A zenei emlékezőképesség fejlesztése

Átírás

1 A zenei emlékezőképesség fejlesztése A gyermek zenei emlékezete gyrsan fejlődik, igen sk élményt tárl, de az élmények mennyiségét, minőségét nehezen tudjuk ellenőrizni. A dalk éneklése már az emlékezet biznyítéka, tehát a zenei emlékezőképesség fejlesztésének alapja a daltanulás. A dalismeretnek a következő fkzatai ismerhetők fel: a gyermek ráismer a dalra, de nem tudja elénekelni; az óvónő vezetésével csprtsan el tudja énekelni; csprttal együtt elénekli az óvónő segítsége nélkül. A gyermek emlékezőképességének tvábbi fejlesztésére a dalfelismerő- és a visszhangjátékt alkalmazzuk. a) Dalfelismerő játékk A gyermek glbálisan tanulja meg az énekes játékkat; játéks mzgás, szöveg, dallam, ritmus együtt jelenti számára a megtanult anyagt. A dalfelismerés lényege, hgy ha a dal bármelyik alktórészét felidézzük, a gyermeknek ki kell találnia a dalt. Eszerint a gyermekek a játékdalkat felismerhetik: a játékszabályról, a játszás módjának elmndásáról; a játékban szereplő eszközökről; szövegrészletről; képi szemléltetésről, például: párs játék, eszköz, szövegrészlet ábrázlása; a dallam szöveg nélküli hangztatásáról: dúdlás, lalázás; hangszeres megszólaltatásról és gépi előadás után; a ritmus hangztatásáról: tapssal, kpgással vagy ritmushangszerekkel. Megfelelő alktóelemekről mndókás játékkat is felismerhetünk. A dalfelismerésnél is alkalmazhatjuk azt az ötletet, hgy a gyermekek kezébe annyi képes kártyát adunk, ahány dalból idézünk részletet. A gyermekek felmutatják a helyesnek vélt kártyát, így az óvónő egyszerre ellenőrizheti a megfejtés helyességét. Segíti a zenei emlékezetet 1

2 az egy évre tervezett dalk képszerű megjelenítése is. Lehet például egy táblát készíteni, amire lefrdítva kirakjuk az új dalkat jelképező kártyákat. Amikr új dalt tanulunk, megfrdítunk egy új képet is. A dalfelismerő játék vezetése egy jól ismert dalt szöveg nélkül bemutatunk, a gyermekek megfigyelik, megnevezik, és a felismerés után eléneklik; először a kezdő mtívumkról, később a belső vagy a befejező mtívumkról is felismerik a dalt; két vagy hárm játékdalt elénekelnek (eljátszanak) a gyermekek, később elég, ha megnevezzük a felismerésre szánt dalkat: a megnevezett kettő vagy hárm közül melyik lesz? Ezután egyiket eldúdljuk, vagy hangszeren eljátsszuk (nagycsprtban csak egy részletét), a gyermekek felismerik és megnevezik; felismerés után újra eléneklik a dalt közösen (játszhatják is). A ritmusról való felismerés előtt és után a dalritmust is hangztassák közösen, utána lehet egyénileg is. Felismeréskr nem szükséges, hgy ismerjék a szöveg elejét, elég, ha egy jellegzetes részletet említenek. Több gyermek adhat számt a felismerésről, ha egyenként kihívjuk őket és megsúgják, az utlsó pedig hangsan mndja a megfejtést. Nagycsprtskkal a jól ismert dalkat nem szükséges előre énekeltetni. A részletet vagy az egész dalt bemutatjuk, felismertetjük, és utána közösen vagy egyenként előadják a gyermekek. Őket a jelentkezés szerint hallgatjuk meg. A kezdő és jellegzetes belső mtívum ne legyen két dalban azns. A belső részletnél különösen fnts, hgy csak arra a dalra legyen jellemző. Ügyes nagycsprtsk játszhatják még a következőt: több dal kezdődik azns mtívummal, azns ritmussal. Egy ilyen mtívumt elénekelünk, eljátsszuk hangszeren, vagy tapslunk. Melyik dal kezdődik így? Hányat tudnánk még mndani? Az összegyűjtött dalkat, mndókákat csprts vagy egyéni énekléssel, játékkal, képzési feladatkkal ismételjük. 2

3 b) A visszhangjátékk A visszhangjátékkban a gyermekeknek nem valamely megtanult anyagra kell emlékezniük, hanem egyszer halltt, kétütemnyi mtívumt, dallammal, illetve ritmussal, emlékezetből, aznnal visszaénekelni. Ezeket a játékkat már kiscsprtban kezdjük, hgy ily módn fejlesszük a gyermekek utánzókészségét és felébresszük tanulási kedvüket. Egy alkalmmal 2 4 mtívumt mndjunk, énekeljünk a gyermekeknek. Még nem a teljes csprtnak, hanem kisebb együtteseknek. Többször meg kell ismételni a mtívumt, míg bátran visszaadják, visszaéneklik. A visszaéneklés, a párbeszéd rendjét meg kell tanulniuk. Az emlékezet fejlesztésén kívül az önálló ritmikus szöveg- és dallamalktás készségét is fejleszti ez a játék. Olyan szövegrészleteket válgassunk a mndókáhz, gyermekdalkból a visszhangjátékhz, amelyek a gyermekek játékaihz, a napi eseményekhez, érdeklődésükhöz kapcslódnak. A ritmus- és dallammtívumkat pedig a csprt énekes-mndókás anyagából válgassuk, hgy ezzel is segítsük az anyag begyakrlását. Nagybb gyermekek csprtjaiban fglalkzásk keretében vezetünk visszhangjátékt. Itt flyamats, rendezett, párbeszédszerű megldásra törekedjünk. A szöveget, a dallamt kísérje az egyenletes lüktetés, később a ritmus, hgy a gyermekek ritmusérzéke ezáltal is fejlődjék. Ezek alapján tehát ritmusvisszhangról és dallamvisszhangról beszélünk, de a kettő együtt is szerepelhet. A szövegmtívumkat választhatjuk: népi játékanyagból; ritmusba szedhetünk köszönést, jókívánságkat, a fglalkzáskn elhangzó utasításkat, a gyermekek nevét; 3

4 flytathatunk ritmikus párbeszédet, ahl az óvónő kérdésére önállóan szerkesztett mndattal kell felelni ezzel egyúttal a gyermekek alktóképességét is fejlesztjük. A dallams visszhangjáték mtívumait válasszuk: népi játékdal mtívumk közül, gyermekműdalkból; dallamsíthatunk köszönést, neveket, egyéb mndatkat; nagycsprtsk dallamsíthatják a mndókáikat; a mtívumkat énekelhetjük szöveg nélkül, játéks szótagkkal; 4

5 flytathatunk énekes párbeszédet, azns mtívummal a feleletben, de lehet a válasz dallama eltérő is; énekelhetünk párbeszédes frmába szedett elbeszélést, mesét, ezt később dallamlánccá fejleszthetjük (a gyermekek egymás mndataihz kapcslják a magukét, ha megakad, segít az óvónő). Mivel a visszhangjáték lényeges eleme a flyamatsság, egyenletes lüktetéssel kísérje az óvónő is, a csprt is, illetve az önállóan válaszló gyermek is mindenki a maga mndatát. 5