LATIN NYELV II. SEGÉD- ÉS KIEGÉSZÍTŐANYAG JOGÁSZHALLGATÓK SZÁMÁRA. Bánóczi Rozália Rihmer Zoltán: Latin nyelvtankönyvhöz

Átírás

1 LATIN NYELV II. SEGÉD- ÉS KIEGÉSZÍTŐANYAG JOGÁSZHALLGATÓK SZÁMÁRA Bánóczi Rozália Rihmer Zoltán: Latin nyelvtankönyvhöz Római lakóház alaptípusa, domus Iustitia et constans et perpetua voluntas ius suum cuqiue tribuendi. (Ulpianus Dig pr.) PPKE JÁK NYELVI LEKTORÁTUS 2018

2 LĒCTIŌ NŌNA REPETITIO I. TESZT 1. Melyik praepositio áll más esettel, mint a többi? a) sine b) ad c) dē d) ab 2. Melyik főnév nőnemű? a) verba b) poeta c) causa d) tempora 3. Melyik főnév hímnemű? a) corpus b) manus c) ius d) senatus 4. Melyik főnév nem áll genitivusban? a) lēgum b) servum c) actionum d) rerum 5. Melyik nem lehet a magistratus egyeztetett jelzője? a) bonus b) Romani c) nostrorum d) omnēs 6. Melyik melléknév van egyeztetve a gēns főnévvel? a) magna b) naturalia c) omnēs d) suus 7. Melyik névmás nem áll genitivusban? a) eorum b) eius c) ei d) earum 8. Melyik névmás nem lehet dativus? a) tibi b) nostris c) eo d) meo 9. Melyik ige nem tartozik a 3. coniugatióba? a) constituo b) ago c) facio d) appello 10. Melyik nem praesens imperfectum? a) vidit b) capit c) dicit d) permittit 11. Melyik nem lehet a létige ragozott alakja? a) suus b) sumus c) sum d) sunt 12. Melyik a kakukktojás? a) potest b) potuit c) possunt d) possum 13. Melyik a kakukktojás? a) constituere b) videre c) facere d) tollere 14. Melyik meghatározás igaz a constituit igealakra? a) ind. praes. impf. b) ind. praes. perf. c) mindkettő d) egyik sem 15. Melyik ige nem álszenvedő? a) nascor b) utor c) morior d) videor

3 6. lecke (60. p.) 1. bekezdés fordítása GRAMMATICA SZÁMNEVEK - BR. TK. 63/163. p. A latin tőszámnevek ragozhatatlanok, kivéve: ūnus, ūna, ūnum egy duo, duae, duo kettő trēs, tria három valamint a többszázasok és ezresek. nom. acc. gen dat. abl. I II III CC M duo duae duo trēs tria ducentī ducentae ducenta duōs duās duo trēs tria ducentōs ducentās ducenta duōrum duārum duōrum trium ducentōrum ducentārum ducentōrum duōbus duābus duōbus tribus ducentīs duōbus duābus duōbus tribus ducentīs ūnus ūna ūnum ūnum ūnam ūnum ūnīus ūnī ūnō ūnā ūnō mīlia mīlia mīlium mīlibus mīlibus A sorszámneveket az I-II. declinatio szerint ragozzuk. GRAMMATATICAI GYAKORLATOK AZ ISMÉTLŐ ZH-HOZ 1. Töltse ki a táblázatot a 6. lecke alapján! MEGHATÁROZÁS: Fn. szám/eset; Mn. szám/eset, nem; Ige teljes meghatározás. SZÓ SZÓTÁRI ALAK MEGHATÁROZÁS 1. de iure 3. personarum 4. summa 5. omnes 6. homines 7. est 8. servi 9. liberi 10. sunt 11. divisio 12. liberorum 13. hominum 14. nati sunt 15. qui 16. ingenui 17. libertini 18. ex iustā 20. servitute 21. manumissi sunt 22. sequitur 23. sui 24. iuris 25. subiectae sunt 26. alieno 27. iuri 28. quos 29. potestate

4 30. manu 31. dominorum 32. quae 33. gentium 34. nostrā 35. civium 36. proprium 37. Romanorum 2. Fordítása le az lábbi mondatokat szótár segítségével; majd írja be a táblázatba a mondatokban szereplő szavak teljes szótári alakját és a hozzájuk tartozó meghatározást! Unus testis nullus testis. Nemo duarum civitatum civis esse potest. Inter duos litigatores tertius gaudet. Homo trium litterarum: fur. Tres faciunt collegium. Quindecim liberi homines populus est, totidem servi familia, totidem vincti ergastulum. (vinctus 3 itt: hadifogoly) SZÓ SZÓTÁRI ALAK MEGHATÁROZÁS 1. unus 2. testis 3. nullus 4. nemo 5. duarum 6. civitatum 7. civis 8. esse 9. potest 10. inter duos 12. litigatores 13. tertius 14. gaudet 15. homo 16. trium 17. litterarum 18. fur 19. tres 20. faciunt 21. collegium 22. liberi 23. homines 24. populus 25. est 26. servi 27. familia 28. vincti 29. ergastulum

5 LĒCTIŌ DECIMA COMPARATIO KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK M. Porcius Cātō māior cēnsōrius; ad maiōrem Dei glōriam; Deō Optimō Maximō; vīrī illūstrissimī; (vīrī) clārissimī; pontifex māximus; cīvitās fidēlissima; rēx iunior, pontifex maximus, civitas fidēlissima, servus humillimus, capitis dēminutio, aqua et igni interdicere, persona sui iuris, morēs maiorum, cura minorum Lēx posterior dērogat lēgi priori. Melior condicio nostra per servos fieri potest, dēterior fiēri non potest. Qui prior est tempore, potior est iure. Minus est actionem habēre, quam rem. Summum ius summa iniuria. Optima lēgum interprēs consuētudo. KÖTELEZŐ SZÓANYAG a(d)gnatio, -onis f accido 3, -cidi amitto 3, -misi, -missum coepi, -isse cognatio, -onis f commutatio, -onis f condicio, -onis f consuetudo, -inis f decem deminutio, -onis f deporto, 1 duo, duae, duo efficio, 3, -feci, -fectum fio, fieri factus sum hic, haec, hoc insula, -ae f libertas, -tatis f malus 3 medius, -a, -um mitto 3, -misi, missum modus, -i m multus 3 novem octo parvus 3 posterior, -ius potior, -ius prior, prius quattuor quinque retineo, 2, -tinui, -tentum septem sex tres, tria unus, una, unum vetus (veteris) 7. lecke (70. p.) GRAMMATICA MELLÉKNÉVFOKOZÁS A középfok két dolgot jelent: vagy egy másik személlyel/dologgal összevetve nagyobb mértékű tulajdonság áll fenn a jelzett szóban, vagy a szokásosnál nagyobb tulajdonságot hordoz a jelzett főnév. pl. felicior = boldogabb, meglehetősen boldog A felsőfok egyrészt a magyarhoz hasonlóan valamely tulajdonság kiemelését jelenti minden máshoz képest, másrészt nagyítást pl. felicissimus = a legboldogabb, igencsak boldog.

6 KÖZÉPFOK KÉPZÉSE: A melléknév ragozási tövéhez illesztjük ior (m, f) ius (n) képzőt. A középfokú melléknevek sing. genitivusa mindhárom nemben ioris. N. B. A középfokú melléknevek kétvégűek, tehát ragozásuk a III. declinatio szerint történik, mássalhangzós tövűek. A FELSŐFOK KÉPZÉSE: A melléknév ragozási tövéhez illesztjük issimus 3 képzőt. N. B.: A felsőfokban a mellékneveket az I-II declinatióban ragozzuk! Példák: Alapfok Középfok Felsőfok longus 3 longior, longius longissimus 3 fortis 2 fortior, fortius fortissimus 3 felix (-icis) felicior, felicius felicissimus 3 RENDHAGYÓSÁGOK: Eltérő tövekből képzik különböző fokú alakjait az alábbi melléknevek: ALAPFOK KÖZÉPFOK FELSŐFOK bonus 3 jó melior, melius optimus 3 (Sing. gen.: melioris) malus 3 rossz pēior, pēius pessimus 3 (Sing. gen.: pēioris) magnus 3 nagy maior, maius maximus 3 (Sing. gen.:maioris) parvus 3 kicsi minor, minus minimus 3 (Sing. gen.: minoris) multus 3 sok plus (Sing. gen.: pluris) plurimus 3 N. B. A plus egyes számában csak a semlegesnemű alak használatos. GYAKORLÓ FELADATOK 1. Adja meg az alábbi melléknevek hiányzó alap-, közép-, ill. felsőfokát! iustus 3 sapiens (-entis) bonus 3 brevis 2. longior, -ius. plurimus 3 liber, libera, liberum. sanctior,-ius

7 magnus 3 prudens (-entis) malus 3 parvus 3 publicus 3 naturalis 2 generalis 2 certus 3 iniustus 3 longus 3 humanus 3 specialis 2 2. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket dominus maior, homo melior, res felicior, tempus longius 3. Fordítsási gyakorlat! Sole clarius Exegi momentum aere perennius. (Horatius) Iuris civilis scientiam plurimi et maximi viri professi sunt. Oculi plus vident, quam oculus. L(ucium) Cassium populus Romanus verissimus et sapientissimus iudicem putavit. (verus 3 őszinte, egyenes) Quo quis est doctior, eo est modestior. (modestus 3 szerény) Pessima res publica, ubi plurimae leges. (Cicero) Qui maiora cupit, saepe minora capit. Est difficillimum se ipsum vincere. (dificillimum difficilis 2 felsőfoka) Gloria in altissimis Deo, et in terra pax hominibus bonae voluntatis.

8 LĒCTIŌ ŪNDECIMA PARTICIPIUMOK KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK Res publica, res Romana, bona fides, mala fides, ante/post meridie; in medias res. Iūs cōgēns; ius permittēns; latitāns; īnfāns; parēns; frūctus pendēns. Frūctus sēparātus; frūctus perceptus; rēs dērelicta; rēs iūdicāta; numerus clausus; dē lēge lātā; ante Chrīstum nātum; post Chrīstum nātum; patrēs cōnscriptī; ab urbe condita. Nāscitūrus; moritūrus; dē lēge ferendā; agenda; legenda. Nēque absēns, nēque dissentiēns adrogāri potest. Sui hērēdēs existimantur, quī in potestāte morientis fuērunt. Melior est condiciō possidentis. Volenti non fit iniuria. Lēgātum est dōnātiō testāmentō relicta. Confessī dēbitōrēs prō iūdicātīs habentur. Iniūriam quī factūrus est, iam facit. Nāscitūrus prō iam nātō habētur, quotiēns dē commodīs ēius quæritur. In dubiō prō reō iūdicandum est. Pacta sunt servanda. KÖTELEZŐ SZAVAK absens (-entis) addico, 3, -dixi, -dictum adquiro, 3 -quisivi, -quisitum adrogo/arrogo 1 alienatio, -onis f alius 3 annus, -i m argentum, -i n articulus, -i m aurum, -i n bona, -orum n cedo, 3, cessi, cessum certus 3 cessio, -onis f cogo 3 coegi, coactum confiteor, confiteri, confessus sum consentio, 4, -sensi, -sensum consisto, 3, -stiti corporalis 2 debitor, -oris m deus, -i m dissentio, 4, -sensi, sensum divinus 3 divisio, -onis f dominium, -ii n donatio, -onis f fero, ferre, tuli, latum fides, -ei f fundus, -i m habeo 2 passivuma+ pro+ablativus (ld. haberi pro) hereditas, -tatis f heres, -edis mf immobilis 2 incorporalis 2 infans (-antis)/infans, -antis mf iudico, 1 libripens, -pendis m mobilis 2 murus, -i m nolo, nolle, nolui obligatio, -onis f parens, -entis mf permitto, 3, -misi, -missum porta, -ae f possessio, -onis f possideo, 2, -sedi, -sessum praesens (-entis) quaero 3 quaesivi, quaesitum (act+ pass) religiosus 3 relinquo, 3, -liqui, -lictum sacer 3 sanctus 3 species, -ei f tango 3 tetigi, tactum trado 3, tradidi, traditum universitas, -tatis f volo, velle, volui BR. TK. 9. lecke (90. p.)

9 GRAMMATICA A PARTICIPIUM (Melléknévi igenév) A participiumok igéből képzett melléknevek, azaz mind a névszói, mind az igei tulajdonságokból részesülnek (partem capit). Melléknévi mivoltuk abban nyilvánul meg, hogy melléknévként ragozhatók, s a mondatban melléknévi funkciót látnak el. Igei tulajdonságuk, hogy cselekvő és szenvedő értelműek lehetnek, s időviszonyt is kifejezhetnek, továbbá kifejezik a cselekvés állapotát, valamint tárgyat és határozót is vehetnek maguk mellé. PARTICIPIUM IMPERFECTUM ACTIVI (folyamatos melléknévi igenév) KÉPZÉSE: imperf. tő + -(ē)ns, -(ĕ)ntis (A kötőhangra a 3-4. coniugatiós igék esetében van szükség.) Ragozása a III. declinatiós egyvégű melléknevek mintájára történik (erős i-tövű). Magyarra -ó, -ő képzős folyamatos melléknévi igenévvel, határozói igenévvel vagy mellékmondattal fordítjuk. pl. nominans nevező; aki nevez; nevezve nomināns (-antis) vidēns (-entis) legēns (-entis) audiēns (-entis) PARTICIPIUM PERFECTUM PASSIVI (befejezett melléknévi igenév) KÉPZÉSE: szótári alak 4. eleme (supinum tő + -us 3) ( supinum tő: szótári alak 4. eleméből levágjuk az us végződést.) Ragozása az I-II. declinatió szerint történik. Magyarra -t, -tt végű befejezett melléknévi igenévvel, határozói igenévvel vagy mellékmondattal fordítjuk. pl. nominatus nevezett; akit neveztek; nevezve nominatus 3 visus 3 lectus 3 auditus 3 PARTICIPIUM INSTANS ACTIVI (cselekvő értelmű beálló melléknévi igenév) KÉPZÉSE: supinum tő + -urus 3 Ragozása az I-II. declinatió szerint történik. Magyarul a szándék, akarat kifejezésére szolgál (tenni készülő, szándékozó, akaró; tenni készülvén, szándékozván; aki tenni készül). pl. nominaturus nevezni szándékozó, akaró; aki nevezni szándékozik, akar; nevezni szándékozván, akarva nominaturus 3 visurus 3 lecturus 3 auditurus 3 PARTICIPIUM INSTANS PASSIVI (beálló melléknévi igenév) KÉPZÉSE: imperf. tő + -(e)ndus 3 (A kötőhangra a 3-4. coniugatiós igék esetében van szükség.) Ragozása az I-II. declinatió szerint történik. Magyarra andó, -endő képzős beálló melléknévi igenévvel fordítjuk. pl. nomnandus nevezendő; amit nevezni kell nominandus 3 videndus 3 legendus 3 audiendus 3

10 GYAKORLÓ FELADATOK 1. Képezze az alábbi igék összes participiumát, majd fordítsa magyarra! erro 1, habeo 2, iubeo 2, cogo 3, mitto 3, ago 3, duco 3, dico 3, capio 3, appello 1 Activum Passivum Imperfectum Perfectum Instans 2. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket! pater conscriptus fructus pendens res iudicata 3. Fordítsa le szótár segítségével! praescriptio rei iudicatae Homo verum non dicens mendax appellatur. (mendax hazug) Caesar in mari navigans a piratis catus est. Plato uno et octogesimo anno scribens mortuus est.

11 LĒCTIŌ DUODECIMA GERUNDIVUMOS SZERKEZET KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK Fōrmula familiæ hercīscundæ; fōrmula cōmmunī dīvidundō; fōrmula fīnium regundōrum; dē adqīrendō rērum dominiō; dē administrandō imperiō; iūs testāmenti faciendī; iūs aquæ dūcendæ; SC dē rē pūblicā dēfendendā; decemvirī lēgibus scrībundīs; trēsvirī reī pūblicæ cōnstituendæ; animus dērelinquendæ possessiōnis; aliēnandæ reī potestās. Aquædūctus est iūs aquæ dūcendæ per fundum aliēnum. Cōnūbium est uxōris dūcendæ facultās. Iūs prætōrium est, quod prætōrēs intrōdūxērunt corrigendī iūris cīvīlis grātiā. Quī in potestāte parentis est, testāmenti faciendī iūs nōn habet. Is, quī actiōnem habet ad rem reciperendam, ipsam rem habēre vidētur. Iūs bonōrum possessiōnis intrōductum est ā praetōre ēmendandī veteris iūris grātiā. KÖTELEZŐ SZAVAK actus, -us m aedificium, -ii n ambulo 1 aquaeductus, -us m contineo, 2, -tinui, -tentum conubium, -ii n corrigo, 3, -rexi, -rectum debeo, 2, -ui, -itum divido, 3, -visi, -visum dono, 1 duco, 3, duxi, ductum eo, ire, ivi, itum facultas, -tatis f finis, -is m fruor, frui, fructus sum iter, itineris n iumentum, -i n locus, -i m praedium, -ii n rego, 3, rexi, rectum rusticus 3 servitus, -tutis f (!) socius, -ii m substantia, -ae f tribuo, 3, tribui, -utum urbanus 3 uxor, -oris f vehiculum, -i n vendo, 3, vendidi, -ditum via, -ae f vicinus, -i m voluntas, -tatis f BR. TK. 10. lecke (98. p.)

12 GRAMMATICA GERUNDIVUMOS SZERKEZET Melléknévi igeneves szerkezet. Alakilag egyeztetett jelzős szerkezet, ahol a jelzői funkciót egy participium instans passivi (azaz gerundivum) látja el. FORDÍTÁSA: Magyarra FORDÍTOTT JELZŐS SZERKEZETTEL fordítjuk. A gerundivumból, a tulajdonképpeni jelzőből ás, -és képzős főnevet csinálunk, amit a jelzős szerkezet esetének ill. a praepositionak megfelelő raggal látunk el. a főnévből pedig jelzőt, méghozzá birtokos jelzőt. ACCUSATIVUS Az ad praepositióval álló accusativusa a leggyakrabban használt alakja, amely célhatározásra szolgál. (Puszta accusativusa egyes adást, vevést, küldést jelentő igék mellett fejezhet ki célhatározást.) pl. locus ad urbem condendam hely a város alapítására GENITIVUS locus urbis condendae a városalapítás helye urbis condendae causā / gratiā város alapítás végett, céljából DATIVUS aptus locus urbi condendae alkalmas hely város alapítására ABLATIVUS dē urbe condendā a város alapításáról GYAKORLÓ FELADATOK Határozza meg a mondatokban található participiumokat, majd fordítsa magyarra! Példa mondat Paticipium Ige Magistratus est loquens lex. Ford.:. Audentes fortuna adiuvat. audeo 2 mer, merészel Ford.:.. Melior est certa pāx, quam spērāta victōria. Ford.:. Hīc vōbīs vincendum aut moriendum est, militēs... Ford.:. Avē, Caesar, moritūrī tē salūtant! Ford.:.

13 LĒCTIŌ TERTIA DECIMA GERUNDIUM KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK iūs agendī cum patribus; iūs agendī cum populō; iūs agendī cum plēbe; iūs respondendī; iūs ēdīcendīi; iūs exulandī; iūs migrandī; iūs expōnendī; iūs nōxæ dēdendī; iūs vēndendī; condemnandī absolvendive potestās; animus possidendī; iūs resisitendī et contradīcendī; iūs murmurandī; error in iūdicandō; iūs intercēdendī; potestās manūmittendī; tempus nascendī; tempus moriendī; dē in iūs vocandō Iter est iūs eundī ambulandī homini. Āctus est iūs agendi vel iūmentum vel vehiculum. Via est iūs eundī et agendī et ambulandī. Iūstitia est constans et perpetua voluntās iūs suum cuīque tribuendī. Cuī iūs est dōnandī, eīdem et vēndendī et concēdendī iūs est. Ūsusfrūctus est iūs aliēnīs rēbus ūtendī frūendī salvā rērum substantiā. KÖTELEZŐ SZAVAK conductio, -onis f contraho, 3, -traxi, -tractum creditor, -oris m datio, -onis f emptio, -onis f littera, -ae f locatio, -onis f maleficium, -ii n mandatum, -i n mutuum, -i n necessitas, -tatis f sequens (-entis) sequor, sequi, secutus sum societas, -tatis f solutio, -onis f solvo, 3 solvi, solutum venditio, -onis f vinculum, -i n BR. TK. 11. lecke (106. p.)

14 GRAMMATICA GERUNDIUM Cselekvő értelmű főnévi igenév. Magyarra ás, -és képzős főnévi igenévvel fordítjuk. A participium instans passivi főnevesült alakja: II. declinatiós neutum, csak singulárisa van, nominativusátaz infinitivus pótolja, accusativusa csak praepositióval használatos. II. DECLINATIO, NEUTRUM Singularis Nom agere Acc. ad agendum agere Gen. agendi (causa, gratia) Dat. agendo Abl. agendo Actus est ius agendi vel iūmentum vel vehiculum. Az actus vagy az igásállat vagy a kocsihajtás joga. Inter ambulandum. Séta közben. Cupidus sum te videndi.- Vágyom a látásodra. Aqua utilis est bibendo. - (bibo 3 inni) Docendo discimus.- Mens alitur artem discendo. ars bene vivendi modus vivendi

15 LĒCTIŌ QUARTA DECIMA ACCUSATIVUS CUM INFINITIVO,NOMINATIVUS CUM INFINITIVO KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK Neque absēns, neque dissentiēns adrogārī potest. Corporālēs rēs sunt, quæ tangi possunt. Veterēs voluērunt fēminās in tūtēlā esse. Lēgem brevem esse oportet. Iūre nātūræ æquum est nēminem cum alterīus dētrīmentō et iniūriā fierī locuplētiōrem. Possibile est omnēs rēs in pecūniam converti. Rēgula est iūris quidem īgnōrantiam cuīque nocēre, factī vērō īgnōrantiam nōn nocēre. Nūllus vidētur dolō facere, quī suō iūre ūtitur. Nēmō vidētur fraudāre eōs, quī sciunt et cōnsentiunt. Nōn videntur, quī errant, cōnsentīre. Cēterum cēnseō Carthaginem esse dēlendam. KÖTELEZŐ SZAVAK arrha, -ae f brevis 2 converto, 3, -verti, -versum dolus, -i m factum, -i n femina, -ae f fraudo, 1 pecunia, -ae f permutatio, -onis f possibilis 2 praeceptor, -oris m pretium, -ii n schola, -ae f fraus, fraudis f ignorantia, -ae f impero 1 locuples (-letis) noceo 2 -ui, -itum numero 1 oportet 2 scio, scire (4), scivi, scitum tutela, -ae f veto 1, -ui, vetitum virtus, -utis f BR. TK. 12. lecke (116. p.)

16 GRAMMATICA INFINITIVUS Activum 1. -āre 2. -ēre Imperfectus 3. -ere 4. -īre / a szótári alak 2. eleme/ Imperf. tő +-ri, 3. ere végződés helyett ī -ārī -ērī -ī -īrī Passivum ACCUSATIVUS CUM INFINITIVO A mondást, érzékelést, akarást jelentő igék után a latin nyelv acc. cum inf. s szerkezetet használ. Magyarra hogy kötőszóval bevezetett kijelentő (ritkán felszólító) alanyi vagy tárgyi mellékmondattal fordítjuk. Pl. Video patrem venire. Neratius EXISTIMAT TRES FACERE collegium. (verbum regens= vezérige) (accusativus) (infinitivus) (az ige tárgya) fm. Á mm. A mm. Á N. azt gondolja, hogy hárman alkotnak testületet. A latinban a mellékmondat állítmánya helyén infinitivust találunk, alanya helyén pedig accusativust. A fenti példában a mellékmondat és a főmondat egyidejű. NOMINATIVUS CUM INFINITIVO A mondást, gondolkodást, észrevevést jelentő igék passiv alakjához a latinban nom. cum inf.-s szerkezet kapcsolódik. Fordítása: lásd acc. cum inf.! Pl. Pater videtur venire. DICITUR TICIUS USUCAPERE fundum. (verbum regens= passív vezérige) (nominativus) (infinitivus) (az ige tárgya) fm. Á mm. A mm. Á Az mondják, hogy Ticius elbirtokolja a telket.

17 KÖTELEZŐ SZÓANYAG (első, második félév) a(d)gnatio, -onis f a, ab (+abl.) absens (-entis) accido 3, -cidi actio, actionis f actus, -us m ad (+acc.) addico, 3, -dixi, -dictum adquiro, 3 -quisivi, -quisitum adrogo/arrogo 1 advocatus, - ī m aedificium, -ii n aequus, -a, -um agō 3, ēgī, actum alienatio, -onis f alienus 3 alius 3 ambulo 1 amicus, - ī m amitto 3, -misi, -missum animal, -is n animus, -i m annus, -i m appello 1 aquaeductus, -us m argentum, -i n argumentum, -ī n arrha, -ae f articulus, -i m audiō 4, audīvī, audītum aurum, -i n bellum, -i n bona, -orum n bonus, -a, -um brevis 2 capio 3, cepi, captum caput, capitis n casus, -us m causa (+gen.) causa, -ae f cedo, 3, cessi, cessum certus 3 cessio, -onis f ceterus 3 civilis, -e civis, civis mf civitas, civitatis f coepi, -isse cognatio, -onis f cogo 3 coegi, coactum collega, ae m communis, -e commutatio, -onis f condicio, -onis f conductio, -onis f confiteor, confiteri, confessus sum consensus, consensus m consentio, 4, -sensi, -sensum consisto, 3, -stiti cōnstituō 3, -stituī, -stitūtum constitutio, -ionis f consuetudo, -inis f contineo, 2, -tinui, -tentum contractus, contractus m contractus, -us m contraho, 3, -traxi, -tractum contrarius 3 conubium, -ii n converto, 3, -verti, -versum corporalis 2 corpus, corporis n corrigo, 3, -rexi, -rectum creditor, -oris m crimen, -inis n culpa, -ae f cum (+abl.) datio, -onis f de (+abl.) debeo, 2, -ui, -itum debitor, -oris m decem delictum, -i n deminutio, -onis f deporto, 1 derogo 1 deus, - ī m deus, -i m dico 3, dixi, dictum dies, diei mf dissentio, 4, -sensi, sensum divido, 3, -visi, -visum divinus 3 divisio, -onis f dō 1, dedī, datum doceo 2. ui, doctum dolus, -i m

18 dominium, -ii n dominium, -ii n dominus, -ī m donatio, -onis f dono, 1 dubius 3 duco, 3, duxi, ductum duo, duae, duo ēdico 3, -dixi, -dictum edictum, -i n efficio, 3, -feci, -fectum emptio, -onis f eo, ire, ivi, itum errō1, errāvī, errātum ex (+abl.) faciō 3, fēcī, factum factum, - ī n factum, -i n facultas, -tatis f familia, -ae f femina, -ae f femina, -ae f fero, ferre, tuli, latum fides, -ei f fides, -ei f fīlius, -iī m finis, -is m fio, fieri factus sum fraudo, 1 fraus, fraudis f fructus, fructus m fruor, frui, fructus sum fundus, -i m generalis, -e gēns, gentis f genus, generis n gradus, -us m gratia (+gen.) habeo 2 passivuma+ pro+ablativus (ld. haberi pro) habeō 2, habuī, habitum hereditas, -tatis f heres, -edis mf hic, haec, hoc historia, -ae f homo, hominis m honor, -oris m humanus 3 ignorantia, -ae f immobilis 2 impero 1 impero 1 in (+abl.) in (+acc.) incorporalis 2 infans (-antis)/infans, -antis mf iniuria, -ae f insula, -ae f is, ea, id iter, itineris n iudex, iudicis m iudico, 1 iumentum, -i n iurisprudentia, -ae f ius, iuris n iustitia, -ae f iūstus 3 laedo 3, -si, -sum legalis, -e lego 3, legi, lectum lēx, lēgis f līber, lībera, līberum liberi, -orum m libertas, -libertatis f libertas, -tatis f libripens, -pendis m licet 2, -uit littera, -ae f locatio, -onis f locuples (-letis) locus, -i m magistratus, magistratus m magnus, -a, -um maleficium, -ii n maleficium, -ii n malus 3 mandatum, -i n manumitto 3, -misi, -missum manus, -us f mare, -is n mātrimōnium, -iī n medius, -a, -um meus, -a, -um mitto 3, -misi, missum mobilis 2 modus, -i m morior, mori, mortuus sum mors, mortis f mos, moris m multus 3 murus, -i m mutuum, -i n nascor, nasci, natus sum

19 natura, -ae f naturalis, -e necessitas, -tatis f noceo 2 -ui, -itum nolo, nolle, nolui nomen, nominis n noster, nostra, nostrum noster, -tra, -trum novem nullus, -a, -um numero 1 obligatio, -onis f obligo 1 octo omnis, -e oportet pactum, -ī n papa, -ae m parens, -entis mf parvus 3 pater, patris m pecunia, -ae f permitto 3, -misi, -missum permitto, 3, -misi, -missum permutatio, -onis f persona, -ae f personalis, -e pertineo 2, -ui, tentum pignus, -oris n plebs, plebis f poena, -ae f poeta, -ae m populus, -ī m porta, -ae f porta, -ae f possessio, -ionis f possessio, -onis f possibilis 2 possideo, 2, -sedi, -sessum possum, posse potuī posterior, -ius potestas, -atis f potior, -ius prae (+abl.) praeceptor, -oris m praeceptum, -i n praedium, -ii n praesens (-entis) pretium, -ii n prior, prius privatus 3 pro (+abl.) proprius 3 publicus 3 punio 4, -ivi, -itum quaero 3 quaesivi, quaesitum (act+ pass) quattuor qui, quae, quod quinque Quiritēs, -ium m ratio, -ionis f rego 3, rexi, rectum rego, 3, rexi, rectum regula, -ae f religiosus 3 relinquo, 3, -liqui, -lictum respondeo 2, -si, -sum responsum, -i n retineo, 2, -tinui, -tentum reus, -ī m rex, regis m Rōmānus 3 rusticus 3 sacer 3 sanctus 3 schola, -ae f schola, -ae f scio, scire (4), scivi, scitum senatus, -us m septem sequens (-entis) sequens (-entis) sequor 3, secutus sum sequor, sequi, secutus sum servitus, servitutis f servitus, -tutis f (!) servō 1, -āvī, -ātum servus, servī m sex sine (+abl) societas, -tatis f socius, -ii m solutio, -onis f solvo, 3 solvi, solutum specialis, -e species, -ei f species, -ei f specto 1 status, -us m subicio 3, -ieci, iectum substantia, -ae f sum, esse, fuī summus 3

20 suus, -a, -um tango 3 tetigi, tactum tempus, -oris n terra, -ae f testāmentum, -ī n testis, testis mf tollo 3, sustuli, sublatum traditio, -ionis f trado 3, tradidi, traditum tres, tria tribuo 3, -ui, -utum tribuo, 3, tribui, -utum tutela, -ae f tuus 3 universitas, -tatis f unus, una, unum urbanus 3 urbs, urbis f usus, -us m ususfructus, -us, -us m utilitas, -atis f utor, uti, usus sum uxor, -oris f vehiculum, -i n venditio, -onis f vendo, 3, vendidi, -ditum veniō 4, vēnī, ventum verbum, -i n vester, -tra, -trum veto 1, -ui, -itu veto 1, -ui, vetitum vetus (-eris) vetus (veteris) via, -ae f vicinus, -i m videō 2, vīdī, vīsum vinco 3, vici, victum vinculum, -i n virtus, -utis f vis, vis f vita, -ae f vivo 3, vixi, victurus voco 1 volo, velle, volui voluntas, atis f

21 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY 1. ISMÉTLÉS - DĒ RŌMULŌ ET RĔMŌ Amūlius frātrem suum, Numitōrem expulit et inde sōlus rēgnāvit. Mox Rhēa Silvia, filia Numitōris, sacerdōs Vestae filiōs geminōs, Rōmulum et Rĕmum peperit et Martem deum patrem filiōrum nuncupāvit. Sed avunculus, vīr impius sacerdōtem in cūstōdiam dedit, et filiōs in aquā interficĕre voluit. Servī imperiō dominī impiī nōn paruērunt. Lupa sitiēns infantēs in aquā Tiberis tenui invēnit, et pueris mammas praebuit. Faustulus, pāstor rēgius cum uxōre Lārentiā Rōmulum et Rĕmum ēducavit. Longō tempore post corporibus animisque validi gemini Amūlium interficērunt, et Numitōrem rēgem fēcērunt. Posteā Rōmulus et Rĕmus novam urbem condĕre cupivērunt. Novae urbis prīmus rēx Rōmulus fuit et sōlus imperium habēbat, nam Rĕmus eō tempore nōn vixit. Acca Lārentia, -ae f Faustulus felesége amor, -ōris m szeretet, szerelem Amūlius, -iī m Alba Longa királyának neve animus, -ī m lélek, elme aqua, -ae f víz avunculus, -ī m nagybáty brevis 2 rövid brevis 2 rövid condō 3, -didī, -ditum elrejt, alapít contrā (+acc) ellen, szemben cum (+abl.) -val, -vel cupiō 3, -īvī, ītum kíván, óhajt cūstōdia, -ae f örizet, fokság, börtön dominus, -ī m úr ēducō 1 (fel)nevel exigō 3, -ēgī, -āctum elvégez, befejez faciō 3, fēcī, factum tesz, csinál Faustulus, -ī m pásztor fēlix (-icis) szerencsés, boldog filia, -ae f lánya vkinek fortis 2 bátor, erős frāter, -tris m fivér, (fiú)testvér gaudeō 2, gavisus sum örül habeō 2, -uī, -itum bír, van valamije illūstris 2 ragyogó, kiváló, híres imperium, -iī n parancs, hatalom impius 3 kegyetlen inde- ezután; ezért, ennélfogva īnfāns, -āntis mf gyerek, csecsemő interficiō 3, -fēcī, -factum megöl, meggyilkol inveniō 4, -vēnī, -ventum (meg)talál, feltalál is, ea, id ő, az longus 3 hosszú lupa, -ae f nőstény- v. anyafarkas mamma, -ae f emlő mare, -is n tenger monumentum, -ī n emlékmű mox nemsokára, ezután nam ugyanis Numitor, -ōris m Amūlius testvére, Rhēa silvis atyja, albai király nuncupō 1 megnevez pāreō 2, -uī, -itūrus engedelmeskedik pariō 3, peperī, partum szül pāstor, -ōris m pásztor posteā azután, később potestās, -ātis f hatalom praebeō 2, -uī, -itum (oda)nyújt, aad, szolgáltat prudens (-ntis) okos puer, -erī m gyerek, fiú rēgius 3 királyi Rhēa Silvia ae f Numitor lánya, Rōmulus és Remus anyja sacerdōs, -ōtis mf pap(nő) sed de servus, -ī m (rab)szolga) similis 2 hasonló (amihez: dat.) sitiēns (-entis) szomjazó, szomjas sōlus 3 egyedül(i), magányos tenuis 2 sekély tristis 2 gyászos, szomorú uxor, -ōris f feleség validus 3 erős, hatalmas Vesta, -ae f a családi tűzhely istennője vincō 3, vicī, victum győz vīvō 3, vīxī, victūrus él volō, velle, voluī akar

22 2. MELLÉKNÉV FOKOZÁS - A VEZÚV KITÖRÉSE (ifj. Plinius. Epistularum liber VI. 16.) Plīnius Tacitō suō salūtem dicit. Interim ē Vesuviō monte plūribus locīs lātissimae flammae altaque incendia relūcēbant. Iam diēs alibī, illīc nox omnibus noctibus nigrior dēnsiorque. Ubī diēs redditus 1, corpus inventum 2 integrum, inlaesum opertumque 3, ut fuerat indutus 4 ; habitus corporis quiescenti quam defuncto similior. 1. visszatért; 2. találták; 3. betakarva; 4. ahogy fel volt öltözve; LEXICA alibī máshol, másutt quam mint dēfunctus 3 = mortuus 3 halott illīc ott, amott, odaát nox, noctis f éjszaka niger, nigra, nigrum fekete, sötét dēnsus 3 sűrű ubī ahol, mihelyt; hol? integer, -gra, -grum ép, sértetlen; fedhetetlen habitus, -ūs m magatartás, alkat, helyzet; viselet, öltözet inlaesus 3 sértetlen quiēscēns (-entis) nyugvó, pihenő iam már diēs, -ēi mf nap(pal) fidēlis 2 hűséges, megbízható salūs, -ūtis f üdv(özlet), jólét, menekvés interim közben, ezalatt; egyelőre Vesuvius, -iī m Vezúv mōns, mōntis m hegy(ség) locus, -ī m (plur. loca) hely, tér, vidék lātus 3 széles, terjedelmes flamma, -ae f láng, tűz(csóva), fénysugár altus 3 magas, mély incendium, -iī n gyújtogatás, tűzvész relūceō 2, -lūxī visszasugárzik, visszfényt vet cīvitās, -ātis f város(állam) illūstris 2 fényes, ragyogó, híres; világos pontifex māximus, -icis m főpap ad (+acc.) -hoz, -hez, -höz Cātō, -ōnis m római államférfi, szónok és író (Kr. e ) cēnsōrius 3 censori, censorviselt 3. A SCIPIO CSALÁD ŐSÉNEK SÍRFELIRATA (Kr. e. 3. század) CORNELIUS LUCIUS SCIPIO BARBATUS GNAEO PATRE PROGNATUS FORTIS VIR SAPIENSQUE CUIUS FORMA VIRTUTI PARISSIMA FUIT CONSUL CENSOR AEDILIS QUI FUIT APUD VOS TAURASIAM CISAUNAM SAMNIUM CEPIT SUBIGIT OMNEM LUCANIAM OBSIDESQUE ABDUCIT 4. DE MANU Nunc de his personis videamus 1, quae in manu nostra sunt. Quod 2 et ipsum 3 ius proprium civium Romanorum est. Sed in potestate quidem et masculi et feminae esse solent; in manum autem feminae tantum conveniunt. Olim itaque tribus modis in manum conveniebant: usu, farreo, coemptione. Usu in manum conveniebat, quae anno continuo 4 nupta 5 perseverabat.. Farreo in manum conveniunt per quoddam genus sacrificii 6, quod Iovi Farreo fit, in quo farreus panis adhibetur, unde etiam confarreatio dicitur. Coemptione vero in manum conveniunt per mancipationem, id est per quandam imaginariam venditionem. 1. videamus: vizsgáljuk meg ; lássuk ; 2. quod: relatív mondatfűzés megfelelő mutaatónévmással fordítandó; 3. et ipsum: maga is ; szintén ; 4. anno continuo: időhatározó; 5. nupta: asszonyként ; feleségként ; 6. quoddam gennus sacrificii: egy bizonyos áldozatfajta.

23 5. DĒ RĒRUM DIVISIONE Summa rērum divisio in duos articulos diducitur: nam aliae sunt divini iuris, aliae humani. Divini iuris sunt, veluti rēs sacrae et religiosae. Sacrae sunt, quae diis superis consecratae sunt; religiosae, quae diis Manibus relictae sunt. Sanctae quoque rēs, velut muri et portae, quodammodo divini iuris sunt. Hae autem rēs, quae humani iuris sunt, aut publicae sunt, aut privatae. Quae publicae sunt, nullius in bonis sunt: ipsius enim universitatis sunt. Privatae sunt, quae singulorum hominum sunt. 6. DĒ MANCIPATIONE Magna autem differentia est inter mancipi rēs et nec mancipi. Nam rēs nec mancipi ipsa traditione pleno iure alterius fiunt, si modo corporalēs sunt et ob id recipiunt traditionem. Mancipi vēro rēs sunt, quae per mancipationem ad alium transferuntur. Mancipii rēs sunt praedia in Italico solo; item iura praediorum rusticorum, velut via, iter, actus, aquae ductus; item servi, et quadrupēs, quae dorso collove domantur, velut bovēs, muli, equi, asini. Cēterae rēs nec mancipii sunt. 7. DE USUFRUCTU Ususfructus est ius alienis rebus utendi fruendi salva rerum substancia. Constituitur autem ususfructus non tantum in fundo et aedibus, verum etiam in servis et iumentis ceteerisque rebus, quae ipso usu non consumuntur. Isdem istis modis, quibus ususfructus constituitur, etiam nudus usus constitui solet. Minus autem iuris in usu est, qua min ususfructu. Sed habitatio neque usus videtur, neque ususfructus, sed quasi proprium aliquod ius. 8. DE TUTELA Tutela autem liberantur ingenuae quidem trium liberorum 1 iure, libertinae vero quattuor 1, si in patroni liberorumve eius 2 legitima tutela sint 3 ; nam et ceterae, quae alterius generis 4 tutores habent, trium liberorum iure tutela liberantur. Masculi autem cum puberes esse coeperint, tutela liberantur: Puberem autem Sabinus quidem et Cassius ceterique nostri praeceptores eum esse putant 5, qui habitu corporis pubertatem 7 ostendit, id est eum, qui generare potest. 1. három gyermekes, négy gyermekes 2. eius t.i patroni 3. sint=sunt 4. másfajta 5. Puberem eum esse putant acc. cum inf. 6. genero 1 nemzeni 7. pubertas, -atis f serdültség