Különbözeti vizsga Latin nyelv

Átírás

1 Különbözeti vizsga Latin nyelv Az összevont vizsga anyaga: 1. Kiejtési szabályok, kiejtési rendszerek, helyesírás.(latin nyelvi segédanyag I. /továbbiakban I./ : 1 pont 1-2.o) 2. Fıbb nyelvtani kifejezések.(i. 2. pont 3-4. o) 3. A fınévragozás rendszere: I-V. declinatiók (I. 3. pont 4. o., 7. pont 8. o., 11. pont o, pont 12. o.) 4. Melléknevek ragozása. (I. 15. pont o.) 5. Jelzıs szerkezetek egyeztetése, ragozása. (I. 15. pont o.) 6. Névmások (birtokos névmás, személyes névmás, vonatkozó névmás. mutató névmás) (16. pont 14. o, 19. pont 16. o. és Latin nyelvi segédanyag II. /továbbiakban II./ 5. és 6. pont, 12. o.) 7. A coniugatio renszere; az ige szótári alakja; igetövek; infinitivus imperfectum activi és passivi. ( I pont o. II pont, 3-4. o.) 8. Indicativus praesens imperfectum activi. (I pont 7.o) 9. Indicativus praeteritum imperfectum activi; praesens perfectum activi. (I. 8. pont 8-9. o, 10. pont 10. o.) 10. Indicativus futurum perfectum activi. (I. 9. pont 9. o.) 11. Melléknévfokozás.(I. 17. pont o.) 12. Adverbium képzése, fokozása. (I. 18. pont 17.o.) 13. A szenvedı mondatszerkezet. (II. 4. pont, o.) 14. Indicativus praesens imperfectum passivi; indicativus praesens perfectum passivi. (II és pont, o.) 15. Álszenvedı igék. (II. 9. pont, 24. o.) 16. Participiumok. (II pont, 4-7. o.) 17. Gerundium. (II pont, 8. o.) 18. Supinum. (II pont, 8. o.) 19. Rendhagyó igék. (II. 7. pont, 13. o) 20. I-II. imperativus. (II. 1.1, 1.2, 1.3, 1.4. pontok, 2-4. o.) 21. Jogi szakkifejezések: a római államszervezettel és normarendszerrel kapcsolatos kifejezések, eljárásjogi, személyi és családjogi, dologi jogi, kötelmi jogi, öröklésjogi kifejezések, fontosabb jogelvek. (II. 9. pont, o.) Tananyag: Latin nyelvi segédanyag I-II.(levelezı tagozatos joghallgatók számára) 2004;. Ajánlott irodalom: Latin nyelvi jegyzet joghallgatók számára, Diósdi György, Szilágyi Lászlóné, Tankönyvkiadó, Bp, 1992; Latin nyelvkönyv joghallgatók számára. Bánóczi Rozália, Rihmer Zoltán, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, Vizsga alkalmak: hétfı: h. és szerda h. 1

2 Latin nyelvi segédanyag I. Levelezı tagozatos joghallgatók számára Összeállította: Dr. Petrasovszky Anna

3 I. NYELVTANI ALAPISMERETEK 1. A LATIN KIEJTÉS ÉS HELYESIRÁS A latin abc betői: a, b, c, d, e, f, g, h, i, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, x, továbbá fıleg idegen eredető szavakban: k, y, z Kiejtési szabályok: Kétféle kiejtési rendszer használatos: a) humanista vagy erasmusi: (nevét a 16. sz.-ban élt Rotterdami Erasmusról kapta, Magyarországon a 70-es évekig általánosan volt használatos.) b) restituált: (a visszaállított ókori kiejtés a nyelvészek indirekt módon következtették ki.) A humanista kiejtés szabálya: Magánhangzók (mgh.) vocalēs - egyszerő mgh.-ók: a, e, i, o, u, y, - összetett mgh.-ók diphtongī: ae, oe Meg kell különböztetnünk a magánhangzók idıtartamát: - hosszú idıtartamú mgh jele: ā - rövid idıtartamú mgh jele: ă (A rövid idıtartamú mgh.-t külön általában nem jelöljük, kivéve, ha jelentısége hangsúlyos.) Eltérések a magyar kiejtéstıl: i = j szó elején mgh. után: Iānuārius, iūs két mgh. között: Māius, māior Mássalhanzók (msh.) consonantēs u = v a következı hangcsoportokban: ngu + mgh. = ngv lingua (lingva) su + mgh = szv cōnsuētūdō (konszvétúdó) qu + mgh. = kv aqua (akva) ae = é Caesar, aeaquitās (César, ékvitász) de! külön ejtjük, ha a betőkapcsolat második tagja felett kettıspont vagy vízszintes vonal van: aër/aēr oe = ı poena (pına) külön ejtése! coëmptio/coēmptio (koempció) y = i/ü tyrannis (türannisz) s = sz servus (szervusz) c = c c = k magas mgh. elıtt: Cicerō (Ciceró), cēnsor (cénszor) mély mgh. elıtt: collēga (kolléga), cāsus (kászusz) szó végén: sīc (sik) nunc (nunk) msh. elıtt: sānctus (szánktusz) 3

4 cc = kc magas mgh. elıtt ecce (ekce) cc = kk mély mgh. elıtt accūsāre (akkúszáre) ti = ci ti = ti mgh. elıtt nātiō (náció) āctiō (ákció) ha elıtte s, t, vagy x bető áll: bēstia (bésztia) Attius (Attiusz) Sextius (Szextiusz) görög eredető szavakban: Miltiadēs (Miltiadész) tiara (tiara) t + ī totīus (totíusz) ch = k(h) schōla (szkóla) ph = f philosŏphus (filoszofusz) th = th/t theatrum z = dz Amazon (Amadzon) h = a szó elején gyakran elkopik Hadria, harēna Eltérés a két kiejtési rendszer között: bető(csoport) humanista/erasmusi restituált c c/k k cēnsor (kénszor) ti ci/ti ti nātiō (nátió) ae é aj Caesar (Kajszar) oe ı oj poena (pojna Helyesírás A rómaiak eleinte csak nagybetőket használtak. A kisbetők csak a késı római birodalomban (IV. V. sz.-ban) alakultak ki. Ennek következtében lett általános késıbb a kis- és nagybetőket megkülönböztetı írásmód. A mai latin helyesírás nem sokban tér el a magyartól, eltérés csak a következıkben mutatkozik: nagybetővel írjuk nemcsak a tulajdonneveket, de a tulajdonnévbıl képzett névszókat is. (Rōma Rōmānus; Mārs Mārtius; Lătium Latīnus). 4

5 2. GRAMMATIKAI KIFEJEZÉSEK Névszók Nomina 1. fınév nōmen substantīvum 2. melléknév nōmen adiectīvum 3. számnév nōmen numerāle 4. névmás prōnōmen További fontosabb szófajok: határozószó adverbium elıljárószó praepositiō kötıszó - coniunctiō A névszók neme: hímnem genus māsculinum (m.) nınem genus fēminīnum (f.) semlegesnem genus neutrum (n.) Névszóragozás dēclinātiō Szám numerus: egyesszám singulāris (S.) többesszám plūrālis (P.) Eset cāsus: alanyeset nōminātīvus (nom.) tárgyeset accūsātīvus (acc.) birtokoseset genitīvus (gen.) részeshatározó eset datīvus (dat.) határozók esete ablātīvus (abl.) Ige Verbum Meghatározott (ragozott) ide verbum finitum: 1. igenem genus: āctīvum (act.)- cselekvı passīvum (pass.) szenvedı 2. igemód modus: indicātīvus (ind.) kijelentı mód coniūnctīvus (con.) kötı mód imperātīvus (imp.) - parancsoló mód 3. a cselekvés állapota āctiō: imperfecta v. imperfectum (impf.) folyamatos perfecta v. perfectum (perf.) befejezett istāns beálló 4. igeidı tempus: praesēns (praes.) jelen idı praeteritum (praet.) múlt idı futūrum (fut.) jövı idı 5. az ige száma numerus: singulāris (S.) - egyesszám plūrālis (P.) többesszám 5

6 6. az ige személye - persona: prima elsı személy secunda második személy tertia harmadik személy (pl. amat = szeret: 1. āctivum, 2. indicātvus, 3. imperfectum, 4. praesēns, 5. sigulāris, 6. harmadik személy) Nem meghatározott (nem ragozott) ige igenevek verbum infinitum: infinitivus fınévi igenév (pl. agĕre perelni, cselekedni) gerundium igébıl képzett fınév (pl. ius ēdicendi hirdetménykibocsátási jog) supinum célhatározói v. tekintethatárzói értelmő fınévi igenév (pl. pācem petitum békekérés végett; horribile dictū még szörnyő kimondani is) participium melléknévi igenév (agēns cselekvı; āctus, ācta, āctum megtett; agendus, agenda, agendum teendı; āctūrus, āctūra, āctūrum cselekedni szándékozó) 3. AZ I. DECLINATIO A fınevek szótári alakja A fınevek szótári alakja 3 részbıl áll: 1. singulāris nōminātīvus 2. singulāris genitīvus 3. a fınév neme pl. lēx lēgis f. = törvény 1. singulāris nōminātīvus 2. singulāris genitīvus 3. a fınév neme Vannak olyan fınevek, melyek csak többes számban használatosak, ezek szótári alakja értelemszerően: 1. plurālis nōminātivus, 2. plurālis genitīvus 3. a fınév neme. pl. comitia, comitiōrum n.= népgyőlés; castra, castrōrum n. tábor; bŏna, bonōrum n. = javak, vagyon. 6

7 3. 2. Az I. declinatiós fınevek ( a tövőek) Szótári alakjuk végzıdésük alapján: 1. S. nom. a pl. patria, patriae f. = haza 2. S. gen. ae collēga, collēgae m. = tiszttárs 3. nemük: f./m. hivataltárs Az alábbi táblázatban vastag betővel jelzett esetragokat a fınév S. genitivuszi ragja helyébe kell illeszteni. (A patria, patriae f. szó esetében a patri-ae alakot kell figyelembe venni.) patria, patriae f. = haza Singularis Pluralis nominativus (alanyeset) patria (haza) patriae (hazák) accusativus (tárgyeset patriam (hazát) patriās (hazákat) genitivus (birtokos eset) patriae (hazának a ) patriārum (hazáknak a ) dativus (részeshatározó eset) patriae (a haza részére*) patriīs (hazák részére) ablativus (határozók esete) patriā (a haza által, stb**.) patriiīs (hazák által stb.) *A latin nyelvben a magyartól eltérıen nincs névelı. **Az ablativus (határozók esete) magyarra fordítása többféle megoldást kínál, ugyanis ez az eset magába fogalja a magyar nyelv valamennyi határozóját kivéve természetesen a részeshatározó esetet (módhatározó, idıhatározó, eszközhatározó, tekintethatározó stb.). Gyakran áll elıjáró szavakkal (praepositiō): pl. de patria = a hazáról. 4. CONIUGATIO ÁLTALÁBAN A coniugātiō a latin igeragozási rendszer neve. Az igéket 4 csoportba, azaz 4 coniugatióba lehet besorolni. Ennek megfelelıen 4 coniugatiót különböztethetünk meg. A megkülönböztetés alapja az igék szótári alakja Az igék szótári alakja Az igének általában 4 szótári alakja van: 1. accūsō 2. accūsāre 3. accūsāvī 4. accūsātum ind. praes. impf. infinitivus ind. praes. perf. supinum acc. jelentése: vádolok vádolni megvádoltam vádolás végett, azért, hogy vádoljak. 7

8 4. 2. Az igék megkülönböztetése a 4 coniugātiō szerint: A csoportostás az igék második szótári alakja alapján történik, melynek végzıdése az egyes coniugatiókban jellegzetesen eltérı: I. coniugatio -āre ( accusō, accūsāre, accūsavī, accūsātum) Szótári jelölése: accūso, 1, -āvī, -ātum II. coniugatio -ēre (habeō, habēre, habuī, habitum) Szótári jelölése: habeō, 2, -uī, -itum III. coniugatio - ĕre (agō, agĕre, ēgi, āctum) Szótári jelölése: agō, 3, ēgi, āctum IV. coniugatio -īre (veniō, venīre, vēnī, ventum) Szótári jelölése: veniō, 4, vēni, ventum Az ige tövei Az ige ragozása során, továbbá az igékbıl képzett újabb szavak és szófajok tekintetében kulcsszerepet töltenek be az ige tövei: 1. imperfectum tı (ebbıl képezzük a parancsoló mód alakjait, a kijelentı és kötı mód folyamatos imperfectum - igeidıit és néhány igenevet) 2. perfectum tı (a kijelentı és kötı mód befejezett - perfectum -igeidıinek képzéséhez szükséges) 3. supinum tı (igenevek és egyes névszók alapja) Imperfectum tı képzése Az I.-II.- IV. coniugatiókban egységes, a III. coniugatióban az igtövek különbözısége miatt az elızıktıl eltérı. I. coni.: 2. szótári alak re accūsō, accūsāre, accūsāvī, accūsātum accūsā- (-ā/ă tövő igék) II. coni.: 2. szótári alak re habeō, habēre, habuī, habitum habē- (-ē tövő igék) III. coni.: 1. szótári alak o agō, agĕre, ēgi, āctum ag- (msh. tövő igék) tribuō, tribuĕre, tribuī, tributum tribu- ( -u tövő igék) faciō, facĕre, fēci, factum facĭ- (rövid i tövő igék) IV. coni.: 2. szótári alak re veniō, venīre, vēni, veīntum venī (hosszú ī tövő igék) 8

9 Perfectum tı képzése Valamennyi coniugatióban egységes módon az ige 3. szótári alakja ī pl. dō, dare, dedī, dātum ded (adok) Supinum tı képzése Szintén egyeségesen 4. szótári alak um: pl. dō, dare, dedī, datum dat Ez a tı szolgál többek között új szavak képzésére. pl. trahō, 3, trāxī, tractum (húz, von) tractor (vontató) narrō, 1, narrāvī, narrātum (mesél) narrātor (mesélı) regō, 3, rēgi, rēctum (irányít) rēctor (irányító) Az ige indicativus praesens imperfectum activi alakja Képzése: az egyes szám elsı személyt kivéve (ez megegyezik az elsı szótári alakkal!) imperfectum tı + cselekvı személyragok ld pont S./1. ō/m P./ 1. mus 2. s 2. - tis 3. t 3. nt I. coni. II. coni. III. coni* IV. coni.** -a tı -e tı msh. tı -u tı -i tı -ī tı dō = adok das = adsz dăt =ad damus = adunk datis = adtok dant = adnak habeō habēs habĕt habēmus habētis habĕnt agō agis agit agimus agitis agunt tribuō tribuis tribuit tribuimus tribuitis tribuunt faciō facis facit facimus facitis faciunt veniō venis venit venimus venitis veniunt *A III. coniugatióban az imperfectum tı és a személyrag közé egy kiejtést megkönnyítı bető járul S./1,2,3, és P./1.,2. személyekben i bető, P./3. személyben u bető. **A IV. coniugatióban az elızıhöz hasonlóan P./3. személyben u bető járul. A létige sum, esse, fui indicativus praesens imperfectum alakja sum (vagyok) es (vagy) est (van) sumus (vagyunk) estis (vagytok) sunt (vannak) 9

10 5. AZ IGE INFINITIVUSZA (INFINITIVUS IMPERFECTUS ACTIVI) Az infinitivus fınévi igenév. (A latin nyelvben cselekvı és szenvedı értelmő infinitivuszokat különböztetünk meg, ezen belül lehetnek még folyamatos, befejezett, és beálló alakjuk, melyeket késıbb tárgyaljuk.) Az infinitivus (imperfectus activi) megegyezik az ige 2. szótári alakjával. A fenti igék példáján a következı: dare = adni facĕre = tenni, csinálni habēre = bírni, birtokolni tribuĕre = osztani, agĕre = perelni, cselekedni venīre = jönni 6. PRAEPOSITO - ELÖLJÁRÓSZÓ A latin elöljáró szavak magyar nyelvben bizonyos határozós viszonyokat fejeznek ki. A latin elnevezés praepositio (praeponĕre = elıre helyezni) az elöljáróval együtt álló névszóhoz viszonyított helyét jelzi. A praepositiók bizonyos eseteket vonzanak, általában accusativusszal vagy ablativusszal állnak. Pl. contra + acc. = ellen, szemben (contra patriam = a hazával szemben) dē + abl. = -ról, -rıl ( dē patriā = a hazáról) A latin nyelvben praepositiók mellett postpositiók is használatosak (postponĕre = utána helyezni) pl. causā = ért, miatt + gen. (rei publicae causā = államérdekbıl); gratiā = okából, kedvéért + gen. (exemplī gratiā = példának okáért). 6. A II. DECLINATIO A II. declinatio az ō tövő hím- és semlegesnemő fınevek ragozása. A semlegesnemőek ragozása eltér a hímnemőekétıl annyiban,hogy mindkét számban alakilag megegyezik az alany- és a tárgyseset. Szótári alak: 1. S. nom.: -us/-er/-um pl. servus, servī m. (rabszolga) 2. S. gen. : -ī ager, agrī m. (szántóföld) 3. nemők: m./ n. dēlictum, dēlictī n. (magánbüncselekmény) A ragozás folyamán az esetragokat (táblázatban vastagon) a szó S. genitivuszi ragja helyébe kell illeszteni (ager, agrī agrum). m. m. n. S. nom. acc. gen. dat. abl. P. nom. acc. gen. dat. abl. servus servum servī servō servō servi servōs servōrum servīs servīs ager agrum agrī agrō agrō agri agrōs agrōrum agrīs agrīs dēlictum dēlictum dēlictī dēlictō dēlictō dēlicta dēlicta dēlictōrum dēlictīs dēlictīs 10

11 7. AZ IGÉK INDICATIVUS PRAETERITUM IMPERFECTUMA (ACTIVUM) (Kijelentı mód, folyamatos múlt idı) Képzése: imperfectum tı + idıjel + cselekvı személyragok -ba / -ēba I. II. III. IV. coni. coni. S./ P./ I. II. III. IV. dabam adtam habēbam agēbam veniēbam dabas adtál habēbas agēbas veniēbas dabat adott habēbat agēbat veniēbat dabamus adtunk habēbamus agēbamus veniēbamus dabatis adott habēbatis agēbatis veniēbatis dabant adtak habēbant agēbant veniēbant Fordítása: múlt idı, a múltban ismétlıdı, szokásos vagy tartós cselekvést fejez ki. A létige sum, esse, fuī inicativus praeteritum imperfectum S./ 1. eram (voltam) 2. erās (voltál) 3. erat (volt P. /1. erāmus (voltunk) 2. erātis (voltatok) 3. erant (voltak) 8. AZ IGÉK INDICATIUS FUTURUM IMPERFECTUMA (ACTIVUM) (Kijelentı mód, folyamatos jövı idı) Képzése: imperfectum tı + idıjel a cselekvı személyraggal együtt I.-II. coniugatio III..-IV. coniugatio -bō -am -bis -ēs -bit -et -bimus -ēmus -bitis -ētis -bunt -ent S./ P./ I. II. III. IV. dabō habebō agam veniam dabis habebis agēs veniēs dabit habebit aget veniet dabimus habebimus agēmus veniēmus dabitis habebitis agētis veniētis dabunt habebunt agent venient 11

12 Fordítása: jövı idıvel. A létige sum, esse, fuī indicativus futurum imperfectuma erō (leszek) eris (leszel) erit (lesz) erimus (leszünk) eritis (lesztek) erunt (lesznek) 9. AZ IGÉK INDICATIVUS PRAESENS PERFECTUMA (ACTIVUM) (Kijelentı mód, befejezett jelen idı) Képzése: perfectum tı + S./1. ī P./1.-imus 2. isti 2.-istis 3. it 3. ērunt Pl. agō, agĕre, ēgi, āctum perf. tı: ēg- S./1 ēgī P./ 1. ēgimus 2. ēgisti 2. ēgistis 3. ēgit 3. ēgērunt Fordítása: múlt idıvel, olyan befejezett cselekvést fejez ki, amelynek a jelenre van kihatása. Ezt a magyar nyelv gyakran igekötık használatával tudja kifejezni. ēgī = bepereltem, megcsináltam 9. III. DECLINATIO Mássalhangzós, és i-tövő (erıs és gyenge i-tövőek) fınevek declinatiója, melybe hímnemő, nınemő és semlegesnemő fınevek egyaránt tartoznak. Az alanyeset végzıdése rendkívül változatos, ami mégis egy kategóriába sorolja ezeket a fıneveket, az a singularis genitivus végzıdése. Az esetragokat itt is a singularis genitivus esetrag helyébe alkalmazzuk. Szótári alakjuk: 1. S. nom. : ~ pl. homō, hominis m. = ember 2. S. gen.: -is lex, lēgis f. = törvény 3. nemük: m./f./n.. ius, iuris n. = jog A mássalhangzós tövő III. declinatiós fınevek ragozása. S. nom. acc. gen. dat. abl. P. nom. acc. gen. dat. abl. m./f n. homō lēx iūs hominem lēgem iūs hominis lēgis iūris hominī lēgī iūrī homine lēge iūre hominēs lēgēs iūra hominēs lēgēs iūra hominum lēgum iūrum hominibus lēgibus iūribus hominibus lēgibus iūribus 12

13 9. 2. A gyenge i-tıvő III. declinatiós fınevek (csak hímnemő és nınemő fınevek!) A gyenge i-tı elnevezés arra utal, hogy csak egy esetben, a pluralis genitivus esetvégzıdésében jelenik meg az i hangzó. Ezeknek a szavaknak a pluralis genitivus végzıdése: -ium! Ragozásuk egyébként megegyezik a mássalhangzós tövő fınevekével. Ebbe a csoportba csak hímnemő és nınemő fınevek tartoznak, melyek jellemzıi a következık: 1) S. nom.-ban es, / -is végőek, melyek S. nom.-a és S.gen.-a azonos szótagszámú. Pl. cīvis, cīvis m. = polgár tēstis, tēstis m. = tanú sēdēs, sēdis f. szék 2). S. nom.-ban s, / -x, végő fınevek, melyeknél a S. gen. is ragja elıtt 2 db. msh. áll. Pl. urbs, urbis f. = város nox, noctis f. = éjszaka pars, partis f. = rész, szerep, párt 9. 3 Az erıs i-tıvő III. declinatiós fınevek (csak semlegesnemőek!) Az erıs i-tıvő fıneveknél több esetben is mutatkozik az i hangzó. S. abl. végzıdése: -i Pl. nom. és acc.: -ia Pl. gen.:-ium Ide tartoznak az e, -al, -ar végő semlegesnemő fınevek. pl. măre, măris n. = tenger; animal, animalis n. = élılény, állat; exemplar, exemplaris n. = példány, másolat S. nom. acc. gen. dat. abl. P. nom. acc. gen. dat. abl. gyenge i-tı (m./f.) erıs i-tő (n.) cīvis urbs mare animal exemplar cīvem urbem mare animal exemplar cīvis urbis maris animālis exemplaris cīvī urbī marī animālī exemplarī cīve urbe mari animālī exemplarī cīvēs urbēs maria animālia exemplaria cīvēs urbēs maria animālia exemplaria cīvium urbium marium animālium exemplarium cīvibus urbibus maribus animālibus exemplaribus cīvibus urbibus maribus animālibus exemplaribus 13

14 10. A IV. DECLINATIO Ebbe a kategóriába az u-tıvő fınevek tartoznak. Szótári alakjuk: 1. S. nom. us, /-ū pl. status, statūs m. = helyzet, állapot 2. S. gen. ūs tribus, tribūs m. = kerület, néposztály 3. nemük: m./ f./. n. genū, genūs n. = térd S. nom. acc. gen. dat. abl. P. nom. acc. gen. dat. abl. m. / f. n. status tribus genū statum tribum genū statūs tribus genūs statui tribui genū statū tribū genū statūs tribūs genua statūs tribūs genua statuum tribuum genuum statibus tribūbus genibus statibus tribūbus genibus (néposztály), A plur. dativus és ablativu ibus helyett ubus a következı szavaknál: tribus acus (tő), quercus (tölgyfa), artus (ízület) 11. BIRTOKOS NÉVMÁS Az I.- II. declinatiós melléknevek mintájára ragozzuk a birtokos névmásokat, melyek a melléknevekhez hasonlóan nemben, számban, esetben megegyeznek a jelzett szóval. culpa, culpae f. = vétek culpa mea = az én vétkem pater, patris m. = apa pater noster = apánk személy singularis 1. meus, mea, meum = enyém 2. tuus, tua, tuum = tied 3. suus, sua, suum = övé, sajátja pluralis noster, nostra, nostrum = miénk vester, vestra, vestrum = tiétek suus, sua, suum = övék, sajátjuk 11. V. DECLINATIO Az e-tıvő fınevek declinatiója. Szótári alakjuk: 1. S. nom.: -es fidēs, fidei f. = hőség, hitel S. gen. : -ei rēs, rei f. = dolog nemük: m./ f. 14

15 S. nom. acc. gen. dat. abl. P. nom. acc. gen. dat. abl. fidēs fidem fideī fideī fidē fidēs fidēs fidērum fidēbus fidēbus 12. MELLÉKNEVEK A melléknevek ragozása hasonlít a fınevekére, annyi az eltérés, hogy csak az elsı három declinatio esetvégzıdéseit alkalmazzák. A mellékneveket két fı csoportba osztjuk: Az I.- II. declinatióhoz tartozó melléknevek Három alakú melléknevek a fınév három nemének megfelelıen: Pl. publicus, publica, publicum szótári jelölése: publicus 3 = nyilvános, -köz liber, libera, liberum liber 3 = szabad masculinum -us/-er II. declinatio ager publicus status liber femininum -a I. declinatio res publica femina libera neutrum -um II. declinatio imperium publicum oppidum liberum A melléknevek alakjait a fınevek neméhez kell igazítgani: ager, agri m. ager publicus res, rei f. res publica imperium, imperii n. imperium publicum Ragozásuk az alábbi táblázatot mintájára történik (zárójelben mellett a fınév ragozása a saját declinatiójában látható) S. nom. acc. gen. dat. abl. P. nom. acc. gen. dat. abl. m. II. decl. (ager) publicus / liber (agrum) publicum (agrī) publicī (agrō) publicō (agrō) publicō (agrī) publicī (agrōs) publicōs (agrōrum) publicōrum (agrīs) publicīs (agrīs) publicīs f. I. dec. rēs publica rem publicam rei publicae rei publicae rē publicā rēs publicae rēs publicās rērum publicārum rēbus publicīs rēbus publicīs n. II. decl imperium publicum imperium publicum imperiī publicī imperiō publicō imperiō publicō imperia publica imperia publica imperiōrum publicōrum imperiīs publiciīs imperiīs publicīs 15

16 A melléknevet tehát a fınévvel nemben, számban, esetben egyeztetni kell A III. declinatióba tartozó melléknevek Ebbe a csoportba 3 típusú melléknév tartozik, ezek zömmel erıs i-tıvőként ragozódnak, de néhány közülük a mássalhangzós ragozást követi (pl. vĕtus = régi, öreg) A három típust az alábbi táblázat mutatja be. háromvégzıdésőek celer, celeris, celere = gyors (erıs i tı) kétvégzıdésőek (hímnemre és nınemre ugyanazt az alakot használnja facilis, facile = könnyő egyvégőek felix (S. gen.: felicis) szerencsés, boldog vetus (S. gen.:veteris) = régi, öreg masculinum feminimum neutrum -er celer -is facilis -is celeris -is facilis mindhárom nemre azonos végzıdést alkalmaz (zárójelben a S. gen. alakja van megadva) -e celere -e facile Ragozásuk: S.nom. acc. gen. dat. abl. P.nom. acc. gen. dat. abl. háromvégzıdéső őkétvégzıdésı egyvégzıdéső m. f. n. m. f. n. m. f. n. celer celeris celere facilis facilis facile fēlix fēlix celerem celerem celere facilem facilem facile fēlicem fēlicem celeris facilis fēlicis celerī facilī fēlici celerī facilī fēlici celerēs celerēs celerēs celerēs celerium celeribus celeribus celeria celeria facilēs facilēs facilēs facilēs facilium facilibus facilibus facilia facilia fēlicēs fēlicēs fēlicēs fēlicēs fēlicium fēlicibus fēlicibus fēlix fēlix fēlicia fēlicia 14. A MELLÉKNEVEK FOKOZÁSA COMPARATIO A melléknévnek három foka van: alapfok gradus positivus középfok gradus comparativus felsıfok gradus superlativus Szabályos képzésmód A középfok képzıje hímnembe /nınemben: -ior, semlegesnemben: -ius, 16

17 A felsıfok képzıje hímneben: -issimus, nınemben: -issima, semlegesnemben: -issimum Ezeket a végzıdéseket az alapfokú melléknév singularis genitivus (-i, v. is) ragja helyébe tesszük. alapfok: amplus, ampla, amplum (tágas, bı) singularis genitivusza: ampli középfok: amplior,amplius (tágasabb) felsıfok: amplissimus, amplissima, amplissimum (legtágasabb) alapfok: naturalis, naturale (természetes) singularis genitivusza: naturalis középfok: naturalior, naturalius (természetesebb) felsıfok: naturalissimus, naturalissima, naturalissimum A felsıfok eltérı képzésmódja a) er végő melléknevek rimus, -rima, -rimum képzıt kapnak, mely a hímnemő singularis nominativus alakhoz járul: alapfok: liber, libera, liberum felsıfok: liberrimus, liberrima, liberrimum celer, celeris, celere celerrimus, celerrima, celerrimum b) ilis végú melléknevek limus, -lima,-limum képzıje az alapfokú melléknév singularis genitivus ragja helyébejárul. alapfok: facilis, facile felsıfok: facillimus, facillima, facillimum Eltérı tövekbıl képzik az egyes fokokat alapfok középfok felsıfok bonus, bona, bonum = jó malus, mala, malum = rossz magnus, magna, magnum = nagy parvus, parva, parvum = kicsi multus, multa, multum = sok melior, melius (melioris) peior, peius (peioris) maior, maius (maioris) minor, minus (minoris) plus (pluris) optimus, optima, optimum pessimus, pessima, pessimum maximus, maxima, maximum minimus, minima, minimum plurimus, plurima, plurimum 15. HATÁROZÓSZÓ (ADVERBIUM) KÉPZÉSE ÉS FOKOZÁSA Az adverbium (ad + verbum) az ige kísérı körülményeit, módját határozza meg. A határozószók lehetnek eredetileg is azok (pl. semper = mindig, mox = majd,) de lehetnek névszóból, leggyakrabban melléknevekbıl képzettek.( longus = hosszú, longe = hosszan) A melléknévbıl képzett adverbiumok Alapfok I. II. declinatiós melléknevek képzıje: -ē az alapfokú melléknév S. gen. ragja helyébe járul pl. amplus, ampla, amplum S. gen.-a: ampli amplē (tágasan, bıven) rēctus, rēcta, rēctum ( helyes) S. gen.-a: rēctī rēctē (helyesen) Kivétel: bonus, bona, bonum bĕnĕ (jól) malus, mala, malum malĕ (rosszul) III. declinatiós melléknevek képzıje: -iter a S. gen. ragja helyébe. pl. naturalis, naturale naturalis naturaliter (természetesen) 17

18 Kivétel: 1) az ns végő melléknevek képzıje:-ter prudens (prudentis) prudenter (okosan) libens, (libentis) libenter (szívesen) 2) facilis, facile (könnyő) facile (könnyen) difficilis, difficile (nehéz) difficulter (nehezen) Középfok A középfokú adverbium alakilag megegyezik a középfokú melléknév semlegesnemő alakjával pl. naturalius (természetesebben) Felsıfok Képzıje: -ē, melyet a melléknév felsıfokú alakjának S. gen. ragja helyébe tesszük. pl. naturalissimus, naturalissima, naturalissimum naturalissimē (a legtermészetesebben). 16. SZEMÉLYES NÉVMÁS (PRONOMEN PERSONALE) S.nom. acc. gen. dat. abl. P.nom. acc. gen. dat. abl. ego én me engem mei irántam, rólam mihi nekem a me tılem nos mi nos minket nostri irántunk nostrum közülünk nobis nekünk a nobis tılünk tu te te téged tui irántad, rólad tibi neked a te tıled vos ti vos titeket vestri irántatok, vestrum közületek vobis nektek a vobis tıletek is ea id eum eam id eius eius eius ei ei ei eo ea eo ii/ ei eae ea eos eas ea eorum eorum eorum iis/eis eae iis/eis iis/eis ea iis/eis Olvasási és fordítási gyakorlatok: Olvasási gyakorlat: Digesta Iūstinianī, iūs cīvile, iūs Quirītium, păter familias, senātus populusque Rōmānus, magistrārus māiorēs et minorēs, quaestor, aedilis, iūs coërcitionis, Kaeso, Achilleus, philosŏphia, gestio, hīc et nunc, poenalis, comitia, Iūstitia, scientia, Latinī Iunianī, quaestio. Fordítási gyakorlatok: - A latin nyelvben nincs névelı, így a magyarra fordításnál a magyar nyelvnek megfelelıen használjuk a határozott ill. a határozatlan névelıket. - Birtokos szerkezetek szórendje: birtok + birtokos pl. pater patriae = a haza atyja - A latin mondatnak mindig van igei állítmánya, a magyartól eltérıen nem ismeri a névszüi állítmányt, tehát a létigének ilyenkor szerepelnie kell a mondatban. Pl. A törvény jó. = Lex bona est. A föld a miénk = Ager noster est. 18

19 - Szállóigék és közmondások esetén gyakran elmarad a mondat állítmánya, de ez értelemszerően kiegészíthetı. Pl. Aurora Musis amica. (est) = A hajnal a múzsák barátja. 1. Causa iūsta; servus pūblicus; poëta doctus; fūrtum mānifēstum; comitia centuriāta; impĕrium mīlitiae; cūūra annōnae; cūra furiōsī; Deī gratiā; amīcitiae causā; sine dubiō. Sententia incerta non valet. Advocātus nōn accūsat. Lībera sunt mātrimōnia. Clāra pacta, bŏnī amīcī. In dubiō pro reō. Inter dominum et servum nūlla amīcitia est. Nūlla poena sine culpā. Līberum est mandātum non suscipĕre. Māgna negligentia cūlpa est. Ubi nōn est cūlpa, ibi nōn est dēlictum. Neque furiōsus, neque furiōsa mātrimōnium contrahĕre nōn possunt. Szavak: accūsō, accūsāre, accūsāvi, accūsātum = vádol advocātus, -ī m. = ügyvéd amīcitia, -ae f. = barátság amīcus, -ī m. = barát annōna, -ae f. = évi termés,gabona, gabonaellátás, élelem bonus, bona, bonum = jó causa, -ae f. = ok, ügy, jogcím centuriātus, -a, -um = centuriák szerinti clārus, -a, -um = tiszta, világos, híres comitia, -ōrum n. = népgyőlés deus, -ī m. = isten dominus, -ī m. = úr, tulajdonos doctus, -a, -um = mővelt, tanult, tudós dubium, -ī n. = kétség, kétely furiōsus, -a, -um = ırült fūrtum, -ī n. = lopás causā + geni. = okából, miatt gratiā + gen. = kegyelmébıl ibī = ott impĕrium, -iī n. = fıhatalom, hatáskör, birodalom, parancs inter + acc. = között iūstus, -a, -um = jogos māndātum, -ī n. = megbízás manifēstum, -a, -um = tettenért, kézzelfogható mātrimōnium, -iī n. = házasság mīlitia, -ae f. = katonaság, katonáskodás negligentia, -ae f. = hanyagság, gondatlanság neque = sem nōn = nem nūllus, -a, -um = semmilyen, semmiféle pactum, -ī n. = megállapodás poena, -ae f. = büntetés poёta, -ae m. = költı possum, posse, potuī = -hat,- het, képes (possunt = képesek) pro + abl. = -ért, helyett, -ként pūblicus, -a, -um = nyilvános, közös, közsententia, -ae f. = ítélet, vélemény, gondolat, mondat servus, -ī m. = rabszolga sine + abl. = nélkül 19

20 sum, esse, fui = van suscipiō, suscipĕre, suscēpī, susceptum = magára vállal, elvállal ubi = ahol, hol? valeō, valēre, valuī, valitūrus = ér, érvényes, érvényben van. 2. Cōnsul sine collēga; iūrisprūdentia (prūdentia iūris); iūs gentium; contra bonōs mōrēs; lēge agĕre; Ūnus testis nūllus testis. Dominus servōs testāmentō mānūmittebat. Paulus iūriscōnsultus responsa seaepe dabat. Salvius Iūlianus ex ēdictīs praetōrum ēdictum perpetuum redēgit. Servile caput nūllum iūs habet. Testāmenta Latinōrum Iūnianōrum irrita erant. Omnis dēfinītiō in iūre cīvilī pēricūlōsa est. Lēx speciālis dērogat lēgī generālī. Szavak: agō, agĕre, ēgī, āctum = őz, hajt, foglalkozik valamivel, perel caput, captitis n. = fej, fejezet, személy, jogállapot cīvīlis, cīvīle = polgári, állami, civil collēga, -ae f. = hivataltárs, tiszttárs cōnsul, -is m. = római fıhivatalnok, consul dēfinitiō, dēfinitiōnis f. = meghatározás, jogi regula, elıírás, szabály dērogo, dērogāre,dērogavī, dērogatum = leront, hatálytalanít, eltöröl, részben megszőntet ēdictum, -ī n. = hírdetmény, rendelet ex + abl. = ból, -ból, alapján, szerint generālis, generāle = általános gēns, gentis f. = nemzetség, nép habeō, habēre, habuīī, habitum = bír valamivel, van valamije (acc.) irritus, irrita, irritum = érvénytelen iūriscōnsultus, -ī m = jogtudós iūs, iūris n. = jog Latinī Iunianī, Latinōrum Iunianōrum m. = felszabdított rabszolgák egyik kategóriája lēx, lēgis f. = törvény manūmittō, manūmittĕre, manūmisī, manūmissum = rabszolgát felszabadít, szabadon bocsát mōs, mōris m. = szokás, hagyomány, erkölcs, mód omnis, omne = összes, minden pēricūlōsus, -a, -um = veszélyes perpetuus, -a, -um = örök, örökérvényő, örökös praetor, -ōris m. = római fıhivatalnok, prétor prūdentia, -ae f. = bölcsesség, tudomány redigō, redigĕre, redēgī, redactum = szerkeszt responsum, -ī n. = felelet, válasz, jogi szakvélemény saepe = gyakran servilis, servile = szolgai, szolgaspeciālis, speciāle, = különös, speciális testāmentum, - ī n. = végrendelet testis, testis m./f. = tanú ūnus, - a, -um = egy, egyetlen, egyféle 3. Senātus populusque Rōmānus (SPQR). ūsūsfrūctus; frūctus perceptus; ēdicta magistrātuum; rēs publica; măla fidēs, bŏna fidēs; Nūllum crīmen sine lēge. Māter semper in iūre certa est. Lībertatem et cōnsulatum Lucius Brutus instituit. Dominus pecuniam servō suō dabit. Capitis dēminūtiō est status permūtātiō. Cōnstant autem iūra populī Rōmani ex lēgibus, plēbiscitis, senatūs cōnsultīs, cōnstitutiōnibus prīncipum. 20

21 Szavak: certus, -a, - um = meghatározott, biztos cōstitūtiō, cōstitūtiōnis f. = rendelet, alkotmány cōnstō, cōnstāre, cōnstitī, cōnstaturus = áll (amibıl: ex + abl.) cōnsulātus, cōnsulātūs m. = consuli hivatal, consulság cōnsultum, -ī n. =végzés, határozat crīmen, crīminis n. = bőn, vétek, közbőncselekmény dēminūtiō, dēminūtiōnis f. = csökkenés, kissebbedés fidēs, fidei f. = bizalom, hit, hiszem frūctus, frūctūs m. = gyümölcs, haszon instituō, instituĕre, instituī, institutum = felállít, létrehoz, rendel, bevezet libertas, libertatis f. = szabadság magistratus, magistratūs m. = fıhivatalnok, fıhivatal malus, -a, -um = rossz manūmittō, manumittĕre, manūmisī, manūmissum = szabadon bocsát, rabszolgát felszabadít māter, mātris f. = anya pecunia, -ae f = pénz perceptus, -a, -um = beszedett (percipere ige befejezett melléknévi alakja) permūtatiō, permūtatiōnis f. = megváltozás, csere plēbiscitum, -ī n. = a plebs határozata populus, - ī m. = nép prīnceps, prīncipis m. = császár rēs, rei f. = dolog, ügy Rōmānus, -a, -um = római semper = mindig senātus, senātūs m. = államtanács, senatus status, statūs m. = helyzet, állapot, állam ūsus, ūsūs m. = használat, szokás ūsūsfrūctus, ūsūsfrūctūs = haszonélvezet 4. Vīs māior. magistrātus māiorēs et minorēs; Honestē vīvĕre, alterum nōn laedĕre, suum cuique tribuĕre. Lēx posterior dērogat priorī. Quī prior est tempore, potior est iūre. Minus est āctiōnem habēre, quam rem. Nēmō plūs iūris ad alium trānsferre potest, quam ipse habet. Aut maxima est capitis dēminūtiō, aut minor (mĕdia) aut minima. Optima enim est lēgum interpres cōnsuētudō. Amplissimum iūs est in ēdictīs duōrum praetorum, urbanī et peregrinī. Szavak: āctiō, āctionis f. = cselekmény, per, kereset alius, alia, aliud = másvalaki, másvalami alter, -a, -um = egyik, másik ( a kettı közül) amplus, -a, -um = tágas, széles, bı cōnsuētudo, cōnsuētūdinis f. = szokás, szokásjog duo, duae, duo = kettı (duorum P. gen.) honestus, -a, -um = tisztességes, becsületes, tisztelt interpres, interpretis f. = magyarázó, tolmács ipse, ipsa, ipsum = ı, maga māgnus, -a, -um = nagy nēmō, nēminis = senki parvus, -a, -um = kicsi 21

22 peregrinus, -a, -um = idegen, külföldi potest = képes (possum, posse, potuī) potior, potius = erısebb, jobb, fontosabb quam = mint trānsfero, trānsferre, trānstulī, trānslātum = átvisz, átruház, lefordít urbānus, -a, -um = városi vīs, vis f. = erı vivō, vivĕre, vīxī, vīcturus = él 22

23 Latin nyelvi segédanyag II. Levelezı tagozatos joghallgatók számára 2004 Összeállította: dr. Petrasovszky Anna 23

24 1. IMPERATIVUS (PARANCSOLÓ MÓD) Az imperativus parancsoló mód, melyet meg kell különböztetni a latin nyelvben kötımóddal, azaz coniunctivusszal kifejezett felszólító módtól. A parancsoló mód általában egy határozottabb felszólítást jelent, melyet elvárnak, hogy teljesítsenek. Ezért második személyben adott utasítást (I. imperativus), vagy olyan általános érvényő parancsot fejez ki, mely tipikusan jogszabályok ill. szerzıdések szövegében olvasható.(ii. imperativus) Az I. imperativus Singularis 2. és pluralis 2. személyek részére kiadott parancs. Képzése: sing. 2. személyben: maga az imperfectum tı plur. 2. személyben: imperfectum tı + te (-ite) S. 2. személy Pl. 2. személy 1. coniugatio 2. coniugatio 3. coniugatio 4. coniugatio ā-tı ē-tı msh-tı u-tı ĭ-tı Ī-tı donā! habē! cog-ĕ! tribu-ĕ! capĕ! audī! ajándékozz! donā-te! ajándékozzatok! birtokold! habē-te! birtokoljátok! kényszerítsd! oszd! fogd! cog-itĕ! tribu-itĕ! capĭ-tĕ! kényszerítsetek! osszátok fogjátok! halld! audī-te! halljátok! Az I. imperativus rendhagyó alakjai: dicō, dicere = mond, szól ducō, ducere = vezet faciō, facere = tesz, csinál dic! = mondd! dicite! = mondjátok! duc! = vezess! ducite! = vezessetek! fac! = tedd! facite! = tegyétek! ferō, ferre = hoz, visz fer! = vidd! ferte! = vigyétek! sum, esse, fui = van es! = légy! este! = legyetek! nolō, nolle, noluī = nem akar noli! = ne akarj! nolite! = ne akarjatok! II. imperativus Általános érvényő parancs kifejezésére szolgál, ezért fıleg jogszabályok és szerzıdések szövegében fordul elı. A második személyek mellett harmadik személyekre is vonatkozik. Képzése: singularis 2./3. személyekben: imperfectum tı + -tō (-itō) pluralis 2. személyben: imperfectum tı + -tōte (-itōte) 24

25 pluralis 3. személyben: imperfectum tı + ntō (-untō) 1. coniug. 2. coniug. 3. coniug. 4. coniug ā-tı ē-tı msh.-tı u-tı ĭ-tı Ī-tı S. 2./3. személy donā-tō! habē-tō! cog-itō! tribu-itō! capi-tō! audī-tō! Pl. 2. személy donā-tōte! habē-tōte! cog-itōte! tribu-itōte! capi-tōte! audī-tōte! Pl. 3. személy dona-ntō! habe-ntō! cog-untō! tribu-untō! capi-untō audi-untō! donātō! ajándékozz! ajándékozzon! donā-tōte! ajándékozzatok! donantō! ajándékozzanak! A II. imperativus rendhagyó alakjai: sum, esse, fui = van, létezik fero, ferre = hoz, visz memini, meminisse = emlékszik S. 2./3. személy estō fertō mementō nōlītō Pl. 2. személy estōte fertōte mementōte nōlītōte Pl. 3. személy suntō feruntō - nōluntō nolō, nōlle, = nem akar.. 1. IGENEVEK a) infinitivus - fınévi igenév b) participiumok melléknévi igenevek c) gerundium igébıl képzett ás, -és végő fınév d) supinum célhatározói és tekintethatározói értelmő fınévi igenév INFINITIVUS IMPERFECTUS ACTIVI ÉS PASSIVI infinitivus imperfectus activi infinitivus imperfectus passivi donāre = ajándékozni donāri = ajándékozva lenni docēre = tanítani docēri = tanítva lenni regĕre = irányítani regi = irányítva lenni pūnīre = büntetni pūnīri = büntetve lenni, bünhıdni Az infinitivus imperfectus activi (cselekvı értelmő folyamatos fınévi megegyezik az igék második szótári alakjával: Pl. donō, donāre, donāvi, donātum igenév) alakja 25

26 Az infinitivus imperfectus passivi (szenvedı értelmő folyamatos fınévi igenév) alakjai csak annyiban térnek el a cselekvı fınévi igenevek alakjaitól, hogy az I.- II.- IV. coniugatiókban re végzıdés helyett-ri végzıdést használnak. A III. coniugatióban a képzése az imperfectum tıhöz járuló i végzıdéssel történik PARTICIPIUM MELLÉKNÉVI IGENÉV A PARTICIPIUMOK RENDSZERE ACTIVUM PASSIVUM IMPERFECTUM imperfectum.tı + (ē)ns, -(e)ntis donāns, donāntis = ajándékozó, aki ajándékozik regēns, regentis = irányító, aki irányít PERFECTUM supinum tı + - us - a - um donātus, donāta, donātum = a megajándékozott, akit megajándékoztak INSTANS Supinum tı + - ūrus - ūra - ūrum donātūrus, donātūra, donātūrum = a megajándékozni szándékozó, aki a jövıben ajándékozni fog imperfectum tı + - (e)ndus - (e)nda - (e)ndum donāndus, donānda, donāndum = a ajándékozandó, amit ajándékozni kell PARTICIPIUM IMPERFECTUM ACTIVI Képzése: I.- II. coniugatióban: imperfectum tı + -ns (sing. nominativus) ntis (sing. genitivus) Példák: vindicō, vindicāre (igényel, követel) vindicāns, vindicăntis = igénylı, követelı, vindikáló spirō, spirāre (lélegzik) spirāns, spirăntis = lélegzı (vö. āctio vindictam spirāns = bosszúért lihegı kereset) dominō, domināre (uralkodik) domināns, dominăntis = uralkodó (vö. praedium domināns = uralkodó telek pendeō, pendēre (függ, lóg) pendēns, pendĕntis = függı (vö. fructus pendens = függı gyümölcs) valeō, valēre (érvényben van) valēns, valĕntis = érvényben levı doceō, docēre (tanít) docēns, docĕntis = tanító 26

27 III. IV. coniugatióban: imperfectum tı + ēns (sing. nominativus) -ĕntis (sing. genitivus) Példák: cogō, cogĕre (kényszerít) cogēns, cogĕntis = kényszerítı (vö. ius cogens = kényszerítı jellegő jogszabály) conclūdō, conlūdĕre (összefoglal, következtet) conclūdēns, conclūdĕntis = következtetı (vö. factum concludens = ráutaló magatartás) dēscendō, dēscendĕre (lejön, leszáll, lemegy) dēscendēns, dēscendĕntis = lemenı serviō, servīre (szolgál) serviēns, serviĕntis = szolgáló (vö.praedium serviēns = szolgáló telek) veniō, venīre (jön) veniēns, veniĕntis = jövı vinciō, vincīre (megkötöz) vinciēns, vinciĕntis = megkötözı Cselekvı értelmő folyamatos melléknévi igenév magyarra ó, -ı képzıs melléknévi igenévvel fordítható, ha a mondatban jelzıi szerepben használjuk. Fordíthatuk mellékmondattal, valamint határozói igenévvel. Pl. vinciēns = megkötözı, aki megkötöz, megkötözve. A participium imperfectum activi ragozása a III. declinatio szerint az erıs i tövőek mintájára történik. Úgy viselkedik, mint az egyvégő III. declinátiós melléknevek, melyek közül sokan éppen participium imperfectumból származnak (sapiēns, sapientis = bölcs, constāns, constantis = állandó, dīligēns, diligentis = szorgalmas, ēloquēns, ēloquentis = ékesszóló stb.) S. nom. civis vindicans cus cogens acc. civem vindicantem ius cogens gen. civis vindicantis iuris cogentis dat. civi vindicanti iuri cogenti abl. cive vindicanti iure cogenti Pl. nom. cives vindicantes iura cogentia acc. cives vindicantes iura cogentia gen. civinum vindicantium iurum cogentium dat. civibus vindicantibus iuribus cogentibus abl. civibus vindicantibus iuribus cogentibus PARTICIPIUM PERFECTUM PASSIVI Képzése: Mind a négy coniugatióban egységes módon. supinum tı +-us, (masculinum) -a,(femininum) um (neutrum) az ige 4. szótári alakjából elhagyjuk az um végzıdést 27

28 pl. manūmittō, manūmittĕre, manūmīsī, manūmissum (felszabadít) manūmissus manūmissa manūmissum a felszabadított, akit felszabadítottak, felszabadítva numerō, numerāre, numerāvī, numerātum (megszámol) numeratus, numerata, numeratum = megszámolt, amit megszámoltak Fordítása befejezett melléknévi igenévvel, mellékmondattal, határozói igenévvel. A participium perfectum ragozása az I.-II. declinátióba tartozó mellénevek mintájára történik. Ez a szenvedı értelmő melléknévi igenév nemben megegyezik azzal a fınévvel, amelyre vonatkozik. servus manumissus, serva manumissa (servus,-i m. = rabszolga, serva, -ae f. = rabszolganı.) PARTICIPIUM INSTANS ACTIVI Képzése: supinum tı + -ūrus,(masculinum) -ūra,(femininum) ūrum (neutrum) manūmittō,manūmittere,manūmisi, manūmissum manūmissūrus,- manūmissūra, manūmissūrum, a szabadon bocsátani szándékozó, aki szabadon fog, akar, szándékozik bocsátani vendō, vendēre, vendidi, venditum (elad) venditūrus venditūra, venditūrum, az eladni szándékozó, aki el fog adni, el szándékozik adni Fordítása: valamit tenni szándékozó, tenni készülı, aki valamit tenni készül, tenni szándékozik. PARTICIPIUM INSTANS PASSIVI Képzése: I.-II. coniugatióban: imperfectum tı + -ndus (masculinum) nda (feminimum) ndum (neutrum) Példák: amō, amāre (szeret) amāndus, amānda, amāndum = a szeretendı, amit, akit szeretni kell; donō, donāre (ajándékoz) donāndus, donānda, donāndum = az ajándékozandó, amit ajándékozni kell 28

29 locō, locāre (bérbe ad) locāndus, locānda, locāndum a bérbeadandó, amit bérbe kell adni compleō, complēre (megtölt) complēndus, complēnda, complēndum = a megtöltendı, amit meg kell tölteni possideō possidēre (birtokol) possidēndus, possidēnda, possidēndum = a birtoklandó, amit birtokolni kell prohibeō,prohibēre (megtilt, távoltart) prohibēndus, prohibēnda, prohibēndum = a megtiltandó, amit meg kell tiltani, a távoltartandó, amit távol kell tartani III. IV. coniugatióban: imperfectum tı + -endus,(masculinum) -enda,(femininum) -endum (neutrum) Példák: legō, legĕre (olvas) legendus, legenda, legendum = az olvasandó, amit olvasni kell tollō, tollĕre (elvisz, megszőntet) tollendus, tollenda, tollendum (az elviendı, amit el kell vinni, a megszőntetendı, amit meg kell szőntetni) audiō, audīre (hall) audiendus, audienda, audiendum = amit hallani kell Archaikus képzıje: -undus, unda, undum, egyes igéknél megmarad. Pl. dividō, dividere (oszt, feloszt) dividundus, dividunda, dividundum regō, regere (irányít) regundus, regundua, regundum (h)erciscō,(h)erciscere (feloszt /örökséget/) (h)erciscundus, (h)erciscunda, (h)erciscundum A participium instans passivi (a gerundium melléknévi megfelelıje) szenvedı értelmő melléknévi igenév, magyarra fordítása andó, -endı képzıs beálló melléknévi igenévvel. A participiumok közül az I.- II. declinatiós melléknevek ragozását követik: a) participium perfectum, b) participium instans activi és c) participium instans passivi, mivel ezeknek a participiumoknak a végzıdése us, -a, -um. (amatus, amata, amatum; amandus, amanda, amandum; amaturus, amatura, amaturum ); a III. declinációs melléknevek erıs i tövő ragozását követi: participium imperfectum activi (amans, amantis). 29

30 3. 3. GERUNDIUM A gerundium egy cselekvı értelmő igenév, amely alakilag a participium instans passivi neutrumával egyezik meg. Magyar fordítása ás, -és végő igébıl képzett fınévvel történik. Mivel csak elvont fınévi formában fejezi ki az igék tartalmát, a gerundiumot a latin csak egyes számban használja, azaz nincs többes száma. Egyes számban is csak 4 esete van: accusativus, genitivus, dativus és ablativus. A gerundium hiányzó esetét, a nominativuszt az ige infinitivus imperfectus activi alakja pótolja. S. scibō, scribĕre, scrīpsī, scrīptum = ír nom. scribere- írás acc. ad scribendum íráshoz, azért, hogy írjak; célhatározói értelemben gen. scribendi írásnak a dat. scribendō írásra (alkalmas), szintén célhatározói. értelemben abl. scribendō írással; mód- és eszközhatározó kifejezésére Jogi szövegekben leggyakrabban a gerundium genitivusza fordul elı: Pl. ius migrandi (migrō, 1 = vándorol) a ki- v. elvándorlás joga ius ambulandi (ambulō, 1 = jön-megy) - a jövés- menés joga ius ēdicendi (ēdicō, 3 = kihírdet, hírdetményt bocsát ki) a hírdetménykibocsátás joga SUPINUM A supinum szintén fınévi igenév, célhatározói és tekintethatározói értelemben használatos, ennek megfelelıen csak két esete van: accusativus (célhatározói értelmő) és ablativus (tekintethatározói értelmő). Alakjait az ige 4. szótári alakjából képezi, melyek a IV. declinatiót követik. petō, 3, petīvi, petitum S. nom. - Acc. petītum kérni, kérés céljából gen. - dat. - abl. petītu kérésre nézve Példák: Legati vēnērunt pācem petītum. Követek azért jöttek, hogy békét kérjenek Quod optimum pācem petītu videtur, facies. Tedd azt, ami a béke kérés tekintetében a legjobbnak látszik! 30

31 4. SZENVEDİ IGERAGOZÁS - PASSIVUM A SZENVEDİ MONDATSZERKEZET A latin igék két típusa (genus): cselekvı (activum) és szenvedı (passivum), ennek megfelelıen a cselekvı és a szenvedı mondatokat eltérı szemlélet és mondatszerkezet jellemzi. A két igenem külsı jelekben is megmutatja eltérı sajátosságait, nevezetesen másmás személyragokat kapnak a cselekvı illetve a szenvedı igék. Az activum és passivum két különbözı szemléletet tükröz: activum Mondatbeli szerepe Az alany az állítmányi cselekvés végrehajtója. A mondat kérdıszava Funkciója és magyarra fordítása pl. Dominus servum manumittit = Az úr felszabadítja a rabszolgát. Mit csinál? Mit cselekszik? (a cselekvı mondat alanya) Konkrétumok megfogalmazására alkalmas (mindig lehet tudni, hogy ki az, aki cselekszik) Passivum Az alanyra külsı hatásként vonatkozik az állítmányban kifejezett cselekmény. Az alany elszenvedi (passivum patior = szenvedek) a más által végrehajtott cselekvést. pl. Servus ā domino manumittitur. A rabszolga az úr által felszabadíttatik. Mi történik? (a szenvedı mondat alanyával) 1) általános megfogalmazása egy cselekvésnek; nem azon van a hangsúly, hogy ki a cselekvı, hanem azon, hogy történik egy cselekmény; - fordítása gyakran általános alannyal történik, ha nincs megjelölve a cselekvı. Pl.Iūs pluribus modis dicitur = A jog (kifejezést) többféleképpen használjuk. (tkp. A jog többféleképpen mondatik.) 2) A szenvedı ige használata gyakran lehetıséget vagy kellést fejez ki. Pl. Invitō beneficium nōn datur. = (Valakinek) akarata ellenére jótétemény nem adható. Tkp. nem adatik. ; Rēs iudicata prō veritate accipitur = A megítélt dolgot igazságként kell elfogadni. Frūctūs pendentēs pars fundī videntur A függı gyümölcsöt a telek részének kell tekinteni.. 3) egyes tárgyas cselekvı igék visszaható jelentésőek lesznek passivumban - fordítása visszaható igével történik. Pl. Clamor auditur. = Kiáltás hallatszik. 31

32 igék képzése (praesens impferfectum) Mondatszerkezet, a cselekvı alany kifejezése cselekvı személyragokkal: S/1.- o/-m Pl./1.- mus 2. - s 2. - tis 3. - t 3.- nt Dominus servōs emit.. = A tulajdonos rabszolgákat vásárol) Lēx lēgem tollit = A törvényt (csak) a törvény szünteti meg. szenvedı személyragokkal S/1. - (o)r Pl./1. - mur 2. - ris 2. - mini 3. - tur 3.- ntur Servī ā dominō emuntur. = A rabszolgák a tulajdonos által vásároltatnak meg.) Akitıl a cselekmény kiindul ā/ ab praepositiós ablativuszba kerül ā dominō = az úr által; Ennek az ablativusznak a megnevezése ablativus auctoris, azaz a cselekvı személy ablativusza. Lēx lēge tollitur = A törvény törvény által szünik meg / szüntethetı meg. Az a dolog, fogalom, amitıl a cselekvés kiindul (tehát nem személy) pusztán ablativuszba kerül, praepositio nélkül. lēge = törvény által INDICATIVUS PRAESENS IMPERFECTUM PASSIVI Képzése: imperfectum tı + szenvedı személyragok S./1. o(r) Pl./ 1. mur 2. ris 2. mini 3. tur 3. ntur S./ Pl./ coniugatio donō, donāre, donāvi, donātum = ajándékoz dono-r (engem) ajándékoznak; (én) ajándékoztatom dona-ris (téged) ajándékoznak; (te) ajándékoztatsz dona-tur (ıt) ajándékozzák; (ı) ajándékoztatik dona-mur (minket) ajándékoznak; (mi) ajándékoztatunk dona-mini (titeket) ajándékoznak;(ti) ajándékoztattok dona-ntur (ıket) ajándékozzák; (ık) ajándékoztatnak S./ Pl./ coniugatio doceō, docēre, docuī, doctum = tanít docĕo-r (engem) tanítanak; (én) taníttatom docē-ris (téged) tanítanak; (te) taníttatsz docĕ-tur (ıt) tanítják; (ı) taníttatik docē-mur (minket) tanítanak; (mi) taníttatunk docē-mini (titeket) tanítanak; (ti) taníttattok docĕ-ntur (ıket) tanítják, (ık) taníttatnak 32

33 S./ Pl./ coniugatio regō, regĕre, rēxi, rēctum = irányít rego-r (engem) irányítanak; (én) irányíttatom reg-e-ris (téged) irányítanak; (te) irányíttatsz reg-i-tur (ıt) irányítják; (ı) irányíttatik reg-i-mur (minket) irányítanak; (mi) irányíttatunk reg-i-mini (titeket) irányítanak; (ti) irányíttattok reg-u-ntur (ıket) irányítják; (ık) irányíttatnak S./ Pl./ coniugatio pūnio, pūnīre, pūnīvī, pūnītum = (meg)büntet pūnio-r (engem) büntetnek; (én) bünhıdöm pūnī-ris (téged) büntetnek; (te) bünhıdsz pūnī-tur (ıt) büntetik; (ı) bünhıdik pūnī-mur (minket) büntetnek; (mi) bünhıdünk pūnī-mini (titeket) büntetnek; (ti) bünhıdtök pūnī-u-ntur (ıket) büntetik; (ık) bünhıdnek Példák a szenvedı mondatszerkezetre : Populus Rōmanus lēgibus regitur. = A római népet törvények irányítják Tkp. A római nép törvények által irányíttatik. Tehát a populus (nép) a singulariszban lévı alanya a regitur (irányíttatik) singularis 3. személyő igének. Lēgēs ā populō cōnstituuntur. = A törvényeket a nép hozza létre. Tkp. A törvények a nép által hozatnak létre. A leges (törvények) a pluraliszban lévı alanya a cōnstituuntur (létrehozatnak) pluralis 3. személyben álló igének. A szenvedı ige alanya tehát személyben és számban mindig megegyezik a szenvedı igével. Egyes cselekvı igék passzivumban használt alakjait visszaható igével lehet fordítani. Pl. videt = lát, videtur = látszik, tőnik valamilyennek; cōgit = kényszerít, cogitur = kényszerül; pūnit = büntet, pūnitur = bünhıdik; audit = hall, auditur = hallatszik; movet = mozgat, movetur = mozdul; mutat = változtat, mutātur = változik; stb INDICATIVUS PRAESENS PERFECTUM PASSIVI Összetett igealak. Fıige: az ige participium perfectum passivi alakja. Segédige: a létige praesens imperfectuma Képzése: az ige supinum töve + -us, -a, um + a létige praesens imperfectum alakjai S./ 1. manūmissus, manūmissa, manūmissum sum = felszabadított vagyok, fel vagyok szabadítva 2. manūmissus, manūmissa, manūmissum es = felszabadított vagy, fel vagy szabadítva 3. manūmissus, manūmissa, manūmissum est = felszabadított, fel van szabadítva 33