D EM O G RÁFIAI TM B SZAKBIZOTTSÁG KIJELÖLÉSE

Átírás

1 FIGYELŐ D EM O G RÁFIAI TM B SZAKBIZOTTSÁG KIJELÖLÉSE A Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága február 27-i ülésén kijelölte a demográfiai TMB szakbizottság tagjait. A szakbizottság a demográfiai aspirantúrára jelentkezők felvételére és demográfiai tárgykörből a tudom ányos fokozatok odaítélésére javaslatot tesz a Tudom ányos Minősítő Bizottságnak. A Bizottság ta g ja i: Erdei Ferenc akadémikus, Ember Győző akadém ikus és Péter György egyetemi tanár, a Demográfiai Elnökségi Bizottság elnöke. О П Р Е Д Е Л Е Н И Е ДЕМ ОГРАФИЧЕСКОЙ ЭКСПЕРТНОЙ КОМИС СИИ В Н У ТРИ Н А У ЧНОЙ КВАЛИФИКАЦИОННОЙ КОМИССИИ. Комиссия Экспертов вносит предложение относительно приёма аспирантов по демодрафии и присуж дения наукных степеней по демографическим наукам Комитету по прусужденш о наукны х званий. Члены Комиссии : Ференц Эрдеи академик, Д ьезе Эмбер академик и Дьердь Петер профессор университета и председатель Демографического Президиума Академии Н аук. A P P O IN T M E N T O F S P E C IA L D E M O G R A P H IC C O M M IT T E E O F T H E B O A R D F O R S C IE N T IF IC Q U A L IF IC A T IO N, T h e S pecial C o m m itte e p u ts fo rw ard p ro p o sals to th e B o a rd fo r S cien tific Q u alificatio n of th e H u n g a ria n A cad e m y of S ciences in re sp e c t of a d m itta n c e of th e c a n d id a te s to d e m o g ra p h ic sc ien tific tra in in g a n d of a w a rd in g scientific q u a lific a tio n s. T h e m e m b e rs of th e S p ecial C o m m ittee: F e re n c E rd e i a c a d e m ic ia n, G yőző E m ber a c a d e m ic ia n a n d P ro f. G y ö rg y Péter, C h a irm a n of th e P re sid e n tia l C om m itte e fo r D e m o g rap h y. A Z M T A D E M O Q R Á F IA I ELNÖKSÉQI B IZ O T T S Á G Á N A K VITAÜLÉSEI A M A GY A R O R S Z Á GI SZÜLETÉSSZÁM JÖVŐ BENI B EFO LYÁ S O LÁ SÁ N A K KÉRDÉSEIRŐL A M agyar Tudományos Akadémia Demográfiai Elnökségi Bizottságának társadalom dem ográfiai m unkabizottsága február 20-án vitaülést rendezett a magyarországi születésszám jövőbeni befolyásolásának kérdéseiről. A vitaülésen a m unkabizottság és az Elnökségi Bizottság tagjain kívül az orvostudom ány, a közgazdaságtudom ány m eghívott képviselői, valam int az Egészségügyi M inisztérium több m unkatársa v e tt részt. A vitaülést Péter György egytemi tanár, a Központi Statisztikai H ivatal és a M agyar Tudományos Akadémia Demográfiai Elnökségi Bizottságának elnöke n y ito tta meg, m ajd dr. M iltényi Károly, a Központi Statisztikai H ivatal Egészségügyi osztályának helyettes vezetője, a Demográfiai Elnökségi B izottság tag ja ta rto tt vitaindító referátum ot, amelyben a születésszám és egyes társadalm i, gazdasági, pszichológiai tényezők közötti kölcsönhatások kérdéseivel, valam int a népesedéspolitikai befolyásolás lehetőségeivel foglalkozott. E zu tán dr. Vadas Zoltán, az Egészségügyi Minisztérium Anya- és Gyermekvédelmi főosztályának vezetője ta rto tta meg korreferátum át a születésszám

2 F I G Y E L Ő 257 szabályozásának egészségügyi kérdéseiről. Mód Aladárné, a K özponti Statisztikai H ivatal Közgazdasági főosztályának vezetője korreferátum ában a családok jövedelme és a gyermekszám közötti összefüggéseket, a gyermekekre fordított állami és családi kiadások arányait, valam int e kérdés egyéb pénzügyi vonatkozásait ism ertette. A vitaindító referátum ot és a korreferátum okat számos hozzászólás követte, a hozzászólások érintették többek között a születésszám-korlátozás jelenlegi m ódjainak kérdését, a születésszám változásának közgazdasági h a tá sait, a városi és a falusi népesség term ékenységét, valam int e problém a részletes m egvizsgálásának statisztikai m ódszertani lehetőségeit. Az élénk vita után Péter György válaszolt a hozzászólásokra, összegezte a vitaülés tanulságait. ДИСКУССИЯ О ВОПРОСАХ ВОЗДЕЙСТВИЯ В БУДУЩ ЕМ НА ДИНАМ ИКУ ЧИСЛО РО Ж Д ЕН И Й В ВЕН ГРИ И, Социально-демографическая рабочая комиссия Демографической Ко миссии Президиума Венгерской Академии наук организовала 20 февраля 1961 года дискуссию о вопросах воздействия в будущем на динамику числа рождений в Венгрии. Заседание открыл председатель Центрального Статистического У правления и Демографической комиссии Президиума Венгерской Академии наук, профессор Дьердь Петер, после чего заместитель начальника Отдела здравоохранения Центрального Статистического Управления и член Демографической комиссии Президиума д-р Карой Милтени выступил с открывшим дискуссию докладом, в котором он сперва остановился на вопросах взаимного влияния отдельных общественных экономических и психологических факторов, определяющих число рождений, и затем указал на некоторые возможности демографической политики в области влияния на динамику последнего. После этого выступил начальник Главного отдела охраны материнства и детства министерства здравоохранения д-р Золтан Вадаш, затронувший в своем содокладе вопросы здравоохранения, связанные с регулированием числа рождений. Н а чальник Главного отдела экономики Центрального Статистического Управления Аладарнэ Мод в своем содокладе остановилась на взаимосвязи между числом детей и доходами семей, соотношении расходов государства и родителей на детей и прочих финансовых аспектах данного вопроса. За вступительным докладом и содокладами последовал ряд выступлений. После живой дискуссии Дьердь Петер ответил на выступления и подвел итоги дискуссии. D E B A T E O N P R O B L E M S O F IN F L U E N C IN G T H E H U N G A R IA N B IR T H R A T E IN T H E F U T U R E, T h e W orking G roup fo r Social D e m o g ra p h y of th e P re sid e n tia l C o m m itte e fo r D e m o g ra p h y of th e H u n g a ria n A cad e m y of Sciences a rra n g e d a d e b a te on th e p ro b le m s of in flu e n cin g th e H u n g a ria n b ir th r a te in th e fu tu re, on F e b r u a ry 20, T h e d e b a te w as o p en ed b y P ro fesso r G yörgy P éter, P re s id e n t of th e C e n tra l S ta tis tic a l O ffice a n d of th e P re s id e n tia l C o m m ittee fo r D em o g ra p h y of th e H u n g a ria n A cad em y o f S ciences, a fte r w h ich dr. K á ro ly M ilté n y i, d e p u ty le a d e r of th e H e a lth S ectio n of th e C e n tra l S ta tis tic a l O ffice, m e m b e r of th e P re sid e n tia l C o m m ittee fo r D e m o g ra p h y re a d o u t h is p a p e r on th e in te rre la tio n b etw een th e b ir th - r a te a n d c e rta in social, eco n o m ic a n d p sy c h o lo g ic fa c to rs as w ell as on th e p o ssib ilitie s of in flu e n cin g th e b ir th r a te b y m ean s of p o p u la tio n p o licy. I t w as follow ed b y a tre a tis e of dr. Z o ltá n V adas, le a d e r of th e M a te rn ity a n d C h ild ren W e lfa re D e p a rtm e n t of th e M in istry of H e a lth, d ealin g w ith th e h e a lth a s p e c ts of b ir th c o n tro l. M rs. A. M ód, le a d e r of th e E co n o m ic D e p a rtm e n t of th e C e n tral S ta tis tic a l O ffice a c c o u n te d in h e r tre a tis e a b o u t in te rc o n n e c tio n s b e tw e e n fa m ily incom es a n d th e n u m b e r of c h ild re n, th e e x te n t a n d p ro p o rtio n s of s ta te a n d fa m ily e x p e n d itu re on c h ild re n a s w ell a s som e o th e r fin a n c ia l issues of th e q u estio n. T h e p a p e r s ta r tin g th e d e b a te a n d th e co n jo in t tre a tise s w ere follow ed b y a n u m b e r of in te rv e n tio n s. A fte r th e a c tiv e d e b a te P ro f. P éter an sw ere d th e in te rv e n tio n s a n d su m m e d up th e resu lts. 17 Dem ográfia

3 258 FIGYELŐ A NÉPESSÉG REPRODUKCIÓJÁRÓL A Magyar Tudományos A kadém ia Demográfiai Elnökségi Bizottságának reprodukciós és m ódszertani m unkabizottságai április 10-én vitaülést ta rto tta k a m agyar népesség reprodukciójának kérdéseiről. A vitaindító referátum ot dr. Barsy Gyula, az Országos Közegészségügyi Intézet Statisztikai osztályának vezetője, az Elnökségi Bizottság tagja ta rto tta A reprodukció, a népesség fejlődése és szerkezete címmel. A vitaindító referátum után dr. H etényi István, az- Országos Tervhivatal távlati tervezési főosztályának vezetője, az Elnökségi Bizottság tag ja A reprodukció gazdasági vonatkozásai, dr. Hahn Géza, az Egészségügyi M inisztérium Statisztikai osztályának vezetője pedig,,a népesség várható összetételének egészségügyi vonatkozásai címmel ta rto tt korreferátum ot. A referátum ot és a korreferátum okat a DEM OGRÁFIA következő szám ában részletesebben ism ertetni fogjuk. Д Е Б А Т Ы О РЕП РО Д У К Ц И И Н А РО ДОНАСЕЛЕН И Я D E B A T E ON T H E R E P R O D U C T IO N O F T H E P O P U L A T IO N A NÉPESSÉG SZÁM E L Ő R E В E С S L É S É VE L KAPCSOLATOS M U N K Á L A T O K A S Z О V J ETU N I Ó В A N A Szovjetunió Központi Statisztikai H ivatalának népességi és egészségügyi osztályán megkezdődtek a Szovjetunió népességszámának évre történő előrebecslésével kapcsolatos m unkálatok. Az előrebecslés módszertani kérdéseit a Szovjetunió Tudományos Akadém iája közgazdasági, filozófiai és jogi tudom ányok osztályának ülésén 1959 végén vitatták meg, m ajd 1960 elején a Szovjetunió Tudom ányos Akadém iájának elnöksége is részletesen foglalkozott a népességszám előrebecslésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel. A probléma kidolgozására bizottságot hoztak létre, amelynek elnöke V. N. Sztarovszkij, a Szovjetunió Központi Statisztikai H ivatalának elnöke, a Szovjetunió Tudományos A kadém iájának levelező tagja. V. N. Sztarovszkij javaslata szerint a népesség korstruktúrája és nemek szerinti megoszlása változásainak előrebecslésekor figyelembe kívánják venni a m unka- és egészségügyi feltételek további javítására vonatkozó intézkedéseket, az életszínvonal várható növekedését, valam int a termelőerők az ország egyes körzetei közötti megoszlásában bekövetkezett változásait is. A Szovjetunió Tudom ányos A kadém iája a javaslato t elfogadta és indítványozta, hogy a m unka folytatásába az A kadém ia illetékes tudom ányos intézetei is bekapcsolódjanak. Az előrebecslés eredményes végrehajtásának biztosítására többek között a születési mozgalomra ható társadalm i és gazdasági tényezők reprezentatív módszerekkel történő m egvizsgálását is elvégzik. Az ezirányú m unkálato k at a Szovjetunió Központi Statisztikai H ivatalának Népességi és Egészségügyi osztálya a háztartásstatisztikai osztállyal közösen szervezte meg, a vizsgálat során adatokat kívánnak kapni a születésszám és a család jövedelme, lakásviszonyai stb. közötti összefüggésről. A felvétel azokra a munkás-, alkalm azott- és kolhozparaszt családokra terjed ki, amelyek 1959-ben háztartási költségvetési naplót vezettek és ezt 1960-ban is folytatták. A felvétel gyakorlati végrehajtása úgy tö rtént, hogy az e családokhoz tartozó minden 17 éves és ennél idősebb nőről három részből álló kérdőívet állítottak ki. Az első rész a családra vonatkozó általános ismérveket (cím, a költségvetési napló fajtá ja, az egy családtagra jutó jövedelem, lakásviszonyok stb.) tu d a kolta, a második részben a m egkérdezett személyre vonatkozó kérdések (kor, foglalkozás, társadalm i helyzet, családi állapot) szerepeltek. A kérdezett nő által szült gyermekekre vonatkozó kérdéseket a kérdőív harm adik részében

4 FIGYELŐ 259 tették fel. A kérdőívet minden esetben a háztartásstatisztikával foglalkozó statisztikusok tö ltö tté k ki, a m egkérdezettek m eglátogatása során. Az anyag feldolgozását gépi úton végzik. РА БО ТЫ В С Я ЗА Н Н Ы Е С П РО ЕКЦИЕЙ ЧИСЛЕННОСТИ НА С Е Л ЕН И Я В СССР. O P E R A T IO N 'S C O N N E C T E D W IT H F U T U R E P O P U L A T IO N E S T IM A T E S IN T H E S O V IE T U N IO N. AZ ÉVI M A GYAR N É P M O Z GA L O M FONTOSABB A D A T A I Az év elején m egjelent m agyar demográfiai évkönyv (1) még nem ta r talm azh atta az évi népmozgalom adatait. Ezek közül m ost a főbb országos és területi ad ato k at összehasonlításra alkalm as módon ism ertetjük. Megjegyzendő, hogy az itt közölt évi adatok előzetes jellegűek, s a végleges adatközlés során némileg még m ódosulhatnak. Az esetleges módosítások azonban nem befolyásolhatják az adatok elemzéséből levonható m egállapításokat. Megszűnt házasságok száma (2) I Iázasság- É v H ázasságkötések száma kötések halál (3) válás (4) összesen (1) következtében (5) (6) 17*

5 260 FIGYELŐ Az a néhány fontosabb adat, amely 1960 népmozgalmáról jelenleg a gépi kom binatív feldolgozások elkészülte előtt rendelkezésre áll, természetesen nem teszi lehetővé a jelenségek m élyreható elemzését, csupán néhány jellemző vonással egészíti ki azt a képet, am elyet a Demográfiában és a Statisztikai Szemlében korábban megjelent átfogó tanulm ányok és közlemények (2) (6) m egrajzoltak. A népmozgalmi jelenségek adatai között demográfiai és társadalom tudom ányi szempontból egyaránt érdeklődésre tartan ak számot a családi állapot változásával kapcsolatos adatok, így elsősorban a házasságkötések és a házasságmegszűnések. A családi állapot változásának évi, különféle okok szerint csoportosított adatait az 1. tábla 10 éves idősorba helyezve mérlegszerűen tartalm azza. A házasságkötések nyers aránya az egész 1950-es évtizedben magasabb volt, m int a k ét világháború közötti években ó ta azonban a házasságkötési arányszám fokozatosan csökkent, s 1960-ban alatta m aradt az 1920-as évek átlagának, s az 1930-as évekét is csupán 4 5 tized ezrelékkel haladta meg. A nyers házasságkötési arányszám nak ezt a m ár régebben előrelátott csökkenését (7), (8) elsősorban az okozza, hogy éppen a házasságkötések korábban huzam osan magas aránya következtében a házas népesség száma és aránya hosszabb ideje állandóan emelkedik, s ennek megfelelően szűkül a házasodok köre. A családi állapot változásainak mérlegéből kitűnik, hogy az em lített folyam at következményei milyen nagy horderejűek voltak. A táblázatban például a mérleg minden évben házasságkötési többletet jelez, s csupán az utóbbi 10 év a la tt a fennálló házasságok száma több m int félmillióval, a házasok száma pedig mintegy 1,1 millióval nőtt meg. A házasodási mozgalom teh át a népesség összetételében olyan jelentős eltolódást okozott a házas családi állapotúak javára, ami a nyers házasságkötési arányszám alakulására mind érezhetőbben visszahat. Az 1950-es évek első felében megszokott ezrelékes nyers házasságkötési arányszámokhoz viszonyítva alacsonynak tűnő 8,9 ezrelékes arányszám teh át nem a házasodási kedv (azaz nem a nem-házas népesség házasságkötési aránya) csökkenésének tulajdonítható, m ert ha nem is ism erjük még az évi kor és családi állapot szerint csoporto síto tt adatokat, mégis feltehető, hogy ez, m int 1954 és 1959 között, úgy most sem módosult, és m inden valószínűség szerint ma is magasabb m int a negyvenes évek végén. Város, falu (1) S 1959 I960** Szám szerint (2) 1. B u d ap est A tö b b i város V idék (községek),,, M agyarország összesen Ezer lakosra (3) 1. B u d ap est... 9,6 9,4 9,8 9,5 9,9 9,8 2. A tö b b i város... 10,6 9,6 9,6 8,9 8,9 8,9 3. V idék (községek) 10,7 9,9 10,1 9,3 8,9 8,6 4. M agyarország összesen 10,5 9,7 9,9 9,2 9,1 8,9

6 FIGYELŐ 261 B udapesten és a többi városban 1960-ban sem csökkent a házasságkötések száma, s a nyers arányszámok is csaknem változatlanok. Az évi kisebb csökkenés a községek kategóriájában következett be, s ezzel a falu város sorrend m egváltozott ban az ezer főre jutó házasságkötések száma Budapesten volt a legmagasabb, ezt követte a városi lakosság, s a falusi lakosságé volt a legalacsonyabb. A családi állapot változásával kapcsolatos tényezők közül 1960-ban a válások száma és aránya kedvezően alakult, csaknem rel kevesebb válás tö rtént, m int 1959-ben, s a felbontott házasságok szám a nem sokkal haladta meg a et. Az ezer lakosra jutó válások száma 1,6, ami megfelel az és évi színvonalnak, s alacsonyabb az és évi arányszámoknál. A születési arányszám 1955 óta tartó fokozatos csökkenése 1960-ban is foly tató d o tt, s az 1000 lakosra jutó élveszületések szám a az eddigi legalacsonyabb szintre, 15 ezrelék alá süllyedt. A csökkenés ütem e 1958 elején m egíassult, azóta ez a tendencia érvényesült a m últ évben is évről-évre lassúbb. A születések szám ának csökkenésével a halvaszületéseknek nemcsak a száma, hanem az aránya is csökkent, s 1960-ban 100 szülöttre csupán 1,3 halvaszületett ju to tt, ez az eddigi legalacsonyabb m agyar halvaszületési arányszám. É v Az élveszületések száma (1) Élveszületések lakosra (2) A halvaszületések száma (3) Száz szülöttből halva szülött (4) A bejelentett vetélések száma** (3) Ebből spontán , , , , , , , , , , , , , , , , , , * , , (6) Az élveszületések szám ának évi csökkenése városon, falun egyaránt jelentkezett. A nagyobb közigazgatási egységek közül a legalacsonyabb születési arányszám ú fővárosban például további 600-zal csökkent az élveszületések száma, s az élveszületési arányszám a 9 ezreléket sem érte el. A többi városban és a községekben a születések aránya a budapestinél kisebb m értékben csökkent. Szám szerint a falusi népesség születésszáma csökkent legtöbbet, ennek ellenére a városi és a falusi népesség születésgyakorisága között a falusiak ja v ára m utatkozó különbség nem m ódosult lényegesen. A halálozások száma és aránya az előző évek szintjén m ozgott ban m integy rel kevesebb haláleset tö rtént, m int 1959-ben, ezer lakosra 10,2 halálozás ju to tt. Bár áprilistól kezdve minden hónap halandósága alatta m aradt az előző évinek, ez a csökkenés nem tu d ta annyira ellensúlyozni a télvégén m agasra emelkedő halandóságot, hogy az egész év halandósága elérje az 1955., vagy évi alacsony értéket.

7 262 FIGYELŐ Város, falu S 1959 I960** Szám szerint (1) 1. B u d ap est A többi város V idék (községek) M agyarország összesen Ezer lakosra (2) 1. B u d ap est... 14,2 11,5 10,0 10,0 9,2 8,8 2. A tö b b i v á r o s... 22,5 19,7 15,6 15,3 14,2 13,9 3. V idék (községek)... 23,2 21,9 19,5 18,0 17,3 16,7 4. M agyarország összesen 21,4 19,5 17,0 16,0 15,2 14,6 Év Halálozások száma Halálozások 1000 lakosra Csecsemőhalálozások száma Csecsemőhalálozások 1000 élveszülöttre (1) (2) (3) (4) , , , , , , , , , , , , , , , , , ,4 1960* , ,7 * Előzetes adat. Горизонтальная графа : (1) Смертность ; (2) смертность на 1000 жителей ; (3) детская смертность ; (4) детская смертность на 1000 живорожденных. Heading : (1) Number of deaths ; (2) m ortality per 1000 population ; (3) number of deaths under 1 year ; (4) infant mortality per 1000 live-born. A halandóság területén igen örvendetes jelenség az, hogy a csecsemőhalandóság 1954 és 1958 közötti öt évben lényegében változatlan színvonalának 1959-ben m egindult újabb erőteljes csökkenése 1960-ban is folytatódott ban az 1 éves kor betöltése előtt m eghaltak száma csaknem ezerrel csökkent, s a csecsemőhalandósági arányszám 50 ezrelék alá süllyedt. A városi és falusi népesség nyers halálozási arányszám ai között ban is csekély volt a különbség. Az ezer lakosra jutó m eghaltak szám a B udapesten változatlan, a többi városban azonban újból elérte az évi alacsony értéket. Bár a falvak halandósága is csökkent, ennek ellenére magasabb volt, m int a városoké. A csecsemőhalandóság javulása városon, falun egyaránt jelentős volt. Budapest csecsemőhalandósága alig változott (az évi 46,7 ezrelékkel szemben 46,0 ezrelék), a többi városé azonban 51,2 ezrelékről 45,6 ezrelékre

8 FIGYELŐ 263 csökkent, s ezzel elsőízben megelőzte a hosszú idő óta a legkedvezőbb fővárosi csecsemőhalandóságot. A falusi népesség csecsemőhalandósága az előző évi 53,7 ezrelékről 48,6 ezrelékre csökkent, s erősen m egközelítette a budapestit. Város, falu S 1959 I960** Szám szerint (1) 1. B u d ap est A tö b b i v á r o s V idék (községek) M agyarország összesen Ezer lakosra (2) 1. B u d ap est... 9,0 10,4 10,1 9,9 10,0 10,0 2. A tö b b i v á r o s o k... 10,3 10,6 10,4 9,7 10,1 9,7 3. V idék (községek)... 10,1 10,6 10,7 9,9 10,7 10,4 4. M agyarország összesen 9,9 10,5 10,5 9,9 10,4 10,2 Горизонтальная графа : См. табл. 2. Вертикальная графа : См. табл. 2. Heading : See Table 2. Lateral tex t: See Table 2. A halandóság csaknem m inden életkorban csökkent. Örvendetes jelenség, hogy 1960-ban nemcsak a csecsemők és a gyermekek, hanem az előző évi megnövekedéssel szemben az idősebb produktív korúak és az öregek halandósága is csökkent. A fiatal produktív korúak halandósága m ár hosszabb ideje változatlan. Év éves (ezer lakosra) (1) éves és idősebb Összesen (ezer lakosra) (2) ,9 1,9 2,5 8,0 55,1 11, ,9 1,3 2,2 7,9 56,2 11, ,8 1,5 1,8 7,6 59,1 11, ,7 1,2 1,6 7,3 55,9 11, ,0 1,1 1,5 6,7 49,6 9, ,8 1,1 2,0 7,2 52,0 10, ,1 1,1 1,7 7,2 52,4 10, ,1 1,0 1,5 6,8 49,1 9,9 1959** 52,4 0,9 1,5 7,3 52,6 10,4 I960*** 47,7 0,8 1,5 6,8 48,9 10,2 A fontosabb halálokok között a fertőző betegségek gyakorisága 1960-ban tovább csökkent, beleértve az 1959-ben némileg m egem elkedett gümőkórh alandóságot is. A három legtöbb áldozatot követelő halálok a szív beteg-

9 264 FIGYELŐ ségei, rosszindulatú daganatok, agyvérzés halandósága ez évben nem növekedett, sőt egy árnyalattal csökkent. Nem növekedett tovább a balesetek és egyébb erőszakos halálokok következtében m eghaltak arán y a sem, számuk csaknem 300-zal kevesebb, m int az előző évben. Ugyancsak csökkent az influenza és a tüdőgyulladás halandósága, bár így is m agasabb volt, m int 1958-ban. A m e g l i a 1 t a k Halálok száma megoszlása (százalék) tízezer lakosra (2) (3) (4) (1) * * * 1. G üm őkór ,1 3,0 3,21 3,06 2. E gyéb fertőző m egbetegedések ,9 0,7 0,91 0,72 3. V eleszü letett gyengeség és koraszülöttség ,4 1,4, 1,47 1,41 4. A gyvérzés, gu taü tés ,8 12,1 12,33 12,27 5. A szív b e te g s é g e i ,4 22,1 23,36 22,40 G. Influenza ,3 1,9 2,3S 1,96 7. T ü d ő g y u lla d á s ,2 6,3 6,51 6,44 8. B é lh u r u t ,8 0,6 0,88 0,63 9. R osszindulatú daganat ,1 16,4 16,73 16, E gyéb term észetes h a lálok ok** ,0 29,6 30,28 30, B alesetek ,3 3,3 3,46 3, Ö ngyilkosság és egyéb erőszakos halálokok ,7 2,6 2,85 2, Összesen S ,0 100,0 104,37 101,54 * Előzetes adatok. ** A rosszul meghatározott és bizonytalan eredetű halálokokkal együtt. Горизонтальная графа : (1) Причины смерти ; (2) число, (3) процентное разделение умерш их; (4) умершие на жителей. Вертикальная графа : 1. Туберкулез ; 2. прочие инфекционные заболевания ; 3. врожденная слабость и недоношенность ; 4. кровоизлияние в мозг и пострел ; 5. болезни сердца ; 6. грипп; 7. воспаление легких; 8. катар кишечника ; 9. злокачественные опухоли ; 10. прочие естественные причины смерти; 11. травмы; 12. самоубийство и прочие насильственные причины смерти ; 13. итого. H eading: (1) Causes of death; (2) number, (3) percentage distribution of the deceased; (4) deceased per population. Lateral tex t: 1. Tuberculosis ; 2. other infectious diseases ; 3. congenital debility and premature birth ; 4. cerebral haemorrhage and apoplexy ; 5. heart diseases ; 6. influenza ; 7. pneumonia ; 8. intestinal catarrh ; 9. malignant neoplasms ; 10. other natural causes of death ; 11. accidents ; 12. suicide and other violent causes of death ; 13. altogether. A fertőző betegségek okozta halálozások között elsősorban a járványos gyerm ekbénulást kell m egemlíteni, amelynek 1960-ban az előző évi megemelkedett m ortalitással szemben ism ét alig volt halálos áldozata. Vörheny, szam árköhögés, hastífusz és meningococcusos fertőzések következtében ugyancsak alig fordult elő haláleset. A gümőkórban m eghaltak száma több m int százzal esett vissza, s csökkent a dizenteria, a tetanusz, a fertőző m ájgyulladás és az egyéb fertőző betegségek halandósága is, ugyanakkor a kanyaróé bár alacsonyabb volt, m int két évvel előbb em elkedett. A belföldi vándorm ozgalm ak tekintettel arra, hogy nagyobb részük a

10 FIGYELŐ 265 (1) * * 1. A güm őkór összes f o r m á i ,13 3,21 3,06 2. H a stífu sz ,02 0,02 0,01 3. D izentéria (vérhas) ,07 0,05 0,03 4. Y ö rh en y ,01 0,01 0,01 5. D if t é r ia ,02 0,02 0,02 6. Szam árköhögés ,11 0,02 0,01 7. M eningococcusos fertőzések ,01 0,01 0,02 8. T e ta n u s z ,14 0,10 0,08 9. Járván yos gyerm ekb én u lás ,02 0,07 0, K a n y a r ó ,26 0,11 0, Fertőző m ájgyulladás ,18 0,13 0,11 12 E gyéb fertőző betegségek ,39 0,37 0,26 * Előzetes adatok. Горизонтальная графа : (1) Заразные болезни ; (2) число умерших ; (3) умершие на

11 266 FIG YELŐ A belföldi vándorlások h atása elsősorban a népesség területi elhelyezkedésének m egváltozásában jelentkezik. Egy részük községből községbe, illetőleg városból városba irányul, s igy a falusi és városi népességnek számát és összetételét csak regionálisan v áltoztatja meg. A belföldi vándorlások nagy része azonban a falu és a város között folyik le, s a városi és a falusi lakosság szám ának alakulására állandóan hat ban falu város viszonylatú vándorlások az állandó vándorlások 44, az ideiglenes vándorlások 66% -át tették ki. Ez az arány m agasabb, m int az előző évben volt, m ert amíg az összes vándorlások száma 5 6 ezerrel csökkent, addig a városok és községek közötti vándorlások száma ugyanannyival növekedett. Csökkenés tehát csak az azonos típusú települések között folyó vándorlások terén m utatkozott.

12 FIGYELŐ 267 A falu város közötti állandó jellegű vándorlásból faluból városba irányult, a városi állandó lakónépesség gyarapodása tehát m eghaladta az főt, a faluból ideiglenesen városba költözötteké pedig a et. Ezek a számok 1959-hez képest em elkedést m utatnak. A belföldi vándorlások m egállapodottabb szintjéhez viszonyítva a nemzetközi viszonylatú vándorm ozgalm unk, illetőleg a ki- és bevándorlások elhanyagolható szám a k öv etkeztében ennek túlnyom ó részét kitevő nemzetközi idegenforgalom színvonala további fejlődést m utat. A határforgalom összefoglaló adatai szerint a beutazó külföldiek száma több m int rel, az átutazóké rel, a külföldre utazó m agyaroké pedig csaknem rel n ő tt meg, s 1960-ban mind aktív, mind pedig passzív idegenforgalmunk az utóbbi évtized legmagasabb értékét jelezte. Terület (2) (3) Halálozás (4) Házasságkötések Élveszületések 1000 élve- Állandó jelleggel szülöttre jut 1 éven Odavándorlók vándorlók E l aluli meghalt (7) (8) (1) ezer lakosra (5) (6) ezer lakosra (9) B u d a p e s t... 9,8 8,8 10,0 46,0 26,3 12,1 D e b r e c e n... 9,9 13,7 9,6 41,2 44,3 25,7 M iskolc... 10,2 15,0 8,7 48,7 36,6 18,9 P écs... 8,6 13,6 9,9 32,7 52,7 22,1 Szeged... 8,8 10,1 11,2 44,4 42,4 21,3 B aranya m e g y e... 8,4 17,1 11,6 48,7 55,7 63,1 B ács-k iskun m egye.. 8,7 15,0 10,9 61,3 34,5 42,0 B ékés m egye... Borsod-A baúj-zem plén 8,9 14,2 10,9 47,0 31,3 43,2 m egye... 8,8 19,5 9,4 51,4 35,3 37,5 Csongrád m e g y e... 8,9 13,3 11,5 36,7 29,9 39,7 F ejér m e g y e... 8,9 17,3 9,2 44,0 44,5 41,6 Győr-Sopron m egye.. 7,5 14,9 10,1 45,2 25,3 25,4 H ajdú-b ihar m egye.. 9,6 19,0 9,4 39,8 29,8 45,5 H eves m egye... 8,1 14,3 10,2 51,7 25,7 30,5 K om árom m e g y e... 9,0 16,6 8,8 44,7 45,5 36,7 N ógrád m e g y e... 9,0 16,3 9,6 50,9 28,6 32,1 P est m egye... 9,2 14,3 10,2 47,0 41,7 35,3 Som ogy m e g y e... Szabolcs-Szatm ár 7,7 14,3 11,9 49,6 44,3 51,0 m egye... 9,1 21,1 8,9 60,1 26,5 39,9 Szolnok m e g y e... 9,0 15,5 10,3 38,8 31,5 40,5 T olna m egye... 8,0 15,2 11,1 37,0 39,7 48,1 V as m egye... 7,2 14,8 11,0 39,9 23,7 28,2 V eszprém m e g y e... 7,9 16,1 10,0 50,4 40,7 39,8 Zala m e g y e... 7,4 15,5 10,4 47,5 26,7 33,8 M agyarország összesen Венгрия Hungary 8,9 I á,6 10,2 47,7 33,7 33,7

13 268 FIGYELŐ A népmozgalom 1960-ban is jellegzetes területi különbségeket m utatott. A házasságkötési arányszám ok értéke például Miskolcon, Debrecenben és B udapesten még mindig magas (10 ezrelék körüli) volt, a dunántúli megyék többségében elsősorban Vas, Zala, Győr-Sopron megyékben viszont alacsony. Az élveszületések terén még nagyobbak az eltérések. Budapesten ezer lakosra 9 élveszületés ju t, Szabolcs-Szatmár megyében viszont 21. Még mindig elég magas ezrelék körüli a születési arányszám az ország északkeleti megyéiben (Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, H ajdú- Bihar). Az inkább ipari vagy bányavidékeket m agába foglaló megyékben m int B aranya, Fejér, K om árom, Nógrád, Veszprém a születési arányszám színvonala közepes (16 17 ezrelék). A többi dunántúli és még inkább az alföldi mezőgazdasági jellegű megyékben általában alacsony a születési arányszám, Csongrád megyében például ezer lakosra mindössze 13,3 élveszületés ju to tt. A halandóság az egyes megyék és megyei jogú városok között Miskolcon volt a legalacsonyabb (8,7 ezrelék) és Somogybán a legmagasabb (11,9 ezrelék). A születések és halálozások intenzitásának jellegzetes különbségei következtében amelyek az előző évhez képest alig változtak, az ország északkeleti megyéiben to v áb b ra is ezrelékes volt a term észetes szaporodás aránya, más megyékben viszont (Csongrád, Somogy, Békés, Vas) jóval a 4,4 ezrelékes országos átlag a la tt m aradt. Az egyes megyék népességszámának alakulását a vándormozgalom a természetes szaporodásnál gyakran nagyobb m értékben m ódosítja. B udapest és más városok alacsony term észetes szaporodását vagy éppen fogyását 1960-ban is a pozitív vándorlási mérleg pótolta, az egyes megyék, s általában a községek lakosságát viszont az elvándorlások apasztották. A megyék közül csupán négynek (Pest, Komárom, Fejér, Veszprém) volt pozitív a vándorlási mérlege. Az állandó jellegű vándorlások aránya B aranyában kiugróan m agas volt. IRODALOM 1. M agyarország népesedése, Statisztikai Időszaki Közlemények, 40. k. K özponti Statisztikai H ivatal. B udapest, p. 2. Dr. Acsádi György Dr. Szabady Egon : M agyarország népm ozgalm ának alakulása 1955-ben. Statisztikai Szemle, sz p. 3. Dr. K linger András : Az év előzetes népm ozgalm i eredm ényei. Statisztikai Szemle, sz p. 4. Dr. K linger András : Az év főbb népesedési ad atai. Statisztikai Szemle, sz p. 5. Dr. K linger András : M agyarország népm ozgalm a a legutolsó években. Demográfia sz p. 6. Dr. Acsádi György : M agyarország népesedésének fontosabb ad atai az években. I. II. Statisztikai Szemle, sz p. és 11. sz p. 7. Magyarország népesedése 1955-ben. A K özponti S tatisztikai H iv atal jelentése. B udapest, p. 8. Dr. K linger András Dr. Szabady Egon : A házasságkötések alakulása M agyarországon. Statisztikai Szemle sz p. A. G y. ВАЖ НЕЙШ ИЕ Д А Н Н Ы Е ЕСТЕСТВЕННОГО ДВИ Ж Е Н И Я В Е Н ГЕРСКОГО Н А СЕЛЕН И Я В 1960 Г. Статья дает отчет по порядку об общих показателях изменений семейного состояния, рожедний, смертности, причин смерти, внутренней и внешней миграций, а такж е о динамике данных по территориальному разрезу и городской-сельской группировке. M A IN F E A T U R E S O F H U N G A R IA N V IT A L S T A T IS T IC S IN T h e p a p e r d eals su ccessively w ith th e cru d e in d ices of ch an g es in m a rita l s ta tu s, n a ta lity, m o rta lity, causes of d e a th, in te rn a l a n d in te rn a tio n a l m ig ra tio n s a s w ell as th e d y n a m ic s of d a ta classified a c co rd in g to a d m in is tra tiv e d iv isio n s on th e one, a n d to w n s a n d villages on th e o th e r h a n d.