Magyar nyelv 6. osztály. Főbb témakörök

Átírás

1 Magyar nyelv 6. osztály Főbb témakörök 1) Szófaj fogalma 2) Ige, főnév, melléknév, számnév, névmás definíciója; igenevek, határozószók, viszonyszók fogalma 3) Szófajok felismerése 4) Átalakítás jelen időből múlt és jövő időbe, kijelentő módból felszólító és feltételes módba 5) Szövegértés 6) Tollbamondás A szófaj: A szavakat jelentésük, toldalékolhatóságuk és a mondatban betöltött szerepük alapján különböző csoportokba sorolhatjuk. Ezeket a csoportokat szófajoknak nevezzük. Ilyen csoport pl. a körülöttünk lévő dolgokat megnevező főnév, a tulajdonságokat jelölő melléknév, stb. Az ige Az ige olyan cselekvést, történést, létezést jelentő szó, amely kifejezi a cselekvés módját és idejét, a cselekvő számát és személyét, és utalhat a tárgyra is. Cselekvést jelentő az ige, ha a cselekvés függ a cselekvő akaratától. Pl. fut, szalad. A történés nem függ a cselekvő akaratától. Pl. esik, őszül. A létezést kifejező igék a cselekvő létét vagy nemlétét fejezik ki. Pl. volt, van, lesz (voltam, vagytok, lesznek). Az igemódok és az igeidők kapcsolata

2 A főnév A főnév megnevező szófaj. Élőlények, tárgyak, gondolati dolgok nevét jelöli. Két fajtája a köznév és a tulajdonnév. A tulajdonneveket a köznevektől írásunkban nagy kezdőbetűvel különböztetjük meg. A köznév fajtái és helyesírásuk A köznév fajtái: egyedi név: Hasonló élőlények, tárgyak, gondolati dolgok közös neve. Pl. könyv, szeretet anyagnév: arany, szén, cukor gyűjtőnév: Hasonló dolgok, személyek egész csoportját nevezi meg. Pl. ménes, emberiség cselekvést jelentő köznevek: írás, tanulás, vívás A tulajdonnév fajtái és helyesírásuk Személynév Állatnév Földrajzi név Csillagnév Intézménynév Márkanév Cím Díjak, kitüntetések A régies családnevek -val, -vel ragos alakjában a -v a kiejtett hanghoz hasonul. Kossuth Kossuthtal Madách Madáchcsal A hosszú mássalhangzóra végződő családneveket kötőjellel írjuk, hogy kitűnjön az eredeti szóalak. Kiss Kiss-sel Az uralkodóházat jelentő ház, család, dinasztia szót kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez. Árpád-ház, Hunyadi-család, Habsburg-dinasztia

3 A földrajzi nevek helyesírása Egybeírjuk a földrészek, országok, települések nevét. Ázsia, Franciaország, Balassagyarmat Külön kell írni: az államneveket: Magyar Köztársaság, Római Birodalom, Erdélyi Fejedelemség az út, utca, tér, köz, megye, híd szót a nevétől: Petőfi út, Fő utca, Jókai tér, Őz köz, Szabolcs megye, Árpád híd azoknak a hegyeknek, hegységeknek, tavaknak, folyóknak, szigeteknek a nevét, melyeket köznév nélkül is használunk: Mátra hegység, Balaton tó, Tisza folyó, Krím félsziget Kötőjellel kell írni: a földrész, ország, város, tájegység, megye egy részét jelölő összetétel tagjai közé: Dél- Amerika, Kelet-Németország, Észak-Pest a több részből álló megyenevek elemei közé: Borsod-Abaúj-Zemplén megye a hegy, hegység, óceán, tenger, tó, sziget, völgy és a földrajzi név közé, ha azt önállóan nem használjuk: Gellért-hegy, Atlanti-óceán, Földközi -tenger, Csepel-sziget, Szalajkavölgy DE! Lánchíd, Hűvösvölgy, Farkasrét, Margitsziget - ha városrész értelemben használjuk. A melléknév fogalma A melléknév élőlények, tárgyak, dolgok minőségét, tulajdonságát, ismertetőjegyét fejezi ki. Pl. szép, alföldi, elegáns, kedves szép, szebb, legszebb, legeslegszebb jó, jobb, legjobb, legislegjobb Csak azokat a mellékneveket lehet fokozni, amelyek tulajdonságok összehasonlíthatóságát fejezik ki. Pl. okos, fiatal, régi stb. Az alapfoknak nincs jele: 0 A középfok jele: -bb. A felsőfok jele: leg...+ -bb A túlzófok jele: legesleg...+ -bb

4 A számnév A számnév élőlények, tárgyak, dolgok számát, mennyiségét, a sorban elfoglalt helyét jelölő szófaj. Kérdőszavai: hány?, mennyi?, hányadik?, hányad? A keltezés helyesírása: február febr II február 1-jén február 1-től február 1-jei 2016 februárjában A névmás A főnevet, melléknevet, számnevet helyettesítő szavakat névmásoknak nevezzük. A névmásoknak önmagukban nincs határozott jelentésük, csak a szövegkörnyezetből derül ki, mire vonatkoznak. Kati négy ötöst kapott a héten. Zoli is ugyanennyit kapott.

5 A névmások fajtái Az igenevekről általában Az igeneveket igékből képezzük különböző képzők segítségével. Három fajtájuk van: Főnévi igenév: olvasni, képzője:-ni Melléknévi igenév: olvasó (gyerek), képzője: -ó, -ő olvasott (könyv), képzője: -t, -tt olvasandó (lecke), képzője: -andó, -endő Határozói igenév: olvasva, képzője: -va, -ve, -ván, -vén A melléknévi igenév A melléknévi igeneveket igékből képezzük, képzők segítségével. A mondatban a melléknév szerepét töltik be. A melléknévi igenévnek három fajtája van: befejezett melléknévi igenév: -t, -tt folyamatos melléknévi igenév: -ó, -ő beálló melléknévi igenév: -andó, -endő

6 Az igeneveket mindig szókapcsolatban kell vizsgálnunk, mert a befejezett melléknévi igenév alakilag megegyezik a múlt idővel (sült a hús - sült hús), a folyamatos m. i. alakja pedig főnévvel egyezhet meg ( Duna folyó - folyó víz). A határozói igenév A van és a nincs kivételével minden igéből képezhető határozói igenév a -va, -ve, -ván, -vén képzők segítségével. Pl. olvasva, írva, kérvén, várván A határozói igenév tovább nem toldalékolható. Ne alkossunk határozói igenévből és cselekvést jelentő igékből álló szószerkezetet: a macska fel van mászva a fára, le van ülve, el van utazva stb. A határozószók A határozószók a cselekvés, történés, létezés valamilyen körülményét fejezik ki: idejét, helyét, módját, állapotát stb. Helyet jelöl: kint, bent, alul, felül, messze, otthon, távol, közel, hol, merre, itt, ott, valahol, sehol stb. Időt jelöl: azonnal, holnap, jövőre, korán; akkor, amikor, néha, valamikor stb. Elvontabb körülményt: egyedül, mezítláb, szaporán; így, úgy, bárhogyan, mindenképpen stb.