Egy nyelvjárási szintaxisvizsgálat háttere és eredményei Őrség és Hetés területén

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egy nyelvjárási szintaxisvizsgálat háttere és eredményei Őrség és Hetés területén"

Klára Renáta Pap
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Egy nyelvjárási szintaxisvizsgálat háttere és eredményei Őrség és Hetés területén P P K E N Y D I B U D A P E S T T E P E R I C S J Ó Z S E F 1

2 Áttekintés Adatközlők nem, kor és lakóhely szerinti megoszlása Vizsgált mondattani jelenségek eredményei 2

3 Adatközlők nem és korcsoport szerinti megoszlása nő férfi összesen 1. korcsoport: évesek korcsoport: évesek korcsoport: 56 évnél idősebbek 12 (7) 7 19 (14) 29 (24) 3

4 Adatközlők lakóhely szerinti megoszlása 4

5 Vizsgált mondattani jelenségek: - 5 mondattani jelenség (MDial) az aspektualitás jelensége a szokik/szokott igék kapcsán kell + fni ign szerkezete az -e kérdő partikula mondatbeli helye tagadószónál és igekötőnél a jelöletlen tárgy megléte (többes és egyes szám egyeztetése) - Mondatkiegészítés + Feleletválasztás 5

6 1. Az aspektualitás jelensége a szokik/szokott igék kapcsán a jelen idejű alak a cselekvés, történés bármikori, akadály nélküli előfordulhatóságát mutatja, a múlt idejű pedig mint a múltban szokásszerűen ismétlődő folyamatot jelöli a cselekvést. [ ] Az ige jelen és múlt idejének efféle kettős használata az egész Dunántúlon általános (MDial. 364). 6

7 1. jelen időre vonatkoztatva (szokik/szokott) MONDATKIEGÉSZÍTÉS 7

8 1. jelen időre vonatkoztatva (szokik/szokott) MONDATKIEGÉSZÍTÉS MINDEN ÉVBEN A FALUBAN LENNI BÚCSÚ. n.a. szok szokott 8

9 1. jelen időre vonatkoztatva (szokik/szokott) FELELETVÁLASZTÁS 9

10 1. jelen időre vonatkoztatva (szokik/szokott) FELELETVÁLASZTÁS Minden évben a faluban szok/szokott lenni búcsú. mindkettő szok szokott 10

11 1. múlt időre vonatkoztatva (szokik/szokott) MONDATKIEGÉSZÍTÉS 11

12 1. múlt időre vonatkoztatva (szokik/szokott) MONDATKIEGÉSZÍTÉS RÉGEN SOKAT SZOKTUNK KIRÁNDULNI A KÖRNYÉKEN. 100% 12

13 1. múlt időre vonatkoztatva (szokik/szokott) FELELETVÁLASZTÁS 13

14 1. múlt időre vonatkoztatva (szokik/szokott) FELELETVÁLASZTÁS Régen sokat szoktunk/szoktunk volt kirándulni a környéken. 0% szoktunk 100% 14

15 1. Eredmény Ezek az eredmények megmutatják, hogy az adatközlők döntő többsége (kb. 90%) nem tesz különbséget a jelen idejű és a múlt idejű aspektualitás között. 15

16 2. A kell + főnévi igenév szerkezete a nyugati és a dunántúli régióban a kell igét gyakran főigeként is ragozzák. (MDial. 365) 16

17 2. A kell + főnévi igenév szerkezete MONDATKIEGÉSZÍTÉS 17

18 2. A kell + főnévi igenév szerkezete MONDATKIEGÉSZÍTÉS kell énhozzám eljöjj kell, hogy ő jöjjön el te jössz (el) Tavaly nyáron én voltam nálad. Most énhozzám. el kell jönnöd/ő neki kell eljönni (neked) kell (el)jönnöd el kell jönnöd (neked) kell, hogy eljöjj(ön) (neked) kell eljönni 18

19 2. A kell + főnévi igenév szerkezete FELELETVÁLASZTÁS 19

20 2. A kell + főnévi igenév szerkezete FELELETVÁLASZTÁS Tavaly nyáron én voltam nálatok. Most... mihozzánk. neked kell eljönni te kellesz eljönni 20

21 2. Eredmény Az a szakirodalom állítás, miszerint a kellt gyakran ragozzák főigeként (MDial. 365.) nem nyert bizonyítást a mondattani kérdőívben. 21

22 3. Az -e kérdő partikula mondatbeli helye tagadószónál és igekötőnél az -e kérdőszócska szórendje: palóc vidékeken, az Alföldön és a Dunántúl egyes részein az állítmány tagadásakor a tagadószóhoz járul (MDial. 367). A partikula igekötőhöz járulása erőteljes jelenség a palóc nyelvjárásokban tehát a Dunántúlon ez nem erőteljes jelenség, illetve nem tudjuk, hogy az lenne. 22

23 -e + tagadószó: 3 különböző kártya Sétáltam az utcán, amikor találkoztam Marival. 1. Mari megkérdezte, hogy én nem láttam Pistán. (-e) 2. Mari megkérdezte, hogy én Pistát. (nem + lát). 3. Mari megkérdezte, hogy én Pistát. (-e + nem + lát) 23

24 3.1. Az -e kérdő partikula mondatbeli helye tagadószónál MONDATKIEGÉSZÍTÉS 24

25 3.1. Az -e kérdő partikula mondatbeli helye tagadószónál MONDATKIEGÉSZÍTÉS MARI MEGKÉRDEZTE, HOGY ÉN NEM LÁTTAM PISTÁN. (-E) nem-e láttam láttam-e nem láttam-e 25

26 3.1. Az -e kérdő partikula mondatbeli helye tagadószónál MONDATKIEGÉSZÍTÉS 26

27 3.1. Az -e kérdő partikula mondatbeli helye tagadószónál MONDATKIEGÉSZÍTÉS MARI MEGKÉRDEZTE, HOGY ÉN... LÁTTAM PISTÁN. (NEM + LÁT) nem láttam nem-e láttam nem láttam-e 27

28 3.1. Az -e kérdő partikula mondatbeli helye tagadószónál MONDATKIEGÉSZÍTÉS 28

29 3.1. Az -e kérdő partikula mondatbeli helye tagadószónál MONDATKIEGÉSZÍTÉS MARI MEGKÉRDEZTE, HOGY ÉN PISTÁT. (-E + NEM + LÁT) n.a. láttam-e nem láttam-e nem-e láttam 29

30 Egybevetett adatok: Mari megkérdezte, hogy én nem láttam-e Pistát nem láttam-e nem-e láttam tagadószó nélkül partikula nélkül n.a. 30

31 3.1. Az -e kérdő partikula mondatbeli helye tagadószónál FELELETVÁLASZTÁS 31

32 3.1. Az -e kérdő partikula mondatbeli helye tagadószónál FELELETVÁLASZTÁS Mari megkérdezte, hogy én nem láttam-e Pistát. nem láttam-e nem-e láttam nem-e láttam-e 32

33 3.2. Az -e kérdő partikula mondatbeli helye igekötőnél FELELETVÁLASZTÁS 33

34 3.2. Az -e kérdő partikula mondatbeli helye igekötőnél FELELETVÁLASZTÁS Nem tudom, kijöttek-e már a kertből. kijöttek-e ki-e jöttek ki-e jöttek-e 34

35 3. Eredmény Az -e partikula megjelenése igekötős ige és tagadószó mellett jellemzően a köznyelvi struktúrát követi Őrségben és Hetésben a kérdőíves adatok szerint. 35

36 4. A jelöletlen tárgy megléte a nyelvterület nyugati részének sajátsága, hogy a bennünk, bennetek határozószók tárgyként ragtalanok (MDial. 369). 36

37 4. A jelöletlen tárgy megléte MONDATKIEGÉSZÍTÉS 37

38 4. A jelöletlen tárgy megléte MONDATKIEGÉSZÍTÉS HALLOM, HOGY SZIDNAK ENGEM ÉS A BARÁTOMAT AZ UTCÁN. ODAMEGYEK ÉS AZT MONDOM, HAGYJA ABBA ÉS NE SZIDJON n.a. meg senkit minket engem bennünket 38

39 5. A jelöletlen tárgy megléte MONDATKIEGÉSZÍTÉS 39

40 4. A jelöletlen tárgy megléte MONDATKIEGÉSZÍTÉS Odamegyek és azt mondom, hagyja abba és nem szidjon bennü bennünket 40

41 4. A jelöletlen tárgy megléte FELELETVÁLASZTÁS 41

42 4. A jelöletlen tárgy megléte FELELETVÁLASZTÁS ODAMEGYEK ÉS AZT MONDOM, HAGYJA ABBA ÉS NE SZIDJON bennünk, minket, bennünket minket, bennünket minket bennünket 42

43 4. Eredmény Nem sikerült igazolni azt a szakirodalmi állítást, hogy a bennünk, bennetek határozószók tárgyként ragtalanok lennének Őrség és Hetés vidékén. 43

44 Összefoglaló eredmények 1. Az aspektualitás kérdésében a szokik/szokott igék kapcsán nem sikerült igazolni azt a szakirodalmi állítást, miszerint az nyelvjárási beszélők rendszerszintű különbséget tesznek a jelen és a múlt időre vonatkozó szokásszerűen ismétlődő cselekvések között. Az adatközlők mintegy 10%-a különbözteti meg ilyenformán a két aspektust. 2. A kell + főnévi igenév esetében összesen egyetlen egyszer fordult elő, hogy a kell segédigét főigeként ragozták, az is csak a feleletválasztás esetében. Sikerült megtudni azt, hogy a kell segédige után az adatközlők döntő többsége főnévi igenevet használ, néhány esetben pedig felszólító módú igei kifejezés követi a kell segédigét. 44

45 Összefoglaló eredmények 3. Igen kevés adatközlő csatolja az -e kérdő partikulát a tagadószóhoz/igekötőhöz, tehát itt is a köznyelvi struktúra a domináns. Ugyanakkor az is látszik és itt remekül megmutatkoznak a különböző módszerek adta előnyök, hogy minél inkább szabadabb, kevésbé megszorítottabb a kitöltendő rész a mondatban, annál inkább használnak az adatközlők nem köznyelvi megoldást tehát itt a szakirodalmat valamilyen szinten sikerült igazolni. 4. A bennünk, bennetek szóalakokkal kapcsolatban nem igazolódott be, hogy ezen elemek a mondatban tárgyként ragtalanok volnának. Ugyanakkor kiderült az, hogy a bennünket névmás mellett a minket névmás is használatos a régióban, sőt ez a domináns megoldás az adatközlői válaszokban. 45

46 Köszönöm a figyelmet! 46

47 Hivatkozás MDial. (2001). = Magyar dialektológia. Kiss Jenő szerk. Budapest. 47

Hasonló dokumentumok

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék A főnév 11 Kis és nagy kezdőbetűk 11 A főnevek neme 12 A főnevek többes száma 13 Nem megszámlálható főnevek 15 Csak többes számban használatos főnevek 16 Foglalkozások 17 Címek, rangok,