Helyesírási buktatók a közjegyzői okiratokban

Átírás

1 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE * SZÁM Helyesírási buktatók a közjegyzői okiratokban Alapelvek és mozgószabályok (Az előadás elhangzott 2012.június 9-én, Győrben, a Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesületének találkozóján.) / magyar helyesírás megtanulható. Szabályai a Magyar Tudományos Akadémia JU Helyesírási Bizottságának közreműködésével születtek meg. Jelenleg a 11. kiadás van érvényben, amelyet decemberében adott ki az Akadémiai Kiadó. Jelentős változások/változtatások történtek a 10. kiadáshoz képest. A változások különösen az intézménynevek helyesírásában és a dzs, dz elválasztásában következtek be. Újdonság még, hogy az 1954-es 10. kiadás csak három helyesírási a jelenlegi már négyet. írásmód alapelvet említ, míg A magyar helyesírás fonematikus, azaz a szavak döntő többségére a kiejtés szerinti a jellemző. 1. Helyesírásunk alapelvei: 1. A kiejtés elve = fonetikus elv: pl.: ajtó, gyermek A szavakat úgy kell leírni, ahogyan kiejtjük őket. (Semmi változás nem történik a kiejtésben.) 2. A szóelemzés elve = etimologikus elv: pl.: szabadság, vízpart, tősgyökeres, anyja stb. Nyelvtani, morfológiai ismeretekre van szükségünk: tudnunk kell, mi a szótő, milyen toldalék járul hozzá, és milyen hangtörvény érvényesül a kiejtésben: szabad + ság 'szabac mássalhangzó helyei víz + part 'víszparl kiejtésben zöngétlen tősgyökeres: tős + g zöngés gy hatására a anyja: 'annya': jelölt teljesen magához ha 3. A hagyomány e a régies családnevel Batthyány, DesseU!J az ly-os szavakban i folyik, de: folyjon! I nem tudjuk ejteni al 4 Az egyszerűsíti (1984 óta alapelv,al Lényege:a magyarn a) kőznevekbei elválasztva: tehát az eg) elválasztásk b) keresztneve köznevekbe Bernadett, elválasztva: c) családnevel Kiss + vel = Hermann-fi képzőt. d) összetett sz 42

2 SZÁM * KÖZJEGYZÓK KÖZLÖNYE n rt 2012.június 9-én, Győrben, Egyesületének találkozóján.) jr Tudományos Akadémia ( meg.jelenleg a 11. kiadás érniai Kiadó. áshoz képest. A változások választásában következtek resírásialapelvet említ, míg többségérea kiejtés szerinti mmi változás nem történik I tudnunk kell, mi a szótő, vényestil a kiejtésben: szabad + ság 'szabaccság': összeolvadás/affrikáció történik a kiejtésben, két leírt mássalhangzó helyett egy harmadik hangot ejtünk hosszan víz + part 'víszpart': zöngésség szerinti részleges hasonulás, a zöngétlen p a kiejtésben zöngétleníti a zöngés z-t, így annak a zöngétlen párját, sz-t ejtünk tősgyökeres: tős + gyökeres 'tőzsgyökeres': az előző jelenség fordítottja zajlik, a zöngés gy hatására a zöngétlen s helyett zöngés zs-t ejtünk anyja: 'annya': jelöletlen teljes hasonulás történik, az első mássalhangzó, az ny teljesen magához hasonítja a j-t, így azt hosszan ejtjük. 3. A hagyomány elve = archaikus elv: a régies családnevekben: Batthyány, Dessewffy, Apáczai stb. és az ly-os szavakban érvényesül: folyik, de: folyjon! (Nem történik írásban jelölt teljes hasonulás, hiszen ma már nem tudjuk ejteni az ly-t, hanem helyette is j-t ejtünk.) 4 Az egyszerűsítés elve (1984 óta alapelv, addig csak szabály volt.) Lényege: a magyar nyelv nem tűrmeg egymás mellett három azonos mássalhangzót: a) köznevekben: toll + val = tollal, gally + val = gyallyal elválasztva: tol-lal, galy-lyal tehát az egyszerűsített alakhoz hasonul írásban a -val rag kezdő v-je, s elválasztáskor sem áll vissza az eredeti állapot. b) keresztnevekben ugyanúgy végbemegy az egyszerűsítés, mint a köznevekben: Bernadett + vel = Bernadettel, Mariann + val = Mariannal elválasztva: Bernadet-tel, Marian-nal c) családnevekben: nem egyszerűsítünk: Kiss + vel = Kiss-sel, Hermann + val = Hermann-nal Hermann-né: kötőjellel kapcsoljuk a hosszú -nn-re végződő nevekhez a -né képzőt. d) összetett szavakban: 43

3 KÖZJEGYZÓK KÖZLÖNYE * SZÁM amennyiben az előtag két azonos mássalhangzóra végződik, és az utótag ugyanazzal a mássalhangzóval kezdődik, kötőjelet kell alkalmaznunk: sakk-kör, balett-táncos ha a szó belsejében az előtag végén és az utótag elején ugyanaz a kétjegyű mássalhangzó található, kétszer kiírjuk mind a két mássalhangzót: kulcscsomó,jegygyűrű II. Az összetett szavak helyesírása: Az összetett szavakat vagy egybe vagy kötőjellel írjuk. 1. Az egybeírás: a) két tagból álló összetétel esetében nincsen szótagkorlát: szabadkereskedelmi (217), ingatlanpiac (215),jelelősséguállalás (217) b) három tagból álló összetétel esetén csak hat szótagig írhatjuk egybe a szavakat: rendőrkapitányság (316), közjegyzőhelyettes (316), közjegyzőjelölt (315) A szótagszámba csak a szótőben található szótagok, valamint a képzők számítanak bele. A képző önálló szótári egységet hoz létre. A nyelvtani jelek csak módosítják a szó jelentését, a rag pedig mondatrésszé alakítja. Ezek nem hoznak létre önálló morfémát. Ezért nem számoljuk szótagjaikat. Tehát: közjegyzőhelyettesek (316) -ek: a többes szám jele közjegyzőhelyettesnek (316) -nek: a datívus vagy a genitivus ragja De: közjegyző-helyettesi (317) -i: melléknévképző 2. A kötőjeles írás: három vagy több tagból álló összetételek esetén hét szótagtói logikai kötőjelet alkalmazunk: helyesírás-jauítás és nem helyes-írásjavítás (317) rendőr-főkapitányság és nem rendőrfő-kapitányság (417) 3. A kűlőn írás: összetett szavak ei vagyis szintagmá] arany jegygyűrű, Ill. A mozgósza 1. A szótagszám mi utótag kapcsolódi közszói összetétel egybeírjuk, s az új békeszerzo de: békesz: kerekaszta de: kereki» 2. Ha egy különírt s egybeírjuk, s a ha közjegyzői de: közjeg) személyiji de: személ IV. Az intézméi 1. A bankok nev a) A név első Budapest Mindekéti b) Abank sze MagyarB - 44

4 SZÁM * KÖZJEGYZÓK KÖZLÖNYE ra végződik, és az utótag ~tkellalkalmaznunk: 3 A különírás: összetett szavak esetében nem alkalmazunk különírást. Ekkor szószerkezetekről, vagyis szintagmákról beszélünk: llején ugyanaz a kétjegyű ~tmássalhangzót: arany jegygyűrű, halvány rózsaszín, vasbeton gerenda Ill. A mozgószabály: 1. A szótagszám miatt már kötőjellel tagolt többszörösen összetett szóhoz újabb utótag kapcsolódik, az első kötőjelet ki kell hagyni, mert két kötőjel az alapvetően közszói összetételekben nem jelenhet meg. Az előzetesen kötőjellel írt két tagot egybeírjuk, s az új tagot kapcsoljuk kötőjellel: békeszerződés-tervezet corlát. lősségvállalás (217) írhatjukegybea szavakat: de: békeszerződéstervezet-kidolgozás kerekasztal-konferencia de: kerekasztalkonferencia-rendezés J, közjegyzőjelölt (315) 2. Ha egy külön írt szókapcsolat egészéhez egy utótag kapcsolódik, az első két szót tint a képzők számítanak egybeírjuk, s a harmadikat kötőjellel kapcsoljuk: ni jelek csak módosítják közjegyzői okirat nem hoznak létre önálló de: közjegyzőiokirat-készítés személyi jövedelemadó de: személyijövedelemadó-törvény IV. Az intézménynevek helyesírása: 1. A bankok nevének írása: itagtól logikai kötőjelet a) A név első szava tulajdonnév: Budapest Bank, Raiffeisen Bank, Erste Bank, Sopron Bank Mindekét eleme a névnek nagy kezdőbetű. b) A bank szót -i képzős melléknév előzi meg: Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank = MBFB 45

5 KÖZJEGYZÖK KÖZLÖNYE * SZÁM Magyar Fejlesztési Bank = MFB Magyar Nemzeti Bank = MNB Magyar Külkereskedelmi Bank = MKB A név minden elemét nagy kezdőbetűvel írjuk. A betűszós változat után nem teszünk pontot. A név eleje főldrá melléknév: nyugat nagy kezdőbetűvel V. Címek, rang c) Az előtag köznév: Citibank, Magyar Hitelbank, Takarékbank, Gránitbank A bank utótagot egybeírjuk az előtaggal. d) Az előtag mozaikszó: Unicredit (UniCredit) Bank CIB Bank = Central European International Bank Közép-európai Nemzetközi Bank OTP Bank = Országos Takarékpénztár A bank szót külön és nagy kezdőbetűvel kell írni. 2. A közintézmények nevének Írása: Minden szót, a kötőszó kivételével, nagybetűvel kezdünk: a) Eötvös Loránd Thdományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (ugyanis Államtudományi és Jogtudományi Kar - a szóismétlés elkerülése végett elmarad az utótag, ezt jelzi a kötőjel) b) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete Magyar Országos Közjegyzői Kamara Szófajra való tekintet nélkül minden szó nagy kezdőbetűvel írandó. c) Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Intézet Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék Dr. vagy dr.? a) a férj a doki b) a feleség a <i -Horváthi -Horváthi -Horvathm c) mindketten A név elején: Dr.,a Dr. habil., Dr. univ (Helyesírásunk ner Ugyanígy viselked Ifj. Tóth János, Id.

6 SZÁM * KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE, betűszós változat után A név eleje földrajzi névi eredetű: Nyugat - Magyarország, az ebből képzett melléknév: nyugat - magyarországi, mivel a nyugat a tulajdonnév első szava, ezért nagy kezdőbetűvel írjuk. V. Címek, rangok helyesírása: tbank Dr. vagy dr.? a) a férj a doktor: - Dr. Horváth Lászlóné Kovács Éva - Dr. Horváthné Kovács Éva kmk: = Közép-európai b) a feleség a doktor: - Horváth Lászlóné dr. - Horváth Lászlóné dr. Kovács Éva - Horváthné dr. Kovács Éva - Dr. Horváth-Kovács Éva - Dr. Horváth Éva IdományiKar 1 szóismétlés elkerülése c) mindketten doktorok: - Dr. Horváth Lászlóné dr. Kovács Éva - Dr. Horváthné dr. Kovács Éva A név elején: Dr., a név közepén és a végén dr. Egyesülete Dr. habil., Dr. univ., Dr. PhD, Dr. DSc., Dr. CSc. (Helyesírásunk nem következetes, szabályosan így kellene írni: Dr. Ph.D.) [betűvelírandó. rzoskar Ugyanígy viselkedik az idős, az ifjú és az özvegyelőnév is. A név elején: Ifj. Tóth János, Id. Szabó Lajos, Özv. Németh Istávnné 47

7 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE * SZÁM VI. Számok és dátumok: 1. Tőszámnevek: a) Ha számokkal írjuk a tőszámneveket, utánuk soha nincs pont: 1, 95, 2001, b) Ha betűkkel írjuk a tőszámneveket, kettőezer-egytől kötőjelet kell alkalmaznunk, illetve a milliók és az ezresek közé is kötőjel kell: egy, kilencvenöt, kettőezer-egy, tízmillió-hatszázötvennyolcezer-egy 2. Sorszámnevek: a) A számok után pontot teszünk: 1., 95.,2001., De: soha nem írjuk a számhoz kötőjellel a -dik képzőt, tehát nem: 9S-dik! b) Amennyiben betűkkel kiírjuk a sorszámnevet: első, kilencvenötödik tíz -> tizedik, húsz -> huszadik. Megrövidül a szóbelsejében a magánhangzó. Ez történik a tizenegy..., huszonegy... összetett számnevekben is. A tizes, húszas alakokban azonban megmarad a hosszú magánhangzó. c) Toldalékoláskor a szám után pontot teszünk, és a rag elé kötőjel kerül: az i=be jár, a VI.-on lakik... Vagy itthon maradi Elmentem a mozibo A mint kötőszóna kifejezésekor haszn Jobb ma egy veréb, De: Több mint (elég A mint szót használ Aférfi mint mérnök Ebben az esetben se Felhasznált iroda' LaczkóKrisz Magyar Tud: 12. (szótári ( Akadémiail 3. Dáturnok: Győr, 2012.június VI VI. 9-én A dátumban a szám után, az -én határozórag elé, soha nem teszünk pontot! Ezek a leggyakrabban problémát okozó helyesírási kérdések az okiratokban. A kötőszók használatában gondot okozhat, hogy mikor kell vesszőt tenni az és, a vagy és a mint kötőszók elé. Az és is, a vagy is összeköthet azonos mondatrészeket: Kávét vagy teát kérsz? Kijlit és zsemlét vettem. Nem teszünk vesszőt a kötőszó elé. Az összetett mondatokban a tagmondat határán ki kell tenni a vesszőt:

8 SZÁM * KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE a nincs pont: er-egytől kötőjelet i is kötőjelkell: rötvennyolcezer-egy kell Vagy itthon maradunk aludni, vagy elmegyünk kirándulni. Elmentem a moziba, és megnéztem az új vígjátékot. A mint kötőszónak több funkciója lehet. Leggyakrabban összehasonlítás kifejezésekor használjuk: Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. De: Több mint (elég!) szerkezetek vessző nélkül írandóak. A mint szót használhat juk a -ként módhatározói rag helyett is: Aférfi mint mérnök dolgozik a gyárban. Ebben az esetben sem teszünk elé vesszőt. i8ool. pzőt, tehát nem: 95-dik! ő, kilencvenötödik dül a szóbelsejében a Felhasznált irodalom: Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila: Helyesírás. Osiris Kiadó, Budapest, 2004 Magyar Tudományos Akadémia: A magyar helyesírás szabályai 11. kiadás 12. (szótári anyagában bővített) lenyomat ámnevekben is. hosszú magánhangzó. rag elé kötőjel kerül: az Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011 Dr. Lendvai-Décsy Kornélia PhD egyetemi docens sm teszünk pontot! sek az okiratokban. [ellvesszőt tenni az és, a nni a vesszőt: 49