BODNÁR LÓRÁNT DR., HAGYMÁSI JÓZSEF DR., KATONA SÁNDOR DR. ÉS VERES ENDRE DR.

Átírás

1 A CIGÁNYOK HALÁLOZÁSA s z a b o l c s -s z a t m A r m e g y e h A r o m j A r A s A b a n * BODNÁR LÓRÁNT DR., HAGYMÁSI JÓZSEF DR., KATONA SÁNDOR DR. ÉS VERES ENDRE DR. Gazdasági, szociális, kulturális, dem ográfiai viszonyaikat tekintve, életkörülm ényeiket és életm ódjukat figyelem be véve, a követelőző változások örvénylő gyűrűjébe szorítva a m agyar társadalom talán legproblem atikusabb rétege a cigányság. Divat lett a cigányságról írni, beszélni, naponta hallunk, olvasunk felem elkedésük szükségszerűségéről, a megoldás nehézségeiről és eredm ényeiről szociológiai tanulm ányok és időszerű riportok tu catjai látn ak n ap világot, de még szám ukat sem ism erjük pontosan. Az orvosok és dem ográfusok figyelm e a hatvanas évektől fordult a cigányság felé. A csecsemőhalálozás, a gyakori koraszülések jelentősége, közegészségügyi viszonyaik, életkörülm ényeik m egváltoztatásának, egészségügyi ellátásuk javításának és egészségnevelésüknek szükségessége egyre élesebben jelentkezett szakirodalm unkban (1, 2, 5, 7, 10, 12, 13, 23, 29). R ám utatunk, hogy hasonló gondokat m ár korábban is érzékeltek (6, 16) és akkor is jelen voltak, am ikor nem írtunk, nem beszéltünk azokról. Az MSZMP Politikai Bizottságának évi határozatát követő állam i intézkedések, m ajd ezt követően a cigányok m unkavállalásában, iskoláztatásában bekövetkezett javulás, a társadalm i összefogás, egészségügyi kezdem ényezések eredm ényeként kedvező változásokról szám olnak be (14, 15, 17, 18). Ezek a változások érintették az egészségügy aktivitását, új ellátási form ákat és kapcsolatokat hoztak létre az egészségügyön belül és kívül, befolyásolták olykor a szociális és kulturális viszonyok javulásának m értékét m eghaladóan a cigánylakosság egészségi állapotát és helyzetét, értékes összefüggésekre hívták fel a figyelmet. Mégis, sok kérdésben m a is feltételezésekre tá maszkodunk. Ism erjük a cigány terhesek és csecsemők adatait, de szom atom etriás felm éréseink hiányosak, döbbenetes inform ációk láttak napvilágot a cigány csecsemők halálozásáról és eredm ényes intézkedések születnek, de keveset tudunk a cigányok halálozási arányáról, korábbi és jelenlegi népm ozgalmi adataik megközelítő alakulásáról és a változások folyam atairól. M egkíséreltük ezért Szabolcs-Szatm ár megye jórészt zárt tájegységét alkotó három járásában,a cigánylakosság halálozási arányát felbecsülni, hogy ennek ism eretében egészségi állapotukról, ellátottságukról, jövőbeni szám ukról képet lalkothassunk. így pontosabban m eghatározhatjuk az egészségügy velük kapcsolatos időszerű feladatait és más ágazatok szám ára (munkaügy, m űvelődésügy),a tervezés konkrétabb lehetőségeit is elősegíthetjük. A kis esetszám m iatt a szám ított, főleg a halálozási adatok szórása elég nagy, de általánosítható, fontosabb következtetések levonására alkalm asnak látszanak. * S zabolcs-s zatm ár m egyei T anács V. B. E gészségügyi O sztálya és a M átészalka, F eh érg yarm at és V ásárosnam ény V árosi T anácsok V. B. Egészségügyi O sztályai.

2 98 KÖZLEMÉNYEK A vizsgált terület és népesség Megyénk három járásában a fehérgyarm ati, m átészalkai és vásárosnaményd járásokban I. 1-től adatgyűjtést kezdtünk a cigányok h alálozásáról. A három járás öt község kivételével Szabolcs-Szatm ár megyén belül is zártabb tájegységet, a szatm ár-beregi vidéket képviseli. Lakóinak száma 145 ezer, a megye lakosságának egynegyede. E területen él m egyénk cigánylakosságának csaknem fele. A lakosság 13%-a, az élveszületések 24%-,a cigány. Anyag és m ódszer A járási egészségügyi osztályok a körzeti orvosok és védőnők segítségével évben folyam atosan regisztrálták közigazgatási területükön a cigányok halálozását. Az adatgyűjtés kiterjedt az elhalálozott nemére, korára, a halál okára, helyére, idejére, a boncolás m egtörténtére. A halálozási adatokat egyeztették a helyi tanácsi szervek halotti anyakönyvi bejegyzéseivel, illetve más helységekben elhaltaknál a hagyatéki eljárás nyilvántartásaival. Az így összesített anyagot a megyei csecsemőhalálozási adatokkal egészítettük ki. Az adatgyűjtés helyességét és pontosságát a KSH adatokkal való összevetés és az ettől történő eltérés jelentette. M indezért a vásárosnam ényi já rá s ban a körzeti orvosok a cigány halálozások m ellett a nem cigány halálozásokat is jelentették. Ezzel a m ódszerrel 1978-ban az em lített járásból 505 h alálozásról szereztünk tudomást. A csecsemőhalálozási adatokkal és a kórházaktól bekért jelentésekkel történt kiegészítések után az ism ert halálesetek száma 520-ra növekedett. A KSH adatai (27) szerint a tényleges lakóhelyet figyelembe véve évben a vásárosnam ényi járásban 563 halálozás történt, tehát 43 halálesetről nem szereztünk tudomást. így m ódszerünk mintegy 8%-os alulregisztrálást eredm ényezett. A m átészalkai járásban az eltérés 2,5%-os. A fehérgyarm ati járásban a jelentések ily módon történő ellenőrzését nem végeztük el. A kism értékű alulregisztrálás ellenére mégis érdem esnek tarto ttu k anyagunk ism ertetését, m ert 1. a hozzáférhető irodalom ban a cigánylakosság halálozására vonatkozó adatokat nem találtuk, 2. a felvétel során az egészségügyi hálózat figyelm e elsősorban a cigányok halálozására irán y ult és feltehetően itt az alulregisztrálás kisebb, 3.,az utólagosan kiegészített esetek egynegyede cigánycsecsemő volt, ami ugyancsak csökkenti az alulregisztrálást, 4. a cigánylakosság halálozási arán y át jelző, szám unkra v áratlan értékek m indhárom járásb an közel megegyeztek. A halálesetek szám át a cigánylakosság szám ához viszonyítottuk. A cigánylakosság évi szám áról a megyei tanács vb. határozatát követő felm érés alapján meglehetősen pontos adataink vannak. Az egészségügyi hálózat 1976-ban végzett részletes felm érést. A m átészalkai járásban évvégi, igen részletes, korm egoszlásra is kiterjedő nyilvántartással rendelkezünk (3). Egyéb, figyelem be vett tények ism ertetése esetén az adatforrást külön feltün tetjük. A szám szerű adatok olykor becslésszerű egybevetése mely egyben felm érésünk további hibájaként jelentkezik arra kötelez bennünket, hogy m ódszereinket a későbbiek folyam án is ism ertessük. A megyei értékeknél a KSH 1977 és évi adatait vettük figyelembe (26, 27).

3 KÖZLEMÉNYEK 99 A cigánylakosság szám a a vizsgált területen A halálozási larányszám kiszám ításához szükséges a népesség és az egy év a la tt elhaltak szám ának ism erete egy adott területen. A fehérgyarm ati és vásárosnam ényi járásokban 1972-ben és 1976-ban ism erjük a cigánylakosság számát. A m átészalkai járásban évi pontos adataink is vannak. A fehérgyarm ati és vásárosnam ényi járásokban a cigánylakosság évi szám át extrapolációval szám ítottuk ki, a Pt = Po(1 + r)t képlet alapján. Az átlagos évenkénti tényleges szaporodást (r) az évek között az előzőkkel azonosnak vettük. A m átészalkai járás évenkénti tényleges szaporodását az 1. táblázat első két függőleges rovatának megfelelően P = 7038, Pt = 8349 értékekkel számol- 1. A cigánylakosság továbbszám ított száma a vizsgált három járásban Рассчит анная беспрерывно численность цыганского населения в исследованных т рех районах N um ber of gipsy population calculated continuously in the three districts investigated tuk. A továbiakban azonban nem a 8349 értéket extrapoláltuk. Az évi és évi felméréseik ugyanis -a m átészalkai járásban Kocsord és Nyircsaholy községek adatait is tartalm azták, viszont IV. 1-én m indkettő, m int városkörnyéki község M átészalka városhoz került és így az évi felm érés során m ár nem vették figyelembe. A két község cigánylakosainak szám a 1976-ban ism ert volt, ezért a m átészalkai járás értékeiből levonva, a kapott eredm ényt extrapoláltuk. így 8613 főben kaptuk meg a já rá s cigánylakosságának extrapolait szám át. Ez az ismert, tényleges értéktől 3,5%-os eltérést jelent, így a szám ított értékeket a m ásik két járásb an is elfogadhatónak vettük. így a vizsgált terület cigánylakosainak szám a fő, a m egye összes cigányainak 46 /0-a. A lakosság kor szerinti megoszlása Nehezebb kérdés a cigánylakosság kor szerinti m egoszlásának kiszám ítása. \ m átészalkai járás területére (2. táblázat) évre itt is pontos adataink vannak (3). A fehérgyarm ati és vásárosnam ényi járások korm egoszlását 1976-ban csak a fő korcsoportokban ism erjük. A cigánylakosság korm egoszlását 1978-ra ennek megfelelő arányokkal szám ítottuk tovább (3. táblázat).

4 100 KÖZLEMÉNYEK 2. A m átészalkai járás cigánylakosságának kor szerinti megoszlása 1978-ban Распределение по возрасту цыганского населения района М ат есалка в 1978 г. D istribution of the gipsy population of M átészalka district by age in A Szatm ár-beregi táj cigánylakosságának az évi arányoknak m egfelelően továbbszám ított kormegoszlása Распределение по возрасту цыганского населения края Сатмар-Берег, рассчитанное в соответствии с соотношениялш 1976 г. A cigánylakosság nyers halálozási aránya A z em lített területen 1978-ban cigánylakosból 123 halálozott el, nyers halálozási arányszám uk 6,4%o- Az egyes járások halálozási aránya ném i leg eltér egym ástól: fehérgyarm ati járás 5,6%0 vásárosnam ényi járás 6,4%o m átészalkai járás 7,0%0 A fő korcsoportok szerinti halálozási arány t.a 4. táblázat m utatja. A 0 14 éves korcsoportok viszonylag magas halálszási.arányszáma elsősorban a csecsemőhalálozásból adódik. Csecsem őhalottak nélkül a z 1 14 évesek halálozása a fehérgyarm ati járásban m átészalkai járásb an vásárosnam ényi járásb an 1.8%0 összesen 0,5%0

5 KÖZLEMÉNYEK A Szatm ár-beregi táj cigánylakosságának 1000 azonos korúra jutó halálozási arányszám a a fő korcsoportok szerint 1978-ban Коэффициент смертности цыганского населения края Сат мар-берег на 1000 человек соответствующего возраста по основным возрастным группам в 1978 г. Death rate of the gipsy population of the Szatm ár-bereg region 1000 population of the corresponding age by m ajor age-groups in 1978 összességében -a cigány nők halálozása 0,5%0-kel alacsonyabb a férfiak nál. Az egyes korcsoportokban azonban -a éves férfiak és a 60 X éves nők az ellenkező nem azonos korcsoportjainál lényegesen nagyobb halálozási arán yt m utatnak. A nyers halálozási arányszám értékelése A cigányok rendkívül alacsony halálozási arányszám a csak az első pillanatra meglepő. Egyértelm űen a fiatal korosztályok túlsúlyából és a magas halálozású időskorúak rendkívül kis szám ából adódik. A fiatal korosztályok

6 102 KÖZLEMÉNYEK elsősorban a 0 évesek halálozása az utóbbi években folyam atosan javul (a m átészalkai járásban a cigánycsecsemők halálozása 1978-ban 28,7% volt, míg pl ben és 1973-ban 79,5 /00). A 6. táblázatunkon a m átészalkai járás cigánylakosainak kormegoszlását Szabolcs-Szatm ár megye I. 1. népességének kormegoszlásához hasonlóan vettük. Standardizálás után kiderül, hogy a cigányok halálozási arányszám a még m a is igen magas (18,0%0, míg a megyében 12,2% 0). 6. A m átészalkai járás cigánylakosságának feltételezett halálozása a m egye évi lakónépességének kormegoszlásához standardizálva П редполож енная смертность цыганского населения района М атесалка, ст андарт изированная в соответствии с распределением по возрасту постоянного населения комит ат а по состоянию на 1 января 1978 г. Presumed m ortality of the gipsy population of M átészalka district standardized according to the age distribution of the resident population of the county as of 1 January 1978 A m átészalkai járás cigánylakosságának halálozási arányát jelentősen javította a cigánycsecsemők évi kiváló csecsemőhalálozása. A csecsemőhalandóság cigányoknál ma még meglehetősen ingadozó értékei éppen a születések nagy szám a m iatt jelentősen befolyásolják a halálozás egészét. Az egy évnél idősebb korosztályok hasonló halálozási arányai m ellett 1972-ben, am ikor a cigánycsecsemők halandósága elérte a 80%0-et, a m átészalkai járás cigánylakosságának halálozása 9%0 és a jelenlegi kormegoszlás m ellett a m e gye lakosságához történő standardizált halálozásuk 19%0 lett volna. Hasonló a helyzet a m ásik két járásb an is. Figyelembe véve a technikai kérdéseknél ism ertetett hibalehetőségeket, a cigánylakosság halálozási arányát a vizsgált területen jelenleg tartósan 6,5 8%o-re becsülhetjük. A cigánylakosság korm egoszlásának ism eretében (3), a gazdasági, kulturális, egészségügyi erőfeszítések eredm ényeként halálozási arányuk.a legközelebbi jövőben vélem ényünk szerint kism értékben tovább fog csökenni. Nem összehasonlításképpen, de m egem lítjük, hogy a világ 209 országában között tizenhatban volt 6%0 alatt a lakosság halálozása és további 15 állam ban 6 7%0 közötti értékeket ért el (24). K uba igen alacsony, 5,4 6,2%0-es halálozási arányszám át (2) dem ográfiai (korösszetétel, vándorlás), geográfiai sajátosságokkal, kedvező közegészségügyi-egészségügyi feltételekkel magyarázzák.

7 KÖZLEMÉNYEK 103 A gazdaságilag fejletlenebb országokban a halandóság egyébként sem úgy alakult, m int korábban a m ai fejlett országokban. A nyugat-európai állam okban a X V II XVIII. században észlelt m agas halandóságot az alacsony életszínvonal, éhínségek, járványok okozták. A halandóság csökkenését a norm alizálódó viszonyok, a ruházkodás, táplálkozás, a közegészségügyi állapotok ja vulása, az orvosi felfedezések váltották ki (21) és a folyam at éven keresztül tartott. Lényegében a term előerők fokozatos fejlődése és funkcionálásuk kom plex összetevői, a m unkaerő-igény kielégítésének szükségszerűségeiből adódó tendenciák húzódnak meg a halálozási trendek mögött. A fejletlen országokban viszont az életviszonyok jelentős javítása nélkül is lehetővé vált a halandóság csökkenése. Viszonylag olcsó eszközök (19), m int pl. közegészségügyi rendszabályok bevezetése (ivóvíz-higiéné, tömeges oltások, rovarirtó szerek alkalm azása), az EVSZ által kidolgozott program ok (antim aláriás, antituberculotikus stb.) végrehajtása a halandóság gyors ütem ű ja vulásával járt. A gyerm ekhalandóság csökkenése, a tömeges megbetegedések elleni sikeres küzdelem egyes afrikai országokban is a m ortalitás csökkenését eredm ényezte viszonylag rövid idő alatt. Egyiptom ban és A lgériában a halálozási arány között felére csökkent (22). M agyarországon, és így Szabolcs-Szatm ár megyében is a magas színvonalú közegészségügyi viszonyok, a jól kiépített egészségügyi hálózat lényegében sokkal korábban és nagyobb színvonalon funkcionált, m int a fejlődő országok többségében. Amikor a telepek fokozatos felszám olásával a cigánylakosság jelentős részére m indezek hozzáférhetőek lettek, am ikor iskoláztatásuk kiterjesztésével egészségkulturáltságuk és igényeik nőttek, am ikor m unkavállalásuk folytán jövedelm i viszonyaik növekedtek és így életkörülm ényeikben, életm ódjukban, táplálkozásukban stb. roham os változások következtek be, halálozási arányuk is nagym értékben és gyorsan javulhatott. A fordulópont vélem ényünk szerint a hatvanas évek m ásodik felében következett be. Horváth (14) és között összehasonlítva a dél-baranyai cigánygyerm ekek súlyadatait, testi fejlődését és m orbiditását, igen kedvező változásokról számol be, am it többek között beiskolázásuk növekvő arán y a is elősegített (intézményesen biztosított táplálkozás). M indezek következtében a halálozások csökkenése nagym értékű és rohamos lehetett, nem követte az elm últ századok klasszikus arányváltozásait. Sőt, mivel a társadalm i-gazdasági környezet kedvező feltételei is ad ottak voltak, a halálozások javulásának ütem e a jelenleg alacsony halálozást felm utató fejlődő országok többségében jelentkező csökkenést is felülm úlhatta. A kedvező arányok kialakulásának ideje vélem ényünk szerint évnél többet nem teh etett ki. A halálozás ily m értékű javulásához hozzájárulhatott a cigánylakosság évszázados szelekciója is. A mindenkor, m indenütt a társadalom perem én élő cigányság összességének életkörülm ényei a m agyar társadalom legalsó fok át jelentették. Ilyen körülm ények között m ár csaknem term észetes szelekció érvényesülhetett. A m eghaltak korcsoportonkénti halálozása és a korspecifikus halálozási arány _ Láttuk, hogy,a cigányok alacsony halálozási aránya elsősorban az időskorúak rendkívül kis szám ának (és a nagyszám ú fiatal csoportoknak) következménye. A következőkben vizsgáljuk meg, hogyan alakul a m eghaltak k orcsoportonkénti megoszlása Magyarországon, Szabolcs-Szatm ár megyében és a m átészalkai járás cigánylakosainál. A hazai és a megyei adatokat mivel az évi részletes korévenkénti adatok még nem állnak rendelkezésünkre az évre adjuk meg (4). Szabolcs-Szatm ár lakosainak halálozása b_an ettől valam ivel rosszabb lesz (1977-ben 6592, 1978-ban 7021 halálozás tö r tént megyénkben). Mivel a cigánylakosság korcsoportok szerinti részletes megoszlását csak a m átészalkai járásban ism erjük, a kis számok ellenére ism ét csak ehhez viszonyítunk.

8 104 KÖZLEMÉNYEK 7. A m eghaltak korcsoportonkénti megoszlása Magyarországon, Szabolcs-Szatm ár m egyében és a m átészalkai járás cigánylakosságánál Распределение ум ерш их по возрастным группам в В енгрии, в комит ат е Саболч-Сатмар и у цыганского населения района М ат есалка A m eghaltak korcsoportonként! megoszlása 1977-ben Magyarországon és Szabolcs-Szatm ár megyében lényegében megegyezett, b ár az éves korcsoportig bezárólag megyénkben m inden korcsoportban felülm úlja a hazai értékeket. A csecsem őhalandóság alacsony aránya ellenére cigányoknál a h alálesetek közel 14%-a a 0 éves korúak közül kerül ki, ez közel háromszorosa a megyei arányoknak. Ennek oka a cigány születések jelentősen nagyobb száma. A hatvan éves és idősebb elhalálozott cigányok aránya viszont jóval k e vesebb. K orcsoportok szerint intenzitási viszonyszám okat vizsgálva, a megye lakosainak halálozása a évesek kivételével 1977-ben m inden csoportban rosszabb volt, m int a m agyar népességé. Lényeges különbség azonban a kettő között nincs. A megye összhalálozásának kedvezőbb alakulását az eltérő korösszetétel magyarázza. összehasonlítva előbbiekkel a m átészalkai járás cigánylakosságának korcsoportok szerinti halálozását, sajátos kettősséget figyelhetünk meg. A vizsgált évben ugyanis a fiatal korcsoportokban a évesekig bezárólag a m átészalkai járás cigánylakosságának halálozása azonos vagy jobb, m int a megye népességéé (természetesen, a csecsemőhalálozás cigányoknál egyik évről a m ásikra még jelentősen változhat). A éves korcsoporttól felfelé a halálozás fokozatosan növekedve viszont m indenütt m eghaladja a megyei értékeket és a cigányok két legidősebb korcsoportjában a halálozási arány megfelel a m agyar népesség azonos csoportjaiban az 1920/21-es évek átlagában észlelt halálozási aránynak (21). A halálozási arányszám ot figyelem be véve, a m átészalkai járás cigánylakosságát két főcsoportra lehet osztani, a 30 éven alu liak ra és az ettől idősebbekre. Mindez összhangban van a cigánylakosság korm egoszlását tárgyaló közlem ényünkben foglaltakkal (3), m elyben rám utattunk, hogy a mátészalkai járásban (megyénkben) évtől,a cigánylakosság életkörülm ényeiben az előző időszakhoz képest jelentős változásoknak kellett bekövetkezniük. Ezt jelzi az évtől született korosztályok hirtelen növekvő szám a (csecsemő- és gyerm ekhalandóság csökkenése) és m ost m ár a felnövekvő nem zedék halálozási arányának az idősebb korosztályhoz viszonyított minőségi különbsége is.

9 8. A korspecifikus halálozási arány Magyarországon. Szabolcs-Szatm ár m egyében és a m átészalkai járás cigánylakosságánál Повозрастный коэффициент смертности в В енгрии, в комит ат е Саболъч-Сатмар и у цыганского населения района М ат есалка Age-specific m ortality rates in Hungary, Szabolcs-Szatm ár county and am ong the gipsy population of M átészalka district

10 106 KÖZLEMÉNYEK Lehetséges, hogy m egyénkben (a m átészalkai járásban) ezek a jelenségek határozottabban m utatkoznak. Tény azonban, hogy Szabolcs-Szatm árban országosan is az elsők között foglalkoztak a cigánylakosság helyzetével, életkörülm ényeik javításával (9) és Szatm ár-bereg várm egyében m ár 1948-ban ennek érdekében megyei szintű határozatok születtek (28). A m eghaltak átlagos életkora A vizsgált terület cigánylakosságából m eghaltak átlagos életkora kö rü l belül megfelel M agyarország évi értékeinek (9. táblázat). Természetesen, a m eghaltak átlagos életkora nem csak a halandóság intenzitását jelzi, hanem függ a lakosság kor szerinti összetételétől is (11), ami cigányok esetében az alsóbb korcsoportok felé tolódik (3). A fiatal korcsoportok halálozása a vizsgált évben azonban igen jó, így a különbség m inden kedvező változás ellenére mégis jelezheti,a cigány és nem cigány lakosság várható élettartam ában még m a is meglévő eltéréseket. A halál helye M agyarországon 1970-ben az elhalálozások 40%-a következett be intézetben, míg községekben ez az arány 27% volt (8). Szabolcs-Szatm ár megye községeiben az elhaltak 28,1%-a halt el 1978-ban intézetben. A cigány és nem cigány elhalálozások helyének arányát 10. táblázatunk m utatja. 9. A m eghaltak átlagos kora Средний возраст ум ерш их Average age of deceased 10. Cigány és nem cigány halálesetek megoszlása a halál helye szerint a vizsgált területen Распределение смертей уыганов и лругого населения по мест у смерти на изучаемой т еррит ории Distribution of gipsy and non-gipsy death by place of death on the area investigated

11 KÖZLEMÉNYEK 107 A kép legalábbis megyei viszonylatban igen kedvezőnek tűnik a cigányság szem pontjából, hiszen 27,6%-uk h alt meg intézetben, míg a nem cigányoknak csak 25,1%-a. A halál helyét külön is áttekintettük csecsem őhalottak és a 0 éves kort m eghaladottak esetében. Fülöp (6) m ár 1954/55-ben vizsgálta a cigánycsecsemők halálozását megyénkben. Szerinte ekkor a nem cigány csecsemők 46,2%-a, a cigányok 22,4%-a részesült kórházi kezelésben halála előtt ban m ár a cigány csecsemők 79,2%-a intézetben h alt el. A javulás jelentős, a különbség azonban m aradt, sőt növekedett (11. táblázat). Ez egyben viszont azt is jelenti, hogy 1954/55-ben az intézeten kívül m eghaltak 16%-a, míg 1978-ban az otthon elhalt csecsemők 36%-a cigány volt. így tehát az eltelt 24 év alatt a nem cigány lakosságnál az intézeti elhelyezés igénye gyorsabb ütem ben nőtt. Ha csak a 0 évnél idősebb cigányok halálozását vizsgáljuk a halál helye szerint (12. táblázat), a helyzet ugyancsak kedvezőtlenebb. M int a táblázat m utatja, a cigányok 15,1%-a, a nem cigányok 21,5% halt meg intézetben. Teh á t az egészségügyi ellátás (intézeti elhelyezés) m értékében és igénybevételében m utatkozó különbségek, ha m inim álisan is, ugyancsak a cigányok esetében hátrányosak. 11. A z intézeten kívül elhalt cigány és nem cigány csecsemők aránya 1954/55. és 1978-ban Соотношение ум ерш их вне инст ит ут а цыганских и нецыганских младенцев в 1954/55 и 1978 гг. Ratio of gipsy and non-gipsy infants deceased outside the institute in 1954/55 and A halál helye az 1 éves és idősebb cigány és nem cigány elhaltaknál a vizsgált területen 1978-ban Место смерти цыганских и нецыганских ум ерш их в возрасте 1 года и старше на изучаемой т еррит ории в 1978 г. Place of death of 1 year old and older gipsy and non-gipsy children on the area investigated in 1978

12 108 KÖZLEMÉNYEK A cigánylakosság halálozásának szezonalitása M egvizsgáltuk a halálozások előfordulását.a halál hónapja szerint (13. táblázat, A.). A négy téli hónapban a halálozások közel 45% -a történt. A legtöbb halálozás m inden korcsoportban ezen időszak alatt következett be, a kor előrehaladtával az arányok is nőttek. A kedvezőtlen időjárás különösen az idős cigányokra végzetes. A tüdőgyulladások, szívbetegségek, a balesetek! (füstmérgezés, alkoholos kihűlés), de m indenképpen a legyengült állapot, a nem megfelelő lakás, a téli és nyári táplálkozásban mutatkozó különbségek, tehát az életfeltételek szezonalitása azt eredményezi, hogy a hat rossz hónapban az öregek 71%-a, míg az év kedvezőbb m ásik felében csak 29%-a h alt meg (13. táblázat, B.). A. 13. A Szatm ár-beregi táj cigánylakosságának szezonális halálozása Сезонная смертность цыганского населения края Сат мар-берег Seasonal m ortality of the gipsy population of the Szatm ár-bereg region A halandóság szezonalitása az egész népességben is kim utatható. M agyarországon az évek átlagában (20) a X I IV. hónapokban következett be a halálozások 55,7%-a, míg 1977-ben 52,6%-a. A csecsemőkori halálozások nyári kiugrásának megszűnte ellenére a szezonális eltérések a 60 éves és idősebbek m ortalitását m a is jelentősen befolyásolják (20). V élem ényünk szerin t a halálozások ilyen jellegű hullám zása a cigányok idős csoportjaiban sokkal kifejezettebb. Azt lehet mondani, hogy a cigányok halálozási jellegzetességei jelentősen eltérnek az egész népesség halálozási sajátosságaitól. Egyfelől a rohamosan javuló szociokulturális viszonyaik, egészségügyi ellátásuk ellenére még számos, olyan negatív jelenség figyelhető meg, m elyek kedvezőtlenül érinti a cigánylakosság egészségi állapotát. Az egyes arányszám ok mögött m int a halálozás helye, szezonalitás, vagy a halálokok megoszlása fellelhetők és k im u tathatók m indazon kedvező tendenciák, de kedvezőtlen tényezők is, melyek ma a cigánylakosság életkörülm ényeit jellemzik. A cigányok jelentős része az elm últ évtizedben em beribb életkörülm ények közé került. A m átészalkai járásban pl ben a cigányoknak még csak 16%-a folytatott a falu lakosságához hasonló életm ódot (3), a járás akkori területén a 14 évnél idősebb cigányoknak még 72%-a analfabéta volt és a ci-

13 KÖZLEMÉNYEK 109 gánycsaládok 65%-a rendkívül gyenge lakáskörülm ényekkel rendelkezett vagy putriban lakott. Felm éréseink szerint 1972-ben m ár 34%-uk, 1976-ban 55 /o-uk élt ebben a járásb an nem telepi életviszonyok között és 1972-ben a cigánytanulók beiskolázása elérte a 100%-ot (jóllehet, a felm entettek aránya még mindig 13% volt). Elgondolkoztató azonban és ez szorosan összefügg a cigánylakosság halálozási és élveszületési m utatóival, hogy az óriási _anyagi ráfordítások, a társadalom erőfeszítései ellenére a volt m átészalkai járás területén 1957-ben 526 cigánycsalád lakott telepeken, ahol 137 putri volt található. Viszont ban 768 telepi családot és 362 p u trit találtak. Ez a szám még akkor is döbbenetes, ha a volt csengeri járás egy része azóta a m átészalkai járáshoz került. Ezek jelzik tehát a jelenlegi halálozási (és élveszületési) arányszám ok m ásik oldalát. M inden bizonnyal a cigányok halálozási arányszám a az elkövetkező időkben még tovább fog javulni. H a a m átészalkai járás cigánylakosságának halálozása jelenlegi korösszetételük m ellett megegyezett volna a m agyar népesség évi korspecifikus halálozásával, nyers halálozási arányszám uk 4,3% lett volna. És a cigányok kormegoszlása még hosszabb távon is a fiatal korcsoportok irányába rendeződik át (3). Nem ism ert előttünk, hány cigánycsalád él m a még Magyarországon telepi viszonyok között, de szám uk biztosan jelentős. R étegük b ővített fokon ú jra term eli problém áikat, melyek megoldása egyben a mi gondjaink közé tartozik. Meg kell fontolnunk, megfelelő-e felem elkedésük, beilleszkedésük üteme, elkövetünk-e lehetőségeinkhez képest m indent a gazdaság (lakás és m unkavállalás), az oktatás (óvodák), az egészségügy (ellátás és családtervezés) területén, a nem cigány lakosság szem léletének form álásában, hogy a cigánylakosság pontos dem ográfiai és életviszonyainak ism eretében tervszerűen és időben elősegítsük a m a még élesen jelentkező különbségek kiegyenlítődését. # Köszönetét m ondunk a fehérgyarm ati, m átészalkai és vásárosnam ényi járás körzeti orvosainak és védőnőinek, 'hogy m unkánkat elősegítették. IRODALOM 1. B a lá z s i/ K.: C s e c s e m ő h a lá lo z á s a d e r e c s k é i j á r á s b a n, k ü lö n ö s t e k i n t e t t e l a c i g á n y la k o s s á g h e l y z e té r e. E ü. F e lv. 10, 170, B é d i G y., T ê n y i J., B u d a J.: A s e lly e i j á r á s c i g á n y l a k o s s á g á n a k h y g ié n é s h e ly z e te. E g é s z s é g tu d. 11, 272, B o d n á r L. : A m á t é s z a l k a i j á r á s c i g á n y l a k o s s á g á n a k k o r ö s s z e té t e le é s n e m e k s z e r i n ti m e g o s z lá s a. D e m o g r á f i a. ( M e g je le n é s a la tt.) 4. D e m o g r á f i a i é v k ö n y v, F o d o r М.: A d a to k a s z ig e tv á r i j á r á s c i g á n y l a k o s s á g á n a k é l e tk ö r ü l m é n y e i r ő l. M e d. U n iv. 2, 9, F ü lö p T. : A c s e c s e m ő h a la n d ó s á g S z a b o l c s - S z a tm á r m e g y é b e n , k a n d i d á t u s i é r t e k e z é s, D e b r e c e n, F ü lö p T.: A z ú g y n e v e z e tt c i g á n y k é r d é s a S z a b o l c s - S z a tm á r m e g y e i c s e c s e m ő h a la n d ó s á g tü k r é b e n, O rv. H e til. 102, 1293, F ü lö p T.: E g é s z s é g ü g y i S z e r v e z é s ta n, M e d ic in a k ö n y v k ia d ó, B p G a la m b o s J.: A c i g á n y k é r d é s m e g o ld á s a, N é p e ü. 36. s z á m, H o ó z I. : A c i g á n y o k s z ü le té s i je lle g z e te s s é g e i a s e ll y e i j á r á s b a n, D e m o g r á f ia, , U. H o r v á th K.: A h a l a n d ó s á g, a z é l e tk o r é s a v e z e tő h a l á l o k o k ö s s z e f ü g g é s e i B u d a p e s te n, D e m o g r á f ia, 6, 485, H o r v á th М.: A d a to k a z a l a c s o n y s z ü le té s i s ú l y o k é s a g y a k o r i k o r a s z ü l é s e k l é t r e jö t té h e z, G y e r m e k g y ó g y. i l, 111, H o r v á th М.: T e le p i v is z o n y o k h a t á s a a c s e c s e m ő h a lá lo z á s r a. N é p e ü , H o r v á th М., W é b e r М.: K e d v e z ő v á l t o z á s o k c ig á n y c s e c s e m ő k é s k i s g y e r m e k e k s ú l y v is z o n y a in a k a l a k u l á s á b a n. A z a t r o p h i a, m i n t g y a k o r i j e le n s é g m e g s z ű n é s e. G y e r m e k g y ó g y. 18, 382, H o r v á th М.: K e d v e z ő v á l to z á s o k d é l - b a r a n y a i c i g á n y g y e r m e k e k t e s t i f e j lő d é s é b e n, m e g b e te g e d é s e ik g y a k o r i s á g á b a n é s s ú ly o s s á g á b a n, N é p e ü. 51, K e r p e l - F r o n iu s ö., V a r g a F. : A c s e c s e m ő k o r i s o r v a d á s. E ü. K ia d ó, B u d a p e s t, 1953.,7. K is s G y., M u ts c h l e r P., T ó th L.. T i r j e r F.: C s a lá d te r v e z é s le h e tő s é g e i s o k g y e r m e k e s c i g á n y la k o s s á g k ö r é b e n. O r v o s i K ö z i. S z e k s z á r d, 155, K ó b o r j., H o r v á th М.: K e d v e z ő v á l to z á s o k a d é l - b a r a n y a i c i g á n y - t e r h e s e k e g é s z s é g. ü g y i h e l y z e té b e n. N é p e ü. 57,

14 110 KÖZLEMÉNYEK 19. K u r u p, R. S.: R e c e n t M o r ta l ity T r e n d s in t h e E C A F E R e g io n, P o p u l a t i o n R e v ie w. 1, 77, M á d a i L. : A h a l a n d ó s á g s z e z o n a litá s a E u r ó p á b a n, D e m o g r á f i a, 15, 435, R é d e i J.: A s z ü le té s e k é s h a l á l o z á s o k a X IX. é s X X. s z á z a d b a n E u r ó p á b a n é s M a g y a r o r s z á g o n. K ö z g a z d.- i é s J o g i K ö n y v k ia d ó, B p S c s e p in, О. P.: A f e j lő d ő o r s z á g o k e g é s z s é g ü g y i p r o b lé m á i, M e d ic in a K ö n y v k ia d ó, B p S e r e g é l y G y., A l m á s y М., H ö f f e r 1.: E l m a r a d o t t la k o s s á g c s o p o r t m a g a t a r t á s a a s z ü le té s s z a b á l y o z á s te r é n, E ü. F e lv. S. 109, S z a b a d y E. s z e r k.: N é p e s e d é s p o li tik a a v ilá g n é p e s s é g i p r o b lé m á i, K o s s u th K ö n y v k ia d ó, S z a b ó K.: K u b a n é p e s e d é s i h e l y z e te, D e m o g r á f ia, , S z a b o l c s - S z a tm á r m e g y e S t a t i s z t i k a i é v k ö n y v e K S H M e g y e i I g a z g a tó s á g a, N y í r e g y h á z a S z a b o l c s - S z a tm á r m e g y e S t a t i s z t i k a i é v k ö n y v e K S H M e g y e i I g a z g a tó s á g a, N y í r e g y h á z a ( n y o m d á b a n ). 28. S z a t m á r - B e r e g v á r m e g y e 1948, j ú n i u s 2 3 -á n t a r t o t t v á r m e g y e i c i g á n y é r t e k e z l e t j e g y z ő k ö n y v e. S z a b o lc s - S z a t m á r m e g y e i le v é lt á r, X X I II Z e m p l é i i y i J.: C s e c s e m ő h a la n d ó s á g é s c i g á n y k é r d é s, O rv. H e til. 102, 377, СМЕРТНОСТЬ Ц Ы Г А Н В Т РЕ Х Р А Й О Н А Х КОМ ИТАТА С АБО Л Ч- САТМАР Резюме В 3 районах комитата Саболч-Сатмар цыганы составляют 13% населе ния и 24% живорождений. Авторы изучают условия смерти живщих тут цыган. Из них умерли 123 чел., общий коэффициент смертности цыганского населения изученной территории был 6,4%0 в 1978 г. Стандартизируя распределение цыган но возрастным группам в соответствии с распределением населения комитата по возрасту, мы видим, что их рассчитанный коэффициент смертности в 18%0 все еще указывает на неблагоприятные явления. При детальном исследовании было установлено, что в районе Матесалка где известно такж е и число цыган по возрастным годам соотношение смертей цыган моложе 30 лет ниже, а старшых цыган гораздо выще хуже, чем регистрированная в комитате смертность. Средний возраст умерших цыган составил 47,8 года, что гораздо ниже величин венгерского населения. При изучении места смерти было установлено в случае умерших младенцев, что за прошедшие 20 лет больничное обслуживание цыган улучшилось значительно, но не пропорционально больничному обслуживанию нецыганского населения. С учетом месяца смерти можно установить выраженный сезонный характер, 71% цыган в возрасте 60 лет и старше, умерших в период между ноябрем и апрелем. Характеристики цыган отклоняются от свойственностей смертности всего населения. MORTALITY OF GIPSIES IN THREE DISTRICTS OF SZABOLCS-SZATM ÁR COUNTY Sum m ary In 3 districts of Szabolcs-Szatm ár county 13 percent of the population and 24 percent of live births are gipsies. A uthors study the death conditions of gipsies living here. Of them 123 deceased and the crude death rate of the gipsy population of the area investigated was 6.4 per thousand in Standardizing the distribution of the gipsies by age groups according to the age distribution of the population of the county w e see th a t th e calculated

15 KÖZLEMÉNYEK 111 death rate of 18 per thousand still indicates unfavourable phenom ena. The detailed study shows that in M átészalka district w here also the num ber of gipsies by years of age is known m ortality rate of gipsies under 30 years is m ore favourable than m ortality registered in the county, the m ortality of older gipsies, however, is much higher. The average age of the gipsies deceased w as 47.8 years w hich is much low er than th e values of the H ungarian population. If we study the place of death w e see in case of deceased infants th at during the last 20 years the hospitalization of gipsies im proved considerably but it did not im prove proportionately to the hospitalization on non-gipsy population. Taking into consideration the m onth of death an explicit seasonality can be stated, 71 percent of 60 year old an older gipsies deceased betw een N ovem ber and April. The m ortality characteristics of gipsies differ from the m ortality characteristics of the total population.