TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN

Átírás

1 TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN 1. A nyelvművelés a nyelv életébe való tudatos beavatkozás a javítás szándékával. Ez a tevékenység jelentős múltra tekint vissza: Geleji Katona István már a XVII. században foglalkozott nyelvhelyességi kérdésekkel, a XIX. század elején pedig a nyelvújítás volt a magyar nyelv legnagyobb hatású nyelvművelő programja óta jelenik meg a Magyar Nyelvőr című folyóirat, amelyben számos cikk, tanulmány foglalkozik nyelvhelyességi problémákkal. 2. A nyelvművelés célja lehet a nyelv bővítése, tisztítása és szépítése, de a feladatok aránya koronként változhat. A nyelvművelés legidőszerűbb feladatait mindig az adott társadalom szükségletei határozzák meg. A nyelvi jelenségek megítélésében fontos szempont, mennyiben felelnek meg nyelvünk szellemének, hagyományainak. 3. A nyelvművelő tevékenységnek tehát kettős feladata van: a.) megőrizni a nyelv tisztaságát, értékeinek védelmét szolgálni b.) hatni a nyelvet beszélő emberre, vagyis elérni, hogy a nyelvet helyesen használjuk Napjainkban a nyelvművelés tehát a nyelvnek és a nyelvet beszélőknek a művelése. Ezt a feladatot a kitűzött cél határozza meg: minél inkább meg kell közelíteni a nyelvi eszményt, vagyis azt a magyar nyelvet, amely őrzi értékes tulajdonságait, a tömörséget, a szabatosságot, a képszerűséget és az árnyaltságot.

2 4. A nyelvművelés konkrét feladatai: a.) a helyes kiejtés, vagyis a megfelelő beszédtechnika elsajátítása javítani kell a pöszeséget, a selypes beszédet, a hadarást, a raccsolást gyakori hiba a szótagelnyelés és a nem megfelelő hangsúlyozás b.) a nyelvhelyességi hibák ellen való küzdelem suksükölés : a t végű igék kijelentő módú alakjai helyett a felszólító mód használata helytelen pl. Nem lássuk jól a táblát. (helytelen) Nem látjuk jól a táblát. (helyes) vagy Az előadást elhalasszuk. (helytelen) Az előadást elhalasztjuk. (helyes) nákolás : a feltételes módú, jelen idejű, egyes szám első személyű alanyi ragozású igealakban a toldalék mindig nék (nem pedig nák) pl. Olvasnék egy könyvet. az ikes igék helyes ragozása: eszem, iszom, dolgozom (és nem pedig eszek, iszok, dolgozok) a ragok és névutók helytelen használata pl.bement a ház ban. (helytelen) Bement a ház ba. (helyes) vagy Betegsége végett nem jelent meg. (helytelen) Betegsége miatt nem jelent meg. (helyes) fölösleges igekötők használata pl. leközöl közöl kikézbesít kézbesít lerendez rendez a vonatkozó névmások helytelen használata: az aki névmást csak személyre vonatkoztatva használjuk pl. Ott megy a barátom, aki ebben az iskolában tanul. Az amely névmást akkor mondjuk, amikor a vonatkozó névmás főnévvel megnevezett dologra utal.

3 pl. Megnézzük a színdarabot, amelyet te javasoltál. Az ami névmást akkor használjuk, ha egy egész tagmondat tartalmára utalunk vele. pl. A kocsi elromlott, ami bosszantotta a tulajdonost. helytelen a befejezett melléknévi igenév állítmányi szerepben való használata pl. Ez a feladat nem megoldott. A hagyományos nyelvművelő tevékenység mellett, amelyben a tiszta beszédért és a nyelvhelyességi hibák ellen harcolunk, néhány új jelenség ellen is küzdeni kell. Ezek a következők: a) az idegen szavak terjedésének veszélye az idegen szavak elsősorban a kereskedelemben jelentek meg: shop, light, ketchup, pub stb. az idegen szavak túlzott használatát mindenképp kerülni kell, helyettesítsük ezeket a megfelelő magyar szavakkal, hiszen az anyanyelv az első bármely idegen nyelvvel szemben b) kerülni kell a trágár szavak, kifejezések használatát napjaink nyelvhasználatára túlzottan is jellemző a trágár kifejezések megjelenése, amely azért is veszélyes, mert az ösztönvilág kiélését és a durvaságot erősíti c.) az új szavak, kifejezések helytelen szóalkotási módja fontos, hogy a nyelvérzékkel ellentétes új szavakat ne emeljünk be a mindennapi szóhasználatba pl. hibátlanított készülék d.) az ún. divatszók megjelenése a sajtóban, rádióban, televízióban ezek a szavak vagy jól hangzanak, vagy látszólagos hozzáértést sugallnak pl. alapvető; kapcsolatban; pozitív érték; valaminek a jegyében zajlik

4 kerülni kell ezeket, mert nem színt visznek a stílusunkba, hanem megszokást, szürkeséget e.) a helyes kiejtés gyakori hibája napjainkban a szótagelnyelés egy-egy hosszabb szó kimondásakor legalább egy szótag kimarad pl. társadalom, egészségbiztosítás tiszta hangképzéssel és nyugodt beszédtempóval megelőzhető a szótagok kihagyása 5. Nyelvi tervezés a nyelvi tervezés egy ország nyelveinek és nyelvváltozatainak használatát szabályozó hivatalos politika kialakítását és gyakorlatba ültetését foglalja magában (David Crystal: A nyelv enciklopédiája 454.o.) az alábbi kérdések tartoznak a nyelvi tervezés területéhez: a kisebbségi nyelvek helye, a nyelvi normák fenntartása valamely akadémia által;a média befolyása a nyelvhasználatra;a helyesírási reform;a nyelvművelés szükségessége;az írás- és olvasástanítás színvonala a nyelvi tervezésben különböző állami szervek, akadémiák, bizottságok, társadalmi szervezetek és egyének vesznek részt minden ember felelős anyanyelve jövőjéért, az anyanyelv fennmaradásáért ezért van szükség tudatos nyelvművelő tevékenységre, vagyis nyelvi tervezésre a nyelvfejlesztő munkát elsősorban a nyelvészek végzik, ők fogalmazzák meg a fontosabb feladatokat és célokat a nyelvi tervezés feladata az is, hogy jól kiépített intézményhálózattal és megfelelő tömegtájékoztatással segítse az anyanyelv fejlődését fontos a család és az iskola szerepe is a nyelvfejlesztő munkában meghatározó az anyanyelv szempontjából az, hogy a család és az iskola milyen nyelvi értékrendet fogad el, illetve közvetít

5 az embereknek az anyanyelvükhöz való viszonyulásukat befolyásolják az anyanyelvi műsorok, az újságokban megjelenő írások, cikkek, a magyar nyelvi vetélkedők és pályázatok segíteni kell az országban élő kisebbségek nyelvhasználatát is az anyanyelv tanítása mellett napjainkban különösen jelentős szerepet kap az idegen nyelvek oktatása erősíti a nemzetek közötti kommunikációt Forrás: David Crystal: A nyelv enciklopédiája, Osiris Kiadó, Bp., 2003 Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció Tankönyv a évfolyam számára, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2004