человек; 16. Количество живорождений по полу; 17. Число мальчиков на 100 родившихся живыми девочек; 18. Количество живорождений и в том числе количество внебрачных рождений; 19. Количество внебрачных рождений на 100 живорождений; 20. Количество внебрачных рождений на 100 брачных живорождений; 21. Количество рождений мальчиков на 100 девочек у внебрачных живорождений; 22. Количество внебрачных рождений по полу; 23. Количество мертворождений из общего количества рождений в городах и селах; 24. Количество мертвороящепий на 100 рождений в городах и селах; 25. Количество мертворождений по полу; 26. Количество мертворождений мальчиков на 100 мертворождений девочек; 27. Количество мертворождений на 100 рождений; 28. Количество внебрачных рождений (вклю чая и мертворожденна), в том числе количество мертворождений; 29. Количество внебрачных мертворождений на 100 внебрачных рождений (включая и мертворождения); 30. Общее количество рождений (вместе с мертворождениями), в том числе количество близиечных родов; 31. Количество близвечных родов на 100 родов; 32. Распределение количества близиечных родов по полу; 33. Количество двойных-тройных-четверых близиечных родов; 34. П ропорция двойных-тройных-четверых близиечных родов в близиечных родах; 35. Распределение двойных-тройных родов по полу; 36. Процентное распределение двойных-тройных близиечных родов по полу; 37. Количество рождений, в пределах них количество внебрачных рождений, внебрачных близиечных родов; 38. Количество блпзнечпых родов на 100 брачных или внебрачных рождений; 39. Количество мертворождений в пределах близнечных родов; 40. Пропорция мертвороищений в пределах близиечных родов; 41. Количество мертворождений в пределах внебрачных близиечных родов; 42. Смерти; 43. Количество смертей; 44. Количество смертей на 100 человек; 45. Распределение смертей по возрастным группам; 46. Процентное распределение смертей по возрастным группам; 47. Коэффициент смертности по возрастным группам на 100 живых лиц такого-же возраста; 48. Количество смертей по полу; 49. Количество смертей мужчин на 100 женщ ин; 50. Количество смертей по полу и семейному состоянию; 51. Количество смертей по полу и семейному состоянию па 100 соответствующих живых лиц; 52. Процентное распределение смертей по семейному состоянию и полу; 53. Средн яя смертность, их пропорция на 100 ж ивущ их лиц и на 100 подвергнутых смерти лиц; 54. П ропорция смертей по возрастным группам на 100 живых лиц соответствующей возрастной группы; 55. Количество смертей по месяцам; 56. Количество смертей по основным причинам смерти ; 57. Число доживающих па поколение, состоящее из 100 тыс. лиц, по возрастным годам; 58. Д т- ская смертность (ниже 5 лет) в абсолютных цифрах по возрастным годам; 59. Пропорция датской смертности (ниже 5 лет) на 100 родивш ихся живыми; 60. Детская смертность по возраст- IIг м годам на 1000 живущ их лиц; 61. Число доживающих в возрасте 1 5 лет (рожденияс смертность по возрастным группам); 62. Число доживающих в возрасте 1 5 лет на 100 родившихся живыми; 63. Смертность доживающих (детей в возрасте 0 5 лет) по возрастным группам; 64. Д етская смертность по брачным и внебрачным рождениям, в абсолюпых цифрах; 65. Д етская смертность по количеству брачных и внебрачных родженпй, на 100 живущ их или на 100 доживающих лиц; 66. Доживающие на 100 родившихся по брачным и внебрачным рождениям; 67. Смерть родившихся вне брака младенцев и пропорция смертей младенцев на 100 вне-- брачных рождений; 68. Количество и пропорция самоубийств и смертельных несчастных случаев; 69. Количество самоубийств по полу; 70. Пропорция мужчин-жешцин на 100 самоубийц; 71. Распределение числа самоубийц по полу и семейному состоянию; 72. Количество и пропорция самоубийств но семейному состоянию; 73. Пропорция самоубийц по полу и семейному состоянию на 1 миллион соответствующих живых лиц; 74. Число самоубийц по возрастным группам; 75. Пропорция самоубийц по возрастным группам на 1 миллион живых лиц соответствующей возрастной группы; 76. Число и распределение самоубийц по возрасту; 77. Распределение самоубийств по месяцам; 78. Распределение самоубийств по способу завершения; 79. Индекс L a te r a l te x t: 1. M a r ria g e s ; 2. N u m b e r o f p o p u la tio n a n d m a r r ia g e s ; 3. N u m b e r of m a rria g e s ; 4. N u m b e r of m a rria g e s p e r 1000 p o p u la tio n ; 5. N u m b e r o f m a rria g e s a n d m a r ry in g p e rs o n s b y m a r ita l s ta tu s ; 6. P e r c e n t d is trib u tio n o f m a rria g e s a n d m a rry in g p e rs o n s b y m a rita l s ta tu s ; 7. C o m b in a tio n of a v e r a g e ag e o f b rid e g ro o m a n d b r id e ; 8. N u m b e r of m a rria g e s b y a g e -g ro u p s o f m a rry in g p e rs o n s ; 9. P e rc e n t d is trib u tio n o f m a rria g e s b y age of b rid e g ro o m a n d b rid e (a g e -g ro u p s ) ; 10. M a rria g e s b e tw e e n re la tiv e s ; 11. B irth s, f e r tility : 12. A v e ra g e f e r tility o f m a r r ia g e s ; 13. T o ta l n u m b e r o f b ir th s (s tillb ir th s in c lu d e d ), of w h ic h n u m b e r o f s tillb ir th s ; 14. N u m b e r o f liv e b ir t h s ; 15. N u m b e r o f liv e b ir th s p e r 100

11 KÖZLEM ÉNYEK 503 p o p u la tio n ; 16 N u m b e r o f liv e b ir th s by s e x ; 17. N u m b e r o f b o y s p e r 100 g irls b o rn a liv e ; 18. N u m b e r o f liv e b ir th s a n d o f th e m b ir th s o u t o f w e d lo c k ; 19. N u m b e r o f b ir th s o u t o f w e d lo c k p e r 100 liv e b ir th s ; 20. N u m b e r o f b ir th s o u t o f w e d lo c k p e r 100 liv e b irth s in w e d lo c k ; 21. N u m b e r o f m a le b irth s p e r 100 g irls in c a s e of liv e b ir th s o u t of w e d lo c k ; 22. N u m b e r o f b ir th s o u t o f w e d lo c k b y s e x ; 23. N u m b e r o f s tillb ir th s in to ta l b ir th s in r u r a l a n d u r b a n a r e a s ; 24. N u m b e r o f s tillb irth s p e r 100 b ir th s in u rb a n a n d r u r a l a r e a s ; 25. N u m b e r of s tillb ir th s b y s e x ; 26. N u m b e r o f m a le s tillb irth s p e r 100 fe m a le s tillb ir th s ; 27. N u m b e r o f s tillb irth s p e r 100 b ir t h s ; 28. N u m b e r o f b ir th s o u t o f w e d lo c k (s tillb ir th s in c lu d e d ), o f w h ic h n u m b e r o f s tillb ir th s ; 29. N u m b e r o f s tillb irth s o u t o f w e d lo c k p e r 100 b ir th s o u t o f w e d lo c k (s tillb ir th s in c lu d e d ) ; 30. T o ta l n u m b e r of b irth s (s tillb ir th s in c lu d e d ) o f w h ic h n u m b e r o f m u ltip le b ir t h s ; 31. N u m b e r o f m u ltip le b irth s p e r 100 b ir th s ; 32. D is trib u tio n o f th e n u m b e r o f m u ltip le b ir th s b y s e x ; 33. N u m b e r of d o u b le -tr ip le - q u a d r u p le b ir th s ; 34. R atio o f d o u b le - tr ip le - q u a d r u p le b ir th s in m u ltip le b ir th s : 35. D is trib u tio n of d o u b le -tr ip le b ir th s b y s e x ; 36. P e r c e n t d is trib u tio n o f d o u b le - trip le b ir th s b y s e x ; 37. N u m b e r o f b irth s, o f w h ic h n u m b e r o f m u ltip le b irth s, r a tio o f m u ltip le b ir th s o u t o f w e d lo c k ; 38. N u m b e r o f m u ltip le b ir th s p e r 100 b ir th s in w e d lo c k a n d o u t o f w e d lo c k, r e s p e c tiv e ly ; 39. N u m b e r o f s tillb irth s w ith in th e m u ltip le b ir th s : 40. R a tio o f s tillb ir th s in m u ltip le b ir th s ; 41. N u m b e r o f s tillb irth s w ith in th e m u ltip le b ir th s o u t o f w e d lo c k ; 42. D e a th s ; 43. N u m b e r o f d e a th s ; 44. N u m b e r o f d e a th s p e r 100 p o p u la tio n ; 45. D itrib u tio n o f d e a th s b y a g e - g ro u p s ; 46. P e r c e n t d is trib u tio n o f d e a th s by a g e - g ro u p s ; 47. D e a th r a te b y a g e -g ro u p s p e r 100 liv in g p e rs o n s o f e q u a l a g e ; 48. N u m b e r of d e a th s b y s e x ; 49. N u m b e r o f m a le d e a th s p e r 100 fe m a le s ; 50. N u m b e r o f d e a th s b y s e x a n d m a r ita l s ta tu s ; 51. N u m b e r o f d e a th b y s e x a n d m a rita l s ta tu s p e r юо c o rre s p o n d in g liv in g p e r s o n s ; 52 P e r c e n t d is trib u tio n o f d e a th s b y m a r ita l s ta tu s a n d s e x ; 53. A v e ra g e o f d e a th s, th e ir r a tio p e r 100 liv in g p e rs o n s a n d p e r 100 p e rs o n s e x p o s e d to d e a th : 54. R atio of d e a th s b y a g e - g ro u p s p e r 100 liv in g p e rs o n s o f th e c o rre s p o n d in g a g e - g ro u p : 55. N u m b e r o f d e a th s b y m o n th s ; 56. N u m b e r of d e a th s b y m a in c a u s e s o f d e a th ; 57. N u m b e r of s u rv iv o rs p e r g e n e r a tio n c o n s is tin g o f p e rs o n s b y y e a r s o f ag e : 58. C h ild re n s m o r ta lity (u n d e r 5 y e a rs) in a b s o lu te fig u re s b y y e a r s o f a g e ; 59. R a tio o f c h ild r e n s m o rta lity (u n d e r 5 y e a rs ) p e r 100 liv e b o rn ; 60. C h ild re n s m o rta lity b y y e a r s o f ag e p e r 1000 liv in g p e rs o n s : 61. N u m b e r o f s u rv iv o rs ag ed 1 5 y e a r s (b irth s m in u s m o rta lity b y a g e -g ro u p s : 62. N u m b e r o f s u rv iv o rs a g e d 1 5 y e a r s b y 100 liv e b o rn ; 63. M o rta lity o f s u rv iv o rs (c h ild re n a g e d 0 5 y e a rs) b y a g e - g ro u p s ; 64. C h ild re n s m o rta lity b y b ir th s in w e d lo c k a n d o u t o f w e d lo c k in a b s o lu te f ig u r e s ; 65. C h ild re n s m o rta lity b y n u m b e r o f b ir th s in w e d lo c k an d o u t o f w e d lo c k p e r 100 liv in g p e rs o n s o r 100 s u rv iv o rs ; 66. S u rv iv o rs p e r 100 p e rs o n s b o rn b y b ir th s in w e d lo c k a n d o u t o f w e d lo c k ; 67. I n f a n t m o rta lity o f c h ild re n b o rn o u t of w e d lo c k a n d r a tio o f in f a n t m o rta lity p e r 100 b ir th s o u t of w e d lo c k ; 68. N u m b e r a n d ra tio o f s u ic id e s a n d fa ta l a c c id e n ts ; 69. N u m b e r o f s iu c id e s b y s e x ; 70. M a le -fe m a le r a tio p e r 100 s e lf - m u r d e r e r s ; 71 D is trib u tio n o f th e n u m b e r of s e lf - m u r d e r e r s b y s e x a n d m a rita l s ta tu s : 72. N u m b e r a n d r a tio o f s u icid es b y m a r ita l s ta tu s ; 73. R atio o f s e lf - m u r d e r e r s by s e x a n d m a rita l s ta tu s p e r 1 m illio n c o rre s p o n d in g liv in g p e rs o n s ; 74. N u m b e r o f s e lf - m u r d e re rs b y a g e - g ro u p s ; 75. R a tio o f s e lf -m u rd e re rs b y a g e - g ro u p s p e r 1 m illio n liv in g p e r so n s o f th e c o rre s p o n d in g a g e - g ro u p s ; 76. N u m b e r o f s e lf - m u r d e r e r s a n d th e ir d is trib u tio n b y a g e : 77. D is trib u tio n o f s u ic id e s b y m o n th s ; 78. D is trib u tio n o f s u ic id e s b y m e th o d of c o m m ittin g su icid e : 79. Index. РА ЗВ И ТИ Е М ЕЖ Д У Н А РО Д Н О Й С РА В Н И ТЕЛ ЬН О Й СТАТИСТИКИ Н А РО Д О Н А С ЕЛ ЕН И Я В ПОСЛЕДНЕМ КВ А РТА Л Е XIX -ГО СТОЛЕТИЯ (Луиджи Бодпо) Резюме Д ан н а я статья, к ак продолж ение преды дущ их статей автора, зан и м а ю щ ихся деятельностью А. Кетлэ, Кс. Г айш линга и Т. Берга для создания меж дународной сравнительной демографической статистики, и зл агает м еж дународны е сравнительны е статистики по движению населения директора И тальянского статистического управления Л уидж и Бодио, и такпе-ж с статистики И тальянского статистического управления, на основе разраб отки трех и тальян ски х публикаций по м еж дународной статистике движ ения населения из изданий, относящ ихся к периоду гг. или на основе меж дународных статистик по движению населения, составленны х И тальян ским статистическим управлением и публикованны х в томах V II и X Б ю л летеня М еждународного статистического института. (B u lletin de l In s titu t In te rn a tio n a l de S tatistiq u e). Статистики были составлены в рам к ах м еж дународного сотрудничества. Со стороны Венгрии директоры венгерского Статистического уп равлен и я того периода Карой Келет и и Йожеф Еке.лфалугии сообщ или данные д л я томов.

12 504 K ÖZLEM ÉN Y EK Автор подчеркивает важ ность ф акта, что п ока предыдущ ие м еж дународные сравнительны е статистики населения или народонаселения эпохи, составленные в рам ках м еж дународного сотрудничества, представили собой единовременные, индивидуальны е томы, у статистик Бодио (прим еняя слова первого председателя М еждународного статистического института Сэра Р. В. Раусона: у таблиц Бодио) или у меж дународны х статистик по движ е нию населения И тальян ского статистического уп р авл ен и я был уж е серийный характер, и в таком виде они представили собой новое приближ ение к применяемым в настоящ ее врем я меж дународным статистическим-демографическим еж егодникам. Таким образом, «таблицы Бодио» и итальянские м еж дународны е сравнительны е статистики движ ения населения, считались важ ной частью пути, ведущ его к тепереш ней сравнительной демографической статистике, и ее формам издания, к современным международным демографическим еж егодникам. DEVELOPMENT OF INTERNATIONAL COMPARATIVE POPULATION STATICS IN THE LAST QUARTER OF THE XIX. CENTURY (LUIGI BODIO) Sum m ary This article, as a continuation of the form er papers of the author dealing w ith A. Q uetelet s, X. Heuschling's and T. Berg s activity for the development of the international com parative population statistics, presents the international com parative vital statistics of Luigi Bodio, D irector of the Italian Statistical Office as well as the same statistics of the Italian Statistical Office on the basis of the processing of three Italian international vital statistical publications taken from the issues of the period and on the basis of the in te r national vital statistics prepared by the Italian Statistical Office and published in volumes VII and X of the B ulletin de l In stitut International de S tatistique, respectively. The statistics w ere prepared in an international co-operation. From H ungary Károly K eleti and József Jekelfalussy, Directors of the H ungarian Statistical Office in the period discussed furnished data for the volumes. A uthor em phasizes the im portance of the fact th at w hile the form er international com parative population statistics of the epoch prepared in in te r national co-operation w ere one-tim e, individual volumes, Bodio s statistics (using the words of Sir R. W. Rawson, the first President of the International Statistical Institute: Bodio s tables) and the international vital statistics of the Italian Statistical Office, respectively, had already a series character and so they represented a new approach to the international statistical-dem ographic yearbooks used at present. In such a way Bodio s tables and the Italian in ternational com parative vital statistics formed an im portant stage of the way which led to the recent com parative dem ographic statistics and to their forms of publication, the m odern international dem ographic yearbooks.