Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Átírás

1 Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

2 SZEREPLŐK: LÁNY ANYA 1. FIÚ 2. FIÚ 3. FIÚ 4. FIÚ 1. VARJÚ 2. VARJÚ 3. VARJÚ 4. VARJÚ ANYÓKA ERDEI ANYÓKA SAS 1. jelenet Jaj de jó, megsült a kis cipó! Itt a kerek kis cipó! (Szalad az anyja előtt.) ANYA: Milyen szépen megsült a cipó. Ideteszem az asztalra, hogy kiscsit hűljön, mert még nagyon meleg. Amíg kihűl, egy kicsit segítesz nekem a kertben. Gyere. l. FIÚ: De finom illatok! Fivéreim! Ide gyertek! 2. FIÚ: Mit találtál? 3. FIÚ: Milyen szép kerek cipó! De megéheztem! l. FIÚ : Én bizony török belőle, mert rögtön éhen halok. 2. FIÚ: Erre gondoltam én is. 3. FIÚ: Anyánk nem fog megharagudni ránk? 1. FIÚ: Nem eszünk belőle, csak egy keveset. (Bejön az anya.) ANYA: Mit csináltok? Már megint az evésen jár az eszetek? Csak enynyit hagytatok belőle? Hogy változnátok inkább varjakká! ANYA: (A fiúk varjakká változnak és elrepülnek.) Mi történt édesanyám? Miért kesereg? Jaj mit tettem! Milyen meggondolatlan anya vagyok! Fiaim, hová lettetek? Gyertek vissza! Mindegyikteknek sütök egy cipót, csak ne hagyjatok itt engem! 2

3 ANYA: Visszahozom én őket, ha addig élek is. Nem engedlek édes lányom, legalább te maradj meg nekem. El kell hogy menjek, mert ha itthon maradok, a szomorúságba mindketten belepusztulunk. Sietek, ahogy csak tudok. (Elindul a fivérei keresésére.) 2. jelenet ANYÓKA: Hová sietsz te lány? Nézz az orrod elé, mert így nem jutsz meszszire! Sietek a fivéreim után, mert nagy bajba kerültek. Nem látta őket? ANYÓKA: Én bizony senkivel sem találkoztam az úton. Erre biztosan nem mentek. Nem? Akkor most merre menjek? ANYÓKA: Az erdőn túl, egy napi járásra lakik a nővérem. Ő okosabb nálam. Mondd el, hogy mi járatban vagy, és biztosan segít a bajodon. Köszönöm anyóka. (Egy erdőn halad át.) 3. jelenet Van itt valaki? ERDEI ANYÓKA: Ki az, aki idáig merészkedett? Mit keresel te itt egyedül? A bátyáimat keresem. Varjú képében elrepültek, és azóta nem láttam őket. ERDEI ANYÓKA: Jó helyen jársz. Biztosan itt laknak a közelben, mert gyakran erre repülnek. Bárcsak láthatnám őket! Testvérkéim, merre vagytok? (A feje fölött elrepülnek a varjak.) Várjatok! Ne hagyjatok itt! Addig nyugtom nem lehet, míg utol nem érem őket. (Leszállnak a varjak.) 3

4 1. FIÚ: Fivéreim, meddig kell még nekünk varjú képében bolyonganunk a világban? 2. FIÚ: Addig, míg valaki meg nem töri a varázslatot. 3. FIÚ: Én érzem, hogy valaki követ minket. 4. FIÚ: Legyetek óvatosak, mert nem tudhatjuk milyen szándékkal közelit! Drága fivéreim! Milyen régóta kereslek benneteket! 1. FIÚ: Húgocskánk! Hogy kerülsz ide? 2. FIÚ: Milyen jó látni téged újra! Értetek jöttem. Szegény anyánk nagyon bánja, hogy így mentetek el tőle. Azért jöttem, hogy hazavezesselek benneteket. 3. FIÚ: Addig haza nem mehetünk, míg meg nem szabadulunk fekete tollainktól. 4. FIÚ: Csak a Hold fénye tisztíthat meg minket. Ha kell, akár a Holdig is elmegyek értetek. 1. FIÚ: Nekünk szárnyunk is van, mégsem tudunk olyan messzire repülni. Testvéreim, indulnunk kell, mindjárt feljön a Hold. Próbáljuk meg újra! Holnap is eljövök értetek. Járjatok szerencsével! (Feljön a Hold, és a varjak elrepülnek. Újra reggel lesz.) 4. jelenet Vajon sikerrel jártak az én testvéreim? Mi lehet ez itt a fűben? Mekkora tojás! Biztosan a fészekből eshetett ki. Mit keresel a fészkem közelében? Embernek nincs itt semmi dolga! Nem rossz szándékkal másztam a fára, csupán ezt a tojást tettem vissza a fészekbe. Köszönöm neked. Mit kérsz érte cserébe? Segíthetek én is rajtad? Azt hallottam, te nagyon messzire tudsz repülni. Jól hallottad. Egészen a Holdig? Ha kell, akár a Holdig is. Vigyél magaddal! Nekem el kell hoznom a Hold sugarát, amitől megszűnik fivéreimen az átok. 4

5 Mikor feljön a Hold, máris indulhatunk. (Felszállnak a magasba, és lehozzák a Hold sugarát.) 5. jelenet VARJAK: FIÚK: Testvérkéim! Ide, erre! Itt vagyunk. Elhoztam a tisztító fényt. Fürödjetek benne! (A varjak megfürödnek, és megtörik az átok.) Köszönjük húgocskánk. Induljunk haza, mert édesanyánk már vár minket. VÉGE 5