LATIN NYELV I. SEGÉD- ÉS KIEGÉSZÍTŐANYAG JOGÁSZHALLGATÓK SZÁMÁRA. Bánóczi Rozália Rihmer Zoltán: Latin nyelvtankönyvhöz

Átírás

1 LATIN NYELV I. SEGÉD- ÉS KIEGÉSZÍTŐANYAG JOGÁSZHALLGATÓK SZÁMÁRA Bánóczi Rozália Rihmer Zoltán: Latin nyelvtankönyvhöz Ulpianus római jogtudós szobra; Brüsszel, Palais de Justice épületében (forrás: Wikipédia) Iustitia et constans et perpetua voluntas ius suum cuqiue tribuendi. (Ulpianus Dig pr.) PPKE JÁK NYELVI LEKTORÁTUS 2018

2 LĒCTIŌ PRĪMA KIEJTÉS, GRAMMATIKAI ALAPOZÁS KIEJTÉS (Erasmusi) Magánhangzók Kettőshangzók (diphtongusok) Mássalhangzók Kettős msh.-ók (görög eredetű szavak) KIEJTÉSSEL KAPCSOLATOS ELTÉRÉSEK Latin betűk Magyar ejtés ill. betűcsoportok a á e e vagy é i mgh. előtt és két mgh. között j y i (görög eredetű szavak) u gu-, qu-, su- hangkapcsolatokban v ae oe s c ch ph rh th é amennyiben a diphtongusok valamelyik hangzója hosszú, külön ejtjük őket ő sz k szó végén msh. előtt mély mgh. (a, o, u) előtt c magas mgh. (e, i, ae, oe) előtt kh f r t Szótag ti- ti ha msh. követi ci ha mgh követi (kivéve azokat az eseteket, amikor s, t, x áll előtte) példák senātus, pater imperium, reus, rēx, lēx ius, Gaius, iniuria Illyria lingua, antiquus Caesar, aēr poena, poēta persona hic et nunc crīmen collēga, culpa civis, Cicero, Caesar philosophia ūtilis, conscripti iustitia, sententia, bestia, Mettius, OLVASÁSI GYAKORLAT ADŌRĒMUS Latin Miatyánk Pater noster, quī es in caelīs, sānctificētur nōmen tuum, adveniat rēgnum tuum, fiat voluntas tua sicut in caelō et in terrā. Panem nostrum quotidianum dā nobis hōdiē. Et dimitte nōbis dēbita nostra, sicut et nōs dimittimus debitōribus nostrīs, et nē nōs indūcās in tentātiōnem, sed līberā nōs ā malō. Āmen. Latin Üdvözlégy Āvē Maria, grātiā plēna, Dominus tēcum, benedicta tu in mulieribus, et benedictus fructus ventris tuī, Jēsus. Sancta Maria, Māter Deī, ōrā prō nōbis, peccātoribus, nunc, et in hōrā mortis nostrae. Āmen. Latin dicsőség Gloria Patri et Filio et Spiritui Sancto, sicut erat in principio, et nunc et semper et in saecula saeculorum. Amen. 2

3 GRAMMATIKAI ALAPFOGALMAK: SZÓFAJOK: ige (verbum); névszók (nomen): főnév (substantivum), melléknév (adiectivum), névmás (pronomen), számnév (numerale); egyéb szófajok: határozószó (adverbium), elöljárószó (praepositio), kötőszó (coniunctio). DECLINATIO NÉVSZÓRAGOZÁS A latinban a névszóknak három féle nyelvtani neme lehetséges: masculinum (m) hímnem femininum (f) nőnem neutrum (n) semleges nem. A latinban két szám van: singularis (sing.) pluralis (plur.) egyes szám, többes szám. A latin névszóragozás öt állandó esetből áll: nominativus (nom.) alanyeset, accusativus (acc.) tárgyeset, genitivus (gen.) birtokos eset, dativus (dat.) részeshatározós eset, ablativus (abl.) egyéb határozókat kifejező eset. CONIUGATIO IGERAGOZÁS A latinban két igenem létezik: activum (act.) cselekvő, passivum (pass.) szenvedő. A latin három igemódja: indicativus (ind.) coniunctivus (coni.) imperativus (imp.) kijelentő mód, kötőmód, parancsoló mód. A latin igeidők: praesens (praes.) praeteritum (praet.) futurum (fut.) jelen idő, múlt idő, jövő idő. A latin az egyes igeidőkön belül egyes és többes számot, ezen belül pedig három-három személyt különböztet meg. 3

4 LĒCTIŌ SECUNDA I-II. DECLINATIO, PRAEPOSITIÓK KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK Persōna grāta; nōn persōna grāta; mea culpa; deus ex māchinā; cōnsul sine collēgā; pater patriae; pater familiās; ad bēstiās; ex cathedrā; Patrōna Hungariae; prō patriā et lībertāte. Deō grātias; Deī grātia; poēta doctus; SENATUS POPULUSQUE ROMANUS (SPQR); et cētera; annō Dominī; advocātus Deī; advocātus diabolī; lacrīma Christī; agnus Dei; Sine irā et studiō; sine dubiō; dē factō; ex offīciō. Nūlla poena sine culpā. Iūrisprūdentia est dīvīnārum atque hūmanārum rērum nōtitia. Īgnōrantia nōn est argumentum. Hannibal ante portās. Histōria est magistra vitae. Philosōphia est ancilla theolōgiae. Rōma aeterna est. Nemō est propheta in patriā suā. Extra Hungariam non est vita, si est vita, non est ita. Fortuna caeca est. Iūs est ars bonī et aequī. In dubiō prō reō. Clāra pacta, bonī amīcī. Et tū, mī fīlī, Brute? Cum Deō prō patriā et lībertāte. Lingua Latīna necessāria est. Ab ovo usque ad mala. LEXICA ā, ab (+abl.) -tól, -től, által ad (+acc.) -hoz, -hez, -höz; -ra, -re advocātus, -ī m ügyvéd, jogi tanácsadó aeternus 3 örök agnus, -ī m bárány amīcus, -ī m barát annus, -ī m év ante (+acc.) előtt aqua, -ae f víz aequus 3 egyenlő, méltányos argumentum ī n érv, bizonyíték ars, artis f művészet, mesterség bēstia, -ae f vadállat bonus 3 jó caecus 3 vak cathedra, -ae f tanítószék, püspöki szék cēterus, -a, -um a többi clarus 3 tiszta, világos, híres collēga, -ae m konzultárs, hivataltárs, tiszttárs cōnsul, -is m consul culpa, -ae f vétek, vétség cum (+abl.) -val, -vel dē (+abl.) -ról, -ről; szerint, alapján dēlictum, -ī n (magán)bűncselekmény deus, -ī m isten dīvīnus 3 isteni diabolus, -i m - ördög doctus 3 tanult, művelt dominus, -ī m úr, tulajdonos dubium, -iī n kétely, kétség dubius 3 kétséges est van et és ex, ē (+abl.) -ból, -ből, szerint, alapján exemplum, -ī n példa extra (+acc.) kívül factum, -ī n tett, tény fāma, -ae f hír familia, -ae f család filius, iī m fia vkinek fortūna, -ae f (kedvező) sors, szerencse gratus 3 kedves, kívánatos Hannibal, -is m H. karthágói hadvezér histōria, -ae f történelem hūmānus 3 emberi Hungaria, -ae f Hungaria, Magyarország īgnōrantia, -ae f tudatlaság, nem tudás in (+acc.) -ba, -be (+abl.) -ban, -ben; -on, -en, -ön initium, -iī n kezdet iniūria, -ae f jogtalanság, igazságtalanság, jogellenesség īra, -ae f harag iūrisprūdentia, -ae f jogtudomány iūstitia, -ae f igazságosság iūstus 3 jogos, igazságos lacrima, -ae f könny Latīnus 3 latin līber, lībera, līberum szabad lībertās, -ātis f szabadság lingua, -ae f nyelv māchina,-ae f gép, gépezet magistra, -ae f tanárnő, tanítónő magnus 3 nagy malum, -ī n alma māter, mātris f anya meus 3 enyém necessārius 3 szükséges, elkerülhetetlen nihil, nīl semmi 4 nōn nem noster, nostra, nostrum miénk nōtitia, -ae f ismeret, tudás nūllus 3 semmilyen officium, -iī n hivatal ōvum, -ī n tojás pactum, -ī m - megállapodás papa, -ae m pápa pater, patris m apa, atya patria, -ae f haza persōna, -ae f személy, szabad ember poēta, -ae m költő poena, -ae f (kárpotló) büntetés populus, - ī m nép porta, -ae f kapu prō (+abl.) -ért, miatt -que tapadó és regula, -ae f regula, szabály rēs, reī f dolog, ügy reus, -ī m vádlott, alperes Rōmānus 3 római rōsa, -ae f rózsa senatus, -ūs m - senatus servus, -ī m rabszolga sine (+abl.) nélkül studium, -iī n törekvés, részrehajlás, tanulás suus 3 övé, sajátja terra, -ae f föld testamentum, -ī n végrendelet tuus 3 tiéd vester, vestra, vestrum tiétek vīta, -ae f élet

5 GRAMMATICA A FŐNÉV SZÓTÁRI ALAKJA: A főnevek szótári alakja három állandó részből áll: regula, regulae f 1. singularis nominativus; 2. singularis genitivus (Csak ez a szótári alak mutatja meg egyértelműen, melyik declinatióba tartozik a szó. ); 3. A főnév nemét rövidítő betű. A latin nyelvben a főnevek háromféle neműek lehetnek: I. DECLINATIO (az a-tövű és zömében nőnemű névszók ragozása) Példák: vita, vitae f élet via, viae f út terra, terrae f föld culpa, -ae f vétek, vétség; gondatlanság, hiba, bűn, szenny poeta, -ae m költő A ragozási tő: m = masculinum hímnem, f = femininum nőnem, n = neutrum semlegesnem. Ha a szótári alak második tagjának sing. gen. végződését (-ae) elhagyjuk, akkor kapjuk meg a ragozási tövet. Ehhez tesszük mindig a tanult ragokat. Pl. vit-ae Nom. Acc. Gen. Dat. Abl. singularis vita vitam vitae vitae vitā pluralis vitae vitās vitārum vitīs vitīs Tartozik az I. declinatióba néhány hímnemű kivétel is. Ezek a szavak általában férfiak által űzött mesterséget, foglalkozást jelölnek, esetleg népnevek, és ezért hímneműek. Pl. poēta, -ae m költő; agricola, -ae m földműves; nauta, -ae m hajós; collega, -ae f hivataltárs II. DECLINATIO (az o-tövűek) Példák: servus, servī m rabszolga ager, agrī m szántóföld dominus, dominī m úr, tulajdonos pactum, pactī n megállapodás SZÓTÁRI ALAK: sing. nom.: -us, -er, (-ir) -um végződésű sing. gen.: -ī genus: masculinum neutrum ragozási tő: serv-ī singularis pluralis Nom. Acc. Gen. Dat. Abl. servus servum servī servō servō servī servōs servōrum servīs servīs 5

6 AZ ER VÉGŰ FŐNEVEK N. B. Ha az -er végű főnevek sing. gen. ragjában kiesik az e, akkor az a ragozás során végig kiesik, ha megmarad az -e a sing. gen. ragjában, akkor a ragozás során végig megmarad! Példák: ager agrī m: szántóföld puer puerī m: fiú singularis pluralis Nom. ager puer agrī puerī Acc. agrum puerum agrōs puerōs Gen. agrī puerī agrōrum puerōrum Dat. agrō puerō agrīs puerīs Abl. agrō puerō agrīs puerīs A SEMLEGESNEMŰ FŐNEVEK RAGOZÁSA: N.B. 1. A nom. és az acc. végződése sing.-ban és plur.-ban is egybeesik; 2. A plur. nom. és acc. végződése a. Ez a szabály érvényes a II., III. és IV. declinatióban található semlegesnemű névszókra! Ragozási példa: bellum, bellī n háború Nom. Acc. Gen. Dat. Abl. singularis pactum pactum pactī pactō pactō pluralis pacta pacta pactōrum pactīs pactīs AZ I-II. DECLINATIÓHOZ TARTOZÓ HÁROMVÉGŰ MELLÉKNEVEK N.B. A jelző megegyezik a jelzett szóval nemben, számban és esetben. A 3 végű melléknév végződései egyes szám nom.-ban: hímnemű főnév mellett: us vagy er (bonus, liber), nőnemű főnév mellett: a (bona, libera), semlegesnemű főnév mellett: um (bonum, liberum). A hímnemű és semlegesnemű alakok (-us, -um) a II. decl. szerint, a nőnemű alakok ( a) az I. decl. szerint ragozódnak. A szótári alak: bonus 3 (bonus, bona, bonum) jó liber 3 (liber, libera, liberum) szabad pulcher 3 (pulcher, pulchra, pulchrum) szép. N.B. Ha az er végű mellékneveknél a sing. gen.-ben kiesik az e, akkor az a ragozás során végig kiesik, ha marad, akkor a ragozás során megmarad. (Lásd!. az er végű főnevekre vonatkozó szabályt!) 6

7 PRAEPOSITIÓK Bizonyos határozós viszonyok kifejezésére a latinban praepositiók szolgálnak, (míg a magyarban a ragok és névutók). A praepositiókat három csoportra oszthatjuk: 1. csak accusativusszal állók (pl. ad: -hoz, -hez, -höz); 2. csak ablativusszal állók (pl. de: -ról, ről) Ā, ab; cum, dē; ex és ē; sine, tenus, prō és prae. 3. Mindkettővel állhatnak: +acc. (hová?) +abl. (hol?) in -ba, -be -ban, -ben sub alá alatt super fölé fölött N. B.! A praepositiók vonzatát a szótárból tudjuk meg! GYAKORLÓ FELADATOK 1. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket! terra Romana poeta bonus puer liber servus noster matrimonium bonum mea culpa 2. Tegye a zárójelben megadott kifejezéseket a praepositiónak megfelelő esetbe! sing. plur. ad (terra) cum (magistra) pro (deus) de (regula) in (vita) 3. Fordítsa le az alábbi kifejezéseket! Ab initiō; ab ovō; ab aeternō; ad absurdum; in armis; in corpore; ab Urbe conditā; sub rosā. 4. Változtassa meg az alábbi jelzős szerkezetek számát (singularisból plurálisba vagy fordítva) az eset megtartásával! linguae Latinae puerorum Romanorum poetam doctum argumentum prima 7

8 LĒCTIŌ TERTIA PRAESENS IMPERFECTUM KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK Dum spīrō, spērō. Cogitō ergo sum. Nōn scholae, sed vītae discimus. Verba volant, scrīpta manent. Arma virumque canō Errāre hūmānum est. Inter arma silent Mūsae. Sīc trānsit glōria mundī. Vītam et sanguinem dāmus prō rēgina nostra. Dē minimis nōn cūrat praetor. Lībera sunt mātrimōnia. Servī cum līberīs mātrimōnium contrahere nōn possunt. Nēque furiōsus, nēque furiōsa matrimōnium contrahere possunt. Iniūria nōn excūsat iniūriam. Imperītiam culpae adnumerāmus. Ignōrantia nōn est argūmentum. Cōnsēnsus facit nūptiās. Sententia incerta non valet. Advocātus nōn accūsat. DĒ RĒGIBUS 1 RŌMĀNŌRUM Antīquī dē geminīs Rōmulō et Rĕmō, filiīs deī Martis 2 nārrant. Rōmulum et Rĕmum in rīpā Tiberis 2 expositōs 3 lupa alit. Prīmus rēx Rōmae, Rōmulus et sociī in ripā Tiberis 2 habitant. Rōmānī saepe cum fīnitimīs prō agrīs pūgnant. Rēx secundus Rōmae, Numa Pompilius, ex oppidō Sabīnō Rōmam 4 commigrat. Ille Rōmānōs cultum 5 deōrum docet. Post Numam Tullus Hostilius, vir bellicosus, post Tullum Ancus Marcius regnat. Post illum Lucius Tarquinius Priscus regnat, qui ludos festivos instutuit. Rēx sextus, Servius Tullius, nova arma et cēnsum 6 instituit. Ultimus rēx Rōmae Tarquinius Superbus est, quem 7 populus Rōmānus Rōmā 8 expellit. 1. regibus: plur. abl.; 2. sigularis genitivusok; 3. expositus 3 kitett; 4. Romam Rómába; 5. cultum tiszteletet; 6. censum vagyonbecslést; 7. quem akit; 8. Roma honnan? kérdésre válaszoló helyhatározó. LEXICA agō 3, ēgī, actum űz, hajt; tesz, csinál; tárgyal alō 3, -uī, -itum táplál, nevel antīquus 3 régi, ősi arma, -ōrum n fegyver(ek) audiō 4, -ivī, -itum hall bellicosus 3 harcias canō 3, cecinī, cantum énekel capiō 3, cēpī, captum fog, kap, elfoglal capiō 3, cēpī, captum fog, kap, elfoglal clārus 3 tiszta, ragyogó, híres cogitō 1 gondolkodik commigrō 1 költözik cōnsēnsus, -ūs m egyetértés, megegyezés cōnstituō 3, -uī, -ūtum létrehoz, megalkot; elrendel contrahō, -ere, -trāxī, -tractum (meg)köt, létrehoz, előidéz cūrō 1 gondoskodik dē (+abl.) - -ról, -ről discō 3, didicī tanul dō 1, dedī, dātum ad doceō 2, -uī, doctum tanít dūcō 3, dūxī, ductum vezet dum míg ergo tehát errō 1 téved, bolyong excūsō, -āre, -āvī, -ātum megment; mentesít, igazol expellō 3, expulī, expulsum kiűz, elűz, elkerget faciō 3, fēcī, fāctum tesz, csinál festivus 3 ünnepi fīnitimus 3 szomszédos, haatáros furiōsus 3 őrült geminī, -ōrum m ikrek geminus 3 iker, kettős glōria, -ae f dicsőség habeō 2, -uī, -itum bír (amit: acc.), van valamije habitō 1 él, lakik hūmānus 3 emberi ille, illa, illud ő, az imperītia, -ae f hozzánemértés, mesterségbeli járatlanság imperō 1 (meg)parancsol instituō 3, -uī, -ūtum felállít, megalapít, elrendel, rendez inter (+acc.) között, közé legō 3, -lēgī, lectum olvas ludus, -i m játék lupa, -ae f nőstényfarkas maneō 2, mānsī, mānsum marad, vár Mars, Martis m M. hadisten, háború matrimonium, -iī n házasság meus 3 enyém minimus 3 legkisebb, jelentéktelen mundus ī m világ(rend) nārrō 1 mesél nominō 1 nevez nōn nem noster, -tra, -trum miénk novus 3 új nuptiae, -arum f. házasság oppidum -ī n város populus, -ī m nép possum, posse, potuī képes, -hat, -het (inf.) post (+acc.) után; adv. azután prīmus 3 első pūgnō 1 harcol -que és rēgina, -ae f királynő rēgnō 1 uralkodik Rĕmus, -ī m R. rēx, rēgis m király rīpa, -ae f part (folyóé) Rōma, -ae f Róma Rōmānus 3 római Rōmulus, -ī m R., Róma alapítója Sabīnus 3 szabin saepe gyakran sanguis, -inis m - vér schola, -ae f iskola sciō 4, scīvī, scitum tud, ismer scrīptum, -ī n írás secundus 3 második, kedvező sed de, hanem servō 1 fenntart, őriz sextus 3 hatodik sīc így sileō 2, -uī hallgat, csendben van similis 2 hasonló (amihez: dat.) socius, -iī m társ, szövetséges spērō 1 remél spīrō 1 lélegzik, él sum, esse, fuī van superbus 3 gőgös, büszke, zsarnoki suus 3 övé, sajátja Tiberis, -is m. T., Róma folyója trānseō 4, -iī, -itum átmegy, átkel, elmúlik tuus 3 tiéd ultimus 3 utolsó valeō, -ēre, -uī, -itūrus erős, bír, -hat, -het, érvényben van; vmire céloz, vonatkozik; ér, jelent veniō 4, vēnī, ventum - jön verbum, -ī n szó videō 2, vīdī, vīsum lát vīvō 3, vīxī, vīctūrus él volō 1 száll, repül 8

9 GRAMMATICA AZ IGÉK SZÓTÁRI ALAKJA ( a verbo ): Egy latin ige szótári alakja általában négy részből áll, de a teljes szótári alakhoz hozzátartozik egy plusz elem, a magyar jelentés is. Pl. dō, 1 (dāre), dedī, datum ad 1. szótári alak 2. szótári alak 3. szótári alak 4. szótári alak +1 szótári alak dō 1 * (dāre) dedī datum ad Indicativus praesens imperfectum activi singularis 1. = kijelentő mód jelen idő (aktív, folyamatos) egyes szám első személy Infinitivus imperfectus activi = a magyar ni képzős főnévi igenév Indicativus praesens perfectum activi singularis 1. = kijelentő mód múlt idő (befejezett jelen, aktív) egyes szám első személy supinum = egyfajta főnévi igenév magyar jelentés IGETÖVEK (Egy latin igének három töve van) IMPERFECTUM TŐ PERFECTUM TŐ SUPINUM TŐ Példák: nomino 1 (nomināre), nominavi, nominatum nevez video 2 (vidēre), vidi, visum lát lego 3 (legĕre), legi, lectum olvas capio 3 (capĕre), cepi, captum megfog, elfog, elfoglal constituo 3 (constituĕre), constitui, constitutum létrehoz, megalkot, elrendel audio 4 (audīre), audivi, auditum hall A LATIN IGÉKET (imperfectum) TÖVÜK SZERINT 4 CSOPORTBA SOROLJUK: ā-tövűek -ē-tövűek mássalhangzós, -ĭ-, -ī-tövűek -u-tövűek 2. szótári alak végződése -āre -ēre -ĕre -īre infinitivus impf. act. Pl. nomino, 1 (nominare), video, 2 (vidēre), lego, 3 (legĕre), audio, 4 (audire), nominavi, nominatum Imperfectum tő 2. szótári alak minus re vidi, visum 2. szótári alak minus re legi, lectum 1. szótári alak minus o audivi, auditum 2. szótári alak minus re nominā-re vidē-re leg-o audī-re 9

10 AZ AKTÍV SZEMÉLYRAGOK: Sing. Plur. 1. -o vagy -m -mus 2. -s -tis 3. -t -nt AZ INDICATIVUS PRAESENS IMPERFECTUM ACTIVI KÉPZÉSE: imperfectum tő + aktív személyragok -o -mus -s -tis -t -nt nomino, nomināre, nominavi, nominatum video, vidēre, vidi, visum lego, legere, legi, lectum audio, audīre, audivi, auditum nomin-o 1 nominā-s nomina-t nominā-mus nominā-tis nomina-nt vide o vidē-s vide-t vidē-mus vidē-tis vide-nt leg-o leg-i-s 2 leg-i-t leg-i-mus leg-i-tis leg-u-nt audi-o audī-s audi-t audī-mus audī-tis audi-u-nt 3 MEGJEGYZÉS 1 a + -o = -o MEGJEGYZÉS 2 EJTÉSKÖNNYTŐ SZEREP A msh.-ós és u-tövű igéknél a Sing. 2.-től egy ikötőhanggal egészül ki a ragozás, mely plur. 3.-ben uvá változik! MEGJEGYZÉS 3 Plur. 3.-ban itt is u-kötőhangot találunk a 3.-osok mintájára. RENDHAGYÓ IGÉK RAGOZÁSA: sum, esse, fui sum es est sumus estis sunt possum, posse, potui possum potes potest possumus potestis possunt A BIRTOKOS NÉVMÁS A birtokos névmás lehet a latin mondatban jelző vagy az összetett állítmány névszói része. Magyarra a birtokos személyjel segítségével fordítjuk. Sing. meus 3 enyém, az én vmim tuus 3 tied, a te vmid suus 3 övé, az ő vmije Plur. noster, nostra, nostrum mienk, a mi vmink vester, vestra, vestrum tiétek, a ti vmitek suus 3 övék, az ő vmijük A birtokos névmásokat az I. és II. declinatióban ragozzuk, és jelzőként egyeztetjük a birtok nemével, számával és esetével. N. B.!: A noster és vester birtokos névmások ragozása során kiesik az -e! 10

11 GYAKORLÓ FELADATOK 1. Egészítse ki az alábbi igék szótári alakját a jelentésükkel együtt, majd adja meg mindegyik ige imperfectum tövét! constitutum.. impf. tő: 2. habeo impf. tő: 3... erravi.... impf. tő: 4... capĕre impf. tő: hall impf. tő: actum.. impf. tő: 7... dedi.... impf. tő: servatum.. impf. tő: 9. venio impf. tő: 2. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket! nostrum imperium clarum vester filius bonus tua victoria magna 11

12 LĒCTIŌ QUARTA III. DECLINATIÓS FŐNEVEK KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK Ars poētica; pānem et cīrcēnsēs, homō novus, alma māter, iūs gentium; corpus dēlictī; iūs honōrum; iūs honōrārium; ex iūre Quiritium; dē iūre; Māgna c(h)arta lībertātum; cīvitās Deī; Urbī et orbī; summā cum laude; doctor honōris causā; contrā bonōs mōrēs; vīnum rēgum, rēx vīnōrum. Novus rēx, nova lēx. In vīnō veritās. Ō tempora, ō mōrēs! Nōmen est ōmen. Oculum prō oculō, dentem prō dente. Mors certa, hora incerta. Pulvis et umbra sumus. Ūnus testis nūllus testis. Nūllum crīmen sine lēge. Nūlla poena sine lēge. Dēlicta parentum līberīs nōn nocent. Lēgis virtūs haec est: imperāre, vetāre, permittere, pūnīre. Bánóczi-Rihmer: Latin nyelvkönyv - 3. lecke DĒ IŪRE POPULĪ RŌMĀNĪ (Gaius 1-63.) LEXICA āctiō, actiōnis f cselekmény, kereset, per, peres eljárás almus 3 tápláló, éltető amplissimus 3 legszélesebb animal, animālis n állat appellō 1 hív, nevez (kettős acc. akit, aminek) ars, artis f művészet, mesterség autem pedig bellum, -ī n háború causā (+ gen.) miatt, végett charta, -ae f papír, oklevél cīrcēnsēs, -ium m cirkuszi játékok cīvis, civis mf (plur. gen.: civium) - polgár cīvitās, civitātis f város(állam), (állam)polgárság cōnstitūtiō principum császári rendelet cōnstitūtiō, -iōnis f - (császári) rendelet, alkotmány cōnstō 1, -stitī, -stātūrus (sto) megáll, helytáll, áll valamiből (ex+ abl.); constat nyilvánvaló, ismeretes, köztudott (acc. cum inf.) contrārius 3 ellenkező, ellentétes corpus, -ōris n test crīmen, -inis n bűn, vétek, közbűncselekmény dēcrētum, -i n döntés, határozat deinde azután dēlictum, -ī n bűncselekmény dēns, dentis m fog dīcō, -ere, dīxī, dictum mond, nevez duo, duae, duo kettő ēdictum, -i n edictum, hirdetmény, (császári) rendelet epistula, -ae f levél, császári rendelet exemplar, exemplaris n példa fēmina, -ae f nő gēns, gentis f (plur. gen.: gentium) nemzettség, nép homō, -inis m ember honor (honōs), -ōris m. tisztelet, tisztség, hivatal honōrārius 3 - tisztségviseléssel kapcsolatos horror, -ōris m borzalom, borzadás imperātor, -ōris m hadvezér, fővezér, imperō 1 elrendel, megparancsol incertus 3 bizonytalan is, ea, is ő, az iubeō 2, iussī, iussum parancsol iūs, iūris n jog laus, laudis f dicséret, dicsőség lēx, lēgis f törvény liberi, -ōrum m gyerekek lībertās, -ātis f szabadság magistrātus, -ūs m - főhivatalnok, főhivatal mare, maris n tenger māter, mātris f anya mēns, mentis f ész, értelem minimus, -a, -um legkisebb, nagyon kicsi, jelentéktelen mors, mortis f halál mōs, mōris m szokás, erkölcs, hagyomány nātūra, -ae f természet noceō 2, -uī, -itum árt, kárára van vkinek, kárt okoz nōmen, -inis n név novus 3 új nūllus 3 semmiféle, egy sem, semmis, érvénytelen oculus, -ī m szem ōmen, -inis n előjel ōrātiō, -ōnis f beszéd; imádság orbis, -is m kör, földkerekség, világ ōrdō, -inis f rend, sor pānis, is m kenyér parēns, -entis m.f. szülő pater, patris m apa, atya per (+acc.) át, keresztül permittō, -ere, -misī, -missum megenged plēbiscitum, -ī n plebs határozata plēbs, plēbis f plebs, köznép poēticus 3 költői praeceptum, -i n parancs, utasítás, előírás praetor peregrinus a rómaiak és a peregrinusok ügyeivel foglalkozó praetor praetor urbanus a római polgárok ügyeivel foglalkozó praetor praetor, -ōris m praetor prīnceps, -ipis m a legelső, császár, fejedelem prīvātus 3 magán, mindennapi prō (+abl.) -ért, miatt, javára proprius, -a, -um saját, sajátprūdentēs, -ium m - jogtudósok pūblicus 3 köz-, közös, nyilvános pulvis, -eris n por pūniō, -īre, -īvī, -ītum (meg)büntet quī, quae, quod aki, ami, amely Quirītēs, -ium m - a római polgárok hagyományos megjelölése (nem fordítjuk) respondeō 2, -spondī, spōnsus válaszol, felel respōnsum, -ī n felelet, vélemény, jóslás rēx, rēgis m király senātor, -ōris m a római senatus tagja, szenátor senātūs cōnsultum (-ī n) senatusi határozat servitūs, servitūtis f - rabszolgaság, szolgalom sic így summus 3 legfőbb, legmagasabb, legkiválóbb tempus, -ōris n idő testis, testis mf (plur. gen.: testium) tanú torus, -ī m fekvőhely, ágy, nászágy trahō 3, traxī, tractum húz, von tunc akkor umbra. ae f árnyék urbs, urbis f (plur. gen.: urbium) (fő)város veritās, -ātis f igazság vērō valóban vetō, 1 -uī, -itum (meg)tilt vīnum, -ī n bor 12

13 GRAMMATICA A III. DECLINATIÓS FŐNEVEK RAGOZÁSA Általános megállapítások: sing. nom.: sing. gen.: nemük: változó, különböző -is m, f, n Összegzés: ha a sing. gen. is ragját elhagyjuk, megkapjuk a ragozási tövet; a ragozás során az esetvégződések az így nyert tőhöz járulnak. A III. declinatiós főnevek lehetnek: -mássalhangzós tövűek; -i-tővűek (Ennek is két csoportja van: erős i-tövű és gyenge i-tövű). A MÁSSALHANGZÓS TÖVŰEK RAGOZÁSA Szavak: rēx, rēgis m király imperātor, imperātōris m imperator virtūs, virtūtis f erény lēx, lēgis f törvény tempus, tempōris n idő nōmen, nōminis n név păter, pătris m apa, atya ōrātiō, ōrātiōnis m beszéd; imádság Adja meg a fenti szavak ragozási tövét! Nom. Acc. Gen. Dat. Abl. rēx rēgem rēgis rēgi rēge singularis pluralis m. f. n. m. f. n. lēx tempus rēgēs lēgēs tempōra lēgem tempus rēgēs lēgēs tempōra lēgis tempōris rēgum lēgum tempōrum lēgi tempōri rēgibus lēgibus tempōribus lēge tempōre rēgibus lēgibus tempōribus Ragozza el a következő jelzős szerkezeteket! oratio bona pater meus corpus magnum 13

14 GYENGE -I-TÖVŰ FŐNEVEK A gyenge -i-tövű főnevek ragozása csak egy helyen tér el a mássalhangzós tövűek ragozásától. Tehát ragozásuknál a fenti táblázatot alkalmazzuk egyetlen megkötéssel: e főnevek plur. gen. mindig ium végződést kap (az um helyett). Itt mutatkozik meg az i-tő. GYENGE -I-TÖVŰ FŐNEVEK (KÉT FŐSZABÁLY): 1. azok az es és is végű főnevek, amelynek sing. nom. és gen. ugyanannyi szótagból áll (parisyllaba); (Pl. civis, civis mf: polgár; testis, testis mf: tanú) 2. azok az s és x végű főnevek, ahol a sing. gen. is végződése előtt kettő, vagy annál több mássalhangzó van. (Pl. urbs, urbis f: város; gens, gentis f: nép, nemzetség, ars, artis f: művészet) ERŐS -I-TÖVŰ FŐNEVEK: (az alábbi három semlegesnemű főnév) Megnyilvánulási helyei: sing. abl.: i; plur. nom. és acc.: ia; plur. gen.: ium. animal, -is n állat exemplar, -aris n példa mare, -is n tenger -I-TÖVŰEK RAGOZÁSA Nom. civis singularis m. f. GYENGE I-TŐ urbs n. ERŐS I-TŐ mare civēs pluralis m. f. GYENGE -I-TŐ urbēs n. ERŐS I-TŐ maria Acc. civem urbem mare civēs urbēs maria Gen. civis urbis maris civium urbium marium Dat. civi urbi mari civibus urbibus maribus Abl. cive urbe mari civibus urbibus maribus GYAKORLÓ FELADATOK 1. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket! rex magnus lex nova ius Latinum mare nostrum tempus meum civis Romanus libertas humana gens Romana 14

15 2. Változtassa meg az alábbi jelzős szerkezetek számát (singularisból plurálisba vagy fordítva) az eset megtartásával! in edictis Romanis gentis magnae hominem novum cum virtute bona ius Latinum 3. Egyeztesse a zárójelben megadott jelzőt a főnévvel! urbi (meus 3) imperatores (magnus 3) de virtute (bonus 3) consulibus (noster 3) 4. Válogassa szét az alábbi III. declinatiós főneveket tövük szerint! 1. mens, mentis f 2. ius, iuris n 3. lex, legis f 4. consul, consulis m 5. finis, finis m 6. homo, hominis m 7. scriptor, scriptoris m 8. gens, gentis f 9. oratio, orationis f 10. potestas, potestatis f 11. civis, civis mf 12. corpus, corporis n 13. arbor, arboris m 14. furor, furoris m Mássalhangzós tő: Gyenge i-tő: FORDÍTÁSI GYAKORLAT: DĒ DEĪS RŌMĀNĪS Iuppiter, filius Saturni, rex paterque deorum et hominum est. Iuno, regina deorum, feminas protegit. Minerva dea, filia Iovis, artes multas invenit. Neptunus, frater Iovis, deus marium omnium aquas regit. Ceres, Saturni filia, dea agriculturae fruges mortalibus dat. Liber (sive Bacchus), inventor vini uvas hominibus dat. Diana, domina silvarum et bestiarum venationem amat. Apollo, frater Dianae, futura praedicebat, poetis vatibusque gratus erat, morbos malaque a hominibus arcet. Venus dea amoris est. Mars, deus bellorum est. Mercurius est nuntius deorum, lyrae inventor, adiutor mercatorum. Vulcanus deus ignis est. (Vesta familias, virgines, domos adiuvat.) 15

16 LĒCTIŌ QUĪNTA III. DECLINATIÓS MELLÉKNEVEK KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK Viri illūstrēs; māre nostrum; bellum omnium contrā omnēs; commūnis ūtilitas; commūnis opīniō; veterēs; vis maior; Corpus Iūris Cīvīlis. Omnis dēfinitio in iūre cīvīlī periculosa est. Lēx speciālis dērogat (lēgi) generāli. Nōn omne, quod licet, honestum est. Servitus iuri nātūrālī contrāria est, quia iūre nātūrālī omnēs hominēs līberī sunt. Omnia vincit amor. Omnis potestās ā Deō. Similis similī gaudet. Ars longa, vīta brĕvis. Vim vī repellere licet. Ūnus prō omnibus, omnēs prō ūnō. Iūs nātūrae est immūtābile. Nōn omnia possumus omnēs. Nōn omne, quod nitet, aurum est. Bánóczi-Rihmer: Latin nyelvkönyv - 4. lecke/1. DĒ IŪRE NĀTŪRĀLĪ ET GENTIUM ET CĪVĪLĪ (Cf. Iustinianus I.1.,2.,) LEXICA enim ugyanis quod hogy quia mert, mivel quī, quae, quod aki, ami, amely dērogō, -āre, -āvī, -ātum részben megszüntet, megszorít; hatályalanít, eltöröl, leront (amit: dat.) bellum, -ī n háború alter, altera, alterum egyik a kettő közül, a másik amor, amōris m szeretet, szerelem animāl, -is n állat aut vagy aurum, - i n arany aurus 3 arany brevis 2 rövid caelum, -ī n ég caput, capitis n fej, fejezet, jogképes személy jogképesség cīvīlis, -e állam-, állami; civil; civiljogi, polgári cīvis, civis mf (plur. gen.: civium) - polgár cīvitās, civitātis f - város(állam), (állam)polgárság collectum est áll vmiből (ex + abl.) commūnis, -e közös (amivel: dat.) cōnstitūtiō, -iōnis f - (császári) rendelet, alkotmány contrā (+acc) ellen, szemben corpus, corporis n test, testület crīmen, -inis n bűn, vétek, közbűncselekmény cuīque kinek-kinek, mindenkinek dēfinītiō, -ōnis f meghatározás; szabály dēlictum, -ī n (magán)bűncselekmény dīcendum est azt kell mondani doceō 2, -uī, doctum tanít ēdīcō, -ere, -dīxī, -dictum kimond, kihirdet, hirdetményt kibocsájt; elrendel gaudeō 2, gāvisus sum örül generālis 2 általános haec itt: ezek honestē tisztességesen honestus 3 tisztességes honestus 3 tisztességes, tiszteletreméltó igitur tehát iste, ista, istud az, ez laedō 3, laesī, laesum (meg)sért, - károsít legalis 2 törvényes licet 2 uī (személytelen ige) szabad (+inf.) longus 3 hosszú māior, māius nagyobb nam ugyanis nāscor, nāscī, nātus sum születik nātūrālis, -e természetes, természeti niteo 2 fénylik omnis 2 minden, összes, egész opīniō, -ōnis f vélekedés, vélemény perīculōsus 3 veszélyes persōnālis, -e személyes potestas, -ātis f hatalom, családfői hatalom praeceptum, -ī n parancs, utasítás, előírás repellō 3, -pulī, pulsum visszaűz rēs, rei f dolog, ügy sequēns (-entis) következő servilis 2 szolgai speciālis 2 speciális, különös spectō 1 néz, tekit stātus, -ūs m állapot, (jogi) helyzet terra, -ae f föld tribuō 3, -uī, -ūtum (meg)ad, juttat trīpertītus 3 három részre osztott ūnus, ūna, ūnum egy ūtilitās, -ātis f haszon, hasznosság, előny, érdek vetus, -eris rég, öreg vis, vis f erő, erőszak 16

17 GRAMMATICA III. DECLINATIÓS MELLÉKNEVEK Általában erős i-tövűek. Az erős i-tő az alábbi helyeken nyilvánul meg: ha a melléknevet hímneműként vagy nőneműként ragozzuk: 1) sing. abl.: -i ; 2) plur. gen.:-ium. ha a melléknevet semlegesneműként ragozzuk: 1) sing. abl.: -i ; 2) plur. nom. és acc.: ia; 3) plur. gen.:-ium. A III. DECLINATIÓS MELLÉKNEVEK FAJTÁI 1. EGYVÉGŰ MELLÉKNEVEK: A III. declinatós főnevektől megkülönbözteti őket: sing. gen. végződését zárójelben adja meg a szótár, Pl. fēlix (-icis) 2. KÉTVÉGŰ MELLÉKNEVEK: m.,f.,n. szerencsés a nemnek megfelelő rövidítés hiányzik. A III. declinatio sajátosságának megfelelően itt sincs a hím- és a nőnem megkülönböztetve a ragozás során. Pl. omnis 2, (omnis, omne) minden, összes; brevis 2 rövid; -is m. f. -e n. 3. HÁROMVÉGŰ MELLÉKNEVEK: A III. declinatiós melléknevek ritka csoportja, amiknél a három végződés csak sing. nom.-ban nyilvánul meg, tehát a sing. acc.-tól ugyanúgy viselkednek, mint a kétvégű melléknevek (ettől kezdve tehát a hím- és nőnem nincs megkülönböztetve a ragozás során). Pl. acer 3 ádáz (acer m.- acris f. acre n.) Ragozási példák: Sing. m. f. n. Nom. Acc. Gen. Dat. Abl. homo felix hominem felicem hominis felicis homini felici de homine felici lex felix Plur. m. f. n. Nom. Acc. Gen. Dat. Abl. homines felices homines felices hominum felicium hominibus felicibus de hominibus felicibus tempus felix tempus felix temporis felicis tempori felici tempore felici tempora felicia tempora felicia temporum felicium temporibus felicibus temporibus felicibus Sing. m. f. n. Nom. homo omnis lex omnis tempus omne Acc. Gen. Dat. Abl. hominem omnem hominis omnis homini omni de homine omni Plur. m. f. n. Nom. Acc. Gen. Dat. Abl. homines omnes homines omnes hominum omnium hominibus omnibus de hominibus omnibus tempora omnia 17

18 A vis FŐNÉV RAGOZÁSA nom. acc. gen. dat. abl. vīs vim vīs vī vī sing. plur. vīrēs vīrēs vīrium vīribus vīribus GYAKORLÓ FELADATOK 1. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket! vis omnis dominus felix lex generalis ius civile ius generale animal omne 2. Változtassa meg az alábbi jelzős szerkezetek számát (singularisból plurálisba vagy fordítva) az eset megtartásával! ius naturale iuris proprii genera humana utilitatem brevem communi opinioni 3. Egyeztesse a zárójelben megadott jelzőt a főnévvel! poetam (illustris 2) dominorum (felix, felicis) in urbe (omnis 2) bella (specialis 2) 4. Válogassa szét az alábbi III. declinatiós főneveket tövük szerint! 1. avis, avis f 2. horribilis, horribile 3. solutio, solutionis f 4. hostis, hostis m 5. iudex, iudicis m 6. praetor, praetoris m 7. sapiens (sapientis) 8. pars, partis f 9. natio, nationis f 10. ardor, ardoris m 11. veritas, veritatis f 12. mare, maris n 13. realis, reale 14. iter, itineris n Mássalhangzós tő: Gyenge i-tő: 18

19 LĒCTIŌ SEXTA RAESENS IMPERFECTUM PASSIVI, DEPONENS IGÉK KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK Lēx lēge tollitur. Imperītia culpae adnumerātur. Rēs iūdicāta prō veritāte accipitur. Actiō personālis moritur cum persona. Nēmō iniūriam facit, quī suō iūre ūtitur. Quod ipse prīnceps cōnstituit, prō lēge servātur. Dē frūctibus arbor cōgnōscitur. Tempora mūtantur et nōs mūtāmur in illis. Equī donātī dentēs nōn inspiciuntur. Mātrimōnium inter invītōs nōn contrahitur. Nēmō pūnitur prō aliēnō dēlictō. Ūtī, nōn abūtī. Poēta nōn fit, sed nascitur. Lēgēs bonae ex malīs moribus prōcreantur. Contrā factum non datur argūmentum. Tertium nōn datur. Iūs et fūrī dicitur. (et = etiam) Bánóczi-Rihmer: Latin nyelvkönyv - 4. lecke/2. DĒ IŪRE NĀTŪRĀLĪ ET GENTIUM ET CĪVĪLĪ (Cf. Iustinianus I.1.,2.,) LEXICA abūtor 3, abusus sum felhasznál, kihasznál, visszaél vmivel accipiō 3, accēpi, acceptum (capio) el- v. befogad, kap; (meg)hall, értesül, megtud āctiō, -ōnis f. (ago) cselekmény; kereset, per, peres eljárás adnumerō 1 (numero) hozzászámít, hozzásorol apud (+acc.) -nál, -nél, mellett; előtt aqua, -ae f. víz arbor, -oris f. (élő)fa cōgnōscō 3, -nōvī, -nitum (nosco) értesül, megismer, megtud cūstōdiō 4, -divī, -ditum megőriz, megtart, szemmel tart, megóv, oltalmaz dēns, dentis m. fog dīvidō 3, -vīsī, -vīsum szétválaszt, szétoszt, megoszt dōnō 1 adományoz, (oda)ajándékoz dōnātus 3 ajándékozott equus, -ī m. ló et és, is frūctus, -ūs m. gyümölcs, termés; haszon ille, illa, illud ő, az imperītia, -ae f. hozzánemértés, mesterségbeli járatlanság īnspiciō 3, -spēxī, -spectum bepillant, benéz; megnéz, megvizsgál inter (+acc.) között, közé; (idő) közt, közben, (lefolyása) alatt invītus 3 vonakodó, nem akaró ipse, ipsa, ipsum (ő) maga, személyesen is, ea, id ő, az itaque és így, így hát, tehát, ezért iūdicō 1 (el)tél, igazságot szolgáltat, ítéletet mond, eldönt, ítélkezik morior 3, mortuus sum meghal mūtō 1 megváltoztat, felvált; pass. változik nēmō, -inis m. senki nōs mi, minket partim (adv.) részint, részben quisque, quaeque, quidque ki-ki, mindegyik peraequē (adv.) egyenlően proprius 3 saját, sajátos quasī mint, mintegy, szinte, mintha, majdnem ratiō, -ōnis f. ész, értelem, tudat, számítás; elmélet, elv; rego sibi saját magának tollō 3, sustulī, sublātum felemel, kiemel ūtor 3, ūsus sum használ, él vmivel (abl.) vel vagy, akár vērō azonban, de vocō 1 hív, szólít, nevez (kettős acc.) 19

20 GRAMMATICA PASSZÍV SZEMÉLYRAGOK: (az imperfectum minden idejében azonos.) singularis pluralis 1. -r 1. -mur 2. -ris 2. -mini 3. -tur 3. -ntur PRAESENS IMPERFECTUM PASSIVI (passzív jelen idő) KÉPZÉSE: imperf. tő + passzív személyragok -(o)r -(i)mur -(ĕ)ris -(i)mini -(i)tur -(u)ntur sing. plur nominor nomināris nominātur nomināmur nomināmini nominantur videor vidēris vidētur vidēmur vidēmini videntur legor leg-ĕ-ris* leg-i-tur leg-i-mur leg-i-mini leg-u-ntur *A sg/2. ris szótagja előtt a rovid - ĭ- hang rövid -ĕ- vé változik: ĭ + r = ĕ capior cap-ĕ-ris* capi-tur capi-mur capi-mini capi-u-ntur tribuor tribu-ĕ-ris* tribu-i-tur tribu-i-mur tribu-i-mini tribu-u-ntur audior audiris auditur audimur audimini audi-u-ntur PASSZÍV SZERKEZET A passzív igék mellett azt a személyt vagy dolgot, aki vagy ami révén a cselekvés végbemegy, vagyis a tulajdonképpeni cselekvőt ablativus fejezi ki. A cselekvő személy ablativusa a, ab praepositióval szerepel, ez az úgy nevezett ABLATIVUS AUCTORIS. A cselekvő dolog ablativusa puszta ablativusszal áll, esettani elnevezése ABLATIVUS REI EFFICIENTIS. Roma a Romulo conditur. Rómát Romulus alapítja. (Róma Romulus által alpíttatik.) Ius iure tollitur. Törvény törvénnyel szüntethető meg. INFINITIVUS IMPERFECTUS PASSIVI (szenvedő értelmű folyamatos főnévi igenév) Az infinitivus imperfectus activi re végződését ri véződésre cseréljük, kivéve a 3. coniugatiós igéket, amelyeknél az egész ĕre végződést egy ī váltja fel. coniugatio Inf. impf. act. Inf. impf. pass. 1. -āre -ārī 2. -ēre -ērī 3. -ĕre -ī 4. -īre -īrī 20

21 DEPONENS IGÉK (álszenvedő igék) Az igéknek egy olyan csoportja, ahol a forma és a jelentés nem esik egybe; tehát alakilag szenvedők (csak passzív ragozott alakjaik vannak), jelentésük azonban cselekvő. Innen a magyar elnevezés: ÁLSZENVEDŐ. SZÓTÁRI ALAK: 1. ind. praes. imperf. pass. sg./1. 2. infinitivus imperfectus passivi 3. ind. praes. perf. pass. sg./1. arbitror 1 (arbitrārī), arbitrātus sum vél, gondol misereor 2 (miserērī), misertus sum könyörül, irgalmaz nāscor 3 (nāscī), natus sum születik ūtor 3 (ūtī), usus sum használ, él valamivel (amivel: abl.) loquor 3 (loquī), locūtus sum szól, beszél morior 3 (morī), mortuus sum meghal orior 4 (orīrī), ortus sum felemelkedik, keletkezik GYAKORLÓ FELADATOK 1. Adja meg az alábbi igék aktív ill. passzív megfelelőjét! ago lēgunt imperat audimus dicis habet trahimus vident capitis rego 2. Fordítsa le szótár segítségével! Qui tacet, consentire videtur. Dictator a consulibus dicitur. Magistratus a populo creantur. Lapis gutta cavatur. Cicero pater patriae nominabatur. Cicero et Antonius consules creantur. Nulla vox audiebatur. 21

22 LĒCTIŌ SEPTIMA PRAESENS PERFECTUM, NÉVMÁSOK KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK Vēnī, vīdī, vīcī. Exēgi monumentum Vixērunt. Fuit. Fuimus Troiēs. Alea iacta est. - Amīcī, diem perdidī! Eō ipsō; ipsō iūre; Hodiē mihī, crās tibī. Dē mē sine mē. Sī Deus prō nōbīs, quis contrā nōs? Nec tēcum possum vivĕre, nec sine tē. Hic et nunc. Sors bona nihil aliud. Quis, quid, ubi, quibus auxiliis, cur, quomodo, quando? Iūs nātūrāle est, quod nātūra omnia animālia docuit. Cuius rēgio, ēius religio. Cui prodest scelus, is fecit. Nēmō iūdex in propriā causā. Āctiōnēs, quās in ūsū veterēs habuērunt, lēgis āctiōnēs appellābantur. Sacrāmentī āctiō generālis erat. Sed istae omnēs lēgis āctiōnēs paulātim in odium vēnērunt. Cuī prodest scelus, is fēcit. Ingenuī sunt, quī līberī nātī sunt. Lībertīnī sunt, quī ex iūstā servitūte manūmissī sunt. Bánóczi-Rihmer: Latin nyelvkönyv - 5. lecke/1. DĒ ĀCTIŌNIBUS (Iustinianus 4,6, 15,20) LEXICA āctiō, -ōnis f. (ago) cselekmény; kereset, per, peres eljárás ālea, -ae f kocka aliquis, aliquid (névmás) valaki, valami animus, -ī m. lélek, jellem, elme, lelkesedés, szenvedély, kedv, szándék, indulat appellō 1 (pello) nevez, hív, szólít (aminek: acc.)autem auxilium, -iī n. segítség, plur. segédcsapatok cāsus, -ūs m. eset, alkalom, baleset, véletlen causa, -ae f. ok, ügy; peres ügy, állapot, jogalap, jogcím condiciō, -iōnis f. helyzet, körülmény, sors, ajánlat; lehetőség, állapot, feltétel, contractus, -ūs m. szerződés contrōversia, -aef. vita, vitás kérdés; per crās (adv.) holnap cūr miért dēdūcō 3, -dūxī, -ductum (duco) levezet, elvezet, áttelepít, átültet, odavezet, juttat vhova dīvīsiō, -ōnis f. felosztás dominium, -iī n. tulajdon, tulajdonjog duo, duae, duo kettő, két exigō 3, -ēgī, -āctum (ago) kihajt, beszed, elvégez, befejez; kikövetel, kikényszerít, behajt genus, -eris n. nem(zetség), faj, fajta, születés, származás hodiē (adv.) ma iaciō 3, iēcī, iactum eldob, elvet, elhajít iste, ista, istud az (ott) iūdex, -icis m. (ítélő)bíró laedō 3, laesī, laesum csap, sújt, megkárosít, megsért licet 2, licuit szabad, lehet (+inf.) maleficium, -iī n gaztett, károkozás maleficium, -iī n gaztett, károkozás manūmittō 3, -mīsī, -missum rabszolgát felszabadít, szabadon bocsájt mīxtus 3 vegyes monumentum, -ī n. emlék, síremlék, emlékmű; életmű moveō 2, mōvī, mōtum mozgat, indít, hajt; pass. mozog namque ugyanis nihil, nīl semmi obligō 1 megköt, lekötelez obtineō 2, -tinuī, -tentum (teneo) bír, rendelkezik vmivel (acc.); elnyer, megkap ōdium, -iī n. gyűlölet optineō=obtineō optinere videntur = itt ford,! optinent paulātim (adv.) lassanként, lassacskán pertineō 2, -tinuī, -tentum (teneo) kinyúlik, elér, kiterjeszkedik, kiterjed vhová, tartozik vkihez, megillet, érint vkit, vonatkozik vmire pīgnus, -ōris n. (kézi)zálog possessiō, -ōnis f. birtok, birtoklás praeceptum, -ī n. parancs, hatalom, előírás 22 prōditus 3 előadott, zajló proprius 3 saját, sajátos quam mint, mennyire quandō amikor, valamikor, mivel; mikor? quīdam, quaedam, quoddam egy valaki, egy bizonyos quidem (adv.) bizony, éppen, ugyanis quis? quid? ki? mi? quōmodō? hogyan? miként? mi módon? ratiō, -ōnis f. ész, értelem, tudat, számítás; elmélet, elv; megítélés, rend regiō, -ōnis f. terület, vidék, táj, tájék regō 3, rēxī, rēctum kormányoz, irányít, uralkodik, vezet religiō, -ōnis f. vallás(os érzés), babonaság; lelkiismeret sacrāmentum, -ī n. eskű, fogadási összeg, szentség (kánonjogban) sed de, hanem spectō 1 szemlél(ődik), néz(eget); megtekint, tekintetbe vesz vmit (acc.), irányul, vonatkozik vmire (ad +acc.) tam olyan, annyira tam..., quam... annyira, mint ; éppúgy, mint tamen mégis tribuō 3, -uī, -ūtum ad, juttat ubī ahol, mihelyt, amint; hol? ūnusquisque emindenegyes; valaki ūsus, -ūs m. használat, szükséglet vindicātiō, -ōnis f. vindicatio, igénylés, keresetfajta

23 GRAMMATICA AZ IGE PERFECTUM TÖVE: Az igék perfectum tövét megkapjuk, ha a szótári alak harmadik tagjából elhagyjuk az i személyragot. Példák: venio 4, vēni, ventum jön perfectum tő: vēnvideo 2, vidi, visum lát perfectum tő: vīdvinco 3, vici, victum győz perfectum tő: vicdico 3, dixi, dictum mond perfectum tő: dixscribo 3, scripsi, scriptum ír perfectum tő: scrips- INDICATIVUS PRAESENS PERFECTUM ACTIVI (befejezett jelen idő, azaz múlt idő) Kifejezi a cselekvés múltban való történését, többnyire egyszeriséget, befejezettséget jelöl. Kifejezi továbbá a múltban történt cselekvésnek a jelenben való lezáródását. Magyarra múlt idővel fordítjuk. KÉPZÉSE: perfectum tő + -ī -istī -it -imus -istis -ērunt Példák: dixi, dixisti, dixit, diximus, dixistis, dixērunt. vidi, vidisti, vidit, vidimus, vidistis, vidērunt. A LÉTIGE PRAESENS PERFECTUMA: fuī, fuistī, fuit, fuimus, fuistis, fuērunt. PASSZÍV PERFECTUM A passzív perfectumokat a latin nem ragok segítségével, hanem összetétellel képezi. KÉPZÉS: participium perfectum passivi + a létige megfelelő idejű imperfectuma. (Participium perfeczum passivi: supinum tő + -us, -a, -um) sing. plur PRAESENS PERF. PASS. visus, -a, -um sum es est visi, -ae, -a sumus estis sunt Az összetétel első tagját, a participium perfectum passivit egyeztetjük a mondat alanyával nemben, számban és esetben (a második tagnak, a létigének természetesen csak a számát kell az alanynak megfeleltetni). 23

24 NÉVMÁSOK A SZEMÉLYES NÉVMÁS RAGOZÁSA Sg. nom. acc. gen. dat. abl. Pl. nom. acc. gen. dat. ego mē meī mihī ā mē mēcum 1. személy 2. személy 3. személy tū is ea tē eum eam tuī ēius tibī eī ā tē tēcum eō eā nōs nōs nostrī nostrum nōbīs ā nōbīs nōbīscum vōs vōs vestrī vestrum vōbīs ā vōbīs vōbīscum eī eōs eōrum eae eās eārum eīs/iīs eīs/iīs id id eō ea ea eōrum abl. N.B! A személyesnévmás hiányzó 3. személyét leggyakrabban az is, ea, id távolramutató névmás pótolja, ilyenkor jelentése: ő, ők. A névmások ragozása általában az I-II. declinatiót követi, mindössze két esetben tér el: névmási genitivus: -īus névmási dativus: -ī. Egyes esetekben a személyes névmás jelentése eltér a magyartól: sing. gen.: mei (irántam, rólam), tui (irántad, rólad), plur. gen.: nostri (irántunk), nostrum (közülünk, vestri (irántatok, vestrum (közületek). A MUTATÓ NÉVMÁSOK A latin mutató névmások ráirányítják figyelmünket személyekre és dolgokra. Pótolják a harmadik személyű személyes névmást, és mondaton belül többek között jelzőként is használatosak. A latinban négy mutató névmás van, más-más jelentésárnyalattal. Ha jelzőként használjuk őket, ezek a különbségek a következők: hic, haec, hoc: Az első személyhez tartozó mutató névmás, térben és időben a beszélőhöz közeli személyre vagy tárgyra utal. Fordítása általában: ez (itt van mellettem/mellettünk) iste, ista, istud: A második személyre utal; fordítása: az (aki ott van melletted/mellettetek, azaz a hallgató/ hallgatók mellett). ille, illa, illud: A harmadik személyre vonatkozik, aki térben vagy időben távol van mind a beszélő(k)től, mind a megszólított személye(k)től; fordítása: az (aki tőlem/tőlünk és tőled/tőletek is távol van). is, ea, id: Korábban megnevezett személyre vagy dologra utal vissza, ez helyettesíti a harmadik személyű személyes névmást; fordítása: ő, az. A MUTATÓ NÉVMÁSOK RAGOZÁSA Sg. nom. acc. gen. dat. abl. Pl. nom. acc. gen. dat. abl. hīc hunc hōc hī hōs hōrum m. f. n. m. f. n. haec hoc ille illa illud hanc hoc illum illam illud hūius illīus huic illī hāc hōc illō illā illō hae hās hārum hīs hīs haec haec hōrum Az is, ea, id ragozását lásd a személyes névmásoknál! illī illōs illōrum illae illās illārum illīs illīs illa illa illōrum 24

25 A VONATKOZÓ NÉVMÁS RAGOZÁSA qui, quae, quod: aki, ami, amely m. f. n. Sg. nom. acc. gen. dat. abl. quī quem quō quae quam cūius cuī quā quod quod quō Pl. nom. acc. gen. dat. abl. quī quōs quōrum quae quās quārum quibus quibus quae quae quōrum N. B.! A quod lehet kötőszó is. Tehát nem szabad összekeverni a qui, quae, quod vonatkozó névmás semlegesnemű alakjával! A quod okhatározói (mivel jelentéssel) vagy értelmező (föggő kijelentő) mellékmondat (hogy jelentéssel) kötőszava is lehet. GYAKORLÓ FELADATOK 1. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket! rex felix, tempus breve, pater felix, urbs tristis, civis fortis, animal prudens. 2. A megadott jelzős szerkezeteket változtassa meg számban! (sing. plur.) Ügyeljen arra, hogy ugyanabban az esetben maradjanak! pl.: meam culpam meas culpas testem meum hominum felicium nomina brevia de imperatoribus omnibus cum homine prudenti factum Romanum 25

26 3. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket! is servus ea vita id tempus 4. Egészítse ki az alábbi igék szótári alakját a jelentésükkel együtt, majd adja meg mindegyik ige perfectum tövét! erratum.. perf. tő: 2. habeo perf. tő: 3... vixi.... perf. tő: 4... capĕre iperf tő: jön perf.tő: visum.. perf. tő: 7... egi.... perf. tő: 8. iubeo perf.tő: lectum.. perf.tő: 10. constituo perf.tő: 5. Tegye a praesens imperfectumban állókat praesens perfectumba, a praesens perfectumban állókat praesens imperfectumba; ügyeljen, hogy a szám és a személy változatlan maradjon! regit faciunt dedit audimus ago sunt FORDÍTÁSI GYAKORLAT: DĒ RŌMULŌ ET RĔMŌ Amūlius frātrem suum, Numitōrem expulit et inde sōlus rēgnāvit. Mox Rhēa Silvia, filia Numitōris, sacerdōs Vestae filiōs geminōs, Rōmulum et Rĕmum peperit et Martem deum patrem filiōrum nuncupāvit. Sed avunculus, vīr impius sacerdōtem in cūstōdiam dedit, et filiōs in aquā interficĕre voluit. Servī imperiō dominī impiī nōn paruērunt. Lupa sitiēns infantēs in aquā Tiberis tenui invēnit, et pueris mammas praebuit. Faustulus, pāstor rēgius cum uxōre Lārentiā Rōmulum et Rĕmum ēducavit. Longō tempore post corporibus animisque validi gemini Amūlium interficērunt, et Numitōrem rēgem fēcērunt. Posteā Rōmulus et Rĕmus novam urbem condĕre cupivērunt. Novae urbis prīmus rēx Rōmulus fuit et sōlus imperium habēbat, nam Rĕmus eō tempore nōn vixit. 26

27 LĒCTIŌ OCTAVA IV-V. DECLINATIO KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK Rēs pūblica, rēs Rōmāna, rēs rustica, rēs secundae, rēs gestae, in mediās rēs. Diēs diem docet. Ad manūs propriās; manū propriā; brevi manū traditio; longā manū traditiō; status in statu; status quō; cāsus bellī; SENĀTUS POPULUSQUE RŌMĀNUS, prīncipātus, dominātus, tribus, ēdicta magistrātuum, cōnsēnsus omnium persōna suī iūris. Manus manum lavat. Lēgēs duodecim tabulārum. Rem acū tetigisti. Bánóczi-Rihmer: Latin nyelvkönyv - 5. lecke/1. DĒ IŪRE PERSŌNĀRUM (Gaius 1.) LEXICA acus, -ūs m hegye, éle valaminek, tű aliēnus 3 idegen, más(é); eltérő alius, alia, aliud (névmás) más, másik, másféle animadvertō 3, -vertī, -versum észrevesz, megfigyel; kivégeztet cāsus, -ūs m. eset, alkalom, baleset, véletlen condiciō, -iōnis f. helyzet, körülmény, sors, ajánlat; lehetőség, állapot, feltétel, cōnsēnsus, -ūs m. egyetértés, megegyezés contractus, -ūs m. szerződés diēs, diēī m.f. nap(pal) duodecim tizenkettő earum personarum azon személyek közül fidēs, fideī f. hűség, hit, bizalom,őszinteség, becsületesség frūctus, -ūs m. gyümölcs, termés; haszon gerō 3, gessī, gestum visel, hord, visz, intéz, jogi gradus, -ūs m. fok, fokozat; rokonsági fok ingenuus 3 ingenuus, szabadon született, szabad szülőktől származó itaque és így, így hát, tehát, ezért iūstus 3 (ius) jogos, jogszerű, törvényes, igazságos lavō 1 mos, áztat; pass. mosakszik, fürdik liberorum hominum a szabad emberek közül lībert(īn)us, -ī m. felszabadított rabszolga, szabados, szabadon bocsájtott férfi magistrātus, -ūs m. hivatal, hivatalnok, tisztviselő; főhivatal, főhivatalnok mancipium, -iī n. mancipium, mancipiális hatalom; mancipiális hatalom alatt álló személy, rabszolga; tulajdonjog manūmittō 3, -mīsī, -missum rabszolgát felszabadít, szabadon bocsájt manus, -ūs f. kéz, tett; csapat; férji hatalom, családfői hatalom medius 3 közép(ső), közepes potestās, -ātis f. hatalom, családfői hatalom prōcreō 1 (creo) létrehoz, teremt, nemz rūrsus (adv.) ismét, újra, tovbbá rūsticus 3 mezei, falusi, paraszti, mezőgazdasági, vidéki senātus, -ūs m. senatus, államtanács, tanácsülés sequor 3, secūtus sum követ, kísér; következik servitūs, -tūts f. rabszolgaság, szolgalom speciēs, speciēī f. külalak, megjelenés; szépség; fajta status, ūs m. állapot, jogi helyzet, állam subiciō 3, -iēcī, -iectum (iacio) alávet, aládob, alárendel vminek (dat.) tabula, ae f. tábla trāditiō, -ōnis f. hagyomány; átadás, átruházás tribus, -ūs f. (plur. abl. ubus) terület, városrész, törzs, választó kerület ūsus, -ūs m. használat, szükséglet ūsusfructus, -ūs, -ūs m. haszonélvezet 27

28 GRAMMATICA IV. DECLINATIO (-u-tövű főnevek) Szótári alakjuk: sing. nom: -us vagy u sing. gen.: -us Genus: az us végűek többsége hímnemű, de lehetnek nőneműek is. Az u végűek semlegesneműek. Példák: fructus, fructus m gyömölcs magistratus, magistratus m főhivatalnok, hivatal exercitus, exercitus m hadsereg manus, manus f kéz, csapat, férji hatalom cornu, cornus n szarv, kürt genu, genus n térd nom. acc. gen. dat. abl. singularis pluralis m. f. n. m. f. n. fructus manus genū fructūs manūs genua fructum manum genū fructūs manūs genua fructūs manūs genūs fructuum manuum genuum fructuī manuī genū! fructibus manibus genibus fructū manū genū fructibus manibus genibus A domus, domus f RAGOZÁSA Ragozása során a II. és IV. declinatio esetragjai keverednek: singularis pluralis nom. acc. gen. dat. abl. domus domum domus domui domo (!) domus domus vagy domos domuum vagy domorum domibus domibus V. DECLINATIO (az e-tövű főnevek) Szótári alakjuk: Példák: rēs, reī f dies, diei mf sing: nom.: -ēs; sing. gen.: -eī; genus: f. dolog, ügy, állam nap fidēs, fidei f faciēs, faciēī f hit, hűség, bizalom külső alak, megjelenés, arc Ragozási tő: r-ei Nom. Acc. Gen. Dat. Abl. singularis rēs rem reī reī rē pluralis rēs rēs rērum rēbus rēbus N. B. A dies általában hímnemű, kivéve, ha határnapot jelöl (dies constituta). 28