Rövid, összefoglaló jellegű dolgozat a magyar nyelvtan órákon tanultakról 5-6 osztály. Visontai Barnabás.

Átírás

1 Rövid, összefoglaló jellegű dolgozat a magyar nyelvtan órákon tanultakról 5-6 osztály Visontai Barnabás visontai.barnabas@gmail.com

2 Nyelvtan 5-6. osztály összefoglaló Anyanyelv, magyar nyelv A nyelvet a beszéd anyagraktárának is nevezhetjük. A beszéd a működésben lévő nyelv. A szöveg elemei: hangok szóelemek szavak szószerkezetek mondatok A kommunikáció A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent. Nyelvi és nem nyelvi jelekkel kommunikálunk. A nem nyelvi jelek a beszédben tájékoztatnak partnerünkről, irányítják a kommunikációt, kiegészítik, módosítják vagy megerősítik a nyelvi jelek jelentését. Nem nyelvi jelek a beszédben: hangjelek arcjáték tekintet taglejtés testtartás térköz emblémák csend Nem nyelvi jelek írásban: o o o o o o o margó bekezdéssorok szótávolság betűtípus, szövegkiemelés színek javítások egyéb (pl. emotikonok) A kommunikációs folyamat tényezői: 1

3 A kommunikációs kapcsolat: köszönés megszólítás bemutatás, bemutatkozás A szövegszerkesztés állomásai: a téma kijelölése a szövegtípus kiválasztása a szövegalkotás céljának megfogalmazása a kinek? mikor? hogyan? kérdések végiggondolása az anyaggyűjtés az anyag elrendezése a vázlatírás a szöveg kidolgozása a címadás a szöveg végső változatának kidolgozása A hangképzés 1) tüdő 2) légcső 3) gégefő a hangszalagokkal 4) garatüreg a nyelvcsappal 5) az orrüreg és a szájüreg Magas és mély magánhangzók Magas magánhangzók: e é; i í; ö ő; ü ű Mély magánhangzók: a á; o ó; u ú A magas hangrendű szavakban csak magas, a mély hangrendűekben csak mély, a vegyes hangrendűekben pedig mindkettő egyaránt megtalálható. A zöngés és zöngétlen mássalhangzók A párok (bal oldal zöngés, jobb oldal zöngétlen): b p d t g k m n ny v f z sz zs s l j = ly h 2

4 dz c dzs cs gy ty r A mássalhangzók találkozásai mássalhangzótörvények A hasonulás A fűzfák szóban a kiejtéskor z betű helyett sz betűt hallunk. A sz betű a z zöngésség szerinti párja. Ezt a hasonulást nevezzük zöngésség szerinti részleges hasonulásnak. A színpadon szóban a b előtt nem n, hanem m hangot ejtünk. Ez segít abban, hogy kiejtsük a szót. Ezt nevezzük képzés helye szerinti részleges hasonulásnak. A kajakkal szóban a -val toldalék v betűje a kajak szó utolsó betűjére, a k-ra módosul. Előfordul, hogy a teljes hasonulás szóban történik meg (szállj [szájj]). Az összeolvadás Összeolvadásnak nevezzük, ha egy szóban két hang helyett egy harmadikat hallunk. VIlyen szavak például a bánja, vagy a szaporodjon. Mássalhangzó-rövidülés A mássalhangzó rövidülés azt jelenti, hogy egy írásban hosszan írt mássalhangzó a kiejtésben megrövidül (otthon). Mássalhangzó-kisesés A nyisd ki igében kiejtéskor nem halljuk a d betűt. Ha egy kiejtett szóban, legtöbbször szókapcsolatban nem hallunk egy írásban jelölt betűt, azt mássalhangzó-kiesésnek nevezzük. A magyar helyesírás A magyar írás legkisebb egységei a betűk, ezért betűíró jellegűnek nevezzük. A hangokat írásunk külön-külön rögzíti, azaz hangjelölő. Helyesírásunk értelemtükröző, azaz szóalakokban többnyire feltüntetjük a szóelemeket, külön-és egybeírással különböztetünk meg szóösszetételeket. A jelenlegei helyesírási kézikönyv: A magyar helyesírás szabályai (12. kiadás; Akh.) Az elválasztás Az egyszerű szavakat úgy választjuk el, hogy egy szótag elejére mindig egy mássalhangzó kerül. Az összetett szavakat és az igekötős igéket a szóhatárnál választjuk el, függetlenül az utóbbi szabálytól. A keltezés márciusában 2016 után március folyamán Birtokviszony 3

5 A toldalékok típusai [A szavak felépítése (szóelemek): szótő és a toldalékok.] A képzők Attól függően, hogy milyen szófajú szót képzünk, megkülönböztetünk: A jelek: igeképzőket főnévképzőket melléknévképzőket számnévképzőket igenévképzőket Az igék jelei: múlt idő jele feltételes mód jele felszólító mód jele A főnevek jelei: többes szám jele birtokos személyjelek birtokjel A melléknevek jelei: A ragok középfok jele felsőfok jele túlzófok jele Igékhez járulók: az igei személyragok Főnévhez járulók: tárgy ragja birtokos jelző ragja határozóragok A melléknévhez járulók: a határozóragok A toldalékok előtt gyakran áll előhangzó, amely a kiejtést segíti. 4

6 A helyesírási alapelvek a kiejtés szerinti írásmód a szóelemző írásmód (a szóelemek mai alakját tükröző írásmód) a hagyományos írásmód (régies betűk a régi családnevekben, ly) az egyszerűsítő írásmód (kettőzött többjegyű mássalhangzók, három azonos találkozó mássalhangzó) Az állandósult szókapcsolatok a szokványos kifejezésmódok (társalgási fordulatok) szólások közmondások szállóigék A hangalak és a jelentés kapcsolata a hangutánzó szavak (élőlények, természeti jelenségek, gépek, tárgyak hangját utánozzák: pl.: susog) a hangulatfestő (mozgás, cselekvés hangulata: pl.: bandukol) egyjelentésű szavak (egy hangalak, egy jelentés) többjelentésű szavak (egy hangalak, több jelentés, összefüggés a jelentések között: pl.: játék) azonos alakú szavak (egy hangalak, több jelentés, nincs kapcsolat a jelentések között: pl.: jelentés) hasonló alakú szavak (két hasonló hangalak, különböző jelentésekkel) rokon értelmű szavak ellentétes jelentésű szavak Szófajok A szófajok a nyelvhasználatban egyformán viselkedő, egyforma szerepet betöltő, azonos célra szolgáló szavak osztályai. A szavak szófaji csoportosításakor négy szempontot veszünk figyelembe. A szótári jelentés Az alaki sajátosságok, vagyis toldalékolhatóságuk. A mondatban betöltött szerepük (állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző) A szövegben betöltött szerepük Névszóknak nevezzük a főnevet, a számnevet és a melléknevet. Alapszófajok NÉVMÁSOK IGENEVEK főnév határozószói névmás főnévi igenév ige főnévi névmás melléknévi igenév melléknév melléknévi névmás határozói igenév számnév számnévi névmás határozószó 5

7 Viszonyszók névelő segédige kötőszó névutó igekötő szóértékű módosítószó Mondatszók indulatszó mondatértékű módosítószó Az alapszófajok jellemzői Ige Önmagukban is konkrét jelentésük van. Ezalól kivétel a névmás. Toldalékok, azaz képzők, jelek, vagy ragok járulhatnak hozzájuk. Kivételek a névmások, a határozószók, illetve a határozói igenév. Ezek kevésbé toldalékolhatóak. Mondatrészek (állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző) lehetnek. Cselekvést (az alany akaratától függ), történést, állapotváltozást (ezek az alany akaratától függetlenek), létezést (alany léte vagy nem léte) kifejező szó. Az igének van: 1. Száma: egyes szám, többes szám 2. Személye: első, második, harmadik első második harmadik egyes szám én te ő többes szám mi ti ők 3. Ideje (múlt: -t, -tt; jelen: nincs jele; jövő: fog segédige+főnévi igenév) 4. Módja (kijelentő: nincs jele; feltételes: -na, -ne, -ná, -né; felszólító: -j) 5. Ragozása: határozott (az ige után tudjuk tenni az,,azt szót); illetve általános (az ige után tudjuk tenni a,,valami szót) Az ige lehet tárgyas (bővíthető tárggyal), illetve tárgyatlan (nem bővíthető tárggyal kit, mit kérdésekre válaszoló szó). Az igék kifejezhetnek folyamatosságot, befejezettséget, kezdetet. Az igék kaphatnak igeképzőket (pl. gyakorító igeképző: -gat, -get). Vannak igepárok amelyek ismétlődő vagy pillanatnyi cselekvést jelölnek (zörög, zörren). Az ige a cselekvő alany szempontjából lehet: Cselekvő ige, vagyis az alany végzi a cselekvést. Műveltető ige; az alany mással végezteti a cselekvést, képzője: -at, -et, -tat, -tet Szenvedő ige; a cselekvés mástól indul, de visszahat az alanyra: -atik, -etik, -tatik, -tetik Visszaható ige, amely azt jelenti, hogy a cselekvés az alanytól indul és visszahat az alanyra. Képzői: - kozik, -kezik,-közik, -kodik, -kedik, -ködik. 6

8 Az ige alakja kifejezi a cselekvő számát, személyét, a cselekvés idejét, módját és utal a tárgyra is. A főnév Fogalma: A főnév élettelen tárgy, élőlény vagy gondolati dolog neve. A névszók csoportjába tartozik. Két nagy csoportja van: a köznevek és a melléknevek. A köznevek fajtái: a gyűjtőnév, az anyagnév, az egyedi név és az elvont főnév. A tulajdonnevek fajtái: a személynév (családnév, becenév, keresztnév, ragadványnév), az állatnév, a földrajzi nevek, a csillagok és égitestek nevei, a címek, a díjak, illetve az intézménynevek és a márkanevek. A családnevekre az egyértelmű megkülönböztetés végett volt szükség. II. József ( ) 1787-ben kötelezővé tette. A főnevek alakja A főnevek alakjai: A főnevek jelei: képzett szó képző van rajta pl.: asztalos; egyszerű szó egy szó pl.: asztalt; összetett szó előtagból és utótagból áll pl.: asztallap; tőszó nincs rajta toldalék pl.: asztal. a többes szám jele: -k a birtokjel: -é a birtokos személyjel: -om stb. és a birtoktöbbesítő jel: -i. A főnevek ragjai: a tárgy ragja: -t; a birtokos jelző ragja: - nak, -nek és 7

9 a határozórag: -ba, -be stb. Képzők, névelők: A főnevek előtt áll névelő (egy, a az). A főnévhez csatolhatunk képzőket, például kicsinyítő vagy foglalkozásnév képzőt. Vannak többarcú szavak (francia: főnév, melléknév). Szerepük a szövegben, helyesírás Szerep a szövegben: Főnévvel nevezzük meg a szöveg témáját. A szövegben szereplő dolgok, személyek és egyéb tulajdonnevek megnevezésére is főnevet használunk. Helyesírás példákkal szemléltetve: Magyar Hírlap Kincskereső kisködmön Eötvös Loránd tudományegyetemi petőfis Jókai közi holt-tisza-bereki Melléknevek Fogalma, jelei, fokozás, különírás, egybeírás Fogalma: A melléknév tárgyak, dolgok minőségét; emberi tulajdonságokat fejeznek ki. Kaphat jeleket, ragokat, képzőket. Jelei: a fokjel alapfokon nincs, középfokon -bb, felsőfoknál pedig leg- -bb kiemelőjel -ik szebb ik Külön-és egybeírás: János nem szeret a meleg ágyban aludni, mert akkor nem tud dolgozni a melegágyban. 8

10 Számnevek Fajtái, fogalma Fogalma: A számnév mennyiséget, sorrendiséget fejez ki. Fajtái: Névmások A határozott számneveken belül a tő-és törtszámnevek, illetve a sorszámnevek. A határozatlan számneveken belül a tőszámnevek és a sorszámnevek. Főnévi névmások: személyes (én, te) birtokos (enyém, tied) kölcsönös (egymás) visszaható (magam, magad) mutató (ez, az) kérdő (mi, ki) vonatkozó (aki, ami) általános (bárki, akárki) határozatlan névmás (valaki, valami) melléknévi számnévi határozószói mutató ilyen, olyan ennyi, annyi itt, ott, úgy, így kérdő milyen mennyi hogyan, hol vonatkozó amelyen, amely amennyi ahogy, ahol általános bármilyen, akármilyen bármennyi, akármennyi mindenkor, akárhol, bárhol határozatlan valamilyen valamennyi, néhány valahol, valamikor A névmások alakja lehet: egyszerű (ő, mienk) összetett (ugyanaz, bárhol, akármikor) A névmások a szövegekben, a beszédben nagyon gyakran használt szavak. Fontos szerepük a rámutatás. A fogalmazásokban megfigyelhetjük a névmások utalószerepét (így). A névmások utalhatnak: szóra szószerkezetre, tagmondatra, mondatra nagyobb szövegrészletre, szövegre Eszerint is csoportosíthatjuk őket. 9

11 A személyes névmás Toldalék nélküli, leggyakoribb alakok: én, te, ő, mi, ti, ők. Raguzásuk rendhagyó/szabálytalan módon történik. Példák: hozzám, hozzájuk, velem, veletek, nekem, nekünk. Személyes névmások az ön, önök, maga, maguk szavak is. A szövegbeli szerepük az utalás, a rámutatás. A birtokos névmás A mondatban csak főnévi értékben fordul elő. A birtokost és a birtokot egyetlen szóval nevezi meg. Egyes számú birtok esetén: enyém, tied, övé, mienk, tietek, övék Többes számú birtok esetén: enyéim, tieid, övéi, mieink, tieitek, övéik A kölcsönös névmás Azt fejezi ki, hogy két vagy több alany cselekvése kölcsönösen hat a cselekvést végzőkre. Egyetlen ilyen névmásunk van, az egymás. csak főnévi értékben fordul elő a mondatban. A visszaható névmás Általában azt fejezi ki, hogy a cselekvés visszahat a cselekvést végző alanyra. Csak főnévi értékű lehet. Magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk A mutató névmás A mutató névmásoknak az utalás és a rámutatás a szerepük a szövegben. A mutató névmások főnévi, számnévi, melléknévi és határozószói értékűek lehetnek. A magas és mély hangrendű párok a közeli és a távoli voltára utalnak (ebbe abba). A kérdő névmás Dolgokra kérdeznek rá. Figyelemfelhívó, előreutaló szerepük is lehet a szövegben. A vonatkozó névmások Tagmondatokat kapcsolnak össze. Előre-és visszautaló szerepük lehet a szövegben. Az általános névmás Előtagok: mind- (gyűjtőnévmások); se- (hiány); bár-, akár (megengedés). A határozatlan névmás A szövegben pontosan meg nem határozott dolgokra utal. Valahol, néhol, másik egyéb stb. 10

12 Igenevek Az igenevek a szövegben többarcú szavak, mert több szófaj vonásait magukon viselik. Megkülönböztetünk főnévi, melléknévi határozószói igenevet. A főnévi igenév A fog segédigével együtt használjuk jövő időben. Igéből képezzük a -ni szócska segítségével. Feltétlenül ragoznunk kell, amikor az egyértelmű közlés megkívánja a ragos formát. Ferinek vissza kell adnia a labdát valakinek. Ferinek vissza kell adni a labdát. A melléknévi igenév Az ige és a melléknév tulajdonságait hordozza. ű Általában nem toldalékoljuk. Háromféle típusa van: Folyamatos melléknévi igenév: az igéből -ó vagy -ő képzővel alkotjuk. Befejezett melléknévi igenév: az igéből -t, -tt képzővel alkotjuk. Beálló történésű melléknévi igenév: az igéből -andó, -endő képzővel alkotjuk. A határozói igenév: A határozói igenevet az igéből -ve, -ve képzővel alkotjuk. Valamilyen cselekvést körülményként neveznek meg (körülzárva). Nem toldalékolhatóak, képzőjük lezárj az alakot. A viszonyszók A viszonyszók: névelő névutó segédigéket igekötőket kötőszókat módosítószókat Nem állhatnak egyedül. Névelők határozatlan (egy) határozott (a/az) A határozott névelő konkrétan megnevezi az utána álló tárgyat, de ki is emeli. Rámutató szerepe is lehet. Névutók Nincs önálló jelentésük, csak más szófajok után állhatnak. A névutók a határozószókhoz hasonlóan jelölhetnek helyet (előtt), időt (múlva), illetve egyéb körülményt (ellen). Egyes névutóknak többféle jelentésük is lehet. Az alatt például kifejezhet időt és helyet is. 11

13 Az igekötő Olyan segédszók, melyek az igékhez kapcsolódnak. Jelentése:! helyet és irányt (fel, oda)! utalhat a cselekvés befejezettségére, sikerére (levizsgázott)! jelölheti a cselekvés kezdetét (felcsattan)! új jelentést is adhat (kihallgat) A szóképzés Egy-egy új szó létrehozásának gyakori módja a szóképzés. alapszó > mos képző > -gat képzett szó > mosogat Néhány példa: X igéből igét képzők: -közik, -ó(d)zik X névszóból igét képzők: -l, -ászik X névszóból névszót képzők: -ikó, -nyi X igéből névszót képzők: -ás, -telen X igenévképzők: -andó, -ni Határozószók Fogalmazás H A határozószók a cselekvések helyét (messze, bent, elöl), idejét (egyszer, nemsokára, azonnal) és egyéb körülményeit (jócskán, alattomban, alig) határozzák meg egy szóval, toldalékok nélkül. H A határozószók előfordulhatnak egyszerű (ma) és összetett (szemlátomást) szavakként is. H Rikán toldalékolhatóak. Néhány határozószó fokozható (távolabb), illetve vannak olyanok is, melyekhez ragok illeszkedhetnek (délutánra). Kérés és tudakozódás:? Nem mondaná meg? Legyen szíves Elbeszélés Leírás > Történetet mondunk el vele, az események általában időrendben követik egymást. > Beleépíthetünk leírást és jellemzést is. > A párbeszédekkel életszerűbbé tehetjük a szöveget. > Készíthetünk leírást tárgyról, állatról, növényről, személyről, munkafolyamatról. Bemutathatunk egy teret is jellemző tulajdonságai alapján. > Az élőlények, tárgyak, dolgok tulajdonságait meghatározott rendben szoktuk leírni. Levél 12

14 * Írhatunk magánlevelet vagy hivatalos levelet. * A levelek a címzett megszólításával kezdődnek. * Gyakran megfogalmazzuk a levél tárgyát már az első mondatokban. * Célszerű feltüntetni a levél írásának helyét, idejét. * Fontosak a levélzáró mondatok és az aláírás. Felelet F Az jó felelet alapja az okos tanulás. F Az órai feladatok, gyakorlatok végiggondolása. F A füzetben lévő vázlat elolvasása. F A tankönyvi lecke elolvasása (főcím, alcím, kiemelt kifejezések). F A házi feladat megoldása. F Feleletvázlat készítése állítások > példák, érvek. F Megfelelő tempójú beszéd. Vélemény v Állítás v Indoklás (érvek stb.) Véleménynyilvánításkor végig kell gondolni a következőket: v Mi a véleményünk? v Hogyan lehet érthetően megfogalmazni? v Mi bizonyítja? v Elegendő érvvel rendelkezünk-e? v Hol támadhatóak az érveink? v Hogyan célszerű a bizonyítékokat közölni? v Mi lehet erről a dologról partnerünk álláspontja? v Hogyan fogadja a véleményünket? Internet és E Az neve angol electronic mail kifejezésből származik. E Kiegészíthetjük nem nyelvi jelekkel (emotikonok). E Gyakori, hogy az olvasónak lehetősége van kommentet fűzni egy-egy interneten megjelenő tartalomhoz. Ilyenkor fontos végiggondolni, mit szeretnénk leírni, mert amit kiírtunk, mindenki rögtön látja és olvassa. Ismeretterjesztő szövegek I Céljuk, hogy tudományos ismereteket közvetítsenek az olvasók felé. I Megfogalmazását mindig anyaggyűjtés előzi meg. I A szöveg témájától függően tartalmazhat leírást, jellemzést, akár elbeszélést is. Az elbeszélő részekben fontos az időrend. 13

15 14