Beszél az emberről, ahogy az ember beszél. Véghelyi Balázs

Átírás

1

2 Beszél az emberről, ahogy az ember beszél. Véghelyi Balázs

3 Magyar nyelv és kommunikáció Tankönyv 6. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

4 A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5 8. évfolyama számára A változat és B változat, továbbá az 5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok évfolyama számára előírásainak. Tananyagfejlesztő: Baloghné Biró Mária, dr. Baranyai Katalin Vezetőszerkesztő: Valaczka András Alkotószerkesztő: Vitéz Annamária Tudományos szakmai lektor: Mocskonyiné Nagy Emese, Forró Orsolya Pedagógiai lektor: M. Tóth Katalin Fedélterv: Slezák Ilona Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona, Diószegi Tamás Illusztrációk, szakábrák: Tényi Katalin, Tordai Gábor Fotók: 123RF, Cultiris: AKG-Images/Erich Lessing, AKG-Images, INTER-FOTO/SB, Chris Christodolon A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. Az anyanyelvi játékokhoz felhasználtuk a Játékkönyv (Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, Marcibányi Téri Művelődési Központ, Szerkesztő: Kaposi László) kiadványt. ISBN Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Grafikai szerkesztő: Téglásy György Nyomdai előkészítés: Diószegi Tamás Terjedelem: 12,87 (A/5 ív), tömeg: 252 gramm 1. kiadás, 2014 Készült a Dürer Nyomda Kft.-ben, Gyulán Felelős vezető: Kovács János

5 Kedves Diák! Köszöntünk Téged a hatodik osztályban! A magyar nyelv tantárgyat ebben a tanévben ebből a tankönyvből fogod tanulni, ezért először ismerj meg néhány hasznos tanácsot a használatával kapcsolatban! A könyv összesen hat fejezetből áll. Az ezeken belüli leckék mind hasonló felépítésűek. Az ismereteket nyújtó szövegrészek előtti kérdésekkel felelevenítheted eddigi tudásodat, amelyre a lecke feldolgozásánál szükséged lesz. A leckékben vastaggal kiemelve a fő fogalmakat olvashatod, amelyek többsége a Fogalomtárban is szerepel, magyarázatukkal együtt. A leckék szövege után találsz néhány feladatot, amelyeket a füzetben oldhatsz meg. Egyes leckék végén érdekes anyanyelvi játékokat találsz, más leckék végén pedig a szavakon túli világról olvashatsz színes híreket. A fejezetek végén rövid összefoglalót találsz, valamint a főbb fogalmakat és összefüggéseket tartalmazó fürtábrát. A könyvhöz tartozó munkafüzet feladatainak segítségével elmélyítheted tudásodat, alkalmazhatod a frissen megszerzett ismereteket. Segítség a hatékony tanuláshoz. Próbáld ki, érdemes! Tudtad, hogy többféleképpen is olvashatunk? A figyelmes olvasás során minden részletre oda tudsz figyelni. A gyorsolvasást olyankor alkalmazhatod, amikor már olvastad a szöveget, most csak átismétled. Az áttekintő olvasás során előzetesen tájékozódhatsz, hogy miről fog szólni a szöveg. A kereső olvasáskor csak bizonyos információkat keresel a szövegben. Hogyan láthatod át, miről szól egy könyv? Olvasd át a tartalomjegyzéket! Lapozz hátra, van-e fogalomtár, kislexikon vagy más mutató a könyv végén! Nézd át, és gondold át, hogyan és miért következnek egymás után a fejezetek! Keresd meg, milyen segítséget ad még a könyv a tanuláshoz! Ne add fel, ha valamit nem értesz rögtön! Ha nem értesz egy szót olvasás közben, ne menj tovább, hanem keresd meg a jelentését a fogalomtárban vagy az interneten! Fogalmazd meg kérdések formájában, amit nem értesz! Tanulmányozd az ábrákat, hátha érthetőbbé válik a hozzá tartozó szöveg! Ha még mindig nehezen érthető, nézz utána más magyarázatnak az interneten, lexikonokban! Végső esetben gondold át, kitől kérhetnél segítséget, személyes magyarázatot! Ha szeretnél valamit pontosan, tartósan megjegyezni, akkor foglalkozz vele külön is! Készíts magadnak jegyzetet olvasás közben! Készíts kérdéskártyákat a legfontosabb dolgokról! Írj vázlatot először a könyv alapján, majd fejből is! Ha egy lecke vagy egy fejezet végére érsz, összegezz, értékelj! Gyűjtsd össze, mik voltak a legérdekesebb információk számodra! Gondold át, miért fontos számodra az új tudás, mikor és hogyan tudnád hasznosítani! Szedd össze, milyen korábbi ismeretek, tapasztalatok jutottak eszedbe a tananyagrész tanulása közben! Gondold tovább, mit lenne jó még megtudni az anyaggal kapcsolatban! Eredményes tanulást kívánnak a könyv szerzői és szerkesztői!

6 Tartalom 1. A NÉVSZÓK Mindent a szavakról... 8 Mit kell tudnunk a szófaji csoportokról általában? A főnevek Ismerd meg alaposabban a tulajdonnevek fajtáit! Hogyan írjuk helyesen a tulajdonneveket? Mikor kell a tulajdonneveket kis kezdőbetűvel írni? A melléknevek Hogyan írjuk helyesen a mellékneveket? A számnevek Hogyan írjuk helyesen a számneveket? Mi mindent tanultunk eddig? AZ ÉLŐBESZÉD Hangsúly, hanglejtés, hangszín A hangerő Beszédtempó, beszédszünet Tekintet, arcjáték, gesztusok Testtartás, térköz Külső, hajviselet Mi mindent tanultunk eddig? AZ IGÉK, AZ IGENEVEK ÉS A HATÁROZÓSZÓK Az ige Az igeragozás Hogyan fejezzük ki a cselekvés idejét és módját? Mire vigyázzunk az igék helyesírásakor? A határozószók Az igenevek. A főnévi igenév Mit érdemes tudni a melléknévi és a határozói igenévről? Mi mindent tanultunk eddig? A HELYES BESZÉD ÉS SZÖVEGALKOTÁS A szöveg képe, tagolása Margó, sor- és szótávolság, betűtípus, színek és ábrák A beszéd és az írott szöveg különbségei A kulturált nyelvi viselkedés Nyelvi agresszió a diákok között Hazugság, elhallgatás, részigazság, megtévesztés Mi mindent tanultunk eddig? NÉVMÁSOK, VISZONYSZÓK, MONDATSZÓK Mit kell tudni a névmásokról? Mi a személyes névmás? Mit jelöl a birtokos névmás? Kire hat a visszaható névmás? Mi a kölcsönös névmás? Mi jellemzi a mutató és a kérdő névmásokat? Melyek a határozatlan és az általános névmások? Mire vonatkozik a vonatkozó névmás? Hogyan írjuk és használjuk helyesen a névmásokat? A viszonyszók Vannak még további viszonyszók? A mondatszók Hogyan alkothatunk új névszókat? Hogyan alkothatunk igéket, igeneveket? Mi mindent tanultunk eddig? A SAJTÓ ÉS AZ INTERNET VILÁGA Sajtó, elektronikus sajtó, online hírek Bulvár, sztárkultusz Facebook, fotók, visszaélések a virtuális világban Etikus információkezelés, plagizálás Számítógép-függőség, biztonsági beállítások Jegyzetelés, blogolás Ismeretközlő szöveg Érvelés, meggyőzés Mi mindent tanultunk eddig? FOGALOMTÁR

7 1. A NÉVSZÓK Ebből a fejezetből megtudhatod, d, hogy milyen szófaji csoportok vannak; mit kell tudni a főnevekről; mit kell tudni a melléknevekről; mi jellemző a számnevekre. 7

8 Mindent a szavakról Mit gondolsz a témáról? Hogyan lesznek a hangokból szavak? Szerinted mikor tekinthető szónak egy hang? Ó, ez igazán nem nehéz kérdés! Ismétlés Ebben a tanévben tovább bővítheted ismereteidet a szavakról. Előtte bemelegítésként elevenítsd fel, mit tanultál róluk az előző évben! Megtudtad, hogy a szavak nyelvi jelek, hogy kiejtve beszédhangokból, leírva betűkből állnak. Van jelentésük, sokszor nem is egyféle. Vizsgálhatjuk a szavakat alakjuk szerint, azaz lehetnek egyszerűek, összetettek, toldalék nélküliek, toldalékosak. Persze ezek mellett még sok más jellemzőjük is van a szavaknak. Idén egyetlen új szempontból fog- juk megvizsgálni: alaposan körbejárjuk majd, hogy melyik szónak mi a szófaja. Ez azért fontos, hogy később majd a mondatban betöltött szerepüket is fel- ismerhesd. A szófajok csoportosítása Vágjunk is bele rögtön! Amikor egy szóról meg akarjuk állapítani, mi a szófaja, megvizsgáljuk, mi a jelentése; mi jellemzi alaktanilag (toldalékolható-e, egyszerű vagy összetett-e); milyen szerepet tölt be a szószerkezetben és a mondatban. Miután ezeket végignéztük, a szavakat be tudjuk sorolni valamelyik szófaji csoportba. Nem kell megijedni! Ugyanúgy, ahogy az orvosok is megtanulják, hogy egyegy betegségnek melyek a tünetei, és csak utána írják fel a gyógyszert, először mi is megtanuljuk, melyik szófajnak milyen jellemzői vannak. Elöljáróban annyit elárulunk, hogy három nagy szófaji csoportról fogunk idén tanulni: 1. az alapszófajokról (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások); 2. a viszonyszókról (névelő, névutó, segédige, igekötő, kötőszó, szóértékű módosítószók); 3. a mondatszókról (indulatszók, kapcsolattartás szavai, hangutánzó mondatszók és a módosítószók). 8

9 Most már jobban érted? Vajon miért fontos a szófajokat ismernünk? Gondolj például az idegen nyelvek tanulására! Mondj érveket a csoportosítás szükségessége mellett! FELADATOK 1. Gyűjtsétek össze párban dolgozva azokat a tulajdonságokat, amelyeket eddig a szavakról tanultunk! Írjátok le a füzetetekbe! 2. Készíts a füzetedbe összefoglaló táblázatot a szavak jelentéséről és alakjáról a lecke szövege alapján! Írj mindegyikhez példát! 3. Csoportosítsd jelentésük alapján a következő szavakat! Melyek tartozhatnak egy csoportba? Hogyan tudsz rákérdezni a jelentésükre? Beszéljétek meg padtársaddal a megoldásaitokat! néz hideg keserű felhő sápadt sápad szép napos éretlen érik esik cseresznye 4. Jegyezzétek le szóforgóval*, csoportban dolgozva, hogy véleményetek szerint miért lehet szükség a szavak szófajokba sorolására! Írjon mindegyikőtök legalább egy-egy érvet! Beszéljétek meg ezután a megjegyzéseiteket! Hallgassátok meg a többi csoportot is! Hány egyező vélemény hangzott el? * A csoport tagjai sorban, az óramutató járásával egyező irányban mondják el egymásnak a gondolataikat a megadott témában. JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Miről is lesz szó? A Játékos anyanyelvünk részekben olyan érdekes játékokkal fogtok találkozni, amelyeket az osztályban, szabadidőtökben, vagy kirándulásokon is játszhattok. Vannak közöttük szituációs játékok és anyanyelvünkkel kapcsolatosak is. A játékok szervezésénél jó, ha van egy játékvezető, aki vitás esetekben dönteni tud. Egy-egy feladathoz kellékek is szükségesek, de olyanokat is találhattok köztük, amelyekhez csak ti kelletek és a fantáziátok. Vigyázzatok arra, hogy a játék során ne bántsátok meg egymást és ne sérüljön meg senki! Jó játékot, jó nyelvészkedést! 9

10 Mit kell tudnunk a szófaji csoportokról általában? Mit gondolsz a témáról? Ha valamiből sokféle létezik a világon, előbb-utóbb megpróbáljuk csoportokba sorolni. Ilyen csoportokat alkothatnak például a kutyafajták vagy a légi, vízi és szárazföldi közlekedési eszközök. Vajon miért tesszük ezt? Az alapszófajok Járjuk körül először, hogy az egyes szófaji csoportoknak milyen általános jellemzőik vannak! Ha ezek alapján megvizsgálod a szavakat, már meg is tetted az első lépést a szófajuk azonosításához. Először nézzük az alapszófajokat! Idetartozik: az ige; a névszók (a főnév, a melléknév és a számnév); a határozószók; az igenevek (azaz a főnévi, a melléknévi és a határozói igenevek); névmások (azaz a főnévi, melléknévi, számnévi, határozószói névmások). Főbb jellemzőik: 1. Az alapszófajú szavaknak általában önálló, tartalmas jelentésük van. 2. Többségükben toldalékolhatók. Például: nézelődik, kapuban, szépséges, hármat. Kivételt jelentenek a határozószók (kinn), a határozószói névmások (így) és a határozói igenevek (olvasva). Ezek csak bizonyos toldalékokkal láthatók el. 3. Ha az alapszófajokat mondatba illesztjük, akkor általában önálló mondatrészek lehetnek és bővíthetők. Ezalól is van kivétel, a névmások, amelyek között kevés bővíthető akad. A viszonyszók Lássuk a viszonyszók általános tulajdonságait! A viszonyszók közé tartozik: a névelő (a, az, egy); a névutó (alatt, után, szerint, miatt); a segédige (fog, volna); az igekötő (meg, el, át, ki, össze); a kötőszó (hogy, mint, de, vagyis); a szóértékű módosítószók. Ezeknek több alcsoportja van: tagadószó, tiltószó, kérdőszó, óhajtószó, bizonyítószó, és a határozatlanságot kifejező módosítószó. 10

11 Főbb jellemzőik: 1. A viszonyszók elnevezés abból ered, hogy ezeknek a szavaknak a szószerkezetben vagy a mondatban betöltött helyük, a másik szóhoz való viszonyuk határozza meg a jelentésüket. (Ha azt mondjuk, alatt, önmagában nem állja meg a helyét, meg kell mondjuk, mi alatt van például egy adott tárgy.) Jelentésük tehát viszonyjelentés. 2. A viszonyszók nem bővíthetők, és általában nem toldalékolhatók (át, se, is). Kivételek ezalól a segédigék, amelyek toldalékolhatók (fogom). 3. Önálló mondatrészek ezért nem lehetnek. A mondatszók A harmadik szófaji csoport a mondatszók, négy csoportja van: indulatszók (jaj, hé), kapcsolattartás mondatszavai (szia, á, lám, pszt), hangutánzó mondatszók (miau, brrr), mondatértékű módosítószók (bizony, talán, bár). Főbb jellemzőik: 1. Nincs önálló jelentésük, de érzelmeket, indulatokat, véleményt stb. kifejezhetnek. 2. Nem bővíthetők, nem toldalékolhatók, (kivéve szia, sziasztok). 3. Önállóan is mondatot alkothatnak (Jaj!), ha hosszabb mondatban szerepelnek, akkor önálló tagmondatot alkotnak. A szófajok megállapítása Amikor egy-egy szó szófaját akarod meghatározni, ezeket a jellemzőket már figyelembe tudod venni. De vigyázz! Mást jelenthet egy szó önmagában, és mást egy mondatba ágyazva. Mindig vizsgálnod kell majd, mit jelent a szó az adott mondatban. Előző évi tanulmányaid során megismerkedtél az azonos alakú szavakkal. Emlékezz csak! Helyezd mondatba például a fog szót! Főnévként viselkedik a kimutatja a foga fehérjét szólásban. Igeként az Aki sokat markol, keveset fog közmondásban. És viszonyszóként van jelen a fogsz még te sírni utánam! felkiáltásban. Ezeket a szavakat több szófajú szavaknak nevezzük. Most már jobban érted? Tedd próbára magad! Fel tudod már sorolni az összes szófajt példával? 11

12 FELADATOK 1. Jegyezd le a füzetedbe a következőket, majd egészítsd ki példákkal a fenti leckeszöveg alapján! alapszófajok viszonyszók mondatszók 2. Olvasd át figyelmesen az egyes szófajokhoz írt példákat a lecke szövegében! Ha készen vagy, a padtársaddal diktáljatok egymásnak felváltva ezekből hármat-hármat. Próbáljátok meg emlékezetből felidézni, melyiket hová lehet besorolni! Ellenőrizzétek közösen, hogy helyes-e a megoldás! 3. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Írd le a füzetbe a válaszaiddal együtt: I = igaz, H = hamis! a) Az igék mindig toldalékolhatók. b) Egy szónak lehet többféle szófaji besorolása is. c) Az igekötő alapszófaj. d) Az igekötő és az igenevek egy nagy szófaji csoportba sorolhatók. e) A fog szó szófaja ige. f) A viszonyszók néha toldalékolhatók. 4. Sorold be valamelyik nagyobb szófaji csoportba az alábbi szavakat! róka hűha fel mögött nem de úgy sárga fáj JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Jegyezd meg! Gyűjtsetek össze apró tárgyakat (kb félét) és tegyétek egy asztalra! Fél percen át memorizálhatjátok a tárgyakat, majd a játékvezető letakarja egy kendővel. Ezután mindenki írja le annyi tárgynak a nevét, ahányra emlékszik. Aki a legtöbbet írja le, az a győztes. A játék nehezíthető: a) szóban pontos leírást kell adni legalább három tárgyról; b) meg kell nevezni az azonos színű vagy formájú tárgyakat; c) több tárgyat kell ugyanannyi idő alatt megjegyezni; d) kevesebb idő alatt lehet megfigyelni; e) egy tárgyat elvesz a játékvezető, azt kell kitalálni, hogy melyik az. 12

13 A főnevek Mit gondolsz a témáról? Emlékezz vissza! Első osztályban, amikor még nem tanultad a nagybetűket, hogyan jelöltétek a tulajdonnevek kezdőbetűit? Meghatározás Alsó tagozatban már hallottál a főnevekről. Elevenítsd fel, mi mindent tanultál róluk! Tudod, hogy a főnév élőlényeket (ember, állat, növény, gomba), élettelen dolgokat, tárgyakat (asztal, hajó, eső), elvont fogalmakat (egészség, betegség) megnevező szófaj. Nemrég megtudtad, hogy az alapszófajok egyike. A magyar nyelv szavainak körülbelül a fele főnév. Azt is tanultad már, hogy a főneveknek két nagy csoportja van, a köznevek (autó) és a tulajdonnevek (Attila). Kérdései: ki?, mi?, kik?, mik?. A köznév A köznevek több hasonló dolog közös elnevezésére szolgáló szavak (gyerek, kutya, virág, könyv, igazság). A jelentésük alapján három csoportra bonthatjuk őket: egyedi név, hasonló egyedek együttes elnevezése (macska, hóvirág); gyűjtőnév, több egyedből álló csoport közös elnevezése (osztály, gyümölcs); anyagnév, egy-egy tárgy anyagára utaló elnevezés (ezüst, üveg). A tulajdonnév A tulajdonnév valakinek, valaminek az egyedi, megkülönböztető neve, mint a saját neved. Jelentésük alapján az alábbi csoportokra bonthatók: személynév (Tamás, Wesselényi Miklós); állatnév (Buksi, Villám); földrajzi név (Magyarország, Dunántúli-középhegység, Atlanti-óceán); égitestek neve (Nap, Föld, Nagy Göncöl); intézménynév (Petőfi Sándor Általános Iskola); címek (Egri csillagok); kitüntetések, díjak neve (Nobel-díj); márkanév (Suzuki, Nike). Most már jobban érted? Egy kis (internetes) böngészéssel vagy eddigi ismereteid alapján, sorold fel a településeden működő iskolákat és kulturális intézményeket! (Ha túl sok van, elég lesz 4-5 példa is!) Figyelj a helyesírásukra! 13

14 FELADATOK 1. Gyűjts 3-3 példát a következő főnévi kategóriákra a füzetedbe! élőlények élettelen dolgok, tárgyak elvont fogalmak Ellenőrizzétek a padtársaddal egymás megoldásait, és ha szükséges, javítsátok a példákat! Használjátok vitás esetben az Értelmező kéziszótárt, amely megadja a szó szófaját is! 2. Írj rövid történetet úgy, hogy minél több főnév szerepeljen benne! Ezek közül az egyik legyen a történeted címe! 3. A tulajdonnevek köre nagyon gazdag. Alkossatok csoportokat! Készítsetek pókhálóábrát, amely a tulajdonnevek rendszerét mutatja! Írjatok saját példát mindegyik szálhoz! Az utcán járva figyeld a tulajdonneveket tartalmazó táblákat, feliratokat! 4. Írjatok le a füzetetekbe 4-4 tulajdonnevet! Diktáljátok le egymásnak a padtársaddal! Igyekezzetek főként magyar neveket diktálni! Figyeljetek a helyesírásra, a nagy kezdőbetűkre! Melyik csoport esetében volt nehéz ezt megtartani? JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Hármas szójáték A kezdő játékos megnevez három, azonos kezdőbetűvel kezdődő tárgyat. A következő játékos feladata, hogy olyan mondatot alkosson, amelyben ez a három szó megtalálható, majd ő adja meg az újabb szavakat. A játék másik változatában tetszőleges kezdőbetűkkel három össze nem illő tárgyat kell megnevezni. A harmadik változatban azonos kezdőbetűvel kezdődő tárgy, fogalom és személy nevét kell megadni és ezekkel mondatot alkotni. 14

15 Ismerd meg alaposabban a tulajdonnevek fajtáit! Mit gondolsz a témáról? Vannak bizonyára olyan ismerőseid, akiknek két keresztnevük van, vagy egészen különös a családnevük. Nevezd meg őket! Ismered saját eredeti neved jelentését? Ha nem, nézz utána a Magyar utónévkönyvben! Tudsz-e még példát mondani a ragadványnév személynévvé válásáról? Az élet minden területén találkozol tulajdonnevekkel, ezért érdemes ezek fajtáit jobban megismerned. A személynevek A tulajdonnevek közül először a személyneveket vegyük górcső alá. Kezdjük a következővel! Írd le a saját neveidet, mindegyiket, amivel meg szoktak szólítani az iskolában, otthon, a barátaid között. Bizonyára ezek közül több is szerepel majd a papírodon: A családnév vagy vezetéknév, amit a szüleidtől örököltél (Nagy, Budai, Eötvös, Petőfi). A hivatalos iratokban, az osztálynaplóban is ez a név szerepel első névként. Mostanában sokaknak van kettős családnevük, ami az apai és anyai vezetéknév kötőjeles alakját jelenti (Nagy-Komáromi). A keresztnév a neved második eleme, ezért úgy is nevezik, hogy utónév (Benedek, Orsolya). Sokaknak van két keresztnevük, sőt a királyi, nemesi családokban akár 5-8 keresztnév is előfordulhat, amelyeket a felmenőktől örökölnek. Érdekesség, hogy a legtöbb országban általában éppen fordított a sorrend, náluk második helyen szerepel a családnév és a keresztnévvel kezdik a bemutatkozást (Leonardo di Caprio). A papírodon szerepelhet becenév is; ez az a névváltozat, ahogyan a családod, az ismerőseid szólítanak téged. Általában a keresztnévből vagy a vezetéknévből képezik kicsinyítőképzőkkel (Orsi, Tomi, Margó, Vitéz Viti). Ha van olyan neved, amelyet az egyik tulajdonságod, jellegzetes vonásod miatt kaptál, akkor az a ragadványnév (Picur, Nyurga). Hajdanán, amikor sok azonos nevű ember élt egy-egy kis településen, ragadványneveket adtak az embereknek. Így különböztették meg őket egy-egy tulajdonságuk, szokásuk vagy épp a foglalkozásuk alapján (Fazekas Tóth Béla, Süket Tóth Béla). Sok ragadványnév az idők folyamán akár személynévvé is válhat, mint például a nagy királyok, híres emberek esetében (ez történt Bottyán Jánossal is, aki egy csatában elvesztette az egyik szeme világát, ezért kezdték Vak Bottyánnak hívni, és a történelemben azóta is így emlegetik). 15

16 A tulajdonnevek további csoportjai A házi kedvenceinket általában családtagnak tekintjük, és saját nevet is kapnak. Így az állatnevek is a tulajdonnevek közé tartoznak (Cirmos, Bogáncs). Biztosan szoktál térképet, földgömböt nézegetni. Az ott található földrajzi nevek is a tulajdonnevek közé sorolandók. Ilyenek a földrészek, folyók, tavak, óceánok, hegyek, városok, falvak, utcák stb. nevei (Európa, Budapest, Duna, Kékes, Északi-középhegység, Erzsébet híd). Az égitestek nevei (vagy másképpen a csillagászati nevek), azaz a bolygók, csillagképek, állatövi jegyek, galaxisok nevei ugyancsak tulajdonnevek (Föld, Jupiter, Vízöntő, Kos, Esthajnalcsillag, Naprendszer). Az iskolák, vállalatok, kulturális, egészségügyi, gazdasági, politikai intézmények, együttesek stb. neveit intézményneveknek nevezzük (Nemzeti Színház, Petőfi Sándor Általános Iskola, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Kaláka együttes, Corvin mozi). Melyik a kedvenc könyved, filmed? Mindkettő neve tulajdonnév, mégpedig cím. Idetartoznak a versek, a könyvek, a színdarabok, a filmek, az újságok stb. nevei (Harry Potter, Tüskevár, Nők Lapja, Rómeó és Júlia). A tulajdonnevek közé tartoznak a kitüntetések, díjak nevei is (Oscar-díj, Mosolyrend Lovagja, Magyarország Kiváló Művésze, Magyar Örökség-díj). Nézz körül a ruházatodon, a büfében, a boltokban! Rengeteg márkanevet látsz majd mindenütt. Az autómárkák, ruhamárkák, a különféle termékek egyedi nevei is mind tulajdonnevek (Adidas, GAP, Milka, Porsche, Coca-Cola). Mostantól már biztosan fel fogod ismerni a tulajdonnevek különféle fajtáit. Fontos azonban, hogy a helyesírásukra nagyon ügyelni kell. A következő leckében erről lesz szó. Most már jobban érted? A Nemzeti Színház épülete Budapesten. Nézz utána, hogy mikor épült! Tudsz példát mondani arra, amikor egy cég vagy márka nevét nem nagybetűvel kezdik? Szerinted mi lehet az oka? Mi a véleményed erről? 16

17 FELADATOK 1. Idézd fel az előző tanévi ismereteidet a betűrendbe állítás szabályairól! Állítsd betűrendbe az alábbi családneveket! Péterffi Péter Péterfi Pap Papp Pék Péreli Péntek 2. Becenév vagy ragadványnév? Hogyan döntöd el? Írd le a füzetedbe az alábbi neveket két csoportba rendezve! Lali Béci Morci Marcsi Vigyori Vili Borzi 3. A 2. feladat rajza segítségével írj egy rövid, 4-5 mondatos mesét a füzetbe, amelyben a főszereplők az előző feladatban szereplő nevek valamelyikét viselik! 4. Alkossatok csoportokat! Jegyezzetek fel egy nagy csomagolópapírra ablakmódszerrel* minél több márkanevet, címet, intézménynevet és földrajzi nevet! Mindenki legalább 5-5 új példát írjon! Ellenőrizzétek megoldásaitokat a helyesírási szótárak segítségével! * Egy nagy csomagolópapírt 4+1 részre kell osztani, az egyes részeket megszámozni (1, 2, 3, 4, a középső rész üresen marad), ezenfelül a négytagú csoport tagjai is sorszámot kapnak. A megfelelő számmal ellátott részbe az egyes csoporttagok beírják saját véleményüket, megoldásaikat. Ezután a középső, üres részbe a konszenzussal hozott csoportvélemény kerül. JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Ki vagyok én? A játékvezető minden játékos hátára egy papírcetlit ragaszt, amelyen egy szó áll (például: híres emberek neve, földrajzi helyek neve, intézménynevek, égitestek nevei, regényhősök nevei, filmszereplők neve). Ezután a játékosok egyszerre elindulnak és kérdéseket tesznek föl egymásnak (személyenként egyet), s a válaszokat meghallgatva ki kell találniuk, hogy milyen szó van a hátukra ragasztva. 17

18 Hogyan írjuk helyesen a tulajdonneveket? Mit gondolsz a témáról? Idézd fel, mi tudsz a tulajdonnevek helyesírásáról! Hogyan kell leírni a települések, megyék, tájegységek, díjak nevét? Nézz utána, ki volt Kincsem! Ismersz még más híres versenylóneveket is? Az előzőekben sok tulajdonnevet gyűjtöttünk össze, és néhány példán láthattad, miként kell őket helyesen írni. A tulajdonneveket alapvetően mindig nagy kezdőbetűvel írjuk, hiszen egyedi nevekről van szó. Ezzel is megkülönböztetjük őket a köznevektől. Lássuk azonban, hogy az egyes tulajdonnévfajtákat hogyan írjuk helyesen! Egy- és többszavas tulajdonnév Az egy szóból álló tulajdonnevek mindegyikét nagy kezdőbetűvel írjuk (Kincsem, Nike, Mecsek, Volán, Magyarország). Ha több különírt szóból áll a tulajdonnév, akkor két alapvető esetet érdemes megjegyezned. 1. Több szóból álló államnevek, intézménynevek esetében minden elemet nagybetűvel írunk, ám az egyes tagokat összekapcsoló és kötőszót és az a, az névelőt kicsivel. Erre példa a Kossuth Lajos Általános Iskola és Gimnázium neve is. Hasonló a helyzet az újságok és a folyóiratok címével is: Nők Lapja, Élet és Irodalom stb. 2. Ha azonban egyedi, egyszeri címről van szó, úgymint irodalmi művek, festmények, zeneművek, szobrok, akkor csak a cím kezdőbetűje nagybetűs, minden más elem kisbetűvel írandó: János vitéz, Magányos cédrus, Magyar helyesírási szótár. Természetesen, ha a címben egy másik tulajdonnév is szerepel, azt is nagybetűvel kell írni (Berzsián és Dideki). 3. A földrajzi nevek közül a megyék és a közterületek elnevezésére is ugyanez igaz. A megyék, utcák, terek, hidak stb. nevének első tagját nagybetűvel, a közterület fajtáját pedig kisbetűvel írjuk (Veszprém megye, Hold utca, Szent István körút, Erzsébet híd). Sorold fel Budapest Duna-hídjait észak felől dél felé haladva! 18

19 Kötőjeles tulajdonnév Több szóból álló földrajzi nevek kötőjellel. Ha egy földrajzi név több szóból áll, és ezeket (valamelyik tag határán) kötőjel kapcsolja össze, akkor az alábbiakra kell ügyelni. Az előtagot nagy kezdőbetűvel, a kötőjellel kapcsolódó földrajzi utótagot pedig kisbetűvel írjuk. 1. A folyó, hegy, hegység, sziget, tó, tenger, óceán elnevezéseket többnyire kötőjellel kapcsoljuk az előttük álló taghoz (Csendes-óceán, Margit-sziget, Budai-hegység). Egy-egy folyót vagy hegységet gyakran mindössze egyetlen tulajdonnévvel nevezünk meg (Mátra, Duna, Pilis, Kaukázus). Mégis előfordulhat, hogy a pontosabb megértés végett, magyarázólag hozzá kell illesztenünk a megfelelő földrajzi elnevezést (Tisza folyó, Bakony hegység). Ilyenkor, mivel az utótag nem a név szerves része, nem kell kötőjelet írni a tagok közé. Vigyázz! Van egy-két különleges helyzet is! A Margit-sziget és a Gellért-hegy elnevezést szokták kötőjel nélkül, egybeírva is használni, így Margitsziget, Gellérthegy. Ez abban az esetben helyes, ha Budapest városrészeként emlegetik őket. 2. Biztosan találkoztál már olyan földrajzi elnevezésekkel, amelyekben az előtag az egyik égtáj neve. Az égtájat ilyenkor nagy kezdőbetűvel írjuk, és kötőjellel kapcsoljuk hozzá az utótagot (Nyugat-Magyarország). 3. A többelemű megyenevek közé is kötőjelet kell írni, de természetesen a megye szót, ahogy az imént tanultuk, külön kell írni (Jász-Nagykun-Szolnok megye). A díjak, kitüntetések neveiben sokszor egy-egy híres ember neve áll, ilyenkor a személynevet nagy kezdőbetűvel írjuk. Ehhez a díj elnevezést kötőjellel és kisbetűvel kapcsoljuk (Jászai Mari-díj, Nobel-díj). Ha nincs benne személynév, akkor minden elemét nagybetűvel kezdjük (a Népművészet Ifjú Mestere, a Nemzet Színésze). Most már jobban érted? Kik azok a magyar származású tudósok, akik Nobel-díjat kaptak? Kutass a világhálón, majd írd le nevüket a füzetedbe! Milyen egyéb díjról, kitüntetésről hallottál már? FELADATOK 1. Készíts rövid jegyzetet a füzetedbe az imént tanult szabályokról! Foglald össze, mi jellemző az alábbi tulajdonnevek helyesírására! egy szóból álló tulajdonnevek több, különírt szóból álló tulajdonnevek földrajzi nevek, ha utótagjuk egy közterület neve (utca) újságok, folyóiratok címe könyvek, zeneművek, festmények címe 19

20 2. Írjatok közösen a padtársaddal az iménti feladat mindegyik sorához legalább 4-4 példát! Mondj kettőt-kettőt te, kettőt-kettőt pedig a társad! Ha elbizonytalanodtok, használjátok a Magyar helyesírási szótárt! 3. a) Egészítsd ki a következő mondatokat egy-egy hiányzó tulajdonnévvel! Dolgozz a füzetedben! A mi településünk neve:, megyében található. Ennek a megyének. a székhelye. A megyénkben található leghíresebb tó vagy folyó a(z): Iskolánk pontos címe:. (irányítószám) (település neve).. (utca, tér stb. neve) (házszám) b) Ha elkészültél, a padtársaddal ellenőrizzétek a munkátokat! Ugye mindketten hibátlanul egészítettétek ki a mondatokat? Ellenőrizzétek a helyesírást is! 4. Dolgozz a füzetedben! Gyűjts a földrajzi atlasz segítségével 3-3 olyan megyenevet, amelyben szerepel kötőjel; olyan magyar tájegységet, amelyben szerepel valamely égtáj neve; olyan településnevet, amely legalább két szó összetételéből keletkezett (Felsőzsolca); olyan folyó, tó nevét, amelyben van kötőjel! JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Csak egy betű A feladat olyan szószerkezetek írása, melyben egy földrajzi név szerepel egy jelzővel, melytől csak egy betűvel különbözik, vagy egy plusz betű van az egyik szóban (a rövid és hosszú betűk nem számítanak). Például: drága Prága, buta Buda. Hasonló játék, amikor vicces neveket kell írni ugyanezzel a módszerrel, azaz egy személynevet és egy jelzőt kell összerakni. Például: Búgó Hugó. 20

21 Mikor kell a tulajdonneveket kis kezdőbetűvel írni? Mit gondolsz a témáról? A tulajdonnevek helyesírásáról már sokat tanultál. Idézd fel, mit írunk nagybetűvel, milyen elemet írunk kisbetűvel a tulajdonnevekben! Hogy feleljünk a címben szereplő kérdésre: bizonyos esetekben akkor, ha melléknevet képezünk belőlük az -i, -s vagy -beli képzők segítségével (pilisi, uráli, nyugat-magyarországi, petőfis). Ekkor ugyanis melléknévvé válnak, ezért általában kis kezdőbetűvel írjuk őket. Kivételek persze itt is akadnak. Azért, hogy könnyebb legyen eligazodni a helyesírás útvesztőiben, kicsit részletesebben is megvizsgáljuk ezt a kérdéskört. Egyelemű tulajdonnevek Az egyelemű, egybeírt tulajdonnevek esetében viszonylag könnyű a dolgunk, a nagy kezdőbetű mindig kis kezdőbetűre vált, ha a következő képzők járulnak hozzá: -i: budapesti; -s: jókais stílus; -beli: alpokbeli. Van azonban olyan szabály, amelyre oda kell figyelni. Ha a földrajzi név i-re végződik, és ebből -i képzős alakot képezünk, akkor a szó végén nem két, hanem csak egy i-t írunk. Ha ugyanis a szót kis kezdőbetűvel írjuk, akkor tudjuk, hogy melléknévi minőségben szerepel (marcali lakos). Idegen tulajdonneveknél azt érdemes megfigyelned, hogy ejtjük-e a név utolsó betűjét. Ha nem ejtjük ki, akkor az -i, -s, -beli képzőt kötőjellel kapcsoljuk a tulajdonnévhez, de az első tagot kis kezdőbetűvel írjuk (Shakespeare [sékszpír] shakespeare-i; Bordeaux [bordó] bordeaux-beli). Többelemű tulajdonnevek Kicsit jobban kell figyelni a több különírt elemből álló tulajdonnevekből képzett melléknevek helyesírására. A több tagból álló személyneveknél kötőjellel kapcsoljuk az -i és -s képzőket, és itt megtartjuk a nagy kezdőbetűket (Lázár Ervin-es, József Attila-i). A Magyar Tudományos Akadémia épülete. 21