Tartalom. 19 Jelen idő 19 Múlt idő 28 Jővő idő 37. Feltételes mód 41 Jelen idő 41 Múlt idő 43 Használata 44 Gyakorlatok 46

Átírás

1 Tartalom Az ige alakjai 5 A., t' r za anyt es a argyas ragozas 6 K.. Jeen tö o mo'd 19 Jelen idő 19 Múlt idő 28 Jővő idő 37 Feltételes mód 41 Jelen idő 41 Múlt idő 43 Használata 44 Gyakorlatok 46 Felszólító mód ~ 57 Képzése 57 Használata 63 Gyakorlatok 65 Vegyes gyakorlatok 79 Képzett igék 83 Műveltetés 84 További képzők 94. gevonzat 115 Megoldások 131

2 Az ige alakjai A magyar igék alakjait az alábbi kategóriákkal jellemezhetjük: mód, idő, szám, személy, i típuso A magyar igeban van: - három igemód (kijelentő, feltételes és felszólító). - három igeidő (jelen, múlt és jövő). - két szám (egyes. többes), - három személy (1.,2.,3.), - kétféle i típus (alanyi, tárgyas). A magyar igei rendszert az alábbi táblázatban szemléltetjük egy-egy (egyes szám 2. személyű) példával illusztrálva. jelen idő múlt idő jövőidó ~ mód alanyi tárgyas alanyi tárgyas alanyi tárgyas kijelentő mód vársz várod vártál vártad várnifogsz várnifogod feltételes mód felszólító mód várnál várnád vártál vo/na vártad volna ",, várj várd " Megjegyzés: Az alanyi on belül el szokták különíteni az -ik: végű igék (lakik, dolgozik stb.) át, az úgynevezett ikes t. Ezeknek az igéknek a a az egyes szám 1. és 3. személyt kivéve teljesen megegyezik a nem -ik végűek ával, ezért külön nem foglalkozunk velük. Egyes szám 1. személyben efurdom, dolgozom alakok mellett afürdök, dolgozok formák is használatosak. A tárgyas igéknél (eszek ~ eszem) ilyen esetben a személyrag általában az alanyi - tárgyas szerint alakul (eszek egy kis kenyeret - eszem a kenyeret), de az -m végződés alanyi ban is használatos (eszem egy kis kenyeret). Korábban egyes nyelvtanok csak afürdöm, dolgozom alakokat tartották helyesnek, a mai nyelv szemlélet szerint azonban ezekkel azonos értékűek efurdok, dolgozok formák is. Egyes szám 3. személyben ezek az igék mindig -ik végződést kapnak (fésulkodik, iszik). 5

3 Az igealakokban megjelenő kategóriák közül a nem magyar anyanyelvűek számára általában a kétféle okozza a legtöbb problémát. Mivel ez a kettősség minden médban és időben megtalálható, legelőször ezzel célszerű foglalkozni. tt részletesen nem térünk ki az alanyi és a tárgyas igei személyragok rendszerére, ezt majd az egyes igemódok, igeidők gyakorlásakor tesszük meg. A legfontosabb kérdés az, hogy mikor kell alanyi (általános) és mikor tárgyas (határozott) t használni. Abból kell kiindulni, hogy az igék kisebb része tárgyatlan (intranzitív), nagyobb része pedig tárgyas (tranzitív). Tárgyatlan ige A tárgyatlan igével kifejezett cselekvés vagy történés csak az alanyra vonatkozik, más személyre vagy dologra nem hat ki, azaz a tárgyatlan igének nem lehet tárgya. lyen ige például az at, áll, megy stb. A tárgyatlan igének csak alanyi a van. Tárgyas ige A tárgyas igével kifejezett cselekvés valamely személyre vagy dologra irányul. A tárgyas igének tehát lehet tárgya: könyvet olvas, levelet ír, kávét kér stb. Az ilyen igének van alanyi és tárgyas a is. Alanyi ú az ige, ha nincs tárgya, vagy ha van tárgya, de az határozatlan. Tárgyas ú az ige, ha a tárgya határozott. Az ige tárgyas vagy tárgyatlan jellegének és lehetséges i formájának (alanyi vagy tárgyas) összefüggéseit az alábbi ábraszemlélteti:. 1 y. tárgyatlan ige (nem lehettárgya) tárgyas ige (lehet tárgya) alanyi ú ahmyiú - nincs tárgya - határozatlan tárgya van tárgyas ú - határozott tárgya van A továbbiakban azt kell megvizsgálni, illetve megtanulni, hogy mely esetekben határozott, és mely esetekben határozatlan a tárgy. 6

4 ! f1 A tárgy határozott 1. tulajdonnév a tárgy: Szeretem Pistát. smerem Budapestet. (és mell ette tárgyas ú az ige), ha 2. határozott névelős a tárgy: A könyvet olvasom. Megnézi az egyetemet. A tárgy előtt jelző is állhat, a névelő ilyenkor ezeket természetesen A piros ruhámat vesze'!l fel. A tegnap vásárolt kenyeret eszem meg. Az ilyen szerkezetekből a főnévi rész el is maradhat. A pirosat szeretem a legjobban. megelőzi. 3. birtokos személyjeles vagy birtokjeles a tárgy: A tárgy ilyenkor többnyire határozott névelővel vagy névmási jelzővel együtt szerepel. A kabátomat keresem. A te tolladat kérem. A Pistáét adod ide? Egymás kezét fogják. 4. az alábbi névmások valamelyike a tárgy, vagy a névmás a tárgy jelzője: Ő, ó'k, ön, önök, maga, maguk Látom őt / önt / magát. smerem őket / önöket / magukat. magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk Sajnálom magamra!). / Sajnáljuk magunkat. smered magad(a!). /1smeritek magatokat. Jól érzi magát. / Jól érzik magukat. enyém, tied, övé, mienk, tietek, iivék Az enyémet / a mienket adom oda. A tiedet / a tieteket kéri. Az övét / az övékét hozom el. egymás Szeretjük egymást. ez, az Ezt veszem meg. Azt kérem. Ezt a könyvet olvasom. mind, összes, valamennyi Mind(et) megveszem. Az összeset elviszem. Az összes ruhát kimosod? Valamennyit kérem. Valamennyi képeslapot elküldöm. -ik végű névmások Melyiket választod? 7.

5 Melyik könyvet olvasod? Mindegyiket / bármelyiket / akármelyiket kérheted Mindegyik / bármelyik / akármelyik könyvet elviheted 5. mellékmondat a tárgy: Miért mondod, hogy eljössz? A párbeszédek idéző mondata is határozott tárgyként utal a párbeszédre. - deadod az újságot? - kérdezte a fiú. 6. olyan főnévi igenév a tárgy, amelynek határozott tárgya van: Szeretném látni őt / Pistát. Meg akarom venni mindet. Megjegyzés: A tárgy határozatlan Tárgyas t használunk annak ellenére, hogy nincs a mondatban határozott tárgy, ha 1. a tárgy beleérthető a mondatba. A 3. személyű határozott tárgyat ugyanis nem szükséges kitenni, ha a szövegösszefüggésből egyértelműen kiderül, hogy mi a tárgy. A tárgyas használata azonban ilyenkor is kötelező, hiszen a tárgyas igealak utal a tárgyra. - A könyvedet keresed? - gen, de sehol sem találom. (Tudjuk, hogy a könyvről van szó, s kiegészíthetnénk vele a mondatot: gen, de sehol sem találom a könyvemet.) 2. az úgy hiszem / gondolom / vélem / látom kifejezés a főmondat: Úgy gondolom, nekem van igazam. 3. a tárgy az apa, anya szó ('a saját anyám, apám, anyánk, apánk' jelentésben): Mindnyájan szeretjük anyát. Várom apát. 4. a tárgy a szegény főnév ('egy ismert személy' jelentésben): Nagyon sajnálom szegényt. 5. Az alábbi kifejezésekben szintén tárgyas t használunk: Mit tudom én! (= Fogalmam sincs.) Mit bánom ént (= Egyáltalán nem érdekel.) Futja valamiből. (= Van belőle [főleg pénzből] elég.) Megjárja. (= Elégjó. Megfelelő.) (és mellette alanyi ú az ige), ha 1. névelő nélküli a tárgy: Könyvet olvasok, nem újságot. A tárgynak ilyenkor melléknévi vagy számnévi jelzője is lehet. Szép könyvet olvasok. Két / sok épületet látok. Az ilyen szerkezetekből a főnévi rész el is maradhat. Újat veszek Kettőt / sokat kuldok: 8

6 2. határozatlan névelős a tárgy: Egy könyvet olvasok. 3. az alábbi névmás ok valamelyike a tárgy, vagy a névmás a tárgy jelzője: én, te, mi, ti Látsz engem / minket? Ő ismer téged / titeket. ki? ir, mtr,.? h any., /? mennytr, '?'l? nu yen., mekk ora.? st b. Kit / mit nézel? Hányat / mennyit kérsz? Hány almát eszel meg naponta? Milyet / milyent adhatok? Milyen könyvet olvasol? aki, ami, amilyen, amekkora stb. Nagyon érdekes, amit olvasok. Nincs itt, akit keresel. Amilyen könyvet akarsz, olyat veszel. ilyen, olyan, ennyi, annyi stb. Miért találsz ki ilyet / ilyent? Hogy gondolsz ilyen butaságot? Ennyit nem kérek. vala-, akár-, bár-, se-, minden- kezdetű névmás Keresek valamit / valakit. Veszek valamilyen gyümölcsöt. Akárkit megkérdezhetsz. Bármit megvehetsz. Nem nézek meg semmilyen filmet. Mindenkit szeretek. Mindent elmesélek. 4. olyan főnévi igenév a tárgy, amelynek nincs további tárgya, vagy a tárgya határozatlan: Szeretek olvasni. Szeretnék megismerni egy fiút. Látni akarok mindenkit. Megjegyzés: Alanyi t használunk, bár a tárgy formailag határozott, ha 1. az ezt / azt névmás partitívuszi jelentésű: - Én dobostortát kérek. És te? - Én is azt kérek. (= Abból a fajtából, olyat.) de: - Melyiket kéred? -Azt kérem. (= Amelyikre rámutatok.) 2. az azt névmás határozatlan jelentésű: Azt csinálsz, amit akarsz. (= Bármit csinálhatsz.) 3. a tulajdonnév nem tulajdonnévként, hanem más jelentésben szerepel: Petőjit olvasok. (= Petőfi-vers[ek]et) 9

7 Vigyázzunk, mert az alanyi és a tárgyas t az alábbi esetekben nagyon könnyen össze lehet keverni! 1. A valamennyi névmás után használhatunk alanyi és tárgyas t is attól függően, hogy mi a névmásnak a jelentése. Valamennyit megveszem. (= az összeset) Valamennyit megveszek. (= az összesből néhányat, nem mindet) 2. A mind névmás után tárgyas t használunk, a minden után pedig alanyit. Mind / mindet megveszem. (= az összeset) Mindent megveszek. (= bármit, ami van) 3. Az amelyik névmás után ingadozás figyelhető meg. Általában tárgyas t használunk (mivel -ik végű névmás), de állhat alanyi is mellette. Azt a könyvet add ide, amelyiket most olvasod / olvasol. Ha a mondatban az ige egyes szám 1. személyű (én), a mellette álló tárgy pedig 2. személyű (téged, titeket / benneteket), az igealak -lakl-lek ragja utal a tárgyra. (Én) látlak téged. (Én) szeretlek titeket / benneteket. Mivel az alanyi és a tárgyas iget minden igemódban, igeidőben használjuk, ezek tárgyalásakor a gyakorlásukra folyamatosan visszatérünk. Gyakorlatok 1. Használd az igék megfelelő alanyi vagy tárgyas ú formáját! A névmási tárgyak kiemelésével próbálunk segíteni. Nemrég költöztünk ebbe a városba, még senkit nem : (ismer, én) az utcánkban. Melyik szobát (választ, ti)? Akiket nem (szeret, mi), azokat nem (meghív) abulinkba. Most (olvas, én) azt a könyvet, amelyiket a múlt héten. (kölcsönad., te). A tanár (megkér) valakit egy szívességre. Valamennyi ismerősömet (értesít), hogy megváltozott a telefonszámom. M ', k ó /" ar eve ota \tsmer, o"kol -1 egymast. '... (szeretne, én) bemutatni önöket a szüleimnek. 10